A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szárnyas. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szárnyas. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. július 6., hétfő

Zöldbabos hús


Talán mégiscsak van egy jó játszma az életben, mégpedig az, hogy elfogadjuk, hogy az élet egy rettenetesen rossz dolog, de izgalmas lehet ebből a legjobbat kihozni.

(Feldmár András)




Már szerepelt ez az étel a blogon, csak spenóttal. Mivel az egyik kedvencem, nyaranta többször is elkészítem, mert finom is, ugyanakkor nagyon hamar elkészül. Most zöldab-dömping van, úgyhogy kipróbáltam ezzel a zöldséggel is. Működik.

Hozzávalók 4 főre:
60 dkg zöldbab,
40 dkg darált hús,
4 evőkanál szemne (tisztított vaj),
4 nagy gerezd fokhagyma,
só, frissen őrölt bors,
5 szem szegfűbors mozsárban porrá zúzva,
1/2 mokkáskanál őrölt fahéj,
1 citrom reszelt héja,
1/2 citrom leve,
1 nagy csokor petrezselyemzöld vagy
15 levél friss fodormenta,
2 dl natúr joghurt.

A zöldbabot megtisztítottam, 2 centis darabokra vágtam. A fokhagymát nagyon apróra kockáztam, és a tisztított vajon sóval kis lángon megfuttattam. Hozzáadtam a darált húst és a babot is, nagy lángon kissé átsütöttem a hús fehéredéséig. Fűszereztem sóval, borssal, fahéjjal, szegfűborssal, majd annyi vízzel felöntöttem, hogy éppen ellepje az egészet. Nagy lángon főztem, így a bab is megpuhult, és a végére a fölösleges víz is elpárolgott. Mielőtt lezártam a lángot alatta, ízesítettem reszelt citromhéjjal is, citromlével is, és az apróra vágott zöldfűszerrel is. Egy-kettőt kevertem rajta, és készen is volt.

Pár szem szegfűszeggel ízesített főtt rizzsel és friss lapos kenyérrel tálaltam. A tetejét meglocsoltam natúr joghurttal.
Azt hiszem vega módban is működne, például pirított halumi sajttal vagy panírral, de el tudom képzelni tofuval is. Vagy főtt csicseriborsóval.

2015. május 28., csütörtök

Barbecue csirkeszárnyak


Meggyújtottál, hogy
fényemben táncolj. Árnyad
is fölmutatom.
                                                                                     Fodor Ákos




Szombatra napsütést ígért az időjós, lehet végre szabadban lenni s enni. Ez járt ma a fejemben, mikor bevásároltam a piacon délelőtt... A barbecue egyébként nem grillezést jelent, annak épp az ellenkezője. A húsokat - általában nagy darabokat - hosszan és lassú parázson sütik órákon át, így omlós lesz és jó füstös aromájú. A csirkeszárny nem épp barbecuehoz való, de én most sütőben készítettem és valójában csak a pác miatt nevezem barbecue csirkeszárnyaknak. A füstös ízt ez esetben, a szabadtéri sütés hijján a füstölt pirospaprika adja, már ha valaki hozzájut ilyen isteni piros porhoz.
Ez a pác nem csak csirkeszárnyhoz jó, hanem oldalashoz is, tarjához is, vagy marhahúsokhoz is. A valódi barbecuenál a pácot csak a vége felé érdemes a húsra kenni, mert különben nagyon megéghet, vagy kicsit hígabbra kell készíteni, és a megsült natúr hús mellé kínálni szószként.

Hozzávalók 20 db csirkeszárnyhoz:
5 gerezd fokhagyma,
1/2 fej vöröshagyma (közepes hagymának a fele),
1 teáskanál csilipehely,
1 púpos teáskanál koriandermag,
1 csapott teáskanál köménymag,
1 csapott teáskanál füstölt pirospaprika (ha van, ha nincs, akkor sima),
1 kis fémdobozos sűrített paradicsom,
2 evőkanál mustár,
2 csapott evőkanál kristálycukor,
3 dkg olvasztott vaj,
1 evőkanál balzsamecet,
1 evőkanál szójaszósz,
só,
3 evőkanál víz.

A vöröshagymát és fokhagymát nagyon apró kockákra vágtam, a koriander- és köménymagot mozsárban megtörtem, úgy kevertem a többi hozzávalóhoz. Jó sűrű krém lesz belőle, ami szépen megmarad a husikon. A nagy gáztepsit kibéleltem szilikonos sütőpapírral - érdemes, mert a cukros máz különben iszonyúan rá tud égni a tepsire - , és egybehalmoztam középre a szárnyakat, ráöntöttem a mázat, majd minden szárnyat jól megforgattam benne.
Előmelegített, 180 fokos sütőben 40-50 percig sütöttem.


2015. május 26., kedd

Maradékhasznósítós muszaka


Hányszor elmagyaráztam már önöknek, hogy legfőbb tévedésük: alábecsülik a szem jelentőségét! Értsék meg végre, hogy a nyelv elleplezheti az igazságot, de a szem soha.

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita




A gasztronómiában épp fordítva igazak a fenti sorok, hiszen a szem sokszor becsaphat, de a száj soha. Az evésben azt szeretem, hogy a nyelv soha nem hazudik: érzed, hogy egy étel jó-e vagy sem. Ízlik-e vagy sem. Nos, ez esetben sem a nyelv, sem a szem nem leplezi az igazságot: ez egy "fúziós" muszaka. Pontosabban csak maradékhasznósítós, mer'azúgyvolt, hogy a hétvégére többek között rizseshúst is csináltam. Maradt belőle, és mivel semmit sem szeretek kidobni bár husi az már nem sok volt benne így átalakult muszakává, mert két kis cukkinit is rejtegettem a hűtőszekrény mélyén.

Ez így 3 emberes vagy 4 kisebb adag leves után:
0,5 kg kész rizseshús (vagy kész rizs a'la natúran),
40 dkg cukkini,
3 nagy egész szál újhagyma zöldjével együtt,
25 dkg trappista sajt,
1 nagy paradicsom,
olívaolaj, só.
A besamelhez:
3 dkg vaj,
3 dkg liszt,
5,5 dl tej,
1 gerezd fokhagyma,
1 csapott mokkáskanál őrölt fahéj,
só.

A cukkinit karikáztam olyan 3-4 milliméteres vastagságra és kevés olívaolajon kevés sóval nagy lángon meggrilleztem serpenyőben. Jó füstösre, feketésre sütöttem. Még egy kevés olíván szintén kevés sóval átsütöttem a karikázott újhagymát is.
Elkészítettem a besamelt: a vajon a lisztet kissé átpirítottam, majd apránként a tejjel fölengedtem, sűrűn kevergetve. A végén hozzáreszeltem egy gerezd fokhagymát, sóztam és kevés fahéjjal ízesítettem. A sajtot lereszeltem, a paradicsomot vékony félkarikákra vágtam.
Egy tűzálló tálban rétegeztem a hozzávalókat: cukkini, hagyma, paradicsom, besamel, sajt, rizs, stb... a végére sajt, majd arra besamel került.
Forró sütőben összesütöttem, hagyományos ecetes-sós-cukros lében készített fejes salátával tálaltam. Mindig megállapítom, hogy a maradékot kidobni vétek. :)


2015. április 22., szerda

Skót tojás


- Ügyesen főzöl - ismerte el.
- Nincs ebben semmi boszorkányság, csak odafigyelve, érzéssel kell csinálni. Ennyitől is egészen más lesz az étel. Hozzáállás kérdése. Ha a dolgokat igyekszünk szeretettel csinálni, többnyire engednek nekünk és hagyják magukat szeretni.

(Murakami Haruki)




Tudom, húsvét mán rég elmúla, de nem baj, ötletnek mindenképpen és mindenkor jó. Skót tojás, bár nem az "eredeti". Azt még bundázzák is, és bő olajban sütik. Valamint eredetileg kolbászhússal készült, vagyis nyers, kész kolbásztölteléket tettek a főtt tojás köré. Ez most darált húsból készült, nincs bundázva sem és kevés olajban sütöttem.

Hozzávalók 4 főre:
16 db jércetojás (kisebb, mint a normál tojás, olyan 3/4-e körülbelül méretre),
80 dkg darált hús,
20 darab medvehagymalevél,
15 dkg vöröshagyma,
1 nagy gerezd fokhagyma,
2 tojás,
1 csapott evőkanál mustármag,
4 szem szegfűbors,
reszelt szerecsendió, frissen őrölt bors,
1 csipet cukor,
só,
a sütéshez olaj.

A jércetojásokat keményre főzzük. A darálthúst egy nagy tálba tesszük, és a vöröshagymát, fokhagymát hozzáreszeljük. A mustármagot és szegfűborsot mozsárban porrá törjük. A medvehagymát apróra vágjuk, és a fűszerekkel, a 2 tojással együtt a keverékhez adjuk, és összedolgozzuk az egészet. A tojások köré gombócba formáljuk a darált húst. Egy nagy serpenyőbe kevés olajat öntünk és közepes lángon megsütjük a gombócokat.

Salátával tálaljuk. Mivel volt bőven tormakrém maradékom, majonézt és tormakrémet összekevertem, és ezzel a mártással együtt kínáltam.
De remek lehet főzelékek feltétjeként is.

2014. augusztus 30., szombat

Mediterrán sült csirke



A legfontosabb az életben a víz
                                                               és a kenyér,
a ruha és a lakás, ami védelmet ad.
Jobb az ínséges élet védő tető alatt,
mint idegen világban az ínycsiklandó
                                                                            falat.
Akár sok, akár kevés, elégedj meg vele,
és ne vendégeskedjél idegenben.
Házról házra járni nyomorult egy élet,
mert ahol idegen vagy, be kell fognod
                                                                     a szádat.
Ha idegen vagy, le kell minden
                                                 szégyent nyelned,
s hallgatnod kell a keserű szavakat:
"Rajta, idegen, terítsd meg az asztalt,
és ha van valamid, adj nekem enni."

                                                                                                   (Sirák 29. 21-26)



Ritkán készítek csirkét, de ha igen, akkor általában sütöm. Ez most egy mediterrános hangulatú. A nagy gerezdek fokhagymák, ugyanis múltkorában sikerült vennem két óriást. Egy-egy fej körülbelül 30 dkg. Eszméletlen. :) Az egyiket feláldoztam, a másikban még gyönyörködöm.

Hozzávalók (4-6 főre):
1 tanyasi csirke (1,5 kg körülbelül),
50 dkg csirkemáj,
10-15 gerezd fokhagyma (a normálból),
1 dl száraz fehér vagy rozé bor,
fél marék olajbogyó,
pár szem koktélparadicsom,
5 dkg vaj,
1/2 evőkanál olívaolaj,
fűszerkeverék: 1 evőkanál durvább só, 1/2 mokkáskanál cukor, mozsárban összezúzott 1 teáskanál mustármag, 1 mokkáskanál koriandermag, 1/2 mokkáskanál római kömény, 1/2 mokkáskanál édeskömény, 1/2 mokkáskanál bors; 1/2 mokkáskanál őrölt rozmaring, 1/2 mokkáskanál őrölt gyömbér, 1 teáskanál szurokfű (oregano) és 1/2 mokkáskanál pirospaprika. Ezeket összekevertem a sóval és ezzel fűszereztem a csibét.

A csirkét félbevágtam körben a hátán és a mellén, így két fél lett belőle. Alaposan bedörzsöltem a fűszerkeverék majdnem egészével, vajdarabokat tettem a mellehúsa és bőre közé, és vajdarabokat tettem a tepsibe is. Beletettem mindent, a bort aláöntöttem és körülbelül 180 fokon sütöttem másfél óráig. A májat csak a sütés vége előtt fél órával tettem tepsibe. Az utolsó fél órában locsolgattam is a szafttal.
Könnyű, nyárvégi étel. Rizzsel, sima főtt burgonyával, puliszkával vagy akár kuszkusszal is tökéletes. Készítettem hozzá mentás, joghurtos uborkasalátát is.

2014. április 25., péntek

Alapragu - bármilyen zöldséggel kiegészíthető

A tudattalan és a tudatos tudat mélyrétegei alkotják a termőföldet, amelyben létünk gyökerei táplálékot keresve szétterjedhetnek, hogy az életet adó szellemi táplálékot magukba szívják.
Szigorúan egyéni folyamatról van szó. A külvilággal kapcsolatos elvárások, a tekintélyre való hagyatkozás, a csodavárás gátolja lelki gyökereink terjeszkedését azon eltemetett középpont felé, ahonnan a bennünk lüktető Élet fakad.

(Robert Linsen)



Annak idején nagyon szerettem Keith Flojd műsorait. Amit a legjobban szerettem benne, hogy remek ragukat készített. Sajnos, nincs meg a szakácskönyve... Szóval ahogy az élelmiszer-árak kúsznak már nem is lassan az égig és nem is addig, hanem má' a csillagokig, úgy döntöttem, létra köll, vagyis valahogy úgy kell főzni, hogy hó végén ne csak zsíroskenyér legyen bár az is isteni újhagymával meg retekkel. A jót, finomat, olcsón enni egyik alapköve a jó ragu szerintem. Így hát kreáltam egy alapragut, ez dúsítható aztán mindenféle zöldséggel, aminek épp szezonja van. Kerülhet bele zöldborsó, sárgarépa, karfiol, káposzta, cukkini, paprika, paradicsom, padlizsán, zöldbab, és még sorolhatnám... Lehet tejszínnel is lágyítani a végén, vagy akár elvinni olaszosabb-paradicsomosabb irányba is. A tejfölt sem utasítja vissza. A hozzá adható köretek is sokfélék lehetnek, például zsömlegombóc, nudli, krokett, főtt krumpli, rizs, kukoricapuliszka, tészta, nokedli, tarhonya, stb... Bármelyikkel isteni.

Hozzávalók 4 főre:
60 dkg hús (lehet sertés, szárnyas, marha - ez most lapocka),
10 dkg vöröshagyma (tisztítva),
1 csokor újhagyma (ha nincs, anélkül is jó),
5 gerezd fokhagyma,
1/2 evőkanál mustár,
kb. 1/2 evőkanál liszt,
3 dkg vaj,
2 evőkanál olívaolaj (vagy 1 nagy evőkanál zsír),
só,
mozsárba frissen tört:
1 teáskanál koriandermag,
1/2 mokkáskanál édesköménymag,
1/2 mokkáskanál bors,
3 szem szegfűszeg,
1 pici darabka fahéj,
1/2 marék szárított vargánya,
0,5 dl száraz fehérbor (vagy rozé),
1/2 evőkanál sűrített paradicsom,
alaplé (leveskockából is jó),
és egy csipet cukor az ízek kereksége miatt.
Ehhez jönnek külön megfőzve az aktuális zöldségek, majd a főzés végén a raguhoz keverve.

A húst kockákra vágtam, sóztam, vékonyan bekentem mustárral és megszórtam kevés liszttel. A vajon és olajon az apró kockákra vágott hagymákat kis sóval üvegesedésig dinszteltem, aztán nagyra vettem a lángot és a húst jól átsütöttem-pirítottam. Ráöntöttem a bort és hagytam majdnem elfőni, ekkor felöntöttem alaplével (kevéssel, mindig csak apránként adtam hozzá a főzés során, ahogy elfőtt róla), fűszereztem, tettem bele sűrített paradicsomot is. Közben kóstoltam és ha kellett valami pótoltam. (só, fűszer, cukor.)
Közben külön edényben megfőztem a belevaló zöldségeket. Mikor kész volt a ragu, hozzákevertem őket.




2014. március 25., kedd

Citromos medvehagymakence


Te vagy a hab a fürdőben
Libamáj vagy a hűtőben
Te vagy a sóhaj a paplanon
Jégvirágok az ablakon
Te vagy a tavaszi áradás
A vihar előtti villámlás
A folyton nyüzsgő Oktogon
Az összenézés szombaton.

                               (Péterfy Bori and Love Band)




Hát ez is egy ötlet inkább csak. Tegnap este készítettem hajában sült krumplihoz és fennséges volt. Aztán rájöttem hogy még mennyi mindenhez jó. Például ezzel a kencével elkészíthetjük a "cigánypecsenyét tavasz módra", mert csak husit kell sütni hozzá és ezt a finomságot rákenni. Jó szárnyasokhoz, halhoz, sertés-, és marhahúshoz is, májhoz nem kevésbé illik. Tökéletes így, ahogy van kifőzött spagettivel elkeverve, finom érett sajttal megszórva. Főzni sem kell, csak a tésztát. Belekeverhetjük zsemlegombóc tésztájába is, csak akkor kevesebb olajjal készítsük, mennyei köret lesz belőle. Keverhetjük egyszerű főtt rizshez, tonhallal például. Tehetjük levesekbe. Mártásokba. Salátaöntetnek. Fejes salihoz. Meleg krumplisalátához, karfiolhoz. Cukkinihez. Retekhez.
A recept csak ennyi: körülbelül 3 dkg medvehagymát aprítunk, elkeverjük 1 dl olívaolaj és 1 evőkanál tökmagolaj keverékében, sózzuk, belereszeljük 1 egész citrom héját is, és ízlés szerint citromlével ízesítjük. Végül egy fél mokkáskanálkányi mézzel lágyítunk a medvehagyma harapósságán. És ha hozzám hasonlóan kaprirajongók vagytok, azt is lehet keverni bele. Nem rontja el... ez 2 főre való mennyiség.

2013. december 16., hétfő

Csirke tikka masala


Rimbaud tizenhat éves korában azt mondta: a lehető legtöbbet akarja megélni, a lehető legmagasabb fokon. Nos, én hamarosan nyolcvan leszek, és kezdem azt hinni, hogy neki volt igaza.

(Joanne Harris)


Valami erőteljesre, egzotikusra, tüzesre vágytam. Hát ez olyan... A hozzávalók listája hosszú, de az étel maga nem bonyolult, senkit ne riasszon - összetett ízvilág, csodás fűszerkavalkád, mesés utazás az ízek szárnyain. Érdemes időt, figyelmet, kalandvágyat szentelni neki, én mondom: pazar lakoma! :)

Hozzávalók 3-4 főre:
a pácba:
1 egész nagy csontozott csirkemell kockákra vágva,
2,5 dl natúr joghurt,
pici pirospaprika,
frissen őrölt bors,
1 gerezd fokhagyma nagyon apróra vágva.
A mártásba:
1 kisebb-közepes fej vöröshagyma (kb. 5 dkg),
4 gerezd fokhagyma,
3 evőkanál ghí vagy vaj (én a ghít ajánlom maximálisan, gyorsan ki lehet sütni frissen is, nem nagy macera és olyan, de olyan íze van..., én 25 dkg vajat sütöttem ki, az elég a raguhoz is, a kenyérsütéshez is),
mozsárban frissen összetört fűszerek: 3 kardamomnak a magjai, 1/2 csillagánizs, 1 csapott evőkanál koriandermag, 1/2 mokkáskanál római kömény,
1 teáskanál chilipehely,
1 csapott teáskanál kurkuma,
1/2 evőkanál garam masala keverék,
1 teáskanál pirospaprika,
só,
1 vagy 2 púposabb teáskanál barna nádcukor (kóstoljunk, ízlés szerint),
kb. 1/2 zöldcitrom leve (vagy kicsit kevesebb normále citrom leve),
1 doboz hámozott paradicsom apró kockákra vágva,
1 púpos teásknál sűrített paradicsom,
a lecsöpögtetett joghurtpáclé.
A tetejére: koriander vagy petrezselyemzöld.
Jázminrizzsel és kevés ghível sütött naan kenyérrel tálaltam.

Összeállítottam a naan tésztáját: 15 dkg teljes kiőrlésű és 15 dkg fehér lisztet enyhén sóztam, 2 dl joghurtban és 1/2 dl langyos vízben elkevertem 2 dkg élesztőt, mokkáskanálnyi cukrot. Ezt adtam a liszthez, ha kevés lenne a folyadék, kevés langyos vízzel pótoljuk ki. A tészta rugalmas, ne túl puha legyen. Hagytam letakarva kelni.
A felkockázott csirkemellet a fent leírt pácban hagytam állni egy délelőttöt (ha kora reggel belekerül, az épp elég, mert körülbelül 30 perc alatt készen is van az étel).
Összekészítettem minden hozzávalót a konyhapultra, hogy kéznél legyen minden, aprítva, törve, ahogy az ételbe kerül. Elkészítettem a rizst. annak úgyis kell állnia a gőzben jó 20 percet. A tésztából kis gombócokat csináltam, majd jó vékonyra kinyújtottam őket szépen sorban, mindig a következőt, míg az előző sült a teáskanálnyi ghível forrósított serpenyőben. Hamar készen van, gyorsan sülnek a kenyérkék, mert vékonyak.
A husiról leöntöttem a pácot egy csészébe, és ghín sóval átsütöttem, míg kissé megpirult. Kivettem, majd a vöröshagymát üvegesedésig pároltam, hozzáadtam az apróra kockázott fokhagymát is, és a fűszereket is. Átkevergettem-sütöttem kissé, hogy kijöjjön az aromájuk, aztán visszatettem a húskockákat. Hozzáöntöttem a joghurtpácot, a paradicsomokat is, cukrot tettem bele és ízlés szerint citromlevet. Kóstoltam, sóztam is még. Hagytam rotyogni kb. 20 percig. Ha nagyon sűrű lenne, kevés vízzel higítható. De ennek alapvetően jó sűrű szósznak kell lennie.
Apróra vágott korianderzölddel díszítve tálaljuk a rizzsel és a naan kenyérrel.
Jó étvágyat hozzá!
Tipp: mivel annyira fűszeres, kerek ízű az étel, vega változatban is készíthető, például panírkockákkal. Ha panírral készítjük, süssük piros-ropogósra a kockákat ugyanúgy, mint a fenti receptben a husikockákat.
Vagy akár főtt burgonyakockákkal is el tudom képzelni, vagy karfiollal.

2013. szeptember 23., hétfő

Fehérpecsenye szőlővel, gyömbérrel


   Láttam az Édenkert madarát, kiterjesztette előttem a tollait, és már soha nem lehetek többé az, aki voltam.
Nincs mitől félni. Semmitől.
...
   Városi fények az éjszakában, a levegőből hátrálnak, akár ezek a szavak. Atomok, belsejükben a maguk világa s minden más világ. Bármelyiknek a kanóca lángra lobbanthat téged...
   Ó, ha fölrázhatnálak titeket, ha egy kicsit megmozdíthatnálak, ha elmondhatnám nektek - akkor el is monanám.

(R. D. Laing: Az Édenkert madara)




Akár szüretre is, de mindenképpen aktuális és nagyon finom. A recept Claudia Rodené, és ismét a legeslegzseniálisabbkedvencebb szakácskönyvemben találtam, a Casa Moro-ban.Bármilyen húsból tökéletes, mert az eredeti recept fürjet ír, de ebből a szép marhahúsból is tökéletes. Nem beszélve arról, hogy a sertésúshoz kiválóan illik bármilyen gyümölcsös kacifánt, no és a pulyka- és csirke is egészen megbolondul és kifényesedik tőle.

Hozzávalók 4 főre:
1 kg fehérpecsenye,
5 evőkanál olívaolaj,
5 dkg vaj,
2 nagy gerezd fokhagyma mozsárban kevés sóval péppé zúzva,
3 evőkanál friss gyömbérlé (a gyömbért lereszeljük,a  levét kinyomjuk),
kb. 40 dkg fehér szőlő,
4 narancs leve,
1 nagy csokor petrezselyemzöld apróra vágva,
só és frissen őrölt bors.

A húst szeletekre vágtam, klopfoltam, a széleinél késsel kissé becsipkéztem, átvágva a hártyákat, hogy kiterülhessenek a sülésnél. Sóztam, borsoztam, aztán a vas tálamban a felforrósított vaj és olívaolaj keverékén elősütöttem a szeleteket. Mikor mind elősült, a visszamaradt zsiradékhoz hozzáadtam a sóval eldolgozott fokhagymapépet, a narancsok levét, a gyömbérlét és visszatettem a hússzeleteket is. Kevés vizet is adtam hozzá, lefedtem a tálat és kb. 2 órát pároltam, hogy finom omlós legyen. Közben ha nagyon elfőtte a levét, pótolgattam. Végül levettem a fedőt, és elfőztem a szaft nagy részét, hogy ne maradjon túl híg és túl sok a húson. Ekkor beletettem a szőlőszemeket is és még 5 percig rotyogtattam.
Tálaláskor petrezselyemmel megszórtam.
A körete kuszkusz vagy bulgur vagy pitakenyér. Isteni finom.

... és még egy kis nyár, mediterrán nyár... ha már ennyire őszbe fordult a világ (ó, soká lesz megint fény és meleg és könnyűség...)

2013. szeptember 17., kedd

Görög csirkehúsos lepény (kotopita)


Az örömök, amelyekre itt találtam, hatalmasak, mert nagyon egyszerűek és örök elemekből erednek: tág levegő, tenger, búzakenyér, és estefelé egy csodálatos ember, aki törökülésben ül előttem, kinyitja száját, s ahogy beszél, kitárul a világ. Néha, amikor a beszéd nem elég, felpattan és táncba kezd, s néha, amikor a tánc sem elég, gitárját a térdére rakja és játszani kezd.
Olykor a dallam oly vad, hogy azt hiszed, szerteszakít, mert hirtelen rájössz, hogy az életed sótlan és nyomorúságos volt, emberhez méltatlan, máskor meg a dallam szomorú, és érzed, hogy az élet úgy folyik szét, akár a homok az ujjaid között, és nincs menekvés.

(Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög)





Egy újabb recept a görög szakácskönyvből. Mire nem jó egy esős nap... nem volt kedvem piacra menni, így elhasználtam a hűtőben lévő fagyasztott csontokat, zöldségeket. Főztem egy csontlevest, s a csontokon lévő főtthusikat felhasználva készült ez a pite. Nagyon finom.

Hozzávalók 4 főre:
1/2 kg főtt csirkehús,
1 kisebb-közepes fej vöröshagyma,
25 dkg réteslap,
1 babérlevél,
frissen reszelt szerecsendió,
1 tojás,
10 dkg reszelt sajt (vagy feta, az enyémben most az van),
só, frissen őrölt bors,
1 csokor petrezselyem vagy kapor,
olvasztott vaj a lapok kenéséhez,
a besamelhez:
2 dkg vaj,
1 púpos evőkanál liszt,
2-2,5 dl húslé (amiben főtt a csirke).

Amennyiben nem húslevesben főtt húst használunk fel, akkor a csirkehúst tegyük fel főni az egészben hagyott, megtisztított hagymával, babérlevéllel, sóval. Mikor megfőtt a hús, vegyük ki a főzőléből, szedegessük le a csontokról és tépkedjük kisebb darabokra. A főzőlével készítsünk egy besamelmártást a vajjal, liszttel. Mikor kihűlt a besamel, keverjük hozzá a tojást, az aprított petrezselyemzöldet, a sajtot, borssal és szerecsendióval fűszerezzük, ha szükséges még sóval (kóstoljuk meg.)
Vajazzunk ki egy tepsit vagy tűzálló tálat és a lapok felét egyenként mindet megvajazva tegyük egymásra, majd rá a tölteléket és a lapok másik felével borítsuk be a pitét.
Közepes lángú sütőben 30-40 percig süssük.
Kitűnő melegen és hidegen is.

2013. április 21., vasárnap

Kucsmagomba leves és "búbos hús"

   Azok a barátaim, akik már hosszú ideje tanulmányozzák a jógát, azt mondják, hogy az ember addig nem is érzi igazán az asram hatását, amíg el nem hagyja a helyet, és vissza nem tér a megszokott, hétköznapi életébe. – Akkor veszed csak észre – mondja a volt dél-afrikai apáca –, hogy a belső polcrendszered teljesen átrendeződött. – Bár ebben a pillanatban nem igazán tudom, mi számít megszokott életnek. Úgy értem, éppen arra készülök, hogy összeköltözzem egy vén indonéz füvesemberrel – ez hétköznapi életnek számít? Talán… Ki tudja? Mindenesetre a barátaim szerint a változások később tűnnek csak fel. Egyszer csak azt veszed észre, hogy azok a rögeszmék, amelyek egész életed során elkísértek, most eltűnnek, vagy hogy utálatos szokásaid végre megváltoznak. Apró bosszúságok, melyek valaha az őrületbe kergettek, nem zavarnak többé, míg azokat a régi kínokat, melyeket csupán megszokásból tűrtél el mostanáig, ezután már öt percig sem tolerálod. A mérgező kapcsolataidat kiszellőzteted vagy megszabadulsz tőlük, és derűs, jótékony hatású emberek tűnnek fel az életedben.

(Elisabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek)





Bár már nagyon sokfajta gombát kóstoltam, ez a nagyon ízletes kucsmagomba eddig kimaradt a repertoárból. Most viszont tudtam venni kedvenc gombász bácsimtól a piacon. Készült leves belőle és töltelék húsokhoz. Tényleg nagyon aromás, remek gombafajta.

Hozzávalók 4 főre:
20 dkg kucsmagomba,
1 nagy fej saláta,
3 nagyobb gerezd fokhagyma,
3 szál újhagyma zölddel együtt,
3-4 dkg vaj,
só, frissen őrölt bors.
1 csapott evőkanál szárított tárkony,
kevés kakukkfű,
2 zöldségleveskocka vagy zöldségalaplé
vagy ha van krumlifőzőlé az is tökéletes,
1/2 dl száraz fehérbor,
1 mokkáskanálkányi kristálycukor,
1/2 dl tejszín.
Betétnek: szikkadt kenyérszeletek vagy
bármi más, ami szimpatikus: tészta, krumpligombóc,
gersli, vagy akár rántottadarabok.

A gombát felvágtam szeletekre és sóval, a fűszerekkel a vajon megpároltam, míg összeesett. Hozzáadtam az apróra vágott fokhagymát is, azt is megdinszteltem. Felöntöttem fehérborral, és hagytam 2-3 percig erősen forrni, hogy az alkohol elillanjon belőle. Felöntöttem vízzel, és beletettem az apróra összevágott salátaleveleket is. Forráskor a 2 leveskockát is beletettem, meg a pici cukrot, mert így lett telt, kerek az íze. Forraltam 10 percig, végül a tejszínt is hozzáöntöttem.
A tányér aljára szikkadt kenyérszeletet tettem, és arra mertem rá a levest. Isteni finom.




Biztosan emlékeztek a "búbos húsra", ma már igazi retroételnek számít... Viszont finom. A kucsmagomba másik feléből tölteléket csináltam.

Hozzávalók 4-6 szelet húshoz (karajhoz vagy csirkecombhoz):
2 zsömle,
20 dkg kucsmagomba,
3 dkg vaj,
3-4 szál újhagyma zölddel együtt,
1 gerezd fokhagyma,
só, frissen őrölt bors,
2 tojás
és ha van otthon: 1 mokkáskanál gombapor
és szeletelt bacon szalonna.

A gombát szeleteltem, a vajon megsütöttem sóval, fűszerekkel (apróra vágott fokhagymával együtt), egészen addig, míg már nem volt leve. A zsömlét beáztattam, kinyomkodtam, hozzáadtam a kihűlt sült gombát, a felszeletelt újhagymát, a tojásokat és jól összekevertem.
Tölthetjük csirkecomb bőre alá is, dagadóba is, de búbos hús is készülhet vele: a húst klopfoljuk ki, sózzuk be és tegyünk rá a töltelékből. Szeletelt baconszalonnába göngyöljük be, tegyük kivajazott tepsibe és előmelegített sütőben 200 fokon süssük cirka 25-30 percig.

2013. március 4., hétfő

Vargányás, mazsolás, fehérboros ragu


 
   A Vénusz hálószobám régi ablaküvegének buborékjában úszik. A csillogó égitest egy pillanatra csapdába esik. A kék fény darabokra törik és lüktet: mélytengeri halszem, kvarckristály, amelyet egy alabamai folyóból halásztam ki, jégkalapács alatt meghasadó jég. Róka vakkant az olívaligetben. Oldalt fekszem. Nézem, ahogy a Vénusz a középső ablaktáblából a felsőbe kúszik át, jobbra kitér, megmutatja az üveg egyenetlenségeit, aztán eltűnik a szem elől.
   Egy óra? Talán kettő? Első pillamtásra milyen mozdulatlanok a csillagok! De milyen gyorsan utazik a fény az ablakon keresztül... Soha nem értettem meg teljesen a legalapvetőbb dolgokat: születés, váratlan szenvedés, halál, a pillanat, amikor a Föld kilendül a tengelyéből. "Könnyen billenő planéta" - írta egy költő. Csak azt tudom, milyen másfél méterrel a föld felett.
   Az ingerült róka, a Vénusz az ablaküvegen, a szomjasan, álmatlanul vergődő én, akinek melege van - véletlen háromszög. A tudatom átszeli a teret, túlszárnyal a szerelemről elnevezett csillogó szépségen. Pókként utazom. Elhagyom a képzeletemet, messzebbre utazom, mint távcsővel követni lehetne, a szürke semmi szakadékába, ahol valaki arra vár, hogy megszülessen. Odafent évszázadnyi szabadesés vár. Nem érintek semmit, míg az univerzum meg nem hajlik.
   Vajon tényleg összeér? Vissza lehet hozni az elmúlt időt? Koponyám belsejében messzire siklom, kavarognak a gondolataim. Vajon az univerzum rettenetes távolságból olyan, mint a koponyacsont? A kolosszális agy egyik idegszálában fekszem? Vagy puha ágyneműben földi vaságyamban, a fejem felett ónkorongra festett hajóval?
   Ó igen, a tengelye körül forgó Föld valóságos - gondoltam régen -, mint a nyársra tűzött paradicsom. E gömbön lovagolunk, amely mágneses erők terén függ a semmiben. Ez az erő, mondaná okostojás barátom, nem más, mint az isten. Az összes többi isten - véli - az égig érő paszuly birodalmában székel, a Hold felett pedig tehenek ugrálnak. Megkavartam a limonádémat a szívószállal, és megkérdeztem tőle, hogy mi hozta létre az univerzumot. A távolságtörvény, állította, bár már nem emlékszem, mi volt benne egyenlő mivel.
   A róka belevakkant az éjszakába. Nedves fű, leszegett fejű napraforgó, földigiliszta, fekete lyukak, meteorok, csillagegyüttállások, mint az Oroszlán és a Déli Korona. Az ágyam az ablak mellett, a rókamancs feszülése, a láthatatlan kötélen vontatott Vénusz. Víz a kútból ezüstcsészében.
   Aztán az első madár mindenen áthatoló rikoltása. Felettünk a fekete ég a csillagok menyasszonyi fátylával. Még sehol a halvány sugár a dombok koronáján, még sehol az illékony fény a keleti égen. De a merlo, a feketerigó már tudja. A csuda tudja, honnan.

(Farnes Mayes: Mindennapok Toszkánában)




Nem böjtölőknek. Vagyishogy azoknak is, mert csak gombával is nagyon finom. Valahogy úgy született meg ez az étel, ahogy a fenti idézetben az írónő gondolatai kavarognak és összekötnek véletlen háromszöggé bizonyos dolgokat... Valahol a zsemlegombóc ötlete, a maradék gyümölcsös száraz fehérbor, s a kezembe akadó szárított vargányás üvegcse között egy ismeretlen, tőlem független erő megalkotta ezt a - mondhatom azt hiszem - nagyon finom ragut. Az élet kiszámíthatatlan és meglepetésekkel teli.

Hozzávalók 3 főre a raguhoz:
60 dkg pulykamell,
6-7 dkg vaj,
1 teáskanálnyi olaj,
2 félmarék szárított vargánya,
1 nagy fej vöröshagyma,
2 nagy gerezd fokhagyma,
2 félmarék mazsola,
3 szelet narancs héjastul,
só,
frissen őrölt bors,
2 csapott teáskanál szárított tárkony,
1/2 mokkáskanálkányi szárított kakukkfű,
1 szirmocska csillagánizs (kihozza a vargánya ízét, csak nem szabad eltúlozni),
1 dl gyümölcsös száraz fehérbor,
1 dl zsírdús tejszín,
kevés liszt.
A zsömlegombóchoz:
2 szikkadtabb zsömle,
2 kisebb tojás,
25-30 dkg liszt,
a csapott mokkáskanál só.

   A vargányát beáztattam 2 dl melegvízbe. A húst vékonyabb szeletekre vágtam, sóztam, borsoztam, vékonyan lisztbe mártottam. A vajon és olajon elősütöttem. Hagyjuk  először csak a vajat felolvadni, s kissé megbarnulni-karamellizálódni, mert isteni ízt ad a ragunak. Csak ezután adjuk hozzá a kevés olajat, az meggátolja, hogy megégjen később a vaj.
   A húst kiszedtem a serpenyőből és a visszamaradt zsiradékon kevés sóval üvegesre pároltam az apró kockákra vágott vöröshagymát, és fokhagymát. Aztán visszatettem a hússzeleteket, felöntöttem fehérborral, és hagytam forrni, hogy az alkohol elpárologhasson belőle, s csak a bor aromája maradjon. Aztán hozzáadtam a beáztatott vargányát is a levével együtt, a mazsolát is, a negyed cikkekbe vágott narancsszeleteket is, és a fűszereket is. Kóstoltam, úgy sóztam. Hagytam jól összepárolódni úgy 10 percig, végül hozzáöntöttem a tejszínt is. Ezzel is forraltam még egy percet és készen is volt a ragu. Nagyon különleges, nagyon finom. Én nagyon szeretem a jó vadast, de ez még annál is jobb...
   Ha csak gombával készítjük, akkor is kell hozzá a szárított vargánya, csak akkor körülbelül 40 dkg-nyi csiperkét vagy laskagomát is tegyünk a raguba. Ugyanúgy süssük meg, mint a hússzeleteket, szóval a technológia a fent leírt. Nyugodtan pirítsuk meg rendesen a gombát, mert akkor lesz igazán finom íze.
   A zsömlegombóchoz tettem fel vizet forrni sóval. Majd megpirítottam a kis kockákra vágott zsölét, egy tálba tettem, hozzáadtam a lisztet, sóztam és annyi vízzel engedtem fel, hogy nokedlitészta sűrűségű legyen. A forrásban lévő vízbe evőkanállal galuskákat szaggattam, és hagytam főni őket körülbelül 7-8 percig, hogy a közepük is átfőjön. Szűrőkanállal aztán egy tálba szedtem őket.
   Ez a ragu készíthető csirkével is, sertéshússal is, marhahússal is, sőt, kacsával is. De csak gombával vega ragunak is nagyon finom.
Illik hozzá még köretként a puliszka is, a rizs is, a natúr krumpligombóc is, vagy bármilyen jóféle akár házi, akár bolti tészta is.



2012. november 12., hétfő

Omlós-szaftos sültcsirke


Ha három madár ül egy kerítésen, és kettő elhatározza, hogy elrepül, hány madár marad a kerítésen?

A válasz: három.
A tanulság: attól, hogy elhatározol valamit, még nem biztos hogy meg is mered tenni.


 (Robert T. Kiyosaki)




Kiegészítés: és az sem valószínű, hogy a várakozástól a sültgalamb a szádba fog repülni.
Családi közkívánatra teszem fel ezt a grillcsirkét (buli volt), mert mindenkinek nagyon ízlett. Amin meglepődött mindenki, hogy ennek a csirkének nem száraz a mellehúsa sem. Hiába. A vaj mindig csodákat tesz. :)

Hozzávalók a páchoz (ez 2 csirkére elég):
1/2 üveg Édes Anna (részemről Erős Pista),
1 csapott evőkanál koriandermag,
3 szegfűbors,
1/2 teáskanál bors,
1-2 kardamommag,
1/2 teáskanál köménymag (ha szeretjük a római köményt, tegyünk bele azt),
1/2 teáskanál mustármag,
3 gerezd fokhagyma,
6 dkg vaj.


A fűszereket mozsárban összetörtem (a fokhagymát nagyon apró kis kockákra vágtam), és az Édes Annával elkevertem. Majd szobahőmérsékletű vajjal is összedolgoztam. (Nem egyszerű... :)  )
A csirkéket finoman besóztam (mert az Édes Anna is sós, de amennyi abban van, az kevés ahhoz, hogy a csirke ne legyen sótlan), aztán rájuk kentem kiskanállal a pácot. Nehéz művelet, nem igazán akar megmaradni a kezemre bezzeg ragadt rendesen, de ne adjuk fel. :) A lényeges momentum az, hogy a csirke bőre alá, a mellehúsa fölé jócskán tegyünk a fűszeres vajból. Így lesz finom porhanyós, ízletes.
Aztán a csibéket kissé kiolajozott tepsibe tettem, 1-2 deci vizet is alájuk öntöttem és olyan 180 fokon sütöttem majdnem másfél órán át. Közben locsolgattam őket és mikor nagyon elment alóluk a víz, pótoltam. Így szaft is maradt alattuk, amit külön kínáltam a tálalásnál.
A bőre nem lett túl ropogós, mivel vizes egy kissé a pác. A nagyon ropogós sült bőr titka az, hogy teljesen száraznak kell maradnia. Ez igaz csirkére is, disznóhúsra is.

2012. május 11., péntek

Csirkemell tahiniszósszal, szőlőlevélben



A mese spirituális felfedező út, és ennél fogva a legéletszerűbb, mivel úgy tárja fel az emberi életet, ahogy lelkünk látja, érzi vagy érleli magában.

(Vavyan Fable)




Hetek óta spájzkutakodásban vagyok. Igyekszem elhasználgatni a tavaly eltett dolgokat. Így leltem rá a szőlőlevélre, harissára. Most kivételesen nem dolmadest készítettem belőle, hanem csirkemellet tekertem át vele, amit harissával fűszereztem. De a lényeg a tahiniszósz, amit még készítettem hozzá. Isteni. Máskor is csinálok, mert sokmindenhez jó.
Például baba ghanoush-hoz, ami egy Közel-Keleti padlizsánkrém tahiniszósszal ízesítve, amit pitakenyérrel fogyasztanak. De kitűnő az elkövetkező grillszezonra is, mert grillezett húsok mellé is fantasztikus, de csíkokra vágott nyers vagy grillezett zöldségekhez is kiváló: uborkához, pritamin vagy kápiapaprikához, paradicsomhoz, padlizsánhoz, hagymához, stb...


Hozzávalók a tekercsekhez 2 főre:
1 egész csirkemell (csont és bőr nélkül),
2 evőkanál harissa (vagy erős pista megtuningolva
a harissához való fűszerekkel),
3-4 evőkanál olaj a sütéshez,
sós lében eltett szőlőlevelek (vagy frissek, leforrázva).
A tahiniszószhoz:
4 dkg szezámmag,
2 evőkanál fokhagymás olívaolaj (vagy 1/2 gerezd fokhagyma),
2 evőkanál sima olívaolaj,
só,
1/2 citrom leve,
4-6 evőkanál víz.

A szezámmagot enyhén megpirítottam serpenyőben (az átforrósítás pontosabb), csak addig a pontig, míg érezni kezdtem az illatát. Nem szabad túlpirítani, mert keserűvé válik! Aztán kávédarálóval ledaráltam. Kikevertem az olajokkal, citromlével, sóval, vízzel szósz sűrűségűre. Nigellától tanultam egyébként a fokhagymás olajat, tényleg nagy találmány. Mindig van kéznél. Egyszerűen fél liter olívaolajba teszek 1 fej megtisztított fokhagymát úgy, hogy minden gerezdet félbevágok. Hagyom állni benne 2-3 hétig, aztán leszűröm. Ha nincs fokhagymás olajunk, akkor fél gerezd fokhagymát kevés olívaolajjal zúzzunk péppé mozsárban, vagy ha nincs mozsár, egy kés élével kapirgáljuk szét pépesre.


Hús: a csirkemellet vastag csíkokra vágtam és bekentem harissával. Forró olajban megsütöttem, majd beletekertem a szőlőlevelekbe és visszatettem az olajba és még sütöttem pár percig. Feketére ne süssük a szőlőlevelet, mert úgy ehetetlen. Csak melegítsük át igazából.
Tálaláskor csurgassuk meg tahiniszósszal, és még plusz citromgerezdeket is kínáhatunk hozzá.
Pitakenyérrel vagy rizzsel vagy kuszkusszal vagy bulgurral is tökéletes. De így önmagában előételként is jó.
Ha nincs szőlőlevelünk, az étel akkor is komplett, egész.

2012. április 23., hétfő

Gomba húsos töltelékkel

Egy egyszerű kis hétvégi ebéd. A piacon tenyérnyi csiperkéket láttam, győztek, hazahoztam őket. :)





Hozzávalók 4 főre: 
1 kg csiperke,
80-90 dkg darált hús,
só,
1 kisebb tojás,
8-10 dkg vaj,
1/2 dl víz,
frissen őrölt bors,
1 mokkáskanál koriandermag (mozsárban összetörve),
2 szem szegfűbors (mozsárban összetörve),
3-5 szál újhagyma vagy félmarék medvehagyma (vagy bármilyen más zöldfűszer: zsálya, petrezselyemzöld, bazsalikom, kakukkfű, menta, tárkony),
1 teáskanál szójaszósz,
1 csipet cukor,
reszelt sajt.



A csiperkét nem kell hámozni, csak folyó víz alatt gyorsan átöblíteni. (Ellenben ezek már nem voltak a legszebb példányok, így mégiscsak lehúztam a bőrüket.)
A tönköket kitörtem, robotgépben ledaráltam és hozzákevertem a darált húshoz a fűszerekkel, tojással, fél deci vízzel együtt. A gombafejeket is kissé megsóztam, aztán betöltöttem őket. Mindenik tetejére is tettem egy-egy vajdarabkát. Egy tepsit kiolajoztam, ide is kerültek vajdarabok is. Előmelegített sütőben, körülbelül 180 fokon fél órán át sütöttem, aztán a tetejükre reszelt sajtot is tettem és még 10 percre visszatoltam a tűzfürdőbe őket.
Egyszerű balzsamecetes-olívás fejes salátával ettük. De ha valakinek hiányoznék hozzá egy komolyabb köret, rizzsel vagy burgonyapürével is nagyon finom.
A vajat ne spóroljuk ki, mert isteni szaftot ad!

Tipp: készíthető bármilyen húsból - szárnyasból, marhából, vadból is. Ha igazán zalaiasra venném a figurát, akkor valamilyen vadgombába tölteném és vad lenne az a husi, medvehagymával fűszerezve (lehet tartósítani későbbre is). Például majd őzlábgombás időszakban a közepes kalapokat kiválóan lehet így tölteni, vagy igazi erdei-mezei csiperkével készíteni, vagy vargányába tölteni.... Vagy lila pereszkébe. Szóval igazán majd gombaszezonban lesz izgalmas elkészíteni.

2012. február 29., szerda

Szecsuáni csirke (most csak zöldségből)

.
Ha a negatív energiát pozitív gátolja, akkor minden lény virágozni kezd.
Ha a pozitív energia visszatér a negatívba, akkor minden lény békés. A
virágzás gyarapodás, a béke boldogság, a boldogság rend.
Amikor a lényeket a negatív rombolja, akkor a pozitív hátrahúzódik. Ha
a negatív jár elöl, akkor hitvány emberek hatalomra tesznek szert, a
megvilágosodottak pedig menekülnek a veszély elől. Ilyen a Természet Útja.
Ha pozitív energia serénykedik, akkor a tízezer lény békés és rátalál
önmagára.

                                                                                                                                                                                (Wen-Ce: Lao-Ce utolsó tanításai)





Tálalónál láttam még januárban (Ő meg Citromhabnál látta), akkor el is készítettem magamnak ebédre. De annyira éhes voltam, hogy elfelejtettem lefotózni. Ma megint megcsináltam, mert ideális ebéd, ha egyedül vagyok. Párom egyáltalán nem eszi az ázsiai konyhát, én sem kedvelem. Azért néha rákívánok, mert volt egy időszak az életemben, mikor Pesten dolgoztam és a közelben csak kínai büfé volt. Szóval valamennyire azért szocializálódtam erre a konyhára is. És a wokot mindezek mellett is szeretem használni. Mert pillanatok alatt elkészül benne minden. Ráadásul a húsok szaftosak és porhanyósak lesznek benne, a zöldségek is nagyon hamar puhulnak és megőrzik jó ízüket. Lehet hogy kitalálom a fúziós magyar konyhát wokban főzésre hangoltan... :)
Egyébként ez a szecsuáni csirke egyszerűsége ellenére nagyon finom. És tényleg a "csak dobjuk össze" kategória, mert rizsfőzéssel együtt cakumpakk 25-30 perc alatt készen is van.

Hozzávalók 4 főre:
1 egész csirkemell csont és bőr nélkül,
2 evőkanál olaj (nálam dió és napraforgó keveréke),
2 kisebb sárgarépa (25-30 dkg),
3 közepes vöröshagyma (30 dkg),
1-2 csilipaprika vagy csilipehely,
2 evőkanál étkezési keményítő,
3-4 evőkanál szójaszósz,
só, pici cukor.

Először elkészítettem a rizst és míg az főtt, hozzáláttam a ragunak is. A csirkemelleket felkockázzuk, megszórjuk a keményítővel és elkeverjük. A sárgarépát hosszúkás csíkokra vagy szeletekre vágjuk, a hagymát nem túl vékony félkarikákra, a fokhagymát apró kockákra. A jól felhevített wokba olajat öntünk, mikor az is felforrósodott, kevergetve átpirítjuk a húsdarabokat. Majd a hagymát és répát is hozzátesszük. Fűszerezzük szójaszósszal, pici sóval, csilivel és átpirítjuk annyira, hogy a répa félig megpuhuljon. Végül kevés vizet is adunk hozzá és egy lehelletnyi cukrot ha szükséges az ízek kiegyenlítése miatt.
Rizzsel tálaljuk. A rizst kínai módra főztem: hosszúszemű faját választottam. A fazékban (amiben főni fog) többször váltott hideg vízben átmostam, úgy hogy a kezemmel átmorzsolgattam a vízben a rizst kissé minden vízfrissítés alkalmával. Addig öntögettem le róla a vizet és engedtem rá a frisset, míg egészen tiszta víz maradt rajta. Ezzel a módszerrel a keményítő eltávozik róla, így nem lesz ragacsos. Dupla mennyiségű vízbe tettem föl egy kevés sóval - bár a kínaiak asszem nem sózzák. Fedőt tettem rá és kis lángon főztem. Nem kevergettem. Addig hagytam a tűzön, míg már csak fél centinyi víz maradt a rizs tetején (ez olyan tíz perc főzést jelent), ekkor lezártam a lángot és hagytam fedő alatt, míg elkészült a mellévaló. Rizsből személyenként 12 dkg-ot számolhatunk.



Nem hiszem hogy ez eredeti szecsuáni lenne, de finom és egyszerű. Akit érdekel a kínai konyha, itt a Terebess oldalán találhat még jó kis recepteket.
Az én ragumba most csak zöldség került: hagyma, fokhagyma, káposzta, sárgarépa, zöldborsó. Így hús nélkül is tökéletes volt.