Szellem a fazékban

L. kenyeret dagaszt, először életében, s ő is, én is elcsodálkozunk: mennyire ismerős ez a mozdulat, a dagasztás, mennyire él minden női kézben, nem kell külön tanulni! Ősmesterség ez, veleszületik az emberrel, s nincs olyan civilizáció és fejlett pékipar, mely módot adna reá, elfelejteni!

(Márai Sándor)



Hozzávalók kb. 10 kisebb darabhoz:
40 dkg liszt,
2 dkg élesztő,
1 teáskanál kristálycukor,
1 tojás,
3-4 dl kefír vagy kultúra (író) vagy joghurt,
1 csapott teáskanál só,
a sütéshez bő olaj.
A kefírt és az élesztőt hagyjuk elől, hogy szobahőmérsékletűek legyenek. Egy decinyi kefírben keverjük el az élesztőt a cukorral és hagyjuk kicsit megfutni. Majd a lisztet szitáljuk egy tálba, keverjük el a sóval, adjuk hozzá a tojást, az élesztős kefírt és a többi kefírt is. Dolgozzuk ki a tésztát szép fényesre-simára, aztán nylonzacsival takarjuk le a tálat és hagyjuk duplájára kelni. Mikor megkelt, lisztezett deszkára borítjuk, kinyújtjuk 1,5 cm vastagra, és egy széles pohárral kiszaggatjuk. Vagy…

"Az ösvényt, amiről beszélünk, nehéz ösvénynek nevezik. Ez az elnevezés azt a tényt tükrözi, hogy senki sem fog megmenteni bennünket. Senki sem fog varázslatos módszerekkel eljuttatni minket a megvilágosodáshoz. Úgy képzeljük, hogy a gyakorlás lágy, békés, kellemes és együttérzeéssel teli folyamat, de az ösvény nem az elvárásainkhoz igazodik.
Azt hisszük, elegendő elkötelezni magunkat egy spirituális közösség mellett, kifizetjük a tagsági díjat, aláírjuk a jelentkezési lapot és követjük a kapott instrukciókat: "Szilárdan hiszek abban, hogy ez a közösség hiteles, mert minden kérdésemre megkaptam a választ. Mondjátok meg, mit tegyek. Rátok bízom magam." Ez a hozzáállás kénylemes, mivel nincs más teendőnk, mint engedelmeskedni az utasításoknak. mindent a közösségre bízunk. Szeretnénk, ha tanítanának, és megszabadítanának bennünket a hibáinktól. De meglepetésünkre a dolgok nem így működnek. Ha azt képzeljük, hogy részünkről nincs szükség semmilyen törekvésre, akkor csupán á…

Hozzávalók 4 főre:
80 dkg csirke- vagy pulykamell vagy karaj,
1 fél diónyi nagyságú friss gyömbérdarab,
1 nagyobb alma,
1 púpos evőkanál durvára vágott dió,
1 evőkanál mazsola,
15-20 dkg reszelt sajt (trappista),
5 dkg vaj,
só,
1/2 mokkáskanál őrölt fahéj,
a bundázáshoz
liszt,
tojás,
zsemlemorzsa,
olaj a sütéshez.

A húst nagyobb szeletekre vágtam, kiklopfoltam, sóztam. Egy kisebb tálkába tettem a reszelt sajtot, a lágy vajat, az almát kicsi kockákra vágva, a gyömbért reszelve, a durvára vágott diót és a mazsolát. Fűszereztem fahéjjal és sóval, aztán alaposan elkevertem, jól összedolgoztam. A hússzeletekre vékony rétegben elterítettem a masszát és felgöngyöltem őket. A két végüket fogvájóval összetűztem, hogy a sajt ne folyhasson ki, majd duplán bepaníroztam. Nagyon lassú tűzön sütöttem, hogy a belseje is átsülhessen. Egészen egyszerű a töltelék, de mégis nagyon különleges lett. Azt hiszem, karácsonykor többek között ezt az ételt is elkészítem majd, csak annyit variálok rajta, hogy nem…

Az öröm, a szív melegsége
elégséges az egyedüllétben is.

A szerelem gyönyörűsége
megváltó akkor is, ha társtalan.
De mégis úgy teljes,
ha tükröződik is.

(duende)




Hozzávalók 20-22 darabhoz:
25 dkg liszt,
2 kisebb tojás,
1 csapott mokkáskanál só,
5 teáskanál kristálycukor,
3,5 dl tej,
körülbelül 1-1,5 dl szódavíz,
olaj a sütéshez.

A lisztet egy tálba szitáljuk, elkeverjük benne a sót és a cukrot, aztán kis fészket csinálunk a közepén. Beleütjük a tojásokat és kicsit fölverjük a fakanállal. Hozzáöntünk a tejből annyit, hogy jó sűrű, de keverhető legyen. Így szép simára el lehet dolgozni. Aztán hozzáöntjük a maradék tejet is, újra elkeverjük. Végül higítjuk szódavízzel. Ha így apránként és alaposan mindig kikeverjük, garantáltan szép sima tésztát kapunk.
Palacsintasütőben sütjük, mindig egy teáskanálnyi olajat fölforrósítva. Erős tűzön érdemes sütni, mert úgy gyorsabban elkészül és nem lesz száraz.
Figyelem! Ez a darabszám a maximum, ugyanis én elég hígra is keverem ki a palacsintatésztát és …

.

Én nem vagyok iszákos, se biskó, de szent se vagyok. Egy sámán ne legyen szent. Szerezzen a saját bőrén tapasztalatokat, érezze, milyen a mélység és a magasság, a kétségbeesés és az öröm, a káprázat és a valóság, a bátorság és a félelem, érezzen mindent, amit a népe érez­het. Legyen képes olyan mélyre süllyedni, mint a pondró, és olyan magasra szárnyalni, mint a sas. Amíg nem élte át mindkét szélsőséges lelkiállapotot, nem jó sámán. Betegség, börtön, szegénység, részegség - mindezt ki kellett próbál­nom. Bűnök elkövetésével tartjuk forgásiján a világot. Senki sem lehet olyan megátalkodott, olyan embertelen, hogy habtiszta akarjon maradni, lelkét makulátlan műanyag zacskóba burkolja. Az embernek istennek és ördögnek is kell lennie. Jó sámánnak lenni annyit tesz, hogy bele a közepibe, ne vond ki magad semmiből. A sámánnak saját tapasztalatából kell megismernie mindazt, ami az életben csak előfordulhat. Nem szabad visszariadnia attól, hogy néhanapján dühbe jöhet és bolondot csinálhat mag…

minden veszteség
fájdalomba csomagolt
megkönnyebbülés

(Fodor Ákos)


Az idei utolsó friss sóskákat ehetjük még - már nem sokáig, sajnos. Vasárnap kaptam egy nagy zacsival az egyik barátnőmtől, gyönyörű friss volt. A fagyasztott sóskát nem ajánlom. Egyszer próbáltam és egyben utoljára is. Penetránsan rossz tud lenni. (A fagyasztott spenót viszont ehető.)

Hozzávalók:
egy jó nagy kupóc friss sóska,
2-3 evőkanál olaj,
2-3 evőkanál liszt,
1/2-3/4 liter tej,
só,
és ha szükséges icipi cukor.

A sóskát megtisztítom váltott vízben, leszárazom, aztán az olajon sóval pirítani kezdem. Először összeesik (nyugodtan rakhatjuk kissebb edénybe is, mert alig marad a nagy kupócból valamennyi) és levet enged. Addig sütöm, míg a levét elfőli, ekkor megszórom a liszttel, és így is pirítom 1-2 percig. Apránként, mindig simára keverve adagolom hozzá a tejet. Végül sózom, és ha nagyon vadsavanyú lenne, pici cukrot is keverek bele. Ha nem főtt eléggé szét, botmixerrel szép simára krémesítem. Főtt burgonyával és tojá…

most ilyen korszak van, ez már a harctér
nincs nyegle smúzolás, nincs antik arcél
most már kisírom, semmi nem riaszt el
hogy én szeretlek, légy te bárhogy ezzel
a Föld is lakható hely lett miattad,
épp csak nem veled - te aztán megadtad
ez van, s hogy mennyi tartást várhatsz tőlem,
nem tudom: erőm szivárog belőlem,
de oly rég tartom ezt a mérlegformát
kezemmel egybeforrt az égő korlát
így te csak nyugodtan értékeld másképp
nem estem még le, s nem húzódtam hátrébb
bár mint az öngyilkos cseléd a gangról
hozzád ki mernék lépni önmagamból


(Falcsik Mari: Keresetlenül)




A sztapacska szlovák étel. Nagyon finom, és többféleképpen is ízesíthető. Az alapja egy nyers burgonyás nokedlitészta: (4 főre) egy kiló burgonya nyersen almareszelőn lereszelve, kb. 30-40 dkg liszt (a burgonyától függ, mennyit vesz fel), só.  A reszelt burgonyából sóval és liszttel sűrűbb nokedlitésztát készítünk. Forrásban lévő sós vízben kifőzzük - tovább kell főnie mint a sima nokedlinek, mert a burgonyának is meg kell f…

"A törekvés az elme trükkje. Nincs különbség törekvés és elme között.
Nem kell gyakorolnod semmiféle szádhanát és eltékozolnod arra az egész életedet. Azonnal szabad lehetsz, hiszen a szabadság már jelen van. Ha nincs, az azt jelenti, hogy valami olyanra vágyunk, ami nincs most itt. Ha nincs most itt, és te el szeretnéd érni, akkor ha eléred, a te szerzeményed lesz. Bármi, amit újonnan szerzel, nem lehet a tudatosság, hiszen az már jelen lévő. E tudatosság sohasem válhat szerzeménnyé, mivel nem valami elérendő.
Nem kell tehát szaladnod utána, szembe kell csupán fordulnod vele. Csak maradj csendes, ne kérj semmit, és minden megadatik neked. Ha viszont egyre csak kérsz, mint egy koldus, "Királyságot akarok", akkor senki sem hagy rád királyságot. Jobb ülni a trónon, ott minden a tiéd.
Ez a trón a szabadság."

(Papaji)




Ezt a receptet anno a Mindmegettére én tettem föl. Ezen a pizzán tényleg nem sok minden van. De a jó pizza véleményem szerint extrafinom tésztából, finom…

A világnézet valójában mindig ön-nézet - szó szerint. Ez az érzéki hurok az egyes ember elméjén kívül nem létezik. Könnyen megértheted, mi is ez, ha egy pillanatra elképzeled, hogy meghalsz. Minden, ami meghal veled, hamis volt - a magadról kialakított képed; a világnézeted; az összes elképzelésed arról, hogy milyennek kellene lennie, és hogy milyen lehetne a világ; és hogy te magad milyen lehetnél, illetve milyen kellene, hogy légy - legyél akár megvilágosodott, akár akár nem. Amikor az elme működése leáll, ez mind semmivé lesz. Valójában tehát semmi sincs itt belőle. Egyetlen aprócska részlete sem valós. Épp ezért van, hogy a spirituális ébredésben egy kicsit mindig meghalunk.
Ha igazi szabadságra vágysz, fel kell készülnöd rá, hogy el fogod veszíteni a világodat - és mindent, ami hozzá tartozik. Ha most az jár a fejedben, hogy valahogy mégis be kellene bizonyítanod világnézeted helyességét, akár csomagolhatsz, és indulhatsz hazafelé. De ha csak egy kicsit is felvillanyoz az ötlet,…

"Vajon lehetséges ebben a világban ambíciók nélkül élni, vállalva önmagunkat? Ha felfedezzük végre, milyenek vagyunk - anélkül, hogy mások próbálnánk lenni -, alapvető átalakuláson megyünk keresztül. Szerintem lehet névtelenül, teljesen ismeretlenül, hírnév, ambíció és kegyetlenség nélkül élni ebben a világban. Nagyon boldogan élhet valaki, aki nem tulajdonít jelentőséget az énnek. Ez volna a helyesen felfogott nevelés egyik fontos eleme.
A világon mindenhol istenítik a sikert. Hallani történeteket a szegény fiúról, aki éjszakánként tanult, és bíró lett belőle, vagy aki újságot árult és milliomos lett. A siker dicsőítésével kábítják az embereket. A nagy siker azonban sok szomorúsággal jár együtt. Ennek ellenére legtöbben közülünk a siker elérésének kényszere alatt görnyednek. A siker sokkal fontosabb számukra, mint a bánat megértése és elűzése."

(J. Krishnamurti)
Ma erdőt jártunk, de nincs sajnos gomba. Két kis őzlábat találtunk csak, úgyhogy mártás lett belőle. Milyen szer…

Az igazi egészség a boldogság, amely könnyen elérhető, mivel ez a kis dolgok boldogsága; olyan dolgok végzése, melyeket igazán szeretünk, időtöltés azokkal, akiket igazán kedvelünk. Ha követjük megérzéseinket, kívánságainkat, gondolatainkat és vágyainkat, az öröm és egészség mindig elérhető lesz számunkra.

(Edward Bach)




Kedvenc uram mától itthon van több napig, úgyhogy természetes volt, hogy főzzek egy jó húslevest. Mert hogy nem lehet kis adagban készíteni. A jó húsleves csontos húsokból készül. Eszünkbe ne jusson színhúsból csinálni, mert semmilyen íze nem lesz. Nem beszélve arról, hogy a színhúsok általában szárazak is, amik szintén nem valók egy jó húslevesbe. Ha nem egész szárnyasból készítjük, farhát és szárnya mindenképpen kerüljön a levesbe. Disznóhúsok közül a karaj csontja, a lapocka- és tarjacsontja nagyon ízletes levesbevaló. Marhahúslevesbe legfinomabb a farok - az ököruszály. Utolérhetetlenül finom levest lehet készíteni belőle. A húsleves egy olyan leves, ami akár hétköz…

Öleld magadhoz a pillanatot.
Éld a jelent.
Ennyi csupán a boldogság titka.

Remélj egy szebb jövőt,
és soha nem lelsz békére.





Hozzávalók 4 főre:
1-1,2 kg oldalas,
személyenként 2-3 darab krumpli,
1 közepes fej vöröshagyma,
só,
1 evőkanál mustár,
1 evőkanál édes anna,
1 evőkanál ketchup,
egy kis darabka rozmaring-ág,
1 teáskanálnyi koriandermag,
4-5 evőkanál olaj,
személyenként 8-10 darab kelbimbó,
pici ételízesítő,
1 mokkáskanál cukor.
A kefíres uborkasalátához:
2 nagy kígyóuborka,
1/2 liter kefír,
2 gerezd fokhagyma,
1 púpos teáskanál kristálycukor,
2-3 teáskanál 10%-os ecet,
só.

Az oldalast jó alaposan megmostam, nehogy csontszilánk maradjon rajta. Aztán sóztam, és a mustárt-ketchupot-édesannát összekevertem egy csészében és rákentem az oldalasra. Egy tepsibe 2 evőkanál olajat csurgattam, erre tettem a húsdarabokat, végül megszórtam kevés friss rozmaringlevéllel és mozsárban durvára tört koriandermaggal a tetejüket. Három-négy dl vizet öntöttem még a tepsibe a husi alá, és jól lefóliázt…

"Szegények közt a legszegényebb, aki elkótyavetyéli szárnyait, mielőtt megtudná, hogy egyáltalán volt neki, ha nem is repülés céljából, inkább azért, mert akinek szárnya van, csak az marad hűségből a földön."

(Ancsel Éva)





Ez bár egy igen egyszerű desszert, mégis nagyon elegáns formába önthető. Épp ezért, alkalmas ünnepi étkezések végére - koronának. Nem csak mutatós, de nagyon finom is. Bár azt írtam, egyszerű, azért az elkészítését gyakorlottabb konyhatündéreknek ajánlanám.

Hozzávalók 4 főre:
4 banán,
4 dl tejszín,
8 evőkanál kristálycukor,
5 dkg vaj,
10 dkg mandula,
3 dl tej,
6 púpos evőkanál búzadara,
3 teáskanál kristálycukor (ez a tejbegrízbe való),
1 csipet só,
tejszínhabspray.
Először egy nagyobb darab alufóliát letéptem, és jól megvajaztam. Aztán elkészítettem a karamellöntetet. Nyolc evőkanál kristálycukrot elkezdtem melegíteni egy nyeles kislábosban. Mikor felolvadt és már szép színe volt, a fóliára csurgattam kis mintákat belőle, a képen egy szivecske van. Ez csak díszítés lesz…

.

Szinte hihetetlen, de tegnap gyönyörű friss zöldbabok kínáltatták magukat a piacon. Nem is állhattam ellen a csábításuknak! Hiszen friss, kerti zöldséget addig és azt kell fogyasztani, míg szezonja van. Utána már úgyis csak a fele olyan jó fagyasztott vagy konzerv ami elérhető. Vagy netán ki tudja honnan származó agyonvegyszerezett melegházi... Úgyhogy ma ezt az ételt kreáltam belőle, mert májat is régen csináltam, és sok tejszínes-tejfölöst is ettünk mostanában.



Hozzávalók 4 főre:
1 kg tisztítatlan csirkemáj,
1/2 kg zöldbab (aki nem jutna hozzá, készítse fagyasztottból vagy konzervből természetesen),
25 dkg szalonna (lehet kenyérszalonna is, kolozsvári is),
1 evőkanál sűrített paradicsom,
1/2 csokor petrezselyemzöld,
1 csapott evőkanál majoránna,
1 csipet kakukkfű,
só, őrölt bors,
1/2 mokkáskanálnyi ételízesítő,
1 gerezd fokhagyma,
2 közepes fej vöröshagyma,
1 dl száraz vörösbor,
3-4 evőkanál olívaolaj (a sima olaj is jó, én most ezzel készítettem),
1/2 evőkanálnyi liszt.

A csirke…

Válj saját életed mesterévé.
Más dolgod úgysincs ezen a földön.

                                                                                                     (duende)




Őszi és téli estéken nagyon szeretem vacsorára a hajában sült krumplit. Leginkább natútan, vajjal, kicsit megsózva, vagy extraszűz olívaolajjal, kicsit megsózva. De finom disznó- vagy libazsírral is, sült szalonnával is. Nagy kedvenc még hozzá az olajos savanyúkáposztasaláta (tervben van ide a blogra), vagy a zalziki. De ez a változat is nagyon finom lett. Úgy esett, hogy tegnapról maradt egy nagyon kevés juhtúróm. Önmagában nem lett volna elég, így tripla mennyiségű vajjal kevertem ki, és zöldfűszereket tettem bele: petrezselyemzöldet, zsályát, kakukkfüvet és citromfüvet. A burgonyát, mikor kivettem a sütőből egy tálba tettem és úgy 5 percre letakartam egy fedővel. Így könnyebben lejön a héja. Habos sörrel nem akármi! :-) A hajában sült burgonya köretként is nagyon ízletes, a juhtúrós fűszeres vaj pirítósra, sült puly…

"A legjobb, amit az ember tehet, hogy mindig, minden helyzetben abszolút és tökéletesen őszintén viselkedik, vagyis összhangban marad önmagával. Ez az összhang az, amely végül elvezeti az embert az Igazsághoz."

(Adyashanti)




Majdnem minestrone lett, de mégsem. Utólag megnéztem minestrone recepteket és azoknál a vöröshagyma olajon meg van dinsztelve apró kockákra vágva a főzés elején. Én meg csak belefőztem egyben a hagymát. Majd egyszer csinálok mindestronét is.

Hozzávalók:
bármilyen vegyeszöldség, ami van otthon,
egy darab vöröshagyma,
egy gerezd fokhagyma,
olaj,
só,
némi ételízesítő,
szárított oregano, bazsalikom, zsálya,
sűrített paradicsom,
levestészta,
petrezselyemzöld.

A megtisztított és apróra vágott vegyeszöldséget (zeller, petrezselyemgyökér és levél, sárgarépa, zöldborsó) az olajon sóval megdinszteltem, aztán fölengedtem vízzel. A karfiolt csak forrás után tettem a levesbe, mert sokkal hamarabb puhul, mint a többi. A vörös- és fokhagymát egyben tettem bele. Fűszerez…

Hozzávalók 4 főre:
50 dkg lencse,
1 közepes fej vöröshagyma,
2 kisebb gerezd fokhagyma,
só,
1 mokkáskanál ételízesítő,
2 babérlevél,
borsikafű,
1 mokkáskanálnyi 10%-os ecet,
4 evőkanál olaj,
4 evőkanál liszt.

A lencsét alaposan megmosom, több vízben váltva, míg egészen tiszta nem lesz. Aztán kábé 3-szoros mennyiségű vízben felteszem főni a babérlevelekkel, a félbevágott vösös- és fokhagymákkal, kevés csomborral (borikával), sóval és az ételízesítővel. Míg fő, elkészítem a rántást a négy evőkanál olajból és a négy evőkanál lisztből. Hideg vízzel engedem föl, nem túl hígra.
Mikor a lencse elkészült, a levéből adok a rántáshoz, elkeverem, és így csurgatom bele a főzelékbe. Állandó kevergetés mellett hagyom forrni 2-3 percig, hogy a liszt íze eltűnjön. Mikor készen van, pici ecettel pikánsabbá teszem. A hagymadarabokat, babért eltávolítom a főzelékből. Vagy sült kolbásszal, vagy friss, karikákra vágott lilahagymával tálalom.

"Csapdába estél, és a megadáson kívül nincs más lehetőséged. Ezt át kell élni. Azt jelenti, nem akarsz többé elmenekülni sehova, mert rájössz, hogy a valamitől való menekülés és a valami felé való menekülés egy és ugyanaz."

(Csögyam Trungpa)



Egyik kedvenc gyorsételem. Nem kell hozzá más, csak sonka és tojás. No meg némi olaj. És egy kis frissen őrölt bors, kevés citromlé a tetejére.