Borzacska

A titok nem abban rejlik, hogy minek látszunk - magyarázta Merlin -, hanem hogy milyen mélyre vagyunk hajlandóak önmagunkba tekinteni.

(Deepak Chopra: A varázsló mágiája) 

 

Hozzávalók 4 főre:
5 szép méretes, nagyobbacska krumpli (vagy 6-7 közepes, kisebb),
2 egész tojás,
só, őrölt bors,
4-6 evőkanál liszt,
olaj a sütéshez.

A burgonyákat hámozom, és nagy lyukú reszelőn (vagy robotgépben) szálkásra reszelem. Sózom, borsozom, és hozzáütöm a tojásokat is. Liszt annyi kell bele, hogy a krumpli levét felvegye.

Felhevített, közepesen bő olajban, közepes lángon sütöm ropogósra úgy, hogy evőkanállal kis halmokat engedek az olajba.

Szalvétára szedem ki, hogy az olaj lecsöpöghessen róla. Isteni finom, ropogós krumplicsoda. Télen kiváló vacsoraétel forró teához vagy forralt borhoz is, némi ketchup-ba és mustárba mártogatva, de bundázhatunk vele húsokat (a pulyka- és csirkemellet ajánlom, mert ezek hamar átsülnek) is.

A borzacska köretként is kiváló, ragukhoz ajánlom, jó szaftos húsok vagy májételek mellé.

Süthetjük vegán módra is, és ez a variáció kiváló a szétválasztós diétához is:

60 dkg leszelt burgonyához adjunk 1 mokkáskanál sót, némi borsot, körülbelül 1,5 dl vizet és olyan 8-10 dkg kukorica- vagy rizslisztet. A masszának kissé "levesnek" kell lennie, mert ha nagyon szárazra hagyjuk, nagyon kemények lesznek a borzacskák is. Szóval olyan kissé tocsogós legyen a massza.

Olasz hagymaleves

Az életnek vannak ismerői. De a sajátjához szerencsére mindenki dilettáns. Szerencsére, mert "szakszerűen" élni embertelen.

(Ancsel Éva)

Ez a világ egyik legegyszerűbb levese. És nagyon ízletes is. Egy olasz pizzériában ettem egyszer, aztán itthon rekonstruáltam - és azt hiszem, pont olyan lett, mint a vendéglői.

Kell hozzá személyenként egy nagyon nagy fej vöröshagyma, némi tejszín, fűszerek, fehérkenyér és sajt.

A hagymákat félbe, majd nem túl vékony karikákra vágom, és fölengedem vízzel. (Nem higítom nagyon, legyen sűrű, tartalmas a leves.) Fűszerezem sóval, őrölt fehérborssal, kakukkfűvel, bazsalikommal és frissen reszelt szerecsendióval. Forrás után még 15 percig főzöm, majd hozzáöntök személyenként fél deci tejszínt. Hagyom fölforrni és már készen is van.

Friss fehérkenyér kockákkal és reszelt sajttal (füstölttel is isteni) tálalom.

Keleties céklaleves

Hozzávalók 4 főre: 1 nagy, vagy két közepes cékla, 1 nagy csokor zellerzöld (vagy korianderzöld), 1 közepes fej vöröshagyma, só, őrölt bors, 2-3 evőkanál szójaszósz, ízlés szerint ecet, 1 púpos teáskanál Erős Pista, 1-2 teáskanál méz vagy cukor, 1,5 liter alaplé (leveskockából is jó), 1/2 evőkanál olaj, 1 csomag üvegtészta. 

A céklát az apróra vágott hagymával együtt az olajon sóval párolom fedő alatt, kb negyed óráig. Majd felöntöm vízzel, ízesítem a hozzávalókkal és puhulásig főzöm. A végén a zellerleveleket is beleteszem a levesbe, a karikákra vágott szárral együtt. Üvegtésztával tálalom. Mindenképpen kóstoljunk, mert ez egy csípős-édes-savanyú leves, és az ízeknek egyensúlyban kell lennie. Nagyon finom, és nagyon egyszerű leves.

Tipp: sima vagy sült tofukockákkal még dúsítható.Tálalásnál a tetejére szórhatunk valamilyen friss csírát is (pl. retekcsírát.)

Paradicsom saláta

A világ olyan változatos, hogy legszívesebben havonta felcsapnék egy atlaszt, böknék egyet, és elutaznék körülnézni.

(Uma Thurman)

Ez az egyik legkedvencebb salátám. Egy titka van, mindig abszolút frissen készítem, mert a paradicsom pillanatok alatt szottyosodik, ha áll. Ez azt jelenti, hogy összekészítem, de csak közvetlenül az asztalra adás előtt sózom, ecetezem, olajozom és keverem össze.

Ha csak magamnak, akkor nem is keverem össze tálban, csak rétegezem a tányéron a hozzávalókat: egy réteg hagymakarika (ezüst- vagy gyöngyhagyma), egy réteg paradicsom, megint hagyma, megint paradicsom. Zöldként bazsalikomlevelek ízesítik még a nyár e vérvörös ajándékait. De szoktam készíteni menta- vagy petrezselyemzölddel is, nagyon jól illik hozzá mindkettő. Természetesen meglocsolom olívaolajjal, pár csepp ecettel, és sózom. (Én most tökmagolajat is csepegtettem rá.) Mindössze ennyi az elkészítése. A paradicsomot soha nem teszem hagyományos cukros-ecetes-sós lébe, mert amúgy is levet enged. Egyre szoktam ügyelni, hogy ne ecetezzem túl. Alig pár cseppet szabad csak rátenni.

Ha nagyobb adagot készítek, tálban keverem hozzá az ecetet, olívaolajat, sót.
Tipp: Lucullust szoktam venni hozzá ha kapok: az tömör húsú és szinte nincsen leve és magja sem, salátának kiváló.