2011. január 7., péntek

Sóágyon sült csirke

.

Heillinger szerint a férfi akkor igazán férfi, ha felesége van, és fordítva is, a nő akkor nő, ha férje van. A szerelemhez hozzá tartozik, hogy mindketten férjjé és feleséggé akarnak lenni. Ha más meggondolásból választják egymást, az kudarcra ítéli a partnerkapcsolatot. Ilyen egyéb ok lehet az anyagi megfontolás, a mások általi összeboronáltság, a kényelmesség, hogy ne kelljen ruhát mosni, intellektuális igény, vallásos ok, vagy pedig az, ha valaki a másikban szívesen látná születendő gyermekei apját vagy anyját.

(Thomas Schafer: Ami a lelket megbetegíti, és ami meggyógyítja)





Egy igazi diétás fogás. Omlós sült csirke, semmi plussz zsiradék. A sóssága is abszolút tökéletes (nekem még kissé sótlan is volt, mert én elég sósan eszem), és még az én bénácska sütőmben is olyan igazi grillcsirkésre sült meg.
Ritkán sütök egész csirkét, mert néha lehet csak kapni szabadon tartottat. Ma szerencsém volt hozzá. Pedig a jó sült csirke bizony azt hiszem mindenki kedvence.
De hogyan készül a jó sült csibe? Mindig csodálkozom Nigellán, meg Ramseyn, meg Jaimen, mert csak úgy betolják a sütőbe. Na jó, asszem Gordon kivétel. Véleményem szerint ha jó omlós és szaftos csirkét vagy pulykát akarunk enni, ahhoz bizony fóliázni kell a madarat. Különben kiszárad. Kivétel ez a sóágyon sült csirke, mert ez a sótól valahogy szaftos marad. Én mindig úgy sütöm a csibét, hogy minimum 40 percig fólia alatt párolódik olyan 180-200 fokon és mikor már teljesen puha, akkor majdnem teljes lángon fejezem be a sütést, amitől szépen meg is pirul a mádóóórka. Fűszerezni bármivel lehet, ízlés szerint, de szárnyast szigggorúan mindig vajjal sütök! Nem olajjal, hanem bőségesen vajjal. Omlós lesz tőle és isteni ízt kap. Egy normál grillcsirkéhez kell 5 dkg vaj. És persze ez ugyanígy igaz a karajra, dagadóra, oldalasra, a marhahúsra is. Mármint a lassan sütés és fóliázás. A szárazabb disznóhőst is mindig vajjal sütöm. (Karaj, comb, dagadó)

Hozzávalók 4 főre:
2 kisebb csirke,
1,5 - 2 kg nagyobb szemű só,
2 citrom reszelt héja,
1 egész citrom,
15-20 db babérlevél,
4 csillagánizs.

A sót tepsibe öntöttem, elkevertem 2 citrom reszelt héjával. Babérleveleket szórtam rá, majd rátettem a csibéket. A lábukat összekötöztem, hogy szép maradjon a formájuk. A hasüregükbe babérleveleket tettem és fél-fél citromot. Körülbelül 180 fokos sütőben másfél órán át sütöttem.


 

Egyébként semmi extra, szerintem mikor pácolva van a csirke és mindenféle finomság van alá és bele téve, sokkal-sokkal fincsibb. Igazából nem nagyon éreztem hogy átvette volna a citrom, babér ízét. Ez is bizonyítja, hogy zsiradékban oldódnak igazán ki az ízek. Viszont. Ez tényleg olyan igazi grillcsirke, amilyet eddig itthon még sosem sikerült sütnöm. És egyszer ezt is ki kellett próbálnom. De nem lesz a kedvencem, ez tuti. :)
A sókéregben sütést viszont feltétlenül kipróbálom. Szerintem az jobb módszer lehet, mert abban tényleg párolódik is a hús vagy hal. Majd ha nem kettő, csak egy csibét készítek.
Köretnek a többieknek rizibizit csináltam. Magamnak pedig egy olyan salátát, ami külön bejegyzést is megérdemel majd - nem is tudom, miért nem fotóztam le. Mert nem is gondoltam, hogy ennyire jó lesz. Annyira, hogy azt hiszem, az egyik kedvenc salátám lesz. Ugyanis rajongok a ruccoláért, vagyis borsmustárlevélért. Nagyon egyszerű kis saláta: ruccolalevelek, narancsgerezdek és brie sajtdarabok. (Márványsajttal vagy fetával vagy finom krémes kecskesajttal is tökéletes lenne.) Öntetnek csak egy-két löttyintésnyi olívaolaj, kevés só rá és balzsamecet vagy - grapefruit leve. Mindenképpen fölteszem külön bejegyzésben is, mert nagyon jó.

2011. január 5., szerda

Bagel

.

Próbáld ki: egy héten át ne ítélkezz senki és semmi felett! Amikor legközelebb találkozol valakivel, aki sokat beszél, költekezik, folyton panaszkodik vagy nem dolgozik, akkor mondd halkan magadnak: “Teret engedek neked arra, hogy úgy tapasztald meg az életet, ahogy te választod. Nem tartozik rám, hogy ítéletet hozzak feletted.” Így sokkal derűsebb lesz az életed. 

(Andrew Matthews)

Régebben már sütöttem ezt a különleges tésztafélét. Csak akkor még nem írtam blogot... Anno Fűszeres Eszter oldalán találtam rá. Mostanában megint bennem volt hogy megenném. Bevallom, ma nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Kicsit lágyra hagytam a tésztáját, több vizet sikerült hozzáadnom mint kellett volna. Illetve nem hengerekre , s aztán kerekre formáztam, csak lyukat fúrtam bele - talán ezért is laposabb lett. Igaza van Fűszeres Eszternek, sodorni kell, úgy szebb lesz. No majd legközelebb. Így is nagyon finom volt. Sőt. A vacsim is ez lesz - ma szénhidrát nap van a diétában azért is sütöttem.
 
Állítólag a bagel 1683-ban született meg Bécsben, ahol is az egyik pék köszönetképpen találta ki és sütötte meg a lengyel királynak, amiért az megvédte családját a török betolakodóktól. A király kedvenc időtöltése a lovaglás volt, a  sütemény pedig a kengyelt formázza.
A bagel állítólag Lengyelországban lett igazán népszerű, ahonnan Oroszországba is kivándorolt bubliki néven. Spárgára fűzve árulták, s alakja miatt szerencsehozó varázserővel ruházták fel - minthogy a kör, a kerek forma szinte minden kultúrában az oltalom, az isteni erő jelképe. Egyre népszerűbb lett, így aztán kelet-európai zsidó kivándorlók eljuttatták az Egyesült Államokba is, ahol népszerűsége még megsokszorozódott, és ahonnan elindult igazán világhódító útjára. A századelőn - 1910 és 15 között - már 300 pék élt bagelsütésből New Yorkban. Akkoriban a bagelt nagy tálcákról, botra fűzve árusították. Az ipari bagelsütő gépet aztán a hatvanas években találták fel. Egyszerre dagasztotta, előfőzte és sütötte is a bagelt. New Yorkban ma is nagy kultusza van a bagelnek. Igazi reggeli péksütemény, szendvicsek kiváló alapja. A bagel azért is fantasztikus sütemény, mert készülhet szinte bármilyen ízesítéssel. Megszórhatjuk magfélékkel.
Tehetünk rá pirított hagymát, bele szalonnát, fűszereket, stb...
Készülhet édesen is, mert megszórhatjuk barnacukorral, fahéjas cukorral, diós cukorral, kókuszos cukorral, stb..., stb... Korlátlanok a lehetőségek.
Én most egy amerikai receptet vettem alapul. A recept nagyon jó - de valóban, sodorni kellett volna tésztát és úgy formázni. No de így laposkásan meg tényleg kiváló szendvicshez! :)
A recept és a videó szerint ebből a mennyiségből 6 bagel jön ki. Hát nem tudom. Nekem 9 nagyon nagy darab lett. Nyugodtan vághattam volna a tésztát akár 12 darabra is.



Hozzávalók 9-12 darabhoz: 
A tésztához:
50 dkg liszt,
265 ml langyos víz (én majdnem egész 4 dl-t adtam hozzá),
1,2 gr szárított élesztő (1 teáskanálnyi),
1,2 gr só (1 púposabb teáskanálnyi),
1 evőkanál méz,
2 dkg szobahőmérsékletű vaj.
A főzővízhez:
15 dkg cukor,
2 liter víz.
A tetejére: bármilyen magféle vagy cukor.


A sót elkevertem egy nagy tálban a liszttel és elmorzsoltam benne a vajat is. A langyos vízben elkevertem az élesztőt és a mézet, és hozzáadtam a szárazanyagokhoz. Kidagasztottam - nem könnyű, mert elég tömör tésztának kell lennie -, majd tiszta nylonzacsival letakarva 1 órát kelesztettem. Aztán lisztezett deszkán daraboltam és gombócoltam, majd lyukat fúrtam a közepükbe. Kissé szét is húzogattam őket, mert amikor fő, megdagad kissé. Letakarva ismét kelesztettem 40 percig.

Két nagy gáztepsire sütőpapírt tettem. A sütőt előmelegítettem 180 fokra.Aztán a cukrot megkaramellizáltam egy nagyobb lábasban, majd felöntöttem vízzel. Óvatosak legyünk, álljunk hátrébb mikor beleborítjuk a vizet, mert nagyon felcsap a forró gőz. Mikor lenyugszik már kevergethetjük, amíg a karamell felolvad benne. Forraljuk fel, majd a bageleket egyesével főzzük elő. Egyből tegyük a sütőpapíros tepsire és szórjuk meg tetszés szerint valamilyen maggal. Ha megtelt a tepsi, mehet is a sütőbe. Olyan 15-20 percig sütöttem.

Ez a karamelles, mély bronzarany színű víz csodálatos színt ad a süteménynek.

És ez a videó, ami alapján készítettem:


2011. január 4., kedd

Töltött gombafejek mártásban

 .

Minden amivel találkozol lehetőség, hogy az utadat járd. 

(Szamszára c. film) 


Még vannak maradékok a fagyasztóban és a hőtőszekrényben is - a karácsonyi, illetve szilveszter előtti vásárlásokból. Az óév utolsó estéjére gyönyörű tölteni való gombafejeket vettem a piacon, de aztán nem került rá sor mégsem. Ma viszont már fel kellett használnom. Páromnak készítettem belőle egy töltött félét finom szafttal, mert még a karácsonyra szánt kis hercegnő burgonyáim is dideregve várták hogy megpirulhassanak végre. Magamnak pedig keményítő nap lévén, csak egyszerűen megsütöttem hajában sült burgonya mellé.
De lássuk elébb a töltött gombafejek receptjét.

Hozzávalók 2 főre:
10 nagy fej gomba,
A töltelékbe:
10 szép fej gombának a szára,
10 dkg füstölt szalonna,
10-15 dkg trappista sajt,
1 picike fej vöröshagyma (diónyi méret),
1 gerezd fokhagyma,
só,
frissen őrölt bors,
kakukkfű vagy citromos kakukkfű.
A mártásba:
1 nagy fej vöröshagyma,
2 gerezd fokhagyma,
1/2 evőkanál olívaolaj,
só,
frissen őrölt bors,
kakukkfű vagy citromos kakukkfű,
kevés citromlé,
1 teáskanál mustár,
1 evőkanál szójaszósz,
1 dl tejszín, ha sűrű: vízzel higítsuk.

A gombákat alaposan megmostam, majd kitörtem a szárukat. Robotgépbe tettem a felkockázott kis vöröshagymával, fokhagymával, a felkockázott szalonnával együtt, majd alaposan, jó pépesre daráltam. Hozzákevertem ezután a reszelt sajtot is, kóstoltam. Sóztam és borsoztam, kakukkfűvel ízesítettem. Ezt aztán betöltöttem a fejekbe. Egy sütőtálat kissé kiolajoztam, aztán rusztikusra vágott hagymaszeleteket tettem bele, meg szeletekre vágott fokhagymát. Erre ültettem a gombafejeket és betoltam az előmelegített, forró sütőben. Mikor már szép pirosasak voltak, kivettem és a fejeket egy tányérra tettem. Az alatta maradt hagymás lét egy serpenyőben forralni kezdtem. Fűszereztem sóval, frissen őrölt borssal, kakukkfűvel, mustárral, citromlével, szójaszósszal, végül tejszínt adtam hozzá. Kóstoljuk, ha valami hiányzik, pótoljuk.
 


Bár a kínai, japán és távolkeleti ételekért egyáltalán nem rajongok, de szójaszószt szoktam használni. Mert nagyon jó ízfokozó. Ha nincs eltúlozva egy ételben, egyáltalán nem jön ki az íze, csak kihangsúlyozza a többi ízt - ezért szívesen használom például ilyen mártásokhoz, ragukba. Ezt a mártást egyébként botmixerrel teljesen simára, selymesre alakíthatjuk, de nekem ma már ehhez nem volt kedvem. Meghagytam rusztikusra, hagymadarabosra. Hercegnő burgonyával tálaltam. Hercegnő burgonyát maradék főtt krumpliból, de leginkább maradék krumplipüréből szoktam készíteni másnap. Ütök bele egy tojást, teszek hozzá némi lisztet, 1 teáskanál búzadarát és kinyomóval szép kis csúcsokat formázok belőle egy tálcára, sorban egymás mellé. Így teszem a fagyasztóba. Mikor megfagyott, utána lehet zacskózni, mert akkor már nem ragadnak össze. Lehet sütni jó forró sütőben is, vagy nagyon bő olajban is.

Magamnak pedig betettem a töltött gombafejek mellé a sütőbe 2 nagy szem burgonyát és megsütöttem. A maradék gombát pedig kevés olívaolajon, jó sok frissen őrölt borssal, kakukkfűvel, kevés sóval megsütöttem. A gomba és a frissen őrölt bors - csakúgy mint a kakukkfű - szerintem égben köttetett páros. Hihetetlen finomak együtt. A sült gomba akkor az igazi, ha végig nagy lángon sütjük. Először levet enged, aztán a sütés ezt elillantja. És ekkor még kitartóan érdemes sütni nagy lángon egészen addig, míg megpirulnak a gombaszeletek. Szerintem így valami mesés az egyszerű sült gomba. Nagyon jól illik még hozzá a vékony szeletekre vágott fokhagyma is, mert az is szépen megpirul a sütésnél és valami fergeteges íze lesz. Ha épp nem diétázunk akkor ha javasolhatom, vajon süssétek mert úgy tényleg valami káprázatos. Főleg a vargánya...
Olajoskáposzta-salátával ettem. Ami csak annyi, hogy a jófajta hordóskáposztát nyakonburíííntom finom extraszűz olívaolajjal, finom tökmagolajjal (egyiket sem sajnálom) és lilahagymát is keverek hozzá negyedkarikákra szelve. Hagyom állni cirka negyed órát és már fogyasztható is.


Ő meg itten a kis szigorú piacfelügyelő. Imád az ablakban nézegetni. :)