Bögrés csokitorta saját levében

Az archaikus Egyiptomból különös emlékünk maradt fenn. Huszonkét kép; amelyet ma is kártyajáték huszonkét lapjaként használnak, huszonegy darab betűvel megjelölve és megszámozva egytől huszonegyig. A képsorozatban az utolsó, betű és szám nélkül, a bolond.
A bolond a becsvágyon kívül áll. Megtanulta Timontól az átkot, hogy ezen a világon minden görbe, csak a gazság egyenes.
... A bolond bölcs? A bölcs bolond? Igen. Milyen kár, hogy a bolond egy okos szót sem mondhat, mikor az okosak olyan bolondok.

(Hamvas Béla: Arlequin)

Tegnap mégiscsak vasárnap délután ránk tört az édesség ehetnék. No, bonyolult sütire még ilyen esetben sem vagyok hajlandó. Ezt a nagy süteményes könyvemben találtam. Összeállítása mindössze 10 perc. Egyszerre kész a torta és az öntet. Őszintén szólva föl sem akartam tenni a blogra, de vittem át szomszédasszonynak belőle és lelkendezve jött át utána, hogy kéri a receptet, mert még életében nem evett ennél csokisab csokisságot és hogy ez volt a legfinomabb csokis süti, amit valaha evett... :) Valóban isteni és ha már ekkora sikere volt, kénytelen vagyok megosztani veletek is. Kikötésem azonban van: szigggorúan egy gombóc fagylalttal tálalandó, a süti éppcsak langyos legyen. Így a legistenibb.

Hozzávalók 5-6 főre:

a tésztához:

1 bögre* liszt,

1 teáskanál sütőpor,

1/4 bögre kakaópor,

3/4 bögre cukor,

1/2 bögre tej,

5 dkg olvasztott vaj,

1 tojás.

Az öntethez:

1/4 bögre sötétbarna nádcukor,

1/2 bögre kristálycukor,

1/4 bögre kakaópor,

3/4 bögre forróvíz.

A tálaláshoz:

vanília- vagy csoki- vagy karamellfagyi.

* 1 bögre = 2,5 dl

A tortát 18 cm-es formában készítsük, mert különben az öntet kifut.

A sütőt előmelegítjük 160-170 fokra. A tortaformát kivajazzuk, a széleit is. Egy nagy tálban egyszerűen csak összekeverjük a torta tésztáját. Ne legyen nagyon híg, olyan muffin-tészta sűrűségű legyen. Belekanalazzuk a tortaformába. Ugyanabba a nagy tálba, amiben a torta alapját kevertük, az öntetet is kikeverjük. Csomómentes legyen, jól keverjük el a hozzávalókat. Majd óvatosan öntsük a tésztamassza tetejére. Mehet is a sütőbe. Körülbelül 30 percig sütjük. A sütés alatt megfordul a tortánk: a tészta kerül felülre és az öntet alulra. Langyosan tálaljuk, minden tányérra kerüljön tészta, öntet és egy-két gombóc fagylalt. Mesésen, pazarul csokoládés.

Figyelem! Akinek nem zár tökéletesen a tortaformája, az bélelje ki sütőpapírral, nehogy a folyékony öntet kifojjon a sütés során. Vagy süsse sütőálló lábosban vagy fazékban.
A 18 cm-es formába a bögre mérete lehet 2,5 dl-től 4 dl-ig.

Marokkói tükörtojás (Shakshuka)

Az öreg néha, mintegy véletlenül, ott hagyott egy-egy üszőt vagy egy bikát valamelyik szegény rokon háza előtt. Szokta mondogatni nekem: - Az ételnek más szerepe is van, nemcsak az, hogy áthalad a testeden. Az ennivalóban szellemek rejtőznek, figyelik a sorsát. Ha fösvény vagy, a szellem eltávozik, gondolván, „ez a mocsok olyan zsugori, hogy itt hagyom". De ha megosztod az ennivalódat másokkal, ez a jó szellem mindig veled marad. - Engem úgy neveltek, hogy az étel szent. Előre látom azt a napot, amikor majd semmi mást nem kell már adnotok nekünk, csak kapszulákat, amikben ennivaló helyett valami­féle vegyszerek és vitaminok lesznek, és a misszionáriusok arra fognak inteni, hogy kezünket a tányér fölött összekulcsolva így fohászkod­junk: - Mennybéli Atyánk, áldd meg a mi mindennapi pirulánkat. - De örülök, hogy én ezt már nem fogom látni!

(Sánta Őz, sziú indián sámán)

Ha valami gyors ebédre vagy vacsorára vágyom, akkor a tojás mindig jó ötlet. Persze reggelire is, de én sosem reggelizem. Ezt a marokkói tükörtojást már régen kinéztem kedvenc szakácskönyvemből, a Casa Moro-ból. Ma eljött az ideje mert elpiacoztam a délelőttöt.

A casa moros recept kissé módosult, mert római köményt ír hozzá és én azt nem szeretem. Helyette a magyar konyhában használatos köménymagot használtam, mer' azt meg nagyon szeresssem. És még igazi kerti paradicsomból készítettem, az idei szezon utolsó utáni darabjait hoztam el a piacról. De tökéletes a hámozott paradicsomkonzerv is hozzá.

Hozzávalók 2 főre:

1 doboz hámozott paradicsom (400 gr),

4 tojás,

2-3 szál újhagyma zöldjével együtt vagy 1 közepes salotta hagyma,

2 gerezd fokhagyma (én fokhagymás olívaolajjal készítettem, házilag gyártottam),

1/2 mokkáskanál római kömény (én rendes köménnyel csináltam),

fél csokor petrezselyemzöld vagy korianderzöld,

4 evőkanál olívaolaj,

só,

frissen őrölt bors,

csilipehely vagy por ízlés szerint és 

ha dobozos paradicsomból készítjük akkor egy csipet cukor is kerülhet bele, ha nagyon savanykás lenne a paradicsom.

Az olívaolajon kevés sóval üvegesre sütjük az apróra kockázott (vagy karikázott) hagymákat, hozzáadjuk a mozsárban porrá tört köménymagot, az apró kockákra vágott paradicsomokat, sózzuk-borsozzuk (cukrozzuk ha szükséges) és hagyjuk összerotyogni az egészet. Mikor kissé elsülte a levét, négy kis fészket csinálunk a paradicsomos alapban és ezekbe ütjük a tojásokat. Addig sütjük, míg a fehér rész megszilárdul. Közben a fehér részt kissé mozgathatjuk a szószban, hogy teljesen átsüljön és kissé el is keveredjen. Aprított petrezselyemmel (vagy korianderzölddel) megszórva azonnal tálaljuk. Isteni.
Ez az étel az egész Közel-keleten népszerű, és sokszor fogyasztott étel. 

Súlyosan addiktív popkorn - filmes esték

.

Volt már, hogy széttártad a karod, és csak pörögtél, pörögtél nagyon sebesen? Hát olyan a szerelem: zakatol a szíved és fejtetőre áll a világ, de ha nem vigyázol, ha nem szegezed a tekinteted egy nyugodt pontra, könnyen elszédülsz tudod - és akkor nem látod, mi történik körülötted az emberekkel, és azt sem, hogy mindjárt elesel.

(Átkozott boszorkák c. film)

A legigazibb mozinézős rágcsa most következik. Igen. A popkorn. A pattogatott kukorica. Teljesen rászoktunk, mióta mozizunk. A DM-ben vettem egy fél kilós bio pattogatni való kukoricát pár hete, már nem sok van a zacsiban. 

Eleinte natúran készítettük, aztán rátaláltam erre a receptre. A receptet átalakítottam, mert kis hazánkban nemigen lehet különböző cukorszirupokhoz jutni, így leegyszerűsítettem. Emellett pontatlan is, ha a hölgyemény instrukciói szerint készítettem volna, szenet vettem volna ki a sütőből. Vagy a hőfokot adta meg rosszul, vagy az időt. Mindegy. Én már a jó receptet közlöm, magyarosítva, egyszerűsítve. Ilyenkor jövök rá arra, mennyire nem mindegy, mit irkál le az ember lánya egy receptben... Nagy kincs egy pontos és megbízható recept.

Én nem szeretem a mikrót, úgyhogy tűzhelyen, lábosban szoktunk kukoricát pattogtatni. Ráadásul üvegfedős edényeim vannak és külön élvezem, ahogy ugrabugrálnak a kukoricaszemek a fedő alatt. :) Jó kis "tüzijátékot" rendeznek, vadul ugrálnak és táncolnak.

Az alap pattogatott kukorica: egy közepesen nagy fazekat vagy lábost (2,5-3 literest) tegyünk a tűre. Melegítsük fel, mikor már kellően forró, öntünk bele 2 evőkanál olajat vagy tegyünk bele 2 dkg vajat. Annyi kukoricaszemet öntsünk bele, amennyi egy rétegben elfér a lábos alján. Tegyük rá a fedőt és nézzük a műsort. Közben folyamatosan rázogassuk az edényt, nehogy megégjenek a szemek. Addig hagyjuk a tűzön, amíg már nem pattog. Ekkor készen is van. Nagy tálba tesszük, sózzuk és lehet nyammogni.

Készíthetünk fűszeres-vajast is. Ugyanígy készül, csak még pluszban pár deka vajat megolvasztunk és tetszés szerinti őrölt fűszereket keverünk el benne. Mikor kész a kukorica, elkeverjük a fűszeres vajjal.

És ami igazán addiktív, az a karamellás változat. Ha azt mondom, eszméletlen finom, meg sem közelítem a lényeget. Egyszerűen abbahagyhatatlan, illegálisan finom, függőséget okozó anyag... 

Ezt a receptet írtam át.

Hozzávalók a karamellás kukoricához:

1,5 liter kész pattogatott kukorica,

4 dkg vaj,

5 dkg sötétbarna nádcukor,

10 dkg kristálycukor,

1 csipet só,

1/2 csapott mokkáskanál őrölt fahéj (elhagyható),

4 cl narancslé vagy víz,

1/4 csapott mokkáskanál szódabikarbóna,

1 teáskanál vaníliakivonat (elhagyható),

szilikonos sütőpapír.

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. A kész kukoricát tegyük egy nagy tálba. Egy lábosban tegyük a tűzre a vajat és a cukrokat. Melegítsük, míg sűrűn egybeállós állaga lesz (2 perc), hogy kissé karamellizálódjon, majd adjuk hozzá a sót, fahéjat, narancslevet vagy vizet. Kevergessük, míg egynemű lesz, aztán hagyjuk kis lángon pötyögni még 2-3 percig. Ekkor vegyük le a tűzről és keverjük hozzá a vaníliakivonatot és a szódabikarbónát. Ez utóbbitól habos lesz az állaga, megnő kissé a térfogata, így könnyebb elkeverni a pattogatott kukoricával. Tehát öntsük rá a kész kukoricára és alaposan keverjük el.

Tegyük egy rétegben kiterítve a szilikonos sütőpapírral kibélelt nagy gáztepsire, és tegyük be a sütőbe 5-10 percre. Közben figyeljük, ha kell, kissé át is keverhetjük, nehogy megégjen. 

Hagyjuk kihűlni, majd törjük szemeire a kukoricát. A sütőbetételtől megváltozik a karamell állaga, kihűléskor nagyon könnyű szétszedni a darabokat. Emellett a sütéstől nagyon finom ropogós lesz a kukorica. Egyszóval eszméletlen jó. :)

Készíthetünk színes változatot is, ezt úgy csinálnám, hogy csak fehér cukorral készíteném a szirupot, belekeverve céklaport. Vigyáznék, hogy ne karamellizálódjon a cukor. A sütőben is nagyon figyelnék rá, épp csak száradjon-süljön kissé át. Ha nem csalódom (de lehet hogy holnap ki is próbálom), akkor szép rózsaszín, édes popkorn lesz a végeredmény.

Tipp: ezzel a módszerrel készíthetünk karamellás mandulát, diót, tökmagot is.

És a film hozzá? Valami édes, szirupos romantikus...

No menek mozizni. Jó éjt nektek is. :)