Retro párizsi saláta

Mikor ettetek utoljára retro párizsi salátát? Bevallom, szerintem én vagy 30-35 évvel ezelőtt. Talán egyszer. Régebben, mikor még dolgoztam, sokszor vettem ebédre franciasalátát. A pultban persze mindig volt párizsi saláta is, de én a franciának voltam kedvelője, így mindig kihagytam. Viszont most az árstopp miatt olcsó a COOP-os parizer, így a mai kártyapartihoz úgy gondoltam, egyszer elmegy. Egyébként jobb, mint amire emlékeztem, bár lehet hogy csak azért, mert házilag készült. Sütöttem hozzá 4 kicsi hökkön sült perecet is. 

Hozzávalók 4 főre:

• 40 dkg párizsi szeletelve (olyan 2,5 mm-es vastagságú szeletek legyenek)
• 25 dkg főtt burgonya kis kockákra vágva
• 3 kisebb-közepes csemege uborka apróra kockázva
• 1/2 zöldalma apróra kockázva
• 3 újhagyma teljes hosszú zöld szárai felszeletelve
• kb. 30 dkg majonéz (nálam bolti)
• 20 dkg 20%-os tejföl vagy ugyanennyi sűrű görögjoghurt
• 1 teáskanál kristálycukor
• 1 púpos teáskanál dijoni mustár
• frissen őrölt bors
• pici só (vigyázzunk, majdnem minden sós a salátában!)

A majonézt, tejfölt, cukrot, sót, mustárt, borsot alaposan összekevertem egy nagyobb tálban. A párizsi szeleteket feleztem és csíkokra vágtam. Minden más hozzávalót is aprítottam, és beletettem a kikevert tartármártásba. Jól összekevertem az egész salátát, és cirka egy órát pihent és ért a hűtőben.

Egyre ügyeljünk szerintem: ne ússzon a tartármártásban a saláta. Legyen rajta, de ne legyen túl sok.

Nyárelö-burgonyasaláta

Könnyű, finom, hűsítő, ajánlom akár a mostani hosszú hétvégére is. 

 

Hozzávalók 4 főre: 

• 1-1,2 kg újburgonya 
• 2 újhagyma 
• 2 kovászos uborka (csemegeuborka is lehet, ha épp nincs kész kovászos ubink) 
• 500 gr görögjoghurt 
• 1/2 csokor friss kapor 
• 5-6 levél friss menta 
• 1 púposkás teáskanál só (kb., érdemes majd fogyasztás előtt kóstolni) 
• frissen őrölt bors 
• 1 teáskanálnyi mustár 
• 2 teáskanál kristálycukor 

A burgonyát megtisztítjuk, megfőzzük, majd szűrőben hideg vízzel átöblítjük, míg szobahőmérsékletű lesz. Hagyjuk lecsepegni. A joghurtot kikeverjük a sóval, cukorral, borssal, mustárral, aprított zöldfűszerekkel, az újhagymákat is belekarikázzuk, a zöld szárrészéből egy keveset félreteszünk a díszítéshez. Az uborkákat pró kockákra vágjuk, és szintén a joghurtos alapba kerül. Végül a burgonyát is belekeverjük, és hagyjuk állni 30 percig, hogy összeérjen. Tálalásnál kevés olívaolajat is csurgathatunk rá. Köretként is tökéletes sültekhez, rántottakhoz, fasírthoz, grillezett húsokhoz, rántott vagy sült májhoz, sőt, halakhoz is. De akár önálló nyáresti vacsora is lehet, ha például még főtt tojást is kockázunk a salátába.

Finn lazacleves (Lohikeitto)

Itt a kaporszezon is, aki szereti, annak érdemes ezt a finom levest kipróbálni ezzel a csodás zöldfűszerrel. 

 

Lohikeitto, vagyis finn lazacleves. Újkrumplival, sok kaporral - bár nem látszanak, mert lenavigáltak a kis huncutok a leves aljára... Könnyű, ugyanakkor laktató, nagyon finom, igazi mindenévszakos leves. Sőt, nekem talán inkább olyan tavasztól-őszig fogás. És még egy előnye van, ami nem kicsi: az egész leves előkészítéssel, főzéssel együtt 30 perc alatt elkészül. Quick & easy. 

Az eredeti azzal a szép narancsrózsaszín lazacfilével készül, de nekem most volt még egy nagyobb szelet vadlazacfilém a fagyasztóban, úgyhogy abból főztem. Szerintem legalább olyan jó, mint a másik, árban viszont sokkal péztárcabarátabb. Valamint szerintem lájtosabb halíze van, így aki nem kedveli az erős halízt, az ezzel a vadlazaccal nyugodtan elkészítheti. 

Hozzávalók 4 főre: 

• 35-40 dkg lazacfilé (vagy vadlazacfilé) 
• 1 nagyobb fej vöröshagyma 
• 2 kisebb vagy 1 nagyobb sárgarépa 
• 4-5 dkg vaj 
• 1 nagyon nagy csokor kapor (úgy finom, ha jó kapros) 
• 50 dkg újkrumpli 
• 1 babérlevél 
• 4 szem szegfűbors 
• 1,5 dl tejszín 
• só, bors 

A kockákra vágott vöröshagymát, és a karikázott sárgarépát a vajon kevés sóval üvegesedésig dinszteltem, majd hozzáadtam a kockázott burgonyát és felöntöttem vízzel. Sóztam, borsoztam, tettem bele egy babérlevelet és a 4 szem szegfűborsot. A burgonya puhulásáig főztem, de vigyázva, hogy ne főjön túl (az újkrumpli pillanatok alatt megfő), aztán hozzáadtam a leveshez a kockákra vágott lazacot is, és az aprított kaprot is, valamint a tejszínt is. Még főztem nem több, mint 5 percig, és készen is volt. Tálaláskor kínáltam hozzá citromot, így mindenki a szájíze szerint savanyíthatja.

Citromos csirkecombok

Szeretem a sült csirkét, és ebben a kategóriában - naná hogy - a citromos sült csirke a kedvencem. Az elkövetkező nyárra ajánlom, mert igazán üdítő, könnyű fogás, akár ebédre, akár vacsorára. Mellé kínálhatjuk az ételbe kerülő bor maradék részét, és vagy egy finom langalót, vagy párolt rizst vagy bulgurt, vagy burgonyát adhatunk. A burgonyával akár együtt is süthetjük a nagy gáztepsiben, csak főzzük elő.

 

Ez egy nagyon egyszerű, de nagyon finom verzió. 

Hozzávalók 4 főre:

• 4 vagy 6 egész csirkecomb (étvágy szerint és combnagyság szerint)
• 3 dkg vaj
• 4 nagy gerezd fokhagyma
• 1 vastag héjú citrom (ha lehetőség van rá, bio citrom)
• só
• szárított oregano
• 1 dl száraz fehérbor
• 1 teáskanál kristálycukor 

A combokat megtisztítjuk, majd besózzuk. Én azon a részén, ami alul lesz a tepsiben, a csontok mellett két-két vágást is szoktam ejteni, így a hús belsejébe is jut a sóból, szóval biztosan nem lesz sótlan.

A citromot alaposan megmossuk, nem túl vékony karikákra vágjuk, a magokat eltávolítjuk. (Mert ezek keserítenek, nem a héj.) A szeleteket kissé kinyomjuk, hogy ne legyen túl sok levük, mert túlsavanyíthatják az ételt. A kissé kinyomott citromszeleteket, a szeletekre vágott fokhagymát a tepsibe tesszük a combokkal együtt. A hús tetejét megszórjuk oreganoval. A bort elkeverjük a cukorral és úgy fél mokkáskanál sóval, és a húsok közé öntjük. A cukor azért kell, mert amik hozzánk eljutnak citromok, azokat nagyon éretlenül szedik le, a cukortartalmuk fele a valódi napérlelte citromoknak. Így tudjuk pótolni.

A húst 180 fokon sütjük alsó-felső sütésen úgy 60 percig, vagyis addig, míg szép pirosra sülnek. Nem kell letakarni a tepsit fóliával. (A képen még 3 szál tárkony is van a combokon, ez elhagyható, de nekem most épp szépen nőttek az ablakomban.) 

Gombócos káposzta

Egy savanyú káposztás finomság, amit húsvétra is megfőzhettek a sonkafőzés után, vagy ha a levet elteszitek a fagyasztóba, akkor utána is bármikor sorra kerülhet, mert a sonka főzőlevével valami isteni lesz ez az étel. Akkor füstölt hús nem is kell bele, elég ha friss oldalassal vagy dagadó darabokkal főzitek.

 

Megdinszteltem két nagy fej vöröshagymát olajon egy kislábosban. A darált hús 65 dkg volt, ahhoz adtam a dinsztelt hagyma 1/3-át körülbelül, és egy nagy gerezd fokhagymát pépesítve, valamint sót, őrölt borsot, pirospaprikát és olyan 25 dkg jól átmosott rizst. Két kicsit tojás ment még a gombócba és 1 dl víz, hogy ne legyen túl kemény a gombóc. 

Egy nagy fazék aljára csurgattam kevés olajat, rátettem a füstölt oldalascsontokat, erre a savanyú káposzta felét, amit kissé átmostam, mert jó savanyú volt. Az összes savanyú káposzta olyan 50-60 dkg volt. Erre ment a maradék dinsztelt hagyma, 3 teáskanál sűrített paradicsom. Aztán a húsgombócok, végül a savanyú káposzta másik fele. Felöntöttem annyi vízzel, ami épp ellepte, kissé sóztam (óvatosan, mert a füstölt is enged ki sót), valamint egy púpos teáskanál házi édes annát is adtam hozzá, illetve 2 teáskanál őrölt pirospaprikát is. Lehetett volna tenni bele egy babérlevelet is, de a káposzta erősen babéros volt, így azt nem tettem bele. Forrás után lefedtem és kis lángon olyan 50 percig főztem. Ez olyan 5 fős adag cirka. 

Gyömbéres csicseriborsó krémleves chilis tortilla chipsszel

Hogy ez a leves milyen fincsi! Mondjuk alapból imádom a csicseriborsót. 

 

Négy főre kell két konzerv csicseri. Meg egy közepes fej vöröshagyma, amit kockázva megdinszteltem kevés olajon, aztán 2 gerezd lapokra vágott fokhagymát is átfuttattam a lábosban, hozzátettem az átmosott csicseriket, felöntöttem úgy 8 dl vízzel, tettem bele másfél spáros zöldségleveskockát, és egy teáskanál őrölt gyömbért. Főztem 10-15 percig, majd turmixoltam. Nem lett túl sűrű, de így is jó volt. De ha még sűrítenétek, egy kevés hideg vízben oldott étkezési keményítővel, vagy liszttel lehet.

Bolti tortilla chipssel, friss petrezselyemzölddel és szalonnapörccel tálaltam.

Vöröslencse krémleves sárgarépával

Amilyen egyszerű, olyan finom. A SóBors oldalán találtam. 

 

Hozzávalók 4 főre:

• 25 dkg vöröslencse 
• 1 közepes fej vöröshagyma 
• 2 normál méretű sárgarépa 
• 2 dl paradicsomlé 
• 1 liter zöldségalaplé 
• 1 csipet édesnemes pirospaprika 
• só, frissen őrölt bors
• 2 ek olívaolaj
• és opcionálisan a végén kevés citromlé

A lencsét mossuk meg alaposan, 10 percre áztassuk be forró vízbe. Míg a lencse ázik, daraboljuk apróra a hagymát és reszeljük durvára a sárgarépát, majd egy kevés olajon dinszteljük meg őket alaposan. A lencsét öblítsük le, és adjuk a zöldségekhez. Adjuk hozzá a pirospaprikát és a paradicsomlevet. Öntsük fel zöldségalaplével. Közepesen erős lángon főzzük 15-20 percen keresztül. Mikor elkészült, pürésítsük. 

Tortilla házilag villámgyorsan és egyszerüen

Két hete láttam a Spáros újságban, hogy akciósan!!! 800 valamennyi egy csomag tortilla ára, amiben 6 darab van. Hát rablás. Arról nem is beszélve, hogy a házi friss tortilla és a bolti tartós között ég és föld a különbség, ha egyszer kóstoltad frissen, soha nem veszel többet boltit. 

 

Már többször kerestem a jutyúbon tortillás videót, de egyik sem volt jó. Vagy fölösleges dolgokat tesznek bele, mint pl. sütőpor, vagy agyonbonyolítják. Kénytelen voltam magam főszereplővé avanzsálni. 

A lényeg: nem kell más bele, mint liszt, víz, és kevés só. A tészta állaga olyan legyen, hogy se kemény, se lágy, elváljon a tál falától és a kéztől is, mikor összegyúrtátok. Én pihentetni sem szoktam, azonnal gombócolom és azonnal nyújtom és sütöm is. Így 5 db tortillát összeállítani és megsütni nincs több, mint 20 perc, és nem túlzok. Amíg sül az egyik, addig nyújtom is a másikat. Egy titka van: jó alaposan, nagyon forróra fel kell melegíteni a serpenyőt, hogy gyorsan süljön. Egy-egy oldalának elég olyan 40-50 másodperc, így nem fog kiszáradni és nem lesz törékeny. Illetve mikor egymásra teszitek a kisülteket, le kell takarni, mert tényleg nagyon gyorsan ki tud száradni. 

 

Ezeken a képeken 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült tortilla van. Én például nem szeretem kenyérben a teljes kiőrlésűt, de tortillában igen.

Ha marad a tortillából, nylonzacskóban 2-3-4 napig eláll, és serpenyőben újramelegíthető, frissíthető.

Csak egy ki matek: 5 db tortillához kell 20 dkg liszt. Az akárhogy is számolom, 40 Ft, darabja így 8, azaz 8 Ft. Adjuk hozzá a gázt: 10 Ft/db. És nem 8, meg 9 száz forint, aminek darabja 130-140 Ft. 

Ma például dürümöt ebédeltem, a két darab lavash (ugyanaz, mint a tortilla, csak török néven) kisütése, összeállítással együtt 10 perc volt.

Hozzávalók 5 db bolti méretű tortillához: 

• 20 dkg liszt 
• 1/2 mokkáskanál só 
• 1,3 dl víz.

Pácolt camembert sajt

Idén úgy gondoltam, az ünnepi estékre összeállítok egy hidegtálat, vagy mini-svédasztalt magunknak. Amire rá lehet járni, el lehet nasizni. Ugyanis egyikünk sem édesszájú különösebben, mi a sósakat csipegetjük, ha csipegetünk. 

 

 

A fotón pácolt camambert látható, ez lesz az egyik finomság. És vettem a piacon még fenyő alakú füstölt parenyicát is. 🙂 

Az üvegbe a két cikkekre vágott camambert mellé került két nagy gerezd fokhagyma, lilahagyma, aszalt paradicsom, szárított vargánya, capribogyó, és kakukkfű. Rétegeztem és felöntöttem napraforgó olajjal. Kell neki pár nap-egy hét érés, és pirítóssal isteni lesz. 🙂

Az a jó ebben a pácolt camembertben, hogy saját szánk íze szerint fűszerezhetjük, a variációk száma végtelen. 

Whiskey-s pecsenyekacsamáj krém

Régen csináltam már májat, és ma megint volt a piacon kacsamáj, ami olcsóbb és szerintem finomabb, mint a csirkemáj, szóval vettem belőle, és úgy döntöttem, vacsorára májkrémnek pont tökéletes lesz. (Cica is örült, májfüggő a drágám...) Mivel a heti kártyapartinkra a többiek szoktak hozni valamilyen röviditalt, így most van a spájzomban egy üveg skót whiskey. Nem átallottam egy keveset beletenni a májkrémbe. És milyen jó benne! 

 

Hozzávalók: 

• 40 dkg pecsenyekacsamáj
• 1 közepes fej vöröshagyma
• 2 nagy gerezd fokhagyma
• 2 evőkanál olívaolaj
• 3 dkg vaj
• só, frissen őrölt bors
• 1 púpos evőkanál majoránna
• 2 cl whiskey
• 4 cl 2,8-as vagy 3,5-ös tej
• A tetejére: 5 dkg vaj. 

A májat megtisztítottam. A vaj és olívaolaj keverékén a félfőre vágott vöröshagymát, és a szeletekre vágott fokhagymát kevés sóval megdinszteltem, erre jött a máj, amit fehéredésig nagy lángon sütöttem, aztán megkínáltam a whiskeyvel, és meg is gyújtottam, vagyis flambíroztam. Majd közepes lángon sütöttem tovább a fűszerekkel: sóval, frissen őrölt borssal, majoránnával olyan 15 percig, vagyis amíg a máj teljesen átsült. Mikor készen volt, azon melegében botmixerrel krémesítettem, közben hozzáadva a tejet is. Végül tálkába tettem, a tetejére olvasztott vajat öntöttem, kicsit megdíszítettem, és mikor meghűlt, hűtőben kidermesztettem. Isteni finom és krémes. Talán életem eddigi legfinomabb májkréme lett.

Extra ropogós bunda halakhoz, zöldségekhez, húsokhoz

Ezt a ropogós bundát a kedvenc indiai séfemnél láttam a minap. Ő karfiolrózsákat panírozott be vele, én ezt a hekket, mivel nem igazán szeretem a sima lisztes panírozást, mert sülésnél lejön a halról és tönkreteszi az olajat. Amit én mindig átszűrök, mert viszonylag sokszor eszünk halat, így 2-szer, 3-szor is tudom használni halsütéshez. 

 

Ez a bunda szenzációsan ropogós, hasonlít a sörtésztához, de annál ropogósabb. És bármivel fűszerezhető. Én a halsütéshez most csak pirospaprikát tettem bele, de a videóban a séf fűszeresebben csinálja, szokásos indiai módi szerint. (A fűszerhez is fűszert, ugyi.) Nem csak halhoz fogom használni, hanem zöldségekhez, húshoz is. És gluténmentes, csak mondom. A recept egyszerű: amennyi a rizsliszt, ugyanannyi az étkezési keményítő is, jelen esetben másfél csésze. Ehhez jön 3 evőkanál joghurt, némi só, és annyi víz, amennyivel egy se nem sűrű, se nem híg masszát kapunk. Illetve mikor felforrósítottunk a sütéshez az olajat, abból is jön bele egy evőkanálnyi. Ha extra roppanósságot akarunk, kétszer sütjük, amit sütünk, bár elmondom, hogy elsőre is szuper jó ropogós ez a bunda. Viszont ha kétszer sütünk, később sem fog bepuhulni a bundázás.

Csirke "piccata" (citromos-kapris csirkemell)

Szerintem a csirkének négy olyan fűszere van, amitől csak jó lehet: só, vaj, citrom, fokhagyma. Ebben a fogásban mindegyik megvan, sőt, a kapri és a petrezselyemzöld még emel rajta. Elegáns, egyszerű, akár ünnepinek is mondható étel, és a nem elhanyagolható ráadás: a 20 perces extra gyors ételek nem túl nagy táborát erősíti. És még azt is mondom, az unalmas csirkemell-ételek közül maximálisan kiragyog, mert se nem unalmas, se nem íztelen. És ha én dicsérem, az már valami, mert egyáltalán nem szeretem a csirkemellet.

 

Hozzávalók 4 főre:

• 1 nagy egész csirkemell csont és bőr nélkül (de aki szereti a pirult csirkebőrt, nyugodtan hagyja rajta)
• 1 evőkanál olívaolaj
• 5 dkg vaj
• só, frissen őrölt bors
• kevés liszt 
• 2 nagy gerezd fokhagyma
• 1 dl száraz vagy félszáraz fehérbor
• 1 kis üveg kapribogyó
• 1 nagy csokor petrezselyemzöld
• 1 biocitrom
• 4 dl csirke alaplé vagy ennyi víz és egy fél tyúkhúsleveskocka

A csirkemellet kb. 0,5-1 cm vastag szeletekre vágjuk, kissé sózzuk, borsozzuk és lisztben megforgatjuk. A vaj és olaj keverékén előpirítjuk, majd hozzáadjuk a nagyon apróra vágott fokhagymát és csak átfuttatjuk a forró zsiradékban, aztán rögtön fel is öntjük a fehérborral. Fél percig forraljuk, végül felöntjük 4 dl csirke alaplével, hozzáadjuk az előzőleg szűrőben leöblített kapribogyókat (hogy ne sózza el az ételt, mert az üveges kapri nagyon sós), a vágott petrezselyemzöldet, és a felkarikázott citrom felét. Forraljuk 5 percig, majd kóstoljuk és ha még szükséges sózzuk, vagy citromlét adunk hozzá. A citromossága egyéni ízléstől függ: ki mennyire savanykásan szereti. Ezért először csak egy fél citromot adjuk hozzá. 

 

Míg fő a csirke, a spagetti is készen van hozzá. Jó még szerintem rizskörettel is, illetve pulykamellből is ugyan ilyen tökéletes.

Zalai krumpliprósza

Az országban gyakorlatilag mindenütt sütnek hasonlót, de van egy lényeges különbség a lepcsánkához, cicegéhez, görhönyhöz, latkeszhez képest: a prószában nincs tojás, ellenben van valamilyen savanyított tejtermék: aludttej (régen ezzel készült), kefír, joghurt vagy kultúra (más néven író). És míg a felsoroltakat kis, tenyérnyi méretűre sütik, addig a prószát a serpenyőben palacsinta méretűre, egyben sütjük. Illetve régen az alaposan kizsírozott nagytepsiben sütötték a sütőben, s mikor elkészült, olyan 10-szer 10 cm-es kockákra vágva kínálták.

Egyébként még a latkesz is eltér a cicegétől, lepcsánkától, ugyanis abba a tökreszelőn, vastagra reszeljük a burgonyát, és bővebb olajban sütjük, hogy a kilógó kis burgonyaszálak extra ropogósra sülhessenek. Tehát a prósza és a latkesz külön műfaj a többihez képest, bármely néven is neveztessen ez a kis krumplilepény az ország különböző pontjain.

 

Hozzávalók 3 darab, palacsinta méretű prószához: 

• 35 dkg sütnivaló, vagyis C-s burgonya (tisztítva ennyi! és nálam Agria fajtájú)
• 1 kis dobozos kefír (140 gr)
• 10 dkg liszt
• 2 mokkáskanál só
• a sütéshez olaj vagy zsír
• A tálaláshoz: tejföl, sajt (opcionális)

A burgonyát lereszeltem a négyszögletes reszelő sajtreszelő részén, hozzákevertem a lisztet, kefírt, sót. Serpenyőben jó vékonyan elterítettem a tésztát 1 evőkanál olajon, és közepes lángon mindkét felét szép pirosra sütöttem. 

Ez az alaptészta. Ebbe aztán keverhetünk újhagymát, snidlinget, fokhagymát, medvehagymát (az enyémben most az van), szalonnát, sonkát, gombát, stb... Illetve ezt a tésztát használhatjuk hús bundázásához is.

 

A recept persze burgonya-függő, olyan értelemben, hogy nem egyformán eresztenek levet, a lisztet tehát ehhez képest adagoljuk. Nem kell megijedni ettől, ha már kétszer-háromszor sütöttünk prószát, tudni fogjuk a jó állagot, a jó krumpli-liszt arányt.

Valóban extra ropogós édesburgonya hasábok

Az IGAZÁN ropogós édesburgonyahasáb olyan, mint Colombo felesége. Beszélnek róla, ígérgetik a találkozást vele, de még soha senkinek sem jött össze a randevú. Holott a neten százezer-féle recept kering, ilyen-olyan trükkökkel, "tutibiztos" tippekkel, és mégsem. SOHA nem olyan. 

Na most ez eddig volt igaz. Ennek a kínai hölgynek már jópár éve nézem a videóit, kipróbáltam több receptjét is, mind tökéletes és megbízható. Szóval mondhatjuk, ő megtalálta Colombo feleségét. 

Egy nagy méretű édesburgonya lisztes kérgéhez kell: 

• 5 dkg liszt 
• 5 dkg kukoricakeményítő 
• 1 púpos teáskanál sütőpor 
• 1 csapott mokkáskanál szódabikarbóna 
• A spricceléshez: 
• 3 evőkanál víz 
• 3 evőkanál 10%-os ecet 

A száraz hozzávalókat elkeverjük és eloszlatjuk az édesburgonya hasábokon, de nem az összeset, a harmadát megtartjuk. Megspricceljük az ecetes vízzel, hogy kissé összetapadjon a lisztes bevonat és ráragadjon a hasábokra, majd még egy kevés lisztkeverékkel megszórjuk, elkeverjük. Körülbelül 170-180 fokos forró olajban 3-4 percig sütjük. Ha kihűlt, vagy még extrábban ropogósan szeretnénk enni, még egyszer beledobjuk a 190-200 fokos forró olajba, körülbelül 10 másodpercre.

 

Bajor virslisaláta

Szilveszterkor több virslit vettem a kelleténél. Egyrészt mert nem tudni, mennyi fogy ilyenkor, másrészt meg mindenhol akcióban volt, gyakorlatilag féláron. A maradék így ment a fagyasztóba. Ma megint kártyás esténk van, úgyhogy bajor virslisalátát készítettem belőle, gyökérkenyérrel. 

 

 

Mivel saláta, nem adok meg fix mennyiségeket. Csak körülbelül mondjuk 4-5 főre: 10 db virsli, 2-3 nagyobb csemegeuborka, 2 közepes lilahagyma, egy csomag retek, vagy egy darab jégcsapretek, nálam most egy darab tarlórépa, mivel hasonlít az íze kissé a retekére is. Öntet: 2 púpos teáskanál magos mustár, 3-4 evőkanál jobbfajta hidegen sajtolt olaj, pici só, frissen őrölt bors, 1 csapott teáskanál kristálycukor, ízlés szerint uborkalé vagy fehérborecet, kábé 1-2 evőkanálnyi. A virslit megfőzzük, langyosra hűtjük, karikázzuk vagy csíkokra vágjuk, a lilahagymát, retket és uborkát úgyszintén tetszés szerint aprítjuk. Az öntethez valókat krémesre kikeverjük, összekeverjük a többi hozzávalóval. Jó ha áll legalább egy-két órát. Tálalás előtt mindenképpen kóstoljuk, ha kell valami, pótoljuk. 

 

 

Házi kenyérrel, bajor pereccel vagy hajában sült burgonyával kínáljuk. Amúgy azt gondoltam, semmi extra, legalább elhasználom a virsliket, de meglepően finom. 🙂 A receptet innen ollóztam.

Kókuszos keksz

Isteni aprósüti. Nagyon sokáig eláll, mert folyadékként csak vaj van benne, extra ropogós, nagyon kókuszos és nagyon finom. Gondolkodtam, hogy fehércsokiba mártogatom, de annyira kerek íze van így is, hogy csak rontana rajta. 

 

Hozzávalók olyan 100 db kekszhez: 

• 30 dkg liszt 
• 20 dkg kókuszreszelék 
• 12 dkg porcukor 
• 20 dkg lágy vaj 
• 2 db L-es tojás 
• 1 csapott kávéskanál sütőpor 
• 3 csomag vaníliás cukor 
• 1/4 mokkáskanál só 

Mindent a robotgépembe tettem, és a dagasztókarral először a lisztet, cukrokat, sót, sütőport, kókuszreszeléket, vajat porhanyós morzsává dolgoztattam, aztán hozzáadtam a két tojást is, amivel már nagyobb darabokba összeálló tésztát kaptam. Kézzel aztán egyneművé gyúrtam, épp csak, hogy összeálljon. Kissé nehéz a tésztával dolgozni, mert a sok kókuszreszelék miatt törékeny, de azért összeáll. A tésztát két gombócba vágtam, és kissé lisztezett deszkán nyújtottam, szaggattam. Előmelegített, 170 fokos sütőben 10 percig sütöttem a kekszeket, alsó-felső sütéssel.

A krumplipüréröl

A krumplipüré ott kezdődik, hogy nem mindegy, milyen fajta burgonyát választunk hozzá. A "C" jelzésűeket keressük, vagyis a sütnivaló, magasabb keményítőtartalmú fajtákat. És én még azt is mondom, hogy ha lehet, őstermelőtől vegyétek, mert a multis burgonyák sokkal vizesebbek, mint a kiskertekben termettek. És az nem tesz jót a pürének, ha vizes a krumpli. 

Neten utána lehet olvasni egyébként, melyek a C jelzésű fajták. Sajnos, nálunk Magyarországon alig lehet egy-két burgonyafajtát találni a piacokon, nem is értem, miért szűkült le ennyire a kínálat. Itt például Agriát lehet kapni - sokan termesztik -, és az egy nagyon jó fajta, szinte mindenhez azt használom. Püréhez is tökéletes. 

 

Van, aki hajában főtt krumpliból készíti a pürét, én sokkal jobban szeretem hámozottból és úgy főzöttből. Isteni a hajában főtt krumpli, csak szerintem nem püréhez való, más az íze. Tehát a krumplit hámozzuk, mossuk, kockázzuk és sós vízben megfőzzük. Tényleg puhára, és ezt ellenőrizni tudjuk egy villa segítségével. Majd TÖKÉLETESEN leszűrjük róla a vizet. Sőt, várunk egy percet, hogy a gőzökkel az a csöpp maradék is távozzon, ami még a burgonyakockákon maradt. Aztán így forrón krumplinyomóval, vagy krumpli préssel (azzal a két karossal) alaposan összetörjük, vagy átnyomjuk. NEM HASZNÁLUNK BOTMIXERT, SEM MÁSMILYEN ROBOTGÉPET SEM! Hideg vajat (véletlenül sem margarint!!!) adunk hozzá - nem is keveset: a hámozott burgonya súlyának körülbelül a nyolcadát-tizedét, vagyis egy kiló burgonyapüréhez 8-10 dkg-ot. Amikor eldolgoztuk a vajat is a pürében a burgonyanyomóval, akkor áttérünk a fakanálra, vagy a kézi habverőre. Nekem van egy középen lyukas fejű fakanalam, mindig azzal keverem ki a pürét, mert az a cél, hogy habosra keverjük, vagyis levegőt kell juttatni a burgonyamasszába. A tejet, amit hozzáöntünk, forróra kell melegíteni. A folyadékunk lehet tej, vagy tej és tejszín keveréke. 

Burgonyapürébe nem használunk 0,001%-os tejeket meg főzőtejszínt, hanem 2,8-ast vagy 3,5-est. A tejet már óvatosan adagoljuk, mert a túl híg püré már nem püré, hanem krémleves. A másik, hogy mindenki más állagot szeret. Van aki az egész híg pürét szereti, van aki az éppen csak kevés tejjel kikevert sűrűbbet. Az apránkénti adagolással lehet az állagát beállítani. És azért is jó a vajat tenni először a krumplira, hagyni hogy elolvadjon, mert az is folyadék. 

Én a masszívabb pürét kedvelem, nem szeretem a túl laza, híg burgonyapürét. Sőt, azt is szeretem, ha nincs totál simára eldolgozva, hanem maradnak benne itt-ott kisebb burgonyadarabok. Tehát kézzel, lendületes mozdulatokkal habosra keverjük a pürénket. Én a tejes keverés végét már láng fölött szoktam csinálni, hogy a hideg vaj miatt kissé visszahűlt püré kellően forró legyen. De nem szabad túlkeverni, túlmelegíteni sem, mert akkor már csirízesedhet. Ha már szép habos, laza, akkor el is készült. A végén kóstoljuk meg, és ha szükséges, még sót adhatunk hozzá. 

Lehet ízesíteni is zöldfűszerekkel, szerecsendióval, borssal, a krumplival együtt főzött fokhagymagerezdekkel. Vagy más alapanyagokkal keverve is csinálhatjuk: zellerrel, édesburgonyával, sütőtökkel, karfiollal, kerekrépával. Így szénhidrátbarátabbá válik, és változatosság is. De megmondom őszintén, a krumplipürébe én csak sót teszek, mert szeretem a vaj, burgonya, tej édeshármasának lágy ízét (égben köttetett szentháromság ez), más alapanyagot meg szintén azért nem teszek bele soha, mert nekem a krumplipüré legyen krumpliból. 

Hogy miért nem használunk gépi keverentyűket? Mert akkor nem burgonyapürét fogunk készíteni, hanem csirízt. Szó szerint. Nyúlós állagú plakátragasztó válik ugyanis a kicsapódó keményítő miatt a krumpliból, mert a gépek olyan fordulatszámon dolgoznak, ami ezt eredményezi. Ezért mindig kézzel dolgozzunk. Ha marad a püréből, számtalan ételhez felhasználhatjuk: pogácsába, lángosba, kenyérbe, levesbe gombócnak, nudlinak, hercegnő burgonyának, krokettnek, pásztorpitéhez.

Tökbél "húsleves"

 

A képen látszólag egy tányér húsleves van. Pedig a látszat csal. 😊

Vettem pénteken két szép méretes tököt, gondolván a télre. Ma mikor megtisztítottam, akkor jutott eszembe, hogy olvastam régebben olyat, hogy tökbélből isteni hamis húslevest lehet főzni. Gondoltam kipróbálom, úgysem volt ötletem ma a levesre, és hát ott volt a sok tökbél, és amúgy sem dobunk ki semmit egy konyhában, ami hasznosítható. Így készült:

A tökbelet magostul feltettem főni vízben (a két töknek a belsejéhez 2,5 liter vizet adtam körülbelül), egy nagyobb fej félbevágott vöröshagymával és három duci gerezd szintén felezett fokhagymával. Sóztam, egészborsot is tettem bele, pár darab szárított vargányát és kevés kurkumát a színe végett (meg mert nagyon egészséges). Forrás után hagytam kis lángon pötyögni egy órát, aztán jó sűrű szűrőn átszűrtem. Közben tisztítottam sárgarépát, fehérrépát, zellert, karalábét, daraboltam és beletettem őket az alaplébe. Addig főztem, míg megpuhultak. Végül ízesítettem a kész levest két evőkanál világos szójaszósszal, egy mokkáskanálnyi fehérborecettel. Külön főztem ki a cérnametéltet, ahogy a húsleveshez is szokás. Csináltam chiliolajat is, és tálalásnál megpötyögtettem vele a levest, amibe még friss zellerzöldeket is tettem. Így el lehet használni, mostanában mindenhol hatalmas zölddel lehet venni a zellert. Na szóval. Isteni finom, és tényleg nagyon hajaz az igazi húslevesre. A recept nem kőbe vésett, úgy készítsétek, ahogy a húslevest amúgy is szoktátok.

Mediterrán citromos csirke borral és fehér babbal

Megsütöttem Eszter (Fűszer & Lélek) citromos, fehérbabos csirkéjét. Köszönetem, fantasztikus! :) Sokféleképpen szoktam citromos csirkét sütni, mert imádjuk. Így babosan még nem csináltam, de egy biztos: repertoáron marad. Igazi mediterrán fogás. Kissé módosult, mert egyrészt elfelejtettem spenótot venni, úgyhogy az kimaradt most belőle, másrészről tajinban sütöttem. Legközelebb nagyobb tepsiben csinálom, így kissé túlzsúfolt lett, úgyhogy a citromok nem pirultak meg igazán, pedig a citromos csirke akkor az igazi, ha karamellizálódik a citrom, szóval fél adagot kellett volna csak beletenni az edénybe. Majd legközelebb, még szokom az új tajinomat. Valamint még tavasszal, a karanténra készülvén vettem egy kg viszonylag nagyszemű fehér szárazbabot, így előző nap beáztattam a felét, úgyhogy a sütést azzal kezdtem, hogy megfőztem a babot.

Hozzávalók 4 főre:

• 0,5 kg fehérbab előző nap beáztatva
• 1 nagy fej vöröshagyma
• 1 evőkanál kristálycukor vagy nádcukor vagy méz
• 1 nagyon nagy vagy két kisebb fej fokhagyma
• 4 zsályalevél (nekem még van friss az ablakomban)
• 2 közepes paradicsom (még volt itthon igazi kertim) 
• 20 dkg spenótlevél (el is hagyható)
• 4 evőkanál olívalaj
• 4 dkg vaj
• só, frissen őrölt bors
• 4 egész csirkecomb
• mustár
• 1 vastaghéjú citrom (a legjobb ha bio)
• 2 dl száraz fehérbor (én most Dóka Éva zseniális pinot blac-ját használtam) 

A babot puhára főztem, majd a vöröshagymát viszonylag vastagabb félkarikákra vágva a cukorral az olívaolaj és vaj keverékén karamellizáltra sütöttem. Hozzáadtam a főtt, lecsöpögtetett babot, a zsályát, a karikákra szelt paradicsomot, sóztam, borsoztam. Az edény alján elterítettem, beletettem a félbevágott fej fokhagymát, a karikákra szelt citromot (a magokat eltávolítottam) is elrendeztem a tetején, majd a besózott, borsozott, mustárral megkent csirkecombokat elhelyeztem a bab tetején. Aláöntöttem a fehérbort, lefedtem és olyan 180 fokos sütőbe tettem. Egy órát rajta volt a tajin teteje, aztán levettem, a sütőtt full hőfokra téve rápirítottam a combokra. Isteni finom! 

a görög "rántott sajt"

Egy időben nagyon népszerű volt nálunk a sült vagy rántott camembert sajt. Bevallom, nem értettem az érte való rajongást... egyszer kóstoltam, de nem estem hasra tőle, sőt. A camembert szerintem úgy jó, ahogy van, sütve kifejezetten rossz. Viszont.

Ettetek már görög "rántott sajtot"? Ha nem, próbáljátok ki. Filo (vagy rétes) tésztába csomagolják a fetasajtot, forró olívaolajban ropogósra sütik, mézzel megcsorgatják, és fehér ill. fekete szezámmaggal megszórják. Pazar és egyszerű. Az előételek, étvágycsinálók táborába tartozik. Egy nyáresti kerti parti kimaradhatatlan darabja szerintem, mert egyszerre édes és sós íze egy menüsorban megtöri a csak sós falatok egyhangúságát.