Szamosza ( indiai töltött kenyérke)

Sokáig abban a hitben éltem, hogy a valódi, igazi életem még csak most fog elkezdődni és az ehhez vezető úton mindig voltak megoldásra váró akadályok: gúnyos meg nem értettség, időigényes tennivalók, még nem törlesztett kölcsönök. Aztán kezdődik a valódi élet! 

Végül megértettem, hogy ezek az „akadályok” a Valódi élet. 

És akkor biztosan nem fogunk arra várni, hogy: majd ha vége lesz az iskolának, majd ha elkezdődik az iskola, majd ha lefogyok 5 kilót, majd ha sikerül felszednem 5 kilót, majd ha gyerekem lesz, majd ha végre kirepülnek a gyerekek, majd ha dolgozni fogok, majd ha végre nyugdíjba megyek, ha végre elválok...

(Alfred Souza) 

Ez a finom indiai töltött kenyérke remek sör- vagy borkorcsolya is lehet akár. Focimeccsek mellé... :)

Én most egyszerűen túró-fetasajt keverékével töltöttem, mert hagyományos spenótfőzelék feltétjeként készítettem.

A tésztarecept Vegavarázs oldaláról származik.

Hozzávalók 4-6 főre:
A tésztához:
20 dkg fehér liszt,
20 dkg teljes kiőrlésű liszt,
5 dkg olvasztott vaj,
2 dl víz (kb.)
1 mokkáskanál só.
A töltelékhez:
10 dkg túró,
15 dkg fetasajt vagy krémfehérsajt,
1 evőkanál tejföl,
pici só.

A liszteket elkevertem a sóval, olvasztott vajjal és annyi vízzel, hogy rugalmas, az edény falától elváló tésztát kapjak. Hagytam pihenni 20 percig. Közben a túrót, fetát, tejfölt, sót jól összekevertem. Annyi tejfölt tettem csak hozzá, hogy krémes legyen, ne darabos száraz a töltelék.

Aztána tésztából diónyi nagyságú darabokat csipkedtem, majd golyóvá formáztam a két tenyerem között. Aztán minden golyóbist kinyújtottam kb. 10 cm-es kis köröcskékre. A közepükre halmoztam egy teáskanálnyi tölteléket, majd mindegyiket félbe hajtottam. Így kis félkörök lettek, amiknek a szélét jól összenyomkodtam. Végül körben befelé behajtogattam, így szép is, és jobban össze is ragad a tészta.

Egy kis lábosba 5 cm magasan olajat öntöttem, majd mikor kellően forró lett, beletettem 3 darab szamoszát. Olyan 2-2 percig sütöttem mindkét oldalukat, végül papírtörlős tányérra szedtem ki. Ha jó hőfokot választunk, egy csöppet sem lesz olajos a szamoszánk.

Hémanginál van még kétféle töltelékkel szamosza: egy spenótos és a legklasszikusabb, ami most nagyon idényszerű is ráadásul, a zöldséges: a krumplival, cukorborsóval, karfiollal töltött változat.

Ebbe a kis kenyérkébe bármilyen tölteléket tehetünk, csak a képzeletünk szabhat határt a változatosságának.

Meggyes baklava

Nincs múlt,

Nincs jelen.

Nyitott szív,

Nyitott elme.

Teljes figyelem,

Nincs mi visszatartson.

Ennyi az egész.

                                                 (Scott Morrison)

Ilyen a foci is... Jó szurkolást mindenkinek! Hajrá Latin -Amerika! :)

A baklava a kedvenc süteményem. A meggy meg a kedvenc gyümölcsöm. Házasítottam őket.

Hozzávalók egy kb. 17-szer 24-es kis tepsihez:

20 dkg darált dió, mogyoró, mandula vegyesen,

40 dkg magozott meggy,

5 dkg kristálycukor,

2 csomag 8 lapos réteslap,

10 dkg vaj,

1 csapott mokkáskanál őrölt fahéj,

1/2 csapott mokkáskanál őrölt szegfűszeg.

A sziruphoz:

a meggy leve,

1/2 dl víz,

15 dkg kristálycukor

és ha van: 2 evőkanál rózsavíz.

A meggyet kimagoztam és krumplitörővel jól megnyomkodtam, hogy a levét kiadja. A csonthéjasokat robotgéppel ledaráltam. A sütőt begyújtottam.

A vajat felolvasztottam és egy ecsettel kikentem a tepsit. A réteslapokra ráhelyeztem és körbevágtam méretre.

Egy lapot belehelyeztem a tepsibe, lekentem vajjal. Még egy lapot tettem rá, ezt is vajaztam, majd még egyet és azt is vajaztam. Minden tésztaréteg 4 lapból áll. Aztán szórtam rá a töltelékből. Nagyon vékonyan kell! Megint 4 réteslap, megint töltelék. Míg el nem fogytak a hozzávalók. Végül éles késsel háromszögekre vágtam, aztán 3/4-es lángon sütöttem 30 percig.

Míg sült, elkészítettem a szirupot. A meggyléhez adtam még kb. 1/2 dl-nyi vizet és 15 dkg cukrot. Fölforraltam és hagytam forrni 5 percig. Mikor kivettem a kész baklavát a sütőből, a szirupot ráöntöttem. Soknak tűnik, de be fogja szívni.

Hagyjuk kihűlni, sőt, kis időre hűtőbe is tehetjük ebben a melegben. Csak annyira, hogy ne legyen langyos, mert ekkor lehet majd szépen kivenni a tepsiből a kis háromszögeket. Tizenkettő darab - ez a mennyiség szerintem 4 embernek bőven sok is. Tömény, isteni.

Aki tesz el ilyenkor lecukrozott magozott meggyet, egész évben készítheti.

Uborkaleves jéghidegen

A sivatagon keresztül lovagló cowboy belebotlott egy indiánba, amint az, az úton feküdt, fejét és fülét a földhöz tapasztva.
– Mizujs, főnök? – kérdezte a cowboy.
 – Nagy sápadt arcú, vörös hajjal, vezet sötétzöld Mercedest, benne németjuhász kutya, és a rendszámtábla SDT 965, nyugatra tart.
– A mindenit, főnök, azt akarod mondani, hogy te mindezt a föld hallgatásából tudod?
– Nem a földet hallgatom. Az, az őrült keresztülhajtott rajtam.

(A. de Mello) 

Állítom, hogy a nyár leggyorsabb és legfinomabb levesei közé tartozik. Aki egyszer kóstolta, utána a rabja lesz... És kánikulában hetente többször is el fogja készíteni ezt a nagyszerű levest.
(Csak hogy később ne mondjátok hogy nem szóltam, hogy erős függőséget okoz!)

Hozzávalók 4 főre:
2 nagydobozos natúr joghurt,
30 cm-es darab kígyóuborka,
1 csapott teáskanál só (kb.),
1 gerezd citrom leve,
pár szál kapor,
pár szál menta,
1 gerezd fokhagyma,
jégkockák.
A díszítéshez:
apróra kockázott uborka, paradicsom,
menta és kaporlevelek,
esetleg extraszűz olívaolaj.

Az uborkát meghámoztam, majd szeletelve a turmixgépbe tettem a többi hozzávalóval együtt. A mentát leveleire csipkedtem, a kaprot csak nagyobb darabokra téptem. A robotgépben alaposan elturmixoltam.
Tálaláskor a tálkákba vagy poharakba jégkockákat tettem, erre öntöttem az uborkalevest.
A tetejét megszórhatjuk kis paradicsom- és uborkakockákkal, vagy meglocsolhatjuk egy kevés olívaolajjal is. De egyszerűen megihatjuk csak úgy is, mindenféle flinc-flanc nélkül is. Valami fergetegesen üdíző és jó! :)
(Nem beszélve arról, hogy roppant diétás és egészséges is: tisztítja és lúgosítja a szervezetet, vízhajtó, bőrtisztító, hajerősítő, gyulladáscsökkentő.)

Diós-napraforgómagos bagett

.

Két testvér – egy házas és egy agglegény – termékeny közös földje gazdag termést hozott. A termény fele az egyik testvéré lett, a másik fele a másiké.

Egy darabig minden rendben is ment. De aztán néha a házas ember éjjelenként felébredt álmából, és azt gondolta:

– Ez nem igazságos. Testvéremnek nincs családja, teljesen egyedül van, és a föld termésének csak a felét kapja. Nekem viszont itt van a feleségem és öt gyermekem, öregkoromra minden biztosítva van. De ki fog törődni szegény testvéremmel, ha meg öregszik? Sokkal többre lesz szüksége a jövőben, mint amije most van; az ő szükséglete hát természetesen nagyobb, mint az enyém.

Azzal felkelt az ágyából, átlopódzott testvéréhez, és egy zsák gabonát öntött annak magtárába.

Az agglegénynek is kezdtek hasonló gondjai lenni. Néha ő is felébredt álmából, s azt mondta magában:

– Ez egyszerűen nincs rendjén. Testvéremnek felesége és öt gyermeke van, és a föld termésének csak a felét kapja. Nekem viszont csak magamról kell gondoskodnom. Hát igazságos az, hogy szegény testvérem, akinek a szükséglete nyilvánvalóan nagyobb, mint az enyém, csak ugyanannyit kapjon, mint én?

Azzal ő is fölkelt, és egy zsák gabonát öntött testvérének magtárába.

Egyik éjjel egyszerre keltek fel, és egymásba futottak, hátukon egy-egy zsák gabonával.

Sok-sok évvel később, amikor a testvérek már halottak voltak, a történet valahogy kitudódott. Ezért aztán, amikor a környékbeliek templomot akartak építeni, azt a helyet választották, ahol a két testvér találkozott. Nem tudtak ugyanis annál szentebb helyet találni az egész városban.

(A. de Mello)

A dagasztás nélküli kenyér módszerével készítettem.

Hozzávalók:
2 csésze liszt,
1/2 csésze teljes kiőrlésű búzaliszt,
1 csapottabb teáskanál só,
1 mokkáskanál szárított élesztő,
1/2 mokkáskanál köménymag,
1/2 mokkáskanál mozsárban frissen őrölt koriandermag,
1 csésze savó vagy víz,
1 evőkanál olívaolaj,
1 félmarék dió nagyon durvára vágva,
1 félmarék napraforgómag.

Összekevertem a hozzávalókat, és hagytam kelni. A bagett titka - ha dagasztás nélküli kenyérből készül - az, hogy a tésztát kiterítem laposra és téglalap alakban a lisztezett deszkára, és így hagyom kelni, míg bemelegszik a sütő. Csak akkor tekerem fel bagett formára, mikor már teszem is be sülni. Így nem laposodik el, nem terül szét, nincs ideje.


Zalzikivel ettük. De bármilyen sajtkrémmel vagy túrókrémmel is nagyon jól passzol ez a kenyérke. Bruscettának is tökéletes, a paradicsomos és cukkinis verzióhoz ajánlanám.

Eper long drink

.

A kamakurai Buddha-szobor egy templomban állt mindaddig, amíg egy erős vihar le nem döntötte a templomot. Ezután a súlyos szobor éveken keresztül ki volt téve a napnak, az esőnek, a szélnek és az időjárás viszontagságainak.

Amikor egy pap adományokat kezdett gyűjteni a templom újjáépítésére, álmában megjelent neki a szobor, és ezt mondta:

– Az a templom börtön volt, nem otthon. Hagyj engem továbbra is az élet pusztításának kitéve. Oda tartozom.

(A. de Mello)

Nem egy komoly recept, csak olyan igazi nyári, mint amilyen idő van végre! :)

A recept: végy egy jó forró nyári napot, néhány szem eperet, turmixold el porcukorral jó krémesre. A pohár aljába tegyél belőle 3 evőkanállal, önts hozzá félujjnyi bodzaszörpöt vagy citromszörpöt vagy mentaszörpöt (vagy teát) vagy citromfűszörpöt vagy limonádét, tégy bele jégkockákat és jó buborékos szódával turbózd fel. Díszítheted eperrel, citromfű- vagy mentalevéllel.



Végül elégedettem kortyold el - hm... remek ital!
Ha este van és nincs már dolgod, egy kevés fehér rumot is önthetsz bele s kész is a finom, lazító long drink. Vagy akár szóda helyett felönthető jó buborékos pözsögővel is! :)

Már csak a kék tó hiányzik... Meg a partja.

Egészségedre!

Padlizsános tepsis újkrumpli

..

A személyi erő érzés. Mintha szerencsés lenne az ember. Nevezhetnénk hangulatnak is. Személyi erőt mindenki a saját származásától függetlenül szerezhet. A személyi erőt fel lehet használni, s el lehet raktározni.

Minden, amit csinálunk, a személyi erőnktől függ. Ezért hihetetlenek az erős ember tettei annak számára, akinek nincs ereje. Már ahhoz is erő kell, hogy el tudjuk képzelni, milyen az erő. Bízni kell a személyi erőnkben, ez minden, amink van ezen a rejtélyes világon. A harcos akkor feddhetetlen, amikor megbízik személyi erejében, legyen az kicsi vagy óriási.

Mindaz, amit teszünk, ami és aki vagyunk, a személyes erőnkön nyugszik. Ha elegendő erő áll a rendelkezésünkre, egyetlen kimondott szó is sorsfordító jelentőségű. Ám, ha nincs elég személyes erőnk, feltárulhat előttünk a legkáprázatosabb bölcsesség is, és egy hajszálnyi változást sem idéz elő.

(Don Juan tanításaiból)

Úgy látom, most két két bejegyzésem ad ki egyet. Az előzőhöz receptet nem írtam, de kép volt hozzá. A mostanihoz csak recept lesz, kép nélkül. Most vacsorára készítettem, már nem volt elég fény fotózni. Vakuval pedig nem szeretek.
Az étel finom volt így megosztom veletek, az esti kilátással együtt - könyökölj csak ki az ablakomon Te is, s nézd az Esthajnalcsillagot. Már szépen látszik az alkonyban.
Szeretem a vacsora utáni cigimet az ablakban elszívni, közben nézni az ég azúr-, király- és sötétkékjét, a sárga, narancs, rózsaszín és vörös izzását a horizont fölött.
Szép. Mindig.

A tepsis krumpli hozzávalói 2 főre:
60-70 dkg aprószemű újkrumpli,
1 padlizsán,
2 kisebb-közepes fej vöröshagyma,
2 kisebb paradicsom,
1 félmarék olajbogyó,
só,
4 meglehetős löttyintés olívaolaj,
frissen őrölt bors,
oregano,
friss rozmaringágacskák (őrölt si jó),
2-3 babérlevél,
1 csapott evőkanálnyi liszt,
2 dl natúr joghurt (vagy 2 nagy evőkanál sűrű tejföl vízzel duplájára higítva),
10 dkg olvadós sajt (trappista) vagy
15 dkg feta sajt.

A krumplik héját letisztítottam, majd megmostam az apró jószágokat és egy nagy tálba tettem. A padlizsánt az újkrumpliéhoz hasonló méretű kockákra vágtam (kb. másfélszer másfél centis kockákra), a hagymát, paradicsomot negyedkarikákra s ezek is mentek a tálba a krumpli mellé az olajbogyók társaságában. Fűszereztem sóval, oreganoval, babérlevéllel, borssal és meghintettem a liszttel. Meglocsoltam olajjal is, aztán kézzel alaposan összekevertem.
Egy hosszúkás laposabb jénaiba öntöttem az egészet (tepsi is jó), ide-oda tettem egy ágacska rozmaringot is. Mindezt nyakonöntöttem a joghurttal és megszórtam reszelt sajttal. Fetával csináltam volna szívem szerint de most nem volt itthon csak trappista. A fetát csak morzsoljuk a krumplis keverékre, azután locsoljuk meg a joghurttal.
Alufóliával lefedtem és sütőbe tettem nagy lángra. 25 perc elteltével levettem a fóliát és szép piros-ropogósra sütöttem.
Újhagymás, pertezselymes-olívás-balzsamecetes paradicsomsalátával ettem. Nagyon finom!

Monszun és epertorta és Félix és Rose

.

Mit lehet csinálni ebben a szomorú hűvös monszunban így estefelé?
Lehet epres-kókuszos-vaníliás délelőtt sütött tortát majszolni tejszínhabbal.






Mondjuk egy jó filmet nézve.
Már vannak is ötleteim.
Azt hiszem, a Pár lépés a mennyország, A napsütötte Toscana, az éjszaka a földön, a Macskajaj vagy a Félix és Rose fog előkerülni. Már vagy 7-szer láttam. Imádom. Jean Reno és Juliette Binoche zseniális benne.
Talán a Félix és Rose. Igen. A Félix és Rose.
Mert pont úgy érzem magam, mint akinek törölték a járatát és vesztegelni kénytelen.
És talán. Velem is történhet még csoda... :)
Vagy nézhetem a kedvenc sorozataim valamelyikét is. A Miért éppen Alaszkát, vagy a Star Trek Voyagert. Olyan jó lenne kalandozni a világűrben... Vagy Poirot-t. Vagy az örök klasszikus Columbo hadnagyot.


De mégis... ma azt hiszem a Félix és Rose-zal kezdek. Onnan már csak pár lépés a mennyország...
Ti mit néznétek most szívesen??

Ó... és lehet zenét hallgatni. Elmerülni egy kád forró illatos vízben, egy jó könyvvel a kezünkben. Lehet meditálni, lehet csak álmodozni...
Arról hogy a Nap egyszer még talán ki is süt valamikor... :)

Citromos karfiolragu szélesmetélttel

.












Hagyom lenni a csendet.

(duende)

Gyorsebéd... A múltkori magyaros karfiollevesbe nem kellett az egész fej zöldség, eltettem pár rózsát a hűtőbe és még szépek is maradtak.
És a citromos só is elől volt még... A recept egyszemélyes most.

Gyúrtam 1 tojásból, 15 dkg lisztből és kb. 1/2 - 1 dl vízből jó rugalmas tésztát. Hagytam a deszkán nylonzacsi alatt pihenni 10-15 percig. Addig elkészítettem a szószt, előfőztem a karfiolrózsákat és föltettem a főzővizet forrni sóval, kevés olajjal.
2 dkg vajat egy teáskanálnyi olívaolajjal felolvasztottam, majd átfuttattam rajta a vékony szeletekre vágott 2 gerezd fokhagymát. Hozzátettem kevés főzővízzel együtt a karfiolt, egy negyed citrombefőtt héjának a felét nagyon apróra vágtam és azt is beletettem a lábosba. Picit megborsoztam és 1/2 dl-nyi tejszínt is belelöttyintettem. Egy gerezdnyi citromot is ráfacsartam, kell a savanykásság is az ízéhez. Összeforraltam és készen is volt.
A tésztát vékonyra kinyújtottam, szélesmetéltre vágtam és már főztem is a forrásban lévő vízben 1 percig. Egyből a szószra szedtem ki, jól átforgattam az egészet. Parmezánt reszeltem a tányérban a tetejére és megszórtam citromillatú kakukkfűvel. 25-30 perc alatt kész és nagyon finom.
Ha nincs citrombefőttünk, akkor só+citromlé+reszelt citromhéj kell bele.
Nem is avgyok citromfüggő... ááá kicsit sem! :)

Csicseriborsókrém a'la Sofia

.

Az ötödik út és a legfontosabb mind a hat tanítás közül: a szamádhi, a mély csönd. Ahhoz, hogy helyesen élhessünk a világban, legfontosabb, hogy a csöndes elme nyugodtságát megismerjük. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, megtudjuk hogyan dönthetünk a legjobban, és hogyan tevékenykedjünk a legjobb módon, szükségünk van a csend helyének megismerésére, az elmélyült tudatra.
Bodhidharma egy kiváló szabállyal tanította meg nekünk, hogy hogyan hozható létre ez a csendes tudat; azt mondta, engedjünk el mindent, vágjunk el minden kapcsolatot a rajtunk kívül álló dolgokkal, és a tudatunkat szabadítsuk meg minden feltételezéstől, elképzeléstől. Elvágni minden kapcsolatot a külvilággal, nem azt jelenti, hogy különüljünk el mindentől. Nem hagyhatunk magunk mögött mindent, ami fizikai, vagy külső, nem élhetünk anélkül, hogy ne legyen kapcsolatunk a világgal. Ez azt jelenti, hogy valójában probléma akkor merül fel, amikor a dolgok hatalmukba kerítenek, és elkezdünk ragaszkodni mindahhoz amit hallunk, vagy látunk. Mivel mindig ezt tesszük, nem vagyunk képesek megismerni a tudat csendjét. Mikor beleragadunk dolgokba, elveszítjük a tiszta, eredeti természetünk lényegét. Ugyanakkor tudatunkban oly sokféle gondolat űzi egymást: Ez helyes? Ez rossz? Hogy kéne tennünk? Megtehetjük ezt? Megítéljük mi a jó és mi a rossz. Mindezek folyamatosan kavarognak bennünk. Ugyanakkor pedig állandóan azt gondoljuk, hogy semmire sem kellene gondolnunk. Ez megint csak nem helyes. Ha nem volnának gondolataink, nem tudnánk semmit sem csinálni. Képesnek kell lennünk arra, hogy terveket készítsünk, és tartanunk kell magunkat a megtervezettekhez, azért hogy megtaláljuk a helyünket a világban. De a létünknek, annak, hogy élünk, az igazi lényege az, ami épp ebben a pillanatban történik, minden egyes pillanatban, minden egyes pillanatban, minden egyes pillanatban, minden egyes helyen, minden egyes helyen, minden egyes helyen. Hogy még legyenek körülötünk dolgok, hogy még legyenek gondolataink, de ugyanakkor ezeknek egyike se kössön gúzsba minket, és ne vonzódjunk hozzájuk, ez az, amit tennünk kell.

(Shodo Harada Rosi - Frissen hullott hó az új ezüsttálban)

A héten kicsit kimozdultunk itthonról - a Bakonyban jártunk. Pontosabban az északi részén, így végre megnézhettem Pannonhalmát is, Győrt is, és voltunk még egy fantasztikus helyen, amiről azelőtt sosem halottam. Pedig valami lélegzet-elállító! Majk, a térkép szerint Majkpuszta. Oroszlány mellett található, egy szép erdős részen, van mellette egy tó is. A látnivaló egy barokk kori kamanduli szerzeteskolostor, a hozzá tartrozó kertekkel és egyéb épületekkel. A templom két Szent-György vonal találkozási pontjára épült, vagyis itt egy dupla pont van, ami csillag-kereszteződést hoz létre. Ez nagyon ritka. Európában egyedül a Lourdes-i székesegyház van hasonló energetikájú ponton. Milyen érdekes, hogy a kínaiak a Szent-György vonalakat sárkány-vonalaknak nevezik. Ugyanis Oroszlány előtt van egy falu, Bakonysárkány... Sok minden jelölődik a nevekben...
A kamanduli szerzetesek remeték voltak, minden remetének külön kis cellaháza volt, pici kerttel, falkerítéssel elválasztva. Némasági fogadalmat tettek, egy évben csak kétszer beszélhettek 3-3 napig. Idejüket imával, meditációval, elmélkedésel, kertészkedéssel, kézműves munkákkal töltötték. A cellaházaikat nagyon ritkán hagyták el. Az ételt is úgy adták be nekik, ami csak zöldségeket tartalmazott - ugyanis a remeték vegatáriánusok voltak.
A hely hihetetlen, földöntúli nyugalmat áraszt. Kár hogy ma már nem működik a majki erdőkolostor. Ha férfi lennék, ha működne még a rend, beállnék remetének. És sosem akarnám elhagyni ezt a helyet. Teljesen elvarázsolt...
Képeket majd később teszek fel - új gépem van és fogalmam sincs hova lettek letöltve...
Megtaláltam! :)

Pannonhalma:

A templom

A kerengő egyik ablaka

A csodálatos könyvtár

A majki remeteség:

A kút alól titkos kijáratok indulnak...

A szerzetesek és remeték közös étkezője

A temlom, amiből sajnos szinte semmi sem maradt meg

Fotókiállítás az egyik folyosón a lengyel kamanduliak életéből

A portahelyiség plafonja... sajnos az illatot nem tudtam a képre komponálni

Hazajövetelünk előtt még meglátogattuk Sofia barátnőmet is. Ő készítette nekünk ezt az isteni csicserikrémet (meg finom padlizsánkrémet, és tonhalkrémet is), aminek el is kértem a receptjét, mert nekem még sosem sikerült ilyen finomat csinálnom. Sajnos tahinihez (szezámmagkrémhez) nemigen jutok hozzá, ezért hagyományos hummuszt (arab csicseriborsókrém) nem is tudok csinálni. De ez tökéletes, mert Sofia tejszínnel helyettesítette a tahinit, így nagyon finom lágy és krémes finomság lett a végeredmény.

Hozzávalók:
1 doboz csicseriborsókonzerv,
só,
citromlé,
1 kisebb gerezd fokhagyma,
frissen őrölt bors,
1 pici löttyintésnyi tejszín,
a tetejére csilipehely és citrombors,
extra szűz olívaolaj.

Ha nincs konzerv csicserink, akkor áztassuk be előző nap a borsót, majd másnap főzzük meg enyhén sós vízben. Ha puha, 2 evőkanál főzőlével, 1 evőkanál tejszínnel, a lereszelt gerezd fokhagymával teljesen pépesítsük. Keverjünk hozzá még citromlevet, sót, kevés frissen őrölt borsot. Citromléből elég sokat felvesz.
Végül egy tálban formázzuk meg, locsoljuk meg olívaolajjal, szórjuk meg csilipehellyel és frissen őrölt durva zöldborssal.
Isteni finom - pirítóssal, paprikával, paradicsommal, újhagymával, uborkával, salátalevelekkel kínáljuk.Ha van valakinek arab citrombefőttje (sóban érlelt citrom), egy negyed citromhéjat nagyon apróra belevághat a krémbe. De akkor ne sózza külön! Sőt. A citromhéjról is távolítsa el a felesleges sok sót, mert maga a gyümölcshéj is nagyon sós.

Sóban eltett citrom: 4-6 db vastag! héjú citromot mossunk meg alaposan dörzsis szivaccsal (csak finoman) és hosszában vágjuk négybe. A gerezdeket rakjuk egy réteg tengeri sóra (jódozatlanra, mert a jódtól megfeketedik), majd annyi sóval amennyi ellepi, hintsük meg. Megint egy réteg citromgerezd, egy réteg só, stb... Kicsit nyomkodjuk meg a végén és rázogassuk meg az üveget, hogy a só mindenhol ellepje a citromokat. Felönthetjük teljesen citromlével is, de ha megnyomkodjuk talán enged annyit, amennyi kell. Lényeg, hogy légmentesen fedje a só a citromokat. Az üveget csavaros tetővel zárjuk is le. Ne sajnáljuk a sót rá, mert átveszi az isteni citromaromát, és ha ki is fogy a citromgerezd belőle, visszamarad egy citromaromájú, nagyon finom fűszersó. Három hét alatt készül el.
(Ugyanezt a mutatványt megcsinálhatjuk kristálycukorral is - fantasztikus lesz desszertekhez.)

Sofiától kaptam egy isteni, csodálatos, fantasztikus szakácskönyvet. Akartam főzni belőle a blogra, de sajnos a könyvben az elején a szerzői jogok nem engedik semmilyen formában a másolást, terjesztést. Aki velem együtt rajong az arab, spanyol konyháért, vegye meg - örök darab lesz.

A könyv címe: Casa Moro




"1997-es megnyitása óta a londoni Moro mind népszerűbb és népszerűbb étteremmé nőtte ki magát. Amikor pedig a tulajdonos szakács-házaspár, Samuel és Samantha Clark 2001-ben kiadta első szakácskönyvét Moro - The Cookbook ("Moro - A szakácskönyv") címmel, még a korábbinál is népesebb, s immár igen lelkes közönség ismerkedhetett meg velük.

A kötet történeti szemszögből mutatta be Spanyolország és a muszlim mediterráneum konyháját. Könyvünk, a Casa Moro, szintén ezen a területen mozog, ám hangvétele sokkal személyesebb. Sam és Samantha a mézesheteiket Spanyolországban és Marokkóban utazgatva töltötték, és ezen a háromhetes kiránduláson fedezték fel és fektették le konyhaművészetük és filozófiájuk alapelveit. E kötetben részletesen kifejtik elképzeléseiket, és elmagyarázzák, hogyan jutnak el újabb és újabb ízek, ízösszeállítások kidolgozásáig. Azt is megosztják velünk, mekkora hatást tett rájuk a mór Andalúzia szívében fekvő falucska is, ahol kis családjuk második otthonra talált.

Az első szakácskönyv szenvedélyes, intuitív szemlélete és határozott, egyéni látásmódja a házaspár spanyolországi házáról elnevezett Casa Moro lapjain is érvényesül. A jórészt korábban nem publikált receptek elkészítése épp oly egyszerű, mint az első kötetbelieké, s az ételek is legalább olyan ízesek. A végtelenül változatos tapasvariációk és előételek mellett lassan főtt ragukkal és friss marokkói salátákkal éppúgy megismerkedhetünk, mint a befőzés fortélyaival, vagy a vadon termett növények felhasználásával. Ugyanakkor e kötet jóval több is, mint egyszerű receptgyűjtemény: szubjektív és rendkívül érzékletes beszámoló egy gasztronómiai utazásról, egy útról, ami a történelem és hagyomány évszázadain át elsősorban is nagyszerű ételekhez vezet."
A könyv hátsó borítóján egyébként Hugh Fearnley-Whittingstall (River Cottage) ajánlását olvashatjuk.

(forrás itt)

Vörösboros sertésmáj

.

Nem is májat akartam ma főzni... de olyan szép friss volt, és olyan régen került asztalra - nem hagyhattam ott a hentesnél.

Fuzionáltattam a tegnap estéről maradt pizzaszósszal, a végeredmény nagyon fincsi lett...

Hozzávalók 4 főre:

1 kg sertésmáj,

5-6 szál újhagyma zölddel együtt,

8 gerezd fokhagyma (ez is lehet újfokhagyma 2-3 szál),

5 dkg füstölt szalonna,

1/2 evőkanál sűrített paradicsom,

1 teáskanál bazsalikom,

1 teáskanál szurokfű (oregano),

1/2 mokkáskanál őrölt rozmaring (vagy egy 10 cm-es friss ágacska),

frissen őrölt bors,

1 teáskanálnyi frissen összezúzott koriandermag,

só,

liszt,

1 csapott teáskanál kristálycukor,

2 dl száraz vörösbor,

6 dkg vaj,

1 teáskanál olívaolaj.

A májat vékony csíkokra szeltem, az újhagymát karikákra, a fokhagymát apró kockákra. A vajon üvegesre pároltam a kétféle hagymát, majd a májcsíkokat beliszteztem és forróbbra téve a serpenyőt átsütöttem a szalonnadarabkákkal úgy, hogy borsoztam is. Hozzáadtam a pizzaszószt (sűrített paradicsomot, bazsalikomot, oreganot, rozmaringot, cukrot), majd felöntöttem a borral és némi vízzel és összeforraltam. Fedőt tettem rá és kis lángon sütöttem nem több, mint 10-15 percig.

Tálaláskor megszórtam sóval.

Jó sűrű és nagyon ízletes szaftja volt, a máj pedig omlós puha volt benne.

 

Tipp: Nem szabad a sertésmájat sokáig párolni, mert akkor keményedik be. A titok a pont eltalált rövid párolási idő.

Rizzsel, főtt krumplival, csupasz nudlival, kuszkusszal, bulgurral vagy puliszkával (kukoricamálé) is köríthetjük. De akár tarhonyával is el tudom képzelni, vagy még jó kis zsömlegombócokkal is. Ha ez legutóbbi körítést választjuk, akár kevés tejfölt vagy tejszínt is adhatunk a raguhoz a végén.