A történet egészen friss. Mai.
Vasárnap - szokásomhoz híven - bolhapiacoztam délelőtt. Ott akadtam Carlo Alessi híres citrusprésére. Próbáltam a neten megkeresni, mikor is alkotta ezt a fantasztikus tárgyat, de nem sikerült. Így hát kénytelen vagyok az emlékezetemre hagyatkozni, ami pedig nem túl erős. Ha jól rémlik, ez a citrusprés anno nagyon elhíresült, díjakat is nyert vele. Mikor először megláttam egy újságban, rögtön beleszerettem - lenyűgözött a formájában valami. Talán hogy olyan egyszerű, mégis valahogy figyelemfelkeltő. És hát a citrommániámról azt hiszem, nem kell újabb szót vesztegetnem...
Kérdem az árust: mennyi? Mondja 500 forint. Nézegettem, nézegettem, aztán visszaadtam. Azt mondja: mennyiért vinné el? Mondom 300-ért. Azt mondja: Jó. Mondom: jó. És az üzlet nyélbe is üttetett! :)

Nagyon szeretem a bolhapiacot. Rengeteg konyhai tárgyam, eszközöm származik onnan. A fotókon látható tányérak, poharak nagy része, a tálalótáljaim szinte összese, a klassz konyhai robotgépem, a kenyérpirítóm, a fonott kosaraim... azt hiszem, reggelig sem érnék a végére, ha mind felsorolnám. És ezek csak a tárgyak. De ott van még a bolhászás öröme: a rábukkanás csodája, a "jééé, ezer éve ilyet kerestem" döbbenete. Az alkudozás játéka. A barátokkal, ismerősökkel való találkozások rövid-hosszabb csevelyei, az együtt megivott sör hűvössége a piaci kocsma könyöklőjénél - miközben csak nézi az ember lánya a hömpölygő áradatot, a vidáman nevető arcokat, a kutyák türelmetlen de parancsteljesítő gazdilábánálüléseit, a gyerekek szaladgálását.
A piac emberi. Közeli. Hangulata van.
Ételt így most nem prezentálok a vadiúj citromfacsarómhoz, inkább csak idelinkelem a blogon találhatóakat. Ezekből lehet válogatni:
citromos joghurttorta,
kókuszos-citromos görög süti,
torta al limone,
citromos spagetti,
citromos csirkecomb,
fish and chips mediterrán módra,
az avocadoról és a quacamole,
és temészetesen a LIMONÁDÉ!

Egyetlen régi konyhai tárgyam van, őrzöm is, használom is. A nagymamám aludttejes nagy bögréje. Valahányszor előveszem, látom a nagyit magam előtt.

Imádta a kultúrát - nálunk így mondják, máshol írónak -, és pont anyuék lakása alatt volt egy kis tejbolt. Mindennap leküldött bennünket egy liter kultúráért. Vajas kiflivel ette. Én is nagyon szeretem, és nyáron nagyon sokszor iszom én is - behűtve felségesen finom és üdítő ital.
Szeretem ezt a bögrét.
A modern és a régi. Nálam, bennem jól megférnek együtt.

Utóirat Trinitynek:
A kedvenc tálam. Szárított csilit tartok benne, mert sokat fogyasztunk százon belőle. Mindig az étkezőasztalon van, elérhető közelségben.
(Erről írtam a hozzászólásoknál.)
25 megjegyzés:
A facsaróról nekem a Mikrobi jut eszembe! :)))
Duende, ezt a facsarót Juicy Salif néven Philippe Starck tervezte Alessiéknek 1989-ben, ha jól tudom, első munkája volt a részükre. (Utána még sok egyéb követte.)
Nekem is nagyon tetszik!! Ha nem eredeti, akkor is rém olcsón jutottál hozzá! :)) Ha meg az ...:))), megveszem ötszázért!! :)))
Olyan retro-futurisztikus beütése van ennek a facsarónak - annyi bizonyos, hogy nagyon dizájnos ;)
Érdekes, amit írtál a bolhapiacról. Sose szerettem és még ma is nagy ívben kerülöm - "sima" (élelmiszer-)piacon viszont imádok bóklászni, nézegetni a friss árut, kóstolgatni ismeretlen terméseket, stb.
és - ha szabad kérdezni - melyik bolhapiacra jársz?
Alessi! Ugye neki vannak szépséges kávéfőzői is, jól emlékszem? (Remélem, mert elég kellemetlen nyilvánosan tévedni...)
A citromfacsarót nem ismertem, de tényleg egyedi. Miből készült (a képről nem tudom eldönteni.)
A bolhapiacot én is imádom, fel nem ér holmi pláza vele. Igazi kincseket lehet találni. Ráadásul egy kicsit "nekimegy" a mostani ész nélkül fogyasztó szemléletnek: ami másnak nem kell, nekem hasznos lehet, és fordítva. Ráadásul nem is nagy összegekért...
Az ostyasütőm is így vettem, igaz, az az "internetes bolhapiacról" való.
A férjemnek meg olyan scifis. Mondjuk én is el tudnám képzelni Nelix konyhájában a Star Trek Vojagerben... :))
Óó, köszi mamma, éreztem, hogy sántít valami. És igen, már emlékszem. Egy Spekrumos sorozatban láttam Starkot, valami olyan címmel ment a sorozat, hogy híres designerek.
Szerintem eredeti, mert benne van az egyik lábában pecsét. Onnan kerestem rá a neten az olasz cégre.
Nem adom el! :)))
Nem tudod mi az élvezet, Beatbull! :)) Egyszer próbáld ki!
Nem a Balaton-felvidékire, nana. :)
Igen, neki vannak, Napmátka. Valamilyen alumínium-ötvözet lehet.
És abszolút egyetértek veled.
Hogy mik vannak, naggyon le vagyok maradva:) jó szemed van, nagyon különleges cuccost találtál (mondaná a fiam)...
Duende, mázlid volt-vagy bevonzottad?
Mindegy , lényeg, hogy a Tiéd:))
Kedvet csináltál a piacozáshoz....
( A maillel lógok,fejben megvan:)csak elhavaztam,de holnap.....)
Ó, ez gyönyörű ez a facsaró ::))
Duende, úgy szeretem, amikor te magad írsz ilyen jól és szépet :D
Jót tettél a napomnak.
Kata, anyósom és a környezetem szerint is jó szemem van. Meglátom azt is, amit más nem. Állítólag erre születni kell! :))
Na igen, Trin. Épp ezen méláztam reggel. Amit csak kitalálok, hogy kéne a konyhámba, az egyből a bolhán terem, és utána akonyhámban. Legutóbb egy nagy csónak alakú faragott tálat szerettem volna, az aztalra, gyümölcsösnek, csilipaprikának. Beszéltem is egy faragó barátommal egyből az ötletemről. Erre 2 hétre rá mit találok a bolhán?? Pont egyolyan, de abszolút olyan tálat, amilyet elképzeltem. Hatalmas nagy, igazi fa, és 1500 forintért vettem.
Szóval igen. Teremtés. Nálam valahogy nagyon gyorsan működik.
Ki kéne ezt terjesztenem végre a konyhán kívülre is! :)))
Köszönöm, ZinczyKa! :) És örülök.
Mostanában áll az agyam. Úgy értem, tényleg áll. Nincs szó, nincs gondolat. Ezért nem is írok.
Mázlista! :) Mindig is tetszett ez a citromfacsaró. Engem is érdekelne, hová jársz bolhászkodni?!
Egyébként 90 dollárért lehet megvenni, például itt:
http://hivemodern.com/products/?view=sub_product&sid=36
Kilencven dolláréééért?! :)))
Na, akkor tényleg mázlistának érzem magam!!!
:))))
Hát lakhelyemen, Palócprovance. Kinézek reggel az ablakomon, és szó szerint a konyhám alatt nyüzsög a piac! :)
Jesszusom. Az 20 000 forint!
:))
:-)) Igazán kár!! Nagy szerencséd van a képességeiddel is!:)))
Nálunk itt az Alessiben is ilyesmi ára van:-))
Szóval ha megunnád, csak szólj!!:))
Nahát, így könnyű bolhapiacozni!!:)
Duende,elképesztő, komolyan....
igen, tessék másra is felhasználni varázslónői képességeidet:)
Bár, ha csak ennyi lenne,az is különleges, de gyanítom, van ott még más is:))
Miért? Egyébként nem érzed magad mázlistának?! :)))
Ígérem Mamma, szólok! :)
Egyébként szuperül működik is, nem csorog mellé, pont a pohárba folyik. Jól van megtervezve...
Jó helyen kell lakni, ugye... :)))
A varázskónői képességeim mostanság... talonban vannak? Hm...
Egyszer megkérdezte valaki - lehettem úgy 26 éve - hogy mi akarok lenni, mit akarok kezdeni az életemmel vége. Én pedig azt feleltem: hát varázsló, mi más?
Teljesen komolyan gondoltam. És még most is komolyan gondolom. :)
Ez az egyetlen értelmes szakma, amit el tudok magamnak képzelni.
Ősztől beíratkozom a Roxfortba.
Jó kérdés, Palócprovance...
Megjegyzés küldése