A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gombás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gombás. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. január 8., hétfő

Marinált gombafejek / Üveges eltett gomba

Gombarajongóknak. Kiválóan illik sültek mellé, például. 

 


 

Hozzávalók 2 főre:

  • 1/2 kg aprószemű, friss champion gomba
  • 1 közepes fej vöröshagyma
  • 1 kisebb gerezd fokhagyma
  • pár szem koriandermag
  • pár szem egészbors
  • chilipehely (elhagyható)
  • 1 csapott mokkáskanál só
  • 1 teáskanál 10%-os ecet

A felöntőléhez:

  • 1/2 liter víz
  • 1/2 csapott evőkanál só
  • 1,5 csapott evőkanál kristálycukor
  • 1 evőkanál 20%-os ecet (ne szaladjon meg az ecet, épp csak nagyjából legyen meg az egy evőkanál)

A gombát megmossuk és feltesszük főni bővebb vízben, amibe egy csapott mokkáskanál sót és egy teáskanál 10%.os ecetet teszünk. Forrás után 20 percig főzzük. Közben megtisztítjuk a hagymát, fokhagymát, az előbbit félkarikákra vágjuk. A főzés vége előtt 10 perccel feltesszük a felöntőlének való vizet is. Majd leszűrjük a gombát és üvegbe tesszük a fűszerekkel, hagymákkal együtt. A közben felforrt felöntőlét levesszük a tűzről, ízesítjük sóval, cukorral, ecettel, elkeverjük és a gombára öntjük, a tetőt rácsavarjuk az üvegre. Ha kihűlt, mehet a hűtőszekrénybe 2-3 napra. Tálaláskor hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni és meglocsoljuk szűz olívaolajjal is. 

Ez a marinált gomba eláll két-három hétig is a hűtőben. Valamint én most nem igazán friss, ress gombából próbáltam ki. Így is finom, de szebb, jobb, ha nagyon friss, igazán szép gombából csináljátok. (Recept innen.)

Ha viszont olyan gombát készítenénk, amilyen a bolti konzerv gomba - és érdemes, mert egy kis dobozkában alig van pár szem gomba és nagyon drága -, akkor a menet a következő: forralj sós vizet literenként 2 dkg sóval. Mosd meg a gombát, és tedd bele az egészben hagyott apró, vagy szeletelt nagyobb gombát a lébe, és főzd 30 percig. Végül tedd csírátlanított üvegekbe a főzőlével együtt, és minden üvegbe tegyél még 1 mokkáskanál 20%-os ecetet. Ez az arány a 7 dl-es üvegekre vonatkozik. Ha gondolod, tehetsz a lébe nátrium-benzoátot is, de ha minden tiszta volt, és jól ki van dunsztolva, nem romlik meg. Tegyél folpackot az üveg tetejére, majd csavard rá jól a fedőt és fordítsd meg 1 percre fejtetőre, majd tedd szárazdunsztba. Kihűlés után mehet a kamrapolcra.

2023. február 9., csütörtök

Gombás melegszendvicskrém

Finom nagyon. Egy bögre teával igazán jó téli vacsoraétel, de reggelire is kitűnő, már ha marad belőle. :) Ha nyáron készítenétek, a krém tetejére tehettek vékony paradicsomszeleteket is, nagyon jól ki fogja egészíteni a gomba mély ízét a paradicsom könnyűsége és frissessége.


 

Hozzávalók 6 főre:

  • 30 dkg barna/fehér csiperkegomba szárral együtt
  • 10 dkg vöröshagyma (egy közepes-kisebb fej)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • frissen őrölt bors (úgy meglehetősen)
  • 2 teáskanál szárított kakukkfű
  • 1 csokor petrezselyemzöld
  • 3 evőkanál olaj
  • 2 teáskanál mustár
  • egy csipet kristálycukor
  • 20 dkg tejöl
  • 40 dkg trappista sajt
  • opcionálisan: 2 teáskanál gombás szójaszósz (nálunk kapható a kínaiban, de ha nincs, akkor helyette ugyanennyi sötét szójaszósz, ha az sincs, akkor ugyanennyi világos szójaszósz)
 
A gombákat megmossuk, félbe, majd vékony szeletekre vágjuk. Az olajon az apróra kockázott vörös- és fokhagymával, sóval megpároljuk. A végén kissé rá is süthetünk, de vigyázzunk, a fokhagyma ne égjen meg. Fűszerezzük kakukkfűvel, apróra vágott petrezselyemzölddel, mustárral, frissen őrölt borssal, csipetnyi cukorral. Ha megpuhult, elzárjuk a lángot alatta és hagyjuk kihűlni. Mikor kihűlt, hozzákeverjük a reszelt sajtot és a tejfölt is. kóstoljuk, ha valami hiányzik, pótoljuk. Kenyérre kenve, előmelegített sütőben felülről a második helyen gyors grill fokozattal (ha z nincs, alsó-felső sütéssel), 220 fokon 5-7 percig, pirulásig sütjük. A nagy gáztepsit is melegítsük elő a sütőben, akkor az alja is szép pirult lesz a kenyérszeleteknek. Süthetjük természetesen - akinek van - melegszendvics sütőben is.
 
 

 
Tipp 1: Erdei gombából is készíthető. Ha nincs gombás szójaszószunk, de van erdei gombaporunk, abból adjunk hozzá 2 teáskanállal.
Tipp 2: Göngyölt húsok töltelékeként is kiváló. Vagy töltött, sütőben sült burgonya töltelékeként is szenzációs. (Hajában megfőzzük az egész burgonyákat, majd meghámozzuk, félbe vágjuk, kivájjuk és betöltjük.)


Cica lemeózta: szagmintát vett, aszonta jó lesz! :)

2021. október 16., szombat

Özlábgombával töltött csirkecombok

 

Kaptam a piacon úgy 40 dekányi őzlábgombát. A szebbjét kirántottam azon frissiben, a maradékból pedig töltött csirkecombokat készítettem. 

Egy nagyon pici fej vöröshagymát (diónyi méretűt) apróra kockázva vajon dinszteltem egy kis fej szintén apróra kockázott fokhagymával, és nagyon apróra vágott kevés kolozsvári szalonnával. Aztán hozzáadtam az apróra vágott őzláb-fejeket is. Sóztam, borsoztam, kakukkfűvel ízesítettem, majd kevés száraz fehérbort öntöttem hozzá, és hagytam teljesen elsülni a gombás keverék alól. Végül petrezselyemzöldet is tettem hozzá és egy csipet cukrot, kikerekítette az ízeket. A két combhoz mindössze egy fél zsemlét áztattam csak be, ezt kinyomkodtam, adtam bele egy kisebb tojást és a gombás keveréket. Míg a töltelék sült, a combokon a bőrt fellazítottam és besóztam, aztán kevés pirospaprikával is bedörzsöltem. Szebb színe lesz - gondoltam - ha megsül. (És tényleg.) Betöltöttem a keveréket a bőr alá, kivajaztam egy tálat, beletettem a combokat, a tetejükre is tettem kevés vajat, alá öntöttem cirka 4 cl vizet és lefedtem alufóliával. Egy órán át sütöttem 180 fokon, majd levéve a fóliát még negyed óráig nagyobb hőfokon rápirítottam. Egyszerű olívaolajos-fehérborecetes fejes salátával és párolt rizzsel tálaltam.

Tipp: a maradék őzláb 10 dkg volt. Ez elég akár négy combhoz is, de akkor két zsemlét áztassatok be hozzá.

2020. február 6., csütörtök

Vajon sült sertéskaraj laskagomba mártással, zsömlegombóccal



Az úgy volt, hogy ettem volna egy kis vadast. (Főleg a gombóc miatt, imádom a zsömlegombócot, szerintem kár hanyagolnunk és csak vadashoz ennünk ezt az isteni köretet.) Meg ettem volna svéd húsgolyókat is. Közben meg jártomban-keltemben szép laskagombát láttam, megvettem. Mit vót mit tenni, kombináltam. Ímígyen ez lett a mai ebéd.

Hozzávalók 2 főre:
4 szelet hosszúkaraj
4 dkg vaj
só, bors
a mártáshoz:
40 dkg laskagomba
2 dl tejszín
2 púposkás evőkanál liszt
fél liter marhahúsleves (kockából is tökéletes)
3-4 evőkanál világos szójaszósz (ízlés szerint)
1 teáskanál kristálycukor
ha még szükséges só
frissen őrölt bors
kakukkfű
a zsömlegombóchoz:
1,5 zsömle
kevés zsiradék (vaj vagy zsír vagy olaj)
fél csokor petrezselymezöld
1 nagy tojás

25 dkg liszt
annyi víz, amennyivel összeáll a liszt és pirított zsömlekocka a tojással kicsit sűrűbb nokedlitésztává (kb. 2,5-3 dl)

Megpirítottam a kockákra vágott szikkadtabb zsömlét kevés zsiradékon, áttettem egy tálba, hozzászitáltam a lisztet, sóztam, elkevertem, ráütöttem a tojást, hozzáadtam az aprított petrezselyemzöldet és vizet, és a szokásosnál kicsit sűrűbb nokedlitésztává kevertem az egészet. (Én nem szeretem, ha túl lágy a zsömlegombóc, azt szeretem, ha haraphatóbb.)
Sózott forrásban lévő vízbe evőkanállal gombócokat szaggattam, és enyhe forrásban 10 percig főztem a  gombócokat, s aztán kiszedtem őket egy tálba.
A vajon megsütöttem a sózott-borsozott, kiklopfolt karajszeleteket, majd félretettem őket egy tányérra. A visszamaradt vajon megpirítottam a szálakra tépkedett laskagombát kevés sóval, majd felöntöttem a marhahúslevessel. Adtam hozzá szójaszószt, cukrot, kakukkfüvet, kevés frissen őrölt borsot és felforraltam, Pár perc forrás után behabartam, újra felforraltam s még pár percig állandó keverés közben hagytam főni, s készen is volt. Ha kicsit sűrű lenne a mártás, higítsunk rajta vízzel.

2019. március 28., csütörtök

Gombás töltött dagadó

Maradjunk a húsoknál. A dagadó méltatlanul mellőzött része a sertésnek, pedig remekül tölthető, süthető. Háttérbe szorulásának oka szerintem az, hogy sokan nem tudják jól elkészíteni, mert kiszárítják. És úgy tényleg nem jó. Vagy még az is lehetséges, hogy azért nem használatos manapság, mert sokan félnek, hogy nem tudják rendesen felszúrni, vagy tartanak a töltésétől, hogy kireped, kifolyik a töltelék. 




A dagadónál az is nehézség, hogy nem könnyű pontos receptet megadni - nem is lehet -, mert minden darab más súlyú, kisebb-nagyobbra alakítható a tölthető belső része, attól függően, hogy milyen vastagságú a hús, illetve a hártyák, amik összetartják. Mindezektől azonban nem kell félni, ha kettő, három töltést és sütést már megcsináltuk, utána gond nélkül megy, a félsz is eltűnik.

Először is, megkérhetjük a hentest, hogy szúrja fel nekünk. Ha otthon átnézzük a darab húsunkat, sokszor feltűnik, mikor belenyúlunk, hogy még lehetne tágítani a belső részt. De ilyenkor már könnyű: egy jó hosszú kést tegyünk be a nyílásba és óvatosan vágjuk a szélekig. Ekkor már látjuk, mekkora a tölthető rész, és ehhez mérten tudjuk már, körülbelül mennyi töltelék fog beleférni. Arra ügyeljünk, hogy a hús össze fog ugrani, tehát inkább kevesebb legyen, mint több, inkább laposabbra töltsük, mintsem ducira és tömörre, mert akkor sülésnél biztosan kireped. 

Harmadszor, mielőtt megtöltjük a dagadónkat, sózzuk be kívül is, belül is.

A töltelékbe bármi mehet: máj, gomba, hús, tojás, sajt, stb...  

A negyedik kényes pont a varrás vagy tűzés. Ha nem lyukadt ki sehol a felszúrásnál, akkor elég, ha a végét - a szélesebb száját, ahol töltöttük - egyszerűen hústűkkel összetűzzük. Ha szakadt, akkor varrni célszerű, valamilyen nem színezett cérnával, zsákvarrótűvel. A sütés után könnyedén ki tudjuk majd húzni a szálat.

A sütés az ötödik pont, ahol elronthatjuk. Kevés olajjal, zsírral vagy vajjal kenjük ki a tepsit, és kenjük be az oldalas tetejét is. Öntsünk alá fél-egy decinyi vizet vagy bort, és fedjük le alufóliával. Tegyük 150-160 fokos sütőbe 2,5-3 órára, húsnagyságtól függően. A kicsi daraboknak elég a 2-2,5 óra sülés is, a nagy daraboknak több kell. A fóliát csak egészen a sütés legvégén vegyük le, az utolsó 10 percben, tegyük fullhőfokra a sütőnket és pirulásig süssük, közben párszor locsolgassuk meg az alatta lévő zsiradékkal, folyadékkal. Amikor kivesszük a sütőből, azonnal takarjuk vissza a fóliával, és várjuk a szeleteléssel úgy 15-20 percet. Ha pedig hideg sültnek szántuk, miután a fólia alatt majdnem teljesen kihűlt a húsunk, tekerjük be teljesen vagy folpackba, vagy alufóliába, és tegyük kb. 8 órára hűtőszekrénybe. Csodásan szeletelhető lesz, hidegtálakra tökéletes.

Az én dagadóm, ami a képen van, nagy darab volt, majdnem egy kilós. Úgyhogy sok tölteléket elbírt: van benne 40 dkg comb, kisebb kockákra vágva, 10 szem kisebb csiperke egészben, és 15 dkg pépesre darált sertéscomb egy tojással, két áztatott, és kinyomkodott zsemlével elkeverve, sóval, borssal, pirospaprikával, egy kis gerezd fokhagymával és kakukkfűvel fűszerezve. A combkockákat is külön sóztam, borsoztam. A gombát egyben kevés vajon sóval és borssal megpirítottam, hogy kiengedje a vizet magából, és finomabb, ízletesebb legyen, csak eztán került a töltelékbe. (Ha találtok kucsmagombát, most szezonja van, jajjhát azzal még sokkal istenibb lesz! Alapvetően bármilyen vad gombával sokkal finomabb lesz.) Végül a hármat összekevertem: a húsmasszába tettem a gombákat is és a húskockákat is, majd betöltöttem. 

Ennyit a sertésdagadók titkairól, remélem, megpróbálkoztok vele. Úgyis jön a húsvét, és hát nálam a nagyanyámtól örökölt húsvéti tojásos töltött dagadó nélkül nincs is ünnepi hidegtál, egész egyszerűen kihagyhatatlan. E nélkül nem lenne teljes az ünnepi ízek skálája.


2019. március 11., hétfő

Medvehagymás paradicsomleves nudligolyócskákkal



Azért is szeretek főzni, mert sokszor úgy tudok csudálkozni azon, hogy néhány alapvető és egyszerű hozzávalóból micsoda finomságok tudnak varázsolódni. Ez a leves nagyon meglepett, mert annyira finom lett, hogy máskor is fogom készíteni, pedig fel sem akartam tenni a blogra. Milyen jó, hogy azért minden eshetőségre készen lőttem gyorsan pár fotót. 

Hozzávalók 4 főre:
1 olasz darabolt paradicsomkonzerv
2 liter víz vagy húsleves, ha nincs akkor víz és 2 leveskocka

frissen őrölt bors
ízlés szerint kevés cukor
félmarék friss medvehagyma (12-16 normále levél)
1 evőkanál olívaolaj
2 félmarék fagyasztott zöldborsó vagy 10-15 dkg gomba (lehet szárított vargánya vagy fekete tölcsérgomba is, ezekből elég egy fél marékkal beáztatni) vagy 2-3 nagyobb kelkáposztalevél csíkokra vágva vagy 1 kisebb padlizsán kockázva és forró olajban jó feketésre-barnásra sütve
betétnek:
nudligombóckák vagy sajtgolyók vagy szikkadt kenyérdarabok vagy tészta (pl. gyufa vagy rizsszem-tészta vagy pici csavartcső, stb...) vagy rizs

Az olajon átforraltam a hámozott paradicsomot kevés sóval pár percig, hagytam hogy jól rotyogjon, aztán hozzáadtam a felaprított medvehagymát is, és fölöntöttem vízzel. (Sajnos nincs fagyasztóm, így húslevest nem tudok eltenni.) Tettem bele leveskockát, borsoztam is. Mikor felforrt, kóstoltam, ízlés szerint sóztam, cukroztam. Nem kell bele sok cukor, akkor finom, ha kissé savanykás. Csak pár percig forrt, mikor a nudlitésztából formázott kis golyóbisokat beletettem a borsóval együtt. (Volt előző napról krumplipüré maradékom, abból lett a nudlitészta fél tojással, liszttel.) Még főztem 3-4 percig és készen is volt a leves.




Azért írtam többféle zöldséget a hozzávalókhoz, mert a felsoroltak mindegyike jól illenék ebbe a végtelenül egyszerű kis levesbe. Még a karfiol és brokkoli is illenék bele. Sőt, tehettek bele főtt csicserit, babot, lencsét vagy sárgaborsót is.
Ha rizst főznétek bele, azt a legelején tegyétek bele, hogy megfőjön ő is, mire a leves is, ez a száraztésztákra is vonatkozik. A rizs és a tészta még sűríti is kissé a levest.
Ha sajtgolyóval csinálnátok, tehettek bele olvadós sajton kívül parmezán jellegű ízesebb keménysajtot is a sajtgolyókeverékbe, és persze nem kell panírozni, csak formázni és belefőzni a levesbe.
Egyébként még belebuggyantott tojást is el tudok képzelni betétnek, így pl. szétválasztós diétához is alkalmas.

2018. december 16., vasárnap

Fokhagymás kerekrépaleves


Egyszerű krémleves zalaiaknak, mert kerekrépából van. :) Valójában inkább fokhagymakrémleves, csak répával sűrítve. Olcsó, egészséges és finom.

Hozzávalók 4 főre:
0,5 kg kerekrépa (tisztítva ennyi)
3 nagy gerezd fokhagyma
2 dkg vaj
só, frissen őrölt bors
reszelt szerecsendió
1/2 mokkáskanál őrölt gyömbér
1/2 mokkáskanál frissen őrölt koriandermag
1 zöldségleveskocka
1 dl tejszín
egy csipet cukor
kevés citromlé
2 púpos teáskanál étkezési keményítő
1,7 liter víz
a tetejére:
10 dkg kolozsvári szalonna csíkozva, pörcre kisütve
1 mokkáskanál pirospaprika (csípős)
kakukkfű vagy petrezselyemlevelek

A répát megtisztítottam, kockáztam. A vajat egy közepes fazékban felolvasztottam, a fokhagymát belereszeltem, picit sóztam és megfuttattam. Hozzáadtam a répakockákat és fedő alatt úgy öt percig pároltam. Majd felöntöttem vízzel, és fűszereztem. Közben kisütöttem a szalonnacsíkokat és mikor már nem volt nagyon forró a a zsír, ami kisült belőle, elkevertem a csípős pirospaprikával. Ha nagyon húsos lenne a szalonna, kevés zsírt vagy olajat lehet alátenni sütéskor. 
Mikor puha volt már a répa, botmixerrel pürésítettem, hozzáadtam a tejszínt is és visszatettem a tűzre. Mikor forrt, egy deci hideg vízben elkevert étkezési keményítőt kevertem hozzá, hogy kellően sűrű legyen. Kóstoltam és úgy ítéltem, kell egy kis savanykásság is bele, úgyhogy kevés citrommal még ízesítettem. Lehet ecettel is. Tálaláskor a tetejére tettem a paprikás szalonnából és a hó alól szedett kakukkfűlevélkékkel még megszórtam.

Tipp: lehet vega módon is enni, a szalonna nem kötelező elem. Pirított kenyérkockákkal is isteni lenne, vagy jól megsütött vargányával vagy csiperkével is lehetne dúsítani. A kapor is nagyon illene hozzá.

2018. december 8., szombat

Házi csirkemellszalámi

Egy remek alternatíva a bolti seízű, ráadásul irgalmatlanul drága szalámik kiváltására. Ez sem sokkal olcsóbb - körülbelül 1500 Ft-ra jön ki kilója a bolti 2200-2500 Ft-os felvágottakkal szemben -, viszont úgy ízesítjük, ahogy akarjuk, és garantáltan színtiszta hús lesz benne.




Épp ezért nehéz konkrét receptet írni hozzá. Egy a lényeg: végy egy csirkemellet csont és bőr nélkül. Én márványoztam: vagyis vannak benne húskockák is, nem daráltam le az egészet. De ha nagyon egyszerűsíteni akarod, akkor mind mehet az aprítóba. Én nem húsdarálóval csináltam, hanem késes aprítóval. Szóval tedd bele a kockázott csibemellet, fűszerezd 1 púpos teáskanál sóval és olyan fűszerekkel, amilyenekkel csak akarod. Én sóztam, kissé borsoztam és egy fél mokkáskanálnyi fokhagyma granulátumot tettem még bele. Valamint tegyél hozzá 2 cl vizet is. Könnyebben lesz pépes, és a fűszerek is jobban kioldódnak. Daráld alaposan meg, aztán ha valamit még tennél bele, azt most lehet: nekem volt kibontva egy harmadüvegnyi kapribogyóm, azt is belekevertem a fűszerezett húskockák társaságában a masszába. Húskockák: sóztam és füstölt pirospaprikával valamint szárított bazsalikommal alaposan elkevertem a kockázott mellet, hogy jól ragadjon rá a keverék a húsdarabokra. 
Készíts ki egy darab folpackot a konyhapultra, és formázd hengerré a masszát. Majd a két végét alaposan csavarintsd meg, úgy nézzen ki, mint egy nagy szaloncukor. Én be is kötöttem a két végét, így kevésbé fog belefolyni a víz. Aztán duplán még alufóliába is ugyanígy betekertem, és nem forrásban lévő vízbe, hanem olyan 90 fokosban másfél órát abáltam. A víz teljesen lepje el. 




Amikor már kézzel foghatóra hűlt, kiszedtem a burkolatból, és durvára tört bors valamint pirospaprika keverékével alaposan megszórtam kívülről. Becsomagoltam és hűtőbe tettem. Pár óra hűlés után szép vékonyan szeletelhető. 
Összességében: munka alig van vele, és nagyon finom és garantáltan hús, és mindenféle e-mentes.

Tipp: Készíthetjük csirkemell és disznóhús keverékéből is, például bőrös császárhúskockákkal is megmárványozhatjuk. Vagy készíthetünk disznósajtot is, vagy ahhoz hasonlót is ezzel a módszerrel. Ha ezen törném a fejem, nem vizet adnék a keverékhez, hanem vízben oldott zselatint, az összetartaná tökéletesen.


2018. november 7., szerda

Kolbászos gombaleves



Szerencsére volt egy kis eső, így lett egy kis erdei-mezei gomba is. Amilyen száraz az ősz, szerintem itt a vége, fuss el véle.
Ezt a levest sima termesztett csiperkéből vagy termesztett laskából is nyugodtan megcsinálhatjátok. De jó más erdei vagy mezei gombából is. Egyszerű, nem cifráztam túl.

Hozzávalók4-6 főre:
40 dkg gomba (jelen esetben fenyőalja vagy más néven rizike)
30 dkg burgonya
5 dkg fehérrépa
5 dkg zeller
10 dkg sárgarépa
20 dkg vöröshagyma
3 nagyobb gerezd fokhagyma
10-15 dkg füstölt parasztkolbász
3 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj
2 csapott teáskanál pirospaprika
1 evőkanál darált pritamin vagy kápia paprika (piros arany)
frissen őrölt bors, só
1 babérlevél
1 szem szegfűszeg
a tálaláshoz tejföl

Az apróra kockázott vörös- és fokhagymát kevés sóval pároljuk üvegesre a zsiradékon, adjuk hozzá a darabolt gombát is, borsozzuk és süssük át kevergetve nagy lángon, míg összeesik és levet enged. Végül a karikázott kolbászt is süssük át, míg zsírját kiengedi, aztán pirospaprikázzuk és engedjük fel olyan 3-3,5 liter vízzel. Tegyünk bele babérlevelet, egy szegfűszeget, a darált paprikát, a vékonyra karikázott leveszöldséget is és a nem túl nagy kockákra vágott burgonyát is adjuk bele. Kóstoljuk és sózzuk is meg. Főzzük, míg a krumpli is, a zöldségek is megpuhulnak.
Tökéletes tejföl nélkül is, de aki jobban tejfölös, az egy vékony habarással bele is forralhat olyan 1,5 dl tejfölt, de lehet csak kínálni is hozzá tálaláskor. Ha akad kéznél petrezselyem zöldje, apríthatunk, s a végén beleszórhatjuk a levesbe. Kissé frissíti.
Jó tartalmas leves, elég utána egy fahéjas csiga vagy bármi hasonló kis édes tészta.
Vegák készítsék kolbász nélkül, úgy is tömör, gazdag és laktató.

2018. szeptember 29., szombat

Boeuf bourguignon (burgundi marharagu)

Na kérem, a híres burgundi marharagu, ím a konyhámban is elkészült. Itt magyarhonban a Julie & Julia című gasztrofilm miatt híresült el, addig nemigen tudtak a jónépek nálunk erről a híres francia pörköltről. Eredete nem tisztázott, vagy egy királynak készült (ilyet is olvastam) vagy a burgundi vidék remek marhahúsának és vörösborának háziasításából született a paraszti konyhákban. 




Az ételt egyfajta mítikus felhő lengi körül, ezt én most kicsit lerombolnám. Mármint azt a részét, hogy hű de nehéz elkészíteni. Mert nem. Én abból indulok ki, hogy parasztételről van szó, vagyis a túlbonyolítás már csicsamicsa, és fölösleges. A parasztételek egyszerűek. Tégy bele mindent a fazékba: kevés dolgot, de jó dolgokat, a többit pedig az idő és a tűz elintézi. Egy jó ragu, főleg ha marha-, vad-, bárány-, birka- vagy kecskehúsból készül, az bizony sok órán át lesz omlós puha. S ami sok órán át párolódik, az bizony finoman összefő, tökéletes ízharmóniát alkotva. A jó ragu legfontosabb hozzávalója tehát az idő. És ennyi a titok. Az már, hogy tesz-e valaki a burgundi raguba szalonnát vagy gombát, elhanyagolható kérdés. (Az eredetiben úgy tudom nincs egyik sem.)
Szóval nem kell félni tőle. Mert amúgy érdemes megcsinálni, mert nagyon, nagyon finom lesz a végeredmény. 

Hozzávalók 4 főre:
1,2 kg marhalábszár (én csontosat vettem, olyat, amiből az ossobuco is készül) ha csontos, ha csont nélküli, akor elég az 1 kg is
6 dkg vaj
1-2 evőkanál olívaolaj vagy hidegen sajtolt repceolaj
25 dkg sárgarépa olyan centi vastag karikákra vágva
25 dkg apró vöröshagyma vagy gyöngyhagyma
25 dkg gomba, ha lehet erdei vagy mezei (de el is hagyható, én nem főztem most bele)
15 dkg szalonna (elhagyható, az enyémben sincs)
15 dkg vöröshagyma
2 duci gerezd fokhagyma
1 nagy vagy 2 kisebb babérlevél
8-10 szem bors
1 ágacska kakukkfű
1 ágacska rozmaring (csak olyan 5 cm-nyi, de el is hagyható)
1 evőkanál sűrített paradicsom
4 dl száraz vörösbor (a burgundi az autentikus, de bármilyen jófajta száraz vörösbor használható)
4 dl marhahúsleves (ennek híján én 2 marhahúsleves kockát tettem az ételbe)
2 csipet kristálycukor

A vaslábasomban felolvasztottam a vajat, adtam hozzá fél evőkanálnyi olívaolajat is, és a nagyobb darabokra vágott, papírtörlővel víztelenített marhahúsdarabokat átpirítottam három menetben, hogy ne főjön, hanem tényleg piruljon. A visszamaradt zsiradékba tettem a nem túl vékony karikákra vágott sárgarépát és a kockázott vörös- és fokhagymát is. Kissé sóztam, és üvegesre pároltam. Felöntöttem a borral, beletettem a fűszereket, a sűrített paradicsomot, az alaplét és a megsütött húsdarabokat. Még sóztam kicsit és pici cukrot is tettem hozzá. Ez is elhagyható, de kerekebb lesz az íze. Felforraltam, hagytam rotyogni olyan öt percig, aztán kis lángra tettem és lefedtem. Három órát főztem a legkisebb láng legkisebb fokozatán. (Be lehet tenni a sütőbe is, ha olyan az edényünk, de nem akartam nagyon bemelegíteni a lakást.)
A második óra után a megtisztított kicsi vöröshagymákat kevés olívaolajon egy serpenyőben full lángon meggrilleztem, tényleg itt-ott feketésre sütöttem. Majd a főzés vége előtt fél órával hozzáadtam a raguhoz. Ha tennétek bele valamilyen finom gombát: vargányát, szegfűgombát, lila pereszkét, erdei csiperkét, őzlábat vagy galambicát, azt ugyanúgy nagy lángon süssétek meg, mint az apró hagymákat, és a hagymákkal együtt a főzés vége előtti fél órával azok is mehetnek a raguba.



Mivel nem ehetek lisztet, ezért nem sűrítettem a ragut. Így is tökéletes volt, de ha kissé sűrűbb szaftra vágytok, akkor a főzés elején, mikor megpárolódott az apróra vágott vörös és fokhagyma, hintsétek meg liszttel, kissé pirítsátok-kevergessétek át, és úgy öntsétek föl apránként a vörösborral. A másik variáció az, ha nagyon finoman lisztbe forgatjátok a húsdarabokat pirítás előtt, s úgy sütitek át az elején. Ettől a liszt is kap egy jó ízt, és védi is a húst a kiszáradástól, szóval én így csinálnám. :)

Körete a sok vajjal készített, ezért igazán kényeztető és krémes burgonyapüré, én is most azzal kínáltam. Plusz gyönyörű zöld ceruzababot vettem a piacon, egyben hagyva őket megfőztem sós-cukros vízben, majd átgrilleztem a serpenyőben és még ezt is a tányérra tettem a ragu és püré mellé, nagyon jól illett hozzá. De tálalhatjuk jófajta házikenyérrel is, amivel ki lehet tunkolni a szaftját. Nekem puliszkával is bejönne, vagy dödöllével is.
Legalább olyan jó, mint a mi marhapörköltünk, sőt. Talán még finomabb.

2018. szeptember 9., vasárnap

Vegán pho vagy ramen vagy "húsleves"

a képet innen kölcsönöztem, recept is van hozzá


Általában a fészbukon található "főzzünkgyorsanegyszerűen" oldalak videóreceptjei szörnyűek, de néha-néha szembejön egy-egy zseniális darab is. Mint például ez a vegán "húsleves". Nevezhetjük phonak is, vagy rámennek is, mindegy, nagyon tuti. Meg is fogom csinálni a közeljövőben, mert ismét itt a vargánya szezon, ma 800-1200 forintért lehetett venni ezt az isteni gombát a piacon. Úgyhogy ne ragaszkodjatok feltétlenül a shitake gombához, az erdei gombák is nagyon ízletesek. Én fokhagymát is tennék a levesbe, mondjuk ha shitekét használtok nem kell, mert az fokhagyma ízű. 
Szóval odavagyok ezért a levesért, na. ♥


2018. június 12., kedd

Rókagombás szendvicskrém

A minap belefutottam a fészen egy cikkbe. Érdemes elolvasni, ha valakit érdekel a környezet védelme is, nem csak a gasztronómia.

"Sosem értettem igazán az élelmiszertrendeket. Mármint értem, hogy mi a funkciójuk, de az értelmüket nem. Hogyan lehet egy élelmiszer felkapott? Hogyan jöhet divatba vagy mehet ki a divatból egy élelmiszer? A divatban egy tervező létrehozhat egy új esztétikumot, amely sikeres lehet egy darabig mielőtt végül idejét múlttá válik, majd a tömegek rákapnak az Új Nagy Dologra – ezt értem én, de az élelmiszer egészen más.
Be kell vallanom, hogy ez félig-meddig retorikai kérdés: azért trendi, mert trendi emberek eszik, mert a húszas és harmincas éveikben járó, sok Instagram-követővel rendelkező kozmopoliták szeretnek esztétikailag tetszetős képeket posztolni a divatos, felkapott, Monsanto-mentes összetevőkből készített ételeikről, az egész közösségi média szerte. Néha ezt egészségügyi okokból teszik, néha nem. De akárhogy is, ez még mindig elég abszurd.

Vegyük a quinoa példáját. Ezzel a dél-amerikai gabonával egy hippi barátom ismertetett meg, aki hétvégente előszeretettel sétál mezítláb az angol vidéken, és az „energiáról”, valamint az „univerzumról” beszél, minden irónia nélkül. Peru és Bolívia egyes részein, ahol évezredek óta termesztik, a quinoa ugyanúgy a helyi táplálkozás egyik sarokkövévé vált, akárcsak a rizs Ázsiában vagy a kenyér Európában. Azonban a nyugati kereslet megnövekedésének következtében az ára 2006 és 2013 között megháromszorozódott.
Ennek az időszaknak a végére a quinoa drágább lett Limában, a perui fővárosban, mint a csirke, nem beszélve arról, hogy a kínálat is csökkent, mivel nagyobb haszonnal kecsegtetett azt a pénzes tengerentúli piacokra exportálni. Ez arra kényszerítette a helyi lakosságot, hogy a pénzéből olcsó, nyugati gyorsételeket vásároljon, mert csak azokat tudta megfizetni. Ennyit az egyetemes szeretet hippi ideájáról.

Van ebben valami szörnyen ironikus. A középosztálybeli liberálisok, akik vegán kávézókban fogyasztják el villásreggelijüket, és képeket töltenek fel a quinoa salátájukról vagy avokádós pirítósukról az Instagramra, valószínűleg úgy tekintenek az étkezési szokásaikra, mint a belső nyitottságuk jelére, pedig ez valójában vitathatatlanul a gyarmatosítás legújabb változata. Ahogyan a britek kifosztották Indiát annak teájáért és fűszereiért, úgy ez a modern berendezkedés is az erősebb pénzügyi hatalmak fölényét biztosítja a szegényebb és kétségbeesett kisebb hatalmak felett. Persze van egyfajta gazdasági csere, és azért nem hasonlítható a rabszolgaság borzalmaihoz, de attól ez még mindig tiszta kizsákmányolás. A pénz csak egy civilizált felszínt biztosít neki, és arra szolgál, hogy egy kissé megnyugtassa a lelkiismeretünket."





Mivel az idei tavasz és nyár is meglehetősen csapadékos volt eddig, szép számmal jelentek meg az erdei és mezei gombák. Teli a piac vargányával, galambicával, de van szegfűgomba is. No és rengeteg a rókagomba - épp ezért most az ára sem olyan őrült magas. Mivel volt készen ebédünk, csak pár darabot vettem a vacsorára készítendő krémhez.

Hozzávalók 4 főre:
15 dkg rókagomba
1 evőkanál barna vaj, de a sima is jó (mégis, ha tudsz, használj tisztított vajat, karamelles íze tökéletesen kiegészíti és erősíti a rókagomba ízét)
1 mascarpone (25 dkg)
20 dkg brinza (juhtúró)
1 nagyobb gerezd fokhagyma
só, pár csepp citromlé


A gombát tisztítsd meg, vágd kisebb darabokra. A fokhagymát pépesítsd vágódeszkán kés élével. Egy kisebb serpenyőben a vajon kevés sóval süsd meg a gombát, egészen addig, míg levet ereszt, aztán a levét fője el, s piruljon is meg kissé a gomba. Zárd alatta a lángot, tedd hozzá a fokhagymát és kevergesd, míg kissé meglágyul markánssága a forró serpenyőben. Aztán tedd át egy késes aprítóba vagy turmixba, pörgess rajta kettőt-hármat míg jó apró lesz a gomba - majdnem pépes -, s végül add hozzá a túrót, mascarponét is, sózd, pici citromlét is cseppents hozzá, s kevertesd el jól a masinával.
Tipp: a krém gép nélkül is készíthető, csak akkor a gombát, még mielőtt sütnéd, aprítsd jól össze vágódeszkán.




Pirítóssal, vagy sütőben natúr sült újburgonyával isteni. Kínálj hozzá paradicsomot, uborkát, újhagymát, csípős zöld paprikát.
Ezt a krémet készítheted vargányával, szegfűgombával, fekete tölcsérgombával, őzlábbal, vagy más, ízletes erdei gombával is.

2018. május 15., kedd

Újburgonya leves hajdinával, mángolddal és vargányával

A gluténérzékenységben van jó is. Például olyan terményeket is megeszem, amiket azelőtt nem nagyon használtam a főzéshez. Ilyen például a hajdina. Egyszer már próbálkoztam vele, de borzasztónak találtam az ízét. Viszont legutóbb a bioboltos hölgy felvilágított, hogy talán azért, mert a pirított hajdinát kóstolhattam és azt ő is utálja. Úgyhogy vettem világosat és ez ízlik. Sokkal semlegesebb, simább aromájú, mint a sötét változata. 



Ez egy igazi nyárelő leves. Készíthetitek újkrumplival, friss vargányával vagy más erdei gombával (szegfűgombával, galambicával, erdőszéli csiperkével, bimbós pöffeteggel), újhagymával és újfokhagymával, friss zöldfűszerekkel. 

Hozzávalók 6 főre:
0,5 kg újburgonya
20 dkg mángold
2 félmarék szárított vargánya vagy 20 dkg friss vargánya
10 dkg füstölt szalonna
2 félmarék hajdina
1 közepes fej vöröshagyma (vagy egy csokor újhagyma)
6 gerezd fokhagyma (vagy egy szál újfokhagyma)
3 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj
só és frissen őrölt bors
zöldfűszer tetszés szerint: tárkony, kakukkfű, kapor, majoránna, szurokfű, petrezselyemzöld (az én levesemben citromos kakukkfű és tárkony van)
tejföl (a tálaláskor kínáljuk a leveshez)

A kis kockákra vágott hagymákat és a pörcre vágott szalonnát az olajon kevés sóval pároljuk üvegesre. Adjuk hozzá a hadinát, a felszeletelt vargányát, kisebb kockákra vagy karikákra vágott újkrumplit és öntsük fel 3 liter hideg vízzel. Sózzuk és borsozzuk. Amikor már a burgonya majdnem megfőtt, adjuk bele a középső nagy erétől megszabadított, kockákra vágott mángoldot is, és a tetszés szerinti zöldfűszereket is. Főzzük még 3-5 percig. Tejföllel, illetve kevés citromlével vagy fehérborecettel kínáljuk.

Tipp: ha nem juttok mángoldhoz, nyugodtan helyettesítsétek spenótlevelekkel.

2018. május 6., vasárnap

Frittata (olasz tojáslepény)

A frittátában azt szeretem, hogy nem csak frissen-forrón jó, mint a rántotta vagy habart tojás, hanem langyosan vagy kihűlve is. Sőt. Szerintem langyosan a legfinomabb. Azt is szeretem benne, hogy míg a rántottához, omletthez, lágy- vagy tükörtojáshoz muszáj kenyeret enni, addig a frittata tökéletes kenyér nélkül is - mondjuk fejes vagy paradicsom salátával. És még azt is szeretem benne, hogy telepakolhatjuk friss fűszernövényekkel, nálam az ablakaimban már igencsak szépen nőnek.




Hozzávalók 4 főre:
6 nagy tojás
0,5 dl tej vagy tejszín
2 dkg vaj
2 evőkanál olívaolaj
só, frissen őrölt bors
25 dkg csiperke (vagy bármilyen éppen kapható vagy szedhető erdei gomba)
15 dkg főtt, füstölt tarja szeletelve (vagy bármilyen sonkaszalámiféle)
10 dkg sajt (trappista, mozzarella, friss kecske- vagy juhsajt, feta, szóval bármilyen sajt jó bele)
egy kis csokor friss fűszer
(mondjuk most éppen petrezselyemzöld, majoránna, citromos kakukkfű)

Azzal kezdjük, hogy begyújtjuk a sütőt 200 fokra. Kell hozzá egy olyan serpenyő vagy alacsony szélű sütőtál, aminek nem műanyag a nyele vagy fogója, és kellően nagy. Jobb ha vékonyabb frittátát sütünk, könnyebben átsül.




A gombát kevés olívaolajon pici sóval, borssal megsütjük, majd félretesszük egy tálkába. A tojásokat felütjük és sóval, kevés tejszínnel felverjük. Belekeverjük a gombát, a kis darabokra tépkedett sonkaszalámit és a felaprított zöldfűszereket. A serpenyőben felmelegítjük a vajat és olajat, és mikor már majdnem füstöl, beleengedjük a tojásos keveréket. Csak annyira keverjük meg az elején, hogy mindenhol egyenletesen legyen benne a sonka, gomba. A sajtot rátépkedjük a tetejére és nem kevergetjük innentől. Közepes lángon addig sütjük, amíg a tojás szilárdulni kezd körben a szélén. Ekkor áttesszük a sütőbe. Addig hagyjuk benn, amíg a teteje éppencsak remegős már.
Pizzaszerűen szeletelve tálalhatjuk forrón, langyosan, szobahőmérsékleten.




Végül is csak a fantáziánk szab határt annak, mit teszünk bele: hagymafélék is illenek hozzá, spenót vagy mángoldlevelekkel, ruccolával sem ronthatjuk el, kerülhet bele cukkini, cukkinivirág, csillagtök, padlizsán, paprika, paradicsom, szalámi, hal, kolbász, stb...




2017. október 20., péntek

Rizikés-sütőtökös rizotto




Gyorsebéd. Még mindig van erdei-mezei gomba, és hihetetlen, de ez a csudaszép fenyőalja ugyanannyiba kerül most, mint a termesztett csiperke - pedig zongorázni lehetne  a különbséget.🍄😏

Hozzávalók 2 főre (ha csak előételnek szánjuk, akkor 4-6 főnek is bőven elegendő):
25 dkg kerekszemű rizs
15 dkg rizike (fenyőalja gomba)
15 dkg sütőtök
5 dkg füstölt szalonna vagy sonka
1 evőkanál olívaolaj
1/2 dl száraz fehérbor
1 kisebb fej vöröshagyma
1,2 liter alaplé (zöldség vagy csirke)
só, frissen őrölt bors
2 szem szegfűszeg
4 dkg vaj
5 dkg parmezán jellegű keménysajt

Az olívaolajon pici sóval megdinszteljük az apróra kockázott vöröshagymát, majd hozzáadjuk a kockázott sonkát vagy szalonnát is, kicsit pirítjuk. S aztán a megtisztított, felszeletelt gombát is, és az apróbb kockákra vágott sütőtököt is a lábosba tesszük. Együtt pirítjuk pár percig, míg a gomba kicsit átsül, aztán hozzáadjuk a rizst is (át ne mossuk), és újabb pár perc együtt pirítás után beleöntjük a bort. Hagyjuk elpárologni, majd lassanként felöntögetjük az alaplével, sűrűn kevergetve. Ha kell, kicsit még sózzuk, borsozzuk, beletesszük a szegfűszeget is. Addig kavargatjuk-öntögetjük hozzá merőkanalanként az alaplevet, míg a rizs megpuhul. A végén, mikor már lezárjuk alatta a lángot, hozzákeverjük a vajat is, és a reszelt sajtot is. Azonnal tálaljuk. 




Tipp: Rizotto rizst használjunk hozzá. Én a Sparban szoktam venni: sajátmárkás, kerekszemű. Valójában nagykunsági magyar rizs, ami nem kerül 300 forintba sem. Nem olyan nagy szemű, mint az arborio, de majdnem és tökéletes rizottónak, amint a képen is látszik. Ajánlom, szuper minőség és hazai.

2017. október 1., vasárnap

Tejszínes gombás sertésragu

A természet varázslatosan önelemző és tudatos. Leggazdagabb kifejező módján keresztül a világ beszél hozzánk, és minket, tudományos racionalistákat, ez meglehetősen zavarba hoz. Mindazonáltal nekünk kell hozzá igazítanunk modelljeinket és elméleteinket, ahogy azonnali tapasztalatokban nyilvánítja ki önmagát, nem pedig ahogy mi képzeljük el valami nagy és steril absztrakció formájában. A tündérek és a manók azért vannak itt, hogy emlékeztessenek rá: az én megértése kapcsán az ontológia gyerekszobájában még a járókát sem hagytuk el.
(Terence McKenna)



Még tart a gombaszezon, szerencsére. Tegnap gyönyörű óriáspöffetegek is voltak a piacon. :) A természet bámulatba ejtő és csodálatos...

Hozzávalók 4 főre:
60 dkg karaj vagy szűzpecsenye
0,5 kg rizike vagy más erdei gomba (galambica, mehet bele bimbós pöffeteg is, fekete tölcsérgomba is, őzláb is, stb...)
20 dkg vargánya
1 közepes fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
5 dkg vaj
1 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj
só, frissen őrölt bors
2 teáskanál gombapor
citromos kakukkfű
1 szem szegfűszeg
1 picike darab fahéj
1,5 dl tejszín
1 csapott evőkanál liszt

A gombát szeleteltem és kevés vaj és olaj keverékén sóval, borssal pirulásig sütöttem, majd félretettem egy tálba. A karajt csíkokra vágtam, sóztam és borsoztam és szintén pirulásig sütöttem, s félretettem. A maradék vajat és olajat a serpenyőbe tettem, és kis lángon kevés sóval üvegesre dinszteltem az apróra kockázott vörös- és fokhagymát. Hozzá tettem a húscsíkokat, a gombát, felöntöttem körülbelül 3 dl vízzel, ízesítettem a fűszerekkel és hagytam fedő alatt főni körülbelül 20-25 percig. Végül tejszínnel behabartam. 
Ha nagyon elfőné a levét, vizet lehet hozzáadni a kellő szaftmennyiség végett. Csirke vagy pulykahússal is készíthető.

Körete lehet spagetti, szélesmetélt, penne - vagyis bármilyen tészta, nokedli, csupasz nudli akár hosszúkás, akár kis golyóbis formájában, de puliszkával is tökéletes, vagy rizzsel, bulgurral vagy kuszkusszal is, párolt árpagyönggyel vagy hajdinával is ajánlható. A zsömlegombóc sem állna távol e ragutól, de knédlivel is el tudom képzelni.

2017. szeptember 20., szerda

Itt a gombaszezon (végre!)

Hülye vevő: Hamburger van?
Lali: Van. Milyen legyen?
Hülye vevő: Gombás van?
Lali: Van.
Hülye vevő: Akkor gombásat. A gomba kínai?
Lali: Igen.
Hülye vevő: Akkor nem kell.
Lali: Miért?
Hülye vevő: Konzervíze van.
Lali: Ez nem konzerv, ez üveg.
Hülye vevő: Akkor üvegíze, nem kell. Inkább kérek egy hot-dogot.

(Üvegtigris 2.)




Ne vegyetek konzerv gombát. 🍄 😊 Mert végre itt a gombaszezon!
A világ legegyszerűbb (és egyik legfinomabb) ebédje.  Idén sajnos nagyon száraz év volt, nyáron egyáltalán nem volt itt Zalában gomba. Úgyhogy tegnap bevásároltam a piacon, szakadó eső ide vagy oda. Olcsó volt például a vargánya, 2000 Ft-ért adták kilóját. De vettem őzlábgombát is, mert azt egyszerűen imádjuk rántva, a kupóc* maradékából pedig főztem egy finom és egyszerű levest. Volt még káposztagomba, galambica, rókagomba, szegfűgomba, többfajta tinorú és szürke pereszke is. (* Nálunk kupócokban árulják a gombát.)
Ma pedig megettük a rizikét - mifelénk fenyőaljának nevezik - és a vargányát egyszerűen tepsiskrumplinak elkészítve.

Hozzávalók 2 főre:
70 dkg burgonya
2 marék rizike (fenyőalja)
2 marék vargánya
1 nagy fej vöröshagyma
2 nagy gerezd fokhagyma
só, frissen őrölt bors
1 kis csokor friss kakukkfű
3-4 evőkanál olívaolaj




A rizike is a szívem csücske, imádom. Gyönyörű színe van, roppanós állaga és parfümre emlékeztető, csodálatos illata. Bevallom, ezerszer többre becsülöm, mint például a rókagombát (aminek aztán télleg nem sok íze van, csak nem férgesedik, ezért kedvelik), szóval nagyon örültem hogy találtam az árusoknál.

A krumplit megpucoltam, 3-4 milliméteres vastag karikákra vágtam. A gombafejeket egyben hagytam. Egy nagy vájlingban összekevertem mindent: krumplit, gombát, a nem túl vékony karéjokra vágott hagymát, az apróra kockázott fokhagymát, a kakukkfűlevélkéket, sót, borsot, olívaolajat. Jól átkevertem, és a nagy gáztepsire szétterítettem. Előmelegített sütőben, olyan 180 fokon 40 percig sütöttem. 
Paradicsomsalátával tálaltam. (Amíg még van finom kerti paradicsom... már nem sokáig ehetjük sajna.)


2017. július 20., csütörtök

Húsgombócos lecsó

Később megtudtam, hogy voltak olyan tanárok, akik elnézők voltak a futballistákkal, tudták, hogy rengeteget edzenek, ezért nem kellett az óráikra bejárni. Az egyik ilyen tanár a természettudományi tanszéken volt, de sajnos valami olyasmit tanított, hogy „Fénytan középhaladóknak”, amit ilyen posztgrádiliseknek szántak vagy kiknek. Mindegy, ezzel együtt beírattak oda, bár nem tudtam megkülönböztetni a fizikát a fűzfától.
A kedvenc órám az ebédelés volt, de asszem ezt nem is hívják órának.
(Winston Groom: Forrest Gump)



Ismerjük a mondást, miszerint több nap, mint kolbász. Namost szerintem ez a lecsóval kapcsolatban nem igaz. Azt hiszem, hogy nyáridőben nem nagyon van olyan a magyar ember konyhájában, hogy a hőtőben vagy a tűzhelyen ne lenne egy kisláboskában lecsó. Így van? 😌 Hiszen egy isteni és igazi gyorsételről beszélünk, ami ráadásul télleg megunhatatlan... de ha esetleg kicsit variálnánk is... sz'val most olyan felsorolás következik, mint a Forest Gumpban a rákról: lecsót lehet enni kenyérrel. Rizzsel. Krumplival. Nokedlivel. Házi reszelt tésztával (tarhonyával). Metélttel. Csipetkével. Csipkedett tésztával. Túrós csuszával. Lehet dúsítani babbal, csicseriborsóval, lencsével, sárgaborsóval. Tökkel, cukkinivel, padlizsánnal, zöldbabbal. Vargányával vagy más fincsi gombával. Kolbásszal. Szalonnával. Virslivel, debrecenivel, főzőkolbásszal. Hússal: bármilyen natúr szeletet megpakolhatunk lecsóval (tarja, karaj, szűzpecsenye, liba- vagy kacsamell vagy comb, csirke, hal, stb...). Üthetünk rá habart tojást, vagy üthetünk bele tükörtojást. Tejfölözhetjük. Törhetünk rá kecskesajtot. Fetát.

Én nyáron kedvelem a darált húst, mert a leggyorsabban, legváltozatosabban készíthető. A lecsóban nem szoktuk meg a húsgombócot, pedig zseniálisan jó vele, szerintem jobb, mint szelet hússal. És nem csak gombócként kerülhet bele a darált hús, hanem az elején a zsiradékon és a hagymán (fokhagymán) a lecsót indíthatjuk vele, s aztán jön a többi: paradicsom, paprika. Olyan lesz így, mint egy bolognai ragu, csak ez a magyar lecsós verzió lesz - spagettivel vagy tagliatellével kínálhatjuk, de ha van türelmünk s ráérő időnk, lasagne-t is varázsolhatunk belőle.

Én ma húsgombócot főztem a maradék cukkinis lecsóba, pontosabban sütöttem, mert a lecsó valóban maradék volt kisláboskában, tehát a gombócokat külön sütöttem kevés olívaolajon, s aztán együtt melegítettem fel a lecsóval. De ha elsőre így akarjuk, bele is főzhetjük. Ha van maradék kevés főtt rizs, az is a darált húshoz keverhető, nem rontja el.

A lecsó Gundel* szerint. A húsgombóchoz kell 4 főre: 70 dkg darált hús, só, frissen őrölt bors, 1 nagy tojás, 2 cl víz. A hozzávalókat kézzel jól összedolgozzuk, míg a massza egynemű lesz, vizes kézzel kisebb gombócokat formázunk belőle, és vagy a rotyogó lecsóba tesszük s főzzük készre, vagy külön kevés zsiradékon megsütjük. Lehet kolbászka formára is alakítani persze.
Én ezt a gombócos lecsót még megszórtam petrezselyemzölddel, és meglocsoltam natúr joghurttal (a tejfölt nem szeretem), isteni volt. (Szerintem a lecsó is török étel, persze hogy az, úgyhogy lehet joghurttal enni, egész nyugodtan 😊)




*
1,4 kg zöldpaprika
60 dkg friss paradicsom
15 dkg vöröshagyma
8 dkg zsír
5 dkg füstölt szalonna
5 gramm fűszerpaprika


A húsos zöldpaprika magházát eltávolítjuk, hosszúkás cikkekre vágjuk. A paradicsomot néhány másodpercre forró vízbe mártjuk, héját lehúzzuk, és negyedekre (a nagyobbakat cikkekre) daraboljuk.
A hagymákat hosszában ketté, majd a rostokra keresztben, félkör alakú szeletekre vágjuk.
Elég nagy lábast vegyünk, hogy az anyag kellően szétterülhessen benne!
A zsírban a bőr nélküli, apró kockákra vágott szalonnát üvegesre, majd a hozzáadott hagymát világosbarnára pirítjuk. Ezután gyorsan elkeverjük benne a fűszerpaprikát, és azonnal hozzátesszük a zöldpaprikát és a paradicsomot. Megsózzuk, majd előbb fedő nélkül gyors tűzön, később - ha levének egy része már elfőtt - fedő alatt, mérsékelt tűzön puhára pároljuk. (Gundel Károly: Kis magyar szakácskönyv)

2017. május 30., kedd

"Pizza ai funghi porcini", vagyis pizza vargánya gombával


Tudtátok, hogy a Nike elhíresült mondata* egy zen mestertől származik? Ugye nem? Pedig Seung Shan koreai zen mester tanítása volt eredetileg. S mint minden ebben a világban, a reklám és fogyasztás áldozata lett.
Én maradok az eredeti forrásnál. Sem a sport, sem a sportcipők, sem a reklám nem érdekelnek különösebben. Ellenben az értelmes emberek és meglátásaik igen.




Ezt a pizzát egy barátnőm kedvéért teszem fel. Sokszor rendelnek, mert nagyon szeretik, és mert rendelni egyszerű. Pedig elkészíteni is az. No persze azért egy kemence jól jönne hozzá, mert sajnos a sütőben sült pizza soha nem lesz olyan, mint az izzó parázson sült, de megkockáztatom, hogy sok kiszállított társa sem az a kifejezett főnyeremény. Tehát pizzára fel! Nem oly bonyolult, gyakorlat és bátorság kérdése mindössze. Nagyjából... Mert a tészta élőlény. Ma direkt kimértem precíze mindent, de tényleg mindent. S az ebédre készített tészta más állagú lett, mint a vacsorára készített, pedig mindenből azonos mennyiséget tettem bele. Ezért is szoktuk írni, hogy amennyit felvesz, meg hogy érzésre, lyányom. Más szavakkal: Just do it! *.
Gyakorlat, a főzés nem elm(e)élet - a főzés színtiszta gyakorlat.

Hozzávalók egy nagy gáztepsi méretű pizzához:
a tésztához:
20 dkg liszt
0,5 dkg friss élesztő
0,5 evőkanál olívaolaj
1 csipet kristálycukor
1 csapottas teáskanál só
szűk 1,5 dl langyos víz
a feltét:
20 dkg friss vargánya
1 gerezd fokhagyma
olívaolaj
só, frissen őrölt bors
kakukkfű
15 dkg gomolya sajt
1 nagy paradicsom
újhagyma zöldje (szezonális)
2. feltét:
1 kis fémdobozos sűrített paradicsom fele
0,5 dl víz
1 gerezd fokhagyma
olívaolaj
só, frissen őrölt bors
kakukkfű
15 dkg gomolya sajt
3. feltét:
1 dl zsírdús tejföl
20 dkg friss vargánya
1 gerezd fokhagyma
olívaolaj
só, frissen őrölt bors
kakukkfű
15 dkg gomolya sajt
5 dkg füstölt kolozsvári szalonna
1 mokkáskanál pirospaprika

Az olaszok bizonyára bazsalikomot és mozzarellát tennének erre a pizzára, de én zalai lán vagyok, ezért friss gomolya sajtot tettem rá (a Zalaconál vettem, isteni), és kakukkfüvet.
A gombás pizza nagyon különleges és finom, de szerintem csak igazi gombával az. Igazi alatt az erdei, mezei gombákat értem, és ne gondoljátok, hogy gasztro-sznob vagyok, egyszerűen csak zalai, ahol is csodálatos tobzódásban vagyunk ezekkel a finom erdei és mezei szabadon termő finomságokkal. Vagyis számomra bűn lenne termesztett csiperkével készíteni amikor van más is - bármilyen gombás ételről is légyen szó.
Az első változatban nagyon érződik a vargánya íze. Egyszerű és közvetlen. A második olaszos. A harmadik mondhatni magyaros. (Lenne egy negyedik is: paradicsomszósz, rá tejfel, s aztán a többi, ezt nevezném zalai gombás pizzának.) De mindegyikre egyformán készül a feltét: a gombát nem mossuk, csak megkapargatjuk, szeletekre vágjuk. Kevés olívaolajon, apróra vágott fokhagymával, sóval, borssal, kakukkfűvel jól megpirítjuk. Vagyis: nagy láng, serpenyő, és pirulásig. Időnként megrázzuk s fel-feldobjuk a serpenyőben a gombát, ezzel átforgatjuk, hogy mindenütt süljön, pironkodjon.




A tészta: mindent a dagasztós robotgépbe teszünk és kidolgozzuk a tésztát. (A vízben elkeverjük az élesztőt és cukrot, a lisztet pedig a sóval keverjük el, s végül mindent a robotgépbe teszünk és szép sima, tálfalátólelválós állagúra dagasztatjuk, vagy dagasztjuk.) Kézzel ugyanígy, ha valakinek nincs gépe. Letakarjuk folpackkal a tálat és hagyjuk duplájára kelni. Közben megsütjük a fentiek szerint a gombát (vargánya, galambica, szegfűgomba, őzláb, fekete tölcsérgomba, fenyőalja, stb...) 
Ha a tészta megkelt, a konyhapultot lisztezzük, s a tésztát átgyúrjuk-gombócoljuk, letakarjuk és hagyjuk még 20-30 percig pihenni. A sütőt fullhőfokra begyújtjuk, mert a pizza gyorsan kell süljön. Igazából kemencében 1, azaz 1 perc alatt készre sül, de sajnos házi tűzhelyben ez nem lehetséges, de azért amennyire csak lehet, melegítsük elő a sütőt.




Ha már megpihente a gombócolt tészta is azt a 20-30 percet, sodrófával nyújtsuk jó vékonyra, a széleinél kissé vastagabbra hagyva a tésztát. Az első variációnál csak olívaolajjal locsoljuk meg, s tegyünk rá minden rávalót. A képen az első változat szerepel egyébként.
A második verziónál keverjük ki a paradicsomszószt: sűrített paradicsom, víz, csipet só, csipet cukor s ennyi a szósz, nem több. Ezzel kenjük meg a kinyújtott tésztát, s aztán jöhetnek a rávalók.
A harmadik verziónál a paradicsomszósz helyett pirospaprikával elkevert tejföllel és olívaolajjal locsoljuk meg a tésztát, s aztán a többi rávaló következik.
Mind nagyon finom. A sorrend mindig: tészta, szósz, sajt s aztán a többi feltét.
Nagyon forró, előmelegített sütőben 10-15 percig sütjük.




Ez a tésztamennyiség egy nagy, gáztepsi méretű pizzához való. Ha közepest készítenénk, ahhoz elég 15 dkg liszt is, arányosan kevesebb hozzávalóval.

2017. március 29., szerda

Rongyoskifli

Visszakapcsolódnék még az előző bejegyzéshez, egy aktualitás okán. Tudjátok miért szeretem nézni a Harry Pottert? Mert nem csupa fiatal, agyonpalsztikázott, csontsovány "szépség" szerepel benne, hanem mindenféle korú, alkatú nő, férfi, gyerek. Abszolút üdítő látni ezt a sokszínűséget a műtétektől lárvává fagyott maszkok helyett, akik a hollywoodi fellegvárból özönlik el a látóterünket. De az apropót most Y. S. Laurent legújabb közfelháborodást kiváltó kollekciója, illetve annak fotói adják. Az egyébként minősíthetetlen és először szembeötlő, felháborító tartalmon túl: a fotókon a nők arca nem is látszik, csak arc részletek vannak. A teljes eltárgyiasítás, szexualizálás képei. Ezért az úgynevezett "kultúrán" és "művészeten" nagyon el kell gondolkodnunk. Hogy mit közvetít, mit és ki diktál. És hogy mindez érték-e? Vagy csak elmebetegek jól finanszírozott őrülete? A válasz számomra legalábbis, egyértelmű. 




Igazán még nem tökéletes a recept, ami miatt mégis megosztom, az a formázás szépsége. Nagyon tetszik ez a kis rongyos kifli. Vagy nem is rongyos, inkább olyan, mint egy dáma, suhogó, gazdagon ráncolt lepelbe burkolva. Bolti réteslapból tökéletes lenne, de nem volt itthon. Így magam készítettem a tésztát, de sodrófával nyújtottam, így nem lett olyan lehelet vékony. A tészta jó, így is ehető volt, de legközelebb vagy egy kevés élesztőt, vagy sütőport is teszek bele.




Hozzávalók 9 kiflihez:
25 dkg liszt
1 kisebb tojás
1 ek. olaj
1,5 dl langyos víz
2 dkg élesztő
1 mokkáskanál cukor



A hozzávalókból jól kidolgozott tésztát készítünk, 9 db kis gombócot formázunk belőle, hagyjuk pihenni, s aztán nyújtjuk jó vékonyra és a tölteléke aztán bármi lehet. Édes, sós, kedvünk szerint. A videóban például egy lencsetöltelék van, én édes túrós kifliket csináltam.