A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kenyérféleség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kenyérféleség. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. június 10., kedd

Hökkön sült perec

Pünkösd hétfő volt a hét elején, és a hagyományok szerint ilyenkor kalácsot is szoktak sütni régen. Én most Zala hagyományos kalácsszerű kenyerét, a "hőkön sült perecet" sütöttem meg magunknak. Sütötték ezt Hetésben, az Őrségben, Göcsejben is. 

A kerek perec hagyományosan készítve egy natúr, enyhén sós élesztős kelt tészta, ami mintha átmenetet képezne a kenyér és a kalács között. Mondhatnám viccesen azt is, hogy ami a new yorkiaknak a bagel, az a zalaiaknak a hőkön sült perec. 🙂 Ugyanis lehet formázni az egészen kicsitől az egészen nagyig. 

 


"Hökkön, hőkkön, hőkőn: a hőkön sült perec két ágból font kerek, 20-22 cm átmérőjű, általában 250 g tömegű termék (ritkábban készítik 500 g-os tömegben is). Az összefont két ág tésztavastagsága mintegy 3-5 cm. Felülete vörösesbarna színű, fényes a tojjással való megkenésnek köszönhetően. A fo­nások nyomai a tésztaágak találkozási helyein jól láthatóak. Az alsó lapja világosbarna, vastag héjú. Bélzete jól lazított, rugalmas, egyenlete­sen apró lyukacsú. Íze kellemesen aromás, a tejestésztára jellemző. A hagyományos termék­összetétel: búza finomliszt, cukor, tojás, tej vagy aludttej vagy tejföl, zsír és só. Ma zsír helyett inkább margarint vagy vajat használnak. Ha a perec megkelt, forró kemencében a kemence aljára, a forró kőre (ezért hőkőn sült perec) rakják sülni. 15-20 perc alatt elkészül." 

 


Én általában a nagy változatot szoktam sütni. A recept egyébként ahány ház, annyi. Van, aki tesz a tésztába is tojást, van, aki nem. Van, aki kefírrel (aludttejjel) készíti, van, aki csak tejjel. Van, aki mindkettővel. Van, aki zsírral dolgozik, van, aki vajjal vagy margarinnal. Érdemes tehát a saját jól bevált kenyér vagy kalácstésztánkat használni, vagy kikísérletezni egyet direkt ehhez a finom kerek perechez. 

Az én tésztám: 

  • 40 dkg liszt 
  • 2 dkg élesztő 
  • 1 púpos tk kristálycukor 
  • 2,3 dl langyos tej (vagy picivel több, liszttől függ, mennyit vesz fel) 
  • 3 dkg olvadt, de szobahőmérsékletű vaj (vagy ugyanennyi zsír) 
  • 8 gr só (2 mokkáskanálnyi) 
  • 1 L-es tojás 
  • + 1 tojás a lekenéshez 

A tésztát a szokásos módon kidagasztjuk vagy géppel vagy kézzel, hagyjuk duplára kelni. (Én a vajat is egyből beleteszem.) Ha nagy perecet szeretnénk, akkor egyben hagyjuk, ha kisebbeket, akkor négy vagy öt egyforma darabra vágjuk. A darabokat gombócoljuk, hagyjuk 10 percet pihenni, majd hosszú szálakat sodrunk belőlük. A szálakat kettévágjuk, megcsavarjuk, illesztjük, kör alakra formáljuk és szilikonos papíros tepsin hagyjuk kelni. Ha megkelt, lekenjük a felvert tojással, és előmelegített, 190 fokos sütőben 20-25 percig sütjük alsó-felső sütéssel. 

Receptet még itt találtok és itt.

 

 

Önmagában is nagyon finom vajjal vagy zsírral megkenve, de kitűnő szendvicsalap is lehet, ha nagyon pici darabokat sütünk, kenőkékhez is kiváló, vagy gulyás és más gazdag levesek kísérőjeként egészen különleges, de sült húsok, grillkolbászok mellé is adhatjuk, vagy szaftos húsokhoz, például pörkölthöz "tunkolásra" is szuper. Mi nagyon szeretjük, gyakran sütöm, bár kemencében sütve lenne az igazi.

2025. május 30., péntek

Korpás kifli

Megboldogult lánykoromban lehetett kapni nálunk korpás bucit. Imádtam. Aztán eltűnt a föld színéről. Ma már nincs, vagy amit lehet találni, az nem olyan ízű. Már többször próbáltam rekonstruálni, de talán ez a mostani közelíti meg leginkább. Ez már majdnem olyan. Fura, de a teljes kiőrlésű péksütiket, kenyereket ki nem állhatom, akármilyen kevés teljes kiőrlésű liszt legyen csak bennük, valahogy nekem mindnek fűrészpor íze van. De ezt a korpásat meg mindig imádtam. 

 


Most tölthető kiflire formáztam őket, hogy a maradék, ami nem fogy el frissen, tölthető legyen azzal a klasszik retro parizer-gépsonka-sajt töltelékkel melegszendvicsnek, pontosabban melegkiflinek. 

Hozzávalók 8 darabhoz: 

  • 35 dkg liszt 
  • 2 dkg friss élesztő 
  • 1 dl víz 
  • 1 dl tej 
  • 14 gr kristálycukor 
  • 7 gr só 
  • 1 csapott teáskanál sikér 
  • 10 gr. korpa (4 púpos teáskanál) 
  • 1 kisebb tojás (M-es) 
  • 3 cl olaj 

A vízben a cukorral elkevertem az élesztőt, aztán hozzáadagoltam a többi hozzávalót is, és robotgéppel megdagasztattam a tésztát. Hagytam duplára kelni, majd 8 darabba vágtam, lazán gombócoltam a darabokat, hagytam 10 percet pihenni őket letakarva. Végül kinyújtottam jó hosszúkásra őket és feltekertem. A szilikonos papíros nagytepsin hagytam még kelni 30 percig, aztán előmelegített, 190 fokos sütőben 20 percig sütöttem alsó-felső sütésen. Lehet formázni bucikra is vagy sima zsömlének is, vagy olyan igazi retro kifli formára is tekerhető. De megsüthető formakenyérnek is, kitűnő szendvicskenyér tészta.

2025. március 29., szombat

Tortilla házilag villámgyorsan és egyszerüen

Két hete láttam a Spáros újságban, hogy akciósan!!! 800 valamennyi egy csomag tortilla ára, amiben 6 darab van. Hát rablás. Arról nem is beszélve, hogy a házi friss tortilla és a bolti tartós között ég és föld a különbség, ha egyszer kóstoltad frissen, soha nem veszel többet boltit. 

 


Már többször kerestem a jutyúbon tortillás videót, de egyik sem volt jó. Vagy fölösleges dolgokat tesznek bele, mint pl. sütőpor, vagy agyonbonyolítják. Kénytelen voltam magam főszereplővé avanzsálni. 

A lényeg: nem kell más bele, mint liszt, víz, és kevés só. A tészta állaga olyan legyen, hogy se kemény, se lágy, elváljon a tál falától és a kéztől is, mikor összegyúrtátok. Én pihentetni sem szoktam, azonnal gombócolom és azonnal nyújtom és sütöm is. Így 5 db tortillát összeállítani és megsütni nincs több, mint 20 perc, és nem túlzok. Amíg sül az egyik, addig nyújtom is a másikat. Egy titka van: jó alaposan, nagyon forróra fel kell melegíteni a serpenyőt, hogy gyorsan süljön. Egy-egy oldalának elég olyan 40-50 másodperc, így nem fog kiszáradni és nem lesz törékeny. Illetve mikor egymásra teszitek a kisülteket, le kell takarni, mert tényleg nagyon gyorsan ki tud száradni. 

 

Ezeken a képeken 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült tortilla van. Én például nem szeretem kenyérben a teljes kiőrlésűt, de tortillában igen.

Ha marad a tortillából, nylonzacskóban 2-3-4 napig eláll, és serpenyőben újramelegíthető, frissíthető.

Csak egy ki matek: 5 db tortillához kell 20 dkg liszt. Az akárhogy is számolom, 40 Ft, darabja így 8, azaz 8 Ft. Adjuk hozzá a gázt: 10 Ft/db. És nem 8, meg 9 száz forint, aminek darabja 130-140 Ft. 

Ma például dürümöt ebédeltem, a két darab lavash (ugyanaz, mint a tortilla, csak török néven) kisütése, összeállítással együtt 10 perc volt.

Hozzávalók 5 db bolti méretű tortillához: 

  • 20 dkg liszt 
  • 1/2 mokkáskanál só 
  • 1,3 dl víz.


2025. március 9., vasárnap

Hot-dog kifli, hamburger zsömle, sajtos stangli, házi zsömle, házi kifli, zsúrkenyér


Na, most lemértem mindent pontosan, gondoltam majd húsvétra esetleg keresnétek kalácsreceptet. Én már régóta a zsidó kalácsot sütöm: a barheszt vagy challahot, mert szerintem zseniális, nekem sokkal jobban bejön, mint a tejes-vajas kalács. Annyira lágyra, repülősen könnyűre lehet sütni, hogy el sem tudom mondani azt a pihe-puhaságot, amilyen ennek a kalácsnak a belseje. De egyébként a víz helyettesíthető tejjel, az olaj pedig ugyanennyi olvasztott vajjal.

 


 

Recept 10 db hot-dog kiflihez, sajtos stanglihoz, 8-10 db hamburger zsömléhez (attól függ, kisebbeket vagy nagyobbakat akarunk-e sütni), házi zsömléhez, kiflihez vagy egy nagy fonott kalácshoz vagy zsúrkenyérhez:

  • 40 dkg liszt 
  • 2 dkg friss élesztő 
  • 1,3-1,4 dl langyos víz (lisztfüggő) 
  • 1,5 közepes tojás 
  • 4 cl olaj 
  • 4 dkg cukor 
  • 8 gr só 
  • 1/2 tk sikér (el is hagyható) 
  • a teteje kenéséhez 1/2 tojás plusz egy evőkanál víz 

A robotgép keverőtáljában alaposan összekevertem a vizet, cukrot, élesztőt, hozzászitáltam a lisztet, a liszt tetejét megsóztam, szintén ide került a kevés sikér is, az olajat is hozzáöntöttem, és az egy egész tojást is. A másik tojást felvertem, és a felét még a többihez öntöttem a tálba. Kidagasztattam a géppel, majd hagytam duplájára kelni. 

 


10 darabba vágtam, aztán gömbölyítettem a darabokat. Olajozott konyhapulton hosszantilag kinyújtottam őket jó vékonyra (olyan 10-12 cm szélesek lettek az ovális kinyújtott darabok) és hosszában feltekertem. Aztán jól meghengergettem őket, hogy elvékonyodjanak, és fele nagytepsi hosszúak legyenek. Szilikonos papírra tettem őket a nagytepsibe, letakartam és megint hagytam duplára kelni a kifliket. Közben bekapcsoltam a sütőt. 

 


Mikor megkeltek, lekentem őket a kicsit vizezett fél tojással, és 20 percig sütöttem előmelegített, 175 fokos sütőben alsó-felső sütéssel, alulról a második rácshelyen. Félidőben letakartam sütőpapírral az egész tepsit, mert a viszonylag sok cukor miatt nagyon hamar sül a teteje. 

 


Tökéletes húsvéti kalácsnak is, hot-dog kiflinek is, és hamburger buciknak is ez a tészta. Nagyon enyhén édeskés, jó édeshez is, sóshoz is. Ha édesebb kalácsot szeretnétek, akkor mehet hozzá olyan 7-8 dkg cukor a 4 helyett. Ha pedig sajtos stanglit sütnétek, a tojással való megkenés után szórjátok meg a tetejüket bőven reszelt sajttal. Stanglihoz, kiflihez, zsömléhez elég a 2 dkg cukor, nem kell bele a 4 dkg.

 


 

Ha kalácsnak sütnétek egyben, annak 30 perc sülés kell. A házi zsemle tetejét nem kell megkenni tojással, csak le kell spriccelni alaposan sütőbe tétel előtt, és akkor is le szoktam spriccelni kicsit, mikor kivettem a kész zsömléket. A zsömiknek is elég a 20 perc sülés, a sajtos stanglinak is, és a hamburger zsömléknek is.

 



2024. június 29., szombat

Dagasztás nélküli, extra gyors lángos

 


 

L55-ös lisztből: 

  • 40 dkg liszt 
  • 3 dkg friss élesztő (vagy egy csomag szárított) 
  • 1 teáskanál kristálycukor 
  • 3 - 3,2 dl langyos víz (liszttől függ, pl. a tüskeszentpéteri nekem általában több folyadékot kíván) 
  • 4 cl olaj 
  • 1 dkg só 
  • 1 púposabb teáskanál sikér (elhagyható) 

A cukorral, egy deci vízzel kikeverjük az élesztőt, majd hozzáadjuk a többi hozzávalót is, és fakanállal "nokedlitésztává" keverjük. A vizet apránként adjuk, hogy lássuk, mennyit vesz fel a lisztünk. A tészta ne legyen se száraz, se túlzottan lágy. Nem kell nagyon kikeverni, de csomók ne maradjanak benne. Mikor duplára kelt, sziromszerűen meghajtogatjuk 4-szer-5-ször, majd ha újra megkelt, még egyszer. (A második hajtás el is hagyható, ha sietünk.) Ha újra megkelt, olajozott pulton darabokra vágjuk a tésztát, majd gombócoljuk és hagyjuk kicsit kelni, mielőtt kihúzogatnánk-nyújtanánk. Bő, gyöngyöző olajban sütjük úgy, hogy a tésztát a közepénél jól széthúzkodjuk. Én szoktam direkt kis lyukakat-szakadásokat csinálni, mert akkor a közepe nagyon fini ropogósra tud sülni.

 


Ez egyébként a gyökérkenyér tésztája BL55-ös lisztből, és nem éjszakai kelesztéses, hanem extra gyors. Ezt a tésztát használom a gyökérkenyérhez, a lángoshoz és a pizzához is.


2024. május 21., kedd

Sajtos stangli

Két hete már sütöttem egy adagot, és valami fergeteges finom volt. Viszont 35 dkg lisztből beterítette a nagytepsimet, teljesen összenőttek, szóval sok volt egy tepsihez ennyi liszt.  



Most kimértem, mennyi liszt az arányos 6 darabhoz: 25 dkg liszt, 2,5 dkg élesztő, 1 dl víz, 1 teáskanál kristálycukor, 2 cl olaj, 1 szép nagy tojásnak a 3/4-e, 1 csapott teáskanál sikér (el is hagyható), 1 csapott teáskanál só (5 gr.). Mindent a robotgép táljába tettem és szépen kidagasztattam a géppel, majd hagytam duplára kelni. Aztán olajozott pulton hat darabba vágtam, gombócoltam a darabokat. Hagytam letakarva pihenni 15 percet, aztán kinyújtottam a tepsi hosszúságára téglalap alakúra (a rövid oldal kb. 1/3-a lett a hosszúnak). Feltekertem és hagytam a tepsin kelni letakarva. Mikor kétszer akkorák lettek a stanglik, megkentem a maradék kihagyott, vízzel kissé higított tojással, és megszórtam bőven reszelt sajttal. Előmelegített 180 fkos sütőben sütöttem 15 percig alsó-felsőn, majd még 7 percre följebb tettem, alulról a 3. rácsra, hogy a teteje szépen megpiruljon.

 


2024. március 15., péntek

A francia briós

Gyerekkoromban, az általános iskolában délután mindig kaptunk uzsonnát a napköziben. És az én kedvencem a briós volt. Imádtam. Persze az csak sima kalácstésztából volt, de jó sok kristálycukorral a tetején. 

 

Most viszont megsütöttem az eredeti változatot, a franciák soktojásos, rengetegvajas brioch-át. Mintha szerelemgyereke lenne a kalácsnak, croissantnak és égetett tésztának. Egyszerre kopogós és hihetetlenül porhanyós-ropogós a héja, a belseje extrakönnyű, extralágy, érződik a vaj és tojás íze a tésztán. Szóval nagyon finom. Viszont rettentően tömény is, egy darabnál - már ha kis méretűeket sütünk - többet nem lehet megenni belőle. 

Viszont akár különleges darabja is lehet a húsvéti ünnepi lakomának.

Én most egy kis adagot csináltam próbaképpen, de ezt nyugodtan duplázhatjátok is, ha családnak, több főre készül. És még valami: géppel dagasszatok, kézzel állati nehéz lenne ennyi vajat beledolgozni a viszonylag kemény tésztába, de a gép elbír vele.

Hozzávalók 5 kis brióshoz:

  • 30 dkg liszt
  • 3 tojás
  • 3 dkg kristálycukor (lehet benne vaníliás is)
  • 2 dkg friss élesztő
  • 15 dkg szobahőmérsékletű, lágy vaj
  • 1 púposkásabb mokkáskanál só
  • 1 csapott teáskanál sikér (el is hagyható) 
  • a lekenéshez: 1 tojás

A tojásokat felvertem a belemorzsolt élesztővel és a cukorral, majd hozzászitáltam a sikérrel elkevert lisztet is, és a robotgéppel addig kevertettem, míg sima lett a tészta. Ekkor adtam hozzá a vajat és a sót,  és még 10 percig dolgozott a gép magasabb fokozaton, míg a tészta nagyon szép sima lett. Én most nem is kelesztettem duplájára, hanem egyből formáztam, és a szilikonos papíros tepsin hagytam kelni letakarva. Egy nagy és egy kicsi gombócot csináltam minden brióshoz, a nagy közepét benyomkodtam és a mélyedésbe tettem a kicsi golyóbist. Mielőtt az előmelegített, 180 fokos sütőbe tettem volna alsó-felső sütésre, lekentem őket tojással, és ollóval bevagdostam a kicsi és a nagy részüket is több helyen. Olyan 15 percig sütöttem őket, de félidőben letakartam a tetejüket szilikonos sütőpapírral, mert a tésztában viszonylag sok a cukor, így gyorsan színt kap.

 

 

Ez alapján a videó alapján készítettem, ebben a hölgy egyből beleteszi a vajat is a tésztába, szerintem így sem lehet rossz, majd kipróbálom, és ő egyben süti.

A formázást pedig Martha Stewarttól lestem el.

2023. február 9., csütörtök

Gombás melegszendvicskrém

Finom nagyon. Egy bögre teával igazán jó téli vacsoraétel, de reggelire is kitűnő, már ha marad belőle. :) Ha nyáron készítenétek, a krém tetejére tehettek vékony paradicsomszeleteket is, nagyon jól ki fogja egészíteni a gomba mély ízét a paradicsom könnyűsége és frissessége.


 

Hozzávalók 6 főre:

  • 30 dkg barna/fehér csiperkegomba szárral együtt
  • 10 dkg vöröshagyma (egy közepes-kisebb fej)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • frissen őrölt bors (úgy meglehetősen)
  • 2 teáskanál szárított kakukkfű
  • 1 csokor petrezselyemzöld
  • 3 evőkanál olaj
  • 2 teáskanál mustár
  • egy csipet kristálycukor
  • 20 dkg tejöl
  • 40 dkg trappista sajt
  • opcionálisan: 2 teáskanál gombás szójaszósz (nálunk kapható a kínaiban, de ha nincs, akkor helyette ugyanennyi sötét szójaszósz, ha az sincs, akkor ugyanennyi világos szójaszósz)
 
A gombákat megmossuk, félbe, majd vékony szeletekre vágjuk. Az olajon az apróra kockázott vörös- és fokhagymával, sóval megpároljuk. A végén kissé rá is süthetünk, de vigyázzunk, a fokhagyma ne égjen meg. Fűszerezzük kakukkfűvel, apróra vágott petrezselyemzölddel, mustárral, frissen őrölt borssal, csipetnyi cukorral. Ha megpuhult, elzárjuk a lángot alatta és hagyjuk kihűlni. Mikor kihűlt, hozzákeverjük a reszelt sajtot és a tejfölt is. kóstoljuk, ha valami hiányzik, pótoljuk. Kenyérre kenve, előmelegített sütőben felülről a második helyen gyors grill fokozattal (ha z nincs, alsó-felső sütéssel), 220 fokon 5-7 percig, pirulásig sütjük. A nagy gáztepsit is melegítsük elő a sütőben, akkor az alja is szép pirult lesz a kenyérszeleteknek. Süthetjük természetesen - akinek van - melegszendvics sütőben is.
 
 

 
Tipp 1: Erdei gombából is készíthető. Ha nincs gombás szójaszószunk, de van erdei gombaporunk, abból adjunk hozzá 2 teáskanállal.
Tipp 2: Göngyölt húsok töltelékeként is kiváló. Vagy töltött, sütőben sült burgonya töltelékeként is szenzációs. (Hajában megfőzzük az egész burgonyákat, majd meghámozzuk, félbe vágjuk, kivájjuk és betöltjük.)


Cica lemeózta: szagmintát vett, aszonta jó lesz! :)

2019. április 2., kedd

Zürichi kenyér

Mióta úgy döntöttem, hogy kigyógyultam a gluténérzékenységből, folyamatosan sütöm a kenyereket. Teljesen beleszerettem, mert annyira varázslatos! Tiszta alkímia, a szó szoros értelmében. Élő folyamat az egész, a dagasztástól a sütőből kivétel pillanatáig. Mindig meglepetés, mégha ugyanazt a receptet használom is, a végeredmény mindig más. Úgy szoktam várni a pillanatot, mikor leveszem a kacsasütő tetejét a kenyérről sütés közben, mint a gyerekek ahogy a karácsonyt várják: vajon milyen szépséget pillantok meg, mivé formálódott, alakult a tészta a tűzben. Kenyeret sütni egyszerűen csodálatos. 



Többfélével is próbálkoztam (a vadkovászos nem lett a kedvencem), például az öregtésztás módszerrel is, ami nagyon jó, csak egyrészt általában elfelejtem, hogy kb. 20 dkg-mal több tésztát dagasszak be, mert az majd kell a következő sütéshez, másrészt olyan pici, régi Lehel hűtőm van, hogy sokszor még az a hely is kell, amit az öregtészta foglalna el. (Pláne hogy most már a szódát is hűtőbe kell tenni, és nem fér el a hűtóajtóban...) Ezért a zürichi kenyér névre hallgató kenyér lett a kedvencem. Nagyon klassz tésztája van, rugalmas, lágy, ugyanakkor formatartó, szép buborékos, könnyű, mikor megsül. Imádom.

A recept Limaránál is megtalálható, illetve ez alapján a videó alapján is könnyű elkészíteni. Én aszkorbinsavat és burgonyapelyhet nem szoktam beletenni, és nem vajjal, hanem olajjal sütöm.


Általában nem mérem ki a kenyereket, nagyjából már tudom, a szitámban mennyi az annyi, és a vizet is meg tudom saccolni. A Limara receptjénél megadott aktív kovászt nem használom, csak készítek előző este egy sima élesztős kovászt: 2 dl víz, 0,5 dkg élesztő és 15 dkg BL55-ös liszt. Ezt jól elkeverem egy nagy kelesztőtálban, és hagyom állni lefedve másnap reggelig.

Másnap újabb 2 dl vízben elkeverek újabb 0,5 dkg élesztőt, és ezzel felhigítom az előző esti kovászt. Majd hozzászitálom a liszteket, amikből sütni akarok. Itt már a fehér liszt BL80-as, kell, mert ez a liszt ad tartást a kenyérnek. Például ez a mai úgy állt össze, hogy benne van a 15 dkg BL55-ös liszt, ami az előző esti kovászba került, van benne 15 dkg világos rozsliszt, és 35 dkg BL80-as fehér kenyérliszt. Plusz még szoktam beletenni 1 evőkanál hidegen sajtolt repceolajat, és 2 csapottabb teáskanál sót is. Bedagasztom, olajjal kissé meglocsolom a tálat, tésztát, hogy ne ragadjon, lefedem és duplájára hagyom kelni. Kétszer hajtogatom olyan 1/2-3/4 óránként, a második hajtogatás után is hagyok fél órát és formázom. Nem lisztezem a felületet. Ez a mai szép mintást rizslisztbe forgattam formázás után, pengével a kis mintákat megcsináltam és szilikonos sütőpapírral bélelt kacsasütőbe tettem, fedőt rá és hagy keljen. Közben jól befűtöttem a sütőt, és mikor duplájára kelt a tészta, csináltam egy nagy és mély hosszú bevágást is, lefedtem és 25 percig full hőfokon sütöttem fedővel, majd még 40 percig fedő nélkül.


Ez a két régebbi (alsó két kép) sütés ugyanez, csak ez nincs rizslisztbe forgatva és mintázva. Mindkét kenyeret kézzel dagasztottam, egyszerűen imádom, át nem adnám a dagasztógépnek ezt a munkát. :)





2017. szeptember 6., szerda

Nosztalgiakifli

Amióta az emberiség elsajátította a beszéd képességét, minden generáció elmondja, hogy "már nem úgy mennek a dolgok, mint régen".
 (Emma Hartley)



No igen... Van ami jó ha változik, és vannak dolgok, amik úgy jók, ahogy megszerettük őket.

Mióta nincs az az őrült meleg, újra folyamatosan én sütöm a kenyereinket, péksütijeinket. Kelt tésztákat nagyon szeretek csinálni, mégha az ezeréves, sütésre alkalmatlan tűzhelyem előtt kell is varázslótáncot járnom minden alkalommal, hogy el ne égjen, se sületlen se legyen, és a többi előre nem látható katasztrófa, ami csak bekövetkezhet ilyenkor, no az mind elhárítandó bármilyen mágiával, ami csak létezik.

Ez a kifli mostanában több helyről is megtalált, s amúgy is bojkottálom a Lipóti Pékség nosztalgiakiflijét, mióta megváltoztatták a receptjét és 50 Ft-ért (lehet hogy már 60-ért, nem tudom) felfújt, száraz kiflit vehetnék. Nem teszem, inkább megsütöm. Antukné Ildikónak hálás köszönetem a receptért. Én kissé növeltem a mennyiségeket, így 12 db szép, normál méretű kifli lett belőle.

Ez az eredeti recept, ebből 8 darab lesz:
350 g búzaliszt (BL55)
250 ml 2,8%-os tej
25 g élesztő (friss)
1 teáskanál só
1 kávéskanál kristálycukor
25 g vaj (olvasztott)
a kenéshez
1 evőkanál 2,8%-os tej

A növelt mennyiség 12 darabhoz:
45 dkg liszt (Bl55, nálam COOP liszt)
3 dl tej (bő 3 dl, nem szűken mért)
2 dkg friss élesztő
3 dkg olvasztott vaj
1 és 1/2 teáskanál só (csapottabb)
1 kávéskanál kristálycukor
a kenéshez
2 evőkanál tej

Az élesztőt a langyos cukros tejben felfuttatjuk, majd a sóval elkevert liszthez adjuk és szép sima tésztává dagasztjuk. Ekkor hozzáadjuk az éppcsak langyos olvasztott vajat is, és azt is beledolgozzuk, míg újra szép fényes lesz a tészta, és nem ragad a tálhoz. Letakarjuk és hagyjuk a duplájára kelni.
Majd 3 egyforma méretű darabba vágjuk és gombócoljuk. Letakarjuk, megint hagyjuk kicsit kelni. 
Begyújtjuk a sütőt 200 fokra. A tepsiket sütőpapírral kibéleljük.

A gombócokat egyesével kinyújtjuk, és 4 negyedre vágjuk, majd a cikkelyek azon részét, amik a középpont felé mutatnak, alaposan kinyújtjuk sodrófával, amennyire csak tudjuk. Így egy nagyon hosszított háromszöget kapunk, és kell is, mert csak így lesz sok hajtás a kiflin. Ildikó receptjénél vannak fázisfotók is.
Amikor kinyújtottunk egy cikkelyt, jó szorosan feltekerjük. (Én több tejet készítettem elő a kenéshez, ezért feltekerés előtt, de már nyújtás után a cikkelyeket is megkentem vékonyan, így könnyebben összeragad ahogy tekerjük, és később sem fog szétnyílni, ugyanakkor mikor már esszük, gyönyörűen legöngyölődik, vagyis a rétegek szépen elválnak. Ki lehet húzni a belsejét és csigabigában van benne a lágy tészta, ahogy egy valamirevaló, igazi kiflinél lennie kell.)

A kész péksütiket a tepsikre tettem, letakartam és még 10-15 percig hagytam állni őket. Sütőbe tétel előtt a tetejüket megkentem a tejjel. Aztán az előmelegített sütőben 20 perc alatt pirosra sültek.
Nagyon finom, igazi békebeli vajas kifli. Igaz, a recept kelesztés nélküli, de azért én mindenütt ráhagytam időket mert kevesebb élesztővel csináltam, mint amennyit megadott az eredeti recept és nagyon finom könnyű, lyukacsos, pihepuha darabok lettek.
Ha nem fogy el mind, a szikkadt darabokból el lehet készíteni ezt az isteni, addiktív töltött kiflit


És találtam még egy jó receptet, legközelebb ezt is kipróbálom: békebeli tejes kifli. A tejmennyiséget keveslem a receptnél, szerintem minimum 3,5 dl kell ennyi liszthez, no de. Ez zsírral készül, és a hajtogatás más módszerrel történik: darabonként van adagolva a tészta, és jó hosszúkásra van aztán kinyújtva. Ez is egy szuper módszer, talán még jobb, mint amit leírtam fentebb.

2017. június 15., csütörtök

Mexikói tortillaételek

Itt a nyár, ez kétségtelen. Tegnap nagyüzemben ment a sütöm egész délelőtt, s közben 31 fok volt árnyékban - gondolhatjátok. Épp ezért, ilyenkor már lemondok a kenyérsütésről is, helyette heti rendszerességgel sütök tortillát. Serpenyőben megoldható nagyon egyszerűen és gyorsan. Az áráról nem is beszélve. Egy 8 darabos tortilla csomag 650-900 forint közötti áron kapható. Ezzel szemben házilag 40-70 forintból kihozható. A nyolc darab, nem egy. Aligmunkával.

Tortillát süthetünk búzalisztből is, kukoricalisztből is (tisztán kukoricalisztből csak Mexikóban, mert nálunk nem kapható az a kezelt liszt, amiből tisztán készíthető lenne), pontosabban búza és kukoricaliszt keverékéből is. Sokféleképpen tölthetjük, ráadásul szabadtűzön, tárcsán is kitűnően süthető. 
Ezt a kis mexikói gasztroszótárt Keve Gábortól vettem át, hálás köszönetem érte, a Mindennapi gondolatmorzsák blogról. A képek a Pinterestről vannak.



kemény taco


A kemény tacot az USA-ban kezdték el gyártani. A tésztát félbe hajtják U formájúra, majd forró olajban megsütik. Így egy könnyen tölthető merev falú sült tésztát kapunk, amibe bele lehet pakolni a fenti összetevőket.


puha taco


Taco: Tradicionális mexikói étel. A tortillát  kukoricalisztből készítik, bármilyen friss alapanyaggal (saláta, avokádó, kukorica, paradicsom), továbbá sertéshúsból készült carnita -val, tradicionális mexikói salátával a pico de gallo -val tálalható. Gyakran tejfölt, vagy olvasztott cojita sajtot csorgatnak rá. A taconál megkülönböztetünk puha-, indián és kemény változatot. A puha változatnál a tortillát változatlanul hagyják, a tölteléket becsavarják. 


navajo taco


Az indián (vagy másnéven Navajo) taco a magyar lángoshoz hasonlít, csak sütőporral készítik a tésztáját és nem élesztővel. Ugyanúgy bő, forró olajban sütik, mint mi a lángost. Erre pakolják rá a tölteléket.


fajita


Fajita: A fajita és a taco közötti legnagyobb különbség az, hogy mindig puha tésztából készül, és a belepakolt dolgokat grillezik. A Tex-Mex tipikus példája, az eredeti taco elamerikásított verziója. Tipikus hozzávalók a grillezett zöldségek, grillezett  csirke-, marha- vagy disznóhús csíkok, illetve gyakran tesznek bele grillezet rákot is. A felcsavarás előtt salsával vagy guacamole szósszal ízesítik.


nachos


Nachos: Bő olajban, ropogósra sült kukoricatortilla háromszögek. Kínálják salsákkal, szószokkal mártogatni is, de főfogások alapja is. Ez esetben a sült tortilladarabokat megpakolják babpürével, húsdarabokkal, sok sajttal, jalapeño paprikával. Mexikóban született az első változata, amely csak tortilla chipsből, sajtból és paprikából állt - épp a határnál, egy mexikói vendéglőben, de amerikai katonák éhségét csillapítandó. Így nevezhetjük Tex-Mex ételnek is.


quesadilla


Quesadilla: A tésztája búzalisztből készül. Két tortilla tésztára van szükség, egyikre sajtot, húst, zöldségeket halmoznak, majd a másikat mint egy tetőt ráhelyezik. Ezután az elkészült “mexikói szendvicset” megsütik, így a belsejében lévő sajt megolvad, és egybefogja a belepakolt összetevőket. Általában négy részre vágva tálalják, ritkán tejföllel locsolják meg.

 
burrito


Burrito: Nagyméretű búzalisztből készült tortilla, amit sült darált marhahússal, rizzsel, pirított fekete babbal, sajttal és csípős szósszal töltenek meg, majd felcsavarva tálalják.

 
chalupa


Chalupa: Kinézetre hasonlít a kemény tacora, egy speciális lisztkeverékből készítik, amit apró tálformára sütnek. A sütést követően nagyon ropogós tésztát kapnak, amibe könnyen belepakolhatóak a hozzávalók: vörös vagy zöld salsa, aprított vöröshagyma, darált, sült csirkehús, zöldségek. A chalupa kicsi, amiből többet is tesznek a tálaló edényre.


enchilada


Enchilada: A tésztáját szigorúan kukorica lisztből készítik, amibe a hozzávalókat (sült hús, bab, friss zöldségek, krumpli, sajt) felcsavarják. A felcsavarást követően csilis, paradicsomos szósszal nyakonöntik, és sütőben sütik meg. Ezután sajttal, feketebab-krémmel, mexikói rizzsel és guacamole szósszal tálalják.

 
tostada


Tostada: A tésztája kukoricalisztből készül, amit kör alakúra nyújtanak, majd így is sütik ki forró olajban. A sütést követően egy merev tálcára hasonlít. Erre szervírozzák a hozzávalókat, zúzott vöröshagymát, tengeri rákokat, polipot, salsa szószt, salátát, sajtot.

 
chimicanga


Chimicanga: Hívják még Chivichanganak, vagy Chimmy chonganak is. Speciális burrito, amit a feltekerés után forró olajban sütnek ki. A többi tésztás ételtől eltérően így készítenek édes verziót is, almával, körtével, egyéb más puha gyümölcsökkel töltve.


guacamole


Guacamole: A guacamole azték eredetű, avokádóból készült pikáns étel. A mexikói konyha mindennapos fogása, de egész Amerikában és a világ több részén is kedvelik. Az étel neve az azték navatl nyelvjárásból származik. Az „ahuacamolli” összetett szó az „ahuacatl(avokádó) és „molli(mártás) tagokból alakult ki. Különféle receptek szerint készítik. Az alap- és egyben leggyakoribb változatban a kimagozott avokádó húsát, apróra vágott fehér hagymát, koriandert, csilit, (kimagozott) paradicsomot és citrom vagy lime levét pépesítve hűtőben pihentetik, hogy az ízek összeérjenek. Két avokádóhoz körülbelül 40 gramm hagyma, 80 gramm paradicsom, 1 csilipaprika és egy fél citrom szükséges. Mexikóban legtöbbször a tortilla (kukoricalepény) darabjaival mártogatva fogyasztják, Mexikó északi területein tejjel, tejszínnel, vízzel stb. hígítva húsok és köretek mellé mártásként tálalják.

2017. május 5., péntek

Ropogós gofri


   Képzelj el egy vak teknőst, amely világnyi méretű óceán mélyén bolyong. Felette úszik egy fagyűrű, amelyet a hullámok ide-oda lökdösnek. A teknős minden száz évben egyszer feljön a felszínre. A buddhisták azt mondják, hogy emberi lénynek születni még sokkal nehezebb, mint hogy az a teknősbéka a felszínre emelkedve véletlenül a fejével beletaláljon a fagyűrűbe. S még azok között is, akiknek emberi születés az osztályrésze, kevesen vannak, akiknek megadatik, hogy kapcsolatba kerüljenek a tanításokkal, olyan kevesen, mint „csillagok a nappali égbolton”.
   A fájdalom, szenvedés, veszteség, az állandó frusztráció valóságos és meghatározó célt szolgálnak: azt, hogy felébresszenek bennünket. Saját cselekedeteink sötét, szűk ketrecébe vagyunk zárva, s azt hisszük, hogy ez a világmindenség. Csak nagyon kevesen gondolkodnak el azon, hogy esetleg lehetséges a valóságnak egy másik dimenziója is.
   A meditálás fokozatosan megtisztítja a közönséges tudatot, lemezteleníti és elsöpri szokásait és látomásait, hogy a megfelelő pillanatban felismerhessük, hogy kik is vagyunk valójában. A meditáció az, ami hazaviszi a tudatunkat. 

(Szögyal Rinpocse: Tibeti könyv életről és halálról)



Most volt nálunk mangalica és pálinka fesztivál, és az egyik barátosném is sütött beugrósként gofrit a sokadalomban. Elő is vettem a spájz mélyéről a készülékemet.
A házi gofri sosem lesz olyan, mint amit piacokon, vásárokon árulnak, egyrészt mert tojásporból, tejporral készül, másrészt amiben sütik, az sem a háztartási verziójú sütő, harmadrészt a gofri ízében a gyerekkori emlékek édessége is benne van: valaha ez a finomság valóban különlegességnek számított, és kivárni, beleharapni maga volt a mennyország. De azért lehet hasonlóra készíteni, ha jó a receptünk. Azért sem került fel eddig a blogra, mert a ropogósat szeretem, és eddig sajnos amiket kipróbáltam recepteket, egyik sem volt olyan, amilyenre vágytam. Ez finom. Kívül ropogós, belül puha. Viszont azonnal fogyasztandó, mert kihűlés után ez is bepuhul. A receptet itt találtam, köszönetem. A mennyiséget harmadoltam, mert a harmadából is 5 darab nagy gofri sült ki. 

Hozzávalók 5 darab csillag alakú gofrihoz:
16 dkg liszt
1 csapott teáskanál sütőpor
1 tojás
3 púposkás evőkanál kristálycukor
1 csapott mokkáskanál só
vanília (cukor, por vagy esszencia, kinek mi van készleten)
2 dl víz
0,6 dl olaj

A tojás sárgáját, fehérjét külön-külön tálba tesszük. A lisztet elkeverjük a sütőporral, sóval. A sárgáját habosodásig keverjük a cukorral, aztán hozzákeverjük a vizet, olajat is, végül a lisztet is. A fehérjét habbá verjük és a kész masszához keverjük finoman. 
A felmelegített sütőt ecsettel kissé megolajozzuk és egy kisebb evőkanálnyi masszát teszünk rá. Összecsukjuk és közepes hőfokon készre sütjük olyan 3-4 perc alatt. Ne süssük magas hőfokon, mert akkor sem lesz ropogós. 
Finom csokiöntettel & tejszínhabbal, vagy karamellszósszal & tejszínhabbal, vagy lemon curddel & tejszínhabbal, vagy pl. eperöntettel & tejszínhabbal is.
(A lentebbi ostyareceptről jutott eszembe, hogy lehet hogy érdemes lenne kipróbálni ezt a receptet csak tojásfehérjével. Lehet hogy az lenne az igazán igazi, ropogós változat. Egyet habbá vernék, egyet pedig simán belekevernék a tésztába. No legközelebb úgy sütöm, egy próbát megér.)



Sósra is készíthető a tészta - izgalmas kísérletekre adhat módot, ha kilépünk az édes kategóriából. A gofrisütőben süthetünk ostyalapokat is, amit fagyi mellé kínálhatunk.

P.s.: Azt tudtátok hogy már a IX-X. században is létezett a gofri? Vagyis a waffle.

2017. március 6., hétfő

Gözleme (török töltött lepénykenyér)


A múlt bárcsakjai és a jövő aggodalmai
a jelen pillanatunkat elrabló két tolvaj.

                                                                                          (Üstün Dökmen)






Maradékból finomat. Semmit sem szeretek kidobni, ami étel. Jelen esetben még egy adagnyi főtt burgonyát sem, hiszen valaki sokat fáradozott vele: elültette, gondozta, leszedte, piacra vitte, s én csak mindennek a jutalmát élvezem, a finom krumplit. Néhány alap-hozzávaló, egyszerűség, de a végeredmény mégis abbahagyhatatlan. (A változatosság gyönyörködtet, különösen böjtidőszakban.)
A gözleme töltött lepénykenyér, a török konyha népszerű finomsága. Van ahol élesztővel készül a tésztája, van ahol nem. Tölteléke leggyakrabban spenót, sajt (fetához hasonló vagy olvadós is lehet), burgonya, de lehet fűszeres darált hús is. A lényege az, hogy nagyon vékonyra nyújtják a tésztát, s vagy levélformára vagy félhold alakra hajtják a töltelékre. Eredetileg tárcsán, szabad tűzön sütik. Persze a háziasszonyok otthon is készítik.
Én élesztős tésztát csináltam hozzá, a krumpli adott volt, és hát medvehagyma szezon van. :)

Hozzávalók 8 darabhoz:
a tésztához:
32 dkg liszt
1 dkg friss élesztő
1 csapott mokkáskanál só
2,5 dl langyos víz.
a töltelékhez:
50 dkg burgonya (tisztítva)
1 kicsi fej vöröshagyma
5 evőkanál olívaolaj

medvehagyma ízlés szerint
a kenegetéshez:
4 dkg olvasztott vaj

A lisztből, vízből, élesztőből szép sima tésztát dagasztunk. Ez fontos, mert ha kellően kidolgozott, akkor könnyen, nagyon vékonyra nyújtható. Én a robotgép dagasztókarjával csináltattam. Letakarjuk, hagyjuk duplájára kelni.
Közben megfőzzük a hámozott, kockázott burgonyát sós vízben, leszűrjük. Egy kislábaskában az olajon megdinszteljük kis lángon kevés sóval az apróra kockázott vöröshagymát, majd a főtt burgonyához adjuk, és villával a krumplit össze is törjük. Mikor már csak langyos a töltelék, az apróra vágott medvehagymát is hozzákeverjük.
Ha megkelt a tészta, nyolc gombócra formázzuk. Letakarva hagyjuk 10-15 percet állni, majd egyesével lisztezett deszkán vagy a konyhapulton kinyújtjuk - ha félholdat készítünk, a serpenyő méretére, ha levél alakra formázzuk, akkor nagyobbra. Megtöltjük, hajtogatjuk, s a közben felmelegített serpenyőbe tesszük. Közepes lángon süssük, hogy kellően átsüljön. Mielőtt megfordítanánk, a tetejét megkenjük olvasztott vajjal, s mielőtt kivennénk a serpenyőből ismét megfordítjuk, és a másik felét is megkenjük. Sorban nyújtjuk és sütjük.






Sűrű török joghurttal kínáljuk. Addiktív, csak szólanék előre. :) 
Ez a tészta, ha nem lisztezett felületre borítjuk hanem olajozott pultra, lángosként is kisüthető, hiszen egy egyszerű kelt tészta. (Lángos sütéskor nem szabad lisztezni, mert az olajban megég, és nem lesz jóízű a lángosunk. Csak olajjal szabad nyújtani a lángostésztát.)

Hasonló fogások a török konyhából:



2016. május 2., hétfő

Paratha kenyér


Amikor tésztát gyúrsz, érzed a földet az ereidben.
Amikor húst sütsz, az állat lelke szól hozzád. Meg kell tanulnod tisztelni.
Amikor halat tisztítasz, hallod a tenger morajlását. Óvatosan tisztítod, hogy megszabadítsd a víz emlékétől.

(Elif Shafak)




Tegnap úgy jártam, hogy nem volt már kenyér a piacon délelőtt. Így vacsira sütnöm kellett valamit. Volt egy kevés főtt krumpli maradékom is, azt beledolgoztam a tésztába.
Rajongok a laposkenyerekért. Egyrészt mert finomak, másrészt mert viszonylag gyorsan készen vannak. Parathát most sütöttem először. Nagyon finom, olyan mintha leveles tészta lenne, a hajtogatás és a benne lévő vaj miatt. A fotón a tányéron lévőt eltéptem, hogy látszódjanak a rétegek.
Hozzávaló mennyiséget nem igazán tudok írni, mert nem méricskéltem, de körülbelül 25-30 dkg lehetett a liszt és ehhez volt 2 egész (nem túl nagy) főtt burgonyám. A tésztájába tettem 1 evőkanál olvasztott vajat, a többi a kenegetéshez ment el a 10 dekából. Körülbelül 1-1,5 dl vizet adhattam még hozzá. Apránként, ahogy a tészta felvette. Hat kenyér lett belőle. Itt találtam egy rendes receptet is.
Egy a lényege ennek a kenyérnek: a liszthez sót adunk és olvasztott vajat vagy ghít, azt elmorzsoljuk benne, és annyi vizet adunk hozzá, hogy viszonylag kemény, de mégis rugalmas és gyúrható tésztát kapjunk. Amikor összeáll, jól átgyúrjuk, pihentetjük fél órát majd olyan teniszlabdányi gombócokat készítünk belőle. A gombóckákat is jól átgyúrjuk, hagyjuk 10 percig pihenni, majd kinyújtjuk jó vékonyra. Megkenjük olvasztott vajjal, aztán bevágjuk késsel úgy, hogy a kör sugara lesz a vágás. A szélétől feltekerjük tölcsér alakban, végül a tölcsér csúcsát belenyomjuk a tészta közepébe, így egy csigabigát kapunk. Hagyjuk pihenni, majd újra nyújtjuk egyesével - vajazzuk is mielőtt serpenyőbe kerül -, közben ahogy sül, nyújtjuk a következőt. Közepes lángon süssük, hogy át tudjon sülni.




Ebben a videóban a hölgy a parathá háromféle hajtogatását is bemutatja (a tésztába tojást is tesz, nem kell), szerintem az átvágós, tölcséres a legegyszerűbb, én úgy csináltam (a 4. perctől érdemes nézni). A végeredmény egy nagyon leveles, kívül ropogós, belül foszlós, nagyon ízletes kenyér. Fokhagymás tejfölbe mártogattuk, de lehet pl. fokhagymás-zöldfűszeres vajjal kenni, szerintem isteni kenyér sülne ki/meg belőle.



Egy kis indiai kenyértan: Csapati vagy roti: egyszerű laposkenyér liszt, víz só felhasználásával. Szárazon sütik. A rotit sülés után kenik meg olvasztott vajjal vagy olajjal.
Puri: a tésztájában van vaj is és bő, forró vajban vagy olajban sütik. Szépen felpuffad, van egész kisméretű is, és nagyobb is. Naan vagy nán kenyér: a tésztájában van vaj is, és joghurt is, valamint szódabikarbóna vagy sütőpor, de van aki élesztővel készíti. A nánt szárazon sütik (a tandoori kemencében sült az igazi) és sütés ütán kenik meg vajjal. Rengetegféle töltött nánkenyér létezik, általában valamilyen fűszeres zöldséggel vagy burgonyával töltik. 
Ezek a laposkenyerek nem csak Indiában népszerűek, de a Közel-Keleten is, csak maximum más néven neveztetnek.

2016. április 29., péntek

Gőzgombóc


- Mit jelent az, hogy „visszaadni az elfogyasztott húst”? - kérdezett rá azonnal.
- A pusztai emberek az életük folyamán elfogyasztott húsért hány és hány élőlényt ölnek meg! És ezzel bűnt követnek el! - válaszolta az öreg. - Haláluk után viszont a saját húsukat adják vissza a pusztának, mert ez így igazságos. Így nem szenved a lélek, és felszállhat Tengribe.

(Jiang Rong: Farkastotem)




Mióta van dagasztós masinám, imádok kelt tésztákat csinálni. Ma kipróbáltam a gőzgombócot, mert muflont készítettem mártással. A muflont egy barátnőm hozta, én megcsináltam. A receptet nem írtam le, mert húst általában exhas készítek, de nagyjából valahogy így volt: a húst hagytam egy éjszakára tejben ázni. Másnap leöblítettem és tepsibe tettem tetemes mennyiségű nagy karikákra vágott vöröshagyma, vagy 7 gerezd fokhagyma társaságában. Került még bele egy félmaréknyi szárított vargánya, amit beáztattam és az áztatóvízzel együtt tettem a husihoz. Babérlevél, szegfűbors, bors, gombapor, friss rozmaring, száraz vörösbor, só, pici méz, kevés sűrített paradicsom és viszonylag sok víz került még a tepsibe. No és rengeteg vaj. Lefóliáztam és nagyon lassú tűzön 5-6 órán át pároltam. Végül a fűszereket eltávolítottam, a visszamaradt szaftot mindenestől turmixoltam, aztán át is szűrtem. Tejszínnel behabartam, málna-ribizli lekvárt is kínáltam hozzá.

No de a gőzgombócot akartam igazából leírni.

Hozzávalók 3-4 főre (háromra biztosan, négyre akkor, ha nem köretes a társaság):
  • 25 dkg liszt (az enyémben 20 dkg fehér és 5 dkg teljes kiőrlésű liszt van)
  • 5 dkg vaj
  • 1 tojás
  • 1 - 1,2 dl langyos tej (attól függ, mennyit vesz fel a liszt)
  • 2 gr só
  • 1 mokkáskanál kristálycukor
  • 1 dkg élesztő
a főzéshez
  • 2 dl tej
  • 1 evőkanál olaj
  • pici só.
A hozzávalókból kelt tésztát dagasztunk, hagyjuk duplájára kelni, majd átgyúrjuk, és kis gombócokat készítünk a tésztából. Én 8-ba vágtam. Hagyjuk kelni, majd egy nagy, magas falú lábosba vagy serpenyőbe kevés tejet öntünk, picit sózzuk, olajat vagy vajat adunk bele, és mikor forr, beletesszük a kis gombócokat. Lefedve nagyon kis lángon hagyjuk főni cirka 30 percig. A tetejét nem szabad levenni közben, mert összeesnek a gombócok. Amikor kész, hagyjuk fedő alatt hűlni, és mikor langyos, szeleteljük és tálaljuk. Itt találtam a receptet, köszönetem érte.
Fontos: ha a raguval együtt készítettem volna a gőzgombócot, akkor nem külön főztem volna, hanem a kész ragu tetejére sorakoztatom. Ezekben a gombócokban az a jó, hogy egy tálban elkészül a ragu is, a köret is. Ráadásul, ha a ragu tetején gőzölődnek, beszívják a finom ízeket-illatokat is. Gőzgombócot készíthetünk pirított zsemlekockásan is, vagy burgonyásan is. Készíthető sütőporosan is, élesztő helyett. A variációk száma végtelen.

2016. április 11., hétfő

Kıymalı Pide, Lahmacun (török pizza-félék)


De bármelyik illatot érezte is, Armanousht mindegyik egy-egy ételre emlékeztette, olyannyira, hogy ha kicsit hosszabban időzne itt, feltehetően képes lenne ételként érzékelni Isztambult. A város egy valódi torta volt: belül egy-egy réteg történelem, a teteje vastagon bevonva a nyugatiasodás krémjével, itt-ott bohém díszítésekkel meghintve, a széleire pedig befejezésként keleti szószba kevert reszelt modernség került.

(Elif Şafak: Az isztambuli fattyú)




Már többször készítettem, csak mindig vacsorára, és nem tudtam lefotózni. Sajnos egy erősen addiktív ételről van szó, mert egyszerűen nem lehet nem szeretni. Amúgy a török konyha a szívem egyik csücske, zseniális ételeik vannak... Hát kérem a Kıymalı Pide és a Lahamcun a pizza: török módra.

Hozzávalók 4 darabhoz:
30 dkg liszt
3 dkg élesztő
1 dl tej (elhagyható, csak ha van kevés maradékom a hűtőben, fel szoktam használni péksüteményekhez, kenyerekhez)
kb. 2 dl víz (amennyit felvesz a tészta)
1 evőkanál olívaolaj
1 mokkáskanál só
1/2 mokkáskanál kristálycukor 
A feltéthez:
30-35 dkg darált hús (bárány kellene, de az nálunk egyáltalán nincs, jó a marha- vagy sertéshús is, vagy vegyesen, de szárnyast nem javaslok, ízetlen ehhez az ételhez)
2 evőkanál olívaolaj
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 hámozott, darabolt olasz paradicsomkonzerv

frissen őrölt bors
1 teáskanál szumák (cserszömörce, el is hagyható, ha valaki nem jut hozzá, nekem a tesókám hozott Isztambulból :) )
1 teáskanál koriandermag mozsárban frissen őrölve
1 mokkáskanál kakukkfű
kevés római kömény őrölve (aki szereti, én nem vagyok oda érte) 
Végül, amikor megsült:
meglocsoljuk natúr joghurttal
és megszórjuk friss zöldhagymaszárral, petrezselyemzölddel (nyáron friss mentával is finom vagy korianderzölddel)

A tésztát megdagasztjuk (ne legyen túl kemény, de nagyon lágy sem), hagyjuk duplájára kelni.
Közben elkészítjük a feltéteket. Az apróra vágott hagymát, fokhagymát üvegesre pároljuk az olajban, majd átsütjük rajta a darált húst fehéredésig. Fűszerezzük, hozzáadjuk a paradicsomot és hagyjuk rotyogni, míg elfővi a levét. Ezzel készen is van. A zöldhagymaszárat és petrezselymet felaprítjuk.
A tésztát négybe gombócoljuk, hagyjuk negyedórát kelni.
Begyújtjuk a sütőt és a legmagasabb hőfokon hagyjuk.
A tésztát kinyújtjuk és a tepsibe helyezzük. Megkenjük a darált hússal, aztán a tészta két végét összecsípjük, papucsot formázva. Kinyújtjuk a következő gombócot, a tepsibe tesszük, kenjük, formázzuk. (A tepsiben kell megkenni a darált hússal, mert ha nem így tennénk, lepotyogna róla a feltét, mikor megpróbáljuk átvarázsolni valahogy a munkalapról a tepsibe a pizzákat...)
Mehet a sütőbe, full hőfokra. Ez fontos, mert vékony a tészta és ha lassan sütnénk, nagyon kiszáradna. Igazából kemencében sütve lenne a legfinomabb, ugyanúgy, ahogyan a pizza is.
Mikor készen van, meglocsoljuk joghurttal, megszórjuk a friss zöldekkel.



 
Ha vegák is készítenék, az lenne az ötletem, hogy sült padlizsánnal helyettesítsék a húst. Szerintem nagyon finom lenne. A padlizsános verzióra én tennék friss és vékony paradicsomkarikákat is - akár sütés előtt, akár a sütés után.

A Lahmacun egy egészen vékony tésztás, szintén darált húsos változat. Vagy tárcsán, vagy kemencében sütik, otthon az asszonyok serpenyőben, jobb híján. A tésztája szintén kelt tészta (a fenti használható hozzá, de több darab lesz belőle, mert nagyon vékonyra kell nyújtani), és a húsfeltétet nem sütik meg, hanem csak nyersen fűszerezik, így kenik a jól kinyújtott tésztára, amivel aztán együtt sül meg.