Sárgabarack gazpacho

A gazpacho nem csak zöldségekből, hanem gyümölcsökből is készíthető. Ez most egy sárgabarackos változat, mert gyönyörű, nagyszemű, illatos csodákat leltem a piacon. Eredetileg ez a recept sárgadinnyére íródott, érdemes majd azzal is elkészíteni. 

Hozzávalók 2 főre:

• 0,5 kg nagyszemű, érett sárgabrack
• 5 dkg lehéjazott mandula
• 5 dkg fehérkenyérbél,
• 1 dl száraz, gyümölcsös fehérbor
• 1 kisebb gerezd fokhagyma
• só
• 3 evőkanál olívaolaj
• 2-3 ágacska menta

A barackot és a mandulát forrásban lévő vízbe tettem fél percre, majd leöblítettem és mindkettőről eltávolítottam a héjakat. A kenyérnek levágtam a héjrészeit. A fokhagymát szeletekre vágtam, a barackot daraboltam és minden ment a turmixgépbe. Alaposan pürésítettem, kóstoltam. Ha valami hiányzik, lehet pótolni. Ha nagyon fanyar lenne a gyümölcs vagy a bor, egy levés mézet is lehet beletenni, az ízek kiegyenlítése végett.

Kiöntöttem a gazpacho-t egy kislábosba, pár ágacska mentát a tenyereim között kissé összemorzsoltam, és beletettem a kész levesbe. Hűtőbe tettem 2-3 órára, hogy igazán jól behűljön. Fogyasztás előtt a mentát eltávolítottam belőle. 

Isteni. Lehet jégkockát is tenni bele, ha valaki igazán hűsen szereti. Valamint ha már ettünk sárgabarackot, érdemes nem eldobni a magját. Ki kell tenni a napra, és mikor már alaposan kiszáradt, fel lehet törni, és lehet használni mandula helyett. Úgyanúgy le lehet héjazni, és nagyon finom ízű, ha nem keserűmagú fajta a barack.
Ha gyerekek is esznek belőle, akkor vagy valamilyen enyhe gyümölcsecettel savanykásítsuk, vagy forraljuk a bort pár percig, hogy az alkoholtartalma elillanjon, és így adjuk a leveshez.
És mégegy tipp: a sárgabarackhoz nekem kifejezetten kedvenc fűszerem a kardamommag. Érdemes kipróbálni vele ezt a különleges levest.

The kitchen table

The world begins at a kitchen table. No matter what,

we must eat to live.

The gifts of earth are brought and prepared, set on the

table so it has been since creation, and it will go on.

We chase chickens or dogs away from it. Babies teethe

at the corners. They scrape their knees under it.

It is here that children are given instructions on what

it means to be human. We make men at it,

we make women.

At this table we gossip, recall enemies and the ghosts

of lovers.

Our dreams drink coffee with us as they put their arms

around our children. They laugh with us at our poor

falling-down selves and as we put ourselves back

together once again at the table.

This table has been a house in the rain, an umbrella

in the sun.

Wars have begun and ended at this table. It is a place

to hide in the shadow of terror. A place to celebrate

the terrible victory.

We have given birth on this table, and have prepared

our parents for burial here.

At this table we sing with joy, with sorrow.

We pray of suffering and remorse.

We give thanks.

Perhaps the world will end at the kitchen table,

while we are laughing and crying,

eating of the last sweet bite.

~ "Perhaps the World Ends Here" from The Woman Who Fell From the Sky by JOY HARJO