Sült, töltött paradicsomok

Nyáron nagyon szeretem a sült, töltött zöldségeket. Könnyűek, ízletesek, és kitűnőek szobahőmérsékleten fogyasztva. Sőt. Úgy a legjobbak, vagyis ideális kánikula-ételek. Sütni sem kell őket hosszasan, arra a 30-40 perce be lehet gyújtani a sütőt. Érdemes többet készíteni, s aztán rájárni. Most a paradicsom került sorra, már vagy 2 hete tonnaszám eszem nyersen is, mert a zöldségesben olyan édes, mámorító nyárízű csodákat lehet kapni, hogy képtelen vagyok akár egy napot is kihagyni ebből az élvezetből. Ráadásul ablakaimban burjánzanak a zöldfűszerek is, szívem bokros, illatos kis csücskei.

Hozzávalók:
6 nagyobb paradicsom
10 dkg köles (vagy: fehér vagy barnarizs, kuszkusz, bulgur, árpagyöngy)
1,7 dl víz (rizshez, árpagyöngyhöz a súlyuk duplája kell, kuszkuszhoz, bulgurhoz ez az arány jó)
2 már fejesedő, nagyobb újhagyma zöldjével együtt
2 nagy gerezd fokhagyma
kb. 20 szem fekete olajbogyó
25 dkg feta sajt (vagy panír)
kb. 1,5 dl olívaolaj (lehet kevesebbel is sütni, mondjuk csak 0,5 dl-rel, de én imádom a minden ízt magába szívó, ízes olajat kenyérrel kitunkolni...)
1 csapott teáskanál édesnemes paprika
1 pici csili karikákra vágva
1 kicsi érett citrom
zöldfűszerek: bazsalikom, kakukkfű, menta

A hagymát karikákra vágtam, a fokhagymát apróra kockáztam. Körülbelül 2 evőkanálnyi olívaolajon kevés sóval megdinszteltem, majd hozzáadtam a kölest is, és együtt is átpirítottam-kevergettem őket. Felöntöttem a vízzel, és kis lángon néha kevergetve addig főztem, míg majdnem az összes vizet beszívta a köles. Lefedtem, hagytam állni 10 percig. Közben kalapot vágtam a paradicsomoknak, és kivájtam őket. A kivájt belsejüket apróra vágtam, a sütőtálba tettem, enyhén sóztam, pirospaprikáztam, a vékony karikákra vágott csilit is és 1 dl olívaolajat is elkevertem vele. Egy kisebb citromot karikákra vágtam, és azt is a tál aljára tettem a szószba.

A megpuhult köleshez kevertem a darabokra morzsolt feta nagy részét, az olajbogyó felét, amit szeletekre vágtam, az aprított zöldfűszerek nagy részét is, majd betöltöttem a paradicsomokba, amiket a tálba sorakoztattam. Köréjük szórtam a megmaradt fetát, olajbogyót, fűszereket és a paradicsomok kalapját is kissé megcsepegtettem olívaolajjal, s mehetett is a sütőbe, olyan 200-220 fokra.

Ha nem annyira édesek a paradicsomok, a citromkarikát hagyjátok ki belőle. Bármilyen tölthető zöldséggel működik: cukkinivel, minibb csillagtökkel, padlizsánnal, paprikával, káposzta, kelkáposzta levéllel, szőlőlevéllel, hagymával. Darált húst is lehet a töltelékbe tenni, ha kiadósabban ennénk. Egy biztos: bármivel is töltsünk bármit, az összesütve csak jó lehet, nagyot nem tévedhetünk. 😏

Frissen sült kenyérrel vagy laposkenyérrel mennyei és kiadós, önmagában előételként vagy sör- illetve borkorcsolyaként is kínálható.

Hotdog kicsit másképp

Ha asszonytól kérdezik, hogy mi az élet értelme ő szerinte, hát valamit fog válaszolni, mert jobbára engedelmes lények vagyunk, és oly dolgokra is felelünk, melyekről sejtjük vagy tudjuk pedig, hogy értelmetlenek. Hogy mit felel egy nő? Azt mondja például, hogy hát húsvét van most mifelénk, és ha akad liszt és akad tepsi, akkor fonott kalácsot sütünk, és akkor talán ez az élet értelme, ez a szépre, fényes barnára sütött fonott kalács.

(Ancsel Éva)

Inkább csak ötletadónak teszem fel... Tegnap lángost sütöttem ebédre és maradt egy kevés a tésztájából, amit hűtőbe tettem estig. Szépen megkelt, csak nyújtani és formázni kellett, s máris tehettem sütőbe a hotdogokat. A tésztája sima lángostészta: akár ez, akár emez, mindkettő alkalmas az elkészítéséhez. Vagy ez a pizzatészta is jó, végül is egy abszolút alap kenyér-tésztáról van szó. Nyolc virslihez olyan 25-30 dkg lisztből készült kenyértészta elegendő. 

A kidolgozott tésztát hagyjuk kelni, majd gombócoljuk-átgyúrjuk, s újra letakarjuk, kelni hagyjuk. Mikor másodszor is megkelt, vékonyra kinyújtjuk (olyan 0,5 cm vastagságúra), megkenjük mustárral vagy ketchuppal vagy mindkettővel vagy egyikkel sem - ki hogyan szereti a hotdogot aszerint -, s aztán 3 cm széles csíkokra vágjuk. Rátekerjük a virslikre úgy, hogy a megkent rész belül legyen. A kész hotdogokat aztán ismét megkenjük, csak most fokhagymás vízzel (nekem a lángoshoz készítettből maradt), felvert tojással, zöldfűszerrel (oregano, kakukkfű, bazsalikom, majoránna, stb... ízlés szerint) és előmelegített, 200 fokos sütőben megsütjük szép pirosasra-barnásra (már akinek jója sütője ugyi...).

Vacsoraételnek tökéletes vagy sör- illetve borkorcsolyának is.

Tipp: 1: Hagymarajongóknak. Újhagymát is vághatunk nagyon vékony karikákra, s amikor megkentük mustárral, ketchuppal a tésztát, megszórhatjuk vele, s aztán csíkokra vághatjuk, s tekerhetjük. 

2: De készíthetünk egyéni szószt is saját ízlés szerint: chilipaprikásat, szójaszószos-keletiest, joghurtos-paradicsomos indiai fűszerest, stb... ki mit szeret, csak a fantáziánkra van bízva. A szószt adhatjuk mellé is külön kínálva, természetesen.

3: Ha lágy, enyhén édes kalácstésztát használunk, és nem nyújtjuk ilyen vékonyra a tésztát, hanem olyan 1 cm vastagra hagyjuk, akkor egészen hasonló lesz a hagyományos hotdoghoz. 

Zöldfűszeres csirkemellpástétom

Hétvégén jártam a városon kívül. Gyönyörűen zöldül minden, a kertek és a fák telis-tele virággal. Ámulatba ejtő látvány, nem is beszélve az állandó madárcsivitelésről, amivel egyszerűen nem tudok betelni. Láttam gólyákat a fészkükben, varjak röpködtek a fejem felett, csőrükben ágdarabokkal - otthont adó fáik felé igyekeztek, ahol lelkesen építik fiókáiknak az égkék háttérben lebegő kis bölcsőket.
Mindig elámulok ezen az ésszel fel nem fogható és hihetetlen intelligencián, ami az élet szédült táncát irányítja és áthatja, a tökéletesnél is tökéletesebben. Honnan jön? És kié?

Egy folyamatosan üzemelő konyhában mindig van maradék... most éppen egy fél sült csirkemell árválkodott a hűtőben. Önmagában már nem volt kedvem megenni, így zöldfűszeres pástétom készült belőle, mert az ablakomban gyönyörűen hajtanak már a fűszernövények is, a medvehagyma pedig állandó lakója a fridzsidernek - szegény, nem engedem ki a hideg barlangból, brumbrumm. 🐻 ☺

Hozzávalók 4 főre:
1 egész sült csirkemell (olyan 60-70 dkg-os sütés előtt)
6 dkg szobahőmérsékletű, puha vaj
1 evőkanálnyi mustár (lehet angol mustárkrém is vagy német, az a darabosabb fajta, de a sima is jó)
2 evőkanálnyi medvehagyma (összevágva ennyi)
1/2 evőkanálnyi friss (citromos) kakukkfű
1/2 evőkanálnyi friss tárkony
só, frissen őrölt bors
1 tubus natúr krémsajt (vagy 4 natúr medvesajt kocka vagy 10 dkg-nyi natúr sajtkrém: philadelphia vagy mascarpone)
1/2 evőkanál sűrű tejföl

A csirkemellet apróra vágtam - könnyű művelet, fölösleges a robotgépet összemaszatolni - majd minden hozzávalót alaposan hozzákevertem. S ennyi lenne. Fincsi. Főleg pirítóson, retekkel vagy uborkával, vagy újhagymával.

Vacsorára tökéletes, de előételnek is beilleszthető egy menüsorba. Vagy svédasztalra is kitűnő, ez esetben én sütnék mini labdacsokat égetett tésztából (tudjátok, a képviselőfánknak a tésztája, amit mi általában édes töltelékkel szoktunk meg, de mivel a tésztában nincs cukor, ezért bármilyen sós krémmel is tölthető), és megtölteném őket ezzel a finom krémmel. Guszta és extra lenne. 👌

Pitetölteléknek is tökéletes, csak akkor a fenti krémhez adjunk még 2 felvert tojást, és vagy 1 dl tejet, vagy még 2 nagy evőkanál tejfölt körülbelül - de egy a lényeg: ne legyen túl folyós a töltelék, hanem krémszerű.  Sima sós, vajas pitetésztába töltve kész is a csirkés pite. Vagy ha nem zárjuk le a tetejét tésztával, akkor a csirkés galette. ☺

Rongyoskifli

Visszakapcsolódnék még az előző bejegyzéshez, egy aktualitás okán. Tudjátok miért szeretem nézni a Harry Pottert? Mert nem csupa fiatal, agyonpalsztikázott, csontsovány "szépség" szerepel benne, hanem mindenféle korú, alkatú nő, férfi, gyerek. Abszolút üdítő látni ezt a sokszínűséget a műtétektől lárvává fagyott maszkok helyett, akik a hollywoodi fellegvárból özönlik el a látóterünket. De az apropót most Y. S. Laurent legújabb közfelháborodást kiváltó kollekciója, illetve annak fotói adják. Az egyébként minősíthetetlen és először szembeötlő, felháborító tartalmon túl: a fotókon a nők arca nem is látszik, csak arc részletek vannak. A teljes eltárgyiasítás, szexualizálás képei. Ezért az úgynevezett "kultúrán" és "művészeten" nagyon el kell gondolkodnunk. Hogy mit közvetít, mit és ki diktál. És hogy mindez érték-e? Vagy csak elmebetegek jól finanszírozott őrülete? A válasz számomra legalábbis, egyértelmű. 

Igazán még nem tökéletes a recept, ami miatt mégis megosztom, az a formázás szépsége. Nagyon tetszik ez a kis rongyos kifli. Vagy nem is rongyos, inkább olyan, mint egy dáma, suhogó, gazdagon ráncolt lepelbe burkolva. Bolti réteslapból tökéletes lenne, de nem volt itthon. Így magam készítettem a tésztát, de sodrófával nyújtottam, így nem lett olyan lehelet vékony. A tészta jó, így is ehető volt, de legközelebb vagy egy kevés élesztőt, vagy sütőport is teszek bele.

Hozzávalók 9 kiflihez:
25 dkg liszt
1 kisebb tojás
1 ek. olaj
1,5 dl langyos víz
2 dkg élesztő
1 mokkáskanál cukor

A hozzávalókból jól kidolgozott tésztát készítünk, 9 db kis gombócot formázunk belőle, hagyjuk pihenni, s aztán nyújtjuk jó vékonyra és a tölteléke aztán bármi lehet. Édes, sós, kedvünk szerint. A videóban például egy lencsetöltelék van, én édes túrós kifliket csináltam.

Joghurtos török padlizsánsaláta

Néha azért én is olvasok híreket. Most éppen azt, hogy Romániában már milyen komoly a kanyarójárvány, sőt, átlépte a határokat is. 

Általában az alternatív medicinát alkalmazom és preferálom, de nem fanatikusan. Vannak a modern orvoslásnak is eredményei, kifejezetten előnyös alkalmazási területei: például a traumatológia, amikor hirtelen, gyorsan kell beavatkozni - vagy történetesen a vakcinák, amik embermilliók életét mentik és mentették már meg. Én felnőttként, 21 évesen kaptam el ezt a veszélyes betegséget, mert volt anno pár évfolyam, akik rossz szérumot kaptak gyerekkorukban, és pont benne voltam. Három vagy négy hétig nyomtam az ágyat, és volt két éjszakám, amikor éreztem hogy nem biztos, megérem a reggelt. És örülhetek hogy semmilyen szövődmény nem maradt vissza: például meg is vakulhattam volna. Szóval ez nem játék. Megértem, hogy azok a szülők is a legjobbat akarják, akik nem adatják be a védőoltást, de érdemes elgondolkodni, hogy mi is az a legjobb. Hogy valóban látják-e, mi válik javára gyermeküknek, vagy éppen csak saját megszállottságukat akarják igazolni?

Gyönyörű ákciós padlizsánt vettem. (Lassan már vadászatnak kéne neveznem az alapanyag-beszerzést, amilyen árak vannak... 😌)

Szerintem padlizsánból a törökök készítik a legzseniálisabb ételeket. (Elnézést az erdélyiektől, ez csak a személyes ízlésem, nem kőbe vésett kijelentés. 😍) Az imám elájultnál istenibbet el sem tudok képzelni, ahogy salátából sincs ennek a krémes-joghurtosnak párja, és én kencéből is bizony a baba ganush-t szeretem a legjobban - ami lehet hogy nem egészen török eredetű, de arab, az biztos.

Ennek a salátának a legnagyobb titka a krémes, sűrű joghurt. Enélkül hozzá se kezdjünk, és ez nem túlzás. 😏 Ha hozzájutunk vagy török, vagy görög joghurthoz, ami jó minőségű, akkor nincs gond, de ha nem, akkor egy kis macera van vele, de megéri. Én úgy állítottam elő, hogy 7 dl natúr joghurtot (amit a Zalaco-nál vettem kimérve és finom, selymes) és 1 dl tejszínt összekevertem, és egy éjszakára hűtőbe tettem kicsöpögni: vékony, de sűrű szövésű pamutanyagot teszek egy nagy szűrőbe, azt pedig beleállítom egy fazékba. Minél tovább hagyjuk a szűrőkanálban, annál sűrűbb lesz a kész joghurt. Általában olyan 8-12 órán át csepegtetem. Ha van itthon mascarpone, akkor csak a joghurtot csöpögtetem, és a kész, sűrű joghurthoz keverek 1 púpos evőkanál mascarponét, mert a görög és török joghurt nem csak attól olyan krémes, hogy sűrű, de attól is, hogy van zsírtartalma, ami a magyar joghurtokról nem mondható el. Ezért ezt pótolni kell vagy tejszínnel az elején, vagy mascarponéval a végén. (Zalzikihez is mindig ilyet készítek.)

Hozzávalók 4 főre:

3 nagyobb padlizsán
2 gerezd fokhagyma
2 csokor petrezselyemzöld
só, frissen őrölt bors
1/2 mokkáskanál őrölt római kömény
1 mokkáskanál őrölt koriander
olívaolaj
citromlé
7 dl natúr joghurt + 1 dl tejszín kicsepegtetve
vagy 4 dl görög vagy török joghurt

A sütőt előmelegítjük a legmagasabb fokozatra. A padlizsánt felkockázzuk, olyan 2-szer 2 cm-es kockákra. A nagy gáztepsit kibéleljük szilikonos sütőpapírral, és a kockákat eloszlatjuk rajta úgy, hogy előtte a sütőpapírt kissé megolajoztuk. Majd gyengéden sózzuk, borsozzuk a padlizsánt, és mehet is a jó forró sütőbe. Ennek a salátának, sőt, általában minden padlizsános ételnek a titka az, hogy jó feketésre kell sütni a padlizsánt. Tehát addig sütjük, amíg szép színt kapnak a kockák. Ha készen van, kivesszük, s hagyjuk teljesen kihűlni.

Közben elkészítjük a többit: a sűrű joghurtot elkeverjük a felaprított petrezselyemzölddel, a mozsárban porrá őrölt fűszerekkel és a zúzott fokhagymával, s némi sóval. A kihűlt padlizsánkockákat végül beleforgatjuk, s olyan 2-3 órára hűtőbe tesszük, hogy összeérjen. Tehetünk a joghurtba egy kevés citromlét már a készítéskor is, de nem feltétlen muszáj, lehet tálaláskor is kínálni hozzá, és a tetejét még meglocsolhatjuk olívaolajjal is.

Isteni friss lepénykenyérrel, de én sült krumplival is imádom. Ez a saláta grillezett cukkinivel is pazar lehet, és nyáron friss mentát is tehetünk bele.

Bresaola házilag (olasz érlelt marhasonka)

Ha előbb jön szembe velem ez a videó, meg is csináltam volna húsvétra, mint különlegességet. A bresaola egy nyers, nem füstölt, érlelt olasz marhasonka. Készíthetünk belőle carpaccio-t is, tölthetjük mozzarellával vagy fűszeres ricottával, stb... (Azért majd ha olyan helyen járok, ahol látok szép marhahúst, veszek majd és egy kisebb darabot elkészítek próbaképpen.)

Hozzávalói 1 kg marhahús, 7 borókabogyó, 2 babérlevél összetörve, 3 gerezd fokhagyma, 1 teáskanál friss kakukkfű (vagy fél tk. szárított), 2-3 kb. 5 cm-es ágacska friss rozmaring, kb. 3 liter vörösbor, annyi olívaolaj, amennyi ellepi, s a második fázishoz 4-5 ek. tengeri só, muszlinanyag.

A húst a fűszerekkel és annyi vörösborral, amennyi ellepi, egy olyan edénybe tesszük, amire egy lenyomó szerkezetet is tudunk tenni, hogy a hús a bor alatt maradjon. Tetejére fél cm-nyi olajat öntünk, hogy légmentes legyen. Érleljük két hétig, majd kivesszük a pácból, és alaposan besózzuk. Muszlinba tekerjük, átkötjük és hűvös, szellős helyen fellógatva 2-6 hétig érleljük. Hűtőben is lehet, a videó szerint. Hajszálvékonyra szeletelve fogyasztjuk olívaolajjal, friss vagy pirított kenyérrel, jóféle vörösborral, olajbogyóval, pamezánnal, frissen tört borssal, fügével, stb... 

Szerintem vadhúsból is kipróbálható.

Aztán itt van a sertéshúsból készülő capicola, ez is nagyon finom lehet. Itt a pontos recept. (De találtam itt chorizo receptet is.)

És ez pedig a tradicionális pancetta készítési módja. A fűszerek leírása itt.
Ez pedig a River Cottage videója a házilag készült prosciutto stílusú sonkáról.

Camambert krém (obatzter)

Március külön évszak, semmi köze a télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág, ez a minta érték nélkül. Már nincs bál, még nincs uszoda. Még fűtünk, de már felöltjük délelőtt az átmeneti kabátot. Ez még nem a szerelem hónapja, mint a május, s már nem a szövődmények hónapja, mint a február. Nincs külön dallama, nincs nagy tétele. Ez a közzene. A természet, titkos műhelyeiben, még dolgozik új alkotásain, nem árulja el titkait, világraszóló újdonságait.

(Márai Sándor: Március)

Ma már volt a piacon medvehagyma. :) Ezt a receptet Évinél láttam meg, és nagyon tetszett. Nem ismertem, pedig egy közismert krém, mint nálunk például a körözött.

Hozzávalók személyenként:

• 1 camembert sajt
• 4 dkg szobahőmérsékletű vaj
• só
• 4 nagy medvehagymalevél
• 4 dkg érett márványsajt vagy bármilyen kéksajt

A camembert kalapját éles késsel levágjuk, a belsejét kiskanállal kikaparjuk. Hozzáadjuk a vajat, kéksajtot, sót, apróra vágott medvehagymát és villával teljesen krémesre alakítjuk, majd visszatöltjük a kivájt helyre.

Pirítóssal tálaljuk. Amúgy nagyon látványos lehet egy svédasztalon, remek partifogás is. Gyakorlatilag bárhogyan ízesíthető, kedvünk, hangulatunk szerint. Nekem sokkal jobban ízlik, mint a sült camembert.

Sertés sült & rilette

Ezek a hosszú februári éjszakák, mikor a kihűlt szobában felébredünk a szél vinnyogására, dideregve ülünk fel az ágyban, meggyújtjuk a kislámpát, rágyújtunk, megnézzük az órát - korábban virrad már, de nincs sok öröm benne, mert nappal is a tél odvában kucorgunk, betegségek, csőrepedések, füstölgő kályhák között, rongyokba és prémekbe bugyolálva -, s eszünkbe jut, hogy megint elmúlt egy farsang, az ablakon kocogtat a hamvazó szerda jeges ujja, az öröm elillant és öregszünk. Így ülünk a februári hajnalban. 

Kamránk, melyet ősszel bölcsen megraktunk, kiürült már; a befőtteket és az oldalast megettük, a savanyú káposzta végére járunk. A könyvekre csömörrel pillantunk az éjjeleken; úgy tetszik, már elolvastunk minden könyvet, s egyik sem tudott segíteni. Napközben félórákat fekszünk a kvarcfény alatt, tátogva, és szomjasan nyeljük, szopogatjuk az ózonízű fényt. Aztán arra gondolunk, hogy ez a hónap, mely telítve van zenekari hangversennyel és tüdőgyulladással. Ez a hónap, mikor egészen kis mozdulatokkal élünk, óvatosan és gazdaságosan, mint a bölcs állatok, melyek lecsökkentik ilyenkor az élet tevékenységét, mozdulatlansággal védekeznek, lassított érveréssel szunyókálnak és pislogva, rejtélyes félálomban várják a napot. E hetekben, tél vége felé, tanácsos különösebb erőpazarlás nélkül élni, mint a medvék.
De hajnal felé, az ébredés józan káprázatában, eszünkbe jut a farsang, mely megint egyszer elviharzott mellettünk, álruhában, lobogó szalagokkal, színes papírszeméttel szórta tele a világot, visított és sikongott, jeleket adott és integetett, s mi kitértünk előle. 

Most már itt a reggel, mely hamut hullat fejünkre. Az ablak előtt a fákat nyöggetik a böjti szelek.

(Márai Sándor: Február)

Három recept egyben. Egyrészt a "csirke 40 gerezd fokhagymával". Csak ez nem csirke. Másrészt csak egyszerűen egy jó sertéssült. Harmadrészt a maradékból csináltam rilettet. Oké, tudom ez nem klasszikusan az, de nekem megfelel rilette-nek is. Mert úgy jártam, hogy elájultam a szalámi áraktól. Ezer éve nem vettem, és most szembesültem azzal, milyen drágák a felvágottak (is). Amik amúgy ízetlenek, tele vannak adalékanyagokkal és vízzel, és még aranyárban is mérik őket. Akkor inkább sütök húst, ami hidegen is tökéletes.

Hozzávalók:
1,5 kg sertéshús (lapocka vagy tarja vagy császárhús, ez most kivételesen comb, de a lapocka vagy tarja vagy császárhús a jó)
40 gerezd fokhagyma
1/2 kg sertészsír
só
5-6 babérlevél
5-6 szegfűbors
2 teáskanál mustármag
1 evőkanányi zsályalevél (friss vagy szárított)
2,5 dl száraz fehérbor

A húst nagyobb darabokra vágtam, alaposan besóztam. A fokhagymagerezdeket megpucoltam. Egy tepsit kikentem a zsírral, beletettem a húsdarabokat, a fűszereket, és aláöntöttem a bort. Lefóliáztam és előmelegített, alacsony hőfokú sütőbe tettem. Olyan 120 fokra. Sütöttem 5-6 órán át. A végén levettem a fóliát s kissé rápirítottam. Főtt burgonyával, sült almával tálaltam. Időnként alálestem a fóliának, hogy nem sült-e le nagyon a szaft. Nem szabad hagyni, mert megég a fokhagyma. Ha nagyon elfogyna alóla a folyadék, pótoljuk. Úgy kell elkészülnie, ha rilettet is akarunk belőle, hogy a víz elsüljön, ugyanakkor ne égjenek le a fűszerek, és a fokhagyma.

Szeretem a sütőben sülteket. Ha semmi sem jut eszembe, mit főzzek, akkor a sült mindig kipótolja az ötlet-hiányt. Bármivel fűszerezhető, köríthető, abszolút lehet variálni.  Ehhez a változathoz nagyon jól illett volna még a vöröshagyma is, a szárított vargánya is, mint fűszer. De tényleg ahogy tetszik-műfaj.

Nem is értem, a rilette miért nem népszerűbb, pedig a magyar konyhába abszolút illik. Megvan az alapja nálunk is, a "lesütött hús". Ami tulajdonképpen a konfitált hús, de krémet nemigen csináltak belőle. Nem is értem, miért. Annyira magyaros jellegű pedig. 

Tehát a rilette ennyi lenne: a megsült húst szálaira szedjük, elkeverjük a visszamaradt pecsenyelével, a megsült fokhagymagerezdekkel. De csak annyival, amennyivel egy krémes állagot kapunk. Ha kellő ideig törjük-keverjük villával, valóban krémre kezd hasonlítani. Tálakba tesszük (nekem egy nagyobb és egy kistálkányi lett), és a tetejére öntjük a visszamaradt tiszta zsírt. Lefóliázzuk, hűtőbe tesszük. Hetekig eláll.

Kitűnő sör- vagy borkorcsolya, előételnek is tökéletes, svédasztalra úgyszintén. Ha egészen mini tálkákba tesszük, nagyon gusztán tálalható személyenként is. Nyáron még jobb ízes paradicsommal, paprikával, uborkával.

Csavart sajtos, szezámmagos rudak

Remélem mindenki kiébredte magát a tegnapi éccaka után. :))

Vigyázat csalok! :) Vagyis csak idegen tollakkal ékeskedem, mert a képen látható finomságot sógornőm sütötte szilveszterre, én csak lefotóztam - és persze ettem, nagyon lelkesen. Mert isteni finom. Azt hiszem életemben nem kóstoltam ilyen jól sikerült borkorcsolyát. A tésztája olyan könnyű és levegős, hogy frissen szájbanolvadós volt, így másnapra pedig ahogy megszikkadt, extrán ropogós lett. Szerencsére megvan a recept, Iluskájé a Nosalty oldalon. 

Hozzávalók:
70 dkg rétesliszt
37 dkg margarin
1 evőkanál sertészsír
7 dkg sajt
2 db tojássárgája
3 dkg élesztő
150 g tejföl
1.5 teáskanál só
1 teáskanál őrölt fűszerkömény
0.5 dl tej (az élesztő felfuttatásához)
1 db tojás (a kenéshez)

Az élesztőt felfuttatjuk kevés langyos tejben.
A kimért lisztet tálba tesszük, hozzáadjuk a margarint, a zsírt, a tojássárgákat, a reszelt sajtot, a tejfölt, sót, köménymagot, végül a felfuttatott élesztőt.
Összegyúrunk minden anyagot alaposan. 40  percig hűtőben pihentetjük, majd lisztezett deszkán kinyújtjuk, és derelyevágóval rudakat vágunk.
A kenéshez a tojásba szórhatunk kis pirospaprikát (szebb színe lesz a tésztának).
Megkenjük a nyújtott, csíkokra vágott tésztát. Megszórjuk szezámmaggal, majd minden egyes szelet tésztát megcsavarunk. Sütőpapíros tepsibe tesszük, halvány színűre sütjük. (3 gáztepsivel lett ebből a mennyiségből.)

• sütési hőfok: 200°C
• sütési mód: alul-felül sütés

A tojásra sógornőm cayenne borsot szórt, a másik adagra pedig provanszi fűszerkeveréket. Vagyis tetszés szerint fűszerezhető. Sőt, akár bacon csíkokat is fektethetünk rá, és azzal együtt csavarhatjuk fel. A margarin pedig lecserélhető vajra.

Gránátalmás bulgursaláta

Boldog Új Esztendőt Kívánok minden Kedves Olvasómnak! 🍷💞

Azt mondják, ha szilveszterkor lencsét, babot, rizst vagy más apró szemes ételt eszünk, sokasodni fog a szerencsénk. Főzök lencsét is elsejére, de bebiztosítottam magam: készítettem egy finom gránátalmás bulgursalátát is.

30 dkg bulgurt 

felöntöttem dupla mennyiségű forrásban lévő vízzel. Letakartam és hagytam állni 30 percig. Amikor kihűlt, hozzákevertem  

3 nagy csokor petrezselyemzöldet, 

1 gránátalma magjait, 

1 zöld kaliforniai paprikát apró kockákra vágva,  

1 narancsot szintén apróra vágva és  

3 dkg hagymacsírát. Kevés  

szárított mentát is morzsoltam rá. Az önetete 

0,5 dl olívaolaj, ízlés szerinti mennyiségben 

narancs és citrom leve vegyesen, és a sót a  

sóban eltett citrom héja adta, amit apróra belevágtam az öntetbe. 

A képen az öntet még nincs rajta, majd este bekeverem, hogy addig is frissek maradjanak a zöldségek, gyümölcsök benne. Bármilyen sülthöz kitűnő.

Malacsült & porchetta

Szilveszterre sokan sütnek malacot vagy bőrös sertéshúst. De hogyan lehet extra omlósra sütni a húst, ugyanakkor extraropogósra a bőrét (méghozzá nem kemény ropogósra, hanem levegős, harapható ropogósra), egy tavalyi Gasztroangyal adásból kiderül. Az említett recept a 20. perctől a 27. percig tart.

Az olaszok ropogós bőrű malacsültje a porchetta. Szerintem szilveszterre is tökéletes választás. A cikkben van recept is, és egy videó arról, hogyan készül.

A kép innen származik, recept is van hozzá.

Télies saláta diós brie sajttal, gránátalmával

"A gránátalma a szír Atargatisz istennő szimbóluma. Atargatisz különböző változatai rendkívül elterjedtek az ókori Keleten (Asratum, Atirat, Asera, Aszerdusz).

A görögökhöz Derkétó vagy Dea Szüra néven került át, de a ciprusi Aphrodité mítoszainak nagy része is ide vezethető vissza. Az azonosságukat a gránátalma is megerősíti, ami a görögöknél Aphroditéhez kötődik, majd Rómában Venushoz. Cipruson úgy tartották, hogy Aphrodité ültette az első gránátalmabokrokat. Valószínűleg a sok mag miatt termékenységgel kapcsolatos hatást tulajdonítottak neki. Más mítoszokban is sokszor szóba kerül a görög mitológiában is, többek közt Perszephonénak azért kellett visszatérnie az Alvilágba Hadészhoz, mert kiderült, hogy evett egy szem Alvilágban termett gránátalmát.

Rodosz szigete nagy valószínűséggel az ott ma is dúsan tenyésző gránátalma virágáról kapta az ógörög nyelven rózsát jelentő nevét." (Wikipédia)

Ha szép gránátalmát látok, nem tudok ellenállni neki. Az egyik kedvenc téli gyümölcsöm. Nem csak ízre, de a színe, a formája, a belseje, mind vonzó. Van valami mágikus ebben a gyümölcsben. Készítettem vele egy kis csipegetnivalót a karácsonyi asztalra is. Vacsorához készítettem, amolyan saláta vagy előétel félének. Volt a tálon ruccola, narancs, angolzeller, gránátalma, diós brie sajt. Meglocsoltam kevés mézzel, balzsamecettel, dióolajjal. Fűszereztem frissen őrölt borssal, icipici sóval.

Még maradt a gyümölcsből, valami finomságot még készítek vele, azt hiszem. :)

Fetás, spenótos göngyölt karaj

Hátha valakinek még ötlet kellene az ünnepekre. Még jövök majd a flódnival, ha jól sikerül. :)

Hozzávalók 4 főre

90 dkg hosszúkaraj (csont nélkül)
50 dkg darált hús,
1 tojás
12 dkg feta
1 nagy vagy 2 kisebb pritaminpaprika
2-3 dkg vaj
20 dkg spenótlevél
2 evőkanál szárított bazsalikom (vagy friss bazsalikomlevelek ha van)
só, frissen őrölt bors

A karajt úgy szeltem fel, hogy két-két szelet egyben maradt a hártyánál, vagyis duplára kiteríthető lett. Jó vékonyra kiklopfoltam a szeleteket, majd sóztam őket.

A darált húshoz apróra vágott pritaminpaprikát, sót, frissen őrölt borsot, szárított bazsalikomot és durvára tördelt fetát kevertem, no és egy tojást. A kiterített hússzeletekre spenótleveleket terítettem, erre jött a töltelék vékony rétegben. (Blansírozhatjuk is a spenótot, ha úgy könnyebb vele dolgozni vagy szimpatikusabb.) Föltekercseltem, madzaggal kissé átkötöttem őket.

A tepsibe vajat kentem, a tekercseket is kissé megkentem, kevés vizet is öntöttem alájuk. Alufóliával lefedve, kb. 180 fokon 1 óráig sütöttem, majd a fóliát levéve még kis ideig, hogy színt kapjanak a húsok.

Fóliával letakarva hagytam kihűlni, hogy ne száradjon ki, majd szintén darabonként fóliába tekerve hűtőbe tettem. Néhány óra múlva gyönyörűen lehetett szeletelni a hidegtálra.

Melegen is kitűnő, pulyka vagy csirkemellel is készíthető.

Ha van friss bazsalikomunk, azzal még finomabb. Akkor a spenótlevélrétegre tegyünk a levelekből, és erre következhet a darált keverék.

Empanadas

Ha netán lenne sült maradék a nagy ünnepi dínom-dánomból, mert nem csak frissen vásárolt darált húsból készíthető (amilyen az eredeti), hanem a videón is láthatóan maradék sültekből is tökéletes lehet. Vagy ha már a szilveszteri menünk is gondolkodunk, mert az empanada remek partiétel is.

Tészta:
50 dkg liszt
1 tk. szárított élesztő (vagy 1 dkg friss)
1 tk. pirospaprika
2 dl víz
só
1 dl olívaolaj (a tészta receptjének forrása: street kitchen)
Ennyi tésztához én olyan 80 dkg darált húst vennék.

Valójában a tésztát lehet vajjal és sütőporral is készíteni, vagy csak simán egy egyszerű vajas tésztát is készíthetünk. De nekem a fent leírt a legszimpatikusabb.
És persze nem csak hússal tölthető, ez a fogás a vegák álma is lehet. Bármilyen hüvelyessel, zöldséggel is tölthető.

Fokhagymás, babéros sült pulykacomb

benéz az ablakon az ősz

kíváncsian tüzet gyújt

aranyát itt felejti

majd lassú léptekkel

szeleken lovagolva búcsút int -

(s már itt is a december)

Mivel a csirkecombot egyáltalán nem szeretjük, néha szoktam venni pulykacombot. Kiadós és finom, ha jól van megsütve. Ez most egy egyszerű, fokhagymás-babéros változat, finom szafttal. Ha valaki esetleg karácsonykor bébipulykát sütne, azt is lehet hasonlóképpen, csak több idő kell neki, mondjuk éppen a duplája, vagyis 5-6 óra. Ha elhagyjuk a receptből csak a pirospaprikát, s helyette narancskarikákat dobálunk még a tepsibe, és víz helyett narancslét öntünk a hús alá, akkor egy más ízhatást kapunk, téliesebbet. (A magokat piszkáljuk ki, mert azok keserítik meg az ételt, nem is a fehér héjrész.)

Hozzávalók:
1 pulykacomb
5 dkg vaj
1 evőkanál olívaolaj
7 db babérlevél
1 nagy fej vöröshagyma
6-7 duci gerezd fokhagyma
só
1 csapott evőkanál bükkfán füstölt pirospaprika (sima is jó, ha nincs füstölt)
1 dl száraz fehérbor
1 csapott teáskanálkányi kristálycukor vagy méz
2-3 dl víz

A vöröshagymát megtisztítottam, vastagabb félkaréjokra szeltem, a vajat kis kockákra vágtam. A pulykacombot megtisztítás után több helyen beszúrtam a csontig késsel. Jó alaposan besóztam a húst, a lyukakba is került só. A fokhagymagerezdeket feleztem hosszában, és minden lyukba tettem egy fokhagymagirizdet és egy kis kocka vajat, majd a füstölt pirospaprikával bekentem a combot mindenhol. A tepsibe szórtam a maradék vajkockák nagyját, a vöröshagymát, a maradék fokhagymákat és a babérleveleket. Ráfektettem a húst, meglocsoltam olívaolajjal, rádobtam a maradék pár kocka vajat, aláöntöttem a bort, 2 dl vizet és ezt a folyadékot is megsóztam 1/2 csapott teáskanálkányi sóval. Lefedtem alufóliával, és 2,5-3 órára, körülbelül 160 fokos előmelegített sütőbe tettem. Egészen a sütés végén levettem a fóliát, és a kevés mézet hozzákevertem a levéhez (itt lehet pótolni a szaftját, én direkt úgy sütöttem, hogy maradjon alatta, meglocsolandó a köretet), meglocsolgattam vele a húst és pirulásig (kb. 10-15 perc) visszatettem sülni.

Omlóspuhára sült, és ízletes szaft maradt alatta. Köretként bármi jó mellé: párolt zöldség, burgonya, rizs, polenta, gerslirizotto, saláta. Kinek hogy tetszik.

How to make hungarian zsíros kenyér? :))

hát kérem. néztem ahogy ette és megkívántam. (melyik filmben is volt ez? - á nem fontos)

How to make a hungarian zsíros kenyér? from mafla.hu on Vimeo.

Extraropogós bőrős, hosszan sült karaj

Tegnap ahogy főztem, letettem egy kiürült üveget a hűtőszekrény és a konyhapult közötti résbe. Pont egy pezsgő mellé. Megálltam, mint ahogy a film is megáll, ha elakad a vetítőben. Azt a pezsgőt egy barátunktól kaptuk. Egy olyan barátunktól, aki pár hete ment át a nagy kapun. 

A halálban, gyászban az a legnehezebb, hogy a személy már nincs itt, de a tárgyak, amikhez kötődött, még nagyon sokáig maradnak. Az átmenet nem egy pillanat, hanem egy folyamat. Ki tudná megmondani, mikor s hol kezdődünk, és végződünk?

Hosszúhétvégére gondoltam. Vagy majd karácsonyra vagy szilveszterre. Tavaly megsütöttem évbúcsúztatónak, Chili&Vanília instrukciói alapján, amit ezúton is még egyszer köszönök, mert isteni lett akkor is, most is. Tényleg elronthatatlan. Csak ránézésre túlsült, mert a bőre extraropogós - csak jófogúaknak -, belül meg omlós, szaftos és puha a hús. Ez a képen süldő, de lehet sütni malacból is, viszont én ezelőtt sertésből készítettem, vagyis sokkal vastagabb zsírréteg volt a bőr alatt, így a hús is lágyabb lett. 

A módszer úgy kezdődik, hogy a bőrt egy dekoratőr-szikével beirdaljuk.

Mással nagyon nehéz elvágni, a szike tökéletes hozzá. Én jobban szeretem párhuzamosan, csíkosra, mert így mikor kisül a hús, minden szeletre jut ropogós bőrke is, és könnyű szeletelni is. Tehát olyan egy cm-es távolságokat szoktam hagyni, mert ahogy összesül a hús, pont a bemetszéseknél lehet szeletelni a karajt, bőrrel együtt. 

Amíg ügyködünk a húson, gyújtsuk be a sütőt, mert először brutál forrónak kell lennie.

A következő lépés hogy jól besózzuk. Alaposan kell, hiszen egyben hagyjuk a sütnivalót, ne legyen hát ízetlen. Zsírozzuk/vajazzuk/olajozzuk ki a tepsit, a húst is kenjük meg kissé. Ha besóztuk, fűszerezhetjük is, kinek mi szimpatikus, azzal. Én mustárral bekentem, koriandermagokkal megszórtam, és a tepsibe köré még szórtam szegfűborsot, babérleveleket, hagymát és fokhagymagerezdeket. Tavaly debreceniként sütöttem, vagyis kolbászt töltöttem bele, úgy is nagyon finom volt. De lehet keletiesebben is fűszerezni cukorral vagy mézzel, szójaszósszal, keleti fűszerekkel. Tehát ízlés szerint.

Ezután mehet a nagyon forró sütőbe, 15 percre. Ne fedjük le. A 15 perc eltelte után lekapcsoljuk a  sütőt 100 fokra és hagyjuk hogy a tűzhelyünk végezze a dolgát, olyan 5-6-8 óra alatt. Húsmennyiségtől is függ, időnktől is függ. Elég az 5-6 óra is, de ha úgy akarjuk beosztani az időnket, akkor 8 órát is bennmaradhat, pl. este betesszük, reggel kivesszük, ha például hideg sültnek szánjuk. 

Én ezt mindig csonttal együtt sütöm, sokkal jobb íze lesz, szaftosabb marad, tehát érdemes a csonton hagyni a húst.

Csillagtök savanyítva

"Ha nő lettem volna, szenvedélyesen szerettem volna tálalni. Meg vagyok győződve róla, hogy szendvicseim híresek lettek volna, mert a citrom, a lazac, a szardínia, a sonka, a tojás, a petrezselyem színharmóniáit és formáit messze földön senki oly becsvággyal nem válogatta volna össze és nem tudta volna olyan leleményesen kombinálni. Egy teadélutánra készített tálam szebb lett volna, mintha Ruysdael festette volna. Kamrámban a befőttes üvegek, a cukor, a dara és a tarhonya úgy állott volna, mint a katona, vagy a balettáncosnő, zárt rendben."

Írja Hamvas Béla A bor filozófiájában. Anyu kamrája pont ilyen volt. Tőle tanultam, így hát az enyém is ilyen. A birsalmasajttól a négyféle szárazbabon át a fügelekvárig, a savanyúságokig minden kincsem van benne.
Jó, ha van tartalék. Az életben bármikor akármi is adódhatik, ugyi.

Már annyira nem aktuális, hiszen a savanyúság eltevése augusztustól október eleje-közepéig időszerű. Mostanra már beértek amiket eltettem. Kóstoltuk őket, s ezért is gondoltam, felelevenítem a jólbevált anyukámféle receptet. Valójában azért teszem mindezt, mert rá kellett jönnöm, hogy vannak olyan zöldségek amik - szerintem - csakis és kifejezetten savanyúságnak valók. Ilyen pl. a csillagtök. A pfefferoni paprika. A csicsóka. 

Tulajdonképpen mindhárom ehető zöldség, de én valahogy nem találtam helyet nekik a konyhámban - úgy értem, hagyományos ételként. Egyszerűen ki nem állhatom őket: a csillagtök halízű és furán síkos felvágva (arról nem is szólva, hogy ha már vastag a héja, lehetetlen normálisan megpucolni, alakja miatt lehetetlen normálisan darabolni is), a csicsóka rémisztő és ehetetlen megfőzve, a pfefferoni pedig szegény kilóg az "imádokmindentamipaprika" kategóriájából, mert vékonyhúsú, túlzöldízű kis semmiség. Ellenben! Ha savanyúságlébe kerülnek, teljesen átlényegülnek. Elnyerik valódi ízüket, nagyságukat. 

És most szeretném kiemelni a csillagtököt. Mozgalmat indítanék, hogy a kertészek szedjék le olyan 3-8 cm-es nagyságban, mert úgy a legfinomabb, leggusztább és nem csak savanyúságnak. (Azokra is gondolok, akik velem ellentétben egyébként is szeretik a csillagtököt.) Egyben lehet hagyni, mag még nem igazán van benne, és kellően vékony a héja is. Sajnos mivel égen-földön nem lehet mini patiszont beszerezni, a szokásos nagyságot tettem el, kimagozva, szeletelve. Így is nagyon jó, de egészben, miniben... na az az igazi. Az lenne az igazi.

Szóval... ööö jövőre, ha valakinek a kertjében túltengene a csillagtök, kérem szóljon, én átveszem mini méretben, savanyúságnak. :)

Tehát az alaplé a következő:
2 liter víz,
2,5 - 3 dl 20%-os ecet,
2-3 evőkanál só,
7-10 evőkanál kristálycukor,
1 mokkáskanál borkénpor (ettől szép színűk marad),
1 csapott teáskanál szalicil (vagy Na-Benzoát, de én azt utálom).
Kell még: torma, babérlevél, kapor, bors, szegfűbors, mustármag, koriandermag, tárkonylevelek, meggyfalevél, stb... vagyis fűszerek.

Ez a lémennyiség olyan 2-3 kg zöldséghez elegendő. Amit édesebbre szoktam csinálni a többinél, vagyis nem 7, hanem 10 evőkanál cukorral: a zöld dinnye, a zöld paradicsom, a csillagtök, a csicsóka. Ezek édeskésebben finomabbak, de ez természetesen egyéni szájíz-függő.

Nem kell felforralni a levet, csak így hidegen, csapvízből kikeverni. Mikor kóstolunk, nagyon tiszta kanállal tegyük. A savanyúságos üvegeket nagyon alaposan mossuk el, és a zöldségeket is úgyszintén alapos mosás, válogatás után tegyük csak üvegekbe. Ahol nem ép a zöldség, ott vágjuk ki azt a részt. Az uborkákat én körömkefével szoktam megsikálni, úgy az összes föld- és homokszemcse kijön a kis szöszeik közül. Minden üvegbe teszek tormaszeletet, fél-fél mokkáskanálnyi mustár- és koriandermagot is. Az uborkás üvegek aljára egy-egy szál kaprot is teszek.
A káposztás paprikához a káposztát szép vékonyra gyalulom, besózom és állni hagyom. Mikor levet enged, jól kinyomkodom, és egész köménymagokkal elkeverem. Így töltöm jó szorosan a csumájától megszabadított paprikába.
Jó szorosan beleteszem a zöldségeket az üvegekbe (az almaparikát, hagymát félbevágva), aztán jó csurig öntöm őket a lével. Folpackot teszek a tetejükre duplán, majd alaposan rácsavarom a fémtetőket is. Mehetnek a spájzba. Körülbelül egy-másfél hónap múlva fogyaszthatók.

(nem saját fotó)

Amióta növénytermesztés van a földön, a megtermett finomságokat tartósítani is kellett. A múlt század hajnaláig nem volt fagyasztó és hűtőszekrény, ezért pl. aszaltak, sóztak, füstöltek, dzsemeket és lekvárokat főztek, és persze savanyítottak. Régen az élelmiszer érték volt, pazarlásnak helye nem volt. (Jó lenne visszatérni erre az értékrendre... A gazdag nyugati országokban eszméletlen pazarlás folyik, amitől nekem a szívem szakad meg. Egyszerűen szentségtelen dolognak tartom.)

"Kovászos uborkát állítólag már i.e. 2000 körül készítettek a Közel-Keleten, legalábbis a híres görög vígjátékíró, Arisztophanész legjelentősebb riválisa, előbb barátja, majd ellensége (egy plágiumvita fordította szembe Arisztophanésszal), az i.e. 5. században élt Eupolisz egyik darabjában történő utalás erre enged következtetni. A savanyúságokról egyébként a Bibliában is néhányszor említés történik." - írja  
Csíki Sándor a Food&Wine oldalán.

Fougasse

Ami az olajat illeti, az nyilván legyen extraszűz. Wildschwein úrnak már az ősidőkben feltűnt, hogy a boltokban szűz olaj nemigen található. Van a mindenfajta minősítés nélküli, egyszerű és alázatos olívaolaj, másfelől van az extraszűz. Ami viszont már önmagában is problematikus, merthogy a szüzesség mint olyan bináris fogalom, valaki vagy szűz, vagy nem szűz, vagy egy, vagy nulla, vagy plusz, vagy mínusz. 

(Váncsa István: Lakoma)

Tulajdonképpen ugyanaz, mint az olasz focaccia, vagy a mi langalónk vagyis kenyérlángosunk. Sőt, a Balkánon ezt a vékony kenyértésztából sült kenyérlángost nevezték pogaca-nak. Kitűnő egy esti borozáshoz, sörözéshez. Kívül ropogós, belül puha, perec-szerű ízes kenyérke. Kemencében sülve az igazi. 

Bármivel fűszerezhető, lehet sima is a tésztája, és csak a tetejét szórhatjuk meg ezzel-azzal. 

Hozzávalók 4 darabhoz:
25 dkg liszt
2,3 - 2,5 dl langyos víz
2 dkg élesztő
1 mokkáskanál kristálycukor
1 csapott mokkáskanál só
1 evőkanál olívaolaj, plusz valamennyi a tetejére
8-10 darab szeletekre vágott olajbogyó
1 nagy paradicsom kimagozva, kockákra vágva
1 maréknyi zöldfűszer apróra vágva (kinek mi van a keze ügyében: bazsalikom, kakukkfű, zsálya, oregano, rozmaring, tárkony, stb...)
1 gerezd fokhagyma lereszelve
és a tetejére nagy szemű só.

A langyos vízben elkevertem az élesztőt, a cukrot és a lisztből 3 evőkanálnyit. Hagytam felfutni, közben apróra vágtam a zöldfűszereket, kimagoztam, lecsepegtettem a paradicsomot és felkockáztam. A lisztet a keverőtálba tettem, sóval elkevertem, hozzáöntöttem a felfutott élesztőt és dagasztani kezdtem. Jó sűrű tésztának kell lennie, mert az olaj és paradicsom nedves, még higít rajta. Dagasztottam, míg szép sima lett, aztán hozzáadtam az olívaolajat, apróra vágott olajbogyót, paradicsomot és a zöldfűszereket is. Dagasztottam ismét addig, míg szép sima lett a tészta. Érdemes figyelni, ha túl lágy lenne, szitálhatunk hozzá kevés lisztet még.

Hagytam duplájára kelni, majd 4 gombócot csináltam a tésztából. 

A sütőt előmelegítettem.

Egy nagytepsire 2 fougasse fér el, tehát kettőt kinyújtottam jó vékonyra, hosszúkás formára, aztán levélerezetet vágtam bele. Szilikonos sütőpapírra tettem, megkentem olívaolajjal és megszórtam nagyszemű sóval. (A tésztába ezért nem kell sok sót tenni, csak csínján.) Hagytam még 5 percig kelni, aztán forró sütőbe tettem.

Gyros tányéron

Konyhaművészetünk szabadtéri gyakorlását illetően az első problémát a tűzrakás szokta jelenteni. Van, amikor ez egyben az utolsó probléma is, minthogy a többi gondot a helyszínre siető tűzoltók veszik le a vállunkról, mely esetben annak kell örvendenünk, ha a tisztelt ünnepi vendégkoszorú - darabra legalábbis - megvan, és esetleg annak, hogy csak a házunk égett porig, holott ezzel az erővel háromszáz hektár erdőt is felperzselhettünk volna.

(Váncsa István)

Megkívántam a gyrost. De olyan rettenet hőség volt, hogy egyszerűsítettem mindent. Süthetünk hozzá pitát, ha van merszünk bekapcsolni a sütőt, nekem most nem volt... így csak egyszerű laposkenyeret készítettem mellé. (Liszt, víz, só és olaj nélkül, száraz serpenyőben sütöttem a kenyereket.) Úgyhogy ez tulajdonképpen a török gyros, vagyis a dürüm. A húst sem sütőben készítettem, hanem serpenyőben. A sült krumpli pedig igazából dinsztelt krumpli: vagyis kevés olívaolajon pároltam fedő alatt, végül rápirítottam a fedő levétele után. A tzalziki pedig most nem görögjoghurtból, csak sima joghurt és kevés tejföl keverékével készült, kapor híjján friss mentával.

Gyros fűszerkeverék:

• 3 púpos evőkanál durvább szemű só
• 1 csapott evőkanál fokhagyma granulátum
• 1 csapott teáskanál pirospaprika (az enyémben bükkfán füstölt édes paprika van)
• 1 csapott teáskanál frissen őrölt bors
• 1,5 púpos evőkanál szárított szurokfű (oregano)
• 1/2 csapott mokkáskanál őrölt fahéj
• 1/2 csapott mokkáskanál frissen reszelt szerecsendió
• 1/2 mokkáskanál mozsárban porrá tört ánizsmag
• 1 mokkáskanál mozsárban porrá tört édesköménymag

A fűszerkeverékből fog maradni, mert ez legalább 3-4 kg húshoz elég cirka. El lehet tenni egy kis üvegcsébe, és bármikor felhasználható, mert csupa száraz fűszer van benne. 

Én lapockát vettem, az nem annyira zsíros hús, viszont omlóspuhára tud sülni. Négy főre 80-90 dkg hús bőven elég a gyroshoz. 

Tehát a húst két centiméter vastag szeletekre vágtam, megszórtam a fűszerkeverékkel, és egy evőkanál olívaolajon serpenyőben nagy lángon mindkét felére rápirítottam a szeleteknek. Majd felöntöttem annyi vízzel, ami a szeleteket félig ellepte, fedőt tettem a serpenyőre, és kis lángon puhára pároltam. Egy óra gőzölődés elég is neki. A végén levettem a fedőt és elforraltam az összes vizet a hús alól.

A gyrosba csak fel kell szeletelni a húsdarabokat, meglepően hasonló az eredetihez. Adjunk mellé paradicsomot, édes lilahagymát is.