2011. június 20., hétfő

Ribizliöntetes paradicsomsaláta



Vagy az emlékeidből, vagy inspirációból élsz. Ez a két lehetőséged van.

(Joe Vitale, Dr. Ihaleaka Hew Len: Hoponopono)




Kutakodom a ribizlizselé felhasználásának ügyében, mert egy egész hadsereg egy évi táplálásához elegendő mennyiséget főztem be...  Szóval. Lehet enni vajas pirítóssal. Lehet keverni joghurttal és akkor lesz belőle itóka vagy fagyi vagy leves vagy desszert. Lehet sütikbe használni. Lehet vízzel vagy tejszínnel vagy joghurttal higítva húsokhoz (vadhoz és marhához) mártásként adni. Lehet barbeque pácokba tenni grillezésnél. És lehet használni salátaöntetben is. A Casa Moro szakácskönyv számomra kifogyhatatlan inspirációs forrás. Találtam benne egy gránátalmaszirupos paradicsomsalátát, amit átvarázsoltam ribizlisre. Egy kis adagot készítettem, mer'hátha nem ízlik (bár Casa Moro-s receptben még nem csalódtam).
Hát az egyszerű tökmagolajos-olívás kedvenc paradicsomsalátám mellé született még egy kedvenc.

Hozzávalók az öntethez:

2 (kisebb) gerezd fokhagyma,
2 evőkanál ribizlilekvár (zselé),
2-3 evőkanál víz,
só,
frissen tekert bors,
1 késhegynyi őrölt szegfűszeg (vagy fahéj aki szereti),
4-6 evőkanál extraszűz olívaolaj.
A salátába:
paradicsom,
mandula,
petrezselyemlevelek.

Egy tálkába reszeljük-zúzzuk a fokhagymát, hozzáadjuk a ribizlizselét, annyi kevés vizet, ami olyan olaj sűrűségűre higítja, majd jól szétkeverjük. Adunk hozzá apránként olívaolajat, mindig jól elkeverve az öntetben. Végül sózzuk, borsozzuk, kevés szegfűszeggel ízesítjük.


Egy tálba paradicsomot szelünk, petrezselyemleveleket tépkedünk, s durvára vágott mandulát is teszünk hozzá. Meglocsoljuk az öntettel, finoman átkeverjük. Vagy azonnal, vagy kevés pihentetés után elfogyasztjuk.
Így önmagában is annyira fenséges, hogy rozspirítóssal önálló fogás is lehet. Nyáridényben grillezett sötétebb húsok mellé csodás köret. Ha egészen apróra kockázzuk a paradicsomot benne, akkor pedig egzotikus salsaként tálalható grillezett finomságok mellé. (Ez esetben apróra vágott csilit is tennék bele, elbírja.)

Tipp: a ribizliöntet úgy is készíthető (ha nem tettünk el télire és csak a salátára való mennyiség kell belőle), hogy egyszerűen villával összetörjük a ribizlit, szitán átpaszírozzuk, kissé édesítjük és készen is van.
.

2011. június 18., szombat

Ribizlilekvár bogyózás nélkül és fagyi

.


Gondolhatsz bármit, amit csak akarsz, de a gondolataiddal neked kell együtt élned. 

(indián mondás)

  



Túl vagyok a nagy maratoni befőzéseken. (Eper, málna, meggy, cseresznye.) Ma utolsóként egy nagy vödör ribizlit tettem el lekvárnak. Nagyon-nagyon szeretem. Sütikbe is, kenyéren is, és nagyon finom vadhúsokhoz mártásként is. Azt hiszem messze übereli az áfonyamártást, sokkal ízesebb, pikánsabb. És kiváló télen joghurttal keverve nasiként vagy reggeliként is. Frissen fogyasztva pedig szinte gyógynövény: a citrusféléknél sokszor magasabb a C vitamin tartalma (van benne még B1, B2, B6 és E vitamin), magjai emésztéssegítőek, féreghajtó, lázcsillapító, magas sav és víztartalma miatt kitűnő méregtelenítőszer is.
Többféleképpen is üvegbe lehet zárni ezeket a rubinpiros nyárízű gyöngyöket. Anyu mindig zseléként tette el, hidegen cukorral kikeverve. Az eljárás ekkor a következő: le kell szemezni a ribizlit, majd paszírozón átnyomni, lemérni a kinyert levet, s minden kilogrammra 90 dkg cukrot kell számolni, majd hozzáadni és addig kevergetni lassan, türelmesen, míg a cukor teljesen el nem oldódik. Majd nagyon tisztára mosott és mikróban csírátlanított üvegekbe kell tölteni, a tetejükre folpackot tenni, arra egy késhegynyi szalicilt és jól lezárni a csavaros tetővel. Előnye hogy nincs főzve, így az igazi ízt megőrzi csakúgy, mint a gyönyörű színt. Viszont nagyon édes, mert a hideg eljárás miatt a cukor tartósítja. Azért is lehet így hidegen kikeverve eltenni a ribizlit, mert a gyümölcsök között a legmagasabb pektintartalommal bír. (Valójában szerintem itt is fölösleges a szemezgetés, egyszerűen szárastól át kell paszírozni , aztán cukorral hidegen kikeverni.)




És ahogy én teszem el - mert szeretem egyszerűsíteni a dolgokat, az az igazság: a ribizlit jól megmosom, majd szárastól fölteszem főni. (Aláöntök 1 dl vizet a leégés ellen.) De csak addig, míg egyet rottyan és a gyümölcs levet enged. Ekkor átpréselem gyümölcspaszírozón, majd lemérem a levet és minden kilogrammra 70 dkg cukrot adok hozzá. Újra tűzre teszem és forrás után 10 percig főzöm, majd tiszta üvegekbe töltöm. Tetejükre folpack, arra késhegynyi szalicil, tető és mehetnek szárazdunsztba. Előnye hogy nem kell bogyózni és nem olyan édes, mint a zselé. Színe a főzéstől sötétebb lesz, de íze így is nagyon finom.
A harmadik variáció az, hogy lebogyázod, átpaszírozod, leméred, kilónként 70-80 dkg cukrot adsz hozzá, aztán forrás után 10 percig főzöd, majd üvegezed és szárazdunsztolod. Ezt az eljárást csak terápiás célzattal ajánlom, mert szerintem fölösleges bogyózni.
És készítettem fagyit is belőle, Chili&Vanília receptje szerint, bár sajnos csak jégkására vagyok hitelesítve a kis hűtőmmel, aminek nincs igazi rendes fagyasztója. Pedig gyártanám én a gyümölcsfagyikat sorban, mert imádom... A recept egyszerű: cukrozd le a fél kiló megtisztított gyümölcsöt (ez fokozza erőteljesen a gyümölcs ízét) és hagyd állni míg levet enged egy-két órácskán át. Aztán turmixold össze 2,5 dl joghurttal, cukorral, citromlével (ribizlihez nem kell mert nagyon savanykás gyümölcs) vaníliával (eszenciával vagy cukorral) és kevés alkohollal (ez gátolja meg a tömbbé fagyást). Továbbiakban a fagyikép technológiája szerint járj el. Ha bogyós, magos gyümölcsből van, akkor csak szitán át kell paszírozni és jól összekeverni. Én csak dobozban hűtőbe tettem, így lett a mínusz 6-7 fokon csak jégkása belőle, de így is isteni. Ez minden gyümölcshöz jó recept.

Kétkeréken az étkem, avagy a bicajra pattant szellem no meg fazék esete

.

El kell árulnom magamról egy titkot. Nem tudok biciklizni. Egyenesben még csak eltekerek, de ha már kanyarodni kell... No és a forgalom is zavar. Elég egy szembejövő autó és már lebénultam a bicajon. Belvárosi lányként nőttem fel, így a biciklizés valahogy kimaradt az életemből. Sajnos.





Ti tudok kétkerekűvel közlekedni? Biztosan... és biztos vagyok benne, hogy szerettek is. Egy emberről biztosan tudok, aki szeret. És Ő főzni is szeret. És a kettőt kombinálta. Na így kerültem én is mégicsak kéterékre. Mármint az ételeim fognak helyettem biciklizni Budapest utcáin jövő héten. Bori, a KétkerÉtkem háziasszonya ugyanis biciklivel szállítja házhoz kívánságra az ebédet. Pontosabban Ő főz, segítői bicajoznak. Jövő hétre a receptjeimből válogatott, s ha nem csak a szellemeteket szeretnétek jóllakatni, kóstolhattok a fazekamból is.

A KétkerÉtkem jövő heti menüjét ITT találod. Mindenkinek jó bicajozást, jó étvágyat kívánok! :)




.