Majoránnás pecsenye

Hozzávalók 4 főre:

4 nagy szelet tarja,

1 közepes fej vöröshagyma,

4 gerezd fokhagyma,

mustár,

3 evőkanál olaj,

só,

őrölt bors,

1 evőkanál majoránna,

1 csipetnyi cukor,

1 teáskanál sűrített paradicsom,

1 teáskanál szójaszósz.

A húst sóztam, borsoztam és megkentem mustárral. Egy serpenyőben olajon nagy lángnál mindkét oldalát 3-3 percig sütöttem, aztán kicsire vettem a lángot és hozzáadtam a rusztikusra szelt vörös- és fokhagymát. Ízesítettem sűrített paradicsommal, szójaszósszal, egy leheletnyi cukorral és jó sok majoránnával. Mindig öntöttem rá 1-2 dl vizet, abban párolódott meg úgy egy óra alatt. A végén szép sűrű szaftja lett. Köretként hajában vagy simán főtt burgonya, párolt rizs, dödölle, bármilyen gabonaféle - bulgur, köles, árpagyöngy - ajánlható.

Készíthető marhahúsból, vagy szárnyasból is.

Házi savanyúsággal, vagy káposztasalátával isteni.
Úgy is készíthető, hogy kevés szalonnát is teszünk bele az elején, és a húst nem szeletekre vágjuk, hanem vékony csíkokra, még hamarabb elkészül.

Íme pár szó erről a nagyon finom és a magyar konyha egyik legjellegzetesebb fűszeréről:

"A szárított, összemorzsolt föld feletti részek 0,5-0,9% illóolajat, cserzőanyagot (rozmaringsav, klorogénsav, kávésav), triterpén savakat (olenol-, urzolsav) tartalmaznak. Illóolajában terpén szénhidrogéneken kívül terpén alkoholok is kimutathatók (terpinén, pinén, szabinén stb.). A fűszeres ízű, kissé hűsítő, kesernyés herbát a gyógyászatban gyomor- és bélbántalmak ellen, nyugtatónak használják. A majoránna régóta igen kedvelt és elterjedt fűszer, a húsiparban szinte nélkülözhetetlen. Töltelékárukon, vadhúsból készült ételeken, frissensülteken kívül levesek, főzelékek ízesítésére is kiválóan alkalmas. Az ókorban szent növénynek tartották, a boldogság szimbóluma volt. A gyógyászatban hagyományos, emésztésre ható hatása mellett fokozatosan terjed a légzési nehézségek, valamint az ízületi gyulladások kezelésében."

(Terebess konyhakert)

Zöldséges bableves

.

      Vacsorára egy tál - elõzõ napról eltett, - felmelegített szemesbabot kapok; s egy vékony karéj, tíznapos kenyeret; s egy pohár hideg vizet a kútról; s egy félórára meggyújtjuk "a" gyertyát is; s a szoba tűrhetően langyos.

      Micsoda élmény! Hol a Lucullus, Brillat-Savarin, Traiteur Montaigné, aki valaha ilyen étellel traktálta vendégeit! Ez a szemesbab, csakugyan ambrosia! Foszfátos, omlóslisztes íze, csodálatos tápereje, illata, - mert babérlevelet is kevertek belé! - olyan étel-emlékeket idéz, amilyenre nagy ínyencek emlékezhetnek. S langyos is, - nem éppen meleg, mert este nem fűthetünk a tűzhelyben, csak a szobakályhán melegítjük az előző napi étket, - de langyos. S a pipám is megtömöm mindjárt... Úristen, volt úgy, hogy mást is akartam valaha az élettől?

      Volt. És lesz.

(Márai Sándor)

Hozzávalók 4 főre:
30 dkg szárazbab,
2-3 kisebb sárgarépa,
1 közepes fehérrépa,
1/2 teniszlabda nagyságú zeller,
1 csokor petrezselyemzöld,
1 közepes fej vöröshagyma,
2 gerezd fokhagyma,
só,
1 csapott teáskanál ételízesítő,
1 mokkáskanál borsikafű,
1 babérlevél,

1 teáskanál sűrített paradicsom,
1 teáskanál Édes Anna.
A rántáshoz:
3 evőkanál olaj,
1 csapott evőkanál liszt,
1 teáskanál pirospaprika.
A csipetkéhez:
1 tojás
kevés só,
10 dkg liszt.

A babot előző nap beáztatom. Másnap folyó vízben egy szűrőkanálban átmosom, és kb. két és fél, három liter vízben fölteszem főni a fűszerekkel és a megtisztított, felaprított zöldségekkel együtt. (A sárgarépát-fehérrépát 5-6 centis darabokra vágom, utána pedig hosszában negyedelem. A zellert kisebb kockákra vágva adom a leveshez. A hagymákat megtisztítom, és félbevágva kerülnek a többi hozzávaló mellé.) Fedő alatt főzöm. Közben elkészítem a nagyon vékony rántást és a csipetkét is: a három evőkanál olajba egy csapott evőkanál lisztet keverek, és sötét zsemleszínűre pirítom a lisztet. Végül mikor levettem már a tűzről és kicsit hűlt, hozzáadom a pirospaprikát is. Egy mély tányérba felütöm a tojást, kicsit sózom, és annyi lisztet adok hozzá, hogy jó kemény tészta legyen. Ezután az összegyúrt tésztagombócot az egyik kezemben tartom, a másikkal pedig pici darabokat csipkedek belőle, és gombóccá is sodrom őket az ujjaimmal. Csicseriborsó nagyságúak legyenek. A tányérba szórok egy kevés lisztet is, abban mindig meghempergetem a csipetkéket, hogy ne ragadjanak össze. Mikor minden puha a levesben, a babérlevelet, a csokorrá kötött petrezselyemzöldet és a hagymadarabokat eltávolítom. A levével engedem fel a rántást kis adagokban, és mindig elkeverve. Végül a már higított rántást öntöm bele a levesbe. Mikor fölforrt, a kész csipetkéket is beleteszem, elkeverem, hogy ne ragadjanak össze. Még 5-6 percig főzöm a levest, hogy a tésztabetét is puha legyen. Az egész levesnek nem kell több idő, mint körülbelül egy óra, mert a beáztatott bab viszonylag hamar puhul. Tartalmas és nagyon jóízű leves. Friss fehér kenyér dukál mellé.

Grapefruitos almakompót

Az életben az a lényeg, hogy MOST éljünk, a jelen pillanatban, mindig. Ha valaki fetisizálja a jövő kényelmesebbé tételét, akkor nem él sem a hamis jelenben, sem a képzelt jövőben.

A jelen pillanat az örök pillanat. Nincs örökkévalóság, csak MOST, mielőtt az idő lett volna.

(Ramesh S. Balsekar)

Az almakompót nálunk hozzátartozott - és tartozik a télhez. Anyunál otthon mindig volt készítve, bent várakozott a hűtőszekrényben, hogy húsok mellé savanyúság helyett, vagy desszertként elfogyasszuk. Apu nem zalai, alföldi. Ő a mai napig a pörkölthöz, a rántott húshoz, a sültekhez kompótot eszik. Van minden a spájzban: meggy-, körte-, szilva-, őszibarack-, cseresznyekompót. Anyu mindig mindenből tesz el télire.

Ma rakott krumplit csinálok, így tegnap este elkészítettem ezt a finomságot: most éppen desszertnek. A nem túl lájtos ebéd után ez nagyon üdítő, könnyű "édesség" lesz.

Kicsit megvariáltam most, mert két grapefruit is árválkodott a gyümölcskosárban az almák mellett. Nem hagyhattam magukra őket.

Hozzávalók 4 főre:

1 kg alma,

2 grapefruit,

kb. 2 citrom leve,

4 evőkanál méz,

1 csipet só,

1/2 citrom vékony héja,

1 csillagánizs,

2 kardamommag,

2-3 fahéjrúd-darabka,

5-6 szem szegfűszeg,

1 mokkáskanálnyi szárított narancsvirág,

1 pici szelet friss gyömbér.

Az almát megtisztítottam, negyedeltem és kivágtam a magházakat. Citromos vízbe tettem őket tisztítás közben, hogy ne barnuljanak meg. Aztán átöblítettem és még daraboltam. Majd föltettem főni kicsit több vízben, mint amennyi ellepte - a fűszerekkel, mézzel, mindennel együtt. Nagy lángon főztem, hogy gyorsan felforrjon. Nem szabad sokat főnie, mert akkor tötty lesz. Amint felforrt, le is vettem a tűzről és egyből hidegvízfürdőbe tettem a mosogatóba. Ennél a pontnál tettem bele a közben megtisztított grapefruitot is. Muszáj minél gyorsabban hűlnie, ugyanis még hűlés közben is fő, vagyis puhul. Mikor lehűlt, hűtőbe tettem. Ma reggel a levéből eltávolítottam a fűszereket, nehogy a citromhéj nagyon megkeserítse.

Ne sajnáljuk a cukrot vagy a mézet, sem a citromlevet belőle, akkor lesz finom a kompót, ha kellően ízes a leve. Kellemesen fanyar, édes-kesernyés-savanykás, nagyon üdítő finomság lett a végeredmény. A keserű íz is szükséges, keveset eszünk belőle. Pedig nagyon jó az emésztéshez.

Gyerekkorom almakompótjában természetesen nem volt ennyiféle fűszer. Csak cukor, citromhéj, citromlé, szegfűszeg és fahéj. És persze, egy csipet só.