Spenótos nudli

Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zúzmarásak.

Tanulni kell. A nyári felhőt.
A lobbanásnyi égi-felhőt.

Tanulni kell mézet, diót,
Jegenyefát és űrhajót,

a hétfőt, keddet, pénteket,
a szavakat, mert édesek,

tanulni kell magyarul és világul,
tanulni kell mindazt, ami kitárul,

ami világít, ami jel:
tanulni kell, szeretni kell.

(Nemes Nagy Ágnes: Tanulni kell)

A nudli az egyik legjobban variálható étel. Nekem most volt itthon fagyasztott spenótpürém. Amit viszont nem volt hangulatom hagyományos főzelékként elfogyasztani...

Hozzávalói... - és most megint bajban vagyok, mert sacc/kb. szoktam főzni... Szóval 4 főre kb: 80 dkg burgonya, 2 tojás, kb. 20 dkg liszt, 1 evőkanál búzadara, só, egy parajpüré fölengedve, egy közepes fej vöröshagyma, egy kis gerezd fokhagyma, őrölt bors, 6-7 dkg vaj, egy teáskanál olívaolaj, 3-4 deci tejszín, reszelt parmezán.

A burgonyát sós vízben kockázva megfőzöm, majd egyből át is töröm. Hagyom kihűlni. Hozzáadok 2 tojást, a búzadarát, a kinyomkodott parajpürét, sót, és annyi lisztet, amennyit fölvesz. Álljon össze, de ne legyen túl folyós sem, túl kemény sem. Egy nagyobb fazékban vizet forralok, sóval, kevés olajjal. Egy lábosban pedig a vajon és olívaolajon kevés sóval, borssal megdinsztelem az apró kockákra vágott vöröshagymát. Mikor már üveges, hozzákeverem a reszelt fokhagymát is. Mikor ez utóbbi is megüvegesedett, belelöttyintem a tejszínt is, és kicsit beforralom. A tésztát lisztezett deszkán kinyújtom kb. fél centi vastagra. Aztán 2 centi széles csíkokra vágom, majd a csíkokat egy centi széles kis párnácskákra. Forrásban lévő vízben kifőzöm, és a hagymás vajra szedem ki. Megcsurgatom a hagymás tejszínnel. Tálaláskor megszórom reszelt parmezánnal. Jó étvágyat hozzá!

Almás pite

Egy klasszikus sütemény, az egyik legszeretettebbem. Fahéjat nem teszek a süteménybe, mert nem szeretem. (Pontosabban csak sós ételekhez használom, elsősorban húsok fűszerezésére és úgy imádom - a kedvenc húsfűszerem a koriandermag mellett.) Helyette citromlével ízesítem a tölteléket, és persze vaníliás cukorral és kardamommal.

Hozzávalók egy 32 * 22-es tepsihez (vagy a 28-30 cm-es, nagy piteformához):
40 dkg liszt
15 dkg vaj
3-4 púpos kanál tejföl
csipetnyi só
1 mokkáskanál sütőpor
A töltelékhez:
1,3 kg alma tisztítva)
kb 10 dkg cukor (ízlés szerint, kóstoljuk a tölteléket)
csipetnyi só
kb. egy fél citrom leve
1 zöld kardamommagnak az összetört kis fekete magjai
2-3 evőkanál durvábbra vágott dió vagy
1 evőkanál búzadara
Vagy: aki fahéjasan szereti, annak csak kevés citromlé és sok fahéj és cukor. A tetejére:felvert tojás.


  

Először a tölteléket készítem el. Az almát meghámozom, kissé citromos vízbe teszem a megtisztított darabokat, így nem barnulnak be. A nagylyukú tökreszelőn lereszelem az almákat körben, a magház így megmarad. Aztán alaposan kinyomkodom a levét mert fölöslegesnek tartom elfőzni. És isteni friss almalét ihatok ilyenkor legalább... :-) 

Ízesítem cukorral, csipet sóval, citromlével, kardamommal, durvára vágott diót (vagy kevés darát) is adok hozzá. 

A tésztához valókat robotgépbe teszem, addig kevertetem, míg összeállnak az anyagok tésztává. Hideg vajjal dolgozzunk! Két gombócra osztom. Az egyiket a tepsi nagyságának megfelelő méretűre nyújtom, és a vajazott, lisztezett sütőformába teszem. Megszurkálom egy villával, így nem púposodik fel. Erre kerül a töltelék, majd kinyújtom a másik tésztát is, és befedem vele a süteményt. 

Ha maradna ki tészta a nyújtásnál, gombócoljuk, nyújtsuk ki fél cm vastagra, és különböző formákat szaggassunk belőle. Ezzel díszíthetjük a pite tetejét. Érdemes a fedőlapba is kis formákkal lyukakat vágni, így a gőz el tud távozni sütéskor és nem púposodik fel a tészta. Ha nem lyukasztjuk, akkor villával szurkáljuk be. Megkenem tojással, majd díszítem, azt is megkenem, és olyan 180 fokon megsütöm. Körülbelül 30 - 40 perc kell neki.Hagyjuk kihűlni, majd tálaljuk. 

Kelbimbóleves

Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz. S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap, és semmiben sem különbözne a holnaptól. De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot. Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap bármelyik percében, amelyik nem látszik különbözőnek a többitől.

(Coelho)

Hozzávalók 4 főre:

40 dkg kelbimbó,

1 nagy póréhagyma fele,

1 gerezd fokhagyma,

2 közepes burgonya,

3 dkg vaj,

só, őrölt bors,

majoránna,

egész kömény,

ételízesítő,

1,5 dl tejszín,

1 mokkáskanál kristálycukor,

kb. egy negyed citrom leve,

1 púpos evőkanál liszt,

pár deka fetasajt.

A megtisztított pórét karikákra vágom, és a vajon a negyedelt kelbimbóval, a kis kockákra vágott burgonyával, az apróra vágott fokhagymával és sóval fedő alatt egy-két percig párolom. Aztán hozzáadom a fűszereket, és fölengedem vízzel. Közben a lisztet a tejszínnel és kevés vízzel simára keverem. Mikor minden puha a levesben, hozzáöntöm a habarást, és forrásig kevergetem. Végül ízesítem a cukorral és a citromlével. Tálaláskor apróra morzsolt fetasajtot szórok a tetejére.