Pak-choi leves thai stílusban

Vettem pak-choit, most először. Mi is ez? Ázsiai bordáskel. Tulajdonképpen ugyanaz, mint a kínai kel, csak kicsit dámásabb a kinézete. Elegánsabb, de ízében-állagában nem sokban tér el a kínai keltől.

Sokféle módon használható, csakúgy mint közönségesebb rokona. Én most egy thai-szerű levesbe tettem bele. Gasztronagyságok, instagramlédik még levesben is egyben hagyják a leveleket, mert úgy látványosabb, a fotókon nagyon tutin mutat. Ne tegyétek, ehetetlen, egy levéllel kipróbáltam. Szóval flicflanc ide meg oda, szeleteljétek inkább, mert a vastag fehér szárrészében hosszúkásan vannak a viszonylag vastag erek - pont mint a kínai kelnél -, amik szálkákként működnek ha nem daraboljátok fel.

Hozzávalók 4-6 főre:
2 db pak-choi
2 duci gerezd fokhagyma
1 csokor újhagyma

1 csokor friss korianderlevél
1 chilis tofu (natúr is tökéletesen jó)
1 konzerv kókusztej
3 leveskocka (csirke vagy zöldségleves)
1 evőkanál olaj
1 diónyi darabka friss gyömbér
2-3 friss chili
1 teáskanál kurkuma
1 lime leve
1 púpos evőkanál világos nádcukor
üvegtészta (10 dkg ha belefőzitek,
több, ha külön főzitek ki, akkor 25 dkg)
2,5 liter víz

Az apróra kockázott fokhagymát és karikára vágott újhagymát az olajon pici sóval megdinszteltem, mellédobtam a karikázott chiliket is, a kurkumát is hozzákevertem, valamint a reszelt gyömbért is, és felöntöttem a vízzel. Tettem bele leveskockát, kókusztejet is. Amikor felforrt, hozzáadtam az üvegtésztát is, és annak majdnem teljes puhulásáig főztem, mikor hozzákerült a fél centis szeletekre vágott pak-choi, a darabokra vágott tofu is, valamint a cukor, lime lé is. Még pár percig hagytam gyöngyözve forrni, és készen is volt. 

Tálaláskor szórjuk meg friss chilikarikákkal, kínáljunk mellé még limeot, illetve a leves tetejére szórjunk koriander-leveleket.

Hamar elkészülő extra kis leves, elfoglalt házitündéreknek, vegánoknak ajánlom, mert fél óra alatt asztalra varázsolható a mesés Távol-Kelet. 

Tipp: Ha belefőzitek az üvegtésztát, kevesebb is elég, mert megszívja magát, és a levest is besűríti. Ez akkor jó, ha minden cseppje elfogy. Ha úgy tervezitek, hogy lesz maradék, akkor inkább külön főzzétek ki és tároljátok az üvegtésztát. 

Valamint a fotómon petrezselyemzöld van, mert nem kaptam korianderzöldet, meg őszinte leszek: utálom. :)) Szóval ha ti sem szeretitek, helyettesíthetitek nyugodtan.

Egyébként bármilyen más zöldséggel, sőt, tofu helyett csirkehússal vagy hallal is készíthető ez a leves. Illik hozzá a gomba, a zöldbab, a kelkáposzta, a karfiol, brokkoli, pagodakarfiol, a zöldborsó, a kerekrépa, a spenót, a mángold is.

Házi csirkemellszalámi

Egy remek alternatíva a bolti seízű, ráadásul irgalmatlanul drága szalámik kiváltására. Ez sem sokkal olcsóbb - körülbelül 1500 Ft-ra jön ki kilója a bolti 2200-2500 Ft-os felvágottakkal szemben -, viszont úgy ízesítjük, ahogy akarjuk, és garantáltan színtiszta hús lesz benne.

Épp ezért nehéz konkrét receptet írni hozzá. Egy a lényeg: végy egy csirkemellet csont és bőr nélkül. Én márványoztam: vagyis vannak benne húskockák is, nem daráltam le az egészet. De ha nagyon egyszerűsíteni akarod, akkor mind mehet az aprítóba. Én nem húsdarálóval csináltam, hanem késes aprítóval. Szóval tedd bele a kockázott csibemellet, fűszerezd 1 púpos teáskanál sóval és olyan fűszerekkel, amilyenekkel csak akarod. Én sóztam, kissé borsoztam és egy fél mokkáskanálnyi fokhagyma granulátumot tettem még bele. Valamint tegyél hozzá 2 cl vizet is. Könnyebben lesz pépes, és a fűszerek is jobban kioldódnak. Daráld alaposan meg, aztán ha valamit még tennél bele, azt most lehet: nekem volt kibontva egy harmadüvegnyi kapribogyóm, azt is belekevertem a fűszerezett húskockák társaságában a masszába. Húskockák: sóztam és füstölt pirospaprikával valamint szárított bazsalikommal alaposan elkevertem a kockázott mellet, hogy jól ragadjon rá a keverék a húsdarabokra. 

Készíts ki egy darab folpackot a konyhapultra, és formázd hengerré a masszát. Majd a két végét alaposan csavarintsd meg, úgy nézzen ki, mint egy nagy szaloncukor. Én be is kötöttem a két végét, így kevésbé fog belefolyni a víz. Aztán duplán még alufóliába is ugyanígy betekertem, és nem forrásban lévő vízbe, hanem olyan 90 fokosban másfél órát abáltam. A víz teljesen lepje el. 

Amikor már kézzel foghatóra hűlt, kiszedtem a burkolatból, és durvára tört bors valamint pirospaprika keverékével alaposan megszórtam kívülről. Becsomagoltam és hűtőbe tettem. Pár óra hűlés után szép vékonyan szeletelhető. 

Összességében: munka alig van vele, és nagyon finom és garantáltan hús, és mindenféle e-mentes.

Tipp: Készíthetjük csirkemell és disznóhús keverékéből is, például bőrös császárhúskockákkal is megmárványozhatjuk. Vagy készíthetünk disznósajtot is, vagy ahhoz hasonlót is ezzel a módszerrel. Ha ezen törném a fejem, nem vizet adnék a keverékhez, hanem vízben oldott zselatint, az összetartaná tökéletesen.

Sütőtökös-vörösáfonyás-csokoládés fatörzs

Ez a süti úgy született hogy egyszer csak itt lett... Mert volt tisztítva maradék fél kg sütőtököm és gondoltam, valamit kéne kezdeni vele. Aztán kitaláltam hogy piskótatekercs, aztán meg beúszott szemeim elé a kép: fatörzs lészen belőle. Hát valahogy így. Olyan szép és ünnepi lett, hogy karácsonyra is ajánlom. Ja, és persze csodafinom is! :)

Fotózni sajnos csak így tudtam, mert a csokinak idő kellett volna még a szilárduláshoz, de addigra meg fény nem lett volna, szóval képzeljétek el, hogy egy szép tortatálon vagy tálcán van. 

Hozzávalók:
a piskótához:
5 tojás
5 evőkanál kristáéycukor
1 evőkanál kakaópor

4 evőkanál rizsliszt (búzaliszt)
csipet só
1/2 sütőpor
a krémhez:
0,5 kg sütőtök tisztítva (az a keményebb fajta, a szürke héjú, gömbölű)
2 narancs leve
2 narancs reszelt héja
1 félmarék aszalt vörösáfonya
ízlés szerint kristálycukor (körülbelül 10 dkg, függ a sütőtök édességétől is)
1/4 citrom leve
csipet só
3 púpos teáskanál étkezési keményítő
1 dl hideg víz
a csokimázhoz:
20 dkg étcsokoládé
1 mokkáskanál hidegen sajtolt repceolaj
a díszítéshez:
durvára darált dió
porcukor
vörösáfonya
levelek (zsálya, menta, bazsalikom, amilyen akad)

A sütőtököt kisebb darabokra vágtam és forró sütőben egy órát sütöttem. Mikor már langyos volt, kicsi darabokra apróztam, hozzáadtam a narancsok levét, csipet sót, cukrot és a vörösáfonyát. Alaposan felforraltam. Kóstoljátok, tulajdonképpen ez ez a krém egy sütőtök-lekvár, tehát lehet édes. Pár perc forralás után besűrítettem egy decinyi hideg vízben elkevert étkezési keményítővel. 

Hagytam kihűlni, közben megsütöttem a klasszikus piskótatekercset: a tojásokat szétválasztottam, a fehérjét csipet sóval felvertem habbá, a sárgáját a cukorral szintén jól felhabosítottam, majd spatulával óvatosan összekevertem a fehérjehabot a sárgájával, végül szintén óvatosan hozzákevertem a sütőporral és kakaóporral elkevert lisztet is. Szilikonos, enyhén kiolajozott sütőpapírra öntöttem a nagy gáztepsiben, és 180 fokon 10 percig sütöttem. Kivétel után leválasztottam a papírról, és feltekertem még melegen, így hagytam kihűlni. Mikor kihűlt, megkentem a sütőtöklekvárral, és egy kis darabot átlósan levágtam belőle. Hozzáillesztettem a nagyobb darabhoz, és gőz fölött felolvasztott csokival lekentem. Villával megcsíkoztam, tettem rá vörösáfonyákat, megszórtam darált dióval és porcukorral, ráillesztettem a levélkéket. 

Tipp: aki szereti a mézeskalács-fűszerkeveréket, ízesítheti vele akár a piskótát, akár a lekvárt is. (Én nem szejetem.)

Rakott kel (klasszikus)

Leginkább azért írom le, hogy nekem meglegyenek a mennyiségek. Olcsó, kiadós, finom. Apró trükkjei vannak azért, például hogy ne legyen száraz, de alapvetően egyszerű elkészíteni is. Azt hiszem, mindenki ismeri, az egyik legjobb téli rakott étel szerintem. (Bár ritkán csinálom, mert emberem nem rajong valami nagyon érte.)

Hozzávalók 4 főre:
1 közepes fej kelkáposztának a fele (a torzsa kivágása után a netto súly kb. 50 dkg)
25 dkg rizs
30-40 dkg sertéslapocka vagy comb (általában darálva, de én nem úgy szeretem)
4 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj vagy 4 evőkanál olvadt zsír
1 jó nagy fej vöröshagyma
1 púpos teáskanál pirospaprika
1 nagy gerezd fokhagyma
só, frissen őrölt bors
majoránna
40 dkg tejföl (zsíros)
5-10 dkg parasztkolbász vagy bacon szalonna kisütve (elhagyható)

Azt hiszem mindenki darált hússal készíti, de én apróra kockázottal szeretem. Tehát a húst nagyon kis kockákra vágom, közben 2 evőkanál olajon kevés sóval megdinsztelem a kis kockákra vágott vöröshagymát, s mikor jó, ráteszem a kockázott húst, sózom és nagy lángon sütöm, míg levet enged és míg elfővi a levét és picit át is pirul a hús. Ekkor lehúzom a tűzről, pirospaprikát keverek hozzá, és azonnal fel is öntöm 1-2 dl vízzel. Vagyis pörköltet készítek belőle. Hagyom fedő alatt főni, míg puha lesz a hús. Hagyok kellő mennyiségű szaftot is alatta, nem főzöm nagyon rövid lére. 

Míg fő a pörkölt, egy nagyobb lábosban vizet teszek fel forrni. A kelkáposztát megmosom, félbevágom, az egyik felét szintén félbevágom és mindkét negyednek kivágom a torzsáját. (A másik felét a káposztának hűtőbe teszem, sokáig eláll, majd lehet levest főzni belőle vagy főzeléket, de natúr sütve fokhagymás olívaolajon köretnek is nagyon jó.) Ha forr a víz, beleteszem a kelleveleket. Körülbelül öt percig főzöm, vagyis puhulásig. Ha készen van, leöntöm róla a forróvizet, és hideg vízzel felöntöm. Többször is, hogy végül tényleg hideg legyen rajta a víz. Így nem fő tovább, a színe is szép marad. Végül ha kihűlt, teljesen leöntöm róla a vizet.

A rizst alaposan átöblítem, átmosom egy nagy szűrőkanálban és kétszeres mennyiségű enyhén sós vízben megfőzöm. Kis láng kell neki, fedő, és hagyom állni a gáz lekapcsolása után még 20 percig a fedő alatt. 

A fokhagymát péppé zúzom (vagy reszelhetjük is) egy kis tálkába, kissé meg is sózom és hagyom állni 10 percig. Aztán hozzákeverem a tejfölhöz egy kanál olaj társaságában.  

Begyújtom a sütőt 180 fokra. 

Ha minden elkészült, kiolajozom egy kanálnyi olajjal a tálat, a szélét is körben és rétegezem a hozzávalókat: alulra rizs (én szeretem, ha kissé lepirul), rá egy réteg kolbász, rá a pörkölt és szaft fele, rá a kellevelek fele, amit sózok és borsozok, valamint majoránnával is megszórok, rá a tejföl harmada, s előröl: rizs, kolbász, pörkölt, kel, végül a maradék tejföl. Minden réteget igyekszem lelapogatni, kissé tömöríteni, hogy a sülés után szépen egyben maradjon az étel - így szebben lehet majd tálalni, nem esik szét. Negyven-ötven percig sütöm.

Tipp: a rizst össze is keverhetjük a pörkölttel, nem feltétlenül kell külön rétegeknek lenniük. 

Zapekanka - orosz túrótorta

Rajongok a jó túrótortákért. Inkább a sültekért, a nyers túróhoz nekem valahogy a retek, hagyma, paradicsom, paprika jobban illik. :)

A receptért köszönetem Chili&Vaníliának, isteni, megtartom. A fent említett okból is meg azért is, mert elkészíthető gluténmentesen is: vagyis az enyém nem búzadarával, hanem kukoricadarával készült és tökéletes.

Van már a blogon egy ehhez nagyon-nagyon hasonlító sütemény, tényleg majdnem ugyanez és mégis más. Azt kekszalappal készítem, és maga a túrós része lágyabb, remegősebb, viszont ez a Zsófi-féle meg sokkal egyszerűbb és legalább olyan finom, és az sem hátrány, hogy ezt a változatot lehet készíteni egy gazdag leves vagy akár egy székelykáposzta után is.

Én levettem a mennyiségből, mert kettőnknek sok lett volna - így sem kevés, hat embernek is kiadós desszert lesz belőle.

És Zsófi írta, hogy krémes túró kell hozzá, hát én tegnap belefutottam a Zalaconál egy 50%-os leértékelésbe (ha nagyon közeli a lejárati dátuma a kimért túrójuknak, mindig féláron adják), és hát nem mindegy. Náluk csak rögös túró van, de a krémes túrótortánál már megszokott botmixeres pépesítés ennél a receptnél is tökéletesen bevált. De egyszerűbb persze eleve krémes túróval készíteni.

Hozzávalók egy 18-as 
vagy 22-es tortaformához:

50 dkg krémes túró
3 tojás
12 dkg porcukor
13 dkg tejföl
5 dkg kukoricadara
3+2 dkg olvasztott vaj
3/4 teáskanál só
1 citrom reszelt héja
7 dkg mazsola

A túrót, cukrot, tojásokat, a tejfölt, az olvasztott vajat egy nagy tálban botmixerrel teljesen simára mixeljük, majd hozzákeverjük a kukoricadarát is, lefedjük és fél órát állni hagyjuk, hogy a dara kissé megszívhassa magát. Aztán ízesítjük sóval, reszelt citromhéjjal és beletesszük a mazsolát is. 

Bemelegítjük a sütőt 180 fokra.

A tortaformát kibéleljük szilikonos sütőpapírral vagy kikenjük vajjal, és 45-50 percig, tűpróbáig sütjük.

Langyosan a legfinomabb, de én kóstoltam ma reggel is: szobahőmérsékleten, nem teljesen frissen is tökéletes. Nem keményedik meg és nem száraz.

Gyümölcslekvárral és tejföllel kínáljuk, vagy kompóttal, de szerintem egy karamellöntet sem tenne rosszat neki.

Hentes tokány

Régi klasszikus, de szerintem én még soha sem ettem. És épp volt is minden hozzá itthon. A tokány egyébként egy pörköltféle, de mégsem az, inkább a raguk közé sorolnám. Létezik borsos, csikós, gombás, stb... tokány, sok verziója van.

Hozzávalók 4 főre:
50 dkg sertés lapocka
10 dkg kolozsvári szalonna (de jó a toka vagy hasaalja is)
10 dkg sonka
1 nagyobb fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 evőkanál olvasztott zsír vagy 3 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj
1/2 evőkanál sűrített paradicsom
1 púpos evőkanál mustár
0,5 dl száraz fehérbor
só, frissen őrölt bors
1 közepes csemegeuborka (vagy 2 kisebb)
és fűszerezhetjük még akár kakukkfűvel vagy szurokfűvel vagy éppen zsályával, bármelyik remekül illik a raguhoz

A húst vágjuk csíkokra, borsozzuk és mustározzuk. A zsiradékon kis lángon olvasszuk ki a vékony csíkokra vágott szalonnát, s vele együtt dinszteljük a kockázott vöröshagymát is, és a zúzott fokhagymát. Ha már üvegesek, adjuk hozzá a húscsíkokat is, és a sűrített paradicsomot is, és nagy lángon süssük át, míg minden engedett levét elfővi, és valóban sülni kezd. Ekkor öntsük fel a borral, azt is forraljuk be, amjd engedjük fel annyi vízzel, ami épp ellepi. Tegyük bele a vékony csíkokra vágott sonkát is, és nagy lángon forraljuk, míg a szaft a feléig elfő. Kóstoljuk, ha kell bele só (a sonka és a szalonna is sós!) vagy bors még, pótoljuk. Tegyük kis lángra és fedő alatt a hús puhulásáig főzzük. Amikor már puha a hús, engedjük vissza kevés vízzel a szaftot, tegyük bele a vékony csíkokra vágott uborkát is, és nagy lángon forraljuk ismét kissé vissza a szaftját.

Tálalhatjuk rizzsel, kissé pirított vagy hasábburgonyával, valamilyen tésztával (tarhonya, szélesmetélt), vagy csupasz nudlival is.

Tipp: ha a húscsíkokat finoman lisztbe forgatjuk sütés előtt, az sűríti a szaftját, és meg is védi a húst a kiszáradástól, omlósabb, porhanyóbb marad. (Csak én  ugyi nem ehetek lisztet...)

Kolbászos gombaleves

Szerencsére volt egy kis eső, így lett egy kis erdei-mezei gomba is. Amilyen száraz az ősz, szerintem itt a vége, fuss el véle.
Ezt a levest sima termesztett csiperkéből vagy termesztett laskából is nyugodtan megcsinálhatjátok. De jó más erdei vagy mezei gombából is. Egyszerű, nem cifráztam túl.

Hozzávalók4-6 főre:
40 dkg gomba (jelen esetben fenyőalja vagy más néven rizike)
30 dkg burgonya
5 dkg fehérrépa
5 dkg zeller
10 dkg sárgarépa
20 dkg vöröshagyma
3 nagyobb gerezd fokhagyma
10-15 dkg füstölt parasztkolbász
3 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj
2 csapott teáskanál pirospaprika
1 evőkanál darált pritamin vagy kápia paprika (piros arany)
frissen őrölt bors, só
1 babérlevél
1 szem szegfűszeg
a tálaláshoz tejföl

Az apróra kockázott vörös- és fokhagymát kevés sóval pároljuk üvegesre a zsiradékon, adjuk hozzá a darabolt gombát is, borsozzuk és süssük át kevergetve nagy lángon, míg összeesik és levet enged. Végül a karikázott kolbászt is süssük át, míg zsírját kiengedi, aztán pirospaprikázzuk és engedjük fel olyan 3-3,5 liter vízzel. Tegyünk bele babérlevelet, egy szegfűszeget, a darált paprikát, a vékonyra karikázott leveszöldséget is és a nem túl nagy kockákra vágott burgonyát is adjuk bele. Kóstoljuk és sózzuk is meg. Főzzük, míg a krumpli is, a zöldségek is megpuhulnak.
Tökéletes tejföl nélkül is, de aki jobban tejfölös, az egy vékony habarással bele is forralhat olyan 1,5 dl tejfölt, de lehet csak kínálni is hozzá tálaláskor. Ha akad kéznél petrezselyem zöldje, apríthatunk, s a végén beleszórhatjuk a levesbe. Kissé frissíti.
Jó tartalmas leves, elég utána egy fahéjas csiga vagy bármi hasonló kis édes tészta.
Vegák készítsék kolbász nélkül, úgy is tömör, gazdag és laktató.

Körömpörkölt

Elméletileg ősz van, de csak naptárilag. Pedig írhattam volna, hogy itt az ideje a téliesebb ételeknek, mint amilyen például a körömpörkölt. De hát... lehet hogy tél sem lesz. Ma egy hosszú kötött kardigában voltam a városban, és lesült rólam. Nagyon fura nekem ez a lassan novemberi nyár.

Múlkorában két helyen is szóba került a körömpörkölt. És a blogon sincs még fönn, mert ezer éve nem főztem (az is lehet hogy sohase' már nem emlékszem), meg akciós is volt a köröm, úgyhogy most sort kerítettem rá. 

Az a kategória ez az étel, amit valaki vagy nagyon imád, vagy nagyon utál. Mi szeretjük. Lehet főzni más hússal együtt is, például lapockával vagy csülökkel szokták összeházasítani. Szerintem annyira tömény és ízgazdag, hogy nem kell bele más, persze ha bográcsban, nagyobb társaságnak készül, akkor érdemes dúsítani. 

És egy fontos megjegyzés: mivel mondtam kedvenc hentesemnek (mindig megkérdi, mi lesz az ebéd), hogy pörkölt lesz, ezért esélyem sem volt szólni, hogy ne darabolja fel a körmöket. Sajnos ha bárddal szétcsapkodják, nagyon szilánkosra törnek a csontok, lehetetlen minden kis csontdarabkát eltávolítani, akárhogy is próbálkozunk. Szóval: ne daraboltassátok, hagyjátok egyben a körmöket. Ha nagyon úgy gondoljátok, hogy vágni kéne, akkor csak hosszában hagyjátok szétvágni a hentesnek, úgy sokkal kevésbé lesz szilánkos, mintha keresztben is szétüti a bárddal több helyen. 

Hozzávalók 4 főre:
4 köröm (ha lehet első, kisebbek és kevésbé csontosak, de a hátsó is jó persze)
3 nagyobb fej vöröshagyma (olyan 30-40 dkg összesen)
2 normál gerezd fokhagyma
1 evőkanál zsír
2 púpos teáskanál őrölt pirospaprika
1 mokkáskanál köménymag (vagy őrölt kömény)
1 nagyon picike babérlevél fele
1 szem szegfűbors
só
1 evőkanál darált és sóban eltett kápiapaprika (közismertebb nevén: Édes Anna vagy Erős Pista)
2 teáskanál sűrített paradicsom

A körmöket mossuk meg, eldobható borotvával az esetlegesen rajta hagyott szőröket borotváljuk le, a szilánkokat alaposan mossuk ki. Egy széles, nagy lábosban vagy fazékban olvasszuk fel a zsírt és kevés sóval dinszteljük meg rajta az apró kockákra vágott vörös- és fokhagymát. Adjuk hozzá a pirospaprikát, babérlevelet, a szem szegfűborsot, a köményt, darált paprikát, sűrített paradicsomot, tegyük bele a húst is és öntsük fel annyi vízzel, hogy a körmöknek olyan háromnegyedéig érjen. Sózzuk is. Hagyjuk nagy lángon rotyogni vagy 10 percig, aztán fedjük le, és kis lángon főzzük cirka 2-2,5 órán át. A végén ismét vegyük le a fedőt, és ha túl sok szaftja lenne, tegyük ismét nagy lángra a gázt, és rotyogtassuk el a fölös folyadékot. Ha nem is túl sok rajta a szaft, akkor sem árt neki a végén egy 10 perces nagy lángon főzés. Sűríti. Kóstoljuk, és ha elég puhának érezzük a körmöket, elkészült. Natúr főtt burgonyával vagy olyan "kaszálósszeletre" szelt friss házikenyérrel és savanyúsággal (uborka, ecetes almapaprika, csalamádé, stb...) vagy valamilyen salátával (tejfölös uborkasaláta, svéduborka saláta vagy káposztasaláta) tálaljuk. A savanyúság vagy saláta szerintem kell hozzá, elmaradhatatlan a körömpörkölt mellől.

Tipp: ennek a pörköltnek pontosan olyan íze van, mint amilyet anyukám főzött régen. Teljesen. Viszont lehet abszolút minimalista stílusban is készíteni: zsír, vöröshagyma, pirospaprika, só és víz. Úgy is tökéletes lesz.

Zsebes egybensült karaj

Szeretem a sütőben egybensülteket, mert csak elő kell készíteni, s a többit elvégzi a tűz. Persze vannak fortélyai, hogy finom omlós legyen és jóízű. Az egyik az, hogy kellően be kell sózni a húst. A másik, hogy érdemes kicsi vizet aláönteni és lefóliázni. Garantáltan nem lesz száraz. Én a vízbe is szoktam kevés sót tenni, biztos ami ziher alapon. És mindig így a jó, mert ha a szaftja sós is lesz kissé, maga a hús így lesz tökéletes ízében. A harmadik: minél alacsonyabb hőfokon sütjük, annál porhanyósabb lesz a végeredmény. S végül a sütés végén ha levesszük az alufóliát és nagy lángra tesszük a sütőt, a sültünk valóban sült lesz: szépen megkérgesedik, megpirul a külseje.

A zsebes karaj akkor jó ötlet, ha nem akarsz kínlódni valamilyen göngyölt hússal - mert ízhatásában ugyanaz, csak nem kell óvatosan és nagy ügyességgel kiterített nagy szeleteket vágni, nem kell klopfolgatni és nem kell kínlódni a tekercseléssel. Bevallom, én ritkán göngyölök, mert macerás, és hát oké, finom, de annyira nem, mint amennyire munkás. Szóval a zsebes a nyerő. (Amúgy ha ízesített egybensültet akarok, általában dagadót veszek és azt töltöm mindenféle dolgokkal.)

Hozzávalók 4 főre:
1,2 kg karaj csont nélkül
16-18 vékony szelet kolozsvári szalonna (ne bacont vegyünk, mert az borzalmas, vegyünk igazi kolozsvárit és szép vékonyan szeleteljünk belőle)
2 salotta hagyma karikákra vágva (lehet lilahagyma is)
1 kápia paprika
5 dkg vaj olvasztva
só
frissen őrölt bors
1 gerezd fokhagyma pépesítve
1 teáskanál mozsárban porított koriandermag
1 csapott evőkanál szárított majoránna
1 mokkáskanál pirospaprika
1 dl víz

A sütőt gyújtsuk be olyan 150 fokra. A sütőedényt vajazzuk ki. A maradék vajba keverjük bele a fűszereket a só kivételével. A karajt vagdossuk be úgy, mintha szeletelnénk, de az alján hagyjuk egyben: értelemszerűen a hártyás rész kerül alulra és a csontról lefejtett, hártya nélküli húsrész pedig felülre. Így a viszonylag erős hártyája összetartja. Olyan fél-egy centinként vagdossuk be. Sózzuk be alaposan, majd kenjük meg a fűszeres vajjal, minden szelet közé is kerüljön a keverékből. Aztán minden résbe tegyünk egy szelet szalonnát, egy karika hagymát és egy karika paprikát. Én a megtöltött karaj két végét hústűkkel rögzítettem. Kevés vizet öntöttem alá, azt is kissé sóztam, lefóliáztam és két órán át sütöttem, végül levettem a takarást, és a legnagyobb fokozaton rásütöttem, míg szép pirosbarnás lett. 

A sütőből való kivétel után vissza szoktam tenni a húsra a fóliát, és pihentetem 10-15 percig, így szebben lehet szelni és nem is hűl ki. Ferdén szeleteljük, srévizavé, mert akkor szép legyezőmintás szeleteket kapunk. 

Tipp: ha hidegtálra szánjuk, akkor ne csak hústűt használjunk, hanem kötözzük is át a sültet, jobban összeragad, jobban egyben marad. Hagyjuk fóliába tekerve kihűlni, majd legalább 12 órát hagyjuk hűtőszekrényben is pihenni. Ezután gyönyörűen lehet átlósan szeletelni, s hidegtálra tenni. A hidegtálon kevés zselatinnal dúsított alaplével kenjük meg, csillogóvá teszi és nem szárad ki. (Annyi zselatin kell, amennyit a kocsonyához ír a tasak.)

Végül: a fűszerezése bármilyen lehet, amilyet éppen kitalálunk vagy ennénk. A töltelék is változhat, abszolút variálható.

Sütőtökös majdnem' püspökkenyér (gluténmentes)

Megvolt az idei első sütőtöksütés. Hihetetlenül édes, zamatos darabot sikerült kifognom. De maradt belőle egy nagyon kevés, és sajnáltam kidobni. Készült vele egy egyszerű kis desszert az ebédünkhöz. Gluténmentes, de senki meg nem mondhatja, hogy az: puha, nem száraz, szerintem tökéletes lett. Én ánizzsal fűszereztem, mert nagyon szeretjük - nem is értem, ez a fűszer miért ment ki a divatból, pedig hihetetlenül finom - , de aki nem rajong érte, készítse mézeskalács fűszerkeverékkel. Én meg azért nem rajongok. :) (Ki nem állhatom, konkrétan...)

Hozzávalók egy őzgerincformányi sütihez:
2 közepes tojás
12 dkg sült sütőtök villával összetörve
10 dkg rizsliszt               |  kiváltható 12 dkg
2 dkg kukoricaliszt         |  sima liszttel
1 sütőpor
1 dl natúr joghurt vagy kultúra
12 dkg kristálycukor
1/2 csapott mokkáskanál só
10 dkg dió, mazsola, aszalt vörösáfonya vegyesen
1/2 mokkáskanál ánizsmag vagy 1 csapott teáskanál mézesfűszer
5 dkg olvasztott vaj
+
2 dkg vaj a forma kikenéséhez
kukoricaliszt a forma kilisztezéséhez
12 dkg porcukor és 1-2 evőkanál citromlé (vagy narancslé) a mázhoz

A sütőt begyújtottam olyan 170 fokra. A liszteket összekevertem egymással is, és sütőporral is. A tojásokat a cukorral és sóval jó alaposan felvertem kézi robotgéppel, majd hozzákevertem szintén a robottal a sütőtökpürét is, az olvasztott vajat is, és a joghurtot is. Végül spatulával belekevertem a mazsolát, diót, áfonyát, ánizst is, és a lisztkeveréket is. A kivajazott, lisztezett sütőformába öntöttem és 25 percig sütöttem.

A mikor kihűlt a süti, a porcukorhoz nagyon apránként adagolva a citromlét kikevertem olyan éppcsak cseppenős-csurgós sűrűségű krémmé, és rácsorgattam a sütemény tetejére. 

(Persze siettem, a fotón még nincs megszilárdulva rajta a cukormáz, és a sütemény belseje is borzas, mert langyos kissé. Szebben lehet szelni, ha tökéletesen kihűl.)

Délutáni tea vagy kávé mellé is tökéletes, vagy este egy pohár hideg tejjel vacsorának is elmegy. De egy gazdag leves (gulyás, minestrone, székelykáposzta, savanyú répa, csülkös bableves, stb...) után is kínálható.

Kétszersült körtés pite

Érnek már a finom körték is, tényleg itt van az ősz. A heti tarokkpartinkra hozta Eszter barátnőm ezt az isteni pitét, igaz, ő almával készítette. El is kértem gyorsan a receptet, ma meg is sütöttem, mert zöldbabos csirkegulyást főztem, s gondoltam, második fogásnak a leves után tökéletes lesz. Először készítettem, de nem utoljára. Igazi idénygyümölcsvarázs recept, lehet csinálni almával, körtével, banánnal, cseresznyével, meggyel, ribizlivel, málnával, szederrel, áfonyával, sárga- vagy őszibarackkal, szőlővel, ananásszal...😃

Én gluténmentesítettem, de a rizsliszt pontosan ugyanannyi sima liszttel helyettesíthető. A fűszerezése pedig attól függően változtatható, hogy éppen milyen gyümölccsel készül.

Hozzávalók egy 20 cm-es tortaformához:
a tésztához:
8 dkg szobahőmérsékletű puha vaj
10 dkg porcukor
12 dkg barna rizsliszt

csipet só
2 tojás
1 lime reszelt héja
1/4 lime leve
1/2 sütőpor
a gyümölcsréteg:
2 vékony szeletekre vágott körte
2 félmarék aszalt vörösáfonya (helyettesíthető mazsolával)
2 félmarék világosabb nádcukor
a tetejére:
2 tojás
1 nagy dobozos joghurt vagy tejföl (350-400 gr.)
1 nagy csipet őrölt kardamom vagy 2 kardamom mozsárban porított magjai
2 evőkanál porcukor
3/4 lime leve
csipet só

A sütőt előmelegítjük 170 fokra. A tortaformát kibéleljük szilikonos sütőpapírral.
A körtéket hámozzuk, vékony szeletekre (3-4 milliméter vastag) vágjuk.
A puha vajat kikeverjük a cukorral és sóval, majd egyenként hozzákeverjük a tojásokat is. Reszelünk bele lime héjat, végül pedig a sütőporral elkevert lisztet is belekeverjük. Beleöntjük a formába, a tetejét kirakjuk körtével, megszórjuk áfonyával és a nádcukorral.
Sütőbe tesszük 25 percre, közben elkészítjük a kutyulékot a tetejére: a tojást felverjük egy kézi habverővel, s aztán hozzákeverjük a joghurtot vagy tejfölt, a cukrot, csipet sót, a maradék limelevet és a kardamomot. Leöntjük a tortát vele és újabb 25-35 percre sütőbe tesszük.
Szobahőmérsékletre hűlve kínáljuk. Isteni finom.

Vegán pho vagy ramen vagy "húsleves"

a képet innen kölcsönöztem, recept is van hozzá

Általában a fészbukon található "főzzünkgyorsanegyszerűen" oldalak videóreceptjei szörnyűek, de néha-néha szembejön egy-egy zseniális darab is. Mint például ez a vegán "húsleves". Nevezhetjük phonak is, vagy rámennek is, mindegy, nagyon tuti. Meg is fogom csinálni a közeljövőben, mert ismét itt a vargánya szezon, ma 800-1200 forintért lehetett venni ezt az isteni gombát a piacon. Úgyhogy ne ragaszkodjatok feltétlenül a shitake gombához, az erdei gombák is nagyon ízletesek. Én fokhagymát is tennék a levesbe, mondjuk ha shitekét használtok nem kell, mert az fokhagyma ízű. 

Szóval odavagyok ezért a levesért, na. ♥

Almás morzsasüti (gluténmentes)

Kaptam egy zacskónyi nyári almát. Nem is kellett gondolkodnom, mi legyen belőle, mert semmi másra nem alkalmas, csak pitének vagy morzsasütinek vagy galettnek. Kompótot nem lehet főzni belőle, mert túl lágy és kásás a húsa. Pedig milyen finom is az ilyenkor, jól behűtve, jó citromosan! No de nem akartam hogy tönkremenjen, mert a nyári alma arra is nagyon rövid időn belül hajlamos. Úgyhogy bekapcsoltam a sütőt bár nem szívesen...

Kicsit kevés lett bele a töltelék, mert sokat el kellett pucolnom az almából. Meg le sem mértem, de igazából nem is nagyon kell, a lényeg a tészta, hogy ki mennyi töltelékkel csinálja, az már nem méricskélés dolga. Ennyi tésztához szerintem két kiló almát nyugodtan meg lehet pucolni, de lehet hogy többet is.

A morzsa hozzávalói egy 22-szer 36-os tepsihez:
20 dkg barna rizsliszt
10 dkg masa harina, vagyis mexikói kukoricaliszt (helyettesíthető hajdinaliszttel)
6 dkg sima kukoricaliszt
20 dkg hideg vaj apróra kockázva
2 tojás felverve
1/2 csomag sütőpor
csipet só
5 dkg porcukor
Almatöltelék:
2-3 kg nyári alma
citromlé
csipet só
ízlés szerint kristálycukor (lehet barna is)
őrölt fahéj
rizsdara

A liszteket vegyítettem, elkevertem a sóval, cukorral, sütőporral is, aztán a vajjal morzsásítottam. Végül hozzá adtam a tojásokat is, jól elkevertem, finoman gyúrtam, végül az összeállóbb darabokat újfent morzsásra alakítottam. Hűtőbe tettem, míg az almát megtisztítottam és lereszeltem. 

Reszelés után a tölteléket kevés sóval elkevertem és kinyomkodtam, hogy ne legyen túl sok leve. Ízlés szerint cukrot, kevés citromlevet és sok őrölt fahéjat kevertem hozzá. Végül adtam hozzá kb. 2 evőkanálnyi rizsdarát is, hogy felszívhassa a még keletkezett almalevet.

A tepsit kibéleltem egy szilikonos sütőpapírral, a morzsa felét elterítettem az alján, rákentem az almatölteléket, végül megszórtam a morzsa másik felével. Előmelegített, 180 fokos sütőben 30 percig, a morzsa pirulásáig sütöttem. 

Bevallom, finomabb mint a búzalisztes morzsasüti, könnyebb a tészta és ropogósabb. 

Ha akad a frizsiderben vanília vagy karamella vagy mogyoró fagyi, nyugodtan kínáljuk hozzá.

Sült császárhús Adobo szósszal

Sokszor sütök bőrös császárhúst vagy hasaalját is, nagyon szeretjük. Ez a szuper recept ugyancsak elindította a fantáziámat, mert így még soha nem készítettem. Ha nem is pontosan ezzel a fűszerezéssel, de megcsinálom. Mert maga a folyamat, a pácolás-sütés az, ami nagyon eltér attól, ahogyan eddig készítettem.

fotó: Pig and Khao, New York

A recept innen 8 főre:
a páchoz:
1,5 kg bőrös hasaalja (én a 70 dkg-ot nagyon keveslem)
6 dkg só
2 evőkanál cukor
1 teáskanál őrölt bors
1 csillagánizs
2 gerezd fokhagyma
3 babérlevél
0,8 dl szójaszósz
2 evőkanál almaecet
2 liter víz
A szószhoz:
0,8 dl víz
2,4 dl szójaszósz
2 evőkanál cukor
2 evőkanál olaj
1/2 teáskanál babérlevélpor (mozsárban összezúzható)
1,5 teáskanál őrölt bors
3 gerezd fokhagyma
0,8 dl kókuszecet (jó a sima is)
1,6 dl kókusztej
bő olaj a sütéshez

A metódus:
Készítsd el a pácot egy nagy fazékban, tedd bele a húst, fedd le és vagy főzd kis lángon vagy tedd sütőbe 2-2, 5 óráig. Vedd ki a puha húst, tedd egy egész éjszakára hűtőbe. Készítsd el a szószt. A húst darabold négy vagy hat felé, aztán vágd át nem túl mélyen és körülbelül egy centinként csíkozva a bőrös részeket. A darabokat süsd meg ropogósra bő olajban. Tálald a szósszal, buggyantott tojással, zöldhagyma karikákkal, sült fokhagymaszeletekkel és koriander zölddel.
Isteni lehet, na. A recept egy new yorki szakácsnőé, Leah Cohené. Köszönetem. :)

Görögdinnyehéj szirupban (gliko)

A hozzám hasonló görögdinnye-imádóknak. Már írtam arról, hogy tőlünk délebbre és keletebbre nem lekvárokat tesznek el, hanem a pl. a görögöknél, cipruson glukot vagy glikot, a törököknél pedig reçelt, vagyis ha ezeket a szavakat látjátok egy receptnél, az cukorszirupban eltett édességet jelent.

A dinnye héját sem dobják el, hanem ilyen szirupos édesség készül belőle. Majd csinálok, de most olyan dinnyét sikerült vennem, aminek a zöld héjrésszel együtt sincs fél centi vastag cuzammen a héja, de az ötlet nagyon tetszik, mert biztosan megőrzi a dinnye ízét, amiért én odavagyok.

Az eljárás nagyon egyszerű. Egy egész gyümölcsről származó dinnyehéjakról le kell vágni a zöldjét, de egy kevés piros gyümölcshúst rajta kell hagyni. Be kell áztatni 2 órára citromos vízbe, érdemes valamivel lenyomatolni is, hogy tényleg a víz alatt maradjanak a dinnyehéjak. Aztán kell főzni 2 púpos bögre cukor - 2 bögre víz arányában cukorszirupot, amibe a leöblített dinnyehéjak is belekerülnek. Addig kell főzni, míg a szirup habja megváltozik. Az a lényeg, hogy a vizet teljesen el kell főzni belőle, és a héjaknak meg kell puhulnia. Lehet ízesíteni is fűszerekkel. Forrón tiszta üvegekbe kell tenni, és szárazdunsztban hagyni kihűlni, mint a lekvárt.

Készítik sárgadinnyéből is.

Tettem el már így fügét, szilvát, körtét, barackot, narancsot, citromot, meggyet. Mind isteni.

Itt egy görög recept. És egy videnyó. A filmen a hölgy citromillatú muskátli levelével ízesíti a dinnyehéjakat, ami isteni finom.

Köszmétés (egreses) nyári töltött káposzta

Egy újabb, s talán a legizgalmasabb töltött káposzta recept a blogon. Szoktam főzni télen a füstölt húsost, savanyú káposztával. Nyáron pedig szoboszlói nagyanyám paradicsomos, édeskáposztás változatát. Ez is egy hajdúsági recept, Csíki Sándor osztotta meg a Food & Wine oldalon most legutóbb, de Chili & Vaníliánál is megtalálható.

Elsőre bizarrnak tűnhet - főleg itt Zalában, ahol nagyon nem komálják a hús-gyümölcs párosítású ételeket - de higgyétek el, nem az. Valami isteniség. Marad is a repertoáromon, mert a töltött káposzta az egyik legkedvencebb ételem. Könnyű, diétás fogás, ilyenkor nyáron is 3-4 hetente főzök.

Egyébként a másik, amit itt Zalában fel nem foghatok, hogy nem is ismerik az igazi töltött káposztát. Főznek egy paradicsomos-húsgombócos, hosszú lére eresztett valamit, és azt merészelik rá mondani, hogy töltött káposzta. Na, én meg ugrok ilyenkor három hátraszaltót, két leszúrt rittbergert, számolok százig, majd angyali mosollyal, fogaim közt kissé sziszegve és visszafojtva csak ennyit mondok: Tényleg? Ezt a "töltött" káposztát nem ismerem. Magamban még hozzáteszem: nem is akarom. Most lehet engem utálni, de a töltött káposzta azért töltött káposzta, mert be van töltve, ugyi. Jó lehet a gombócos káposzta is, de ne mondja senki rá, hogy az töltött káposzta. Az simán gombócos káposzta. Maradjunk ennyiben.  

(Itt még a töltött paprikát is sokszor paprika nélkül főzik, csak gombóccal, és arra is azt merészelik mondani, hogy töltött paprika, erről ennyit. :)) )

Tehát, lássuk ennek a végtelenül egyszerű, mégis hihetetlenül finom ételnek a hozzávalóit 6 főre:

a töltelékbe:

0,5 kg lapocka darálva

1 tojás

só

frissen őrölt bors

12 dkg nyers, főttlen (lehetőleg kerek szemű) rizs

1 dl víz

a többihez: 1 nagyobb fej  tölteni való (lehetőleg)  lapos káposzta 

20-25 dkg egres

3 karika citrom (magok nélkül)

só

1 nagyobb fej vöröshagyma

2 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj vagy 1 púpos evőkanál zsír

kb. 1 - 1,5 evőkanál kristálycukor

1 csokor friss kapor

a tálaláshoz:

tejföl vagy sűrű joghurt

A töltés. Meg se próbáljátok úgy csinálni, ahogy Csíki Sándor vagy Chili & Vanília írja, mert a nyers, ress káposztáról nem lehet leszedni a leveleket! (Vagy aki le tudja, azt nyert nálam egy hangszórót meg egy varázslóigazolványt...) 

Hanem a metódus a következő: fölteszünk egy nagy, kb. 7-8 literes fazékban vizet forrni, úgy hogy a fazék feléig-háromnegyedéig legyen csak a víz (mert a nagy fej káposzta majd kiszorítja). 

Amíg felforr a víz, a darált húst kézzel alaposan összedolgozzuk a tojással, vízzel, sóval, borssal és töltésig hűtőbe tesszük. (A víz azért kell a töltelékbe, mert így nem keményíti meg a tojás.)

Ha felforrt a víz, a káposztát bevagdossuk a torzsájánál körben úgy, hogy a levelek majd le tudjanak válni róla. (Mintha dinnyét lékelnénk, csak itt vigyázunk arra, hogy a bevágások a torzsa mélyén véletlenül se érjenek össze, mert a torzsának benn kell maradnia, legalábbis addig, míg a szükséges mennyiségű levelet leválasztjuk róla.) Egy erős és hosszú húsvillát beleszúrúnk a torzsába, és a forrásban lévő vízbe merítjük a káposztafejet. Hagyjuk 3-4 percig főni, aztán kivesszük egy nagy tálba. Készítsünk elő egy erős lyukacsos lapátot is (egy ilyet, az első balkézről vagy a negyedik) amivel alányúlunk a káposztának, nehogy lecsússzon a villáról és így emeljük ki. A külső 1-2 sor levelet leválasztjuk (maguktól is leesnek egyébként), majd a maradék káposztafejet villástól visszatesszük a forrásban lévő vízbe. Ezt addig csináljuk, míg elég levelet le tudunk szedni a töltéshez. (Nekem 18 töltelékem lett.)

A leveleket felezzük a középső ere mentén úgy, hogy az eret ki is vágjuk. Ezekbe a fél levelekbe töltjük tölcsérszerűen a tölteléket: a vastagabb, ér melletti oldal lesz a tölcsér csúcsa, a vékonyabb rész, a levél széle pedig az, amelyiket behajtogatjuk a töltelékbe.

A maradék káposztalevelekből is kivágjuk a középső, vastag ereket és vékony csíkokra vágjuk. Egy széles, nagy fazékban (5-6 literes legyen) a zsiradékon megdinszteljük az apróra kockázott hagymát, majd a csíkokra vágott káposztalevelek felét rászórjuk egyenletesen. Erre kerül a töltelék, a tetejére megint egy kevés aprókáposzta, a megtisztított egres, az apróra vágott kapor, a citromkarikák. Felöntjük a káposzta abálólevével, sózzuk, cukrozzuk, és ráhelyezünk egy kistányérat, hogy a töltelékek a helyükön maradjanak. A lének a tányér fölött kell lennie pár centivel, mert a rizs majd elég sokat magába szív. Fedőt teszünk rá, hagyjuk felforrni közepes lángon. Forrás után kislángra tesszük és 25 percig főzzük. Míg fő, kóstoljuk a levét, hogy meg tudjuk állapítani, kell-e még bele só vagy cukor vagy citromlé. Ha készen van, még hagyjuk 1 órát a fedő alatt, hogy a rizs teljesen megpuhulhasson. Tálaláskor tejfölt vagy joghurtot kínálunk mellé.

Tipp: szerintem ez az étel marhahússal vagy szárnyashússal is készíthető. Sőt, szőlőlevélbe is tölthető, így akkor nem kell abálni káposztaleveleket, csak apróra vágni egy keveset.

És találtam Chili & Vaníliánál még egy izgalmas köszmétés levest is, ezt is el fogom valamikor készíteni, mert isteni lehet. Segesvári egreses marhahúsleves. 

Cukkinivirág háromféleképpen

Sajnos nekem nincs kertem, de ha egyszer lesz, töltött cukkinivirágot biztosan fogok készíteni. Mindenképpen kert kell hozzá, mert nálunk a piacon csak hatalmasra növesztett, tökméretű darabokat lehet venni. Sem virágot, sem azt az igazi finom zsenge, kis méretű cukkinit nem látni. Hoztam addig is három ötletet hozzá, hátha valakinek jól jön.

Az első egy mozzarellával és szardellával töltött, sörtésztában kisütött változat. A második töltelékébe kell ricotta, gépsonka, olajbogyó és ez hagyományos panírba van forgatva. Végül van egy olyan verzió, ami egy fánktészta szerűség, ebbe apróra vágva kerül a cukkini virágja.

Azért is hoztam a videót, mert jól követhető, hogyan kell megtölteni a virágokat.

Grillezett zöldbab

Ez egy nem-recept. Csak ez is olyan, hogy muszáj megemlítenem. Annyira finom, hogy abbahagyhatatlan. 

Olyan zöldbabot válasszatok hozzá, amilyen a képen is van, és akár a zöld, akár a sárga változata tökéletes a grillezéshez. Zsenge legyen, mert ha szálkás, akkor élvezhetetlen lesz. A széles, lapos fajta nem jó, az nehezebben puhul. Azt főzzétek meg levesnek vagy főzeléknek.

Egy gerezd fokhagymát kaparjatok le pépesre késsel deszkán. Keverjétek el valamilyen nemesebb olajban: olívában vagy hidegen sajtolt repcében vagy szőlőmagolajban. Keverjétek jól el, és hagyjátok leülepedni. Aztán öntsétek le a fokhagymáról az olajat, csak rá lesz szükség. (A fokhagyma megéghet a forró serpenyőben, és akkor keserű lesz és az nem jó.)

A serpenyőt nagyon melegítsétek fel, dobjátok bele a megtisztított zöldbabot, kissé sózzátok is meg: attól puhul is, nem csak sül. Öntsetek rá egy evőkanálnyit a fokhagymás olajból és végig nagyon nagy lángon grillezzétek. Pár perc alatt készen is van. 

Tálalásnál kevés citromlével, joghurttal meg is lehet locsolni, zöldfűszerrel dúsítani, így egyfajta meleg saláta lesz belőle. De megszórható friss kecske- vagy juh- vagy tehéntejből készült sajttal is, a fetát is kedveli. Kiváló köret hal, hús mellé, de buggyantott tojáshoz is kiváló.

A sütőben soha nem lesz ilyen. Ropogós lesz ugyan, de kemény marad, serpenyőben viszont épp annyira meg is puhul, amennyire kell. Ráadásul a nyári melegben nem kell a sütőt sem begyújtani. Egy hátránya van: igen füstöl.

De ha kerti grillparti van, és tárcsán süttök, azon tökéletes lesz, ki ne hagyjátok. :)

Rizslisztes szórt meggyes kevert

Nemrég megnéztem egy japán filmet, a Remény receptjét. A könyvet Durian Sukegawa írta (eredeti címe: Édes babkrém) és Naomi Kawase rendezte. Gasztrofilm, de nem szokványosan az.

Lassú. Magával ragadó és szépséges. Árnyalt és leheletfinom. Szeretetről, barátságról, szenvedésről és örömről, életről és elmúlásról, a cseresznyevirágzásról. S persze nem mellékesen egy ételről is, a dorayakiról, ami egy híres japán palacsintaféle.

Első próbálkozásom a rizslisztes piskótával, és nagyon jól sikerült. Finom puha lett a tészta, úgyhogy ezt a receptet tudom majd használni más gyümölcsökkel is: cseresznyével, málnával, ribizlivel, szederrel, áfonyával, sárga- és őszibarackkal, szilvával...

Hozzávalók egy 20-szor 30-as tepsihez:
40 dkg magozott meggy
4 tojás
10 dkg olvasztott vaj
1,5 dl joghurt
15 dkg nádcukor
15 dkg rizsliszt
1 sütőpor
1 csapott mokkáskanál só
és fahéjas cukor a szóráshoz

A tojásokat jó habosra felvertem a sóval és a nádcukorral, majd hozzákevertem az olvasztott vajat és a joghurtot is, végül nem géppel, hanem spatulával a sütőporral elkevert rizslisztet is. 

A kimagozott meggyet elterítettem a tányéron, megszórtam egy kevés nádcukorral és pici rizsliszttel, és a szilikonos sütőpapírral bélelt tepsibe öntött piskóta tetejére rakosgattam. Ami kevés levet engedett, azzal meglocsoltam a piskóta tetejét. Előmelegített 150-160 fokos sütőben 20-25 percig sütöttem, tűpróbával. (Nem szabad erősebb fokozaton sütni, mert nagyon hamar barnul a teteje, és a közepe meg nem sül át, ha magasabb hőfokon sütjük.)

Mikor kihűlt, megszórtam fahéjas porcukorral a tetejét.

Ha nem magam készítettem volna, soha rá nem jövök, hogy rizsliszt van a sütiben. Nagyon hasonlít a búzalisztes kevert piskótához.

Rókagombás szendvicskrém

A minap belefutottam a fészen egy cikkbe. Érdemes elolvasni, ha valakit érdekel a környezet védelme is, nem csak a gasztronómia.

"Sosem értettem igazán az élelmiszertrendeket. Mármint értem, hogy mi a funkciójuk, de az értelmüket nem. Hogyan lehet egy élelmiszer felkapott? Hogyan jöhet divatba vagy mehet ki a divatból egy élelmiszer? A divatban egy tervező létrehozhat egy új esztétikumot, amely sikeres lehet egy darabig mielőtt végül idejét múlttá válik, majd a tömegek rákapnak az Új Nagy Dologra – ezt értem én, de az élelmiszer egészen más.

Be kell vallanom, hogy ez félig-meddig retorikai kérdés: azért trendi, mert trendi emberek eszik, mert a húszas és harmincas éveikben járó, sok Instagram-követővel rendelkező kozmopoliták szeretnek esztétikailag tetszetős képeket posztolni a divatos, felkapott, Monsanto-mentes összetevőkből készített ételeikről, az egész közösségi média szerte. Néha ezt egészségügyi okokból teszik, néha nem. De akárhogy is, ez még mindig elég abszurd.

Vegyük a quinoa példáját. Ezzel a dél-amerikai gabonával egy hippi barátom ismertetett meg, aki hétvégente előszeretettel sétál mezítláb az angol vidéken, és az „energiáról”, valamint az „univerzumról” beszél, minden irónia nélkül. Peru és Bolívia egyes részein, ahol évezredek óta termesztik, a quinoa ugyanúgy a helyi táplálkozás egyik sarokkövévé vált, akárcsak a rizs Ázsiában vagy a kenyér Európában. Azonban a nyugati kereslet megnövekedésének következtében az ára 2006 és 2013 között megháromszorozódott.

Ennek az időszaknak a végére a quinoa drágább lett Limában, a perui fővárosban, mint a csirke, nem beszélve arról, hogy a kínálat is csökkent, mivel nagyobb haszonnal kecsegtetett azt a pénzes tengerentúli piacokra exportálni. Ez arra kényszerítette a helyi lakosságot, hogy a pénzéből olcsó, nyugati gyorsételeket vásároljon, mert csak azokat tudta megfizetni. Ennyit az egyetemes szeretet hippi ideájáról.

Van ebben valami szörnyen ironikus. A középosztálybeli liberálisok, akik vegán kávézókban fogyasztják el villásreggelijüket, és képeket töltenek fel a quinoa salátájukról vagy avokádós pirítósukról az Instagramra, valószínűleg úgy tekintenek az étkezési szokásaikra, mint a belső nyitottságuk jelére, pedig ez valójában vitathatatlanul a gyarmatosítás legújabb változata. Ahogyan a britek kifosztották Indiát annak teájáért és fűszereiért, úgy ez a modern berendezkedés is az erősebb pénzügyi hatalmak fölényét biztosítja a szegényebb és kétségbeesett kisebb hatalmak felett. Persze van egyfajta gazdasági csere, és azért nem hasonlítható a rabszolgaság borzalmaihoz, de attól ez még mindig tiszta kizsákmányolás. A pénz csak egy civilizált felszínt biztosít neki, és arra szolgál, hogy egy kissé megnyugtassa a lelkiismeretünket."

A teljes cikk a Latin-Amerika Társaság honlapján olvasható. 

Mivel az idei tavasz és nyár is meglehetősen csapadékos volt eddig, szép számmal jelentek meg az erdei és mezei gombák. Teli a piac vargányával, galambicával, de van szegfűgomba is. No és rengeteg a rókagomba - épp ezért most az ára sem olyan őrült magas. Mivel volt készen ebédünk, csak pár darabot vettem a vacsorára készítendő krémhez.

Hozzávalók 4 főre:
15 dkg rókagomba
1 evőkanál barna vaj, de a sima is jó (mégis, ha tudsz, használj tisztított vajat, karamelles íze tökéletesen kiegészíti és erősíti a rókagomba ízét)
1 mascarpone (25 dkg)
20 dkg brinza (juhtúró)
1 nagyobb gerezd fokhagyma
só, pár csepp citromlé

A gombát tisztítsd meg, vágd kisebb darabokra. A fokhagymát pépesítsd vágódeszkán kés élével. Egy kisebb serpenyőben a vajon kevés sóval süsd meg a gombát, egészen addig, míg levet ereszt, aztán a levét fője el, s piruljon is meg kissé a gomba. Zárd alatta a lángot, tedd hozzá a fokhagymát és kevergesd, míg kissé meglágyul markánssága a forró serpenyőben. Aztán tedd át egy késes aprítóba vagy turmixba, pörgess rajta kettőt-hármat míg jó apró lesz a gomba - majdnem pépes -, s végül add hozzá a túrót, mascarponét is, sózd, pici citromlét is cseppents hozzá, s kevertesd el jól a masinával.

Tipp: a krém gép nélkül is készíthető, csak akkor a gombát, még mielőtt sütnéd, aprítsd jól össze vágódeszkán.

Pirítóssal, vagy sütőben natúr sült újburgonyával isteni. Kínálj hozzá paradicsomot, uborkát, újhagymát, csípős zöld paprikát.

Ezt a krémet készítheted vargányával, szegfűgombával, fekete tölcsérgombával, őzlábbal, vagy más, ízletes erdei gombával is.