2008. november 17., hétfő

Székelykáposzta



A világnézet valójában mindig ön-nézet - szó szerint. Ez az érzéki hurok az egyes ember elméjén kívül nem létezik. Könnyen megértheted, mi is ez, ha egy pillanatra elképzeled, hogy meghalsz. Minden, ami meghal veled, hamis volt - a magadról kialakított képed; a világnézeted; az összes elképzelésed arról, hogy milyennek kellene lennie, és hogy milyen lehetne a világ; és hogy te magad milyen lehetnél, illetve milyen kellene, hogy légy - legyél akár megvilágosodott, akár akár nem. Amikor az elme működése leáll, ez mind semmivé lesz. Valójában tehát semmi sincs itt belőle. Egyetlen aprócska részlete sem valós. Épp ezért van, hogy a spirituális ébredésben egy kicsit mindig meghalunk.
Ha igazi szabadságra vágysz, fel kell készülnöd rá, hogy el fogod veszíteni a világodat - és mindent, ami hozzá tartozik. Ha most az jár a fejedben, hogy valahogy mégis be kellene bizonyítanod világnézeted helyességét, akár csomagolhatsz, és indulhatsz hazafelé. De ha csak egy kicsit is felvillanyoz az ötlet, hogy az ébredésben valami ilyenre jössz rá: "Ó, mekkorát tévedtem! Fogalmam sem volt, hogyan is működik a világ" - akkor van rá esély, hogy jó helyen jársz. Amikor elengeded ezt az eszmékből és képekből álló burkot, az olyan, mintha mély álomból ébrednél fel.


(Adyashanti: Az üresség tánca)




"Nem csak az idegen nyelvű források kötik a nevét az Erdélyben élő székely népcsoporthoz (nevezik „Transylvanian Goulash"-nak, de olvashatunk „Romanian Pork Goulash'-ról is, amely, ha nem tudnánk „a traditional Romanian recipe"), de sok erdélyi lakos is úgy tudja, onnan származik ez a fogás. Nos, természetesen a Székely-gulyásnak semmi köze a székelyekhez. Az elnevezés leghitelesebb történetét Magyar Elek hagyta ránk. Elbeszélése szerint a székelygulyás „keresztapja" nem kisebb ember, mint Petőfi Sándor kortársa, Székely József vármegyei főlevéltáros. Annak idején mindketten - és sok más neves emberrel együtt - bejáratosak voltak a vármegyeházával szomszédos akkori Gránátos utcai Komló-kertbe. 1846 egyik kora estéjén Székely József későn tért be a vendéglőbe ebédre. A választék akkorra már inkább csak maradékból állt. ĺgy történt, hogy Székely megkérte a felszolgáló kocsmárost, keverje egybe a megmaradt savanyúkáposzta-főzeléket és a sertéspörköltet. Az ötlet ízletes, kellemesen zamatos ebédet eredményezett. A jóízű falatozásnak Petőfi is tanúja volt, ezért másnap ő is megkérte a kocsmárost, rögtönözzön neki is „Székely-gulyást". A fogás hamarosan ismert és közkedvelt lett, s Székely József nevével vált népszerűvé. A tejföl később került rá, díszítésül és ízesítésül. A recept mindenesetre már az 1876-os „Rézi néni szakácskönyvé"-ben már megtalálható, az 1934-es Gundel szakácskönyv pedig a következőképpen írja le a receptet:
„A húst kockákra vágjuk. A hagymát, fokhagymát megtisztítjuk, kockákra vágjuk, illetve szétnyomjuk. A zsiradékon megfonnyasztjuk a hagymát, hozzáadjuk a fokhagymát és a piros paprikát, majd a húst. Megsózzuk, megfuttatjuk a húst, s mindig csak kevés vizet adva hozzá elkezdjük készíteni a pörköltet. Közben a káposztát lábasba tesszük, kevés vizet adunk hozzá, felforraljuk, s pár percet pároljuk, majd leszűrjük. Amikor a hús félig puha, hozzáadjuk a káposztát, a megtisztított és felkarikázott zöldpaprikát, köménymaggal ízesítjük, majd 2 deciliter csontlét, vagy vizet öntve rá, fedő alatt készre pároljuk, de úgy, hogy a káposzta egy kicsit ropogós maradjon. Végül a liszttel simára keverjük, felöntjük a tejföllel, és jól kiforraljuk. Ízlés szerint apróra vágott friss, vagy őrölt kaporral meghintjük, s már tálalhatjuk is. Felmelegítve másnap is ízletes, de sokat veszít biológiai értékéből."


Miután kiművelődtük magunkat a recept eredetéről, jöjjön a leírása annak, ahogy én készítem.

Hozzávalók 6 főre:

80 dkg lapocka vagy dagadó,
80-90 dkg savanyúkáposzta,
1 darabka füstölt oldalas- vagy karajcsont (kb. 20 centis darab elég bele),
7 evőkanál olaj,
1 nagyon nagy fej vagy 2 közepes fej vöröshagyma,
1 púpos evőkanálnyi liszt,
1 nagy babérlevél,
10-12 szem egészbors,
szárított borsikafű,
2 teáskanál pirospaprika,
1 gerezd fokhagyma,
1 teáskanál édes anna,
nyáron-ősszel 1 paprika és 1 paradicsom.

A hagymát apró kockákra vágva kevés sóval az olajon üvegesre párolom, majd félrehúzva tűzről. Beleteszem a szintén kockákra vágott húst, a füstölt csontokat elvágva kisebb darabokra, a pirospaprikát, a paradicsomot, a paprikát, a fokhagymagerezdet egészben, az édes annát, a borsot, borsikát és sózom is. Kevés vizet aláöntve erős tűzön sütöm, míg a hús kifehéredik, aztán kicsit több vízzel felöntöm, mint a pörköltet szokás. Fedő alatt főzöm fél órán át, aztán hozzáteszem a savanyúkáposztát is és felengedem 2-3 liter vízzel. Ki milyen sűrűn vagy levesesen szereti - tetszés szerint - sokan szinte lé nélkül készítik, nálunk viszont mindenki hosszú lével szereti. 
Addig főzöm, míg minden megpuhul. Ez egy óra alatt általában meg is van. Közben egy evőkanál olajjal és a liszttel rántást készítek, kevés hideg vízzel fölengedem és simára keverem. Majd a kész káposzta levéből is teszek a rántáshoz egy merőkanálnyit és elkeverem. Így adom a rántást az ételhez, amit még tíz percig forralok, hogy a lisztíz eltűnjön belőle. Én nem szoktam tejfölt beletenni, azt külön kínálom hozzá. Így jobban szeretjük, nem beszélve róla hogy sokkal tovább eláll a hűtőben - akár 5-6 napig is.
A székelykáposzta az ünnepek étele is lehet. Akár a karácsonyé, akár a húsvété, mert előre elkészíthető és csak elő kell kapni a hűtőből, mikor rákívánunk. Húsvétkor ráadásul fel lehet hozzá használni a sonkafőzőlét, azzal felengedve nagyon ízletes lesz a káposztánk. Szüretkor is felséges, bográcsban készítve még finomabb...
Friss házikenyérrel mennyei.

2008. november 11., kedd

Főtt hús gombamártással, kölessel



"Vajon lehetséges ebben a világban ambíciók nélkül élni, vállalva önmagunkat? Ha felfedezzük végre, milyenek vagyunk - anélkül, hogy mások próbálnánk lenni -, alapvető átalakuláson megyünk keresztül. Szerintem lehet névtelenül, teljesen ismeretlenül, hírnév, ambíció és kegyetlenség nélkül élni ebben a világban. Nagyon boldogan élhet valaki, aki nem tulajdonít jelentőséget az énnek. Ez volna a helyesen felfogott nevelés egyik fontos eleme.

A világon mindenhol istenítik a sikert. Hallani történeteket a szegény fiúról, aki éjszakánként tanult, és bíró lett belőle, vagy aki újságot árult és milliomos lett. A siker dicsőítésével kábítják az embereket. A nagy siker azonban sok szomorúsággal jár együtt. Ennek ellenére legtöbben közülünk a siker elérésének kényszere alatt görnyednek. A siker sokkal fontosabb számukra, mint a bánat megértése és elűzése."

(J. Krishnamurti)

Ma erdőt jártunk, de nincs sajnos gomba. Két kis őzlábat találtunk csak, úgyhogy mártás lett belőle. Milyen szerencse, hogy tavaly jobb időnk volt, így van sok gombaporom. Kellett is a mártásba.
Hozzávalók 2 főre:
ha találunk, vagy tudunk venni, 2 maréknyi erdei gomba vagy
ugyanennyi laska vagy termesztett csiperke,
2 teáskanál gombapor,
2 evőkanál liszt,
1 gerezd fokhagyma,
1 evőkanál olaj,
2 dkg vaj,
kb. 4 dl tej,
só,
húsleves vagy ételízesítő vagy húsleveskocka,
kevés őrölt bors,
őrölt szerecsendió.

Az őzlábakat megmostam, daraboltam és az olaj és vaj keverékén sóval, borssal és a reszelt fokhagymával pirítani kezdtem. Mikor a levét elfőtte, megszórtam liszttel és úgy is kevergettem egy percig. Aztán lassacskán, állandóan elkeverve fölengedtem tejjel. Adtam hozzá kevés őrölt szerecsendiót, gombaport, és kevés ételízesítőt.
Levesben főtt hússal, és főtt kölessel tálaltam.
Vegáknak is ajánlom, pl spagettivel, meghintve frissen vágott petrezselyemzölddel.
Főtt köles: jól meg kell mosni, és a mennyiségének háromszorosa vízzel felengedni, kicsit megsózni, majd fedő alatt kis lángon addig főzni, míg a levét majdnem elfővi. Ekkor le kell a gázt zárni alatta, és még 10 percig hagyni fedő alatt, hogy a maradék vizet is beszívja, és a gőzben teljesen megpuhuljon. Hamar készen van, egyébként. Másik módszer az, mikor kevés olajon kicsit megpirítjuk, és úgy engedjük fel a háromszoros vízzel.

2008. november 10., hétfő

Húsleves - ajánlva akár Márton napra is


Az igazi egészség a boldogság, amely könnyen elérhető, mivel ez a kis dolgok boldogsága; olyan dolgok végzése, melyeket igazán szeretünk, időtöltés azokkal, akiket igazán kedvelünk. Ha követjük megérzéseinket, kívánságainkat, gondolatainkat és vágyainkat, az öröm és egészség mindig elérhető lesz számunkra.


(Edward Bach)




Kedvenc uram mától itthon van több napig, úgyhogy természetes volt, hogy főzzek egy jó húslevest. Mert hogy nem lehet kis adagban készíteni. A jó húsleves csontos húsokból készül. Eszünkbe ne jusson színhúsból csinálni, mert semmilyen íze nem lesz. Nem beszélve arról, hogy a színhúsok általában szárazak is, amik szintén nem valók egy jó húslevesbe. Ha nem egész szárnyasból készítjük, farhát és szárnya mindenképpen kerüljön a levesbe. Disznóhúsok közül a karaj csontja, a lapocka- és tarjacsontja nagyon ízletes levesbevaló. Marhahúslevesbe legfinomabb a farok - az ököruszály. Utolérhetetlenül finom levest lehet készíteni belőle.
A húsleves egy olyan leves, ami akár hétköznapokon, akár ünnepnapokon kerüljön is az asztalra, mindenképpen különleges, finom, és bármilyen ételsorba beleillik.
Én most egy szép vastag pulykanyakat vettem, és volt még a hűtőben egy nagy darab tarjacsontom is hozzá. Ha igazán stílusos lettem volna, libából főztem volna a levest. Holnap ugyanis Márton-nap lesz. "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik." Tartja a népszáj. No de sebaj.



Hozzávalók:
1 szép méretes pulykanyak (70-80 dkg),
vagy egy darab karaj- vagy tarjacsont (70-90 dkg) vagy ugyanennyi csontos marhalábszár vagy kacsa vagy libaaprólék,
3 szál sárgarépa (25 dkg),
2 szál fehérrépa (10 dkg),
1 darabka zeller (5-10 dkg),
1 csokor petrezselyemzöld,
2 db kelbimbó vagy 1 kelkáposztalevél,
1 darabka karalábé (5 dkg),
1 közepes fej vöröshagyma (7-10 dkg),
2 nagy gerezd fokhagyma,
4 teáskanál só,
10-12 szem egészbors,
1 pici darabka friss gyömbér,
1 pici darabka szerecsendió,
10-12 szem koriandermag,
1 mokkáskanál kurkuma.

A húst jól megmosom, és hideg vízben fölteszem főni egy 5 literes nagy fazékba. Míg fölforr, megtisztítom a zöldségeket. A hús forrása után egy evőkanállal a habot leszedem a tetejéről, majd hozzáteszem a zöldségeket és a fűszereket is. Addig míg újra fölforr, vigyázok a levesre, mert úgy kell beállítani a lángot, hogy épp csak pötyögjön, finoman csak. Ha sikerül, biztosan szép tiszta levest főzünk. A másik titok, hogy nem szabad hozzányúlni a fazékhoz, nem szabad a hozzávalókat "kevergetni". Mikor kóstoljuk, csak finoman, olyan helyről, ahol hozzáférünk a kanállal. Egy jó húsleves 4-5 órán át fő, a marhahúsleves még tovább, legalább 6 órán át. Ezért nem szabad buzogva forrnia, csak finoman gyöngyöznie.
Mikor elkészült, a tetejéről a zöldségeket eltávolítottam, a húsokat is kiemeltem és egy sűrű szűrőn átszűrtem a levét. A húslevest mindig le kell szűrni mikor elkészült, mert ha bennmaradnak a zöldségek, másnap megédesedik tőle. A levestésztát is külön kell kifőzni sós vízben, majd leszűrni, lecsepegtetni, és egy külön kis tálkában tartani a hűtőben. A húsdarabokat viszont vissza lehet tenni a leszűrt lébe, ha nem fogy el mind.




A húsleves betétje bármi lehet, amit szeretünk: cérnametélt, lúdgége, eperlevél, maceszgombóc, tojás, palacsintacsíkok, stb... Én leginkább a cérnametéltet és a házi reszelt tésztát szeretem benne. Anyu kedvence volt a reszelt tészta (ismertebb nevén tarhonya), és az enyém is, szerintem ezzel a legfinomabb a húsleves.
A jó hús- vagy csontleves ezenkívül rengeteg más levesnek is az alapja, vagy például jó olaszos rizottot is jó húslevessel lehet készíteni. De a fokhagymás zsemlemártás is húslevessel készül, ami mellé igazán finom a levesben főtt hús.

Húsgombócot is főzhetünk a csontról lecsipegetett dirib-darab húsokból. Kell 35-40 dkg főtthús ledarálva, 2 tojás, 1 evőkanál olívaolaj vagy más zsiradék, 1/2 fej vöröshagyma szintén darálva, kb. 6 csapottabb evőkanál liszt - vagyis annyi, amennyivel egy viszonylag lágy, de formázható masszát kapunk. Fűszerek ízlés szerint mehetnek bele, a petrezselyemzöld nagyon illik bele például.
A masszát hagyjuk mpihenni egy órácskát a hűtőben, s utána főzzük ki. Ezért is nem kell túl keményre csinálni, mert amíg pihen, a lisztszemcsék megduzzadnak, és sűrűsödik a massza.

2008. november 7., péntek

Sült oldalas kelbimbóval, hagymás törtkrumplival



Öleld magadhoz a pillanatot.

Éld a jelent.
Ennyi csupán a boldogság titka.

Remélj egy szebb jövőt,
és soha nem lelsz békére.

                                                                       




Hozzávalók 4 főre:
1-1,2 kg oldalas,
személyenként 2-3 darab krumpli,
1 közepes fej vöröshagyma,
só,
1 evőkanál mustár,
1 evőkanál édes anna,
1 evőkanál ketchup,
egy kis darabka rozmaring-ág,
1 teáskanálnyi koriandermag,
4-5 evőkanál olaj,
személyenként 8-10 darab kelbimbó,
pici ételízesítő,
1 mokkáskanál cukor.
A kefíres uborkasalátához:
2 nagy kígyóuborka,
1/2 liter kefír,
2 gerezd fokhagyma,
1 púpos teáskanál kristálycukor,
2-3 teáskanál 10%-os ecet,
só.

Az oldalast jó alaposan megmostam, nehogy csontszilánk maradjon rajta. Aztán sóztam, és a mustárt-ketchupot-édesannát összekevertem egy csészében és rákentem az oldalasra. Egy tepsibe 2 evőkanál olajat csurgattam, erre tettem a húsdarabokat, végül megszórtam kevés friss rozmaringlevéllel és mozsárban durvára tört koriandermaggal a tetejüket. Három-négy dl vizet öntöttem még a tepsibe a husi alá, és jól lefóliáztam. Fél-háromnegyedes láng közé állítottam a sütőt, és egy és negyed órán át hagytam a fólia alatt. A fóliát ezután levettem róla és addig sütöttem, míg szép piros-ropogós lett.
Míg az oldalas sült, az uborkasalátát is volt idő elkészíteni. Csíkosra hámoztam az ubikat, jól megmostam őket és karikákra gyalultam. Sóztam és hagytam állni tíz percet. Közben a kefirben elkevertem a cukrot, a reszelt fokhagymát és az ecetet. Ezután a már levet engedett uborkát kinyomkodtam, így tettem a kefíröntetbe. Elkevertem, kóstoltam. Sót csak most tettem bele, mert nem lehet tudni, hogy az uborkára mennyi jutott, ugye...


Végül, mikor már az oldalas szép pirosacska volt, elkészítettem a hagymás tört krumplit és a kelbimbót. A kelvirágokat félbevágtam, és sós, kicsit cukros, ételízesítős vízben megfőztem, majd leszűrtem. Ugyanakkor tettem föl, mikor a krumplit is, egyforma idő alatt elkészültek. A hagymás burgonyához három evőkanál olajban a kis kockákra vágott hagymát kevés sóval üvegesre pároltam kis lángon. Egy másik lábosban pedig föltettem főni a kockákra vágott burgonyát sós vízben. Mikor elkészült, leszűrtem, összetörtem, és hozzákevertem a hagymás olajat.
Az oldalas egyébként hidegen is kiváló. Kenyérrel, és habos sörikével...
Jó étvágyat hozzá.