Diós-napraforgómagos bagett

.

Két testvér – egy házas és egy agglegény – termékeny közös földje gazdag termést hozott. A termény fele az egyik testvéré lett, a másik fele a másiké.

Egy darabig minden rendben is ment. De aztán néha a házas ember éjjelenként felébredt álmából, és azt gondolta:

– Ez nem igazságos. Testvéremnek nincs családja, teljesen egyedül van, és a föld termésének csak a felét kapja. Nekem viszont itt van a feleségem és öt gyermekem, öregkoromra minden biztosítva van. De ki fog törődni szegény testvéremmel, ha meg öregszik? Sokkal többre lesz szüksége a jövőben, mint amije most van; az ő szükséglete hát természetesen nagyobb, mint az enyém.

Azzal felkelt az ágyából, átlopódzott testvéréhez, és egy zsák gabonát öntött annak magtárába.

Az agglegénynek is kezdtek hasonló gondjai lenni. Néha ő is felébredt álmából, s azt mondta magában:

– Ez egyszerűen nincs rendjén. Testvéremnek felesége és öt gyermeke van, és a föld termésének csak a felét kapja. Nekem viszont csak magamról kell gondoskodnom. Hát igazságos az, hogy szegény testvérem, akinek a szükséglete nyilvánvalóan nagyobb, mint az enyém, csak ugyanannyit kapjon, mint én?

Azzal ő is fölkelt, és egy zsák gabonát öntött testvérének magtárába.

Egyik éjjel egyszerre keltek fel, és egymásba futottak, hátukon egy-egy zsák gabonával.

Sok-sok évvel később, amikor a testvérek már halottak voltak, a történet valahogy kitudódott. Ezért aztán, amikor a környékbeliek templomot akartak építeni, azt a helyet választották, ahol a két testvér találkozott. Nem tudtak ugyanis annál szentebb helyet találni az egész városban.

(A. de Mello)

A dagasztás nélküli kenyér módszerével készítettem.

Hozzávalók:
2 csésze liszt,
1/2 csésze teljes kiőrlésű búzaliszt,
1 csapottabb teáskanál só,
1 mokkáskanál szárított élesztő,
1/2 mokkáskanál köménymag,
1/2 mokkáskanál mozsárban frissen őrölt koriandermag,
1 csésze savó vagy víz,
1 evőkanál olívaolaj,
1 félmarék dió nagyon durvára vágva,
1 félmarék napraforgómag.

Összekevertem a hozzávalókat, és hagytam kelni. A bagett titka - ha dagasztás nélküli kenyérből készül - az, hogy a tésztát kiterítem laposra és téglalap alakban a lisztezett deszkára, és így hagyom kelni, míg bemelegszik a sütő. Csak akkor tekerem fel bagett formára, mikor már teszem is be sülni. Így nem laposodik el, nem terül szét, nincs ideje.


Zalzikivel ettük. De bármilyen sajtkrémmel vagy túrókrémmel is nagyon jól passzol ez a kenyérke. Bruscettának is tökéletes, a paradicsomos és cukkinis verzióhoz ajánlanám.

Eper long drink

.

A kamakurai Buddha-szobor egy templomban állt mindaddig, amíg egy erős vihar le nem döntötte a templomot. Ezután a súlyos szobor éveken keresztül ki volt téve a napnak, az esőnek, a szélnek és az időjárás viszontagságainak.

Amikor egy pap adományokat kezdett gyűjteni a templom újjáépítésére, álmában megjelent neki a szobor, és ezt mondta:

– Az a templom börtön volt, nem otthon. Hagyj engem továbbra is az élet pusztításának kitéve. Oda tartozom.

(A. de Mello)

Nem egy komoly recept, csak olyan igazi nyári, mint amilyen idő van végre! :)

A recept: végy egy jó forró nyári napot, néhány szem eperet, turmixold el porcukorral jó krémesre. A pohár aljába tegyél belőle 3 evőkanállal, önts hozzá félujjnyi bodzaszörpöt vagy citromszörpöt vagy mentaszörpöt (vagy teát) vagy citromfűszörpöt vagy limonádét, tégy bele jégkockákat és jó buborékos szódával turbózd fel. Díszítheted eperrel, citromfű- vagy mentalevéllel.



Végül elégedettem kortyold el - hm... remek ital!
Ha este van és nincs már dolgod, egy kevés fehér rumot is önthetsz bele s kész is a finom, lazító long drink. Vagy akár szóda helyett felönthető jó buborékos pözsögővel is! :)

Már csak a kék tó hiányzik... Meg a partja.

Egészségedre!

Padlizsános tepsis újkrumpli

..

A személyi erő érzés. Mintha szerencsés lenne az ember. Nevezhetnénk hangulatnak is. Személyi erőt mindenki a saját származásától függetlenül szerezhet. A személyi erőt fel lehet használni, s el lehet raktározni.

Minden, amit csinálunk, a személyi erőnktől függ. Ezért hihetetlenek az erős ember tettei annak számára, akinek nincs ereje. Már ahhoz is erő kell, hogy el tudjuk képzelni, milyen az erő. Bízni kell a személyi erőnkben, ez minden, amink van ezen a rejtélyes világon. A harcos akkor feddhetetlen, amikor megbízik személyi erejében, legyen az kicsi vagy óriási.

Mindaz, amit teszünk, ami és aki vagyunk, a személyes erőnkön nyugszik. Ha elegendő erő áll a rendelkezésünkre, egyetlen kimondott szó is sorsfordító jelentőségű. Ám, ha nincs elég személyes erőnk, feltárulhat előttünk a legkáprázatosabb bölcsesség is, és egy hajszálnyi változást sem idéz elő.

(Don Juan tanításaiból)

Úgy látom, most két két bejegyzésem ad ki egyet. Az előzőhöz receptet nem írtam, de kép volt hozzá. A mostanihoz csak recept lesz, kép nélkül. Most vacsorára készítettem, már nem volt elég fény fotózni. Vakuval pedig nem szeretek.
Az étel finom volt így megosztom veletek, az esti kilátással együtt - könyökölj csak ki az ablakomon Te is, s nézd az Esthajnalcsillagot. Már szépen látszik az alkonyban.
Szeretem a vacsora utáni cigimet az ablakban elszívni, közben nézni az ég azúr-, király- és sötétkékjét, a sárga, narancs, rózsaszín és vörös izzását a horizont fölött.
Szép. Mindig.

A tepsis krumpli hozzávalói 2 főre:
60-70 dkg aprószemű újkrumpli,
1 padlizsán,
2 kisebb-közepes fej vöröshagyma,
2 kisebb paradicsom,
1 félmarék olajbogyó,
só,
4 meglehetős löttyintés olívaolaj,
frissen őrölt bors,
oregano,
friss rozmaringágacskák (őrölt si jó),
2-3 babérlevél,
1 csapott evőkanálnyi liszt,
2 dl natúr joghurt (vagy 2 nagy evőkanál sűrű tejföl vízzel duplájára higítva),
10 dkg olvadós sajt (trappista) vagy
15 dkg feta sajt.

A krumplik héját letisztítottam, majd megmostam az apró jószágokat és egy nagy tálba tettem. A padlizsánt az újkrumpliéhoz hasonló méretű kockákra vágtam (kb. másfélszer másfél centis kockákra), a hagymát, paradicsomot negyedkarikákra s ezek is mentek a tálba a krumpli mellé az olajbogyók társaságában. Fűszereztem sóval, oreganoval, babérlevéllel, borssal és meghintettem a liszttel. Meglocsoltam olajjal is, aztán kézzel alaposan összekevertem.
Egy hosszúkás laposabb jénaiba öntöttem az egészet (tepsi is jó), ide-oda tettem egy ágacska rozmaringot is. Mindezt nyakonöntöttem a joghurttal és megszórtam reszelt sajttal. Fetával csináltam volna szívem szerint de most nem volt itthon csak trappista. A fetát csak morzsoljuk a krumplis keverékre, azután locsoljuk meg a joghurttal.
Alufóliával lefedtem és sütőbe tettem nagy lángra. 25 perc elteltével levettem a fóliát és szép piros-ropogósra sütöttem.
Újhagymás, pertezselymes-olívás-balzsamecetes paradicsomsalátával ettem. Nagyon finom!

Monszun és epertorta és Félix és Rose

.

Mit lehet csinálni ebben a szomorú hűvös monszunban így estefelé?
Lehet epres-kókuszos-vaníliás délelőtt sütött tortát majszolni tejszínhabbal.






Mondjuk egy jó filmet nézve.
Már vannak is ötleteim.
Azt hiszem, a Pár lépés a mennyország, A napsütötte Toscana, az éjszaka a földön, a Macskajaj vagy a Félix és Rose fog előkerülni. Már vagy 7-szer láttam. Imádom. Jean Reno és Juliette Binoche zseniális benne.
Talán a Félix és Rose. Igen. A Félix és Rose.
Mert pont úgy érzem magam, mint akinek törölték a járatát és vesztegelni kénytelen.
És talán. Velem is történhet még csoda... :)
Vagy nézhetem a kedvenc sorozataim valamelyikét is. A Miért éppen Alaszkát, vagy a Star Trek Voyagert. Olyan jó lenne kalandozni a világűrben... Vagy Poirot-t. Vagy az örök klasszikus Columbo hadnagyot.


De mégis... ma azt hiszem a Félix és Rose-zal kezdek. Onnan már csak pár lépés a mennyország...
Ti mit néznétek most szívesen??

Ó... és lehet zenét hallgatni. Elmerülni egy kád forró illatos vízben, egy jó könyvvel a kezünkben. Lehet meditálni, lehet csak álmodozni...
Arról hogy a Nap egyszer még talán ki is süt valamikor... :)

Citromos karfiolragu szélesmetélttel

.












Hagyom lenni a csendet.

(duende)

Gyorsebéd... A múltkori magyaros karfiollevesbe nem kellett az egész fej zöldség, eltettem pár rózsát a hűtőbe és még szépek is maradtak.
És a citromos só is elől volt még... A recept egyszemélyes most.

Gyúrtam 1 tojásból, 15 dkg lisztből és kb. 1/2 - 1 dl vízből jó rugalmas tésztát. Hagytam a deszkán nylonzacsi alatt pihenni 10-15 percig. Addig elkészítettem a szószt, előfőztem a karfiolrózsákat és föltettem a főzővizet forrni sóval, kevés olajjal.
2 dkg vajat egy teáskanálnyi olívaolajjal felolvasztottam, majd átfuttattam rajta a vékony szeletekre vágott 2 gerezd fokhagymát. Hozzátettem kevés főzővízzel együtt a karfiolt, egy negyed citrombefőtt héjának a felét nagyon apróra vágtam és azt is beletettem a lábosba. Picit megborsoztam és 1/2 dl-nyi tejszínt is belelöttyintettem. Egy gerezdnyi citromot is ráfacsartam, kell a savanykásság is az ízéhez. Összeforraltam és készen is volt.
A tésztát vékonyra kinyújtottam, szélesmetéltre vágtam és már főztem is a forrásban lévő vízben 1 percig. Egyből a szószra szedtem ki, jól átforgattam az egészet. Parmezánt reszeltem a tányérban a tetejére és megszórtam citromillatú kakukkfűvel. 25-30 perc alatt kész és nagyon finom.
Ha nincs citrombefőttünk, akkor só+citromlé+reszelt citromhéj kell bele.
Nem is avgyok citromfüggő... ááá kicsit sem! :)

Csicseriborsókrém a'la Sofia

.

Az ötödik út és a legfontosabb mind a hat tanítás közül: a szamádhi, a mély csönd. Ahhoz, hogy helyesen élhessünk a világban, legfontosabb, hogy a csöndes elme nyugodtságát megismerjük. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, megtudjuk hogyan dönthetünk a legjobban, és hogyan tevékenykedjünk a legjobb módon, szükségünk van a csend helyének megismerésére, az elmélyült tudatra.
Bodhidharma egy kiváló szabállyal tanította meg nekünk, hogy hogyan hozható létre ez a csendes tudat; azt mondta, engedjünk el mindent, vágjunk el minden kapcsolatot a rajtunk kívül álló dolgokkal, és a tudatunkat szabadítsuk meg minden feltételezéstől, elképzeléstől. Elvágni minden kapcsolatot a külvilággal, nem azt jelenti, hogy különüljünk el mindentől. Nem hagyhatunk magunk mögött mindent, ami fizikai, vagy külső, nem élhetünk anélkül, hogy ne legyen kapcsolatunk a világgal. Ez azt jelenti, hogy valójában probléma akkor merül fel, amikor a dolgok hatalmukba kerítenek, és elkezdünk ragaszkodni mindahhoz amit hallunk, vagy látunk. Mivel mindig ezt tesszük, nem vagyunk képesek megismerni a tudat csendjét. Mikor beleragadunk dolgokba, elveszítjük a tiszta, eredeti természetünk lényegét. Ugyanakkor tudatunkban oly sokféle gondolat űzi egymást: Ez helyes? Ez rossz? Hogy kéne tennünk? Megtehetjük ezt? Megítéljük mi a jó és mi a rossz. Mindezek folyamatosan kavarognak bennünk. Ugyanakkor pedig állandóan azt gondoljuk, hogy semmire sem kellene gondolnunk. Ez megint csak nem helyes. Ha nem volnának gondolataink, nem tudnánk semmit sem csinálni. Képesnek kell lennünk arra, hogy terveket készítsünk, és tartanunk kell magunkat a megtervezettekhez, azért hogy megtaláljuk a helyünket a világban. De a létünknek, annak, hogy élünk, az igazi lényege az, ami épp ebben a pillanatban történik, minden egyes pillanatban, minden egyes pillanatban, minden egyes pillanatban, minden egyes helyen, minden egyes helyen, minden egyes helyen. Hogy még legyenek körülötünk dolgok, hogy még legyenek gondolataink, de ugyanakkor ezeknek egyike se kössön gúzsba minket, és ne vonzódjunk hozzájuk, ez az, amit tennünk kell.

(Shodo Harada Rosi - Frissen hullott hó az új ezüsttálban)

A héten kicsit kimozdultunk itthonról - a Bakonyban jártunk. Pontosabban az északi részén, így végre megnézhettem Pannonhalmát is, Győrt is, és voltunk még egy fantasztikus helyen, amiről azelőtt sosem halottam. Pedig valami lélegzet-elállító! Majk, a térkép szerint Majkpuszta. Oroszlány mellett található, egy szép erdős részen, van mellette egy tó is. A látnivaló egy barokk kori kamanduli szerzeteskolostor, a hozzá tartrozó kertekkel és egyéb épületekkel. A templom két Szent-György vonal találkozási pontjára épült, vagyis itt egy dupla pont van, ami csillag-kereszteződést hoz létre. Ez nagyon ritka. Európában egyedül a Lourdes-i székesegyház van hasonló energetikájú ponton. Milyen érdekes, hogy a kínaiak a Szent-György vonalakat sárkány-vonalaknak nevezik. Ugyanis Oroszlány előtt van egy falu, Bakonysárkány... Sok minden jelölődik a nevekben...
A kamanduli szerzetesek remeték voltak, minden remetének külön kis cellaháza volt, pici kerttel, falkerítéssel elválasztva. Némasági fogadalmat tettek, egy évben csak kétszer beszélhettek 3-3 napig. Idejüket imával, meditációval, elmélkedésel, kertészkedéssel, kézműves munkákkal töltötték. A cellaházaikat nagyon ritkán hagyták el. Az ételt is úgy adták be nekik, ami csak zöldségeket tartalmazott - ugyanis a remeték vegatáriánusok voltak.
A hely hihetetlen, földöntúli nyugalmat áraszt. Kár hogy ma már nem működik a majki erdőkolostor. Ha férfi lennék, ha működne még a rend, beállnék remetének. És sosem akarnám elhagyni ezt a helyet. Teljesen elvarázsolt...
Képeket majd később teszek fel - új gépem van és fogalmam sincs hova lettek letöltve...
Megtaláltam! :)

Pannonhalma:

A templom

A kerengő egyik ablaka

A csodálatos könyvtár

A majki remeteség:

A kút alól titkos kijáratok indulnak...

A szerzetesek és remeték közös étkezője

A temlom, amiből sajnos szinte semmi sem maradt meg

Fotókiállítás az egyik folyosón a lengyel kamanduliak életéből

A portahelyiség plafonja... sajnos az illatot nem tudtam a képre komponálni

Hazajövetelünk előtt még meglátogattuk Sofia barátnőmet is. Ő készítette nekünk ezt az isteni csicserikrémet (meg finom padlizsánkrémet, és tonhalkrémet is), aminek el is kértem a receptjét, mert nekem még sosem sikerült ilyen finomat csinálnom. Sajnos tahinihez (szezámmagkrémhez) nemigen jutok hozzá, ezért hagyományos hummuszt (arab csicseriborsókrém) nem is tudok csinálni. De ez tökéletes, mert Sofia tejszínnel helyettesítette a tahinit, így nagyon finom lágy és krémes finomság lett a végeredmény.

Hozzávalók:
1 doboz csicseriborsókonzerv,
só,
citromlé,
1 kisebb gerezd fokhagyma,
frissen őrölt bors,
1 pici löttyintésnyi tejszín,
a tetejére csilipehely és citrombors,
extra szűz olívaolaj.

Ha nincs konzerv csicserink, akkor áztassuk be előző nap a borsót, majd másnap főzzük meg enyhén sós vízben. Ha puha, 2 evőkanál főzőlével, 1 evőkanál tejszínnel, a lereszelt gerezd fokhagymával teljesen pépesítsük. Keverjünk hozzá még citromlevet, sót, kevés frissen őrölt borsot. Citromléből elég sokat felvesz.
Végül egy tálban formázzuk meg, locsoljuk meg olívaolajjal, szórjuk meg csilipehellyel és frissen őrölt durva zöldborssal.
Isteni finom - pirítóssal, paprikával, paradicsommal, újhagymával, uborkával, salátalevelekkel kínáljuk.Ha van valakinek arab citrombefőttje (sóban érlelt citrom), egy negyed citromhéjat nagyon apróra belevághat a krémbe. De akkor ne sózza külön! Sőt. A citromhéjról is távolítsa el a felesleges sok sót, mert maga a gyümölcshéj is nagyon sós.

Sóban eltett citrom: 4-6 db vastag! héjú citromot mossunk meg alaposan dörzsis szivaccsal (csak finoman) és hosszában vágjuk négybe. A gerezdeket rakjuk egy réteg tengeri sóra (jódozatlanra, mert a jódtól megfeketedik), majd annyi sóval amennyi ellepi, hintsük meg. Megint egy réteg citromgerezd, egy réteg só, stb... Kicsit nyomkodjuk meg a végén és rázogassuk meg az üveget, hogy a só mindenhol ellepje a citromokat. Felönthetjük teljesen citromlével is, de ha megnyomkodjuk talán enged annyit, amennyi kell. Lényeg, hogy légmentesen fedje a só a citromokat. Az üveget csavaros tetővel zárjuk is le. Ne sajnáljuk a sót rá, mert átveszi az isteni citromaromát, és ha ki is fogy a citromgerezd belőle, visszamarad egy citromaromájú, nagyon finom fűszersó. Három hét alatt készül el.
(Ugyanezt a mutatványt megcsinálhatjuk kristálycukorral is - fantasztikus lesz desszertekhez.)

Sofiától kaptam egy isteni, csodálatos, fantasztikus szakácskönyvet. Akartam főzni belőle a blogra, de sajnos a könyvben az elején a szerzői jogok nem engedik semmilyen formában a másolást, terjesztést. Aki velem együtt rajong az arab, spanyol konyháért, vegye meg - örök darab lesz.

A könyv címe: Casa Moro




"1997-es megnyitása óta a londoni Moro mind népszerűbb és népszerűbb étteremmé nőtte ki magát. Amikor pedig a tulajdonos szakács-házaspár, Samuel és Samantha Clark 2001-ben kiadta első szakácskönyvét Moro - The Cookbook ("Moro - A szakácskönyv") címmel, még a korábbinál is népesebb, s immár igen lelkes közönség ismerkedhetett meg velük.

A kötet történeti szemszögből mutatta be Spanyolország és a muszlim mediterráneum konyháját. Könyvünk, a Casa Moro, szintén ezen a területen mozog, ám hangvétele sokkal személyesebb. Sam és Samantha a mézesheteiket Spanyolországban és Marokkóban utazgatva töltötték, és ezen a háromhetes kiránduláson fedezték fel és fektették le konyhaművészetük és filozófiájuk alapelveit. E kötetben részletesen kifejtik elképzeléseiket, és elmagyarázzák, hogyan jutnak el újabb és újabb ízek, ízösszeállítások kidolgozásáig. Azt is megosztják velünk, mekkora hatást tett rájuk a mór Andalúzia szívében fekvő falucska is, ahol kis családjuk második otthonra talált.

Az első szakácskönyv szenvedélyes, intuitív szemlélete és határozott, egyéni látásmódja a házaspár spanyolországi házáról elnevezett Casa Moro lapjain is érvényesül. A jórészt korábban nem publikált receptek elkészítése épp oly egyszerű, mint az első kötetbelieké, s az ételek is legalább olyan ízesek. A végtelenül változatos tapasvariációk és előételek mellett lassan főtt ragukkal és friss marokkói salátákkal éppúgy megismerkedhetünk, mint a befőzés fortélyaival, vagy a vadon termett növények felhasználásával. Ugyanakkor e kötet jóval több is, mint egyszerű receptgyűjtemény: szubjektív és rendkívül érzékletes beszámoló egy gasztronómiai utazásról, egy útról, ami a történelem és hagyomány évszázadain át elsősorban is nagyszerű ételekhez vezet."
A könyv hátsó borítóján egyébként Hugh Fearnley-Whittingstall (River Cottage) ajánlását olvashatjuk.

(forrás itt)

Vörösboros sertésmáj

.

Nem is májat akartam ma főzni... de olyan szép friss volt, és olyan régen került asztalra - nem hagyhattam ott a hentesnél.

Fuzionáltattam a tegnap estéről maradt pizzaszósszal, a végeredmény nagyon fincsi lett...

Hozzávalók 4 főre:

1 kg sertésmáj,

5-6 szál újhagyma zölddel együtt,

8 gerezd fokhagyma (ez is lehet újfokhagyma 2-3 szál),

5 dkg füstölt szalonna,

1/2 evőkanál sűrített paradicsom,

1 teáskanál bazsalikom,

1 teáskanál szurokfű (oregano),

1/2 mokkáskanál őrölt rozmaring (vagy egy 10 cm-es friss ágacska),

frissen őrölt bors,

1 teáskanálnyi frissen összezúzott koriandermag,

só,

liszt,

1 csapott teáskanál kristálycukor,

2 dl száraz vörösbor,

6 dkg vaj,

1 teáskanál olívaolaj.

A májat vékony csíkokra szeltem, az újhagymát karikákra, a fokhagymát apró kockákra. A vajon üvegesre pároltam a kétféle hagymát, majd a májcsíkokat beliszteztem és forróbbra téve a serpenyőt átsütöttem a szalonnadarabkákkal úgy, hogy borsoztam is. Hozzáadtam a pizzaszószt (sűrített paradicsomot, bazsalikomot, oreganot, rozmaringot, cukrot), majd felöntöttem a borral és némi vízzel és összeforraltam. Fedőt tettem rá és kis lángon sütöttem nem több, mint 10-15 percig.

Tálaláskor megszórtam sóval.

Jó sűrű és nagyon ízletes szaftja volt, a máj pedig omlós puha volt benne.

 

Tipp: Nem szabad a sertésmájat sokáig párolni, mert akkor keményedik be. A titok a pont eltalált rövid párolási idő.

Rizzsel, főtt krumplival, csupasz nudlival, kuszkusszal, bulgurral vagy puliszkával (kukoricamálé) is köríthetjük. De akár tarhonyával is el tudom képzelni, vagy még jó kis zsömlegombócokkal is. Ha ez legutóbbi körítést választjuk, akár kevés tejfölt vagy tejszínt is adhatunk a raguhoz a végén.

Citromszörp

.

Hűvös,
Tiszta tekinteted
Az igazságosé.

Szakavatott vagy
És hozzáértő,
Nyugodt,
Tiszta és
Tökéletes.
Anyád szerint zseniális.

Ismered a válaszokat,
Tudod, mi az ábra.
Független vagy,
Mentes a ragaszkodásoktól.

Nyerőnek
Tartod magad.

Ram Tzu tudja:

Addig játszol,
Amíg a dolgok zűrössé nem válnak.

A felfordulást pedig nem szereted.


.......


Ram Tzu szeret téged,
S te semmit sem tettél azért,
Hogy ezt kiérdemeld.

Most azt várod,
Hogy Ram Tzu helyeseljen.

De nincs több szerencséd.

(Ram Tzu: Úttalan utakon - Spirituális "haladóknak")

Van az étkezőasztalomon egy nagy faragott fa tál. Mindig tele van citrommal. Most valamiért nem fogyott annyira, fel kellett használnom őket. Szörpöt készítettem belőlük.
A citromszörpben az a jó, hogy bármikor megcsinálhatjuk, mert egész évben hozzá lehet jutni e pazar mediterrán gyümölcshöz. És nem kell tartósítani sem, mert mindig annyit készíthetünk, amennyi rövid idő alatt elfogy - nincs vele semmi nagy munka. Csak kifacsarjuk a citromok levét, átszűrjük és elkeverjük cukorral. Vagy mézzel. A jól megmosott citromok héjából vékonyan vághatunk is a fehér rész nélkül, és az is belekerülhet - ebben a részben van a gyümölcs utánozhatatlan illóolaja.
Készíthetjük nyersen is, vagy akár felforralva. Ha nagyon tömény szörpöt akarunk, akkor csak a citromok levét keverjük ki cukorral, akár hidegen, akár felforralva szirupnak.
Én most vízzel higítottam. Hét citrom levéhez adtam 1/2 liter vizet és 1/2 kg cukrot. Valamint vágtam bele citromhéjdarabokat is és fel is forraltam. De tényleg nem kell még főzni sem. Akinek van otthon igazi! citrom illóolaja 2 cseppet tehet egy ekkora adaghoz, az illat fokozásáért. Nem szabad többet, mert az illóolajokat tilos belsőleg használni, mert nagyon marnak, erős szerek. Hűtőszekrényben tároljuk, míg el nem fogy.
Ha nem marad sok citrom a nyakunkon, akkor limonádét érdemes készíteni, mert a frissen facsart citromlében van a C vitamin. Minél többet áll, annál többet veszít a vitamintartalmából.
A szörp viszont - úgy vettem észre - kitűnő vízhajtószer.

Citrom illóolaj: baktériumölő (15 perc alatt elpusztítja a Meningococcust, 2 óra alatt a Pneumococcust, néhány óra alatt a Streptococcust), élénkítő, erősítő (a szimpatikus idegrendszert is erősítiÖ, lázcsillapító, szív- és érfalerősítő, vérnyomás-szabályozó, nyugtató, epehajtó, szabályozza a hasnyálmirigy működését, sebgyógyító, viszketéscsillapító, hangya és molyűző, masszázshoz narancsbőr ellen kiváló.
A citrom mint gyümölcs: kitűnő méregtelenítő, tisztító szer, zsíroldó - fogyókúráknál jól beválik. Lúgosítja a szervezetet. Hideg vízzel hűsítő hatású, forró vízzel izzasztószer. A citromlé higítottan is elpusztítja akolera, a diftéria és a tífuszbaktériumokat is.

Citrom-tisztítókúra:

A súlyfeleslegtől megszabadító különféle kúrák közül, az egyik legnépszerűbb a limonádés módszer.

Az elképzelés szerint, amennyiben a citrom levét megfelelő arányban csípős paprikával, vízzel és mézzel összekeverjük, szervezetünk a tisztításához és az egyensúly fenntartásához szükséges vitamin és ásványi anyaghoz egyaránt hozzájut.

A méz cukrot, ásványi anyagot, B1, B2, B6, A és C vitamint, aminosavat, kalciumot, vasat, magnéziumot is tartalmaz. A csípős paprika pedig, még az aztékok idejében arról vált híressé, hogy méregteleníti a májat, szabályozza a koleszterinszintet és serkenti az anyagcserét. Ezen kívül A, B, C vitamint, kalciumot és káliumot tartalmaz. A citromléről pedig köztudott, hogy erősíti az immunrendszert, növeli az energiaszintet, erősíti a szívet, a vesét és nem utolsó sorban serkenti az agyműködést.

Az egyetlen gond, hogy a jobb látás, tisztább bőr, erősebb immunrendszer, több energia és az erősebb idegrendszer eléréséhez, ezt a kúrát legalább 7 napig ajánlott betartani. Valójában ez azt jelenti, hogy legkevesebb 7, de legalább 10 napig a fentiekben említett italkeveréket szabad fogyasztani. Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy mindössze a limonádés keverékkel „túlélhet-e” egy hetet? Elméletileg igen, mivel ez az ital minden olyan alapvető tápanyagot tartalmaz, mely a szervezet számára nélkülözhetetlen.

(Forrás innen.)

Magyaros karfiolleves

Ez egy igazi magyaros leves. Készíthetjük így natúran is, de tejföllel is gazdagíthatjuk. Ízletes, könnyű, gazdag és finom.

Hozzávalók 4 főre:

1 kisebb fej karfiol,
6 szem kisebb újkrumpli vagy 2 nagyobb krumpli,
3 szál újhagyma zölddel együtt vagy 1 nagy fej vöröshagyma,
1 gerezd fokhagyma,
1 dl tarhonya,
zöldség vagy húsalaplé vagy 2 liter víz és 2 db leveskocka,
só,
1 mokkáskanál kristálycukor,
1 mokkáskanál 10%-os ecet,
4 evőkanál olaj,
1 csapott evőkanál liszt,
1 púpos teáskanál pirospaprika,
1/2 paprika,
1 kicsi paradicsom (vagy 1 tk. sűrített paradicsom),
friss fűszercsokor: zeller, petrezselyem, tárkony és lestyánlevelek.
 
Nagyon egyszerű, sorban mindent beleteszünk a fazékba. Először 2 evőkanál olajon üvegesre pároljuk a karikákra vágott újhagymát és a félbevágott fokhagymagerezdet, majd megpirítjuk a tarhonyát is. (Tényleg pirítsuk meg, jó barnásra. Külön ízt fog adni a leveshez.) Fölengedjük zöldségerőlevessel (vagy vízzel és teszünk bele 2 leveskockát), sózzuk még ha kell, pici cukrot is teszünk bele, valamint az apró rózsákra szedett karfiolt, illetve a félbe vágott paradicsomot és a darabka paprikát is beletesszük, és a hosszában negyedbe vágott újkrumplit is, illetve az apróra vágott zöldfűszereket is.
Míg fő, készítünk 2 evőkanál olajból és 1 csapott evőkanál lisztből egy világos rántást. A végén, mikor már levettük a tűzről, hozzákeverjük a pirospaprikát is és kevés hideg vízzel simára keverjük. A leves levéből is keverünk a rántáshoz egy merőkanállal, majd az egészet a leveshez adjuk, s kevergetjük finoman, míg újra felforr a leves. Forraljuk még 5 percig. Végül egy mokkáskanál ecetet is keverünk hozzá. 

Aki szereti a tejfölös leveseket, az 1 dl sűrű tejfölt is keverhet a leveshez a végén - persze úgy, hogy először kevés forró leveslével elkeveri a tejföl, majd apránként higítja a habarást, végül a leveshez keveri.