2012. szeptember 30., vasárnap

A magyar népmese napja (Benedek Elek születésnapja)



  1859-ben született, és 1929-ben hunyt el a nagy székely mesemondó, lapszerkesztő és irodalomszervező Benedek Elek. Az Ő munkásságának, szellemiségének állít emléket a magyarság, hiszen 2005 óta e nap a magyar népmese napja lett.








Benedek Elek Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án (a település akkor Udvarhelyszékhez tartozott, ma Kovászna megye része). Édesapja Benedek Huszár János, édesanyja Benedek Marczella. Gazdálkodó székely katonacsaládból származik, ősei a lófő, illetve gyalogkatona rendhez tartoztak. Apai nagyapja, István, huszárként vett részt az ún. francia háborúkban. Anyai nagyapja, Benedek András Bardócz szék asszeszora volt. A kisbaconi Benedek család első, oklevelekben említett tagja Benedek Urbánus, aki a 15. században élt. 1665-ben Benedek Mihály és fiai Apafi Mihály fejedelemtől címeres nemeslevelet kapnak. Ez a nemeslevél, amint azt Benedek Elek az Édes anyaföldem-ben elmeséli, elveszett, ami nem kevés kellemetlenséget okozott a családnak, mivel annak férfi tagjai így nem mentesültek a székelységre nehezedő kötelező katonáskodás alól.
Elemi tanulmányait a kisbaconi falusi iskolában kezdi. Alig nyolc évesen íratják be a székelyudvarhelyi református kollégiumba, életútjának ez a fordulata egybeesik az osztrák–magyar kiegyezés történelmi momentumával, amely a sötét Bach-korszak lezárását jelenti. Az Udvarhelyen töltött diákévek mély nyomot hagynak az íróban. A gimnázium nyolc osztályának elvégzése után ugyanott érettségizik.




1877 és 1881 között a budapesti egyetem bölcsészkarán tanul magyar–német szakon, majd filozófiát is hallgat, de nem szerez diplomát, inkább az újságírói pályát választja. Egyetemi évei alatt versei jelennek meg az Üstökösben. Ballada- és népmese-gyűjtését megmutatja Gyulai Pálnak, aki felolvas belőlük a Kisfaludy Társaságban. Népköltészeti gyűjtésének anyaga, Kriza János, Orbán Balázs és Sebesi Jób gyűjtésével együtt a Magyar Népköltési Gyűjtemény harmadik részeként megjelenő Székelyföldi Gyűjtés című kötetben lát napvilágot 1882-ben.
1881-től a Budapesti Hírlap munkatársává válik. 1884-ben megnősül, Fischer Máriát veszi feleségül.
1885-ben adják ki első számottevő könyvét, a Székely Tündérországot.
1886-tól az Ország Világ szépirodalmi lap szerkesztője. Munkatársai többek között Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Vajda János.
1887-ben veszi kezdetét viszonylag rövid ideig tartó politikai karrierje: a kormányon lévő, Tisza Kálmán-féle Szabadelvű Párt színeiben indul a nagyajtai választókerületben. Első képviselőházi beszédében a magyar gyermekirodalom és könyvkiadás terén uralkodó áldatlan állapotok ellen emel szót.
1892-ben már Apponyi Albert ellenzéki Nemzeti Pártjának tagjaként indul a választásokon, de sikertelenül.
1902-ben szakít a politizálással.
1889-ben gyereklapot indít Pósa Lajossal, Az Én Újságom címmel, amely mérföldkőnek számít a magyar ifjúsági lapok történetében, és meghatározza a következő évtizedek idevágó törekvéseit.
1894-ben újabb folyóiratot indít: a Nemzeti Iskolát tíz éven át szerkeszti, a magyar közoktatás ügyének jelentős fórumává alakítja. Sorrendben a következő általa indított lap, a Magyar Kritika Benedek Elek rendkívüli sokoldalúságát és ambícióját bizonyítja. Ennek a kiadványnak többek között Osvát Ernő is munkatársa volt.
1894 és 1896 között újabb könyvei jelennek meg, több műfajban is kipróbálja magát. A Huszár Anna nyitja lányregényei sorát. Ekkor jelenik meg a kortársak körében nagy visszhangot kiváltó műve, a Testamentum és hat levél, majd monumentális mesegyűjteménye, a Magyar mese és mondavilág öt kötete.
1896-ban megkezdi a kisbaconi ház építését, mintegy megelőlegezve későbbi végleges hazatérését szülőföldjére.
A századforduló közeledtével egyre nehezebbé válik a székelység helyzete, nagy mérteket ölt az elszegényedés és ennek következtében a kivándorlás. Éppen ezért Benedek Elek örömmel mond igent 1901-ben Győrffy Gyula felkérésére, hogy a székely kérdésről írjon cikkeket a Magyarság című lapba. Kritikai hangvételű írásai azonban nem aratnak tetszést a hatalom képviselőinek körében, 1902-ben már véget is ér a lappal való együttműködése. Mi több, nem hívják meg az 1902. augusztus 28-i tusnádi Székely Kongresszusra sem. Még ugyanabban az évben új lapot indít Földes Gézával, Magyar Világ címmel, ez azonban anyagi nehézségek miatt már egy év múlva megszűnik, és utolsó cikkében Benedek Elek már egész újságírói karrierjét „temeti”. Ennek ellenére 1907-ben, Apponyi Albert kultuszminiszter felkérésére még elvállalja a Néptanítók Lapjának szerkesztését.
1909-től ismét gyerekeknek szóló lapot, a Jó Pajtást szerkeszti, Sebők Zsigmonddal együtt. Sebők 1916-ban bekövetkezett haláláig társszerkesztője, utána főszerkesztője a lapnak, egészen 1923-ig, amikor a Cimbora kedvéért lemond a Jó Pajtásról.
Az első világháború évei alatt Budapesten él. 1919-ben felesége, beteg gyermekükkel, Jánossal hazatér Kisbaconba.
1921-ben Benedek Elek végleg hazatér szülőfalujába. Fogadalma szerint egy esztendeig nem mozdul ki portájáról, de lassan mégis bekapcsolódik az újjászerveződő erdélyi magyar irodalmi életbe: 1922. július 31-én beszédet mond a Segesváron rendezett Petőfi-emlékünnepségen, és cikkezni kezd a Keleti Újságban.
Az Égető Árpád baróti nyomdájában napvilágot látó Én naptárammal kezdi meg itthoni szerkesztői munkásságát, majd 1923-tól kezdetét veszi a Cimbora küzdelmes története. Közben bekapcsolódik a Kós Károly, Nyírő József, Szentimrei Jenő nevével fémjelzett Kaláka társaság munkájába. A falvakat járják, hogy a legmostohább helyzetű magyar településekre is eljuttassák a magyar irodalmat és kultúrát. Főszerkesztője lesz a Vasárnap című lapnak, amelyet a Kaláka tagjai alapítottak. Gyakorlatilag üllő és kalapács közé kerül a konzervatívok és baloldaliak csatározásában. Ilyen körülmények között a Vasárnap, amely később a Vasárnapi Újság címet veszi fel, nem tud hosszabb ideig fennmaradni.
Életének utolsó éveit teljes egészében a Cimborának szenteli. Egyre nyomasztóbb anyagi gondok között küzd a lap életben tartásáért, miközben irodalmi és nem irodalmi polémiák kereszttüzében is helyt kell állnia. 1929-ben a Cimbora kilátástalan helyzetbe kerül.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés éri. Utolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéből a toll, szállóigévé vált: „Fő, hogy dolgozzanak”.
Augusztus 20-án helyezték örök nyugalomra a kisbaconi temetőben, feleségével együtt, aki – korábbi fogadalmukat megtartva, miszerint egyikük sem fogja túlélni a másikat – követte férjét a halálba.
Temetésére hatalmas tömeg gyűlt össze, a helybeli lakosság, rokonság mellett a közélet neves személyiségei is nagy számban jelen voltak.


Meséi itt olvashatóak:

A fekete kisasszony

A csodaszarvas

A tűzmadár

Vége jó, minden jó és más mesék

Székely Tündérország

Többsincs királyfi és más mesék

2012. szeptember 23., vasárnap

Kékszőlős csigabigakalács


Egy alkalommal beszélgettem Pilinszky Jánossal, és a költő megjegyezte: - Utállak benneteket pszivel kezdődő foglalkozásúakat. - Miért utálsz János? - Mert nagyon nagy terheket raktok az emberekre. Azt hirdetitek, hogy minden emberi problémának van megoldása. Ezzel sikerül elérnetek, hogy az emberek többsége úgy érzi, csak ő olyan hülye, hogy nem tudja megoldani a szexuális problémáit, a szüleivel való viszonyát, a házasságát, az egzisztenciális ügyeit, a politikai orientációját stb.- és összeomlik. A valóságban, -mondta Pilinszky- az élet dolgainak többsége nem megoldható. Legfeljebb jól- rosszul elviselhető. Óriási a különbség közöttünk. Ti úgy gondoljátok, hogy az életben problémák vannak és megoldásokra van szükség, én meg úgy gondolom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.
Szíven döfve tántorogtam ki Pilinszkytől.


(Popper Péter)



Kékszőlős csigabigakalács. :) Recept Zsókánál! Érdemes végigböngészni a blogot, én múltkor egy fél éjszakára ott ragadtam. Sok jó dolgot láttam.

Annyi módosulás történt, hogy sem a töltelékbe, sem a mázba nem tettem vajat. És kimagoztam a szőlőt, mert az izabellának óriási és csontkemény magjai vannak. Szóval, olyan szőlőt vegyetek hozzá, ami nem ennyire magos. Különben ti is Hamupipőkének fogjátok érezni magatokat. :))
Isteni finom. Ahogy Zsóka írta, más gyümölccsel is működik, vagy dióval, mákkal. Nagyon ünnepivé varázsolódik ezektől a csigabigáktól, így alkalmas akár karácsonyra, húsvétra, szüretre és más ünnepekre is.
Ha van jól bevált kalácstészta receptünk, készíthetjük azzal is bátran. Egy 22 cm-es tortaformához 1/2 kg lisztből csináljuk. A csigák felszeletelésénél ügyeljünk arra, hogy 7 darabba kell vágnunk, tehát szemmértékkel osszuk fel 7 darabra a feltekert és betöltött tésztahengert, mielőtt vágnánk. Körülbelül 6-7 cm-es darabokat kell vágnunk, mert pont 7 tekercs fér el egy formában.
Citrommáz: a porcukorhoz apránként hozzáadva épp csak annyi citromlével higítsuk, amennyitől sűrűn folyóssá olvad.

2012. szeptember 21., péntek

Olasz csemegebolt a városban



Újra nyílt egy olasz csemegebolt Zalaegerszegen, az Eötvös utcában, a kávézóval szemben, a Gyros bár mellett. Ma jártam ott, vásároltam is egy-két dolgot: igazi parmezánt kóstolóba, articsókaszívet kimérve, száraztésztát, dupla 00-ás lisztet pizzatésztához, fehérborecetet.


A bolt kínálatában egyébként vannak kimérve antipastik, vagyis előételfalatkáknak valók: olívabogyók többféle, articsókaszív olívaolajban, töltött minipaprikák, szardella, stb... A pult másik részében vagy 10-15 féle sajt: valódi parmezán, amit tényleg aranyárban mérnek (így csak fájó szívvel, de egy kis kóstolóravalót vettem csak belőle), Grada padano (szintén parmezánféle), és más sajtok, valamint sokféle igazi olasz felvágott is van, füstölt sonka, szalonna.
Konzerv hámozott paradicsomból sok fajta van, és nem drágák (150-250 forintig), több kiszerelésben is. Paradicsompüré is többféle, paradicsomszósz is többféle van. A száraztészták is jók és olcsók, érdemes ott venni, mert 200-250 forint fél kiló és durumtészták. Rizottórizs is többféle is van. Olívaolajuk van extraszűz 1200 Ft-ért, de van főzni való is, ami olcsóbb. Kávéjuk is több fajta van. Van zöldségrészleg is, most nagyszemű édes szőlő és szilva volt éppen. De télen szerintem lesz citrom, narancs, mandarin is, kezeletlen héjú valószínűleg.
Aztán van a duplanullás liszt pizzatésztához, 300 forint egy kiló. És vettem literes fehérborecetet, az 150 forint volt.

Sok dolgot ezentúl itt veszek.Érdemes betérni.


Mai ebédem. Articsókaszíves, aszalt paradicsomos, sonkás, bazsalikomleveles, parmezános spagetti. A bolt kínálatából.
Azért maradok a Hortobágyi Gulya sajtnál. Sajnos a parmezán a mi pénztárcánkhoz megfizethetetlen. De finom, szó se róla... :)