2009. december 20., vasárnap

Klasszikus paradicsommártás főtt húsokhoz




virágot festett

ablakomra a télnek
csillogó ujja

(Téli haiku, duende)




Muszáj volt hűtőt ürítenem a héten. Ez azzal a nagy előnnyel is járt, hogy az egyik kedvenc menünk került terítékre. Volt 3 kisebb karajcsontom és egy csirkemellcsontom lefagyasztva. Finom húsleves készült belőle, második fogásként pedig főtt hús krumplival, paradicsommártással.

Nagyon szeretjük ezt az egyszerű mártást. Számomra az egyik legfantasztikusabb íz főtt húsok mellé.

Hozzávalók 4 főre:
1 papírdobozos sűrített paradicsom (azt hiszem ez kb. 1/3 liter)
vagy 1 nagy fémdobozos sűrített paradicsom
vagy 1 liter házi paradicsomlé vagy 1 liter bolti 100%-os paradicsomlé vagy
1 üveges sűrített paradicsom (ez is kb. 1/4 literes azt hiszem),
4 csapott evőkanál liszt,
5 evőkanál olaj,
só,
cukor ízlés szerint (én jó édesen szeretem kb. 2-3 csapott evőkanál kristálycukor),
2 kisebb babérlevél vagy 1-2 szál zellerlevél vagy 1 darabka szárzeller,
1 kisebb fej vöröshagymának a fele,
víz.

A sűrített paradicsomot fölteszem dupla mennyiségű vízzel főni. Sózom, cukrozom és fűszerezem. Vagy babérlevéllel, vagy zellerrel. Teszek bele még egy fél fej vöröshagymát is. Főzöm 20 percig, hogy átvegye az ízeket. Közben elkészítem a rántás a lisztből és az olajból. Aztán az ízesített paradicsompürét evőkanalanként a rántáshoz keverem, mindig csomómentesre kikeverve. Kóstolom. Ha kell még bele só vagy cukor, pótolom. Ne féljünk az édesítéstől, mert akkor lesz igazán finom, ha édeskés a mártás. A sűrűségét pedig plusz víz hozzáadásával tudjuk beállítani. Ez nem olasz paradicsomszósz - ez édesen finom.

Ezt a mártás szoktam készíteni grillezett padlizsánkarikákhoz is, amikre bővel olvasztok sajtot is a sütés végén. Csak akkor nem teszek bele lisztet. Nagyon jól illik ehhez a sajtos, sült padlizsánhoz is. Akkor a körete rizs.
Isteni.

8 megjegyzés:

trendo írta...

Látom, csak nem bírtad ki karácsonyig, hogy ne írjál! :) De ha már tényleg le kellett ereszteni azt a hűtőt, akkor ez mindig magával hoz némi teendőket!

A mártásod biztosan jó. Én ha tehetem, többféle paradicsomot szoktam összekeverni. Úgy veszem észre, jól megtámogatják egymást. Szoktam víz helyett "másodfű" csontlevessel felönteni, az sem tesz neki rosszat.

No, megyek vissza írni a háztájiba! Jó ünnepi készülődést, Duende!

duende írta...

Hát látod... mindig van valami, ami "még nincs fönna blogon". :))

Hát sajna, én csak bóti paradicsomlével tudom készíteni, bár meg kell mondjam, a paradicsomsűrírtmények, levek egészen jók bolti kiadásban is.

Neked is kedvens Trendo, köszönöm és viszont kívánom! :)

trendo írta...

Boltiakat szoktam én is összkutyulni. Minden gyárnak más a receptúrája és a nyersanyagok sem egyformák. A magyar Aranyfácán kiváló a maga nemében, de kiegészítve egy-egy olasz aromával még jobb. Nagy kár, hogy Szob becsődölt, az ottani lé jobb finomabb volt, mint a nagykőrösi, igaz, abban meg volt zeller. :)))

Wise Lady írta...

Nálunk is imádja mindenki a paradicsomszószt, nagyon sokszor csinálok.

duende írta...

Á, értem Trendo. Igen, az Aranyfácán világklasszis szerintem. Veri az olasz paradicsomsürítményeket is.

Bár most egy dobozos olaszból készítettem, a spárban vettem, és ez nagyon finom fajta. Ilyet fogok majd még venni - már belefutottam borzasztó rossz olasz paradicsomlékbe is, de ez a spáros nagyon jóízű.

duende írta...

Whise Lady, aki a paradicsommártást szereti, rossz ember nem lehet! :))

trendo írta...

És könnyen felismerhető, mivel paradicsomfoltos a nyakkendője! :)
Legalább is annak, aki (szigorúan a legutolsó kanál elfogyástásakor) lecsöpögteti magát vele. Lehet, hogy a ketchup szó is a magyar "lecsöp"-ből származik?
Kellemes ünnepi készülődést, beregeknek jobbulást kívánok!

duende írta...

Köszönöm Trendo, már kicsit jobban vagyok.

:)))) Lehet! A ketcup lecsap! :)