Mivel etetnek bennünket?
2007. január 5., péntek 16:11
Anabolikus szteroidok, antibiotikumok, nyugtatók és neuroleptikumok a húsban, foszfát, glutamát, nitritek és kátrány a húskészítményekben, ipari oldószerek és nehézfémek a tojásban, növényvédő szerek és mikotoxinok a tejben - egy nemrégiben megjelent könyv szerint ezek kényszerű velejárói a nagyüzemi állattartásnak: az olcsó húsnak nemcsak híg a leve, de mérgező is lehet. A kiadó megpróbált utánajárni a magyar helyzetnek, de ellenállásba ütközött.
Az élelmiszer-ipari tömegtermékektől egyre jobban elforduló Németországban alapműnek számító "Halál a konyhában: gyógyszerek és vegyszerek a táplálékunkban" című könyvet 1982-ben írta Eva Kapfelsberger és Udo Pollmer, azóta többször aktualizálták. Tavaly decemberben a tudatos fogyasztók között már nem ismeretlen Kétezeregy Kiadó jelentette meg magyarul, és még arra is vette a fáradtságot, hogy hazai vonatkozású adatokkal egészítse ki a kötetet. Ez nem ment zökkenőmentesen. "A nagyüzemi, intenzív állattartás elsősorban sokat akar termelni, és ehhez tiltott hozamfokozókat használhatnak. Ezért vannak ezek a húshegyek, amiket aztán át kell címkézni. Az éri meg az állattartóknak, ha minél rövidebb idő alatt, minél kisebb helyen, minél több húst tudnak termelni. De az állatok ezt nem biztos, hogy kibírják, ezért szükség van más típusú gyógyszerekre is. Azt szerettük volna megtudni, hogy ezekből mit mérnek és mennyit találnak Magyarországon az élelmiszerekben. De nem sikerült." - mondta Benda Judit, a kiadó vezetője az Indexnek.
Az index.hu-n folytatódik a cikk.
Aromáktól hamis ételek és italok
Bevezetésként az 1938-ban kiadott Új Idők Lexikonból idézek pár sort. Eszerint az ételízesítők „(…) levesek, mártások ízének teljesebbé tételére szolgáló ipari készítmények. A húskivonathoz hasonlítanak, azonban rendszerint mégsem húsból készülnek. Leveszöldségből, gombákból, s főleg élesztőből állítják elő őket fehérje-hidrolízis segélyével úgy, hogy az említett nyersanyagok vizes kivonatát konyhasóval együtt bepárolják. Élelmiszertörvényeink szerint fűszerek zamatanyagainak szabad az ételízesítőkben helyet foglalni, de konzerváló szereket az ételízesítőknek nem szabad tartalmazniuk(…)”
Az ízesítők, íz utánzó szerek használata tehát nem mai keletű, sőt a háborús időkben a szakácsoknak, sütőmestereknek, pékeknek, cukrászoknak - a különféle hozzávalók hiánya, vagy nehéz beszerezhetősége miatt - nagyfokú leleményességre volt szükségük. E kor szüleménye például a rozs nélküli rozskenyér, és a II. világháború idejéből származik a vérrel festett szójakolbász is. Steiner Gyula 1942-ben kiadott Cukrászok és sütők háborús kincses ládája című könyvében szó esik még arról is, miként lehet fából cukrot készíteni, s a facukorból tortát, és más egyéb édességet varázsolni. Megtudhatjuk, miképpen lesz a cukorból műméz, milyen módon készül a barackíz-utánzat, miként dúsítja a tök a gyümölcslekvárokat, hogyan takarítható meg a cukor fügével, milyenek a tejpótló anyagok, a pótcsokoládék, s a műélesztő krumplival, hogyan lehet liszt nélkül tortát csinálni, miként készíthető kenyér répából, kölesből, vagy szénából, tökből, esetleg fából.
Rosta Erzsébet oldalán folytatódik a cikk.
És itt olvasható Hans-Ulrich Grimm A leves hazudik, az ételek szép új világa című könyve.
7 megjegyzés:
Huha, ez megrendito volt! Hihetetlen hogy mire kepesek az emberek a nagyobb haszon elerese erdekeben. Ha igy haladunk az emeberek is lassan "mu"ek" lesznek. :(
Engem nem sokkol. Ezelőtt nem engedhettem meg magamnak azokat a termékeket, amivel mérgezik a társadalmat, most pedig nem veszem meg. Ezzel sokan így vannak. A lényeg ne hagyjuk a gyerekeinket rászokni ezekre a pótszerekre, mert az egész azzal kezdődik, hogy anyuka megveszi, és soha nem ér véget.
Iza, számomra is. Pedig tudtamtudtamcsak mégse sejtettem.
Zsóka, mi is így vagyunk ezzel. Csak a baj az, hogy már az alapanyag is mérgező, hiába főzünk.
És igazad van. Családon belül több helyen is látom, tudom hogy a gyerekek csak a műszörpöt isszák meg, mert az igaziban benne van a rost, stb... :( Mert ezt szokták meg. A műfagyit, műszörpöt, műlekvárt. És azért ezeket sorolom, mert a zöldséget élből utálják. Mert ahhoz sincsenek hozzászokva.
A saját gyerekeimen és unokáimon tapasztaltak alapján, én úgy gondolom, hogy a gyerekeknél a szülői példa a táplálkozásban is mérvadó. Magyarán a gyerek azt eszi, amit lát, hogy az anyja apja eszik.
Mi mezőgazdasággal foglalkozunk, nem állatokkal, de azt tudom, hogy Magyarországon voltak a legszigorúbbak az állategészségügyi törvények, sokkal szigorúbbak, mint Európában bárhol. Az előző rendszerben. Most nem tudom, de azt igen, hogy a biogazdálkodást eddig a magyar politikusok nem támogatták egyáltalán.
A megítélése is eléggé gyanús, ha pl. azt mondjuk, mi bio növényeket termesztünk akkor símán hülyének néz az emeberek többsége.
De amiről szó van a cikkben, a könyvekben, az szerintem is felháborító.
Gondaanyu: igen, egyetértek. Sokat jelent a szülői példa. Bár nem lehet teljesen kivonni őket az iskola, óvoda, reklámok hatása alól sajnos...
Az a felháborító, hogy ezeknek az adatoknak, előírásoknak, bevizsgálásoknak nyilvánosnak kéne lenniük. Mi az hogy nem nézhetek utána, mit etetnek meg velem?! Na ez a nagyon durva...
Sziasztok!
Én január óta nem eszem margarint, bolti felvágottat, cukrot, fehér lisztet és nem hullik a hajam, nem fáj a gyomrom (pl. puffadás, sav), lefogytam az első 2 héten 2 kg-t (méreget), és összességében 7,5 kg-t, a férjem meg 9,5kg-t.
A húst is szerencsére be tudjuk szerezni háztól...
A férjem kertészmérnök és tudja, hogy a lejárt, betiltott növényvédő szerekből, amit megtisztítanak készülnek a gyógyszerek.... erről sajana ennyit.
üdv.
Köszi szépen Juharszirup az infót! És a példát, én most egy-két hete döntöttem el hasonlót. Száműzve minden lehetséges műmű izé. Pedig hát eddig is lelkesen főztem, nem sok bóti dolgot ettünk. De eztán mégkevesebbet. (Én ismét lemondtam a húsról is.)
Megjegyzés küldése