2011. november 7., hétfő

Bögrés csokitorta saját levében


Az archaikus Egyiptomból különös emlékünk maradt fenn. Huszonkét kép; amelyet ma is kártyajáték huszonkét lapjaként használnak, huszonegy darab betűvel megjelölve és megszámozva egytől huszonegyig. A képsorozatban az utolsó, betű és szám nélkül, a bolond.
A bolond a becsvágyon kívül áll. Megtanulta Timontól az átkot, hogy ezen a világon minden görbe, csak a gazság egyenes.
... A bolond bölcs? A bölcs bolond? Igen. Milyen kár, hogy a bolond egy okos szót sem mondhat, mikor az okosak olyan bolondok.

(Hamvas Béla: Arlequin)





Tegnap mégiscsak vasárnap délután ránk tört az édesség ehetnék. No, bonyolult sütire még ilyen esetben sem vagyok hajlandó. Ezt a nagy süteményes könyvemben találtam. Összeállítása mindössze 10 perc. Egyszerre kész a torta és az öntet. Őszintén szólva föl sem akartam tenni a blogra, de vittem át szomszédasszonynak belőle és lelkendezve jött át utána, hogy kéri a receptet, mert még életében nem evett ennél csokisab csokisságot és hogy ez volt a legfinomabb csokis süti, amit valaha evett... :) Valóban isteni és ha már ekkora sikere volt, kénytelen vagyok megosztani veletek is. Kikötésem azonban van: szigggorúan egy gombóc fagylalttal tálalandó, a süti éppcsak langyos legyen. Így a legistenibb.

Hozzávalók 5-6 főre:
a tésztához:
1 bögre* liszt,
1 teáskanál sütőpor,
1/4 bögre kakaópor,
3/4 bögre cukor,
1/2 bögre tej,
5 dkg olvasztott vaj,
1 tojás.
Az öntethez:
1/4 bögre sötétbarna nádcukor,
1/2 bögre kristálycukor,
1/4 bögre kakaópor,
3/4 bögre forróvíz.
A tálaláshoz:
vanília- vagy csoki- vagy karamellfagyi.

* 1 bögre = 2,5 dl

A tortát 18 cm-es formában készítsük, mert különben az öntet kifut.
A sütőt előmelegítjük 160-170 fokra. A tortaformát kivajazzuk, a széleit is. Egy nagy tálban egyszerűen csak összekeverjük a torta tésztáját. Ne legyen nagyon híg, olyan muffin-tészta sűrűségű legyen. Belekanalazzuk a tortaformába. Ugyanabba a nagy tálba, amiben a torta alapját kevertük, az öntetet is kikeverjük. Csomómentes legyen, jól keverjük el a hozzávalókat. Majd óvatosan öntsük a tésztamassza tetejére. Mehet is a sütőbe. Körülbelül 30 percig sütjük. A sütés alatt megfordul a tortánk: a tészta kerül felülre és az öntet alulra. Langyosan tálaljuk, minden tányérra kerüljön tészta, öntet és egy-két gombóc fagylalt. Mesésen, pazarul csokoládés.

Figyelem! Akinek nem zár tökéletesen a tortaformája, az bélelje ki sütőpapírral, nehogy a folyékony öntet kifojjon a sütés során. Vagy süsse sütőálló lábosban vagy fazékban.
A 18 cm-es formába a bögre mérete lehet 2,5 dl-től 4 dl-ig.

2011. november 5., szombat

Marokkói tükörtojás (Shakshuka)

Az öreg néha, mintegy véletlenül, ott hagyott egy-egy üszőt vagy egy bikát valamelyik szegény rokon háza előtt. Szokta mondogatni nekem: - Az ételnek más szerepe is van, nemcsak az, hogy áthalad a testeden. Az ennivalóban szellemek rejtőznek, figyelik a sorsát. Ha fösvény vagy, a szellem eltávozik, gondolván, „ez a mocsok olyan zsugori, hogy itt hagyom". De ha megosztod az ennivalódat másokkal, ez a jó szellem mindig veled marad. - Engem úgy neveltek, hogy az étel szent. Előre látom azt a napot, amikor majd semmi mást nem kell már adnotok nekünk, csak kapszulákat, amikben ennivaló helyett valami­féle vegyszerek és vitaminok lesznek, és a misszionáriusok arra fognak inteni, hogy kezünket a tányér fölött összekulcsolva így fohászkod­junk: - Mennybéli Atyánk, áldd meg a mi mindennapi pirulánkat. - De örülök, hogy én ezt már nem fogom látni!

(Sánta Őz, sziú indián sámán)



Ha valami gyors ebédre vagy vacsorára vágyom, akkor a tojás mindig jó ötlet. Persze reggelire is, de én sosem reggelizem. Ezt a marokkói tükörtojást már régen kinéztem kedvenc szakácskönyvemből, a Casa Moro-ból. Ma eljött az ideje mert elpiacoztam a délelőttöt.
A casa moros recept kissé módosult, mert római köményt ír hozzá és én azt nem szeretem. Helyette a magyar konyhában használatos köménymagot használtam, mer' azt meg nagyon szeresssem. És még igazi kerti paradicsomból készítettem, az idei szezon utolsó utáni darabjait hoztam el a piacról. De tökéletes a hámozott paradicsomkonzerv is hozzá.

Hozzávalók 2 főre:
1 doboz hámozott paradicsom (400 gr),
4 tojás,
2-3 szál újhagyma zöldjével együtt vagy 1 közepes salotta hagyma,
2 gerezd fokhagyma (én fokhagymás olívaolajjal készítettem, házilag gyártottam),
1/2 mokkáskanál római kömény (én rendes köménnyel csináltam),
fél csokor petrezselyemzöld vagy korianderzöld,
4 evőkanál olívaolaj,
só,
frissen őrölt bors,
csilipehely vagy por ízlés szerint és 
ha dobozos paradicsomból készítjük akkor egy csipet cukor is kerülhet bele, ha nagyon savanykás lenne a paradicsom.



Az olívaolajon kevés sóval üvegesre sütjük az apróra kockázott (vagy karikázott) hagymákat, hozzáadjuk a mozsárban porrá tört köménymagot, az apró kockákra vágott paradicsomokat, sózzuk-borsozzuk (cukrozzuk ha szükséges) és hagyjuk összerotyogni az egészet. Mikor kissé elsülte a levét, négy kis fészket csinálunk a paradicsomos alapban és ezekbe ütjük a tojásokat. Addig sütjük, míg a fehér rész megszilárdul. Közben a fehér részt kissé mozgathatjuk a szószban, hogy teljesen átsüljön és kissé el is keveredjen. Aprított petrezselyemmel (vagy korianderzölddel) megszórva azonnal tálaljuk. Isteni.
Ez az étel az egész Közel-keleten népszerű, és sokszor fogyasztott étel. 

2011. november 3., csütörtök

Súlyosan addiktív popkorn - filmes esték

.

Volt már, hogy széttártad a karod, és csak pörögtél, pörögtél nagyon sebesen? Hát olyan a szerelem: zakatol a szíved és fejtetőre áll a világ, de ha nem vigyázol, ha nem szegezed a tekinteted egy nyugodt pontra, könnyen elszédülsz tudod - és akkor nem látod, mi történik körülötted az emberekkel, és azt sem, hogy mindjárt elesel.

(Átkozott boszorkák c. film)


A legigazibb mozinézős rágcsa most következik. Igen. A popkorn. A pattogatott kukorica. Teljesen rászoktunk, mióta mozizunk. A DM-ben vettem egy fél kilós bio pattogatni való kukoricát pár hete, már nem sok van a zacsiban. 
Eleinte natúran készítettük, aztán rátaláltam erre a receptre. A receptet átalakítottam, mert kis hazánkban nemigen lehet különböző cukorszirupokhoz jutni, így leegyszerűsítettem. Emellett pontatlan is, ha a hölgyemény instrukciói szerint készítettem volna, szenet vettem volna ki a sütőből. Vagy a hőfokot adta meg rosszul, vagy az időt. Mindegy. Én már a jó receptet közlöm, magyarosítva, egyszerűsítve. Ilyenkor jövök rá arra, mennyire nem mindegy, mit irkál le az ember lánya egy receptben... Nagy kincs egy pontos és megbízható recept.
Én nem szeretem a mikrót, úgyhogy tűzhelyen, lábosban szoktunk kukoricát pattogtatni. Ráadásul üvegfedős edényeim vannak és külön élvezem, ahogy ugrabugrálnak a kukoricaszemek a fedő alatt. :) Jó kis "tüzijátékot" rendeznek, vadul ugrálnak és táncolnak.
Az alap pattogatott kukorica: egy közepesen nagy fazekat vagy lábost (2,5-3 literest) tegyünk a tűre. Melegítsük fel, mikor már kellően forró, öntünk bele 2 evőkanál olajat vagy tegyünk bele 2 dkg vajat. Annyi kukoricaszemet öntsünk bele, amennyi egy rétegben elfér a lábos alján. Tegyük rá a fedőt és nézzük a műsort. Közben folyamatosan rázogassuk az edényt, nehogy megégjenek a szemek. Addig hagyjuk a tűzön, amíg már nem pattog. Ekkor készen is van. Nagy tálba tesszük, sózzuk és lehet nyammogni.
Készíthetünk fűszeres-vajast is. Ugyanígy készül, csak még pluszban pár deka vajat megolvasztunk és tetszés szerinti őrölt fűszereket keverünk el benne. Mikor kész a kukorica, elkeverjük a fűszeres vajjal.
És ami igazán addiktív, az a karamellás változat. Ha azt mondom, eszméletlen finom, meg sem közelítem a lényeget. Egyszerűen abbahagyhatatlan, illegálisan finom, függőséget okozó anyag... 
Ezt a receptet írtam át.

Hozzávalók a karamellás kukoricához:

1,5 liter kész pattogatott kukorica,
4 dkg vaj,
5 dkg sötétbarna nádcukor,
10 dkg kristálycukor,
1 csipet só,
1/2 csapott mokkáskanál őrölt fahéj (elhagyható),
4 cl narancslé vagy víz,
1/4 csapott mokkáskanál szódabikarbóna,
1 teáskanál vaníliakivonat (elhagyható),
szilikonos sütőpapír.

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. A kész kukoricát tegyük egy nagy tálba. Egy lábosban tegyük a tűzre a vajat és a cukrokat. Melegítsük, míg sűrűn egybeállós állaga lesz (2 perc), hogy kissé karamellizálódjon, majd adjuk hozzá a sót, fahéjat, narancslevet vagy vizet. Kevergessük, míg egynemű lesz, aztán hagyjuk kis lángon pötyögni még 2-3 percig. Ekkor vegyük le a tűzről és keverjük hozzá a vaníliakivonatot és a szódabikarbónát. Ez utóbbitól habos lesz az állaga, megnő kissé a térfogata, így könnyebb elkeverni a pattogatott kukoricával. Tehát öntsük rá a kész kukoricára és alaposan keverjük el.
Tegyük egy rétegben kiterítve a szilikonos sütőpapírral kibélelt nagy gáztepsire, és tegyük be a sütőbe 5-10 percre. Közben figyeljük, ha kell, kissé át is keverhetjük, nehogy megégjen. 
Hagyjuk kihűlni, majd törjük szemeire a kukoricát. A sütőbetételtől megváltozik a karamell állaga, kihűléskor nagyon könnyű szétszedni a darabokat. Emellett a sütéstől nagyon finom ropogós lesz a kukorica. Egyszóval eszméletlen jó. :)
Készíthetünk színes változatot is, ezt úgy csinálnám, hogy csak fehér cukorral készíteném a szirupot, belekeverve céklaport. Vigyáznék, hogy ne karamellizálódjon a cukor. A sütőben is nagyon figyelnék rá, épp csak száradjon-süljön kissé át. Ha nem csalódom (de lehet hogy holnap ki is próbálom), akkor szép rózsaszín, édes popkorn lesz a végeredmény.

Tipp: ezzel a módszerrel készíthetünk karamellás mandulát, diót, tökmagot is.




És a film hozzá? Valami édes, szirupos romantikus...
No menek mozizni. Jó éjt nektek is. :)

2011. október 31., hétfő

Quesadilla - filmes esték

.
A szerelem nem kötelesség.
A szerelem adomány.
A szerelem  

kegyelem.




Nem nagyon igazodok ki a mexikói ételféleségek között... a quesadilláról azt olvastam, hogy tortilla kenyér sajttal, hússal, sonkával, stb... van töltve. Tulajdonképpen a sajtos melegszendvics mexikói változata: bármivel megpakolhatjuk. Lényeg hogy sajt legyen benne és torillakenyérből készüljön. Az eredeti quesadilla félbe van hajtva, vagyis az egyik felére kerül a töltelék, a kenyér másik felét ráhajtjuk és addig sütjük, míg a sajt megolvad és összeragasztja a két felet. Ha két lapból készítjük, vagyis az egyik lapra halmozzuk a tölteléket, egy másik lapot pedig ráteszünk, így sütjük egybe - annak a neve sincronizada. 
A tortillakenyér mexikóban egy különleges eljáráson átesett kukoricalisztből készül. Itthon ilyen lisztet nem lehet kapni, ezért keverni kell búzaliszttel, mert a sima kukoricaliszt sikértartalom híján egyáltalán nem áll össze. Ebben a videóban látható, hogyan készül az autentikus tortilla:


Ma úgy jártam hogy elfogyott a kenyerem, és nem volt kedvem rendeset sütni. Ilyenkor mindig valamilyen laposkenyeret sütök. Akár tortilla, roti, puri, naan vagy csapati is lehet, a nevek nagyon hasonló kenyereket takarnak. Mindegyiket nagyon szeretem, mert roppant egyszerűen és gyorsan elkészíthetők és isteni ételeket lehet belőlük varázsolni. Úgyhogy elég gyakran csinálok laposkenyeret. Sőt. Lassan már jobban szeretem, mint a hagyományos élesztőst. Mert könnyebb, sokkal kevesebbet eszem belőle, hiszen egy normál szendvicsben a kenyérarány 90%, a belevaló a 10%, míg a laposkenyeres szendvicseknél ez éppen fordítva van, hiszen leheletvékonyak.
Ma tényleg tortillát készítettem, mert kukoricaliszttel csináltam.

Hozzávalók 8-9 tortillához:
10 dkg kukoricaliszt,
15 dkg búzaliszt,
1,5 dl víz,
kevés só.

A hozzávalókat sima tésztává dolgozzuk. Az állaga legyen kissé lágy, de ne legyen ragacsos, hanem álljon össze és váljon le a kezünkről és a tál faláról. Szép sima, rugalmas tészta legyen. Nehéz nagyon precíz receptet megadni, mert a lisztek eltérően viselkednek. Lényeg a tészta állaga, ha kevés liszt még kell hozzá, tegyünk, a ha víz, akkor azt tegyünk, nem a grammok a lényegesek, hanem amit az állagról írtam: olyan legyen. Gyúrjuk pár percig, míg érezzük hogy olyan selymessé, rugalmassá válik. Ekkor 8-9 kis darabra vágjuk és a darabokat gombóccá formázzuk. Lisztezett deszkán vagy konyhapulton (én a konyhapulton szoktam csinálni, nem vacakolok a deszka elővételével) kinyújtunk egy gombócot kör alakúra és nagyon vékonyra. Olyan 1 milliméter vastagságúra. Közben egy serpenyőt tegyünk fel a tűzre melegedni, közepes lángra. Mikor elég meleg a serpenyő - tegyük bele a tortillát. Míg sül, nyújtsuk ki a következőt. A kis gombócokat kinyújtásig takarjuk le, nehogy kiszáradjanak. A fél szemünk legyen a serpenyőn: mikor felhólyagosodik a kenyér, fordítsuk meg. Egy-egy felét nem kell tovább sütni mint körülbelül 1-1 perc.
Én egy régi teflonserpenyőt használok laposkenyerekhez. A teflonja már használhatatlan, viszont nem sajnálom szétégetni - mert megég elég jól ilyenkor a serpenyő. Szóval nekem van egy kiszuperált, de tortillasütésre kiváló és csak erre használatos darabom.
Ha tölteni és újra sütni akarjuk a tortillákat, világosra süssük csak. Ha nem sütjük duplán, akkor lehet sötétebbre is sütni.
Quesadilla: a kész tortillát a serpenyőbe visszateszem, megszórom a töltelékkel, a másik felét ráhajtom és mindkét felét 2-2 percig sütöm. Isteni ropogós lesz a tészta, a sajt pedig jól megolvad a közepében. Az enyémben sajt és sült paprika és hagyma van. Kínálhatunk mellé bármilyen salsát.
A tortillakenyér nylonzacsiban tárolva 3-4 napig is eláll és puha marad.
Készíthetünk teljesen búzalisztből is tortillát, az indiai változatok pedig fele búza-fele teljes kiőrlésű lisztből, vagy egészen teljes kiőrlésű lisztből készülnek.


A quesadilla vagy sincronizada kiváló házimozis vacsinak, ennél tökéletesebb, egyszerűbb és finomabb szendvics nem is kell. Mellé egy pohár sör vagy kóla és jöhet a film. Pl. a Desperado trillógia. Én imádom...