2010. július 30., péntek

Szendvics helyett: pizzavariációk



Két és huszonkét éves koruk között nagyon sokan drámai változáson esnek át. Rögeszméjükké válik, hogy megteremtsék biztonságukat és bebiztosítsák magukat. Estéiket a tévéhez láncolva töltik el, és celluloidhőseik merész tetteitől el vannak ájulva. Nagy adag szappanoperával és helyzetkomikummal töltik fel magukat, mialatt életük egyre unalmasabb évek sorozata lesz.

Az élet attól izgalmas, ha új dolgokat teremtünk. Ha folyton a biztonság után kutatunk, az elsorvasztja az életerőnket. Az optimális biztonságot, védelmet és megszabadulást a gondoktól majd hat láb mélyen a föld alatt egy dobozban fogjuk megtalálni.

(Andrew Matthews)




Hát, ezt a bagettet inkább csak ötletként dobnám be. Valójában azt a címet is adhattam volna, hogy variációk pizzára. Vagy szendvicsre. Vagy lángosra. Kétféleképpen másképpen készítettem pizzát. Egyszer sem szándékosan.
A pizzabagett akkor született, mikor múltkor sok emberre sütöttem ezt a finom kenyérfélét. Maradt a tésztából is, a töltelékből is. Végül egy nagy vekni kenyérként sütöttem meg a maradékot és nagy sikere volt. Másnap, harmadnap is jó, nem szárad ki, mint a pizza.
A kenyértésztát hagytam kelni szépen, aztán négyzet alakúra kilapogattam. Megkentem pizzaszósszal, rátettem a tölteléket és feltekeretem. Hagytam még 10 percet kelni, aztán forró sütőbe tettem. Húsz perc elég is neki.
Szerintem piknikételnek, sör és borkorcsolyának, és utazáshoz is kitűnő.




A másik variációt is az élet hozta, annyi kellett hozzá, hogy a sütőm felmondja a szolgálatot. És persze ez akkor derül már csak ki, mikor a tészta megkelt, a pizzábavalók előkészítve. Nesze neked pizza... No nem estem kétségbe, kis gombócokat formáztam a tésztából, hagytam kelni 20 percig, aztán kézzel szétlapogattam őket. Megkentem a szélüket vízzel, hogy össze tudjanak ragadni. Majd pizzaszósszal is megkentem az alsó és a felső kis minipizzákat is, tölteléket tettem rá és a csak szószos kis koronggal lefedtem. Jól összenyomkodtam, aztán bő, forró olajban kisütöttem, mint a lángost. Isteni.




Azért szeretem nyáron különösen a pizzát és az olasz ételeket, mert hatalmas telkemen - kb. 1/3 négyzetméter - 14 féle friss fűszernövény burjánzik. A konyhaablakom ilyenkor maga az édenkert. Most is friss fúszereket vágtam a paradicsomszószba: oreganot, bazsalikomot, rozmaringot és zsályát. Annyira finom illatfelhő szállt közben, hogy csak na!Szóval csak egy ötlet. A sima pizzatésztát használtam és a mindig készíteni szokott sajátféle szószomat. Ami belekerült még: mozzarella, olajbogyó, fehér édes salátahagyma.



Ez itt a lila bazsalikom virágja. Legközelebb kipróbálom a bazsalikompesto-s kenyeret is. Olívaolaj, sok bazsalikom, fokhagyma, só. Ezzel fogom megkenni a tésztalapot és feltekerem.



Ez meg az oreganoé, avgyis a szurokfűé.

Isten Veletek, most tényleg elutazom három hétre - viszem magammal a hamuban sült pizzabagettet - és legközelebb csak augusztus végén, vagy szeptemberben leszek.
Mindenkinek kellemes nyárutót kívánok, használjátok ki. Mert már nem soká élvezhetjük a nyár örömeit.

2010. július 28., szerda

Darás tészta baracklekvárral - gyerekkori ízek




Először magadban kell létrehozni a változást, amit a világtól követelsz.


(Mahatma Gandhi)


Ma tejfölös bablevest főztem fejtett puhababból. Valami egyszerű kellett csak 2. fogásnak. Ez is aktuális, mert baracklekvárral az igazi. Itt hívom fel Hölgyek és Urak a figyelmet, hogy a sárgabarack-szezon a végét járja. Aki még nem tett el lekvárt és szeretne, az gyorsan ejtse meg a befőzést!

A darás tészta gyerekkorom nagy kedvence. Szegény nagyi valahányszor kérdezte mit főzzön, mindig és kivétel nélkül vágtuk rá kórusban: darás tésztát! Volt a hegyen egy csodás ceglédi óriás fajtájú sárgabarackfa. Minden második éven ontotta a gyümölcsöt. Hatalmas szemű, édes, zamatos termései voltak. Anyuék rengeteg lekvárt főztek belőle. Azóta sem ettem olyan finom lekvárt...
Emlékszem, reggelire minden nap!!! baracklekváros-vajas kenyeret ettünk kakaóval. Kicsit fura, de imádtuk a kakaót is. Azt a bolti zacskósat. :)
No ma azért a kakaó elmaradt a lekvár mellől...
A darás tészta a magyar konyha egyik remeke szerintem. Egyszerű és mégis isteni finom. És nagyon könnyű elkészíteni is. Én most bolti tésztából csináltam, mert időszűkében voltam. Aki ráér készítheti frissen gyúrtból, úgy még finomabb.

Hozzávalók 4 főre:
50 dkg szélesmetélt,
12 púpos evőkanál búzadara,
7 evőkanál olaj,
1 mokkáskanál só,
7 dl víz.
A főzővízbe:
2 teáskanál só.

Tettem föl egy 4 literes lábosba vizet forrni sóval.
Egy nagy fazékban az olajon pirítani kezdtem a búzadarát. Egészen barnára kell folyamatos keverés mellett pirítani, mert csak úgy lesz igazán finom. Mert mikor felöntögetjük vízzel, úgyis kivilágosodik. És ha nem pirítjuk meg rendesen, ízetlen és színtelen lesz a darás tészta. A pirítástól az illata is megváltozik, finom aromát kap, olyasmi lesz, mint a pirított dió. Akkor jó, ha már érezzük ezt a finom illatot.
Mikor már jó barna volt, apránként hozzáöntögettem a vizet is, mindig kevergetve. Mindig csak akkor öntöttem hozzá a következő kis adag vizet, mikor az előzőt tökéletesen felszívta a dara. Egyébként nagyon hamar felszívja a gríz a kis löttyintésekben adagolt vizet. Valahol a közepe táján meg is sóztam. Mire puha lett a tészta, addig a dara is bőven elkészült.
Mikor a tészta megfőtt, leszűrtem, csap alatt átöblítettem épp csak gyorsan kevés vízzel, aztán a darához tettem. Jól átkevergettem, hogy a dara mindenhova jusson és az egyben lévő kis daragombóckák szétváljanak. (Ha azonnal fogyasztjuk a teljes mennyiséget, nem szükséges hideg vízzel átöblíteni, csak jól le kell csepegtetni. A hideg vizes gyors és épp csak átöblítés megállítja a tészta további puhulását, ezért ajánlott ha nem fogyasztjuk el rögtön a teljes mennyiséget.)
Sárgabaracklekvárral, porcukorral tálaltam.

2010. július 26., hétfő

Világjáró fazék - VKF 36.



Sedith nagyon izgalmas témát hirdetett a 36.-ik VKF alkalmából. Világjáró fazék.

Nagyon tetszik!
A kedvenc sorozatomból - a Miért éppen Alaszkából - jutott eszembe egy epizód. Cicely falucskába érkezik a postával egy csomag. De nincs rajta feladó, és címzettként is csak a falu van feltüntetve. Jóideig áll a csomag a helyi kisboltban. Aztán a falu lakosai egyre kíváncsibbak lesznek... Végül falugyűlést hirdetnek a helyi templomba, hogy mi legyen a csomaggal. Kibontsák-e vagy sem.
Először a doki átvilágítja. Annyi látszik a röntgenképen, hogy sok dolog van benne, de hogy mik? A kíváncsiság végül győz. A csomagban egy levelet találnak, amit egy 10-12 éves fiú írt. Nem tudtak nyaralni menni, ezért - ha ő már nem járhatja a világot - útjára indít egy csomagot, amibe beleteszi az egyik játékát. A levélben megírja hogy a célpontot úgy választotta ki, hogy rábökött a megpörgetett földgömbre. A csomagban már sok tárgy van: kasztanyetta, holland facipő, kis üveggömb, amiben esik a hó... ilyesmik. Végül szavazásra bocsátják Cicely városka mit tegyen a világjáró csomagba. A doki sztetoszkópja kerül bele, mert azzal minden tagját vizsgálta már a közösségnek. Így ez az egyszerű tárgy a hely minden lelkét szimbolizálja. A csomagot lezárják, s megpörgetik a földgömböt...
Nekem is így kéne ételt választanom. Csak nincs földgömböm... Ezért úgy döntöttem, nem is készülök külön étellel most, mert már sok-sok nemzetközi finomságot megfőztem. Inkább körutazásra indulok saját blogomon. Lássuk.

(Kattintsatok az ételnevekre, linkek.)



Olaszország:


Olasz paradicsomleves
Pasta carbonara
Lasagne
Lencseleves
Grissini
Húsgombócok spagettivel
Ravioli
Torta al limone
Bruscetta
Olasz hagymaleves
Cipolle al balsamico
Citromos spagetti
Panna cotta
Minestrone




Görögország:


Töltött szőlőlevél (dolmades)
Horiatiki (görög saláta)
Görög citromos süti
Görög sárgaborsókrém
Sült feta




Spanyolország:


Gaspacho




Franciaország:


Coq au vin
Francia hagymaleves
Clafoutis
Francia tojásleves




Törökország:


Török zöldségleves
Padlizsános húsgombóc
Padlizsánsaláta
Török kávé




Arab konyha:


Hús spenóttal
Töltött csillagtök
Falafel
Dzsuvecs
Libanoni aprósütemény
Baklava




Vietnam:


Pho




Kína:


Mézesmázas csirke




Usa:


Chili con carne
Hamburger
Sült zöld paradicsom
Amerikai palacsinta




India:


Marha vindaloo
Töltött naan kenyér
Tandori rablónyárs
Szamósza
Paradicsom csatni
Zöldparadicsom csatni
Panír
Pakora
Paradicsomos szabji
Joghurtos burgonya




Mexikó:


Quacamole
Salsa




Szerbia (Balkán):


Ajvár




Írország:


Szódabikarbónás kenyér



De ne feddjük a szívem igazi csücskét sem, a magyar konyhát. Elkötelezett híve vagyok. Bár szeretek kísérletezni is, barangolni más népek gasztronómiai világában - amint a fenti felsorolásból is látszik - mégis a magyar ízek számomra a legkedvesebbek. Nagyon sok jellegzetes magyar étel megtalálható az oldalamon. Felsorolni sem tudnám őket, ezért most szűkebb otthonom tájjellegű ételeit teszem a világjáró fazékba.
Tehát.



Magyarország:


Zalai krumpliprósza
Zalai kukoricaprósza
Savanyú répa
Dödölle
Tejfölös és tejes bableves

Végül nem hagyhatom ki a legjellegzetesebb magyar ételt sem, a lecsót. Van ennek is zalai változata: nokedlivel és tejföllel, vagy hajában sült krumplival és tejföllel.




(A fazék képet itt találtam.)

2010. július 25., vasárnap

Kukoricaleves a'la duende



Gandhi egy ízben épp felszállt a vonatra, amikor az egyik cipője lecsúszott, és a vágányra esett. Nem tudta felszedni, mert a szerelvény közben elindult. Útitársai elképedésére, nyugodtan levette a másikat is, és a párja mellé hajította. Az egyik kísérője megkérdezte, miért tette ezt.
- Az a szegény ember, aki majd megtalálja – mosolygott Gandhi – , így használható lábbelihez jut.





Ez a leves is a "tudtam-tudtam-csak nem sejtettem" kategóriába tartozik. Gondoltam hogy rossz nem lehet - de hogy ennyire finom lesz... Minden várakozásomat felül múlta a végeredmény. Az is hozzá tartozik, hogy a piacon évek óta egy helyen vásárlom eme istenek ajándékát - mert annál a bizonyos hölgynél mindig mézédes darabok vannak.
Valójában maradékhasznosításból született ez a leves, mert tegnap főztem kukoricát és nem fogyott el az összes.

Hozzávalók 4 főre:

2 cső főtt kukorica,
1 liter kukoricafőzővíz,
2 nagyobb burgonya (kb. 30-40 dkg),
5 dkg vaj,
2 nagy csokor újhagyma vagy
2 kisebb-közepes fej vöröshagyma vagy
4-5 db kisebb fehér főzőhagyma,
só,
csipet fehérbors,
1 dl tejszín.
Ha van otthon:
3 cl száraz fehérbor,
vékonyra szelt füstölt tarja vagy
angolszalonna vagy bacon.

Kukoricafőzés:

Egy nagy lábos alját kibélelem szebb levelekkel. Rárakom a félbe tört kukoricákat, majd a tetejét befedem szintén szép kukoricalevelekkel. Felöntöm vízzel hogy teljesen ellepje és forrástól számítva 10-20 percig főzöm fedő alatt. Ha nagyon tejes a kukorica, 10 perc is elég neki, ha már érettebb, akkor kb. 20 perc. De enyni a maximum. A kukoricát minél tovább főzzük, annál keményebb lesz.

Leves:

Az újhagymákat karikákra vágtam, a zöldje nagyját pedig félretettem. A vajon sóval megpároltam a hagymát, aztán a kisebb kockákra vágott krumplit is hozzátettem és azzal együtt is pároltam még vagy 5 percig. Aztán felöntöttem a kukorica főzővizével és késhegynyi fehérborsot adtam hozzá. Ha szükséges, még sózzuk.
Közben a főtt kukoricákról késsel levágtam a szemeket és szétmorzsoltam. Az előzőleg félretett zöld újhagyma-szárrészeket kis karikákra vágtam.
Amikor minden puha volt a levesben, botmixerrel teljesen simára pürésítettem. Beletettem a kukoricaszemeket és hagytam rotyogni még 3-4 percig. Ha lett volna itthon fehérborom, tettem volna bele egy keveset. De bor nélkül is tökéletes.
Mikor lekapcsoltam alatta a lángot, akkor hozzáöntöttem 1 dl tejszínt is és beletettem a zöld újhagymakarikácskákat is.
Lehet sütni a tetejére szalonnát vagy sonkát is - de inkább ezt csak zöldségkerülő férfiemberek kedvéért. Mert önmagában is tökéletes. A kukorica vizétől eszméletlen, igazi kukoricaízt produkál ez a leves, tényleg nagyon finom. És nagyon gyorsan készen is van.




Ha túl sűrű lenne, kukoricafőzővízzel higítsuk.
Készíthetjük konzervből is, de akkor biztosan nem lesz ilyen finom. Ez egy igazi szezonális leves.

2010. július 18., vasárnap

Madártej



- Chiang... - szólította meg félénken.
Az öreg sirály barátságosan pillantott rá. - Tessék, fiacskám. - A kor, ahelyett, hogy elgyengítette volna, szívósabbá tette a Vént. Akárkit túlrepült a Rajban, olyan repülőfigurákat tudott, amilyeneket a többiek még éppen csak kapiskáltak.
- Chiang, ez a világ egyáltalán nem a mennyország, ugye?
A hold fényében látszott, hogy a Vén elmosolyodik. - Megint egyszer tanulsz, Jonathan sirály - felelte.
-Jó, de mi lesz ezután? Hová tartunk? Olyan hely, hogy mennyország, nem létezik?
- Nem, Jonathan, olyan hely nincs. A mennyország nem valamiféle hely, nem is valamilyen idő. A mennyország az jelenti: tökéletes. 






Egy klasszikus, világszerte ismert és szeretett desszert. Igen, a madártej. Forró nyári napok kitűnő édessége. Csakis és kizárólag jól behűtve az igazi.
Valójában nagyon egyszerű kis desszert, épp ezért tökéletes alapanyagokkal az igazán igazi. Valódi vaníliával, jó minőségű házitejből, friss falusi tojásból. Már ha hozzájutunk - ha nem, úgyse baj, úgyis finom lesz. De ha választhatunk, döntsünk a jó minőségű alapanyagok mellett.
Ez az adag, amit most készítettem, körülbelül 12 személyes. A nagy ikeás üvegtálam éppen tele lett vele. Ha kevesebbet készítenénk, felezzük a mennyiséget. Bár nem érdemes. :)


A tojásokat szétválasztottam úgy, hogy egy keverőtálba a sárgákat, egy másik keverőtálba a 6 tojásfehérjét és egy külön kis tálba a maradék 4 fehérjét. Ezt eltehetjük fagyasztóba, később felhasználható lesz bármihez.

Föltettem a tűzre egy nagyobb fazekat vízzel. Közben a fehérjéhez adtam 3 evőkanál porcukrot, 1 csipet sót és 1 mokkáskanál 10%-os ecetet. Habverővel tökéletesen felvertem, vagyis jó kemény habbá. A víz mikor felforrt, akkor kislángra tettem. A forrás így megállt és a víz kb. 90 fokon maradt. Ebbe a nem forrásban lévő, de forróvízbe szaggattam evőkanállal tojás nagyságú galuskákat. Egyszerre csak 5-6 darabot, mert kissé megduzzadnak, kell helyet is hagyni nekik. Egy percig főztem az egyik, és egy percig a másik oldalukon is. Szűrőkanállal jól lecsepegtettem és egy tálba kiszedtem őket. Azt, hogy a galuskákat nem szabad forrásban lévő vízben főzni, Whise Ladynél olvastam. Köszönet érte, mert valóban tökéletesek lettek a kis habgaluskák. Három titka van: jól fel kell verni a fehérjehabot, kevés ecet kell bele mert attól szép fényes lesz és kb. 90 fokos vízben szabad csak főzni. Így nem esnek össze akkor sem, mikor kivesszük őket a vízből.
A tojások sárgáját a maradék porcukorral fehéredésig, habosodásig fölvertem habverővel.
Közben a tejet föltettem forrni a kettévágott vaníliarúddal, amiből késsel még a magokat is kikaparta, azt is a tejbe tettem természetesen. Én most a mazsolát kifelejtettem, de nagyon finom bele. Tehát a tejet a mazsolával és a rúd vaníliával, illetve 1 csipet sóval fölforraltam. Aztán 1 merőkanálnyit a tojássárgájához adtam, folyamatos keverés mellett. Még egy merőkanál, még keverés, és mégegy, szintén kevergetve. Végül a tűzre visszatett tejbe beleöntöttem a fölhigított sárgájákat és kis lángon, folyamatos keverés mellett besűrítettem. Vigyázni kell, állandóan keverni habverővel, nehogy a tojás kicsapódjon, különben egy édes rántotta - vagy sárgatúró - lesz a végeredmény. Tehát fölforralni újra semmiképpen sem szabad. Csak addig főzni, míg érezzük - itt az intuíció fontos szerephez jut -, hogy a krém besűrűsödött. Ha bevonja a habverőt, és nem vízszerűen cseppen le róla, akkor készen is van.



Egyből a mosogatóba, hidegvízfürdőbe tesszük. Én ekkor adtam még hozzá 2 dl tejszínt is. Addig cseréljük alatta a vizet és néha-néha megkevergetjük, míg langyosra nem hűl. Ekkor egy nagy tálba öntjük át, a tetejére tesszük a kis úszó habgaluskákat és mehet is a hűtőszekrénybe. Szerintem kb. 6-8 óra kell a tökéletes lehűlésig. Érdemes előző este elkészíteni, és másnap fogyasztani. Ha túl sűrű lenne, tejjel higíthatjuk. Tálaláskor megszórhatjuk pirított mandulával vagy mandulaforgáccsal. A franciák például karamellöntettel díszítik. De készíthetünk rá karamellből vékony pókhálócskákat is, ha valaki nagyon ügyes és profi.




2010. július 16., péntek

Paradicsomos zöldbab

.

Már tudom miért áldás havának hívják a júliust. Ma voltam piacon, és lélegzetelállító bőséget láttam. Ez az az időszak, amikor minden van. De tényleg minden. Földanya bőségszaruja ontja kincseit.





Újkrumpli, kukorica, zöldbab, fejtett bab, spenót, sóska, karfiol, brokkoli, zöldborsó, saláta, uborka, cukkini, csillagtök, tök, gyökérzöldségek, újhagymák, még epret is láttam! Málna, ribizli, feketeszeder, feketeribizli, őszibarack, sárgabarack, meggy, ringló- és igazi szilva, nektarin. Hihetetlen csodálatos ilyenkor a piac! Legnagyobb örömömre van már igazi kerti paradicsom is, paprika is.Mai gyorsételemet zöldbabból készítettem. Nagyon szeretem. De ismét valami nagyon könnyűre, olyan igazi kánikulaételre vágytam csak. Szinte nem is recept... De az igazi kerti paradicsom számomra mégis különlegessé varázsolta.

Hozzávalók 2 főre:

70 dkg zöldbab,
6 nagyobb paradicsom,
2 gerezd fokhagyma,
1,5 fej (közepes) vöröshagyma,
só,
3 evőkanál olívaolaj,
tárkony,
bazsalikom.
A bab főzővizébe:
só,
kristálycukor.


Tettem fel vizet forrni, mikor lobogott, beletettem a paradicsomokat fél percre. Aztán kivettem és könnyen eltávolítottam a héjukat. Mikor kivettem a vízből őket, a vizet sóztam és cukroztam, majd a megtisztított és 2-3 centisre vágott zöldbabokat beletettem. Puhulásig (csak roppanósig) főztem.
A vöröshagymát az olívaolajon sóval megpároltam. Csak úgy félkarikákra vágva. Mikor már majdnem készen volt, a vékony szeletekre vágott fokhagymát is hozzátettem. Aztán a kis kockákra vágott paradicsom következett. Friss tárkonyt és bazsalikomot adtam hozzá és sóztam. Jól összerottyantottam, aztán a zöldbabot is beletettem. Még tíz percig főztem kis lángon.
Nagyon egyszerű, nagyon diétás, nagyon nyárias. Körete lehet frissen sütött lepénykenyér, vagy rizs, de akár burgonyapüré is. Ha nem ilyen lájtosan ennénk, sajtot is reszelhetünk bele. Mondjuk parmezánt. Vagy akár fetát is morzsolhatunk rá. Vagy akár szalonnát is piríthatunk bele: bacont, vagy kolozsvárit vagy akár sima kenyérszalonnát is. Köretként is megállja a helyét, valamilyen egyszerű grillezett hús vagy halféle mellé. Hidegen kitűnő saláta is, pirítóssal tökéletes.


.

2010. július 14., szerda

33 fok celsius árnyékban: arab spenótos hús


Hát itt a hőség - úgy igazán, nagyon-nagyon nyár van! Harminchárom fok árnyékban, még kimondani is sok(k). De élvezem ám... :)





Valójában itthon vagyok csak, de lazábbra veszem ilyenkor a tempót. A konyhalátogatásaimat már egy hete csak a hűtőszekrény nyitogatására korlátozom. Jégkockagyártásban csúcsot döntöttem.
Enni sem nagyon eszünk ilyenkor, csak hideget. Vagy valami tényleg gyorsat és egyszerűt. Strandos kajákat. Rántott vagy sörtésztában vagy natúran sült zöldségeket, húsokat, halakat. Salátát. Napközben szinte semmi, csak folyadék (sör, citromos sör, fröccs, jeges tea, limonádé, hideg főzés nélküli gyümölcslevesek, stb.) vagy hideg gyümölcs. Komolyabb étel úgy este 11 óra felé - kánikulában csak késő este éhezik meg igazán az ember.
Voltunk kertipartikon is. Az egyiken 15 emberre sütöttem pizzát kemencében. Életemben először. A tésztát egy lavórban kevertem ki. :)) Siker volt, mert azt mondták a többiek, ilyen jó pizzát még pizzériákban sem ettek. A gépemet persze itthon felejtettem...








Aztán sütöttünk rablóhúst is a hugoméknál, no és megcsináltam Sedith miccsét is - nagyon finom volt. Mentás-citromos-olívaolajas joghurtot ettünk mellé mártogatónak. A sógorom teljesen oda volt érte!




Ettem piacos lángost. Meg ettem parizeres zsömlét is a héten. Nálam ilyenkor van szezonja. Irtó jólesik egy pohár jéghideg kultúrával.
A kultúrát amúgy is imádom. Még a joghurtnál, kefírnél, aludttejnél is jobban. Még szerencse hogy 3 tejbolt is van nagyon közel hozzánk, ahol kimért tejet, tejfölt, túrót és kultúrát árulnak.
Máshol nevezik írónak is.
Valójában napközben ezen élek, mert tartalmas, megtölti a gyomrot, pótolja a sóveszteséget és nagyon jó szomjoltó. Az arab vidékek elkészítési módja szerint iszom. Egy sékerben fele kultúra (joghurt, kefír vagy aludttej), fele víz, kevés só, sok jégkocka jól összeráz és már iható is. Így, igazán jegeshidegen a legfinomabb.




Viszont ma kellett főznöm is, mert múlt héten egy barátnőmtől kaptam regement spenótot, amit ha ma nem készítek el, tönkre is ment volna. Ráadásul életem párja úgy jött haza, hogy nagyon éhes. Sebaj! De semmi gusztusom nem volt sem a hagyományos spenótfőzelékhez, sem spenótos lasagne-hoz, sem spagettihez, semmihez, ami tejszínes vagy tészta. A tészta engem nagyon eltelít, nagyon laktat. Tudom. Furán vagyok összerakva...

Ilyenkor az arab konyha a nyerő! Legalábbis nálam. Az első oldalon, amire rákattintottam a Terebessen, meg is találtam a tökéletes receptet.
Egyébként szerintem ilyen kánikulában a darált húsos ételek nagyon jók, mert tíz perc alatt elkészülnek. Ez az ebéd amit ma főztem, mindennel összességében 25 perc alatt készen volt (rizsfőzéssel együtt), és mondhatom, valami fergeteges finom és könnyű. Máskor is fogom készíteni. Ráadásul sok spenót kell hozzá, szóval akinek túlburjánzik a kertjében a futóspenót, csak bátran nyúljon ehhez a recepthez. Csak egy tipp: vékonyra szeletelt cukkinivel is készíthető, már többször csináltam így is és nagyon finom. Abból mindenütt van bőven, ha spenót nincs is. Szóval cukkinivel ugyanilyen tökéletes!




A neve Lehme biszbanah, vagyis spenót hússal.

Hozzávalók 4 főre:
80 dkg spenót,
80 dkg darált hús (bárány, birka vagy marha),
2 evőkanál szemne (tisztított vaj) vagy sima vaj,
2 evőkanál olívaolaj,
1-1 és 1/2 kávéskanál só,
frissen őrölt bors,
6 szem mozsárban összetört szegfűbors,
1/2 mokkáskanál őrölt fahéj,
2 gerezd fokhagyma,
1/2 citrom leve.
A tálaláshoz:
rizs,
natúr joghurt.

A megmosott spenótleveleket forrásban lévő vízbe dobtam és 2-3 percig főztem, majd leszűrtem. A darált húst (én disznóból készítettem) a vajon és egy teáskanálnyi olívaolajon a fűszerekkel addig pirítottam, míg zsírjára sült, aztán hozzáadtam a spenótleveleket is, amivel még 3-4 percig együtt pároltam. És ennyi lenne. Ugye milyen gyors és egyszerű?





Tálalás előtt a húst meglocsoltam bőven még olívaolajjal és a fél citrom levével. A tányérra szedtem főtt rizst, ráhalmoztam a spenótos húst és még meglocsoltam natúr joghurttal. Isteni!
Langyosan a legfinomabb.

2010. július 5., hétfő

Paradicsomos káposzta




A karma az emberi szabadság örök érvényesülése... Gondolatainkból, szavainkból és tetteinkbõl szövõdik a háló körénk.

(Vivekananda)





Az a bizonyos klasszikus paradicsomos káposzta. Én nagyon szeretem. Ízletes, gyorsan elkészül és könnyű étel.

Hozzávalók 4 főre:
1 kisebb fej káposzta (70-80 dkg),
4 evőkanál olaj,
3 púposabb evőkanál liszt,
1 doboz sűrű paradicsomlé (1/2 literes olasz paradicsompüré),
1 közepes fej vöröshagyma,
kb. 1 csapott teáskanál só,
kb. 6 csapott teáskanál kristálycukor (ízlés szerint).

A káposztát feleztem, a torzsáját kivágtam, majd hosszában félbevágtam, aztán 1/2 cm-es csíkokra vágtam. Egy nagyobb fazékba tettem, csakúgy, mint az apró kockákra vágott vöröshagymát. Vízzel fölengedtem, de csak 3/4-ig, mert a káposzta hamar összeesik benne és ha túl sok vízzel higítanám, sok lenne nagyon a leve. Sóztam is.
Míg a káposzta főtt, egy kisebb lábosban az olajjal és a liszttel világos rántást készítettem, amit a paradicsomlével engedtem fel. Csomómentesre kevertem, majd a káposzta forrásból való vizéből is adtam hozzá. Ezután az egészet a káposztához öntöttem. Kevergettem, míg újra felforrt. Cukorral is ízesítettem, és hagytam forrni még 5 percig. Ha túl sűrű lenne, kevés vizet adhatunk hozzá.
Használhatunk házi paradicsomlevet is, vagy sűrített paradicsomot is. Vagy nyár végén friss paradicsommal is készülhet. Sűrítettből én egy dupla fémdobozost adnék hozzá. Amit én használtam, az egy olasz dobozos paradicsompüré. Nem olyan sűrű mint a sűrített paradicsom, és nem olyan híg, mint a magyar literes paradicsomlevek.
Ha jól rémlik a Lidliben vettük, Nostia márkanevű és igencsak meg vagyok elégedve vele. Nagyon finom, igazi paradicsomíze van - olyan, mint a jó érett kerti nyárvégi paradicsomoké. Használhatunk magyar literes dobozos levet is, akkor 3/4 - 1 litert tennék bele.
A paradicsomos káposzta önmagában is tökéletes friss házikenyérrel, de bármilyen feltéttel is kínálhatjuk. Sült oldalassal, sült tarjával, sült virslivel, pörkölttel - ki mit szeret.

2010. július 3., szombat

Vargányás sertésoldalas



Az élet olyan, mint egy
nyári ruha mellénye: rövid és céltalan.

(Rejtő Jenő)





Nagy melegben a könnyű saláták, a kenyérre kenhető finomságok mellett a hideg sültek azok, amiket rendszeresen készítek. Nálunk a szalámifélék nem fogynak, sosem veszek. Nem szeretjük, drágák is, meg rosszak is. Egy finom egyben sült hús betehető a hűtőbe és bármikor falatozhatunk belőle finom kenyérrel, paprikával, paradicsommal, hagymával, uborkával vagy bármilyen salátával. Az ízletes zsír pedig kenyérre kenhető és milyen finom is tud lenni!

Most jó idő volt az erdei gombáknak. Rengeteg vargánya van mifelénk, és nem csak vargánya, de rókagomba, keserűgomba, őzláb és még sorolhatnám. Ez a finom oldalas most vargányával készült.

Hozzávalók 4 főre:
2 kg sertésoldalas,
só,
10 egész bors,
friss vagy szárított kakukkfű,
1 csokor petrezselyemzöld,
1/2 kg vargánya,
10 evőkanál zsír,
2 közepes fej vöröshagyma,
4 gerezd fokhagyma.

Az olalast megmostam, hogy ne maradjon rajta csontszilánk. Alaposan besóztam. A nagy gáztepsit jól kikebtem zsírral és rászórtam a vastagabb félkarikákra vágott vöröshagymát, a félbevágott fokhagymagerezdeket, a borsszemeket, az aprított petrezselymet, a kakukkfűlevélkéket, és a kisebb darabokra és vékony szeletekre vágott vargányát. A húst ráfektettem erre a finom ágyikóra. Körülbelül 1 dl vizet öntöttem alá, alufóliával jól lefedtem és forró sütőbe tettem. Közepesnél kicsit erősebb lángon sütöttem másfél órán át, majd a fóliát levéve róla szép piros-ropogósra hagytam sülni.
Nagyon finom szaftja lett. Ha valaki zsíroskenyérre is szán belőle, nyugodtan tehet alá még több zsiradékot. Kenyérrel, paprikával, paradicsommal, hagymával, uborkával - kovászossal is - nagyon finom. És persze egy pohár hideg sör vagy bor sem hiányozhat mellőle.
Természetesen frissenforrón is tökéletes, újkrumplival, salátával.
Ha vargányátlan időszakban készítjük, a szárított is tökéletes hozzá csak áztassuk előtte 1/2 óráig langyos vízbe. És persze nem csak vargányával készíthetjük, bármelyik ízletesebb fajta erdei-mezei gomba megteszi.

2010. július 2., péntek

Lusta asszony rétese szezon

.


Kedves háziasszonyok és emberek! Lusta asszony rétese szezon van. Csak szólnék. Gyors, egyszerű, isteni. Melegen, langyosan, hidegen is.
Épp most sütöttem egy tepsi meggyeset. :)


.

Nap, szél és csillagok

.


Végre tudtam holdat fotózni! :)


2010. július 1., csütörtök

Grillcukkini-saláta



Nem tudom hogy Mamának vagy Dan hadnagynak volt-e igaza, hogy van-e rendeltetésünk vagy csak ide-oda sodor bennünket a véletlen mint a szél, de azt hiszem, kicsit mindkettő igaz.


(Forest Gump)




Most már biztosan itt a nyár, mert megjelentek az első cukkinik a piacon. Innentől késő őszig doszta ehetjük ezt a jó kis semleges ízű, diétás és sokoldalú tökfélét.
Szerintem mindannyian úgy vagyunk vele valahogy, mint Forest Gump katonatársa a rákkal. Biztosan emlékeztek arra a folyosós-súrolós jelentere. :))
Reggelig sorolhatnánk, hogy is lehet elkészíteni...
Nálam sokszor készül - talán a legtöbbször - grillezett cukkini. És általában salátaként végzi. A grillezett cukkinikarikák szerintem remek salátaalapot képeznek. Ezt aztán lehet turbózni minden földi jóval.
Én most a tányér aljára egy sor grillcukkinit tettem (olívaolajjal, kevés sóval sütöttem), erre jött egy réteg tépkedett mozzarella úgy azon nyomban rá a forró sült zöldségre, erre tettem még grillezett fél paradicsomokat és sima friss paradicsomot. Két nagy gerezd fokhagymát héjastól végig a grillezőn hagytam, míg minden megsült. Végül megtisztítottam, mozsárban olívaolajjal, frissen őrölt borssal, szárított oreganoval jól összetörtem. Kevés sót és vörösborecetet kevertem még hozzá és ez lett az öntet.



Pirított rozskenyérrel ettem. Könnyű, finom, felséges. Imádom.
Persze lehet újhagymát vagy lilahagymát vagy fehér salátahagymát is rétegezni rá, és a friss petrezselyemzöldet vagy bazsalikomot sem vetné meg ez a jó kis nyári saláta.