2024. március 28., csütörtök

Nehéz sós teasütemény

Hát én most nem akartam aprósütit sütni, de így jártam. Nagytakarítunk, és a hűtőpucolás előkerített egy hete lejárt mascarponét. Megkóstoltam, semmi baja nem volt, de krémbe már nem tettem volna bele, ellenben pogácsafélékben még tökéletesen jó tud lenni minden ilyen épplejáratos tejföl, joghurt, vaj. Meg amúgyis, nem szeressük a linzereket, száraz édes aprósütiket, ellenben a sósakra szívesen rájárunk.

Ezt a fajtát most csináltam először, de nem utoljára. Jelen pillanatban ő lett a kedvencem, mert nevével ellentétben csöppet sem nehéz, hanem porhanyósan, szájbanolvadósan könnyű, a sok vajtól extrafinom, és hetek múlva is ugyanúgy élvezhető, mint frissen. De úgysem éri meg azokat a heteket... A receptet TT Konyháján találtam, köszönetem. (Érdemes a sütijei között szétnézni, szuper ügyes a srác.)

 


Hozzávalók:

  • 60 dkg liszt
  • 30 dkg szobahőmérsékletű vaj (vagy margarin)
  • 3 db tojás sárgája + 1 a kenéshez (én tejjel kissé higítottam, mert kevés lett volna az egy sárgája)
  • 1,5-2 dl habtejszín (az enyémbe ehelyett 25 dkg mascarpone került)
  • 2 csapottabb teáskanál só
  • a szóráshoz: lenmag, szezámmag, köménymag, fekete szezámmag, tökmag, mák

A robotgép táljába tettem az átszitált lisztet, elkevertem a sóval, a vajat kockázva szintén a tálba tettem, csakúgy, mint a 3 tojás sárgáját. A dagasztókarral porhanyósra kevertettem, majd belekerült a mascarpone is. Mikor nagyjából összeállt a tészta, deszkán simára gyúrtam, folpackba csomagoltam, hűtőbe tettem 1 órára. Ha nem kinyújtva teszitek hidegre, mint TT a videóban, figyelni kell, nehogy túl sokáig bent hagyjátok, mert a sok vajtól kőkeményre szilárdul a tészta, és nem lehet dolgozni vele. Szóval épp akkor kell kivenni, mikor kissé már megkeményedett, de még nyújtható.

Kivettem a hűtőből, a sütőt bemelegítettem 180 fokra, alsó-felső sütésre. A tésztát kissé lisztezett deszkán kinyújtottam 1 cm vastagra, lekentem a tojássárgájával, villával meghullámoztam a tetejét, majd kb. 5-6 cm széles csíkokra vágtam. Itt lehet variálni, hogy minden csíkot más maggal megszórni, de nálunk - az az igazság -, a köményes mindent visz, szóval én nem variáltam.

Ezután a csíkokat kis rudakba vágtam, szilikonos papíros tepsire sorakoztattam, és az előmelegedett sütőben kb. 20 percig sütöttem.

Tipp: lehet sajttal is megszórni a tetejét, de szerintem ha vajjal dolgoztok, fölösleges, mert így is van egy kis sajtos beütése a vajtól, és ahogy ráolvad a sajt, az olyan nyúlóssá tud válni másnapra, míg a magokkal porhanyós-ropogós marad.

Bakonyi húsgombócok

Már nem is tudom, hol jött szembe ez az étel. De mindegy is, megcsináltam, és még jobban ízlik, mint a sima bakonyi sertésszelet. Reménykedtem benne, hogy kucsmagombával csinálhatom, de sajnos bár az ország egyes részein már előbújtak, nálunk még nem. Szóval finom sima csiperkével is, de erdei-mezei vad gombákkal még ütősebb lenne.
 


Hozzávalók 4 főre:

a gombócokhoz:

  • 60 dkg darált sertéshús, (ebből 5 dkg füstölt szalonna lehet, ha van otthon húsdarálótok)
  • 1 nagyobb tojás
  • só, frissen őrölt bors
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 2 cl víz

a mártáshoz:

  • 1 közepes fej vöröshagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 2 evőkanál olaj
  • 1 teáskanál pirospaprika
  • 1 teáskanál sűrített paradicsom
  • só, 1 csipet kristálycukor
  • 1 teáskanál kakukkfű
  • 20 dkg csiperke gomba (vagy bármilyen vadon termő gomba)
  • frissen őrölt bors
  • 1 dl tejföl
  • 1 púposkás evőkanál liszt
  • 8 deciliter víz
  • 1 zöldségleves vagy erőleves vagy húsleves kocka vagy ha van, házi alaplé

A darált húst befűszerezzük, hozzáadjuk a tojást, vizet és jól összegyúrjuk, majd kisebb gombócokat formázunk belőle. Olyan 20 darab jön ki ebből a mennyiségből.

Egy serpenyőben a szeletelt gombát kevés olajon pici sóval, borssal megsütjük szép pirossasra, majd kivesszük egy tálba. Újra kevés olajat öntünk a serpenyőbe, és kisebb lángon megsütjük a húsgombócokat. De ha egyszerűsíteni akarunk, szilikonos papírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk őket, kissé megolajozzuk, és előmelegített, 180 fokos sütőben pirulásig sütjük.

Közben egy lábosban pörköltalapot készítünk: olajon megdinszteljük az apróra kockázott vörös- és fokhagymát, a végén kissé átsütjük benne a sűrített paradicsomot is, pirospaprikázzuk, és felöntjük vízzel. Teszünk bele egy leveskockát, kakukkfüvet, egy csipet cukrot, s ha szükséges, még egy kevés sót is, plusz a sült gombát. Alaposan összerotyogtatjuk, míg sülnek a gombócok. Végül tejfölös habarással besűrítjük, azzal is rotyogtatjuk még 5 percig és beletesszük a húsgombócokat is, s még adunk neki 5 percet, hogy összeálljanak az ízek teljesen. (Én most a végén apróra vágott medvehagymát is tettem bele.)

Tálaláskor megszórhatjuk aprított petrezselyemzölddel frissítésképpen. Körete változatos lehet: tökéletes rizzsel is, hasábburgonyával, hercegnőburgonyával, burgonyakrokettel, csupasz nudlival is, de spagettivel, pennével, szélesmetélttel vagy bármilyen más tésztával is jó, a zsömlegombóc, knédli is kiváló mellé, akárcsak a nokedli.

2024. március 25., hétfő

Öszibarack sütemény

Nekem egyik kedvenc sütim. De csak amelyiket én csinálom. :) Valaha lakodalmi sütemény volt, de úgy gondolom, otthon is el lehet készíteni egy-egy ünnepi alkalomra. Például húsvétra. Ráadásul nem is annyira bonyolult és munkás süti, szerintem kezdők is bátran nekiállhatnak. A receptet a Gyergyói ízőrzőtől, Alíztól kölcsönöztem, köszönetem érte.



Hozzávalók 16-18 db barackhoz:

  • 10 dkg zsír
  • 15 dkg cukor
  • 1 tojássárga
  • 2 tasak vaníliás cukor
  • 1/2 tasak sütőpor
  • 1 dl tej
  • 1/2 mokkáskanál só
  • 40 dkg liszt

A töltelékhez: 

  • a sütemény kikapart belseje
  • 3 evőkanál baracklekvár
  • 10 dkg porcukor, 
  • 5 dkg vaj
  • 2 evőkanál kakaó
  • kb. 1/2  dl tej
  • 2-3 evőkanál rum
  • ha szükséges egy csipet só

A díszítéshez: 

  • narancs, sárga, piros, zöld élelmiszerfesték (aroma), 
  • kb. 15 dkg kristálycukor
  • 1 tojásfehérje
  • zöld levelek

A zsírt a cukorral, vaníliás cukorral, sóval, sütőporral, tojás sárgájával kikeverjük, hozzáadjuk a lisztet és a tejet is, és tésztává gyúrjuk, majd egy órát hűtőben pihentetjük. (Könnyen gyúrható tésztának kell lennie.) A tésztát rúddá sodorjuk, aztán akkora darabokra vágjuk, hogy diónyi golyókat tudjunk formázni a darabokból. A gombócokat szilikonos papíros tepsire sorakoztatjuk, kissé lelapítjuk őket, hogy félgömb formájuk legyen, és előmelegített, 180 fokos sütőben világosra sütjük. A tésztadarabok között hagyjunk 4-4 centiket, mert megnőnek.

Ha kihűlt a tészta, a közepüket kivájjuk az aljuknál, a kivájt tésztát kézzel teljesen morzsásítjuk, hogy ne maradjanak benne nagyobb egyben darabok, majd ízesítjük a hozzávalókkal. Mindenképpen kóstoljátok meg, kellően ízes és szaftos legyen! De ne legyen se túl folyós, se túl kemény, mert ezt kell visszatölteni a kikapart héjakba és ezzel ragasztunk össze egy-egy betöltött félgömböt. Végül aromákkal olyan barackosra színezzük ecset segítségével, hagyjuk megszáradni, majd megkenjük tojásfehérjével, aztán kristálycukorba forgatjuk. Végül valamilyen zöld levélkével díszítjük, lehetőleg ehetővel, pl. mentalevéllel, ázsiai bazsalikomlevéllel vagy valamilyen gyümölcsfa levelével.

 


 

Tippek: a tölteléket mindenképpen kóstoljátok, ugyanis sokan azért nem szeretik ezt a süteményt, mert lagzikban íztelen, száraz darabokat ettek. Ha jól be van ízesítve a töltelék házi barack lekvárral, rummal, kakaóporral, akkor nagyon finom tud lenni! Tehát kóstoljátok, úgy ízesítsétek a szátok íze szerint. Vannak olyan receptek, ahol darált dió is kerül a töltelékbe. Úgy is nagyon finom lehet, érdemes kipróbálni, hogy a kikapart tészta egy részét lecseréljük durvára darált, serpenyőben kissé megpirított dióra.

Lehet kapni minden COOP boltban azokat a műanyag flakonos aromákat (mandula, császárkörte, stb...), azokkal tökéletesen lehet színezni. Ecsettel dolgozzatok, csináljatok átmeneteket és akkor gyönyörű barackos lesz. A mandulaaromát keverjétek valamelyik sárga színű aromával, vagy a császárkörte aromával, mert túl műzöld, és én a zöldet higítanám is vízzel, hogy nagyon lágy árnyalata legyen csak.

2024. március 15., péntek

Kossuth kifli

Eredetileg citromos ízesítésű, én most naranccsal készítettem. 

 


Hozzávalók egy közepes tepsihez: 

  • 25 dkg liszt 
  • 15 dkg ghí vagy jászvaj (lehet sima olvasztott vaj is) 
  • 6 nagyobb méretű tojás 
  • 30 dkg porcukor (ebből 3 db vaníliás cukor) 
  • 1 narancs reszelt héja 
  • 1,5 dl narancs leve 
  • 1 tasak sütőpor 
  • csipet só 
  • a tetejére: 15 dkg durvára vágott dió, 3 evőkanál kristálycukor 

A diót megpirítottam egy serpenyőben. (Óvatosan pirítsátok, mert nagyon könnyen megég, és akkor keserű lest, szóval végig kevergessétek és felügyeljétek.) A tojásokat szétválasztottam, a cukrot szintén. A narancs héját belereszeltem a fehérjékbe, és felvertem habbá a csipet sóval és a fele cukorral. A tojássárgájákat fehéredésig-habosodásig felvertem a cukor másik felével, majd hozzákevertem a jászvajat is és a narancs levét is. A sütőporral elkevert lisztet hozzákevertem a tojássárgájákhoz, majd ehhez a felvert fehérjehabot is. Szilikonos sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem a masszát és a tetejét megszórtam a 3 evőkanál kristálycukorral elkevert pirított dióval. A 180 fokos előmelegített sütőbe tettem sülni 20 percre. Csináltam tűpróbát, mielőtt kivettem. Mikor kihűlt, egy nagy pogácsaszaggatóval félholdakra szaggattam. 

Tipp: Ha van házilag készített kandírozott narancshéjunk, azt vágjuk apróra, és keverjük bele a tésztába. Akkor nem is kell a narancslé bele. Ha citrommal készítjük, akkor csak egy fél citrom leve kell bele.

Tipp2: A dió pirítását nehogy kihagyjátok! Ég és föld a különbség, ha előre pirított dióval sül, mintha csak simán megszórnátok pirítatlan dióval a süti tetejét.

A francia briós

Gyerekkoromban, az általános iskolában délután mindig kaptunk uzsonnát a napköziben. És az én kedvencem a briós volt. Imádtam. Persze az csak sima kalácstésztából volt, de jó sok kristálycukorral a tetején. 

 

Most viszont megsütöttem az eredeti változatot, a franciák soktojásos, rengetegvajas brioch-át. Mintha szerelemgyereke lenne a kalácsnak, croissantnak és égetett tésztának. Egyszerre kopogós és hihetetlenül porhanyós-ropogós a héja, a belseje extrakönnyű, extralágy, érződik a vaj és tojás íze a tésztán. Szóval nagyon finom. Viszont rettentően tömény is, egy darabnál - már ha kis méretűeket sütünk - többet nem lehet megenni belőle. 

Viszont akár különleges darabja is lehet a húsvéti ünnepi lakomának.

Én most egy kis adagot csináltam próbaképpen, de ezt nyugodtan duplázhatjátok is, ha családnak, több főre készül. És még valami: géppel dagasszatok, kézzel állati nehéz lenne ennyi vajat beledolgozni a viszonylag kemény tésztába, de a gép elbír vele.

Hozzávalók 5 kis brióshoz:

  • 30 dkg liszt
  • 3 tojás
  • 3 dkg kristálycukor (lehet benne vaníliás is)
  • 2 dkg friss élesztő
  • 15 dkg szobahőmérsékletű, lágy vaj
  • 1 púposkásabb mokkáskanál só
  • 1 csapott teáskanál sikér (el is hagyható) 
  • a lekenéshez: 1 tojás

A tojásokat felvertem a belemorzsolt élesztővel és a cukorral, majd hozzászitáltam a sikérrel elkevert lisztet is, és a robotgéppel addig kevertettem, míg sima lett a tészta. Ekkor adtam hozzá a vajat és a sót,  és még 10 percig dolgozott a gép magasabb fokozaton, míg a tészta nagyon szép sima lett. Én most nem is kelesztettem duplájára, hanem egyből formáztam, és a szilikonos papíros tepsin hagytam kelni letakarva. Egy nagy és egy kicsi gombócot csináltam minden brióshoz, a nagy közepét benyomkodtam és a mélyedésbe tettem a kicsi golyóbist. Mielőtt az előmelegített, 180 fokos sütőbe tettem volna alsó-felső sütésre, lekentem őket tojással, és ollóval bevagdostam a kicsi és a nagy részüket is több helyen. Olyan 15 percig sütöttem őket, de félidőben letakartam a tetejüket szilikonos sütőpapírral, mert a tésztában viszonylag sok a cukor, így gyorsan színt kap.

 

 

Ez alapján a videó alapján készítettem, ebben a hölgy egyből beleteszi a vajat is a tésztába, szerintem így sem lehet rossz, majd kipróbálom, és ő egyben süti.

A formázást pedig Martha Stewarttól lestem el.

2024. február 25., vasárnap

Wellington szüzpecsenye

A múltkorában nagyon szép és akciós szűzpecsenyéket vettem. Az egyikből rántott hús készült, a másikat pedig most wellington-módra készítettem el.

 


Hozzávalók:

  • 1 szűzpecsenye
  • 25 dkg barna csiperke
  • 1/2 marék szárított vargánya (vagy kevés fagyasztott szegfűgomba vagy rókagomba)
  • só, bors,
  • 1 mk. kakukkfű
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 5 dkg vaj
  • 1 tk. olaj
  • 3 tk. (nálam magos) mustár 
  • 15 dkg jó minőségű, vékonyra szeletelt sonka (ne az a magyarosan túlfüstölt, túlsózott fajta legyen, inkább fekete-erdei, pármai, spanyol vagy prágai típusú, vagyis nem füstölt, hanem érlelt - vagy még a szeletelt bacon is jó, az nem erősen füst-ízű)
  • 1 csomag leveles tészta
  • 1 tojás a kenéshez
  • és nem kötelező, de én éjszakára tejbe áztattam a húst

A vargányát beáztattam kevés vízben. Mikor megpuhult, kicsavartam és a többi gombával együtt ledarátam cutterben, majd egy teáskanálnyi olvasztott vajon sóval, borssal, kakukkfűvel addig sütöttem, míg az összes levét elfőtte, a legvégén pedig átfuttattam még benne egy gerezd zúzott fokhagymát, hogy épp csak kapjon hőkezelést, és elveszítse a nyers jellegét. Félretettem, hagytam kihűlni.

A húsról lemostam a tejet, papírtörlővel szárazra töröltem. Sóztam, frissen őrölt borsot tettem rá úgy meglehetősen, és a vaj maradékán plusz egy teáskanál olajon körbepirítottam, de úgy rendesen. Igazán pirult lett, a vaj közben megkaramellizálódott, ettől a hús kapott egy kis füstös jelleget, mintha faszénen sült volna. Miután kivettem a serpenyőből, mustárral körbekentem.

 


Egy folpack darabot kiterítettem a konyhapultra, beterítettem sonka szeletekkel, rákentem a gombapépet, rátettem a húst és feltekertem. A folpack két végét megcsavartam, hogy szoros henger legyen. Itt fagyasztóba kellett volna tenni legalább másfél órára, de siettem, így azonnal beletekertem a leveles tésztába is. Kissé ki is repedt az egyik oldala, de az ízén nem változtatott, nagyon finom lett így is. Egy tepsit kivajaztam, beletettem a húscsomagot, megdíszítettem a tetejét a tészta leeső darabjaival, lekentem tojással és előmelegített, 190 fokos sütőben alsó-felsőn 30 percig sütöttem. Kivétel után pihentettem 10-15 percig, mielőtt felszeltem. Vajas zöldborsóval, sárgarépával és burgonyapürével tálaltam.

Gordon Ramsay-t megnézetem a jutyúbon előtte, a technika végett. 

Bélszínből csak akkor érdemes elkészíteni, ha érleltet kapunk, ami nálunk Magyarországon nincs. Legalábbis egészben nincs. Valamint szerintem a szárított vargánya nagyon kell bele, ahogy a vaj sem kihagyható, ad egy olyan plusz fergeteges ízt, amit semmilyen olaj nem tud adni. Köretként a vajas párolt zöldségek illenek hozzá igazán, a burgonyapüré is passzol, de egy rafinált friss salátával is el tudom képzelni.



2024. február 23., péntek

Csirke "piccata" (citromos-kapris csirkemell)

Szerintem a csirkének négy olyan fűszere van, amitől csak jó lehet: só, vaj, citrom, fokhagyma. Ebben a fogásban mindegyik megvan, sőt, a kapri és a petrezselyemzöld még emel rajta. Elegáns, egyszerű, akár ünnepinek is mondható étel, és a nem elhanyagolható ráadás: a 20 perces extra gyors ételek nem túl nagy táborát erősíti. És még azt is mondom, az unalmas csirkemell-ételek közül maximálisan kiragyog, mert se nem unalmas, se nem íztelen. És ha én dicsérem, az már valami, mert egyáltalán nem szeretem a csirkemellet.

 


Hozzávalók 4 főre:

  • 1 nagy egész csirkemell csont és bőr nélkül (de aki szereti a pirult csirkebőrt, nyugodtan hagyja rajta)
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 5 dkg vaj
  • só, frissen őrölt bors
  • kevés liszt 
  • 2 nagy gerezd fokhagyma
  • 1 dl száraz vagy félszáraz fehérbor
  • 1 kis üveg kapribogyó
  • 1 nagy csokor petrezselyemzöld
  • 1 biocitrom
  • 4 dl csirke alaplé vagy ennyi víz és egy fél tyúkhúsleveskocka

A csirkemellet kb. 0,5-1 cm vastag szeletekre vágjuk, kissé sózzuk, borsozzuk és lisztben megforgatjuk. A vaj és olaj keverékén előpirítjuk, majd hozzáadjuk a nagyon apróra vágott fokhagymát és csak átfuttatjuk a forró zsiradékban, aztán rögtön fel is öntjük a fehérborral. Fél percig forraljuk, végül felöntjük 4 dl csirke alaplével, hozzáadjuk az előzőleg szűrőben leöblített kapribogyókat (hogy ne sózza el az ételt, mert az üveges kapri nagyon sós), a vágott petrezselyemzöldet, és a felkarikázott citrom felét. Forraljuk 5 percig, majd kóstoljuk és ha még szükséges sózzuk, vagy citromlét adunk hozzá. A citromossága egyéni ízléstől függ: ki mennyire savanykásan szereti. Ezért először csak egy fél citromot adjuk hozzá. 

 


Míg fő a csirke, a spagetti is készen van hozzá. Jó még szerintem rizskörettel is, illetve pulykamellből is ugyan ilyen tökéletes.


2024. február 22., csütörtök

Majoránnás sertéspecsenye (most gombával)

Sokszor készítettem már, nagyon szeretjük. Mivel volt még a magam készített üveges gombámból maradék, azt is tettem hozzá. 

 


Hozzávalók 4 főre: 

  • 8 szelet hosszúkaraj (csontossal még finomabb) vagy tarja 
  • 5-6 evőkanál olaj vagy ennek megfelelő zsír vagy vaj 
  • 1 nagyobb fej vöröshagyma 
  • 4 gerezd fokhagyma 
  • só, frissen őrölt bors 
  • mustár 
  • 1 csapott mokkáskanál őrölt köménymag 
  • 2 evőkanál majoránna 
  • 1/2 erőleves kocka vagy marhahúsleves kocka 
  • 1 evőkanálnyi sűrített paradicsom 
  • 1 mokkáskanál kristálycukor 
  • kevés liszt 
  • és most pluszban konzerv gombafejek 

A húst kiklopfoltam, a szélein a hártyákat kissé átvágtam, hogy ne púposodjon sülés közben. A szeleteket mustárral megkentem, sóval, frissen őrölt borssal ízesítettem és kevés lisztben megforgattam, a zsiradékon hirtelen átsütöttem mindkét oldalukat. Majd a visszamaradt zsiradékon (ha felvenné a hús, pótoljuk ki) kevés sóval átsütöttem kissé a nagy félszeletekre vágott vöröshagymát, és a szeletelt fokhagymát, aztán hozzáadtam a sűrített paradicsomot is, és azt is pár percig sütöttem, folyamatosan kevergetve. Végül visszatettem a serpenyőbe a hússzeleteket, felöntöttem annyi vízzel, ami ellepte őket és fűszereztem majoránnával, köménnyel, valamint hozzáadtam a leveskockát is. Fedő alatt kis lángon pároltam puhulásig, ez olyan 30 percvolt körülbelül. Végül kóstoltam, és pici cukorral állítottam az ízén, illetve a gombafejeket is beletettem a serpenyőbe. Nagy lángon elsütöttem róla annyi vizet, hogy sűrű, finom, de bő szaftja maradjon. Párolt rizzsel, hajában főtt burgonyával tálaltam. Aki rajong a füstölt szalonnáért, készítheti úgy is, hogy először kisüt kakastaréjokat, és a visszamaradt szalonnazsíron főzi meg az ételt. Tálalásnál pedig a szeletekre helyezi a szalonnakarikákat. 

 


Ha friss gombával csinálnátok, azt a főzés legelején a zsiradékban süssétek minden nélkül szép pirosra, vegyétek ki a serpenyőből, és a végén adjátok csak hozzá a kész ételhez.

Aki kedveli a tejfölös ételeket, a végén kevés tejfölt vagy tejszínt is adhat a szószhoz.

2024. február 21., szerda

Zalai krumpliprósza

Az országban gyakorlatilag mindenütt sütnek hasonlót, de van egy lényeges különbség a lepcsánkához, cicegéhez, görhönyhöz, latkeszhez képest: a prószában nincs tojás, ellenben van valamilyen savanyított tejtermék: aludttej (régen ezzel készült), kefír, joghurt vagy kultúra (más néven író). És míg a felsoroltakat kis, tenyérnyi méretűre sütik, addig a prószát a serpenyőben palacsinta méretűre, egyben sütjük. Illetve régen az alaposan kizsírozott nagytepsiben sütötték a sütőben, s mikor elkészült, olyan 10-szer 10 cm-es kockákra vágva kínálták.

Egyébként még a latkesz is eltér a cicegétől, lepcsánkától, ugyanis abba a tökreszelőn, vastagra reszeljük a burgonyát, és bővebb olajban sütjük, hogy a kilógó kis burgonyaszálak extra ropogósra sülhessenek. Tehát a prósza és a latkesz külön műfaj a többihez képest, bármely néven is neveztessen ez a kis krumplilepény az ország különböző pontjain.



 

Hozzávalók 3 darab, palacsinta méretű prószához: 

  • 35 dkg sütnivaló, vagyis C-s burgonya (tisztítva ennyi! és nálam Agria fajtájú)
  • 1 kis dobozos kefír (140 gr)
  • 10 dkg liszt
  • 2 mokkáskanál só
  • a sütéshez olaj vagy zsír
  • A tálaláshoz: tejföl, sajt (opcionális)

A burgonyát lereszeltem a négyszögletes reszelő sajtreszelő részén, hozzákevertem a lisztet, kefírt, sót. Serpenyőben jó vékonyan elterítettem a tésztát 1 evőkanál olajon, és közepes lángon mindkét felét szép pirosra sütöttem. 

Ez az alaptészta. Ebbe aztán keverhetünk újhagymát, snidlinget, fokhagymát, medvehagymát (az enyémben most az van), szalonnát, sonkát, gombát, stb... Illetve ezt a tésztát használhatjuk hús bundázásához is.

 


A recept persze burgonya-függő, olyan értelemben, hogy nem egyformán eresztenek levet, a lisztet tehát ehhez képest adagoljuk. Nem kell megijedni ettől, ha már kétszer-háromszor sütöttünk prószát, tudni fogjuk a jó állagot, a jó krumpli-liszt arányt.

A rizsfözés rejtelmei

Az elmúlt hetekben többször olvastam különböző főzős csoportokban a rizsről késre menő vitákat. Például egyszer a töltött káposzta kapcsán vagy ötszáz hozzáaszólás volt, hogy most meg kell-e mosni a rizst, vagy nem? Aztán egy másik helyen valaki váltig állította, hogy nincsenek rizsfajták, csak a feldolgozásán múlik, hogyan kell főzni. Szóval a rizs kapcsán még mindig nagy a homály, sok a téveszme, még mindig sokan félnek a főzésétől. 

 


 

Nem mondom, hogy rizs szakértő vagyok, de emberem például utálja a rizst, de az enyémet szereti, mert szerinte az enyém finom, pergős, míg náluk a benti konyhán gezemicés, ízetlen. Sokan emlékszünk erre a gezemicére a menzáról szerintem, én is emiatt utáltam meg a rizst. Tegyük hozzá, hogy mikor én gyerek voltam, még nem is lehetett jó minőségű rizst kapni, csak olyat, ami maximum rizstöret volt gyakorlatilag, és tele volt apró kaviccsal, ilyen-olyan magokkal, szennyeződésekkel. Mindig szemenként át kellett válogatni főzés előtt. Ma már azonban sokféle és jó minőségű rizst lehet kapni szerencsére. 

- Kell-e mosni? Igen, minden esetben meg kell mosni a rizst. Ezer kézen-helyen megy át, mire az asztalunkra kerül, vagyis sok szennyeződés lehet rajta, nem beszélve a sajnos mai korra jellemző mikroműanyagokról. Ha koptatott, vagyis fényezett rizs, rajta lehet még talkum, amivel koptatják, illetve a rizsnek magas az arzén tartalma, és valamennyit lemoshatunk belőle, bár igazán az áztatással, illetve a bő vízben főzéssel tűnik el a legtöbb arzéntartalom. Nekünk magyaroknak ez annyira nem érdekes, ez a rengeteg rizst fogyasztó országokban lehet igazán szempont. És hát a mosással megy le nagyon sok fölösleges keményítőpor a rizsről, vagyis a pergős rizs első lépése az, hogy ettől megszabadítjuk a rizst: vagyis megmossuk. Tehát mindenképpen érdemes átmosni a rizst főzés előtt. Még a rizottó rizseket is, mert a közhiedelemmel ellentétben, ha szűrőben, folyó víz alatt van átöblítve, nem oldódik ki belőle a keményítő, de áztatni nem szabad. A rizst tehát kétféle módszerrel moshatjuk: ha csap alatt szűrőben többször bő vízzel lemossuk, vagy ha egy tálban bő vizet engedünk rá, kézzel átkevergetjük, és mindig leöntjük róla a fehér, keményítős vizet, és ezt addig ismételjük, míg tiszta áttetsző lesz a rizsen a víz. 

- Áztatás. Kell-e? A legtöbb rizsfajtát érdemes áztatni, különösen az aromás basmati és a jázmin rizst, illetve a hosszú szemű fajtákat. Jobban megőrzik az aromájukat, mert kevesebb idő alatt főnek meg. Az áztatási idő minimum fél óra, de lehet több is. A kerek szeműeket nem áztatjuk, mert ezek vagy rizottó rizsek, vagy szusi rizsek, vagy ragacsos rizsek (nálunk ilyen nincs), amiknek légyege, hogy megmaradjon bennük a sok keményítő, hogy főzés után tapadósak legyenek. 

Főzés. - Nálunk Magyarországon a török piláf-módszer lett a bevett eljárás, ami azt jelenti, hogy kevés zsiradékon átpirítjuk a rizst, míg áttetsző lesz és pergős, majd épp annyi vízzel öntjük fel, amennyit fel is fog szívni. Az arány 1:1,5 - 1:2. Rizsfajtától, áztatási időtől függ. A rizs rengeteg vizet képes felszívni, ezért ha többet adunk hozzá a kelleténél, szétfő és gezemice rizskása lesz belőle. 

- Bő vízben főzés: úgy főzzük, mint a tésztát, bő vízben. Puhulás után szűrőben leszűrjük, jól lecsepegtetjük. 

- Sima főzés, ahogy Ázsiában csinálják: a beáztatott rizst annyi vízben főzik, amennyit fel is szív. Jelen esetben nincs előpirítás és zsiradék. A szusi rizsnél 1:1,25 az arány, hosszúszemű és jázmin rizsnél 1:2, barna rizsnél 1:2,5-3 (attól függően, mennyi ideig volt áztatva), kerekszemű rizseknél 1:1,5-2. 

- Rizottó főzés: van zsiradékon előpirítás, viszont a folyadék (általában húsleves) folytonos keverés mellett, apránként van hozzáadagolva a rizshez, ami végi nincs lefedve, hiszen végig kevergetjük. Az arány 1:3-4. Attól függ, mennyi gőzölődik el a főzés során, és mert a rizottót mindig "szottyosra" hagyjuk, vagyis kevés lében marad a rizs tálalásnál. A metódusból is látszik, hogy amit mi magyarok rizottónak mondunk, pl. csirkemájas rizottó, rizses hús, stb... egyik sem rizottó, hanem valójában mind piláf, mivel piláf módszerrel készül. 

Bármelyik módszerrel is főzzük a rizst, forrás után kis lángon általában 10-15 perc elteltével meg is fő. Ezért felejtsük el a zacskós rizseket, semmi időt nem takarítunk meg velük, csak még műanyagot is főzünk bele. Teljesen fölösleges és káros szerintem. Az előgőzölt rizseknek rövidebb a főzési ideje. (Bár én soha nem veszek előgőzöltet, így erről nem sok tapasztalatom van.) 

Mit ronthatunk el tehát a rizs főzésénél? És most a nálunk jellemző piláf technikára gondolok. 

- Nem mossuk meg. 

- Nem áztatjuk be. 

- Nem megfelelő edényt választunk. Vastag falú, hőtartó edény szükséges, lehetőleg tapadásmentes. 

- Túl nagy lángon főzzük. A rizst forrás után mindig a tűzhelyünk legkisebb lángjának a legkisebb lángján főzzük fedő alatt. És csak addig, amíg majdnem beszívja az összes vizet, vagyis valamennyit még látunk rajta, pontosabban a rizsszemek között. Ekkor már lekapcsoljuk a lángot, visszatesszük azonnal a fedőt és 10-15 percig hagyjuk, hogy teljesen felszívjon minden folyadékot a rizs, és teljesen bepuhuljon. 

- Belekevergetünk. A rizst lefedés, vagyis forrás után nem piszkáljuk! 

- Felemelgetjük a fedőt. A fedőhöz nem nyúlunk! Csak egyszer nézzük meg, mikor már sejtjük, hogy beszívta majdnem az összes folyadékot, és azonnal vissza is tesszük rá! 

- Nem hagyunk gőzölődési időt. Mikor lekapcsoljuk a lángot a rizs alatt, a fedőt még 10-15 percig rajta kell hagyni, hogy a rizsszemek közepe is teljesen be tudjon puhulni. 

- Nem teszünk különbséget a rizsfajták között. Holott más-más a főzési technika, más a puhulási idő, más állag az elérendő. A kerekszemű rizsekből készítünk rizottót, szusit, tejberizst, rizsfelfújtat, a hosszú szeműekből lesz piláf, birjani (ehhez basmati rizst használunk), paella, köret. 

- Nem sózzuk. Ázsiában jellemző lehet, de a magyar ízlés nem szereti a sótlan rizst.

2024. január 30., kedd

Valóban extra ropogós édesburgonya hasábok

Az IGAZÁN ropogós édesburgonyahasáb olyan, mint Colombo felesége. Beszélnek róla, ígérgetik a találkozást vele, de még soha senkinek sem jött össze a randevú. Holott a neten százezer-féle recept kering, ilyen-olyan trükkökkel, "tutibiztos" tippekkel, és mégsem. SOHA nem olyan. 

Na most ez eddig volt igaz. Ennek a kínai hölgynek már jópár éve nézem a videóit, kipróbáltam több receptjét is, mind tökéletes és megbízható. Szóval mondhatjuk, ő megtalálta Colombo feleségét. 

Egy nagy méretű édesburgonya lisztes kérgéhez kell: 

  • 5 dkg liszt 
  • 5 dkg kukoricakeményítő 
  • 1 púpos teáskanál sütőpor 
  • 1 csapott mokkáskanál szódabikarbóna 
  • A spricceléshez: 
  • 3 evőkanál víz 
  • 3 evőkanál 10%-os ecet 

A száraz hozzávalókat elkeverjük és eloszlatjuk az édesburgonya hasábokon, de nem az összeset, a harmadát megtartjuk. Megspricceljük az ecetes vízzel, hogy kissé összetapadjon a lisztes bevonat és ráragadjon a hasábokra, majd még egy kevés lisztkeverékkel megszórjuk, elkeverjük. Körülbelül 170-180 fokos forró olajban 3-4 percig sütjük. Ha kihűlt, vagy még extrábban ropogósan szeretnénk enni, még egyszer beledobjuk a 190-200 fokos forró olajba, körülbelül 10 másodpercre.

 

2024. január 16., kedd

Bajor virslisaláta

Szilveszterkor több virslit vettem a kelleténél. Egyrészt mert nem tudni, mennyi fogy ilyenkor, másrészt meg mindenhol akcióban volt, gyakorlatilag féláron. A maradék így ment a fagyasztóba. Ma megint kártyás esténk van, úgyhogy bajor virslisalátát készítettem belőle, gyökérkenyérrel. 

 


 

Mivel saláta, nem adok meg fix mennyiségeket. Csak körülbelül mondjuk 4-5 főre: 10 db virsli, 2-3 nagyobb csemegeuborka, 2 közepes lilahagyma, egy csomag retek, vagy egy darab jégcsapretek, nálam most egy darab tarlórépa, mivel hasonlít az íze kissé a retekére is. Öntet: 2 púpos teáskanál magos mustár, 3-4 evőkanál jobbfajta hidegen sajtolt olaj, pici só, frissen őrölt bors, 1 csapott teáskanál kristálycukor, ízlés szerint uborkalé vagy fehérborecet, kábé 1-2 evőkanálnyi. A virslit megfőzzük, langyosra hűtjük, karikázzuk vagy csíkokra vágjuk, a lilahagymát, retket és uborkát úgyszintén tetszés szerint aprítjuk. Az öntethez valókat krémesre kikeverjük, összekeverjük a többi hozzávalóval. Jó ha áll legalább egy-két órát. Tálalás előtt mindenképpen kóstoljuk, ha kell valami, pótoljuk. 

 


 

Házi kenyérrel, bajor pereccel vagy hajában sült burgonyával kínáljuk. Amúgy azt gondoltam, semmi extra, legalább elhasználom a virsliket, de meglepően finom. 🙂 A receptet innen ollóztam.

2024. január 8., hétfő

Marinált gombafejek / Üveges eltett gomba

Gombarajongóknak. Kiválóan illik sültek mellé, például. 

 


 

Hozzávalók 2 főre:

  • 1/2 kg aprószemű, friss champion gomba
  • 1 közepes fej vöröshagyma
  • 1 kisebb gerezd fokhagyma
  • pár szem koriandermag
  • pár szem egészbors
  • chilipehely (elhagyható)
  • 1 csapott mokkáskanál só
  • 1 teáskanál 10%-os ecet

A felöntőléhez:

  • 1/2 liter víz
  • 1/2 csapott evőkanál só
  • 1,5 csapott evőkanál kristálycukor
  • 1 evőkanál 20%-os ecet (ne szaladjon meg az ecet, épp csak nagyjából legyen meg az egy evőkanál)

A gombát megmossuk és feltesszük főni bővebb vízben, amibe egy csapott mokkáskanál sót és egy teáskanál 10%.os ecetet teszünk. Forrás után 20 percig főzzük. Közben megtisztítjuk a hagymát, fokhagymát, az előbbit félkarikákra vágjuk. A főzés vége előtt 10 perccel feltesszük a felöntőlének való vizet is. Majd leszűrjük a gombát és üvegbe tesszük a fűszerekkel, hagymákkal együtt. A közben felforrt felöntőlét levesszük a tűzről, ízesítjük sóval, cukorral, ecettel, elkeverjük és a gombára öntjük, a tetőt rácsavarjuk az üvegre. Ha kihűlt, mehet a hűtőszekrénybe 2-3 napra. Tálaláskor hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni és meglocsoljuk szűz olívaolajjal is. 

Ez a marinált gomba eláll két-három hétig is a hűtőben. Valamint én most nem igazán friss, ress gombából próbáltam ki. Így is finom, de szebb, jobb, ha nagyon friss, igazán szép gombából csináljátok. (Recept innen.)

Ha viszont olyan gombát készítenénk, amilyen a bolti konzerv gomba - és érdemes, mert egy kis dobozkában alig van pár szem gomba és nagyon drága -, akkor a menet a következő: forralj sós vizet literenként 2 dkg sóval. Mosd meg a gombát, és tedd bele az egészben hagyott apró, vagy szeletelt nagyobb gombát a lébe, és főzd 30 percig. Végül tedd csírátlanított üvegekbe a főzőlével együtt, és minden üvegbe tegyél még 1 mokkáskanál 20%-os ecetet. Ez az arány a 7 dl-es üvegekre vonatkozik. Ha gondolod, tehetsz a lébe nátrium-benzoátot is, de ha minden tiszta volt, és jól ki van dunsztolva, nem romlik meg. Tegyél folpackot az üveg tetejére, majd csavard rá jól a fedőt és fordítsd meg 1 percre fejtetőre, majd tedd szárazdunsztba. Kihűlés után mehet a kamrapolcra.

2023. december 29., péntek

Dal Maghani beluga lencséböl (indiai lencsefözelék)

A "dahl" vagy "dal" egy gyűjtőfogalom, amit az indiai konyha használ bármilyen hüvelyesből készült, sűrű, főzelékszerű étel megnevezésére. A "dal" szó ugyanazt jelenti, mint nálunk a "főzelék" szó. Ezek a dalok nagyon laktatók, rostokban, fehérjékben gazdagok. Indiában a lakosság nagy százaléka vegetáriánus, így például a kiegyensúlyozott és hiánymentes vegetáriánus étkezés sarokkövei, de persze fogyasztják húsevők is. Rendkívül ízletesek, és végtelen sok variációban készíthetők. A Dal Maghani az egyik legnépszerűbb és legkedveltebb talán a dalok között. Eredetileg urad dalból készül, ami egy indiai fekete lencsefajta. Nálunk csak bioboltokban, indiai boltokban lehet hozzájutni. Viszont nyugodtan elkészíthetjük ezt a finom ételt beluga lencséből is, vagy sima, hagyományos lencséből is.

 


Hozzávalók 4 főre:

  • 25 dkg fekete (beluga) lencse vagy sima lencse
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 15 dkg friss gyömbér
  • 8 dkg vajból készült ghí* (tisztított vaj)
  • 8 dkg sima vaj
  • 0,5 liter paradicsom passata 
  • 2 teáskanál pirospaprika (kasmíri chilipor híján)
  • 1 teáskanál cayenne bors
  • 1 dl tejszín
  • 2 teáskanál garam masala*

A 8 db rotihoz (lapos kenyérkéhez):

  • 12 dkg teljes kiőrlésű liszt
  • 8 dkg fehér liszt
  • csipet só
  • 1,4 dl langyos víz

Tálaláshoz:

  • frissen sült rotik
  • főtt basmati rizs (elhagyható)
  • 1 dl tejszín

A lencsét áztassuk be 5-6 órára (vagy akár egy éjszakára), majd szűrőben alaposan öblítsük le, tegyük fel főni annyi vízben, hogy 2 cm-rel magasabban legyen a víz szintje a lencsénél. Sót ne tegyünk bele. Fedjük le, kis lángon főzzük körülbelül 40 percig, míg a lencse megpuhul teljesen.

Közben a gyömbért vékonyan hámozzuk meg, reszeljük le egy kis tálkába, a fokhagymagerezdeket szintén reszeljük le ugyanabba a kis tálkába. Egy serpenyőben a forró ghín keverjük át gyors mozdulatokkal a garam masala keverékünket, majd sóval kisebb lángon dinszteljük meg a gyömbér-fokhagyma krémet. Ezután adjuk hozzá a pirospaprikát, cayenne borsot, öntsük hozzá a paradicsom passatát is, és süssük "zsírjára", vagyis kissé főzzük be, míg a zsiradék feljön a paradicsomkrém tetejére. Végül adjuk hozzá a megfőtt lencséhez és 10 percig forraljuk. Ha nagyon elfőtte volna a vizét, azt most pótoljuk. Kapcsoljuk le a lángot alatta, és adjuk hozzá a tejszínt is, és a sima vajat is. Kóstoljuk, ha szükséges, még sózhatjuk, de vigyázzunk: a leve még sűrűsödni fog. A dalon maradjon annyi lé, hogy sűrű, de inkább levesre hajazó állaga legyen.

Tegyük a dalt 170 fokos sütőbe 2-3 órára. (Attól függően, mennyi folyadékot hagytunk rajta.) Ne fedjük le! Közben figyeljük, néha keverjük át, és ha besűrűsödött szép krémesre - főzelék állagra -, készen is van. Ugyanaz a mechanizmus ez, mint az általam nagyon imádott görög sült óriásbabnál: azt is sütőben sütjük a végén, hogy a szaftja krémes, csodás állagot kapjon. Aki még nem kóstolt ilyet, nem is tudja elképzelni, mennyire finom. 

A kész dal maghanit még plusz főtt rizzsel is kínálhatjuk a roti mellett. Tálaláskor még megcsorgathatjuk a tetejét kevés tejszínnel.

 


Mikor majdnem kész az étel, megsütjük a rotikat is. A kétfajta lisztet, sót elkeverjük egy tálban, hozzáadjuk a vizet is, és rugalmas, kéztől, edény falától elváló tésztát gyúrunk belőle. Nem kell sokáig gyúrni, csak míg szépen kisimul a tészta felülete. Nyolc egyforma darabra vágjuk, és gömbölyítjük a darabokat. Lefedjük, 5 percig hagyjuk pihenni a tésztát. Egy serpenyőt felteszünk a tűzre nagy lángra. Közben kinyújtjuk az első gombócot 1-2 mm vastagra (tehát jó vékonyra), és már rakjuk is a forró serpenyőbe. Mikor már hólyagosodik - ez olyan egy perc - megfordítjuk egy hosszú szárú csipesszel vagy fogóval, és a másik oldalát is ennyi ideig sütjük. Én a végén megfogom a rotit csipesszel, leveszem a serpenyőt a tűzről és ráteszem nyílt lángra a kenyérkét pár másodpercre, mindkét oldalát. Ha ügyesen dolgoztunk, szépen felfújódik, és készen is van. Mehet vissza a serpenyő, és már sütjük is a közben kinyújtott második kenyeret. Hamar megvan, és a frissen sült rotinál kevés finomabb van.Ha csak nem fogyasztjuk el azonnal, a kész kenyereket fedjük le konyharuhával, különben nagyon gyorsan kiszáradnak. 

Ha vajjal megkenjük sütés után a felületüket, asszem az a csapati. A sima pedig a roti. Ha tortillatekercsnek szánjuk, ezt a tésztamennyiséget ne 8, hanem 6 gombócba formázzuk, így nagyobbak lesznek, könnyebben tölthetők, tekercselhetők. 

A lapos kenyerek azok, amiket 100%-ban lehet teljes kiőrlésű lisztből is készíteni, tökéletes és nagyon ízletes lesz. Valamint ha otthon készítjük, az ára gyakorlatilag a töredéke a bolti tortilláknak. A 8 darab gázzal együtt megvan 50 forintból. Osztva nyolccal: egy kenyérke ára 6,25 forint. Egy csomag bolti tortilla, amiben általában 6-8 darab van, már olyan 800-1200 forintig terjed. 

 

 

*Ggaram masala: indiai fűszerkeverék, talán a legtöbbet használt, legismertebb a műfajában. Ha nincs otthon készleten akkor 2 evőkanál őrölt koriandermagot, 1 teáskanál őrölt római köményt, 1 teáskanál őrölt kardamommagot, 1 mokkáskanál őrölt babérlevelet, 1 púpos teáskanál őrölt gyömbért, 1/2 teáskanál őrölt fahéjat, egy késhegynyi őrölt szegfűszeget keverjünk össze. Ha nincs őrölt, kávédarálóban vagy mozsárban poríthatjuk az összetevőket. Indiában minden fűszerből egészet használnak, és mielőtt poírítják, száraz serpenyőben kissé megpirítják a fűszereket, hogy még intenzívebb legyen az aromájuk.

*Ghí (tisztított vaj, jászvaj, szemne): a vajat nagyon lassú lángon melegítjük, a közben képződött habot finoman leszedjük a tetejéről. Nem kevergetjük. Amikor már az alján barnás-feketés lerakódás van, a forrás hanga megváltozik, és finom karamelles illata van, akkor el is készült. Egy fém szűrőn átszűrjük és már használható is.

Amit leírtam, csak egy változat. A legtöbb receptúrában például vöröshagyma is szerepel, érdemes úgy is kipróbálni. Ha a jutyúbon beírjátok a keresőbe, hogy "dal maghani", ezer verziót fog hozni.

2023. december 28., csütörtök

Fokhagymás sült cékla fetakrémmel

Két receptet ötvöztem: a fokhagymás sült céklát, és Ottholengi fetakrémes sült padlizsánját

 


Ottholengi receptjéből csak a krémet használtam: 25 dkg krémfehér sajtot kikevertem 20 dkg görög joghurttal. Tehát a harissa-olajat nem, csak a fetakrémet.

A sült cékla esetében pedig most vékonyabb karikákra vágtam a céklát, fűszerként csak sót, borsot, oreganot és cayenne borsot kapott a mézen, málnaeceten, fokhagymán, lilahagymán kívül. A kakukkfüvet most kihagytam. Tálalásnál még kapribogyóval és friss kaporral megszórtam, olívaolajjal meglocsoltam.

Isteni a cékla édessége, kissé csípőssége a fetakrém és kapri sósságával. Akár előételként, akár köretként is megállja a helyét. De egy finom rozsos pirítóssal akár önálló vacsora vagy ebéd is lehet.

2023. december 23., szombat

Kókuszos keksz

Isteni aprósüti. Nagyon sokáig eláll, mert folyadékként csak vaj van benne, extra ropogós, nagyon kókuszos és nagyon finom. Gondolkodtam, hogy fehércsokiba mártogatom, de annyira kerek íze van így is, hogy csak rontana rajta. 

 


Hozzávalók olyan 100 db kekszhez: 

  • 30 dkg liszt 
  • 20 dkg kókuszreszelék 
  • 12 dkg porcukor 
  • 20 dkg lágy vaj 
  • 2 db L-es tojás 
  • 1 csapott kávéskanál sütőpor 
  • 3 csomag vaníliás cukor 
  • 1/4 mokkáskanál só 

Mindent a robotgépembe tettem, és a dagasztókarral először a lisztet, cukrokat, sót, sütőport, kókuszreszeléket, vajat porhanyós morzsává dolgoztattam, aztán hozzáadtam a két tojást is, amivel már nagyobb darabokba összeálló tésztát kaptam. Kézzel aztán egyneművé gyúrtam, épp csak, hogy összeálljon. Kissé nehéz a tésztával dolgozni, mert a sok kókuszreszelék miatt törékeny, de azért összeáll. A tésztát két gombócba vágtam, és kissé lisztezett deszkán nyújtottam, szaggattam. Előmelegített, 170 fokos sütőben 10 percig sütöttem a kekszeket, alsó-felső sütéssel.

2023. december 15., péntek

Narancsos kacsasült

És most közzéteszem a család legtitkosabb, legimádottabb karácsonyi sültjét, ami nélkül nálunk nem lehetett ünnep. Anyukám karácsonyi narancsos kacsasültje. 

 


 

Hozzávalói 6 főre: 

  • személyenként 1-1,5 kacsacomb (étvágy szerint), 
  • 6 db narancs leve, 
  • 2 narancs reszelt héja, 
  • 2 dl száraz, kifejezetten testes, sötét színű vörösbor (pl. pinot noir, shiraz), 
  • 2 teáskanál mustár, 
  • 5 szem összetört szegfűszeg, 
  • 2 szem szegfűbors, 
  • só, 
  • 1-2 evőkanál kacsazsír, 
  • frissen őrölt bors, 
  • 2 teáskanál kristálycukor, 
  • 50 dkg rizs, 
  • 1-2-3 alma. 
  • Plusz: almaszósz vagy sült almák. 

A kacsát alaposan meg kell tisztítani, aztán fűszerezve (só, őrölt bors) egy serpenyőben kacsazsíron elősütni. Aztán fűszerezett vízben puhára főzzük a combokat: a főzővízbe teszünk 1 dl vörösbort, sót, 2 szegfűszeget, 1 szegfűborsot, reszelt narancshéjat és 2 narancsnak a levét. Mikor puha a hús, kivesszük a darabokat és félretesszük egy tálba. Érdemes leszedni a zsírt a víz tetejéről, mert kacsától függően igen vastag zsírréteg is lehet a főzővíz tetején. 

Elkészítjük a rizs párolólevét, ami a maradék narancsok a levéből, maradék kacsafőzővízből, mustárból, 1 dl vörösborból, cukorból, reszelt narancshéjból, 3 szem szegfűszegből, 1 szegfűborsból és őrölt borsból áll. Sózzuk is természetesen. Annyi vizet adunk még ehhez a léhez, hogy a kimért rizsnek súlyban a duplája legyen összesen. Tehát az 50 dkg rizshez összesen egy liter legyen a rizspáclé. Aránya pedig úgy alakuljon, hogy a narancslé, kacsafőzővíz, bor keveréke kb. 60-40 % legyen a vízzel. Az sem jó, ha túlízesítjük a rizs főzővizét. 

Egy tepsi alját kizsírozzuk a főzővízről lemert zsírral, erre terítjük rá a megmosott rizst. Ráhelyezzük a hámozott, cikkekre vágott almát, kacsadarabokat, majd finoman ráöntjük a fűszeres-narancsos lét úgy, hogy ne kavarodjon fel a rizs. Alufóliával lefedjük, és kb. 170 fokos sütőbe helyezzük. Egy és negyed órán át pároljuk (a rizs miatt), majd a fóliát levéve róla szép pirosra sütjük a kacsadarabokat. Ha nem lenne a sütés végére tökéletesen puha a rizs, akkor a kivett, kész ételt még egyszer fóliázzuk le, és hagyjuk alatta 20 percig. A gőzben be fog puhulni a rizs. Almaszósszal vagy sült almával tálaljuk. 

A rizsnek valami elképesztő szép lilás-rózsaszínes színe lesz, és az íze... mennyei. Én nem szeretem a rizst (rossz kínai lennék), de a narancsos kacsa alatt sült rizs a világ egyik legfinomabbja. Még egy hozzáfűzés: ne sajnáljátok a sót. Túlsózni sem bíztatlak benneteket, de ha nem kapja meg az étel a kelló sómennyiséget, nem jönnek elő az ízei. 

(A kép a netről van, mert sosem fotóztam le, mindig Szenteste ettük, és hát villanyfénynél nem lehetett normális képet lőni róla.)

2023. december 1., péntek

A húslevesröl

Akkor pár szót erről a jófajta, aranylóan sárga, áttetsző, ízletes csodáról, ami még a holtakat is életre kelti. 

Húslevest mindenki tud főzni. Még az is, aki úgy hiszi, hogy nem. Pusztán csak pár szabályt kell betartani. Még annyit így előzetesen, hogy húslevesből nem érdemes keveset főzni, minimum legyen egy 4-5 literes fazekatok hozzá. Hűtőben leszűrve több napig eláll, sőt, le is fagyasztható. 

 


 

1. Húslevest mindig csontos húsrészekből főzünk. Csirke: farhát, lába, szárnya, combja. Kacsa, liba: farhát szárny. Sertés: orjaleves, azaz karajcsont, lapockacsont, tarjacsont. Marha: szegy, lábszár, fartő, ököruszály: azaz marhafarok, de általában úgy is árulják a levesbe való marhahúst, hogy húsos csont. Fácán, gyöngytyúk, tyúk. kakas: egészben. Pulyka: nyak, szárny, comb. A leves készülhet egy fajta állat húsából, de lehet vegyesen is főzni. 

2. Körülbelül amennyi a hús súlya, háromszor, három és félszer annyi víz mehet rá. Tehát egy kilogramm hús = 3-3,5 liter víz. 

3. Van, aki sok zöldséggel, van, aki kevesebbel készíti a levest. Mindkettő tökéletesen jó: gondoljunk csak a kocsonyára, amelyben zöldségként csak hagyma és fokhagyma szerepel, és milyen pazar íze van. 

Tehát az összes zöldség súlya olyan 3/4-e a hús súlyának. Arányai: amennyi súlyú a sárgarépa (2 nagy szál), fele annyi a petrezselyemgyökér (1 szál), a zeller, a karalábé. Vöröshagymából egy kisebb-közepes fej elég, különben nagyon édesíti a levest, és mehet héjastól megmosva, szép színt ad a levesnek. Fokhagymából én a 4 literes fazekamba 2-3 gerezdet szoktam tenni. A vöröshagymát is a 4 literes fazékhoz mondtam. A többi zöldség szabadon választható: van aki tesz bele kelkáposztalevelet vagy kelbimbót, gombát, karfiolt, brokkoliszárat. Lehet bele tenni lestyánlevelet, zellerzöldet, petrezselyemzöldet, nyáron paprikát, paradicsomot. Húslevesbe mindig nagy darabokra vágva tesszük a zöldségeket, nem karikákra aprítva. 

4. Hideg vízben tesszük föl és először csak a húst. Ha felforrt, kis lángra tesszük, és a tetejéről leszedjük a habot. Vannak, akik leöntik az első főzővizet, de szerintem azzal értékes ízeket öntünk ki. Nem kell. LEHABOZNI pediglen nem AZÉRT KELL, mert zavarossá teszi A HÚSLEVEST - és ebben szerintem mindenki téved -, hanem azért, MERT BESZÜRKÍTI A LEVEST. Ugyanis ha nem habozzuk le, ellenben gyöngyözően, lassan pötyörögtetve főzzük, akkor is tiszta marad a levesünk. Tehát a zavarossá válásnak a főzés intenzitásához van köze, nem a habhoz. Ha lobogtatva főzzük, akkor lesz zavaros, még ha le is szedtük róla a habot. Viszont, ha rajta marad a hús habja, de szépen lassan főzzük, akkor ugyan nem lesz szép aranyló sárga, hanem szürke lesz a leve, ellenben nem lesz zavaros. 

5. Ha lehaboztuk a tetejét, mehetnek bele a zöldségek, a só, 15-20 szem egész bors. Én mindig teszek egy késhegynyi kurkumát is, nemcsak a szép szín végett, hanem mert a kurkuma egy szupergyógynövény, és így legalább sűrűn fogyasztjuk, ha nem is nagy mennyiséget. Valamint én a 4 literes fazekamba teszek még egy csapott teáskanál vegetát is. El is hagyható, de én húsleveshez használom, meg zöldséglevesekhez néha. 

6. Ha újra felforrt a levesünk, tegyük annyira kis lángra, hogy a tetején épp csak gyöngyözzön a leves. Ha túlságosan forr, zavaros lesz, ha forrás alatt marad, nem fő meg. 

7. Amíg fő a levesünk NEM NYÚLUNK HOZZÁ! Nincs belekevergetés, piszkálódás. Ha belekevergetünk, szintén zavarossá válik a leve. Maximum egyszer a főzés közepe felé érdemes megkóstolni, hogy elég sót tettünk-e bele. Ilyenkor nyugodtan pótoljuk. 

8. A jó húsleves hozzávalói közé az időt is fel kell jegyeznem, mert a jó húsleves egyik titka, hogy sokáig fő. Marhahúsnál, tyúknál, fácánnál, gyöngytyúknál minimum olyan 5-6 óra főlés kell, sertésnél, pulykánál 4 óra, csirkénél 2,5-3 óra. 

 



9. Mikor elkészült, egy hosszú szárú fogóval vagy csipesszel kiveszegetjük belőle a zöldségeket, húsokat. Aztán hagyjuk 10 percig ülepedni a levét, és egy sűrű szűrőn átszűrjük merőkanalanként egy másik fazékba. A főzős fazék alján maradó zavarosabb kis réteget már nem szűrjük hozzá a többihez, kiöntjük - hiszen ezért hagytuk ülepedni. Egyébként nekem az a 100 forintos boltokban kapható színes műanyag szűrőm van, aminek extrasűrű a hálója. Azt szoktam egy nagy szűrőkanálba beletenni és úgy az üres fazék tetejére. Nagyon szépen megszűri a levest. És azért kell leszűrni, mert ha benne hagyjuk a zöldségeket akár egy-két óráig is, megváltozik az íze, édes és zöldségízű lesz a levesünk. 

10. A levesbetétet mindig külön, bő, sós vizet forralva úgy főzzük, mint az olasz tésztákat: szinte al'dentére. Főleg igaz ez a vékonymetélre. Ha megfőtt, egy nagy szűrőkanálba öntjük és csap alatt, bő hideg vízzel alaposan leöblítjük, majd alaposan lecsöpögtetjük. Így nem fő tovább, és a liszttel, keményítővel teli főzővizet is leöblítjük róla, ami zavarossá tenné a szép tiszta levesünket. A levesbetétet soha nem tesszük bele a levesbe, minden tányérba külön-külön szervírozzuk. Ugyanez igaz a zöldségekre is. 

11. Ha marad a főtt húsból, azt visszatehetjük a maradék levesbe, így nem szárad ki.

12. Ha túl zsírosnak ítélnénk a húslét, evőkanállal, majd konyhai papírtörlővel leszedhetünk belőle. Vagy ha csak másnap tálaljuk, és hűtőbe tesszük, akkor megfagy rajta a zsírréteg, és egyben le tudjuk szedni róla. 

13. A húslevest, kocsonyát MINDIG fedő nélkül főzzük. Ha fedőt tennénk rá, túlforrná magát, és zavarossá válna.

2023. november 29., szerda

Rába menti tüdöleves

Nagyon szeretem a szalontüdőt, ellenben a benne főtt tüdőt egyáltalán nem tudom megenni. Mindig ki szoktam kotorni a tányérból. A minap viszont újra átolvastam a Vasi, zalai parasztételek című szakácskönyvet. És találtam benne egy levest, amiről úgy gondoltam, hogy ezt megenném. Ugyanis a főtt tüdőt és szivet le kell darálni és így kerül vissza a levesbe. Az íze pedig hasonlóan pikáns, mint a szalontüdőé. Nagyon finom! Megtartom, az biztos, hogy fogom még főzni. Amolyan igazi jó kis téli leves. 


Hozzávalók: 

  • 50-60 dkg sertéstüdő
  • 1 sertésszív
  • 2 sárgarépa
  • 1 petrezselyem
  • 5-10 dkg zeller
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 nagy gerezd fokhagyma
  • késhegynyi őrölt bors
  • tojásnyi zsír
  • 3 evőkanál liszt (kettő a rántásba, egy a habarásba)
  • késhegynyi színes paprika
  • 1 babérlevél
  • 1 teáskanál kakukkfű
  • 1 kis pohár tejföl
  • 1 púpos kávéskanál cukor
  • 1/4 - 1/2 citrom

A tüdőt és a szívet feltesszük főni, legalább 2,5 liter sós vízbe. Hegyes villával szurkáljuk meg a tüdőt, így nem dagad ki az edényből. Ha felforrt, hozzátesszük a babérlevelet és egy óra alatt fedővel puhára főzzük, majd kivesszük a húsokat, kissé hagyjuk hűlni, daraboljuk és ledaráljuk. Közben a levét egy sűrű szűrőn átszűrjük, majd visszaöntjük a fazékba. (Ez nem szükséges, de én átszűrtem.) A tisztára mosott és feldarabolt zöldségféléket beletesszük a lébe, fűszerezzük kakukkfűvel, borssal, és persze a ledarált húst is hozzáadjuk a leveshez. A zöldségek puhulásáig főzzük. Közben a zsíron elkezdjük dinsztelni az apróra kockázott vöröshagymát, s mikor már félig puha, 2 evőkanál lisztet is hozzáadunk és sötét zsemleszínű rántást készítünk úgy, hogy mikor majdnem kész a rántás, a cukrot is beletesszük, és és így pirítjuk sötétre a rántást. Ha készen van, levesszük a tűzről, és a zúzott fokhagymát is átkeverjük benne. Végül kevés hideg vízzel fölengedjük, pici pirospaprikát is hozzákeverünk. A rántást aztán hőkiegyenlítéssel a leveshez adjuk, s pár percig erősen forraljuk. Végül egy csapott evőkanál liszttel elkevert tejföllel behabarjuk a levest, s azzal együtt is forraljuk pár percig. Legvégül egy negyed vagy fél citromot belecsavarunk a levesbe, Kóstolni kell, mennyire szeretjük savanykásan. Pirított zsemlekockát, csíkokra vágott palacsintát, vagy apró zsemlegombócot adunk hozzá betétnek. Én most apró zsemlegombócokat készítettem.

2023. november 27., hétfő

A krumplipüréröl

A krumplipüré ott kezdődik, hogy nem mindegy, milyen fajta burgonyát választunk hozzá. A "C" jelzésűeket keressük, vagyis a sütnivaló, magasabb keményítőtartalmú fajtákat. És én még azt is mondom, hogy ha lehet, őstermelőtől vegyétek, mert a multis burgonyák sokkal vizesebbek, mint a kiskertekben termettek. És az nem tesz jót a pürének, ha vizes a krumpli. 

Neten utána lehet olvasni egyébként, melyek a C jelzésű fajták. Sajnos, nálunk Magyarországon alig lehet egy-két burgonyafajtát találni a piacokon, nem is értem, miért szűkült le ennyire a kínálat. Itt például Agriát lehet kapni - sokan termesztik -, és az egy nagyon jó fajta, szinte mindenhez azt használom. Püréhez is tökéletes. 

 


Van, aki hajában főtt krumpliból készíti a pürét, én sokkal jobban szeretem hámozottból és úgy főzöttből. Isteni a hajában főtt krumpli, csak szerintem nem püréhez való, más az íze. Tehát a krumplit hámozzuk, mossuk, kockázzuk és sós vízben megfőzzük. Tényleg puhára, és ezt ellenőrizni tudjuk egy villa segítségével. Majd TÖKÉLETESEN leszűrjük róla a vizet. Sőt, várunk egy percet, hogy a gőzökkel az a csöpp maradék is távozzon, ami még a burgonyakockákon maradt. Aztán így forrón krumplinyomóval, vagy krumpli préssel (azzal a két karossal) alaposan összetörjük, vagy átnyomjuk. NEM HASZNÁLUNK BOTMIXERT, SEM MÁSMILYEN ROBOTGÉPET SEM! Hideg vajat (véletlenül sem margarint!!!) adunk hozzá - nem is keveset: a hámozott burgonya súlyának körülbelül a nyolcadát-tizedét, vagyis egy kiló burgonyapüréhez 8-10 dkg-ot. Amikor eldolgoztuk a vajat is a pürében a burgonyanyomóval, akkor áttérünk a fakanálra, vagy a kézi habverőre. Nekem van egy középen lyukas fejű fakanalam, mindig azzal keverem ki a pürét, mert az a cél, hogy habosra keverjük, vagyis levegőt kell juttatni a burgonyamasszába. A tejet, amit hozzáöntünk, forróra kell melegíteni. A folyadékunk lehet tej, vagy tej és tejszín keveréke. 

Burgonyapürébe nem használunk 0,001%-os tejeket meg főzőtejszínt, hanem 2,8-ast vagy 3,5-est. A tejet már óvatosan adagoljuk, mert a túl híg püré már nem püré, hanem krémleves. A másik, hogy mindenki más állagot szeret. Van aki az egész híg pürét szereti, van aki az éppen csak kevés tejjel kikevert sűrűbbet. Az apránkénti adagolással lehet az állagát beállítani. És azért is jó a vajat tenni először a krumplira, hagyni hogy elolvadjon, mert az is folyadék. 

Én a masszívabb pürét kedvelem, nem szeretem a túl laza, híg burgonyapürét. Sőt, azt is szeretem, ha nincs totál simára eldolgozva, hanem maradnak benne itt-ott kisebb burgonyadarabok. Tehát kézzel, lendületes mozdulatokkal habosra keverjük a pürénket. Én a tejes keverés végét már láng fölött szoktam csinálni, hogy a hideg vaj miatt kissé visszahűlt püré kellően forró legyen. De nem szabad túlkeverni, túlmelegíteni sem, mert akkor már csirízesedhet. Ha már szép habos, laza, akkor el is készült. A végén kóstoljuk meg, és ha szükséges, még sót adhatunk hozzá. 

Lehet ízesíteni is zöldfűszerekkel, szerecsendióval, borssal, a krumplival együtt főzött fokhagymagerezdekkel. Vagy más alapanyagokkal keverve is csinálhatjuk: zellerrel, édesburgonyával, sütőtökkel, karfiollal, kerekrépával. Így szénhidrátbarátabbá válik, és változatosság is. De megmondom őszintén, a krumplipürébe én csak sót teszek, mert szeretem a vaj, burgonya, tej édeshármasának lágy ízét (égben köttetett szentháromság ez), más alapanyagot meg szintén azért nem teszek bele soha, mert nekem a krumplipüré legyen krumpliból. 

Hogy miért nem használunk gépi keverentyűket? Mert akkor nem burgonyapürét fogunk készíteni, hanem csirízt. Szó szerint. Nyúlós állagú plakátragasztó válik ugyanis a kicsapódó keményítő miatt a krumpliból, mert a gépek olyan fordulatszámon dolgoznak, ami ezt eredményezi. Ezért mindig kézzel dolgozzunk. Ha marad a püréből, számtalan ételhez felhasználhatjuk: pogácsába, lángosba, kenyérbe, levesbe gombócnak, nudlinak, hercegnő burgonyának, krokettnek, pásztorpitéhez.

Lilahagymával, fokhagymával sült cékla

Ezer éve nem ettem céklát, úgyhogy eljött az ideje. Egyébként én sütve vagy borscsnak ezerszer jobban szeretem, mint salátának. És így sütve remek alternatívája például a párolt lilakáposztának, mert ízvilágra ugyanaz az édes-savanyú karakter jellemzi. Ajánlom sült vadhúsok, liba vagy kacsa köreteként, de fetakrémmel (lásd lejjebb az Ottholengi-féle sült padlizsán receptnél) is egészen jó párost alkot a cékla édessége a feta sósságával. Így előételnek is tökéletes egy menüsorban. Vagy ha egy kitűnő friss pita vagy langaló kerül mellé, önálló fogásként is megállja a helyét a sűrű görögjoghurttal krémesre kevert fetával.

 


 
 
 
Hozzávalók 4 főre: 
70-80 dkg cékla 
3 evőkanál olívaolaj 
1 nagy vagy 2 kisebb fej lilahagyma 
5 gerezd fokhagyma 
2 teáskanál méz 
2 evőkanál málnaecet (vagy vörösbor vagy fehérborecet) 
só, frissen őrölt bors (az enyémen cayenne bors is van)
2 teáskanál kakukkfű 
2 teáskanál oregano 
 
A sütőt előmelegítjük 200 fokra alsó-felső sütésre. A céklát meghámozzuk, a hagymákat úgyszintén. Egy nagy tálba tesszük a darabokra vágott céklát, a vastag félkarikákra vágott lilahagymát, felezett fokhagymagerezdeket, ízesítjük a fűszerekkel, olívaolajjal, ecettel, mézzel. Alaposan elkeverjük, majd áttesszük egy sütőtálba vagy tepsibe. Aláöntünk 1,5 dl vizet, alufóliával lefedjük, és egy órán át sütjük. Ha maradna víz a sütés végén is a céklán, a fóliát levéve még addig sütjük, amíg elpárolog alóla a folyadék. Érdemes kóstolni mikor elkészült, mert lehet pótolni, ha valami hiányzik az összhangzattanból: még méz vagy ecet vagy só. Ha pótoltuk, átkeverjük és langyosan kínáljuk. Nagyon fincsi.

2023. október 25., szerda

Sült padlizsán fetakrémmel, harissával

Nem vagyok nagy rajongója a padlizsánnak, de ebben a formájában a kedvencem lett, fantasztikusan jó. A recept egyébként Yotam Ottolenghié.

Hozzávalók 4 főre:
  • 4 kisebb-közepes padlizsán
  • 25 dkg krémfehérsajt (feta)
  • 20 dkg görögjoghurt
  • 1 kápia paprika
  • 2 nagyobb méretű piros chilipaprika (vagy több, ha igazán csípősen ennétek)
  • 2 dl olívaolaj vagy hidegen sajtolt repceolaj
  • 2 nagy gerezd fokhagyma
  • 1 teáskanál köménymag (római kömény)
  • só, friss kapor vagy menta vagy korianderzöld, vagy petrezselyemzöld

Az eredeti leírásban a padlizsánt serpenyőben kéne körbesütni, de az én padlizsánom olyan dundinagy darab volt, hogy meg sem kíséreltem így sütni, és sokkal jobban jártam. Nem lett tele füsttel a lakás, és gyönyörű feketés-barnásra pirult a sütőben is, szóval felülírtam Ottolenghit. A padlizsánt megmostam, négybe vágtam úgy, hogy a szárrész minden darabon megmaradjon. Sütőbe tettem 200 fokra légkeverésre, és 30 percig sütöttem a sütő rácsán, a vágott felületekkel fölfelé. Mikor langyosra hűltek, a héjakat lehúztam róluk, hosszában két-három csíkban bevagdostam a padlizsánokat finoman, hogy egyben maradjanak, és nagyon kevés sóval meghintettem őket. 

Közben: csináltam egy paprikakrémet. Egy kápia paprikát, két duci gerezd fokhagymát, a két chilipaprikát egy deci olívaolajjal, kevés sóval cutterben jól összeaprítottam, majd föltettem a tűzre, de még adtam hozzá egy deci olajat (kellett még hozzá, mert a paprikák fölvették a nagyját) és egy teáskanál köménymagot. Az eredetiben római kömény van, de én azt nem utálom, a magyar köményt ellenben imádom, szóval ha gondoljátok, használhattok római köményt is. (Ismét egy magyar sajátosság.... a köménymagunk... a világ nem ismeri, és micsoda veszteség ez nekik, mert ezerszer finomabb, mint a római kömény.). Mikor felforrt a harissa-szerű mártás, hagytam pötyörögni pár percig, aztán lehúztam a tűzről, és egy teáskanál őrölt pirospaprikát hozzákevertem. 

Egy 25 dkg-os krémfehér sajtot (fetát) elkevertem 20 dkg görög joghurttal. 

Serpenyőben pirítottam szezám- és tökmagot. (Nálunk a fenyőmag ritka madár, ellenben Zalában a tökmag otthonos.) 

Tálalás: szobahőmérsékleten fogyasztandó. A tányéron elterítettem a fetakrémet, ráfektettem a sült padlizsándarabokat, meglocsoltam őket a harissával, megszórtam pirított szezámmaggal és pirított tökmaggal és zölfűszerekkel: kaporral és petrezselyemzölddel. A zöldfűszerek közül a kapor és a menta a legtutibb az ételhez szerintem. Friss pitakenyeret javasol hozzá Ottolenghi, én friss langalóval, vagyis kenyérlángossal kínáltam, tökéletes volt hozzá. 

A harissából egyébként fog maradni, de nagyon finom, és hűtőben tárolva eláll akár egy-két hétig is. Bármire locsolható: sült krumplira, más zöldségekre (karfiol, brokkoli, zöldbab, stb...), felhasználható ragukba, sültekhez, főzelékre ízesítőnek. Ha nem akarjátok, hogy maradjon belőle, felezzétek nyugodtan az adagot. Fél kápia, egy deci olaj, stb...

P.s.: Ne ijedjetek meg, sokkal bonyolultabb volt leírni, mint elkészíteni. 🙂

2023. szeptember 27., szerda

Céklás szilvakrémleves krémfehér sajttal (fetával), mentával és habanero chilivel

Még van szilva a piacon. És amilyen meleg van, még friss mentám is van a konyhaablakomban. 

 


Úgy 70 dkg szilvát kimagoztam, lábosba tettem, egy közepes céklát megpucoltam és mandolinszeletelővel jó vékonyan felszeltem, szintén ment a lábosba. Felöntöttem annyi vízzel, amennyi ellepte úgy kicsit bővebben, ízesítettem csipet fahéjjal, egy szegfűszeggel, fél mokkáskanál kardamommagporral és fél mokkáskanál őrölt gyömbérrel. Sóztam is kissé, és puhulásig főztem. Botmixerrel pürésítettem, kevés tejszínt is adtam hozzá (csak egy decinyit), és 3 púposabb teáskanál étkezési keményítőt 1-2 dl hideg vízben elkeverve a leveshez adtam és felforraltam kevergetve. Aztán hidegvízfürdőbe tettem, és ekkor ízesítettem be cukorral, mézzel (én viszonylag édesre készítettem, de ízlés szerint édesítsétek) és még só kellett bele az ízek egyensúlya miatt. Amikor langyosra hűlt, hűtőbe tettem. A gyümölcslevesek jéghidegen az igazik, de ez a szobahőmérsékletnél épp csak kicsit hűvösebben finom. Nem kell nagyon behűteni. Fetával, mentával és habanero karikákkal tálaltam. Az egész kulcsa ez a gyümölcsös-parfümös paprika, a maga csípősségével és mennyei ízével, nélküle ez a leves csak egy leves - na jó, amúgy is nagyon finom leves -, vele pedig igazi ízbomba. Ha nincs habanero chilitek, jó a sima hosszúkás chilivel is, de csak pirossal, annak egész más íze van, mint a zöldnek vagy sárgának vagy narancsnak. Ehhez a leveshez a piros chilik illenek, csakis. 🌶🌶🌶 

Tipp: érdemes a fogyasztása előtti nap elkészíteni, mert másnapra állnak össze tökéletesen az ízek.