Szellőrózsa és szögek

Voltunk annyira
ravaszak, hogy kitaláljuk az isteneket. Mi is magyarázhatná szebben azt, hogy újra kezd erőre kapni a fény, mint a születés
metaforája? Mi más magyarázhatná jobban a vérpezsdítő tavaszt, mint egy csodás
feltámadás? A névtelen, rózsaszínű bokor bágyadt leveleinek motyogom a verset: … ha van isten, hogy
kijelölje a szférákat, hogy keresztezze őket a Nap, jó. De ha nincs, többek
vagyunk, mint amennyit tudunk. Egyszerre gondolhatok a szellőrózsára és a
szögekre a keresztfában. Az igazságra vágytam, és rájöttem, hogy húsból
alkotjuk a szavakat. Lyukat csinálok a
szürkészöld santolinának, amit a
középkorban a templomokban a földre szórtak, hogy elnyomják vele az emberbűzt. Löttyintek egy kis
vizet a tőre.
– Támadj fel! – parancsolom.
(Frances Mayes: Édes élet Itáliában)
Kívánok minden Kedves Olvasómnak boldog, békés Ünnepet! Receptet most nem hoztam, ellenben még gondolkodom, milyen sütit süssek délután... Ezek vannak versenyben, mert délután sütöm az elállósabb sütit, holnap…
(Frances Mayes: Édes élet Itáliában)
Kívánok minden Kedves Olvasómnak boldog, békés Ünnepet! Receptet most nem hoztam, ellenben még gondolkodom, milyen sütit süssek délután... Ezek vannak versenyben, mert délután sütöm az elállósabb sütit, holnap…