2009. augusztus 20., csütörtök

Szilvás gombóc

Íme a Föld.
Sose lehet tudni, hogy hol van a fent és lent.
Íme az ember.
Nem lehet látni, de ott van a lényeg benn:

Van-e titka?
Van-e íze?
Van-e szíve, ami jó?
Van-e magja?
Van-e még egy?
Van-e húsa olvadozó?
Ember, mint a Föld olyan,
Gombócnak is lelke van!

Szilvásgombóc!
ó-ó-ó-ó!
Felszín édes hó...
Rajta aranyszínű morzsa!
Szilvásgombóc!
ó-ó-ó-ó,
Megkóstolható!
Benne van a kenyér, benne van a víz!
Benne van a tudás, benne van az íz!
Benne van az idő, benne van a só!
Benne van a válasz: embernek lenni jó!
jó, jó, jó,jó
Rajta hó, ami tűzforró,
jó, jó, jó jó
Olyan illatosan olvadó!
Jó, jó, jó, jó!
Ez egy jóízű kisbolygó!
Jó jó, jó, jó
Gomboóóc!
Szilvásgombóc!
ó-ó-ó-ó
Jaj, jaj, jaj de jó!

Szilvásgombóc!

                                    (Sztevanovity Dusán, Presser Gábor; A padlás)

Húsz év alatt megszámlálhatatlan vélemény, nyilatkozat született A padlásról. Ha kérdezték tőlem sikerének titkát, azt válaszoltam, nem tudom. Pedig gondoltam valamire, de nem mertem elmondani.
Ünnep van. Nem is akármilyen. Hadd fecsegjek egy kicsit, mintha a sokadik pohár után lennénk.
Idegenként érkeztünk ebbe az országba, apámat pár év múlva elvitte a politikai foglyokat gyűjtögető fekete autó. Körülöttem mindenki sírt, kesergett. Csak a nagymamám tartotta magát. Nem... Csak a nagymamám hite volt elég erős ahhoz, hogy megőrizze életerejét, humorát. Ő magyarázta nekem, hogy bármilyen gonosz és ostoba a világ ott kint, a jó itt van a falakon belül, a családban, a lelkünkben. És ez nagy erő, mert képes átlépni a sötétségen, és ott túl a felhőkön megtalálja a békét, elragadott szeretteinket. Tudom, Isten világáról beszélt, de nekem mesekönyveim manói, varázslói, törpéi és óriásai népesítették be ezt az elképzelt utazást. Később, az egyetemen tanultam a világmindenség fizikájáról, a végtelen űrről és a fekete lyukakról. Tudtam, hívő nagymamám és a tudomány világa összeér egymással. Csak kell egy hely, ahol átléphetünk az egyikből a másikba. Egy hely, ahol az embereket a barátság, a szeretet olyan erősen fűzi össze, hogy hiába dörömbölnek otthonunkon nagy fekete autók gazdái - akár börtönbe, akár a túlvilágra akarnak vinni valakit - sohasem szakíthatnak el bennünket egymástól.
A premier szünetében egy elismert dalszövegíró megkérdezte tőlem, mit akar, miről is szól ez a darab? Akkor csak zavartan mosolyogtam, arra gondolva, mi lesz ebből, ha még ő sem érti?! Húsz év múltán bevallom: A padlással csak azt szerettem volna elmondani, hogy a világból sohasem hiányzó T. Müllerek bármennyit pusztítanak, hazudnak, ármánykodnak; nem nyerhetnek. Addig nem, amíg vannak Mamókák, akár a valóságban, akár csak az emlékeinkben. Bármilyen fájdalmas volt elbúcsúzni a nagymamámtól, az édesapámtól, az összetartozás érzése, amit örökül rám hagytak, minden jó forrása az életemben. Ebből szeretne A padlás valamennyit továbbadni a közönségnek. Ha ez sikerült - nem vágytam többre.

(Sztevanovoty Dusán)

 


Azt hiszem, nincs ember, aki ne ismerné és szeretné. A magyar konyha nagy klasszikusa.


Az 1,2 kg lisztesebb, sütni való burgonyát (C jelzésű) hámozzuk, kockázzuk, enyhén sós vízben puhára főzzük. Közben 20 kisebb, közepesen érett szilvát hosszában az egyik felén késsel fölhasítunk, kiszedjük a magot belőlük. Majd jó sok fahéjjal elkevert kristálycukrot töltünk a magok helyére. A közben jó puhára főtt krumplit leszűrjük és alaposan áttörjük krumplinyomóval. Míg hűl a krumpli, 3 evőkanál olajon 15 dkg zsemlemorzsát enyhén megpirítunk egy közepes-kisebb lábosban. Ha már kezd színe lenni, le is vesszük a tűzről, és még 3 percig keverjük folyamatosan, mert a forró edény alja megégetné a morzsánkat. Ha kihűlt közben a burgonya, adunk hozzá 1 tojást, 1 csapott evőkanál búzadarát, 1 evőkanál olajat, sózzuk is kissé, és annyi lisztet szitálunk bele, amennyivel összeáll a tészta. Ez kb. olyan 25-30 dkg lesz. Épp csak túl legyen a ragacsos állapoton, akkor már formázható: nem ragad, de nem is lesz túllisztezve. Téglalap formára kinyújtjuk, és olyan 1/2 cm vastagra, és 5 cm-szer 5 cm-es kockákra vágjuk. Minden kocka közepébe kerül egy szilvaszem. A tésztát a szilvák köré alakítjuk gombóc formára, alaposan összedolgozva a széleket, hogy ne nyíljanak ki főzés közben. Míg gombócolunk, felteszünk egy nagy fazekat vízzel és egy csapott evőkanál sóval forrni. Ha felforrt, beletesszük a gombócokat, lapos fakanállal kissé és nagyon finoman alájuk nyúlunk, hogy ne ragadjanak a fazék aljára, aztán már nem bántjuk őket. Ha feljöttek a víz tetejére, még 4 percig főzzük, majd kiszedjük hármasával, négyesével a pirított morzsára, és körbegurígatjuk őket az edény füleit fogva és finoman. Így rájuk kerül a morzsa, de nem törnek és nem repednek ki. Egy szép és nagy tálba tesszük őket. Minden gombóccal így járunk el. Még egy dolog: a krumpli főzővizét egy másik edénybe szűrjük le, ne a mosogatóba. Kiváló levesalap, pl. suhantott leveshez. Így egykosszal a leves is megvan.

Pirított csirke vadászné módra (pollo alla cacciatora)





Ez egy kedvenc Planétás-receptem és ha jól tudom, valójában egy olasz recept. Már sokszor készítettem, de ilyenkor a legigazibb, mert van erdei gomba és nagyon ízletes kerti paradicsom is.
Nagyon finom étel. Viszont fotózhatatlan... :))

Hozzávalók:

1 csirke (vagy combok, szárnyak, máj kb. 1 kg),
1 nagy fej vöröshagyma,
1 gerezd fokhagyma,
20 dkg paradicsom (vagy egy olasz hámozott paradicsom konzerv),
20 dkg gomba,
1 csokor petrezselyemzöld,
1 csokor friss tárkony (vagy szárított) vagy zsálya vagy rozmaring,
1 dl száraz fehérbor,
frissen őrölt bors,
só,
liszt,
olaj vagy zsír.


Én most nem egész csirkét vettem, hanem felsőcombokat, szárnyakat és májat. Megtisztítottam a darabokat, aztán sóztam, borsoztam, lisztbe forgattam és 5 evőkanál olajon fedő alatt kislángon szép pirosra és teljesen megsütöttem. Míg sültek, addig előkészítettem a többi hozzávalót. A paradicsomokat forróvízbe dobtam és lehéjaztam. Az erdei gombát megtisztítottam és aprítottam. Én most vargányát és fekete tölcsérgombát használtam. A fekete tölcsérgomba a legfinomabb fűszergomba. Jó frissen is, de szárítva is.
A vöröshagymát és a lehéjazott paradicsomokat apró kockákra vágtam, a zöldfűszereket is aprítottam.
Mikor a csirke készen volt, kivettem őket a serpenyőből. A májakat csak most sütöttem át, épp csak 2-3 percig egy-egy oldalukon. Aztán a májdarabokat is eltávolítottam a serpenyőből. A visszamaradt zsiradékon megpirítottam a vöröshagymát és a vékony szeletekre vágott fokhagymát, majd a gombadarabokat is hozzátéve zsírjára pirítottam. Ezután tettem hozzá a kockázott paradicsomot, a zöldfűszereket és a fehérbort. Összeforraltam, aztán a csirkedarabokat visszatettem a finom raguba és fedő alatt még 5 percig főztem.
Ha túl kevés lenne a leve, vizet önthetünk hozzá még mielőtt beletesszük a húsdarabokat.
Párolt rizzsel írja a Planétás, de nem szeressük. Úgyhogy natúr nudlit készítettem köretnek. A friss fehérkenyér is igazán passzol a csirkéhez, vagy a polenta (puliszka) is szenzációs hozzá - s egy pohár az ételbe került borból illően lekíséri a falatot.

Tipp: ha nagyobb adagot készítünk, nem lesz elég nagy serpenyőnk hozzá. Ilyenkor süssük sütőben, tepsiben a csirkedarabokat. A többi megegyezik.

A pollo alla cacciatoria-nak számtalan variációja van. Készíthető csak fokhagymával is, gomba helyett olajbogyóval is. Ahogy mondani szokás: ahány ház, annyi cacciatoria.

2009. augusztus 18., kedd

Kínai fokhagymakúra magas vérnyomásra



Solvere volo et solvi volo.
Salvare volo et salvari volo.
Generare volo et generari volo.
Cantare volo et cantari volo.
Saltate cuncti!
Ornare volo et ornari volo.
Lucerna sum tibi, ille qui me vides.
Janua sum tibi, quicunque me pulsas.
Qui vides quod ago, tace opera mea.

Oldani vágyom és oldódni vágyom.
Üdvözíteni vágyom és üdvözülni vágyom.
Nemzeni vágyom és megfoganni vágyom.
Dalolni vágyom és dallá válni vágyom.
Mind táncoljatok!
Ékesíteni vágyom és ékeskedni vágyom.
Lámpád vagyok, ha látsz engem.
Ajtód vagyok, ha zörgetsz rajtam.
Ki látod, mit teszek, hallgasd el a munkám.

Egy apokrif János-evangéliumból
(Weöres Sándor: A teljesség felé)








Vegavarázs oldalán olvastam egy ayurvédikus gyógymódról. Az ötletet Ő adta - hogy én is megosszam ezt az ősi receptúrát. És mostanában sok vendégem kérdezte, mit lehet tenni magas vérnyomás ellen. Anno az agykontroll honlapján találtam ezt a receptet. Én is végigcsinálom.

Vérnyomáscsökkentő cseppek

Ősi kínai recept szerint a kúra tartós hatású érszűkület, vérnyomásproblémák, valamint érelmeszesedés esetében. Csak öt év elteltével szükséges megismételni.

Elkészítése: 350 g megtisztított fokhagymát összezúzunk, és 300 g tiszta szeszbe (96%-os alkohol) töltjük. Az edényt jól lezárjuk, és az elegyet 10 napig érleljük, majd tiszta ruhán (géz) átszűrjük. Két napig pihenni hagyjuk, majd alkalmanként kb. 50 g-nyi tejbe cseppentve, az alábbiak szerint fogyasztjuk naponta három alkalommal:

Első nap: reggel 1, délben 2, este 3 csepp.

Második nap: reggel 4, délben 5 este 6 csepp, és így tovább egészen az 5. nap estéig, amikor is már 15 cseppet fogyasztunk el.

Majd a hatodik nap: reggel 15, délben 14, este 13 csepp.

Hetedik nap: reggel 12, délben 11, este 10 csepp, mígnem a 10. nap estéjén el nem érkezünk az 1 csepphez.

A 11. naptól kezdve naponta 3x25 csepp oldatot fogyasztunk minden étkezés előtt, amíg a folyadék el nem fogy.



Ne feledje, hogy az étkezési módok, és azok tartalmának változásaira érzékenyebb személyek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-túltengés, stb.) számára komoly veszélyeket hordozhat, ezért alkalmazása előtt feltétlenül kérje ki orvosa véleményét az Ön számára való alkalmazhatóságról, illetve annak mértékéről!

Forrás:Életet szeretni lap

2009. augusztus 14., péntek

Gombakrémleves - fodros káposztagombából



Kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni. Maradéktalanul ki akartam szívni az élet velejét. Elpusztítani mindazt, ami nem volt élet, hogy ne a halálom óráján döbbenjek rá, hogy nem éltem.

(Henry David Thoreau)






Ma egy végtelenül egyszerű levest főztem. Amitől különleges volt mégis, az a fodros káposztagomba. A piacon megint nagyon klassz gombákat lehet kapni - így az eső után majd mindenképpen érdemes lesz körülnézni a gombás standokon. De a legigazibb az, mikor magunk gyűjtjük be a természet csodálatos kincseit.

A fodros káposztagomba véleményem szerint egy nagyon ízletes, erős aromájú fajta. Kiváló volt így levesnek.

Hozzávalók 4 főre:
1 duplamarék nagyságú fodros káposztagomba,
3 gerezd fokhagyma,
2 evőkanál olaj,
1 pici krumpli,
só,
frissen őrölt bors,
hús- vagy zöldségalaplé vagy 1 csapott mokkáskanál vegeta,
2 dl tejszín,
2 csapott evőkanál liszt.

A gombát kisebb darabokra tépkedtem, majd folyó víz alatt alaposan leöblítettem.
Az olajon a vékony szeletekre vágott fokhagymát a gombadarabokkal együtt pici sóval addig sütöttem, míg elpárolgott a leve. Felöntöttem vízzel, vegetát, sót, őrölt borsot tettem hozzá, valamint az apró kockákra vágott burgonyát. Puhulásig főztem. Közben kikevertem a lisztet a tejszínnel, kevés vízzel higítottam is. A levest botmixerrel pürésítettem, majd hozzáöntöttem a tejszínes habarást is. Állandóan kevergettem, míg fölforrt. Forrás után 2 percig főztem még.
Kölesgolyókkal tálaltam.Készíthetünk hozzá pirított zsemlekockákat is, megszórhatjuk apróra vágott petrezselyemzölddel is. Vöröshagyma alappal is teljesen jól működik. Én ma fokhagymásra vágytam.

"Svéduborka" saláta kaprosan



Nem ismerek reménykeltőbb érzést, mint az ember kétségbevonhatatlan képességét, hogy tudatos erőfeszítéssel felemelje saját életét.


(Henry David Thoreau)


A "svéduborkát" télire szokták eltenni. Ma viszont én salátának készítettem, de kaprosan.
Az eredeti recept úgy szól, hogy végy 4 kg uborkát, 1 kg salátahagymát, sót, cukrot, ecetet. Az uborkát, hagymát vékonyra le kell gyalulni, aztán üvegekbe tölteni, majd savanyúságlével felönteni. Nem árt kicsit besózni és állni hagyni, mielőtt üvegekbe kerül.
Tulajdonképpen emlékeztetőnek is szánom, mert itt az ideje a savanyúságok eltevésének.

Hozzávalók 4 főre:
2 nagy kígyóuborka,
4 fej fehér salátahagyma,
só,
ízlés szerint cukor (kb. 2 teáskanálnyi),
1 teáskanálnyi 20%-os ecet,
fél csokor kapor.

Az uborkát legyalultam, a hagymát vékony félkarikákra vágtam aztán besóztam. Hagytam állni 20 percet, majd kinyomkodtam és egy tálba tettem. Felöntöttem vízzel, adtam hozzá cukrot, ecetet. Sózni az enyémet nem kellett de kóstoljuk, lehet hogy még kell rá. Végül apróra vágott kaprot kevertem hozzá.
A kapor nem tartozéka a svéduborkának, nekem viszont így ízlett jobban.
Sült csirke felső combbal és pirított burgonyával ettük.

Az az igazság, hogy Whise Lady oldalán megláttam a sült csirkecombokat és nagyon megkívántam, annyira jól nézett ki. Ráadásul ezer éve nem készítettem már. Az én módszerem is hasonló az övéhez. Sokszor készítem így, mert két adagért nem érdemes sütőt bekapcsolni. A csontoknál kicsit bevágtam a combokat, sóztam és egy evőkanálnyi olajat tettem alá. Fedő alatt, kis lángon sütöttem.

2009. augusztus 12., szerda

Töltött paprika - gyerekkori ízek



Ha arról kérdeznétek hogy melyik lenne az az étel, amit csomagban kérnék ha mondjuk külföldön élnék hosszú ideje - akkor az a töltött paprika lenne. Gyerekkorom jellegzetes íze, a magyar konyha egyik legfinomabb nyári étele.
Sokan félnek elkészíteni, pedig gyors és egyszerű étel. Akár kezdőknek is bátran ajánlom. Ha követik a leírást, kizárt hogy elrontsák - nagyon finom lesz a végeredmény.
Nálunk rengeteg paradicsommártás fogy a töltelékekhez, úgyhogy amit leírok az tényleg nem kis mennyiség. De azt hiszem, nem is nagyon lehet kevesebbel készíteni, mert különben miben úszkálnának és főnének meg a paprikák? :)

Hozzávalók 4 főre:
A töltelékhez:
50 dkg darált sertéshús,
8 púpos evőkanál rizs,
7-8 db szép tölteni való paprika,
1 tojás,
1 közepes fej vöröshagyma,
1-2 evőkanál olaj,
1 dl víz
só,
frissen őrölt bors.
A mártáshoz:
1 liter natúr 100/-os paradicsomlé,
1 nagyobb fémdobozos sűrített paradicsom,
1,5 liter víz,
só,
 2 púpos evőkanál liszt,
 2 evőkanál olaj,
2-3 evőkanál kristálycukor.
Plusz végy egy 5 literes nagy lábost.

A töltött paprikához szabályos formájú, vastagabb húsú paprikákat válogassunk. Ezeket könnyű betölteni és főtten sem csak héj marad belőlük.
A rizst előfőztem sós vízben de csak annyira, hogy a szemek kissé megdagadtak (10 perc). Szűrőbe öntöttem, hideg vízben átöblítettem és a darált húshoz tettem egy tálba. Míg a rizs főtt, a vöröshagymát apró kockákra vágtam és kevés sóval az olajon üvegesre pároltam.
Ezt is hozzátettem a rizshez és a húshoz, majd az egészet sóztam és borsoztam, kevés vizet adtam hozzá, majd a tojással alaposan eldolgoztam. Bátran sózzuk. Lehet kissé sós is a töltelék, mert a sok lében úgyis kifő belőle és ha nem elég sós, akkor ízetlen lesz a töltelékünk.
A paprikákat megmostam és kicsumáztam. Ezt úgy a legegyszerűbb hogy bal kézben jól megfogjuk a paprikát, a jobb kezünkkel pedig elkezdjük befelé nyomni a hüvelykujjunkkal körben a szár melletti zöld részt. Többször nyomjuk meg, mert mindig tovább reped, mígnem teljesen körbeér a repedés a magház körül. A csuma benyomódik, de könnyen kihúzható a száránál fogva. Így biztosan egészben kijön a magház és csak egészen kis lyuk lesz a paprika végén - a töltelék nem tud kijönni belőle főlés közben. A maradék magokat rázogassuk ki a paprikákból.
Mikor ez készen volt, betöltöttem a tölteléket. Ezt úgy szoktam hogy teljesen végigtöltöm, de a közepén a mutatóujjammal csinálok egy lyukat. Ez a hely pont annyi, amennyi a töltelék gyarapodása miatt kell. Így biztosan nem dagad ki a paprikákból a töltelék. (Egyébként a töltött káposztánál is ezt a módszert használom.) A képen látszik is.



Egy nagy lábosba tettem egymás mellé a kész darabokat, majd ráöntöttem a liter paradicsomlevet és annyi forróvizet, amennyi ellepte a paprikákat. Hozzákevertem még egy sűrített paradicsomot is. Sóztam, egy kanál cukrot is hozzátettem - a többit csak a végén kevertem hozzá.
Fedő alatt főztem kis lángon, forrástól számítva 25 percig.
Közben elkészítettem a világos rántást. A 25 perc elteltével a paradicsomos léből apránként hozzákevertem a rántáshoz, míg elég híg nem lett - csak ekkor öntöttem a lábosba a paprikákra. Finoman elkevertem-rázogattam és hagytam felforrni. Forrás után már csak 5 percig főztem.
A végén még kevertem hozzá 3 evőkanál cukrot, illetve kóstoltam is, hogy elég sós-e.
Vigyázat. Nekem a töltött paprika mártása édesen az igazi. Szóval kóstoljuk a végén, nem mindenki szereti igazán édesen. Szerintem viszont így a legfinomabb.
Ennyi idő alatt biztosan megfő a töltelék is, és a paprika sem fő szét teljesen.
Ha marad a töltelékből gombócokként szoktam megfőzni a paradicsom mártásban, a töltelékek mellett.
Én nem szoktam ízesíteni a paradicsommártást semmivel (babérlevél vagy zeller) ennél az ételnél, mert a paprika az ízesítője - fantasztikus ahogy belefő az íze. Végül is ez az étel jellegzetessége, ezért töltjük paprikába a tölteléket. Különben csak húsgombóc lenne paradicsom mártással - és annak egész más a karaktere.
Friss, házi fehér kenyérrel ajánlom.

2009. augusztus 4., kedd

Joghurtos pohárkrém



A kimondhatatlan túloldalán meleg meglepetés várja az embert. Ahogy a meghaláshoz nem lehet hozzászokni, ugyanúgy az újjászületés, az újra-keletkezés is mindig váratlan áldásként hat. Az ember azt érzi, hogy teljes egész, hogy szeretik és szívesen látják a világban. Végtére is megölhettek volna, de nem öltek meg. Megtapasztalom a kegyelmet. Bármilyen bűntudat vagy szégyen késztetett is rejtőzködésre, az mostanra kihamvadt, megbocsátást nyertem. Szeretet és Halál egy és ugyanaz a személy. Törékenynek és gyengének érzem magam, de biztonságban vagyok "Isten örök kezében".

A meghalás-halál (vagy nemlét)-újjászületés folyamata világszerte ismert mintát követ: ez a beavatás. A beavatás titka a dolog természete miatt sérthetetlen: nem lehet elárulni, mert nem lehet megfogalmazni.

(Feldmár András: Apró részletekben)





Egy könnyű és egyszerű desszert. Anno a Paprika TV-n láttam, utána pedig Napmátkánál is szembejött velem.

Ami kicsit bonyolultabb benne, a görög joghurt elkészítése. De az sem vészes. Nekem egy délután alatt kicsöpögött, pedig most 4 nagypoharas joghurtot sűrítettem.
A módszer a következő: egy mélyebb edényre tegyünk egy nagy szűrőt. A szűrőbe tegyünk egy vékony vászonanyagot. Öntsük a natúr johurtot a vásznas szűrőbe. Mindezt tegyük 6-8 órára hűtőbe. Az elkészült sűrű joghurtot aztán használhatjuk desszertekhez, különféle ételekbe: zalzikihez , illetve más sajtokkal elkeverve sós kenőkékhez - melyek pirítóssal, paprikával és paradicsommal fenséges finomak. Mind a görög, mind az arab, mind az indiai konyha használja úgy is ezt a sűrű joghurtot, mint ahogyan a magyar konyha a tejfölt. Tehát főtt, sült ételekhez is.

A pohár aljára tettem felkockázott őszibarackot (sárgadinnyével is finom), jól megcsurgattam mézzel, megszórtam durvára tört dióval, és a sűrű joghurtkrém került a tetejére.
Könnyű, üdítő.
Készíthetjük házi lekvárral is: egy réteg lekvát, egy réteg kekszmorzsa, egy réteg joghurt. Mutatós, egyszerű és finom.

Feta sütve

A hajnal áldott rózsaszín fényében ím felmerülök,
karom magasba tárva.
A tenger örök-isteni nyugalma hív felszökni már
a kéklő napvilágra.

De jaj, a föld lehelete mellembe zúdul, s összeráz
tetőtől talpig engem.
Nehéz a tenger, ó, Zeusz! s kibontott hajam, mint a kő,
visszahúz menthetetlen!

Jertek, szellők. Néreiszek, kapjatok el hónom alatt,
Glauké s Künothoé te.
Nem hittem, hogy ily hirtelen zsákmányul odahullok a
nap lángoló ölébe!
fordítása)




Fahéj és Feta oldalán bukkantam erre az ételre. Ez is a "tudtam, tudtam, csak nem sejtettem hogy ilyen finom" kategóriájába esett kóstolás után. Legrajongottabb nyári ételem eddig a jó csípős natúr lecsó volt. Ez a sült feta holtversenyben az élre került... Egyszerűsége ellenére elképesztően finom, mondhatni abbahagyhatatlan! Egészen más ízt produkál a hagyma-paradicsom-paprika kombináció, ha sül és nem fő.

Hozzávalók 2 főre:
  • 1 zacskós feta sajt (25 dkg),
  • 3-4 érett paradicsom,
  • 1 nagy paprika (lehetőleg kerti, nem fóliás),
  • 1 közepes fehér salátahagyma,
  • 1,5 dl extraszűz olívaolaj,
  • só,
  • frissen őrölt bors,
  • szurokfű- vagy bazsalikomlevelek,
  • olajbogyó (ez most ehte görög, isteni aszalt olajbogyó).

Egy jénai tál aljára szórtam a félkarikákra vágott hagymát, karikázott paradicsomot, paprikát. Fűszereztem kevés sóval (a feta sós, vigyázzunk), frissen őrölt borssal és friss szurokfűlevélkékkel meg némi szárítottal is. A bazsalikom is nagyon jó hozzá, főleg a friss levélkék. Erre került rá a szeletekre vágott feta, olajbogyók. Sok olívával meglocsoltam. Ne sajnáljuk, görögösen használjuk az olajat, vagyis: nagyon bőven!
Előmelegített sütőben 25 percig sütöttem.
Langyosan a legfinomabb, friss kenyérrel vagy kenyérlángossal, mert az olívaolaj átveszi az ízeket és elképesztően jóízű lesz. Csak tunkolod, tunkolod a kenyérrel, nem tudod abbahagyni. :)

2009. augusztus 1., szombat

Bruschetta



Légy jó, és ne várj ezért jutalmat sem a földön, sem a túlvilágon. A szem sem vár jutalmat azért, mert lát, a láb sem azért, mert jár.


(Marcus Aurelius)





Egészséges és finom.
Fokhagymás pirítós paradicsommal, egészen leegyszerűsítve. De vannak még járulékos elemek hozzá: extraszűz olívaolaj, só, frissen őrölt bors, friss bazsalikomlevelek.

Nem írok mennyiségeket. Étvágy szerint a paradicsomokat felkockázzuk kis darabokra. Meglocsoljuk olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk és friss bazsalikomleveleket vágunk még a keverékbe. Frissen sült, fokhagymával megsimogatott pirítósra halmozzuk és hammm bekapjuk.

Tegnap rozsos kenyeret sütöttem tökmaggal, kevés köménymaggal. Igazán jól illett a bruscettához.

Az egyszerűség valóban nagyszerűség. Ez az egyik nyári kedvenc vacsoraétkem.

2009. július 30., csütörtök

Zölborsófőzelék



Mindaz, ami szép, bármi módon is az, önmagában szép, önmagában teljes: a dicséret nem alkotó része. A dicsérettől semmi nem lesz sem silányabb, sem jobb. Mindez vonatkozik a mindennapi életben szépnek mondott dolgokra is: anyagokra, műalkotásokra. Hát ami valóban szép, ugyan rászorul-e még valamire? Éppoly kevéssé, mint a törvény, az igazság, a jóakarat vagy a szemérem. Vajon melyikük azért szép, mert dicsérik, vagy melyiknek árt, ha ócsárolják? Vajon a smaragd hitványabb lesz-e, mint volt, ha nem dicsérik? Vagy az arany, az elefántcsont, a bíbor, a kard, a virág, vagy a zsenge fa?


(Marcus Aurelius: Elmélkedések)





Még van nálunk a piacon zöldborsó. Nagyon szeretem, petrezselymesen. Egyszerű kis étel - de nagyon finom. Emlékszem, anno a suliban mindig bélszínrolóval adták. Na azt nagyon utáltam...
Nagyon sok féle feltéttel ehetjük: fasírttal, lencsefasírttal, gombafasírttal, tükörtojással, főtt tojással, töltött tojással, buggyantott tojással, bundáskenyérrel, borzacskával, sült sonkaszelettel... Szóval bármivel jó. Ja. Virslivel vagy sült párizsival is. Ó igen. Szerintem natúr halfilével, lazacszelettel is isteni.

Hozzávalók 4 főre:
1, 5 kg hüvelyes zöldborsó (vagy 1 kg fejtett),
1 nagyobbacska csokor petrezselyemzöld,
1 teáskanál olaj,
3 dkg vaj,
2 közepesen púpos evőkanál liszt,
2 dl víz,
kb. 1/2 liter tej,
só,
2-3 teáskanál kristálycukor,
esetleg 1 decinyi tejszín.

A borsót kifejtettem, majd az olaj és vaj keverékén fedő alatt, kis lángon sóval, kevés cukorral puhára pároltam. Majd megszórtam lisszttel, jól elkevertem, hogy ne maradjon csomós. Aztán először egy decinyi vízet tettem rá, majd a tejet apránként, mindig jól elkeverve. A végén kevés tejszínnel még krémesebbé tehető. Hozzákevertem az apróra vágott petrezselyemzöldet is. Kóstoltam, még sót és a maradék cukrot is belekevertem.

Mennyei finomság. :) Olyan jó, hogy a magyar konyha "kitalálta" a főzelékeket. Én nagyon szeretem szinte mindet.
Készíthető fagyasztott borsóból is, természetesen. De frissből a legfinomabb.

2009. július 27., hétfő

Szeder"leves"


- Szerintetek melyik a legfontosabb vallási kérdés? - kérdezte egy nap a mester.
Sok feleletet kapott:
- Van-e Isten?
- Ki az Isten?
- Hogyan juthatunk el Istenhez?
- Van-e élet a halál után?
- Nem - mondta a Mester -, a legfontosabb kérdés a következő: ki vagyok én?
A tanítványok jobban megértették, hogy mire utalt, amikor fültanúi voltak a Mester és egy prédikátor beszélgetésének.
- Szerinted, ha meghalsz, akkor a lelked a mennybe megy?
- Igen - válaszolt a prédikátor.
- És a tested a sírba kerül?
- Igen.
- És, ha szabad kérdeznem, te hol leszel?
(Anthony de Mello)



Inkább csak emlékeztetőnek szánom - és mert szederből a legszebb. Elképesztő színe tud lenni. :) Valójában az elmúlt egy-másfél hónapban szinte naponta készült és készül ez az egyszerű "leves" - már tavaly is írtam róla ITT.
Nagyon szeretem az ízét - ha valamilyen formában fel van dolgozva, rajongok e gyümölcsért. Önmagában viszont nem szeretem. Nekem nagyon fanyar. De így isteni.
Vagy fagyinak - az egyik legkedvencebb jeges finomság számomra a szederfagyi. (A citromfagyi után mindjárt...)


A gyártási technológia roppant egyszerű: vettem egy kis dobozka szedret a piacon. Beleburítottam a turmixgépbe, egy nagydobozos natúr joghurttal együtt. Mézet, kevés száraz vörösbort, pici őrölt fahéjat és őrölt szegfűszeget tettem még bele - no meg egy csipet sót. Jól összeturmixoltam, aztán szitán átszűrtem, hogy ne legyen magos.
Jégbe hűtve tálaltam.
Egyébként lefagyasztva szerintem isteni jégkrém lesz belőle.

2009. július 26., vasárnap

Tökös-mákos lustarétes



Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit ott tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bántsd a másikat! Mindent oda tegyél vissza, ahonnét elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Húzd le a vécét! A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló. Élj mértékkel! Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét és ne szakadjatok el egymástól! Ismerd fel a csodát!

(Robert Fulghum)





Ismét egy lustaasszony-rétes. De most szűkebb környezetem jellegzetes rétesét ültettem át ebbe az egyszerű formába. Az Őrségben készítik a hagyományos tökös-mákos rétest. Abszolút aktualitása van, azt hiszem. És nagyon finom lett.

Hozzávalók egy közepes ( 24*37) tepsihez:
20 dkg liszt,
15 dkg porcukor,
1/2 sütőpor,
60 dkg legyalult tökhús,
15 dkg darált mák,
1 citrom reszelt héja,
1 félmarék mazsola,
csipetnyi só,
3 tojás,
12 dkg vaj,
2,5 dl tej,
1 dl tejföl.

A tököt megszórtam egy kevés porcukorral, hogy levet engedjen.
A vajat megolvasztottam.
Kimértem a porcukrot.
A lisztet kimértem, aztán elkevertem a sütőporral, a sóval és a porcukor felével.
A darált mákhoz kevertem a porcukor másik felét és a reszelt citromhéjat.
Egy tálban fölvertem a tojásokat és összekevertem a tejjel és tejföllel, és az olvasztott vaj felével.
A tepsi oldalát kikentem vajjal, majd az olvasztott vaj egyik felével meglocsoltam. Rászórtam a lisztkeverék felét, majd a kinyomkodott tököt elterítettem rajta. Megszórtam a mazsolával is, majd meglocsoltam a tojásos keverék 1/3-ável.
Rászórtam a mákot. Ismét meglocsoltam a tojásos keverékkel - a maradék felével.
Rászórtam a megmaradt lisztet, és meglocsolgattam a maradék tojásos tejjel.
Háromnegyedes lángon 40 percig sütöttem. Még forrón megszórtam a tetejét porcukorral.
Az eddig készített lustaréteseim: Kapros-túrós, meggyes-túrós, almás-diós.

2009. július 24., péntek

Aszalt paradicsom

.

Elérkezik a péntek, az ember hazatér és maga elé veszi  a  héten  el  nem  olvasott  újságokat. Bekapcsolja  a  tévét,  leveszi  a  hangot.  Feltesz valami zenét. A távirányítóval ide-oda váltogatja a csatornákat,  eközben  megkísérel  belemélyedni  a lapokba  és  a  zenébe.  Az  újságok  nem  bírnak  új tartalommal,  a  tv  adások  folyamatosan ismétlődnek  és  a  kazetta  is  unásig  ismert.  A felesége  neveli  a  gyerekeket,  feláldozván  fiatal éveit  anélkül,  hogy  valójában  értené  az  asszony, miért  is  teszi.  Illetve  egy magyarázat mégis csak bevillan  minderre: ”Hát  ez  az  élet.”  Nem,  az  élet nem  ez.  Az  élet  elragadtatás.  Próbáld  meg felidézni hová  zártad  el  ezt  a  lelkesedést.  Aztán foglald  bele  asszonyodat és  gyermekeidet  is,  és így folytasd a keresést, mielőtt túl késő. A szeretet nem  zárja  el  senki  elől  azt  a  lehetőséget,  hogy kövesse álmait.

(P. Coelho: Maktub)



Ma lett készen. A paradicsomot mostam, leszárítottam, aztán félbevágtam. A magokat eltávolítottam. Alaposan besóztam, majd lé nélkül kitettem a napra, a húsával fölfelé. Két-három nap alatt megaszalódik, ha ilyen rekkenő forróság van. Eltehető így natúran is, vagy üvegben jó szorosan rakva, olívaolajjal felöntve, fűszerezve. Mennyei csemege salátákba, tésztákra, szószokba. Az aszalt paradicsom maga a tömény umami íz, főleg a félig aszalt, nem egészen kiszárított és olívaolajban, fűszeresen eltett változat. Aki nem kóstolta, nem is sejti, mennyire finom.

*

2009. július 20., hétfő

Vegeta házilag



Amíg valaki el nem köteleződik, hezitál, addig mindig ott van a visszafordulás lehetősége, és így hatástalan marad minden kezdeményezés (vagy alkotás). Abban a pillanatban, ahogy valaki végleg elköteleződik, megérkezik a Gondviselés. A döntésből számtalan esemény következik. Tégy meg bármit, amit meg tudsz csinálni, vagy azt gondolod, hogy meg tudod csinálni, ne késlekedj. A bátorságban erő, varázslat és zsenialitás rejlik.

(Goethe)



Edith blogján olvastam a házi vegetáról. Már régóta motoszkált bennem, hogy kéne készítenem - csak bátorságom nem volt hozzá eddig. Mert nagyon sokszor főzök egyszerű kis zöldségleveseket, és azokba bizony muszály használni, különben ízetlenek lesznek. A bolti vegeta azonban nem túl egészséges, mert mindenféle E-vel van tele. Edithet olvasva azonban egyszerűnek tűnt, és így elkészült az első saját gyártmány. Még fogok készíteni a nyáron kétszer, háromszor. Hogy a télre legyen elegendő mennyiségem. Az én keverékembe került most:

1 nagy csokor sárgarépa (4-5 nagyobb szál),
1 nagy csokor petrezselyemgyökér (3-4 szál),
1 nagy zeller,
1 picike fej karfiol,
1 darabka karalábé,
3 nagy fej hagyma,
8 gerezd fokhagyma,
1 nagy csokor zellerlevél,
2 nagy csokor petrezselyemlevél,
5 kisebb kelkáposztalevél,
1 csokor lestyán (vegetafű),
5 db paradicsom,
3 paprika (piros, sárga, zöld),
25 dkg só,
2 csapott teáskanál koriandermag,
3 csapott teáskanál sáfrányos szeklice,
4 szerecsendióvirág,
1/2 mokkáskanálnyi őrölt gyömbér,
2 púpos teáskanál kurkuma,
1/2 mokkáskanál őrölt lepkeszegmag,
2 púpos teáskanál erdei gombapor.


A hozzávalókat megtisztítottam, megmostam, majd megtörölgettem, hogy ne maradjanak nedvesek. A zöldfűszereket salátacentrifugában jól megpörgettem.
Mindent amit lehetett legyalultam uborkagyalun jó vékony szeletekre. A paradicsomot, paprikát, hagymát, fokhagymát is vékonyan felszeltem késsel. Az összes hozzávalót egy nagy tálba tettem, aztán rátettem a sót, alaposan eloszlattam a zöldségeken. Rögtön levet is engedett.
Ahány tepsim, nagy tálam volt, előszedtem. A keveréket - lehetőleg minél kevesebb lével - vékony rétegben a tálakra, tepsikbe tettem. Aztán saját szolárcellás szárítót használtam: kitettem őket a tűző napra az ablakpárkányaimra. Két nap alatt csonttá száradtak. Végül ledaráltam kávédarálóval az egészet. A darálót kíméljük, több fázisban daráljunk, mert túlmelegedik és tönkre mehet.

Nagyon finom. És házi. És isteni. Edithnek köszönöm!

2009. július 16., csütörtök

Prósza nyáriasan



Ha azt szeretnéd, hogy a valóság különbözzön attól, ami van, az olyan, mintha elkezdenél egy macskát ugatni tanítani. Próbálkozhatsz és próbálkozhatsz, és a végén a macska fel fog nézni rád és azt mondja, "miau".

(Byron Katie)





A prósza nálunk nagy kedvenc, biztosan eszünk 3-4 hetente egyszer. Isteni finom, olcsó és villámgyors étel. Nem csak a tél finomsága lehet, mert ilyenkor nyáron bármilyen zöldségfélével gazdagítható. Én most cukkinit, lila újhagymát és sárgarépát tettem plussszba bele. De keverhettem volna a tésztájába karfiolt, padlizsánt, spenótot, mángoldot, kukoricát, zöldbabot, csillagtököt, paprikát, paradicsomot, erdei gombát is. Egyszóval bármit, ami most a piacon kapható, ami megterem a kiskertekben.

Hozzávalók 4 főre:
6 darab közepes krumpli,
2 kisebb szál sárgarépa,
2 kisebb lila újhagyma,
1 kisebb cukkini fele,
1 gerezd fokhagyma,
2 kisdobozos kefír (vagy 4-5 dl aludttej),
1 mokkáskanálnyi só,
kb. 5-6 kicsit púpos evőkanál liszt,
olaj a sütéshez.

A krumplit a kisebb lyukú sajtreszelőn lereszeltem, majd egyből hozzákevertem a kefírt és a sót. A megtisztított zöldségeket kisebb darabokra, illetve vékony szeletekre vágtam és hozzákevertem a krumplis tésztához. A fokhagymát is belereszeltem, a lisztet is hozzávegyítettem a tésztához. Sűrű palacsintatészta állagot kell kapnunk. Az első darab sütésénél kiderül, elég lisztet tettünk-e bele, mert ha nem, akkor szakad. Akkor még kevés liszt kell hozzá. Sajnos pontos mennyiséget nem tudok megadni, mert ilyenkor még elég vizesek az újkrumplik, és mindegyik fajta kicsit eltérő.
Teflonserpenyőben, 1 evőkanálnyi olajon mindkét felét piros-ropogósra sütöttem a prószáknak. Most kisebbeket csináltam, mint a hagyományos prószanagyság - az épp egy serpenyőnyi, vagyis akkora, mint a palacsinta.
Így önmagában is nagyon finom, de ajánlok hozzá fokhagymával elkevert tejfölt, vagy joghurtot - nagyon jól kiegészíti.
Ha nem tejfölözzük, akkor lehet a tésztájába még például fetadarabokat, vagy kecskesajt darabokat is morzsolni, még gazdagabbá, izgalmasabbá tehetjük ezt az egyszerű, de nagyon finom ételt.



Az utolsó változat a kókuszos prósza. :) No nem kell megijedni. Kókusz a képen látható gyönyörű macsek. Hiányoztam neki (mert egész nap csvargott őurasága), ezért féltékeny volt a prószára, és befeküdt a képbe... :))

2009. július 15., szerda

Gazpacho



Pumuklivers

  Fényforrónyár.
    Nyárfényforró.
      Forrónyárfény.
    Hűs habok.
  Létezés.
Öröm.
 Leállt az agyam.

   De szeretem a nyarat!
                                                    (duende)



Rekkenő forróság, igazi nyár van. Az ember lánya nem kíván mást, mint egy kis jégbe hűtött levest. Készüljön akár gyümölcsből, akár zöldségfélékből. A késő esti vacsora ilyenkor a fő étkezés nálunk. Mikor már alábbhagy a hőség.
A gazpacho a spanyol konyha híres hideg, nyers zöldséglevese. Nagy melegben kellemesen hűsít és nagyon egészséges is, mert nyersen maradnak benne a zöldségek. Tájegységenként kicsit eltérően készítik, de az alap megegyezik: paradicsom, hagyma, fokhagyma, uborka, paprika, kenyérbél vagy morzsa, olívaolaj, borecet vagy citromlé kerül a turmixgépbe.
A gazpacho csak ilyenkor nyáron az igazi, mert csak friss, igazi jóízű zöldségekből készülhet. Mélyhűtött, vagy melegházi ízetlen paradicsomból nem lesz finom.
A recept R. Szepessy Ilona: Spanyol konyha című könyvéből származik.

Hozzávalók 5-6 adaghoz:

5 érett paradicsom,
1 kisebb kígyóuborka,
1 fej édes fehér salátahagyma,
1 gerezd fokhagyma,
4 evőkanál extraszűz olívaolaj,
só,
1/2 mokkáskanálnyi őrölt kömény,
frissen őrölt bors,
2 szelet fehérkenyér héj nélküli belseje,
1 zöldcitrom leve,
2 dl víz.

A paradicsomot forróvízbe dobjuk, majd lehéjazzuk és a magokat is eltávolítjuk. Az uborka 1/3-át félretesszük. A hozzávalókat Aztán turmixgépbe tesszük, és alaposan pépesítjük. Egy tálba vagy lábosba öntjük, kóstoljuk. Ha kell még bele só, bors vagy kömény, pótoljuk. Jégkockákat teszünk bele (legalább 10-15 kockát), így tesszük a hűtőszekrénybe. A jégkocka hűti is, illetve ahogy olvad, pont annyira higítja, hogy kellemes leves sűrűségű lesz. Mert a turmixolás után jó sűrű pépet kapunk, így a plusz víz kell még bele.
Jégkockával és uborkadarabokkal tálaljuk, mert ez a leves csakis jéghidegen az igazi.
Ez a recept granadai gazpacho névre hallgat a szakácskönyvemben. A legtöbb gazpachoba tesznek egy vagy két paprikát is. Illetve a legtöbbször nem citromlével, hanem borecettel savanyítják.

Tippek:
Érdemes kikísérletezni a saját változatunkat - ahogy nekünk a legjobban ízlik. Egy jótanács: ne a magyar könnyfakasztóan erős vöröshagymát használjuk ehhez az ételhez, hanem valamilyen édes hagymafélét. Édes lilahagymát vagy fehér édes salátahagymát vagy salottahagymát ajánlanék hozzá. Valamint kihagyható belőle a kenyérbél is, ha nekünk úgy jobban ízlik. Bár az autentikus gazpacho tulajdonképpen többek között a szikkadt kenyér hasznosításából született úgynevezett kenyérleves.

Gazpacho tulajdonképpen bármiből készülhet. Alapja mindig a paradicsom. Tehetünk hozzá tökféléket is akár - cukkinit, tököt, csillagtököt -, zeller vagy petrezselyemlevelet, kaprot.

Gyümölcsökből is készíthető. A szakácskönyvemben találtam gazpacho-t sárgadinnyéből például: kell hozzá egy érett sárgadinnye, 5 dkg fehérkenyérbél, 5 dkg darált mandula, 1 gerezd fokhagyma, másfél dl olaj, 5 dl száraz fehérbor és jégkockák.

2009. július 11., szombat

Sárgabarack lekvár

Családomban az asszonyok körtelekvárt, zöld-dinnye befőttet, őszibarackbefőttet, szilvalekvárt tettek el. Engem is vonz a forralófazék, a gyorsan szétfővő málna, ahogy kicsurran a fedő alól, a szegfűszegillatú sziruppal leöntött mézédes őszibarack, a kisujjnyi nagyságú uborkák.
A szombati piacon beszereztem egy láda első osztályú őszibarackot. A barackok olyan gyönyörűek, hogy legszívesebben csak a színükben gyönyörködnék egész nap. Beledobom a barackokat a forrásban lévő vízbe, csak egy percre, és gyorsan kiveszem őket. Olyan könnyen jön le a héjuk, mint egy selyemkombiné. Nagyon egyszerű ez a recept, még szegfűszeg- vagy szerecsendió-őrlést sem ír elő. Emlékszem, anyám egy barackmagot is megtört, és elhelyezte a mandulaszagú belet az üvegben.
A konyhánk megtelik a legyeket vonzó édes illattal. Öt üveg gyönyörű lekvár lett belőle, őszibarack-ízű, nem túl édes, tökéletes.

(Frances Mayes: Napsütötte Toscana) 




Sárgabarack lekvárt mindenképpen akartam eltenni, mert tavaly kimaradt. Mint minden lekvárt, ezt is a hagyományos módon teszem el.
Vagyis a barackokat forrásban lévő vízbe dobtam 1/2 percre, hogy könnyen lejöjjön a héjuk. Magoztam, lehéjaztam a gyümölcsöt, majd lemértem. (A héjlehúzás csak dzsem esetén fontos, lekvárnál szabadon választható művelet. Így tovább marad szép a színe, nem barnul be olyan hamar.) Egy nagy lábosban föltettem főni kevés citromlével. (egy citom leve minimum, olyan 3-4-5 kg gyümölcshúshoz kell) Ettől ízesebb is lesz, és színe is világos marad. Főztem jócskán, hogy jól besűrűsödjön. Mikor már puha volt a gyümölcs, botmixerrel pürésítettem. Főztem még, hogy sűrűsödjön, ezt úgy lehet ellenőrizni - hogy mikor jó a lekvár -, hogy egy kistányérra cseppentünk, és ha nem folyós, sűrű, akkor jó. Aztán minden kilogramm gyümölcshöz 50-70 dkg cukrot számolva (az az igazság, hogy kóstolni kell, kinek milyen édesen ízlik) hozzátettem a cukrot is, és még főztem 20-25 percig. Ó, és egy csipet só is kell bele. Az mindenbe kell. :) Közben kevergettem, míg a cukor teljesen el nem oldódott benne. Végül jól kimosott, mikróban csírátlanított kisebb üvegekbe tettem. Folpackot tettem az üvegek tetejére, arra késhegynyi szalicilt és úgy rá a csavaros tetőket. Fejreállíthatjuk 1-2 percre, majd vissza a talpukra aztán szárazdunsztban hagyjuk kihűlni. Készíthetjük kicsit kevesebb cukorral is ízlés szerint, mert ha jól csírátlanított üvegekbe töltjük a lekvárt, fejre állítjuk és szárazdunsztoljuk és kevés szalicil is van a folpackon a tető alatt, akkor mindenhogyan sokáig el kell állnia.  Tehát kóstoljuk, és a szánk íze szerint ízesítsük. Nekem kell engem követni, lehet csak 20-30 dkg cukorral is készíteni.
A sárgabarackot egyébként nyersen is el lehet tenni. Ahány kiló a gyümölcs, annyi kiló cukor kell hozzá. A fenti módon lehéjazzuk, daraboljuk, majd egy nagy tálban a cukorral körülbelül egy órát kevergetjük. A kevergetés fontos, attól sűrűsödik, de télleg. :) Kioldja a pektint, szóval ez nem a kávé este a kiskanállal. :)) Nagyon alaposan csírátlanított üvegekbe töltjük, szalicilt teszünk rá, és lezárjuk. Nem kell gőzölni sem. Érdemes egy-két kilóból készíteni csak egyszerre, könnyebben boldogulunk vele.


2009. július 10., péntek

Kardamomos sárgabarack krémleves


Tegnap este sárgabaracklekvárt főztem be. Egy keveset félretettem belőle krémlevesnek, ami mára nagyon jól be is hűlt a hűtőben.
A legtöbb gyümölcslevest fahéjjal és szegfűszeggel ízesítem, a sárgabarackhoz is illett volna. De most más ízre vágytam. Zöld kardamommaggal ízesítettem, és nagyon finom lett. Még hűsítőbb az ízhatás.

Hozzávalók 4 főre:
40 dkg kimagozott, lehéjazott sárgabarack,
1 csapott evőkanál vaníliapuding,
1 kevés só,
ízlés szerint cukor,
2 zöld kardammommagnak a magjai mozsárban porrá őrölve,
1/4 citrom leve,
1 liter víz,
5 dl tej.
A díszítéshez:
tisztított sárgabarackmag,
citromfű,
barackszeletek,
esetleg tejszínhab.

A barackokat forróvízbe dobtam 1/2 percre, hogy könnyen le tudjam húzni a héjukat. Majd így megtisztítva föltettem főni egy csipet sóval, citromlével, és egy megtört zöld kardamom magjaival. (Bioboltokban kapható kardamommag.) A vaníliapudingot kikevertem cukorral és tejjel. Mikor a gyümölcs már főtt kb. tíz perce, botmixerrel pürésítettem. Hozzáadtam a kikevert pudingot, és állandó keverés mellett felforraltam. A végén mindenképpen kóstoljuk, lehet hogy só vagy cukor még kell bele. A tejjel lehet állítani a sűrűségén.
Isteni finom, nagyon hűsítő hatású, különleges ízű leves lett. A barackmagokat lehéjaztam és megpirítottam, ezzel díszítettem. Desszertként is megállja a helyét, afféle "sárgabarckmadártejként" - tejszínhabgaluskákkal is fokozhatjuk, vagy ha van maradék tojásfehérjénk, el is használhatjuk hozzá habgaluskának.
És még egy tipp: szoktam ezt készíteni hidegen is. Egyszerűen összeturmixolok lehéjazott sárgabarackot, cukrot, porrá zúzott kardamommagot és natúr joghurtot. Jégkockákkal teli tálkában szervírozom. Akár levesként, akár sárgabarck lassiként is iható. :)

2009. június 27., szombat

A sült müzli esete



Ma megyünk nyaralni délután...

Szeretem a nyaralások hangulatát, szeretek
új emberekkel megismerkedni, és szeretem
megszeretni őket.
Gyerekkoromban voltak ilyen élményeim
utoljára, az üdülőben. Mindig nagy csapat
gyerek gyűlt össze, és hihetetlen kalandjaink
voltak együtt. És mikor eljött az elválás ideje,
mindenki úgy érezte, a szíve egy részét a
többieknél hagyta, ott, azon a helyen, ami
valamiért különleges és csodálatos volt nekünk.
Máig hallom a balatoni fák susogását, amit
az éjszaka árnyainak játékos bújócskája
keltett, érzem a napfény és víz illatát a bőrömön,
az esti zuhanyozáshoz használt szappan illata
még mindig itt az orromban...
Végig hallgatag szoktam lenni a hazaúton,
mert nem voltak szavaim, csak az élmények,
amik betöltöttek teljesen.
Nehéz volt elválni, nehéz volt visszazökkenni
a hétköznapokba.
De ezek az élmények rádöbbentettek valamire:
arra, hogy ha mindig mindent ilyen intenzitással
élek meg, akkor eltűnnek a „hétköznapok”,
akkor megtelnek a napjaim élettel.
Mert plusz napokat nem adhatok magamnak,
az a mindenség hatáskörébe tartozik, mennyi
van kiszabva rám. De életet, elevenséget adhatok
minden napomnak.
És ez a lényeg, és ennyi éppen elég.

(duende)







Vegavarázs húsmentes felhívásához szántam ezt a sütit. Igen, sütit írtam. Elvileg ez egy műzli-szelet lett volna. De. Nem állt össze. Még jó hogy Szofi barátnőm leleményesebb volt mint én - azt mondta, müzlinek tökéletes lesz, tegyem egy nagy üvegbe. És milyen igaza volt! :)
Bevallom, sosem szerettem igazán a müzlit. De tegnap ebből vacsoráztam és ez ízlett. Életem első müzlije, ami tényleg finom volt. :)
Ugyanis a barnacukor és méz s ütés miatt rákaramellizálódott, és a tejben feloldódva valami isteni ízt produkált. A megpirult mandulák pedig... hm.
Szóval. Játékon kívül vagyok, de ha Vegavarázsnak tetszik a recept, szívesen adom. :)

Tehát az én sült müzlireceptem:
13 dkg vaj,
20 dkg zabpehely,
12 dkg barnacukor,
3 evőkanál méz,
10 dkg mandula,
aszalt sárgabarack,
aszalt vörösáfonya,
kókuszreszelék,
mazsola,
étcsokidarabok,
napraforgómag.

A magokból és gyümölcsökből nem írok mennyiséget, úgy körülbelülre. A vajat, barnacukrot és mézet egy lábosban addig melegítettem, míg teljesen felolvadt minden benne és összekevertem aztán a többi hozzávalóval egy nagy tálban. Egy 20-szor 30-as tepsibe terítettem és kábé 10-15 percig sütöttem.



Reggelire, vacsorára kitűnő. :)
Ezentúl rendszeres müzlievő leszek. De csakis így fogom készíteni.

2009. június 25., csütörtök

Mexikói üdvözlet: a salsa - és ez most nem a tánc :)



"A salsa mártás-, vagy szószféle, nincs rá pontos magyar kifejezés, inkább a használatával lehet körülírni. Ezt kínálják pl. tortilla chips mellé mártogatni, de töltelékként is használják különféle ételekhez. Rengeteg ízben készítik, alapja általában nagyon kicsi darabkákra aprított zöldség (tomatillo, paradicsom, avocado, stb...). Ezt a keveréket ízesítik sóval, borssal és más fűszerekkel. Kedvelt alkotóeleme a lime (zöld citrom), ami pikánssá teszi az ízeket."

 
Én most abból dolgoztam, ami itthon volt. Ha lett volna avocadom, a zöld salsa alapja lett volna.

A zöld salsába (salsa verde) került így:
1 kígyóuborka,
1/2 csokor újhagyma zölddel együtt,
2 hosszú, erős zöldpaprika,
1 evőkanál kapribogyó,
2 evőkanál olajbogyó,
1 csokor petrezselyemzöld,
só,
frissen őrölt bors,
2 evőkanál extraszűz olívaolaj,
1 lime leve.

A hozzávalókat nagyobb darabokra vágtam, aztán robotgépben apróra daráltam. A végén kóstolta, és ha még kellett hozzá só vagy lime lé, pótoltam.

A fehér salsa (salsa blanco) hozzávalói:
1 nagy dobozos joghurt,
5-10 dkg márványsajt,
só,
1 evőkanálnyi kapribogyó,
1/2 csokor kapor.

A márványsajtot villával összenyomiszkoltam, és jól elkevertem a joghurttal és a többi hozzávalóval.

A piros salsa (salsa roja) így készült:
10 paradicsom,
1/2 csokor újhagyma (zöld nélkül),
1 evőkanál olívaolaj,
1/2 csokor petrezselyemzöld,
só,
frissen őrölt bors,
lime lé,
1 kicsi piros chili.

A paradicsomot forrásban lévő vízbe dobtam 1/2 percre, így könnyen lejött a héja. Félbevágtam és úgy nagyjából eltávolítottam a magokat. A többi hozzávalóval együtt robotgépben jó apróra daráltam.

 
És egy gyümölcsös salsa.

Sárga salsa (salsa amarillo):
10 szem közepes sárgahúsú őszibarack (vagy sárgadinnye),
1 kis sárga chilipaprika,
félmaréknyi újhagymazöld,
4-5 levél menta,
só,
1 gerezd citrom leve,
1 evőkanál méz.

A barackokat hámozam, szeletekben levágtam a magról, majd robotgépben rusztikusra daráltam a szeletelt chilivel, újhagymazölddel, mentával, sóval, mézzel, citromlével Kóstoljuk a végeredményt és ha úgy érezzük valamelyik összetevőből még kell bele, pótoljuk. Keverhető bele egy evőkanál jó sűrű görög vagy török joghurt is, ha úgy érezzük. Kiváló grillezett szűzpecsenyéhez, kacsához, pulykához, csirkéhez. 

 
A salsákhoz természetesen használhatunk korianderzöldet is. Igazából azzal lett volna autentikusabb. Akinek van és aki szereti, bátran használja. A salsák fantasztikus kiegészítői akár a grillezett zöldségeknek, akár húsoknak is.

2009. június 21., vasárnap

Cseresznyés-diós töltött dagadó




Behunyom a szemem, mivel látni akarok.


(Paul Gauguin)





Vettem délelőtt a piacon egy kicsi dagadót. Aztán úgy jártam, hogy semmi sem volt itthon, ami tölteléknek való lett volna. Legalábbis, a klasszikus értelemben. Nézegettem a hűtőt - semmi. A spájzot - semmi. Aztán a cseresznyés kosárkára esett a pillantásom. Ez az, gondoltam! Kicsit vad, kicsit szokatlan, de jó lehet... Az is lett, egészen fantasztikus finomság sikeredett ebből a meglepő és fura ötletemből.

Hozzávalók:
1 kisebb dagadó,
10 dkg darált hús,
1 zsömle,
1 félmaréknyi cseresznye kimagozva,
félmaréknyi dió,
1 tojás,
só,
2 késhagynyi őrölt fahéj,
1 késhegynyi őrölt szegfűszeg,
1 teáskanál balzsamecet,
1/2 gerezd fokhagyma,
2-3 dkg vaj,
1 teáskanál olaj.

A dagadó nagyon vékony végéről levágtam körülbelül egy 10 dkg-nyi darabot és robotgépben finomra daráltam. Aztán a húst óvatosan felszúrtam és ahol kellett varrtam, hogy a töltelék majd ne follyon ki. Csak a szélesebbik végén hagytam egy kézfejnyi nyílást. A húst be is sóztam.
A zsömlét vízbe áztattam, majd mikor bepuhult, kinyomtam és a darált húshoz adtam a tojással, fűszerekkel, balzsamecettel, cseresznyével és diódarabokkal együtt. A diót nem vágtam, úgy ahogy megtisztítva nagy darabokban volt, úgy adtam a töltelékhez. Jól elkevertem a tölteléket aztán betöltöttem a dagadóba, és a még szabadon maradt nyílást is bevarrtam. Egy jénai tálat kivajaztam, kevés olajat is tettem hozzá, erre fektettem a húst. A tetejére is vajat kentem és körülbelül 2 dl vizet aláöntöttem. Alufóliával lefedtem és forró sütőbe tettem. Egy órát sült fólia alatt, aztán anélkül, de már kicsit kisebb lángon. Mikor szép piros lett, kivettem a sütőből.
Hagytam 20 percet állni, mielőtt szeleteltem.



Szokatlan, de nagyon-nagyon finom. Melegen is, hidegen is kitűnő - hidegtálakra is fantasztikus. Ízre is, látványra is. Fűszerként ami még illene a töltelékhez: a csillagánizs, a kardamommag, a gyömbér.

2009. június 19., péntek

Málnás clafoutis





A clafoutis egy egyszerű francia sütemény, amit eredetileg magozatlan cseresznyével készítettek, de más idénygyümölcsökkel is szokták csinálni.  Egy nagyon gyors, egyszerű kis sütiről van szó, és épp ilyet kerestem. Könnyű kis desszert, mintha a piskóta és a tejpite keveréke lenne.


Hozzávalók:
20 dkg gyümölcs
6 dkg liszt
10 dkg kristálycukor (ebből valamennyi vaníliás legyen)
1 tojássárgája
2 tojás
1,5 dl tejszín
1 dl tej
1 csipet só
1,5 dkg vaj a kenéshez

A sütőt előmelegítettem 170 fokra. A tojásokat a csipet sóval és a cukorral jó habosra vertem kézi robotgéppel. Majd spatulával hozzákevertem a lisztet is, de vigyázva, hogy a habos tojás habos is maradjon. Végül a tejet és tejszínt is belekevertem. Alaposan kivajazott tálba öntöttem a tésztát. Megszórtam a gyümölccsel és 30-40 percig sütöttem.




Ír szódabikarbónás kenyér



A mindenség titkát hiába űztem,
még fix pontot sem találtam az űrben,
csak egy gyöngyöt a tudás tengerében,
az is eltört, mikor cérnára fűztem.

(Omar Khajjám)






Tegnap este a Paprikán láttam az Idesüss című műsorban. A lényege, hogy villámgyors kenyér, pillanatok alatt elkészül. Végeredményben a sütő, a szódabikarbóna és az író végzi az igazi munkát, nekünk csak épp össze kell dobni a hozzávalókat. Nem is szabad kidolgozni ezt a tésztát, különben kemény lesz.
Bármilyen formában süthető, ugyanúgy, mint az élesztős kenyértészta.
Én most tettem bele teljes kiőrlésű rozslisztet is, tehát félbarana kenyér lett belőle. És kis lanaglikra (kenyérlángos) formáztam.

Hozzávalók 4 kisebb langalihoz:
30 dkg fehér liszt,
10 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt,
1 mokkáskanál finomabb só a tésztába,
nagy szemű só a tetejére,
olívaolaj,
1 mokkáskanál szódabikarbóna,
1 kis dobozos kefír vagy joghurt vagy író vagy kultúra,
2 dl langyos víz.

A kefírt elkevertem az épp csak langyos vízzel. Egy nagy tálba szitáltam a fehér lisztet, hozzáadtam a rozslisztet is, a sót és a szódabikarbónát. Kézzzel alaposan elkevertema szárazanyagokat. Hozzáöntöttem a kefíres vizet. Szétálló ujjakkal épp csak összekevertem a tésztát - tehát nem összeszorított ujjakkal, mint ahogy dagasztani szoktam. A tésztának ragadósnak és lágynak kell lennie. Tehát ha még kell hozzá víz, tegyünk hozzá, ha pedig túl folyós, lágy lenne, akkor kevés lisztet adjunk hozzá. De a mennyiségek körülbelül stimmelnek, amiket megadtam.
A nagy gáztepsit jó alaposan beolívaolajaztam, erre tettem a négy gombóckát, amit kézzel szétlapogattam. Kis mélyedéseket is hagytam bennük, az ujjaim nyomát. Bőven meglocsoltam őket olívaolajjal és megszórtam nagyszemű tengeri sóval. Kettőre tárkonyleveleket is tettem, a levesből maradt ki - sokat találtam levágni a kis fűszerkertemből.
Előmelegített forró sütőben 15 percig sütöttem körülbelül.





Kicsit szokatlan ízű, mert az élesztős kenyerekhez vagyunk szokva. De ízlett. Meglepően puha és könnyű szerkezetű a tésztája. Azt hiszem, így nyáron kiváló lesz vacsorákhoz - juhtúróval, túrókrémekkel, friss sajtokkal és paprikával-paradicsommal - isteni. És villámgyors.

Tárkonyos zöldbabraguleves




Hatalmas kagylógyűjteményem van, amit csak úgy elszórva tartok a világ tengerpartjain. Talán már láttad.

(grafitti)



Nagyon szép friss zöldbab kínáltatta magát a piacon. És a tárkonyom is akkorára nőtt, hogy már nem látok ki az étkezőablakon...

Hozzávalók 4 főre:
40 dkg tisztított zöldbab,
50 dkg sertéscomb,
5 dkg füstölt szalonna,
1 közepes fej vöröshagyma,
1 nagy gerezd fokhagyma,
1-2 evőkanál olaj,
1 csokor új leveszöldség (sárgarépa és fehérrépa),
1 csokor petrezselyemzöld,
1 csokor friss tárkony (szárított is megteszi),
pici frissen őrölt bors,
só,
1 csapott mokkáskanál kristálycukor,
2 teáskanál 10%-os ecet (ha van tárkonyecet, az kiváló),
1 teáskanál ételízesítő (zöldség- vagy húsalaplé még jobb),
1 dl tejszín,
2 félmarék bulgur (búzatöret).

A húst kisebb kockákra vágtam és a szintén kockákra vágott szalonnával, vöröshagymával és a vékony szeletekre vágott fokhagymával az olajon kicsit átpirítottam. Mikor zsírjára sült, kevés vízzel higítva fedő alatt pároltam a fűszerekkel: borssal, sóval, apróra vágott tárkonnyal és petrezselyemzölddel - míg a hús majdnem puha volt. Ekkor hozzátettem a darabolt zöldbabot és leveszöldséget és felengedtem vízzel. Ételízesítőt, sót és cukrot tettem bele. Mikor a zöldségek is majdnem teljesen puhák voltak beleszórtam a bulgurt is. Úgy 5 perc elteltével hozzáöntöttem a tejszínt is, hagytam fölforrni. Végül ecettel savanyítottam. Kóstoljuk a végén, mert akkor lesz nagyon finom csak a levesünk, ha a sós-édeskés-savanykás íz egyensúlyba kerül. Pikáns, könnyű, üdítő és nagyon finom leves.
Sütöttem mellé ír szódabikarbónás kenyeret, azzal tálaltam. Tegnap este láttam az Idesüss című műsorban a Paprikatévében. Muszáj volt kipróbálnom.
Természetesen fagyasztott zöldbabbal egész évben készíthető. De ilyenkor a legfinomabb, és ilyenkor van hozzá friss tárkony is.