2014. május 27., kedd

szegfűgombás vaj


El kell veszned, hogy rátalálj a helyre, amire nem lehet. Különben mindenki tudná, hol van.

(A Karib-tenger kalózai)





A fűszervajak nagy kedvenceim. Kiválóak reggelinél vagy vacsoránál pirítósra kenve, de fantasztikusak például hajában sült burgonyához is. Ha serpenyőben felolvasztjuk, akármit is süssünk velük, biztosan csodás ízeket élvezhetünk. Alkalmasak leves, ragu vagy rizotto alapnak is. Grillszezonban is jól használhatók.
Ez most egy szegfűgombás változat, de bármilyen ízesítésűt készíthetünk. Keverhetünk a vajba aprított zöldfűszereket, fokhagymát, pritamin vagy kápia paprikát, aszalt paradicsomot, olajbogyót, kaprit, márványsajtot, és a sor még folytatható lenne.

Hozzávalók:
10 dkg szegfűgomba,
15 dkg szobahőmérsékletű vaj,
1 evőkanálnyi olívaolaj,
1 kisebb gerezd fokhagyma
só,
1 újhagymának a zöld szárrésze vékonyra karikázva,
ízlés szerint kakukkfű vagy citromos kakukkfűlevélkék.

A szegfűgombát szűrőkanálban mosd meg és csepegtesd le alaposan. Az olívaolajat hevítsd fel kissé serpenyőben, majd a gombát sóval és a nagyon apróra kockázott fokhagymával süsd addig, míg a levét egészen elfővi. Adj hozzá karikázott újhagyma-zöldeket is, és csak addig kevergesd a gombával együtt, míg a roppanósságát kissé elveszíti. Végül szórj hozzá citromos kakukkfűlevélkéket is. Hagyd kihűlni, aztán keverd el a vajjal. Kissé sózd, és feltétlenül kóstold meg. A só adagolásával és kóstolással tudod tökéletesre alakítani a vajkrém ízét, mert a fűszervaj akkor igazán finom, ha kissé sós.
Így is nagyon finom, de még jobb, ha késes robotgépben krémesre kevertetjük. Ez így rusztikus, inkább hajában burgonyához, kenyérre kenve jó, ha pedig összedaráljuk benne a gombát, bármi máshoz is kiváló. 

És utólag jutott eszembe, hogy a legfinomabb verzió az lett volna, ha a vajban sütöm meg a gombát, a sok vajban, ami mégjobban átvette volna az ízt, de majd legközelebb... 

2014. május 25., vasárnap

Epres triffle & rántott padlizsán



A mai ebéd. Egyszerű de pazar, legalábbis számomra. Epres triffle és extra rántott padlizsán újburgonyával, salátával. A triffle egy angol réteges desszert, Anikónál láttam meg, és épp valami hasonlót terveztem. Bár módosult, mert pudingporom nem volt itthon, ellenben fehér csokoládéból egész készletet rejtegetek titkos páncélrekeszemben, és úgy gondoltam az eperhez nagyon jól illik.

Hozzávalók egy nagy tálnyihoz:
50 dkg eper,
10 db babapiskóta (az az olasz, amit tiramisuhoz is használunk),
3 cl fehér rum (ha nincs, bármilyen nem túl jellegzetes ízű pálinka vagy likőr is megteszi, de pálinkából kevesebbet tegyünk bele),
6 dl tejszín,
15 dkg fehér csokoládé,
csipet só,
1 púpos evőkanál porcukor,
1 dl bodzaszirup vagy eperszörp,
1 dl víz,
epres menta levelek.

A fehér csokit apró darabokra vágtam, 1,5 dl tejszínt felforraltam, majd addig kevergettem benne, míg teljesen elolvadt. Hagytam kihűlni. Az epret letisztítottam, jól megmostam, félbevágtam, a porcukor felét, a bodzaszirupot, csipet sót adtam hozzá és jól átkevergettem. Hagytam kicsit állni, hogy levet eresszen. Mikor már szép eperpiros volt a lé rajta, lecsepegtettem és a léhez hozzáadtam a rumot és a vizet. A maradék tejszínt a porcukor másik felével habbá vertem, aztán finoman elkevertem a kihűlt folyékony fehércsokival. A piskótákat félbe tördeltem és a szirupos folyadékba mártogattam. Alulra került egy réteg piskóta, rá eperdarabok, arra krém és még egyszer ugyanígy, végül a tetejét a maradék eperszemekkel és mentalevelekkel díszítettem. Folpackkal lefedtem a tálat és 3-4 órára hűtőbe tettem.



A padlizsánt általában nem rántva képzeljük el... mindenkinek a krém vagy a grillezett változat jut eszébe róla, amiből aztán bármi készíthető (pl. ez az isteni manti barna vajjal) vagy a muszaka vagy a török padlizsánsaláta vagy az imám elájult és még folytathatnám a sort... De állítom, hogy a zöldségfélék közül rántva a padlizsán a legeslegfincsibb. Legalábbis így extrásítva elképesztően ízletes. Ha jól sütjük, egyáltalán nem olajos, belül krémes, kívül ropogós.

Hozzávalók 2 főre:
1 nagy padlizsán (vagy 2 kisebb étvágy szerint különben meg...),
2 tojás,
1 csapott mokkáskanál fokhagymagranulátum,
liszt,
3 dkg natúr kukoricapehely,
6 dkg zsemlemorzsa,
1 evőkanál szezámmag,
bő olaj a sütéshez.

A padlizsánt mostam, szárazra töröltem és fél centis karikákra vágtam. A héja maradhat rajta. Megsóztam a szeleteket. A tojásokat felütöttem, nagyon pici vízzel higítottam, kissé sóztam és hozzáadtam a fokhagymagranulátumot. Alaposan felvertem, hogy a granulátum oldódni tudjon. A zsemlemorzsához hozzákevertem a szezámmagot és a kézzel csak úgy nagyjából, rusztikusra összemorzsolt kukoricapelyhet. Tettem fel egy serpenyőben 2 centinyi olajat melegedni. Bepaníroztam a szeleteket, majd sütöttem közepes lángon. Ha nem elég forró az olaj, akkor szívja meg magát, tehát a közepes, kellően felforrósodott olaj a jó hőfok. Papírtörlőre szedtem ki őket.Újburgonyával és joghurtos cukorsalátával mennyei volt.

2014. május 12., hétfő

Svájci gyökérkenyér


- Talán madár? - kérdezte az apját Lucien.
Père Lessard a pékség hátsó helyiségében a dagasztóasztal felett állt, és mintákat rajzolt a lisztbe az ecsettel olyan lelkesen, hogy fehér alkarja nagy havas sonkának látszott.
- Vitorlás hajó - felelte.
Lucien előbb erre, majd arra billentette a fejét. - Á, igen, már látom. - Dehogy látta.
Az apja meggörnyedt, és hirtelen kimerültnek látszott. - Dehogy látod. Nem művész vagyok, Lucien, hanem pék. Apám is pék volt, és az ő apja is. A családunk kétszáz éve eteti az embereket itt a dombon. Egész életemben az élesztőt szagoltam és a lisztport szívtam be. A családunk és barátaink egy nap sem maradtak éhen, még háború idején sem. A kenyér az életem, fiam, és mire meghalok, egymillió veknit megsütök.
- Igen, papa - mondta Lucien. Látta már apját búskomornak, általában pirkadat előtt, mint most, amikor az első vekniket várták a kemencéből. Megpaskolta apja karját, mert tudta, a kenyér hamarosan megsül, és a pékség nyüzsgése nem hagy időt madárnak látszó hajókon búsulni.

(Christopher Moore)





A recept Szemirámisztól származik, köszönetem érte. Hasonlít a dagasztás nélküli kenyérhez, mivel csak össze kell keverni fakanállal a hozzávalókat, aztán Isten nevében kelni hagyni. Nevét a gyökérhez hasonlatos formájáról kapta.

Hozzávalók 2 darabhoz:
50 dkg liszt (ha hozzájutunk BL80-as),
4 dl langyos víz,
1,8 dkg friss élesztő (vagy 0,5 dkg szárított),
1,5 dkg só (csapott teáskanálnyi),
1 mokkáskanál cukor.
Plussz: ha ízesítetten készítenénk, fűszerek vagy magok vagy aszalt paradicsom, olajbogyó, stb...

A lisztet nagy tálba szitáljuk, belemorzsoljuk a friss élesztőt, hozzáadjuk a sót, cukrot is és a vízzel kikeverjük. Nem kell nagyon, épp csak álljon össze a tészta. Lefedjük tiszta nylonzacsival a tálat és ha este készítjük, reggel formázzuk és sütjük, ha pedig reggel keverjük össze, este sütjük.
Amikor megkelt, lisztezett deszkára borítjuk a tésztát, kettőbe vágjuk. A darabokat téglalap alakúra kilapogatjuk-nyújtjuk jó vékonyra, majd feltekerjük, hogy bagett-formája legyen. Aztán megcsavarjuk párszor, hogy a gyökér formát elnyerje. Szilikonos sütőpapírral bélelt nagytepsire rakjuk őket, vízzel megspricceljük (vagy csettel megkenjük), liszttel finoman meghintjük. Újra letakarjuk és hagyjuk kelni még körülbelül 1 órán át. Közben a sütőt előmelegítjük 180-200 fokra és cirka 30 percig sütjük.
Ha fűszereznénk, azt akkor mikor kilapítjuk: szórjuk meg és úgy tekerjük fel a kenyeret.

2014. április 28., hétfő

Sóskaleves csicserivel


Zuhog odakint a zápor. Az eresz alól nézem az esőt. Egy csöppecske a tenyerembe is hullott. Beszélgetek vele.
- Nini, csöppike! Nézd, mennyi testvéred van odakint! Kieresszelek-e közéjük?
- Ha hívnak, megyek, hiába marasztalsz. Ha nem hívnak, maradok, hiába küldesz.
- Összeszorítom a markomat. Akkor meg se bírsz mozdulni.
- Úgy eltűnök, hogy észre se veszed.
- Hogy csinálod azt, csöppecske?
- Szállok szárny nélkül, járok láb nélkül. Én vagyok a világ vándora.
- Hol jártál már, csöppikém?
- Patak elvitt a folyóba, folyó elvitt a tengerbe. Tengerből a nap fölkapott, szelek szárnya hordozgatott. Égen szálló felhő voltam, tenyeredbe onnan hulltam.
- Öreg is lehetsz te akkor, mint az országút.
- De megfiatalodom minden percben. Ma vízcsepp vagyok, holnap pára, holnapután harmat a patakparti nefelejcsen.
- Fáradt lehetsz, cseppecském. Tudod mit? Maradj itt nálunk.
- Nem lehet. Már hívnak, mennem kell.
- Hova mennél? Ki parancsol neked?
- A nap az én uram, parancsolóm. Akárhonnan fölszippanthat, ha akarom, ha nem.
- No, én megvédelmezlek, csöppikém. Belebújtatlak egy pohárkába. Leviszlek a méhesbe. Ott ugyan meg nem talál a nap.
Erre már nem felelt a csöppecske. Nézem a tenyeremet: hát már nincs ott. Fölszippantotta a hirtelen kisütő nap. A világ vándora már az égen van aranyszélű felhőben.

(Móra Ferenc: A világ vándora)





Tegnap este arab padlizsánkrémet (baba ganusht) készítettem. A tahinimártásból maradt egy kevés, így ma a levesben nyert új értelmet és szép véget. Kicsit indiai, kicsit arabos beütésű, gazdag, laktató fogás, főleg frissen sütött lapos kenyérrel tálalva.

Hozzávalók 4 főre:
10 dkg friss sóskalvél,
1/2 csokor újhagyma zölddel együtt,
2 dkg vaj,
1 evőkanál olívaolaj,
1 kicsit púpos evőkanál liszt,
1,5 liter zöldségalaplé (leveskockából is jó),
só (nem feltétlen kell),
frissen őrölt bors,
1 teáskanál kurkumapor,
1 mokkáskanál gyömbérpor,
1/2 mokkáskanál római kömény,
4 evőkanál szezámöntet (tahinimártás),
1 üveg főtt csicseriborsó (DM-ben kapható, 400 grammos),
1 teáskanálnyi méz.
Plussz tálaláskor szórjuk meg friss, vágott mentával.

A sóskát megmostam, a középső vastag ereket eltávolítottam, majd apróra vágtam. Az újhagymának a fehér részeit a vajon és olajon pici sóval üvegesedésig megfuttattam, megszórtam liszttel, 1-2 percig kevergetve pirítottam, majd alaplével apránként és jól elkevergetve felöntöttem. Beletettem a sóskát, az apróra vágott újhagymazöldeket, a fűszereket, a tahiniszószt, mézet, a jól átmosott és lecsöpögtetett csicserit, és hagytam felforrni. Forrás után kb. 10 percig hagytam főni és készen is volt. Kóstoljuk a végén, és ízesítsük, ha valami hiányozna belőle (só, citromlé, fűszerek, méz.). Frissen sütött lapos kenyérrel tálaljuk, megszórjuk friss mentával, kevés olívaolajjal is meglocsolhatjuk. Isteni.

Tahiniszósz: 4 púpos evőkanál szezámmagot száraz serpenyőben megpirítottam (vigyázzunk, nagyon óvatosan, mert hamar megég, mikor már érezzük a finom illatát vegyük le a tűzről és tegyük tálba), kávédarálóval finomra őröltem. Hozzákevertem 1/4 citrom levét, adtam hozzá sót, 1/2 evőkanálnyi olívaolajat és annyi vizet, amennyivel krémes és szósz állagúra tudtam keverni. Nem kell sok hozzá, óvatosan adagoljuk, ne legyen híg. Mondtam már hogy imádom a tahiniszószt?! :)


2014. április 14., hétfő

Borscs


Üres kézzel születünk,
Üres kézzel távozunk.
A valódi életet
üres kézzel éltem át.

(Marlo Morgan)




Na. Úgy jártunk drága szomszédasszonyommal, hogy a mélyhűtője meghalt, mert szeretett. És szoktak benne ideiglenesen állomásozni az én konyhámból való dolgok is, mivel nekem csak egy pici, normál hűtőm van. Szóval leeresztett a fagyasztó, benne egy szép darab marhalábszárral, amivel más terveim voltak ugyan mer' az osobuccot nagyonnagyon, de most muszáj volt gyorsan cselekednem és hát ami még volt mellé, azzal készítettem. Mer' soha semmi nem veszhet el, csak átalakulhat, főleg egy boszorkánykonyhában... Az én hűtőmben nem ideiglenesen állomásozott némi cékla, fél fej káposzta, sárgarépa, zeller - úgyhogy borscs varázsolódott a szép husiból. Valamint áldozatul esett még szomszédasszonyom 25 dkg isteni brinzája is, amit rám hagyományozott végrendeletileg, azt meg sörkifli tésztájába dolgoztam bele... mennyei lett a leves mellé. Csak úgy megjegyzem, ez a borscs nevezetű nem véletlen lett és méltán viághíres. Nagyon finom.

Hozzávalók egy nagy fazóknyi leveshez:
az alapléhez:
90 dkg marhalábszár,
20 dkg vöröshagyma,
4 gerezd fokhagyma,
3 babérlevél,
1 teáskanál koriandermag,
1 mokkáskanál köménymag,
1 mokkáskanál egészbors,
só,
4 liter víz.
belevalók:
10 dkg vöröshagyma,
1/2 evőkanál zsír,
30 dkg fehérkáposzta,
30 dkg cékla,
15 dkg zeller,
20 dkg sárgarépa,
30 dkg burgonya,
só,
2 csapott teáskanál kristálycukor,
2 csapott evőkanál sűrített paradicsom,
2 teáskanál 10%-os ecet,
plussz a tálaláskor tejföl.

A husit föltettem főni 20 dkg egészben hagyott, de bevagdosott vöröshagymával, hasonlóképpen a 4 gerezd fokhagymával és a többi fűszerrel. Forrás után hagytam kis lángon pötyögni vagy 2 órán át. Aztán egy nagy serpenyőben (vagy lábosban) a zsíron megfuttattam üvegesedésig a kis kockákra vágott vöröshagymát, rádobtam a megtisztított, kockákra vágott zellert, sárgarépát, céklát és sűrített paradicsomot. Sütöttem kevés vízzel, sóval, cukorral körülbelül 10-15 percig, majd kevés vizet aláöntve, fedő alatt pároltam még 15 percig. Közben kivettem a léből a hagymát, azt kidobtam. A húst is kivettem és apróbb darabokra vágva visszatettem a levesbe. A zöldségekre ráöntöttem az ecetet is, átsütöttem pár pillanatig, és ezt is hozzáadtam a leveshez. Főztem még jó 20 percig, aztán a krumli és káposztakockákat is beletéve addíg, míg ezek is megpuhultak. Végül kóstoltam és ha kellett valami, pótoltam. (Cukor vagy só vagy ecet.)
Tejföllel és sörkiflivel tálaltam. Pazar, mesés, isteni.

 

2014. március 25., kedd

Citromos medvehagymakence


Te vagy a hab a fürdőben
Libamáj vagy a hűtőben
Te vagy a sóhaj a paplanon
Jégvirágok az ablakon
Te vagy a tavaszi áradás
A vihar előtti villámlás
A folyton nyüzsgő Oktogon
Az összenézés szombaton.

                               (Péterfy Bori and Love Band)




Hát ez is egy ötlet inkább csak. Tegnap este készítettem hajában sült krumplihoz és fennséges volt. Aztán rájöttem hogy még mennyi mindenhez jó. Például ezzel a kencével elkészíthetjük a "cigánypecsenyét tavasz módra", mert csak husit kell sütni hozzá és ezt a finomságot rákenni. Jó szárnyasokhoz, halhoz, sertés-, és marhahúshoz is, májhoz nem kevésbé illik. Tökéletes így, ahogy van kifőzött spagettivel elkeverve, finom érett sajttal megszórva. Főzni sem kell, csak a tésztát. Belekeverhetjük zsemlegombóc tésztájába is, csak akkor kevesebb olajjal készítsük, mennyei köret lesz belőle. Keverhetjük egyszerű főtt rizshez, tonhallal például. Tehetjük levesekbe. Mártásokba. Salátaöntetnek. Fejes salihoz. Meleg krumplisalátához, karfiolhoz. Cukkinihez. Retekhez.
A recept csak ennyi: körülbelül 3 dkg medvehagymát aprítunk, elkeverjük 1 dl olívaolaj és 1 evőkanál tökmagolaj keverékében, sózzuk, belereszeljük 1 egész citrom héját is, és ízlés szerint citromlével ízesítjük. Végül egy fél mokkáskanálkányi mézzel lágyítunk a medvehagyma harapósságán. És ha hozzám hasonlóan kaprirajongók vagytok, azt is lehet keverni bele. Nem rontja el... ez 2 főre való mennyiség.

2014. március 18., kedd

Prósza medvehagymával



Szerintem az érettség az, ha az ember ismeri önnön korlátait.

(Kurt Vonnegut: Macskabölcső)






Na, most megmértem pontosan a hozzávalókat, nem csak úgy exhas a recept. :) Különben mennyei finom, gyors és egyszerű. Medvehagyma szezonban kihagyhatatlan, legalábbis szerintem az egyik legfincsibb étel eme erdőkaljazöldje felhasználásával. A képért elnézést, de gyorsan kihűl így nem nagyon művészkedtem a fotóval.

Hozzávalók 6 prószához:
65 dkg burgonya (tisztítva ennyi, én Agriát használtam),
10 dkg kolozsvári szalonna,
1 evőkanál zsír (nem túl púpos, csak normále evőkanálnyi),
5 dkg medvehagyma,
2,5 dl natúr joghurt vagy kefír vagy kultúra (író) vagy házi aludttej,
20 dkg liszt,
1 púposabb teáskanál só (körülbelül, kóstoljunk, mert a szalonna is sós),
plusz tálaláskor tejföl esetleg reszelt sajt a tetejére.

A szalonnát kis csíkokra vágjuk és a zsírban kisütjük. Hagyjuk hűlni, míg lereszeljük a nyers, hámozott burgonyát a reszelőnk sajtreszelő részén. Hozzáadjuk az apróra vágott medvehagymát, a kisült szalonnát zsírral együtt, a kefírt, a lisztet, kóstoljuk és sózzuk. Teflonos serpenyőt felhevítünk és egy mokkáskanálnyi zsírt felolvasztunk benne, majd egy merőkanálnyi masszát szétterítünk jó vékonyan. Akkora lesz mint egy palacsinta, csak kicsit vastagabb. Közepes lángon piros ropogósra sütjük mindkét felét. Megfordítani feldobással a legkönnyebb, de ha egy széles lapos falapáttal alányúlunk, úgy is lehet.
Tálaláskor kínálunk hozzá tejfölt, esetleg reszelt sajtot is.
Vegák, böjtölők hagyják ki a szalonnát, zsírt, helyette olajat keverjenek a masszába, kb. 2 evőkanálnyit.
Ezt a masszát csirke vagy pulykamell bundázásához is felhasználhatjuk.
Ha már nincs medvehagyma, akkor már van újhagyma. Az újhagyma zöld szárával is nagyon jó a prósza, vágjuk vékony kis karikákra, legalább nem vész kárba.
Az eredeti prószában csak burgonya, aludttej, só, zsiradék és liszt van.
Jótanács: Ha házi aludttejjel készítjük, hígabb lesz, mint egy sűrűbb bolti joghurttal vagy kultúrával például. Ezért a liszt mennyisége nem precízen pont ennyi. A burgonya is fajtától függően enged levet. Tehát ha nagyon híg lenne a masszánk - ami azt jelenti hogy süléskor szakad, nem marad egyben, nem tudjuk megfordítani, akkor lisztet adjunk még hozzá, és úgy már jó lesz.

2014. március 17., hétfő

Egyszerüen csak: sült alma


A Komoly Tanácsok Boltjában föl-alá sétál a boltos, Doktor Sétamárta. Jönnek a vevők, kérdezik tőle, mondja meg, Doktor Sétamárta, hagyma vagy alma, titokban vagy tudottan, ébren vagy álomban, piros vagy fekete, ajtó vagy ablak, nyitni vagy csukni, foggal vagy körömmel, vajjal vagy mézzel, előbb vagy utóbb, ölelni vagy csókolni, életre vagy halálra. Sétál föl-alá Doktor Sétamárta, lehet, hogy hagyma, lehet, hogy alma, lehet titokban, lehet tudottan, lehet, hogy ébren, lehet, hogy álomban, lehet, hogy piros, lehet, hogy fekete, lehet az ajtó, lehet az ablak, lehet, hogy nyitni, lehet, hogy csukni, lehet foggal, lehet körömmel, lehet, hogy vajjal, lehet, hogy mézzel, lehet, hogy előbb, lehet, hogy utóbb, lehet ölelni, lehet csókolni, lehet, hogy életre, lehet, hogy halálra, menjenek haza szépen.

(Mosonyi Aliz: Boltosmesék)




Most van az az időszak, amikor már semmi sincs és még semmi sincs a piacokon. Úgy értem friss ződ, gyümölcs. Pedig már nagyon kívánom. A salátát, újhagymát. Retket, miegymást. 
Ez az almaköret mostanában többször is asztalra került. Mert alma van. És az alma finom. Főleg így.
Nagyon egyszerű. 

Hozzávalók 2 főre (ha csak ezt esszük köretként):
5 nagy vagy 6 kisebb alma,
1 késhegynyi só,
1 evőkanál nádcukor (nem a sötétbarna, hanem a világosabb) vagy 1 evőkanál méz,
2 dkg vaj,
0,5 dl fehérbor vagy rozébor vagy pezsgő (lehet édes is, muskotályossal meg isteni),
fűszerek tetszés szerint: őrölt fahéj, kardamommag, csillagánizs, szegfűszeg, vanília, citromhéj vagy narancshéj.
(Lehet csatnisabbra is készíteni, vagyis akár csili, hagyma is mehet hozzá, vagy szokatlanabb fűszerek, mint pl. a babérlevél, szegfűbors, stb...)

Az almát hámozzuk meg, majd vágjuk le nagy darabokban a magházról. Vajat olvasszunk fel egy serpenyőben, dobjuk bele az almadarabokat, ízesítsük cukorral vagy mézzel és tetszés szerint fűszerekkel. Öntsük alá a bort is és nagy lángon süssük, többször rázogatva, megforgatva az almadarabokat. Egészen addig süssük, míg a bor elfő alóla, és a cukor vagy méz kissé karamellizálódik. És már készen is van.
Nem több, mint körülbelül 10 perc. Tényleg nagy lángon csináljuk, hogy az alma ne főjön szét.

Ehetjük csak köretként is. Vagy kiegészítő köretként. Kitűnően illik sertéshúshoz, szárnyasokhoz. De pazar lehet akár egy zöldséges piláf mellé is. Ha turmixgépbe tesszük (ha túl sűrű lenne, kevés vízzel higítható), remek almaszószt kapunk végeredményül. Ha pedig nem köretként fogyasztjuk, használható sütikbe, sütikhez is. Tehetjük palacsintába (akár a tésztájába is, csak akkor kissé daraboljuk fel), stb... De akár levest is varázsolhatunk belőle, akár melegen fogyasztva, akár behűtött gyümölcslevesként tálalva őtet.
Jó étvágyat hozzá! :)

2014. január 8., szerda

Babos derelye


Vesztesnek, céltalan vándornak titulálták, amiért feladta. De nem minden vándor céltalan. Főként azok nem, akik az igazságot keresik a hagyományokon túl, a definíciókon túl. A látszaton túl.

(Mona Lisa mosolya)




Inkább csak ötletadónak teszem fel, mert maradékhasznosítós étel - vagyis pontos receptet nem tudnék most megadni. Tegnap este vacsorára babpürét készítettem tortillával. Egy pici maradt belőle. Ránéztem a kis tálban didergő kevéske krémre, és pont olyan látványt nyújtott, mint a tatárbifsztek, vagy egy fűszeres darálthúskrém. Erről jutott eszembe, hogy ha tésztába tölteném, még elég is lenne nekem ebédre. Hát. A legeslegfinomabb töltött tésztát ebédeltem ma. Máskor direkt is fogok ilyet csinálni, mert valami nagyon finom lett.

Azért úgy nagyjából: 1 vörösbabkonzervből készült püré szerintem 4 főnek elég tésztába töltve. Ezt most lilahagymával, kevés fokhagymával, olívaolajjal, sóval, csilipehellyel, oreganóval, mozsárban tört koriander-maggal és kevés sűrített paradicsommal fűszereztem.
Négy embernek 40 dkg lisztből 3 vagy 4 tojással (és kevés vízzel) tésztát készítünk, én tésztagéppel 6-os fokozatig nyújtottam. Lehet kockákra is készíteni a derelyéket, nekem most gömbölű kedvem volt.
Kifőzzük, olívaolajjal meglocsoljuk és volt itthon most kevés parmezánom, azt reszeltem rá, de bármilyen ízesebb kemény vagy félkemény sajt jó rá. Mesésen finom, szerintem bármilyen húsos derelyét űberel.

2013. december 31., kedd

Citromos-kolbászos lencse újévre


Harctéri sebek doktora,
Hazátlanoknak otthona,
Mézes bor, édes babona,
Gyönyörűm, te segíts engem!

Piaci csarnok álmosa,
Nyomorúságnak táncosa,
Szilveszter-éji harsona,
Gyönyörűm, te segíts engem!

                                                   (Nagy László: Himnusz minden időben, részlet)



Tudom, kissé azt hiszem, megkésve, de mégis. Életem legfinomabb lencsés étele lett...

Hozzávalók 4 főre:
50 dkg lencse,
75 (inkább 1 kg körülbelül) dkg nyers sütőkolbász,
2 kisebb-közepes fej vörshagyma,
6 nagy gerezd fokhagyma,
1/2 -1 kezeletlen citrom karikázva (attól függ, mennyire nagy vagy savanyú a citrom, kóstoljunk),
só, frissen őrölt bors,
4 nagy levél babérlevél,
1 teáskanálnyi méz (ízlés szerint),
4 evőkanál olívaolaj.
Tálaláshoz: friss házkenyér szeletek, finom bor vagy pezsegó.

Vettem a hentesnél frisss sütőkolbászt, amit kis darabokra alakítottam: lesz maradék, mert túltöltött, ki kell nyomni a kolbázhúst a végeken. Vagyis körülbelül 1 kiló kolbász kell, hogy 75 dkg apró kolbászkát tudjunk készíteni.(A kinyomott maradék külön megsüthető kis gömböcökben, vagy levesbetétnek házi ravioliba töltve.)
A lencsét alaposan megmostam többször váltott vízben. Föltettem főni háromszoros mennyiségű kissé sós, babérleveles vízben. (Az összes babért beletettem a főzővízbe.) Hamar megfő, cirka 25-30 perc.
A kolbászkákat olívaolajon erős tűzön átsütöttem, majd kivettem a zsiradékból. A félkarikákra vágott vöröshagymát és az apró kockákra vágott fokhagymát kevés sóval üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a lencsét is főzővízzel, babérral együtt. Magas lángon rotyogtattam, beletettem a kolbászkákat is. Sóztam, frissen őrölt borssal, citromkarikákkal fűszereztem, úgy hogy a karikákat alaposan megnyomkodtam kézzel, hogy a levük jól kicsurogjon az ételbe. Körülbelül 10-15 percig hagytam nagy lángon rotyogni és észen is volt. Ha túl savanykás lenne, kevés mézzel igazíthatunk az ízén, de nem szükséges, csak ha úgy ítéljük. Kenyérrel, borral, pezsgővel vagy sörrel fogyasztandó. Valami isteni.
Vegák is elkészíthetik: hajában főtt, majd fűszeres (pirospaprikás-borsos-fokhagymagranulátumos-köményes) olívaolajon átsütött burgonyadarabokkal helyettesíthetik a kolbászkákat.

B   U   É   K!    :)

2013. december 16., hétfő

Csirke tikka masala


Rimbaud tizenhat éves korában azt mondta: a lehető legtöbbet akarja megélni, a lehető legmagasabb fokon. Nos, én hamarosan nyolcvan leszek, és kezdem azt hinni, hogy neki volt igaza.

(Joanne Harris)


Valami erőteljesre, egzotikusra, tüzesre vágytam. Hát ez olyan... A hozzávalók listája hosszú, de az étel maga nem bonyolult, senkit ne riasszon - összetett ízvilág, csodás fűszerkavalkád, mesés utazás az ízek szárnyain. Érdemes időt, figyelmet, kalandvágyat szentelni neki, én mondom: pazar lakoma! :)

Hozzávalók 3-4 főre:
a pácba:
1 egész nagy csontozott csirkemell kockákra vágva,
2,5 dl natúr joghurt,
pici pirospaprika,
frissen őrölt bors,
1 gerezd fokhagyma nagyon apróra vágva.
A mártásba:
1 kisebb-közepes fej vöröshagyma (kb. 5 dkg),
4 gerezd fokhagyma,
3 evőkanál ghí vagy vaj (én a ghít ajánlom maximálisan, gyorsan ki lehet sütni frissen is, nem nagy macera és olyan, de olyan íze van..., én 25 dkg vajat sütöttem ki, az elég a raguhoz is, a kenyérsütéshez is),
mozsárban frissen összetört fűszerek: 3 kardamomnak a magjai, 1/2 csillagánizs, 1 csapott evőkanál koriandermag, 1/2 mokkáskanál római kömény,
1 teáskanál chilipehely,
1 csapott teáskanál kurkuma,
1/2 evőkanál garam masala keverék,
1 teáskanál pirospaprika,
só,
1 vagy 2 púposabb teáskanál barna nádcukor (kóstoljunk, ízlés szerint),
kb. 1/2 zöldcitrom leve (vagy kicsit kevesebb normále citrom leve),
1 doboz hámozott paradicsom apró kockákra vágva,
1 púpos teásknál sűrített paradicsom,
a lecsöpögtetett joghurtpáclé.
A tetejére: koriander vagy petrezselyemzöld.
Jázminrizzsel és kevés ghível sütött naan kenyérrel tálaltam.

Összeállítottam a naan tésztáját: 15 dkg teljes kiőrlésű és 15 dkg fehér lisztet enyhén sóztam, 2 dl joghurtban és 1/2 dl langyos vízben elkevertem 2 dkg élesztőt, mokkáskanálnyi cukrot. Ezt adtam a liszthez, ha kevés lenne a folyadék, kevés langyos vízzel pótoljuk ki. A tészta rugalmas, ne túl puha legyen. Hagytam letakarva kelni.
A felkockázott csirkemellet a fent leírt pácban hagytam állni egy délelőttöt (ha kora reggel belekerül, az épp elég, mert körülbelül 30 perc alatt készen is van az étel).
Összekészítettem minden hozzávalót a konyhapultra, hogy kéznél legyen minden, aprítva, törve, ahogy az ételbe kerül. Elkészítettem a rizst. annak úgyis kell állnia a gőzben jó 20 percet. A tésztából kis gombócokat csináltam, majd jó vékonyra kinyújtottam őket szépen sorban, mindig a következőt, míg az előző sült a teáskanálnyi ghível forrósított serpenyőben. Hamar készen van, gyorsan sülnek a kenyérkék, mert vékonyak.
A husiról leöntöttem a pácot egy csészébe, és ghín sóval átsütöttem, míg kissé megpirult. Kivettem, majd a vöröshagymát üvegesedésig pároltam, hozzáadtam az apróra kockázott fokhagymát is, és a fűszereket is. Átkevergettem-sütöttem kissé, hogy kijöjjön az aromájuk, aztán visszatettem a húskockákat. Hozzáöntöttem a joghurtpácot, a paradicsomokat is, cukrot tettem bele és ízlés szerint citromlevet. Kóstoltam, sóztam is még. Hagytam rotyogni kb. 20 percig. Ha nagyon sűrű lenne, kevés vízzel higítható. De ennek alapvetően jó sűrű szósznak kell lennie.
Apróra vágott korianderzölddel díszítve tálaljuk a rizzsel és a naan kenyérrel.
Jó étvágyat hozzá!
Tipp: mivel annyira fűszeres, kerek ízű az étel, vega változatban is készíthető, például panírkockákkal. Ha panírral készítjük, süssük piros-ropogósra a kockákat ugyanúgy, mint a fenti receptben a husikockákat.
Vagy akár főtt burgonyakockákkal is el tudom képzelni, vagy karfiollal.

2013. november 14., csütörtök

Citrom-fokhagyma elixír


Egy csipet megelőzés többet ér, mint száz mázsa gyógyítás.

                                                                                                                                                                   (David B. Agus)





Már többször megcsináltam ezt a citrom-fokhagyma elixírt és kúrát. Úgyhogy már vannak tapasztalataim róla. Hatásos, úgy vettem észre. Emellett finom is, én nagyon szeretem az ízét is - persze nekem bármi jöhet, ami citromos. A citrom és én... na ez szerelemi viszony...
Az elixír azért ilyen sárga, mert fel szoktam kissé turbózni. Az eredeti recept csak citromot, fokhagymát és vizet tartalmaz. Az enyémbe mindig kerül friss gyömbér és kurkumapor is. Utóbbitól ilyen szép sárga.
Mi a hatása? Remek értisztító, energizáló, gyulladáscsökkentő, immunerősítő, rosszindulatú sejtburjánzást gátló, stb....

Hozzávalók egy 3 hetes kúrához:
5 kezeletlen citrom (az is jó, amit természetes viasszal kezelnek, Aldiban, Lidliben, Spárokban lehet kapni),
30 gerezd fokhagyma,
1 liter víz.
Plusz az enyémben van:
1 csapott evőkanál kurkumapor,
1/2 teniszlabdányi friss gyömbér.

A fokhagymagerezdeket megtisztítjuk, a citromot alaposan megmossuk és darabokra vágjuk. (Én a gyömbért is itt tettem hozzá tisztítva, darabolva.) Konyhai késes robotgépbe (vagy turmixba tesszük a víz egy részével) tesszük és jól összedaraboljuk. Hozzáöntünk 1 liter vizet és az első buggyanásig forraljuk. (A kurkumát akkor kevertem hozzá, mikor felöntöttem vízzel a citrom-fokhagyma-gyömbér keveréket.)
Hagyjuk kihűlni, aztán átszűrjük és hűtőben tároljuk. Minden reggel éhgyomorra egy kis kupicával iszunk belőle. Bár rengeteg fokhagymát tartalmaz, cseppet sem büdös. A főzés lelágyítja mind az ízét, mind a szagát ennek a csodás, rontásűző növénynek.
A kúrát 3 hét elteltével lehet ismételni. Én kb. félévente megcsinálom.

A citrom -  AntalVali.com
A fokhagyma
A kurkuma, a szent por - itt olvashatsz róla
A gyömbér gyógyhatásai - szintén itt olvashatsz róla

Váljék egészségünkre! :)

2013. november 10., vasárnap

Koulouri (görög szezámmagos perec)


       a múlandó léleknek nem elég
Csupán kenyér, bor s menedék;
Az éj elszáll, a menedék nincs többé,
A kenyér sem tart örökké

                                                (Spencer Michael Free)



Tegnap délelőtt a fészbukon szembejött velem egy kép erről a finom perecről. Athénban kóstoltam a nyáron, valami isteni. Legalábbis szezámrajongóknak kötelező, kihagyhatatlan. A tésztája is nagyon fincsi, de hát a pirított magocskák ellenállhatatlanná teszik. Belül puha, kívül ropogós... mesés.
Egy angol nyelvű blogon találtam meg a receptet, köszönet érte. Sokszor fogom még sütni.

Hozzávalók a tésztához (12 darabhoz):
11 gr szárított élesztő (ez pont 1 tasak),
250 ml langyos víz,
30 gr porcukor,
65 dkg fehér liszt,
1 nagy tojás,
30 ml (2 evőkanál) olívaolaj,
100 ml langyos tej,
8 gr só (1 teáskanál).
A külsejére:
1 és 1/2 csésze szezámmag,
mivel én nem jutok hozzá must-sziruphoz, ezért 2 púposabb evőkanál sötétbarna nádcukrot felforraltam 1,5 dl vízzel.

A szárított élesztőt jól elkevertem oldódásig a langyos víz és tej keverékében a porcukorral együtt. Egy nagy tálba szitáltam a lisztet, sóval elkevertem, a közepébe ütöttem a tojást és csorgattam az olívaolajat, aztán az élesztős keveréket is hozzáadva kidagasztottam a tésztát. Nekem kevés tej még kellett hozzá, tüskeszentpéteri liszttel dolgoztam. Tehát ha még liszt vagy folyadék kell a tésztához, bátran, mert a lisztek nem egyformán működnek. A tészta ne legyen túl lágy, de kemény se, olyannak kell lennie, hogy legyen tartása, hogy majd formázni tudjuk.


Hagytam duplájára kelni. Közben a cukorral felforraltam a vizet, és hagytam hűlni, illetve serpenyőben enyhén megpirítottam a szezámmagokat. Vigyázzunk, nagyon óvatosan és rövid ideig pirítsuk, egy pillanatra se hagyjuk magára a serpenyőt, mert a szezámmag nagyon hamar pirul, és ha túlmegyünk egy ponton, keserűvé válik. Akkor jó, mikor még épp csak sötétedik a színe, de már érezzük azt a jellegzetes, finom, diós illatot. Az illat megjelenése azt jelzi: kapjuk le a serpenyőt, mert jók már a magocskák.
Begyújtottam a sütőt 180 fokra. A tepsiket szilikonos papírral kibéleltem. A tésztát 12 darabra vágtam. Minden kis darabot kb. 80 cm hosszú, vékony szállá gyúrtam, majd középen összehajtottam és megcsavartam, a két végét összecsippentettem, hogy kis koszorúk legyenek.
Minden darabot a kihűlt szirupba, majd a szezámmagba forgattam.
Hagytam kelni a tepsiben még 20 percet, aztán sütöttem. Szép barnásra süssük, akkor lesz kívül ropogós, belül puha.


 

2013. november 5., kedd

Almával sült karaj


Egyszer, amikor Denys és én megint fent jártunk a magasban, és a farm pusztáján landoltunk, odajött hozzánk egy nagyon öreg kikuju.
– Ma nagyon magasan voltatok – mondta –, nem is láttunk benneteket, csak a gépet hallottuk dönögni, mint valami méhet.
Ráhagytam, hogy valóban nagyon magasan jártunk.
– Láttátok Istent? – kérdezte.
– Nem, Ndvetti – mondtam –, nem láttuk Istent.
– Aha, akkor mégse voltatok elég magasan – jegyezte meg. – Hanem azt mondjátok meg: feljuttok-e valaha olyan magasra, hogy láthassátok?
– Nem tudom, Ndvetti – feleltem.
– Hát te, Bedár – fordult Denyshez –, te mit gondolsz? Feljutsz-e elég magasra a gépeddel, hogy megláthasd Istent?
– Erről sajnos fogalmam sincs – felelte Denys.
– Hát – mondta Ndvetti –, akkor nekem meg arról nincs fogalmam, hogy minek röpködtök egyáltalán.

(Karen Blixen: Volt egy farmom Afrikában)




Ma egész nap szakadt az eső. Semmi kedvem nem volt piacra menni, így abból gazdálkodtam, amit itthon találtam. Volt a fagyasztóban pár szelet karaj, a gyümölcstálból pedig szép és ízletes almák mosolyogtak rám  ebben a szürkeségben...

Hozzávalók 2 főre:
4 szelet sertéskaraj (40-50 dkg),
25 dkg vöröshagyma,
2 gerezd fokhagyma,
6 db alma,
2,5 dl natúr joghurt,
1 evőkanálnyi mustár,
1 evőkanálnyi méz,
1 darab friss gyömbér (olyan 2 gesztenyényi nagyságú),
0,5 dl száraz rozé bor,
só, frissen őrölt bors,
1 mokkáskanál őrölt fahéj,
1 teáskanál olívaolaj,
4 dkg vaj.

A húst bepácoltam nagyon kora reggel. A joghurtot elkevertem a mustárral és a lereszelt gyömbér kifacsart levével, és a kiklopfolt húsra, valamint a nem túl vékony félkarikákra vágott vöröshagymára, illetve a negyedekbe vágott fokhagymára öntöttem. Jól el is kevertem, hogy mindenhol érjen mindent a pác. Lefedtem és 3-4 órára hűtőbe tettem.
A sütőt begyújtottam 200 fokra.
A húst kivettem a pácból (maradhat rajta a joghurt), sóztam, borsoztam és az olaj és vaj keverékén hirtelen átsütöttem. Félretettem egy tányérba. A hagymákat is sóztam és jól átsütöttem a joghurtos páccal együtt a maradék zsiradékon. Egészen addig süssük-pároljuk, míg kissé karamellizálódik, enyhén barnás színt nem kap. Ha ez kész van, keverjünk hozzá mézet, fahéjat, öntsünk rá bort, tegyük rá a hússzeleteket, azokra pedig a negyedelt, hámozott almákat. Tegyük sütőbe és 20-25 percig süssük.
A joghurttól és vajtól nagyon omlós, puha lesz a hús, csöppet sem száraz, nagyon finom.
Köretnek barna rizst főztem. De a köles is nagyon jól illett volna hozzá, vagy a hajdina is akár. Az ételben is szereplő rozéval kínáljuk, nagyon jól illik hozzá.



2013. november 2., szombat

Karfiolos, citromos rizottó


          És a halálnak
nem a vágyát éreztem, de a szégyent,
hogy nem döntöttem el még: őt szeressem
mindennél jobban vagy egy eleven lényt
                                                 
                                            (Umberto Saba: In riva al mare - A tengerparton, részlet)




Nagyon szép karfiolt vettem, rengeteg van most a piacon és olcsó is. Csak mindig úgy járok vele, hogy egy fej sok, ezért részletekben fogy el. No ez egy amolyan karfiolmaradék-hasznosítós recept.


Hozzávalók (vagy 1 nagyon éhes emberre, vagy 2 kevésbé éhesnek vagy ha mást is eszünk):
20 dkg kerekszemű rizottó rizs,
20 dkg karfiol kis rózsáira szedve (tisztítás után ennyi),
4 dkg vaj,
1 evőkanálnyi olívaolaj,
5 dkg vöröshagyma (tisztítva),
1 duci gerezd fokhagyma,
8 dl zöldségalaplé (a spárban lehet kapni zöldségleves kockát, én azt használtam 1 kockát plussz pici sót),
2 mokkáskanálka kristálycukor,
1 citrom reszelt héja,
kevés citromlé,
1 nagy tojás sárgája,
5 evőkanál zsírdús tejszín,
és ha van, akkor parmezán sajt ha nincs bármilyen más ízesebb sajt (én füstölt sajtot használtam).

A karfiolt rózsáira szedtem (jó kicsikre). A vizet felforraltam, beletettem a leveskockát, pici sót és a cukrot és megfőztem benne a karfiolt. Elég neki 4-5 perc. Kiszedtem a rózsákat egy tálba, az alaplevet hagytam nagyon kis lángon a tűzhelyen.
Közben az olívaolajon és a vaj felén megdinszteltem a kis kockákra vágott vöröshagymát és a végén a nagyon apróra kockázott fokhagymát is hozzá tettem, majd a rizst is átpirítottam, míg kissé áttetsző lett és a szemek elváltak egymástól. (A hagymákat ne égessük meg, közepes lángon és kevergetve csináljuk.)
Ekkor merőkanalanként hozzáadogattam az alaplevet és kis lángon főztem. Mindig mikor elfőtte a levét, újabb adagot kanalaztam hozzá, és természetesen kevergettem. Nem folyamatosan, de azért rendszeresen. Mikor már megpuhult a rizs, és az összes alaplevet hozzáadtam, belekevertem a reszelt citromhéjat is, és a főtt karfiolrózsákat is. Félrehúztam a tűzről, és a tojás sárgáját jól összekevertem a tejszínnel, majd ezt is a rizottóhoz kevertem, a maradék 2 dkg vajjal együtt. Végül a citrom levével ízesítettem. Lehet egész citromos is, vagy kevéssé, ki hogy szereti.
Reszelt sajttal díszítve tálaltam.
A maradék tojásfehérjét(jéket) felhasználhatjuk panírozáshoz (jó ropogós bunda lesz a végeredmény), vagy sörtésztához (orly-mód), vagy sütikbe, amcsipalacsintába felverve, stb...

2013. október 19., szombat

Füge cukorszirupban


A reggeleket szeretem itt a legjobban, mert a levegőben ilyenkor még nyoma sincs a későbbi forróságnak. Korán kelek, a pirítóst és a kávét kiviszem a teraszra. Olvasok egy órácskát. A meleg kék ég háttere előtt magasodó sötétzöld ciprusokat nézem, meg az olajfás teraszokat, amelyek pontosan ugyanolyanok, mint az évszakok változását ábrázoló középkori zsoltároskönyvek illusztrációin. Alattunk a völgy néha megtelik párával, köddel. Két fügefán is látok kemény, zöld gyümölcsöket. Látom a körtéket is a fán, amely itt van az eggyel lejjebb lévő teraszon. Jó termés lesz. Leteszem a könyvet. Körtetorta, körteszósz, körteturmix, körtefagylalt, zöld füge malacsülttel, bundásfüge, fügés nocciolo-torta. Bárcsak száz évig tartana a nyár!

(Frances Mayes: Napsütötte Toszkána)




Bárcsak száz évig tartana a nyár! Sóhajtom én is, úgy igazán és nagyon szívből... nem vagyok az ősz leánya, sem a télé, a tavasz vége már elememben talál - és a nyár, az isteni nyár az, amikor úgy érzem, tele vagyok élettel és örömmel. A nyár valahogy felszabadítja az embert. Talán hogy alig kell felöltözni. Hogy meztelenül lehet aludni egy vékony takaróval. Hogy virágillat száll mindenhonnan. Hogy felmelegednek a vizek és csobbanhatunk. Hogy finom gyümölcsök teremnek, és paradicsom és paprika van, hogy éjjel lehet a teraszon hallgatni a lágy melegben a tücsökzenét egy pohár jó hűvös fröccs mellett...
Ó, elkalandoztam. Ősz van. Érik a füge, a körte. Tegnap a kamrapolcokra felkerült pár üveg finomság. Kaptam a piacon az egyik kedves árustól egy nagyon nagy zacskó friss petrezselyemzöldet. Eltettem fűszersónak, csakúgy, mint a fürdőszobaablakban nevelgetett zellerem szép nagy leveleit is. Robotgépben megdaráltam és körülbelül azonos mennyiségű sóval elkevertem, majd üvegekbe tettem. Készítettem fügét és körtét is cukorszirupban. Van nálunk a csarnokban egy árus, akinél nagyon olcsón gyönyörű fügét lehet venni. Először egyébként őszibarackból csináltam meg ezt a fincsiséget és nagyon ízlett, úgyhogy szilvából is készült. Most négyféle gyümölcs várakozik a mesésen édes és fűszeres lében. A recept Elifé, amiért nagyon hálás vagyok.

Hozzávalók:
1,5 kg füge,
1,3 kg fehér cukor,
10 dkg sötétbarna nádcukor,
késhegynyi só,
2 db 5-6 centis fahéjrúd,
8 csepp narancs illóolaj (igazi! 100%-os minőségű IGAZI illóolaj) - vagy a víz helyett átszűrt narancslé,
1 púposkásabb teáskanál holalnd kakaópor,
1 púpos teáskanál vanília (nekem őrleményem van, de a kivonat is jó, vagy az igazi vaníliarúd kikapart magjai),
3,5 dl víz.

Az eljárás az Elifnél megadott: jó sűrű fűszerezett cukorszirupot főzünk, aztán mehet bele a darabolt gyümölcs és együtt is rotyogtatjuk addig, míg a habja megváltozik, vagyis elfővi a fölös vizet. Csak én nem tettem a végén napra, hanem egyből csírátlanított üvegekbe, fejreforítottam 1-1 percre mint a lekváreltevésnél szokás és kidunsztoltam szárazdunsztban. Így eláll hűtés nélkül is, mindig csak a kibontott üveget teszem már hűtőbe.
Isteni finom. Gyümölcsös joghurtnak használom (pohár aljára gyümölcs és szirup, rá natúr joghurt, néha a két réteg közé morzsolok babapiskótát is), de nagyon jó amerikai palacsintához is vagy akár a hagyományos palacsintához is, szárazabb sütikhez, rizsfelfújthoz, tejberizshez, tejbegrízhez, stb....
A körtét citromlével, citromhéjjal, pár szem szegfűszeggel, kardamommal és vaníliával ízesítettem, nagyon finom lett az is, mennyei. De jól illik még hozzá a gyömbér is, vagy a menta hűvös aromája is :)
És bármelyik adható húsok mellé is, például a füge és a szilva vadhoz, a körte szárnyasokhoz, a barack sertéshúshoz.
Idén nagyon jó termés van gesztenyéből és birsalmából is. Mindkettő kitűnő szerintem így elkészítve. A gesztenyét ugyanígy fűszerezném, csak még kevés rummal is megbolondítanám, a birsalmát pedig a körtéhez hasonlóan.

2013. október 12., szombat

Sütőtökös, diós spagetti


Az objektív valóság sokféle lehetőséget tár elénk. Ennél sokkal szűkebb az a tartomány, amire szubjektíve képesek vagyunk. Múltunkat elfogulatlanul vizsgálva egyértelműen láthatjuk, hogy bár sokféle út állt nyitva előttünk, mindig azt tettük és választottuk – amire belső lehetőségünk volt. Ezért nem lehet az életet „elrontani”.

(Popper Péter)



Nem akartam se fotózni, se közzétenni. De mikor megkóstoltam, másként döntöttem. Egyszerűsége ellenére az egyik legjobb tésztaétel, amit valaha "összerittyentettem".

Hozzávalók 2 főre főételnek (előételként 4 főre):
30 dkg spagetti,
3 közepes gerezd fokhagyma,
20 dkg sütőtök (tisztítva ennyi),
3 evőkanál olívaolaj,
1/2 dl száraz vagy félszáraz fehérbor,
só,
frissen őrölt bors,
2 félmarék dió darálva vagy mozsárban zúzva,
és ha van otthon: parmezán a tetejére.

Föltettem vizet forrni sóval. Közben a sütőtököt megtisztítottam és a nagyobb lyukú reszelőn (tökreszelő) lereszeltem. A fokhagymagerezdeket nagyon apró kockákra vágtam. Olívaolajon átfuttattam sóval a fokhagymát, rádobtam a sütőtököt, aláöntöttem a bort és fűszereztem. Addig főztem, míg a bor elfőtt róla és a tök jó puha lett  (ez kb. 5 perc). Közben persze a spagettit a forrásban lévő vízbe tettem.
Amikor kész volt a tökpüré, belekevertem a diót is. A megfőtt spagettit áttettem a szószba, jól átkevertem.
Tálaláskor a tányérban parmezánnal szórjuk meg - ha van kéznél. Ha nincs, anélkül is tökéletes és nagyon finom.
Más tésztával is jó: szélesmetélttel, pennével, stb...

2013. szeptember 27., péntek

Török töltött pogácsa



Rácsok mögül nézek az éjszakába,
s hiába ül mellemre a börtön fala,
szívem együtt dobog a messzi csillagokkal.

                                                (Názim Hikmet Rán)





Csíki Sándor oldalán láttam meg ezt a guszta péksüteményt. Török sajttal töltött pogácsa - kissé eltér a mi megszokott pogácsánktól, mert inkább olyan mint egy kis papucs. A tésztája sütőporos, tehát nagyon gyorsan elkészül, amolyan vészhelyzetekre is alkalmas finomság. A tésztában lévő joghurt és olaj miatt nagyon finom lágy és puha, s végül töltelékként bármit tehetünk bele, csak a fantáziánk szab határt. A Food & Wine oldalon látható videóban a hölgy fetával és petrezselyemzölddel tölti meg. Az enyémben edámi sajt és ömlesztett sajt van és görög bazsalikom - mert ez volt itthon most éppen.
Aki a hagyományos kelt tésztákat kedveli jobban, készítheti abból is.

Hozzávalók 18-22 darabhoz:
2 tojás,
1 csésze joghurt (2,5 dl),
0,5 csésze olaj,
só,
1 tasak sütőpor,
liszt, amennyit felvesz a folyékony keverék,
és töltelékként:
fetasajt vagy valamilyen olvadós sajt (kb. 20 dkg), ömlesztett sajt, stb...
zöldfűszer.
+ 1 tojás a kenéshez.

A  tojásokat jól elkeverjük a joghurttal, olajjal, sóval, sütőporral, majd annyi lisztet teszünk hozzá apránként amivel egy lágy, de nem ragadós tésztát kapunk. Letakarjuk, félretesszük, addig elkészítjük a tölteléket.
Begyújtjuk a sütőt.
A tésztából kis golyókat formázunk (kb. 3-4 cm átmérőjűeket), lisztezett deszkán kinyújtjuk, középre egy csíkban tölteléket teszünk, majd két oldalról felhajtjuk a tésztát úgy, hogy egy kevés kilátszódjon a töltelékből is, és a két végét összecsippentjük, hogy papucska formát kapjunk. Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk őket, a tésztát felvert tojással megkenjük, és az előmelegített, kb. 180-200 fokos sütőben megsütjük.


2013. szeptember 23., hétfő

Fehérpecsenye szőlővel, gyömbérrel


   Láttam az Édenkert madarát, kiterjesztette előttem a tollait, és már soha nem lehetek többé az, aki voltam.
Nincs mitől félni. Semmitől.
...
   Városi fények az éjszakában, a levegőből hátrálnak, akár ezek a szavak. Atomok, belsejükben a maguk világa s minden más világ. Bármelyiknek a kanóca lángra lobbanthat téged...
   Ó, ha fölrázhatnálak titeket, ha egy kicsit megmozdíthatnálak, ha elmondhatnám nektek - akkor el is monanám.

(R. D. Laing: Az Édenkert madara)




Akár szüretre is, de mindenképpen aktuális és nagyon finom. A recept Claudia Rodené, és ismét a legeslegzseniálisabbkedvencebb szakácskönyvemben találtam, a Casa Moro-ban.Bármilyen húsból tökéletes, mert az eredeti recept fürjet ír, de ebből a szép marhahúsból is tökéletes. Nem beszélve arról, hogy a sertésúshoz kiválóan illik bármilyen gyümölcsös kacifánt, no és a pulyka- és csirke is egészen megbolondul és kifényesedik tőle.

Hozzávalók 4 főre:
1 kg fehérpecsenye,
5 evőkanál olívaolaj,
5 dkg vaj,
2 nagy gerezd fokhagyma mozsárban kevés sóval péppé zúzva,
3 evőkanál friss gyömbérlé (a gyömbért lereszeljük,a  levét kinyomjuk),
kb. 40 dkg fehér szőlő,
4 narancs leve,
1 nagy csokor petrezselyemzöld apróra vágva,
só és frissen őrölt bors.

A húst szeletekre vágtam, klopfoltam, a széleinél késsel kissé becsipkéztem, átvágva a hártyákat, hogy kiterülhessenek a sülésnél. Sóztam, borsoztam, aztán a vas tálamban a felforrósított vaj és olívaolaj keverékén elősütöttem a szeleteket. Mikor mind elősült, a visszamaradt zsiradékhoz hozzáadtam a sóval eldolgozott fokhagymapépet, a narancsok levét, a gyömbérlét és visszatettem a hússzeleteket is. Kevés vizet is adtam hozzá, lefedtem a tálat és kb. 2 órát pároltam, hogy finom omlós legyen. Közben ha nagyon elfőtte a levét, pótolgattam. Végül levettem a fedőt, és elfőztem a szaft nagy részét, hogy ne maradjon túl híg és túl sok a húson. Ekkor beletettem a szőlőszemeket is és még 5 percig rotyogtattam.
Tálaláskor petrezselyemmel megszórtam.
A körete kuszkusz vagy bulgur vagy pitakenyér. Isteni finom.

... és még egy kis nyár, mediterrán nyár... ha már ennyire őszbe fordult a világ (ó, soká lesz megint fény és meleg és könnyűség...)

2013. szeptember 17., kedd

Görög csirkehúsos lepény (kotopita)


Az örömök, amelyekre itt találtam, hatalmasak, mert nagyon egyszerűek és örök elemekből erednek: tág levegő, tenger, búzakenyér, és estefelé egy csodálatos ember, aki törökülésben ül előttem, kinyitja száját, s ahogy beszél, kitárul a világ. Néha, amikor a beszéd nem elég, felpattan és táncba kezd, s néha, amikor a tánc sem elég, gitárját a térdére rakja és játszani kezd.
Olykor a dallam oly vad, hogy azt hiszed, szerteszakít, mert hirtelen rájössz, hogy az életed sótlan és nyomorúságos volt, emberhez méltatlan, máskor meg a dallam szomorú, és érzed, hogy az élet úgy folyik szét, akár a homok az ujjaid között, és nincs menekvés.

(Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög)





Egy újabb recept a görög szakácskönyvből. Mire nem jó egy esős nap... nem volt kedvem piacra menni, így elhasználtam a hűtőben lévő fagyasztott csontokat, zöldségeket. Főztem egy csontlevest, s a csontokon lévő főtthusikat felhasználva készült ez a pite. Nagyon finom.

Hozzávalók 4 főre:
1/2 kg főtt csirkehús,
1 kisebb-közepes fej vöröshagyma,
25 dkg réteslap,
1 babérlevél,
frissen reszelt szerecsendió,
1 tojás,
10 dkg reszelt sajt (vagy feta, az enyémben most az van),
só, frissen őrölt bors,
1 csokor petrezselyem vagy kapor,
olvasztott vaj a lapok kenéséhez,
a besamelhez:
2 dkg vaj,
1 púpos evőkanál liszt,
2-2,5 dl húslé (amiben főtt a csirke).

Amennyiben nem húslevesben főtt húst használunk fel, akkor a csirkehúst tegyük fel főni az egészben hagyott, megtisztított hagymával, babérlevéllel, sóval. Mikor megfőtt a hús, vegyük ki a főzőléből, szedegessük le a csontokról és tépkedjük kisebb darabokra. A főzőlével készítsünk egy besamelmártást a vajjal, liszttel. Mikor kihűlt a besamel, keverjük hozzá a tojást, az aprított petrezselyemzöldet, a sajtot, borssal és szerecsendióval fűszerezzük, ha szükséges még sóval (kóstoljuk meg.)
Vajazzunk ki egy tepsit vagy tűzálló tálat és a lapok felét egyenként mindet megvajazva tegyük egymásra, majd rá a tölteléket és a lapok másik felével borítsuk be a pitét.
Közepes lángú sütőben 30-40 percig süssük.
Kitűnő melegen és hidegen is.

2013. szeptember 5., csütörtök

Görög tejes lepény (galaktoboureko)


   A szellem nem filozófia és nem elmélet. A szellem nem tudás és nem bölcsesség. A szellem a világ világossága, az a világosság, amely úgy nyilatkozik meg, mint félelemtelenség, mint gondtalanság, mint bizalom, mint szeretet, mint gyermeki kedély.

(Hamvas Béla: Arlequin, részlet)




Ígértem a görög szakácskönyvből receptet. Mivel nagyon szeretem ezeket a szirupos tömörgyönyör sütiket, ezt választottam.

Hozzávalók:
6 dkg gríz,
50 dkg kristálycukor,
2 tojás,
0,5 liter tej,
reszelt narancshéj,
pár csepp citromlé,
25 dkg rétestésztalap,
csipet só,
8 dkg vaj a kenéshez
12 dkg víz a sziruphoz.

Keverjük össze a grízt 15 dkg cukorral, csipet sóval, a két tojással, majd apránként adjuk hozzá a tejet folyamatos keverés mellett (hogy ne legyen csomós). Melegítsük fel szintén folyamatos keverés mellett annyira, hogy krémszerűen sűrű állagot kapjon, majd tegyük félre a tűzről. (Ne melegítsük túl a tojások miatt.) Adjunk hozzá csipet sót, reszelt narancshéjat és kevés citromlét.
Egy tepsit vajazzunk ki jól, majd a lapokat egyesével szintén megvajazva tegyük bele úgy, hogy vissza is tudjuk majd kissé hajtani a tetejére. Csak a fele lapot használjuk el, a másik fele a tetejére jön. (Én csak 2 lapot hagytam kilógni a tepsiből, a többit csak simán rétegeztem.)
Mikor a fele lap belekerült a tepsibe, a krémes grízt kenjük el és jöhet a többi réteslap, mind vajazva. Sütés előtt vágjuk be a süti tetejét, mert később már törik.
Előmelegített, kb. 180 fokos sütőben süssük 25-30 percig.
Míg sül a süti, készítsük el a szirupot: a mardék cukrot főzzük fel 12 dkg vízzel.
A szirupot aztán a megsült pitére öntjük és hagyjuk állni teljes kihűlésig.


2013. augusztus 9., péntek

Pasta all'arrabbiata


Az nem baj, ha dühöng az ember - az se, ha villámokat szór haragjában -, de az rettenetes, ha kihűl.

(Ancsel Éva)




Még mindig kánikula van, úgyhogy igazodom hozzá. Tüzes és egyszerű, de nagggyon jó... már annak, aki szereti a csili mérgesfinomcsípős érintését.
Ennél kevesebb hozzávalóval kevés étel készül. Épp ezért ilyenkor a legfinomabb, mert ollan édes kerti paradicsomból csináltam, hogy csak na! És persze erre a klasszikusra is igaz, hogy minél kevesebb a hozzávaló, azok annál jobbak legyenek. Friss házitésztával a legeslegigazibb, de ha nincs kedvünk és időnk éppen rá, nagyon jófajta olasz tésztával is tökéletes. Ezt pl. valamikor egy lidlis olasz héten vettem, ilyenkor bespájzolok - mert ez a fajta tészta igazán nagyon jó.

Most egy főre mondom: kell hozzá finom tészta étvágy szerint (én csak ezt ettem, úgyhogy kb. 18 dkg száraztésztát főztem ki), csilipaprika tűréshatár szerint (én jó erősssen szeretem), friss érett kerti paradicsom (2-3 nagyobb darab), 2 nagyon duci gerezd fokhagyma, olívaolaj bőségesen (3-4 evőkanálnyi), , kevés cukor (paradicsomédesség függvényében), és vagy friss petrezselyemzöld, vagy friss bazsalikom.

Föltettem sós vizet forrni.
Közben az olívaolajon megfuttattam az apró kockákra vágott fokhagymát.
Mikor forrt a víz, beledobtam a paradicsomokat fél percre, majd kivettem, és lehúztam a héjukat.
A tésztát beletettem a forrásban lévő vízbe.
A paradicsomokat fölkockáztam apróra. A fokhagymás olajban, sóval, cukorral, csilivel jól összerotyogtattam. Ha nem lenne elég szaftos a mártás, a főzővízből lehet tenni hozzá. Úgy főztem, hogy mielőtt teljesen kész lett volna a tészta, áttettem a mártásba. Végül ebben főtt készre.
Tálalás előtt friss bazsalikomleveleket kevertem még hozzá.
Mennyei.


2013. augusztus 5., hétfő

Kecskesajtos fügesaláta


    Fél életem – fél halálom
    az Istennek fölajánlom
    másik felét az ördögnek
    harmadikat nagybőgőnek –
    ami marad – vigye kánya
    szétszórom az éjszakába

                       (Gyurkovics Tibor: Bővelkedem, versrészlet)




Nohát. Igazi mediterrán előétel. Végy hozzá jóféle mangalica sonkát hajszálvékonyra szeletelve, napérlelte fügét, bazsalikomlevélkéket, friss kecskesajtot, koronázd meg finom olajjal (tökmag vagy mák vagy dióolaj is lehet, de akár olívaolaj is), cseppets rá finom érzékkel némi balzsamos eczetet (akár málna vagy bodzaecet is lehet), s mézet, mézet mitől édes lesz az élet is s az étel is és ne sajnáld! Ennyi a recept.