.

Kaptam egy e-mailt. Úgy gondolom aktuális is, hiszen a téli napforduló ünnepe a fény születésének ünnepe.

Méltón érkezni, méltón létezni…

Nem, ez nem spam. Ez segélykiáltás. Egy olyan szervezetnek a kéznyújtása, amely hiszi, nemes célokért született, s belátja, ha csoda nem történik, megmaradt tartalékait már csak koszorúra és sírhelyre kell költse.

Mi vagyunk a Születés Hete Közhasznú Egyesület.

Oldalaink,

(www.szuleteshete.hu, www.jolerkezni.hu, www.kismamakonyvtar.hu)

rendezvényünk

(Születés Hete Fesztivál),

Szeretnénk

* ha babák méltó módon születhetnének, a mamák méltó módon szülhetnének,

* a családdá válás ünnep lehetne,

* a családban lét megélés, és nem túlélés lehetne,

* a családban élők újra felfedezhetnék magukat az élet által felajánlott új szerepekben, anyaságban, apaságban, testvérségben, nagyszülőségben,

*krízishelyzetek, veszteségélmények, baj és betegség esetén a segélykérő és a segítségnyújtásra felszentelt személyek és szervezetek megtalálnák egymás kezét.

Dobogó szív középen. Az vagyunk mi.

Honlapokkal és telefonokkal, szervezkedéssel, önkéntes segítőkkel…

Egy országos fesztivállal is hangot és rangot adva (Születés Hete Fesztivál)…

Aktívan, mindig mozdulásra készen…

Hallom, mint már oly sokszor: „De hiszen ez gyönyörű! Boldog emberek lehettek…”

Azok vagyunk!

Még kereken három hónapig.

Minimálisra, azaz négy főre csökkentett főállású, illetve szerződött legénységünk, mely legalább húsz ember munkáját végzi mosolyogva, komoran nézhet a jövő elé, hacsak valami csoda nem történik…

Három hónapnyi fizetésre és fenntartásra maradt tartalékunk. A választott feladat iránt érzett szerelmen kívül mindenki mögött család, gyerekek, sárga csekkek, miegyebek…

Régi szponzoraink anyagi nehézségeik miatt elfordultak tőlünk, újakat még nem találtunk.

Az 1%-ból befolyt összeg minimálisra sikeredett.

Regisztrált egyesületi tagságunk létszáma sajnos minimális, így a tagdíjbefizetés is minimális.

Hogyan tudnál nekünk segíteni?

1. Szeretettel gondolsz ránk és drukkolsz nekünk – ez is sokat számít.
2. Befizetsz a bankszámlaszámunkra egy általad megfogalmazott összeget (sokszor 500 Ft is nagy pénz tud ám lenni! MKB Bank 10300002-10396249-49020010, a közleményben, kérlek, tüntesd fel az adományozó nevét, és az adomány szót!)
3. A mellékletben lévő egyesületi tagsági lapot kitöltve visszajuttatod nekünk, és az abban vállalt havi tagdíjat rendre elküldöd (de jó is lenne…)
4. Szponzorálni képes céged van? Kérlek, írj nekünk, keress meg, elfogadjuk, bármennyit is szeretnél adni nekünk!
5. Jelentkezel hozzánk önkéntesnek (a következő területeken szorulunk megerősítésre: pályázatírás, szórólapozás, pr-tevékenység, sajtókapcsolatok teremtése és ápolása, marketingötletelés, cikkek írása a Portálon, szakértőket is keresünk, akik bizonyos témakörökben válaszolnak az érdeklődőknek, illetve nehézségben lévők támogatására segítőket, pótmamákat, pótnagyikat is várunk, akik az esetlegesen bajba jutott kismamáknak tudnak segíteni jelenléttel, lelki és fizikai támasszal.
6. Egyesületünknek a székhelyen van egy kis mintakuckója (www.eletkor.hu címen tudsz rápillantani), csoportokat, egyéni foglalkozásokat lehet vezetni. Résztvevőként részvételi díjjal, illetve adománnyal egyaránt tudod támogatni az egyesületet.
7. Tárgyi segítség is nagyon jól jön, pl. fénymásolópapír, irattartók, íróeszközök, borítékok…
8. Egyéb, ami nekünk nem is jutott eszünkbe…
9. Az is nagy segítség, ha továbbküldöd ezt a levelet barátaidnak,ismerőseidnek, ha van levlistád, akkor esetleg feltehetnéd rá…

Cserébe mit tudunk felajánlani?

Bármikor hozzánk fordulsz, segítünk mindabban, amiben mi tudunk segíteni!

Amennyiben cégként pénzzel tudsz támogatni, megbeszéljük, mit tudunk cserébe nyújtani, hogy kölcsönös partnerség jöhessen létre közöttünk.

Köszönjük, hogy elolvastad, átérezted, sőt esetleg segítesz nekünk…

A 2010-es Születés Hete Fesztivál egyik arcának Palya Beát kértük fel, s ő ezt szeretettel elfogadta, felvállalta, s ő maga is drukkol, hogy e-mail kampányunk sok segítséget hozzon nekünk. Szeretettel küldjük vele együtt ajándékképpen azt a klipet, amely a Youtoube felvételei között bármikor bárki számára elérhető, s méltán fejezi ki ez évi szlogenünket: http://www.youtube.com/watch?v=IWAd6Ip_-Wc

„Csak a testemen keresztül…”

Szeretettel, tisztelettel, köszönettel az egyesület nevében: Kobza Zsuzsanna Meső

A Születés Hete Közhasznú Egyesület megválasztott elnöke

30/755-3570

kobzazsuzsa@gmail.com

Anti-VKF: Ajándék a konyába, nekem :)

.

A kedvencek kedvence.


Reggel még fogalmam sem volt, mit főzök ma. Aztán összerittyentettem egy finom lencselevest. Ekkor ért haza kedves férjem a 24 órázásból. Mondom neki: lencsét főztem. Vigyorog.
Mondja nekem: én meg kaviárt hoztam neked.
Most már én is vigyorogtam... :)

Imádom, de hát... csak egy évben egyszer. Pirosbötűs ünnepeken.
Ez az a nagyszemű, orosz, igazi....

És van is egy üveg pezsgőnk az ablakpárkányon, kitűnően behűtve... Kaviár és lencse. Az élet szép... :)

Villámpalacsinta

Az ideges turista nem mert közel menni a szakadékhoz.
- Mihez kezdenék - mondta a vezetőjüknek - ha leesnék?
- Abban az esetben - válaszolta a vezető lelkesen - ne mulassza el, hogy jobbra tekintsen! Nagyon élvezni fogja a kilátást!

(Anthony de Mello)

Amilyen gyorsan elkészült a lencseleves, olyan - vagy mégolyanabb - gyorsan megsült közben ez a süti. Valójában palacsintatészta egyben sütve.
A világ leggyorsabb desszertje. :)

Hozzávalók 4 főre:

14 dkg liszt,
2 tojás,
3-4 dl tej,
pici só,
2 csapott evőkanál kristálycukor,
1 vaníliás cukor,
2 evőkanál olaj.
A tálaláshoz:
porcukor,
rummal felfőzött sárgabaracklekvár.

A hozzávalókból kevertem egy palacsintatésztát. Nem kell sűrűnek lennie, úgy normale. Aztán kiolajozott közepes méretű tepsibe öntöttem és nagy lángon 10-15 perc alatt megsütöttem.
Kockákra vágva tálaljuk, porcukrozva. Sárgabaracklekvárt fölmelegítunk rummal elkeverve - ízlés szerint. Azért ne úgy ahogy Fülig Jimmy a teát issza...
Forrón tálaljuk.

(Planétás recept)

Lencseleves füstölt akadékokkal

.

- Tudnál ajánlani egy jó doktort?
- Javaslom, hogy fordulj dr. Csunghoz. Megmentette az életemet.
- Hogy-hogy?
- Az úgy történt, hogy nagyon beteg lévén elmentem dr. Csinghez. Bevettem a gyógyszerét, és rosszabbul éreztem magam. Ezért aztán elmentem Dr. Csanghoz. Bevettem az ő gyógyszerét is, és azt hittem, hogy meghalok. Végül elmentem dr. Csunghoz, de ő nem volt otthon.

(Anthony de Mello)

Végtelenül egyszerű, nagyon finom és fél óra alatt elkészül.

Hozzávalók 4 főre:
25 dkg lencse,
1 szál sárgarépa,
1/2 szál fehérrépa,
1 darabka zeller,
25 dkg füstölt tarja,
10 dkg füstölt parasztkolbász,
só,
1 babérlevél,
bosikafű,
kevés egész köménymag,
pár szem egész feketebors,
1 csapott teáskanál pirospaprika,
csontlé vagy 1/2 erőleveskocka,
1 kisebb fej vöröshagyma,
1 gerezd fokhagyma,
1 teáskanál zsír,
1 csapott evőkanál liszt.

A lencsét nem kell beáztatni, anélkül is pillanatok alatt megfő. Alaposan megmostam, majd egy lábosba tettem a félbevágott vörös- és fokhagymával, a fűszerekkel (a pirospaprika kivételével), a karikákra vágott vegyeszöldséggel, a kockákra vágott füstölt tarjával és a karikákra vágott kolbásszal együtt. Vízzel fölöntöttem és egy fél erőleveskockát is beletettem.
Főztem a lencse puhulásáig, ami körülbelül 20-25 perc volt.
Közben a lisztből és a zsírból rántást készítettem, majd belekevertem a pirospaprikát is és berántottam vele a levest.
Tálaláskor tejfölt is kínálhatunk hozzá a friss kenyér mellett.
Ennyi. De nagyon finom.
Megspórolható a leveskocka egyébként, csak én most a legegyszerűbben akartam megfőzni. Ha a vöröshagymát az elején kevés zsíron kis kockákra vágva megüvegesítjük, és a többi hozzávalót ezután adjuk hozzá, akkor teltebb íze lesz és akkor nem kell bele leveskocka.

Vegáknak is ajánlom hús nélkül, mert úgy is nagyon finom. Tegyenek bele hús helyett burgonyakockákat a főzés felénél.

Készülődöm...

.

Goethe utolsó szavai: "Több fényt!"

Amióta feltápászkodtunk a primitív lét iszapjából, egybehangzóan ezt kiáltjuk: Több fényt!
Napfényt. Fáklyafényt. Gyertyafényt, neonfényt, villanyfényt.
A fény száműzi a sötétséget barlangunkból, megvilágítja az utakat és a hűtő belsejét. Elárasztja az éjszakai játékok színterét. Kicsiny sugárban vetődik a paplan alatt olvasott könyvre, mikor már rég aludnunk kéne.
A fény több mint watt és lux - a fény metafora.

"A Te szavad lámpás talpam alatt,
Fel-fel hogy soha ne húnyjon ki a fény!
Vezess drága fény át a sűrű homályon.
Te vezess vakon! Az éj sötét, messze az otthon,
Te vezess vakon!
Élek, ébredek, fényedet látom!"

A fény a tudás.
A fény az élet.
A fény a fény.

(Miért éppen Alaszka? - Északi fény - Chris szavai)

Készülődöm... Ugye Ti is? Advent első vasárnapja van ismét.
Előszedtem a díszeket, vettem újakat is. Ma kicsinosítom a lakást. Advent a legszebb időszaka számomra az évnek. Valami olyan hangulata van, ami... kimondhatatlan.


Csodavárás. Léleklebegés valahol a fény és az árnyék közt, lebegés az időtlen időben és a térnélküli térben. Nem tudom. Az advent nekem mindig olyan, mintha nem az időben létezne, nem a térben. Hanem egy másik helyen, egy másik időben. Az örökkévalóságban. Mint a mesék. Igen. Az advent olyan, mint a mese. Az emberi psziché mélyén játszódó történet. Csodákkal, ördögökkel és angyalokkal.


Jó.
Szeretem. :)
A Fény mindenkié. A Napforduló Ünnepe Mindenkié. A miénk.
Boldog Ünnepet Nektek is!

A citromail levelezőrendszerről érdeklődöm

.

Érdeklődöm.
Hogy másnak is van-e citromail fiókja.
Mert állítólag átállás van. Ezt meg is értem. De hogy 5. napja nem jutok be a postafiókomba, az több mint kiakasztó.
Másnál is ez van? Vagy csak én mondhatok le a leveleimről meg címeimről?!

Ez nagyon durva. És még csak nem is írták, hogy lehetséges, hogy majd csak a következő évezredben férsz hozzá kedves magasról nem érdekelsz bennünket felhasználó a leveleidhez.
Írtam nekik, de annyi válasz sem jött, hogy le vagy sz@rva kis hülye.

Kiakadtam.
Légyszi, akinek van citromailje, írjon már ide, hogy tudja-e használni a fiókját, vagy csak az enyémet baltázták el - úgy tűnik örökre?!

Gombabundában sült hús

A farkasok galamboknak álcázzák magukat. A galambok pedig farkasgúnyát kénytelenek ölteni - különben megennék őket.
Pocsék hely időnként a szamszára.

(duende)

Itt van a pereszkék időszaka. Nagyon szeretem ezeket a késő őszi gombákat. Roppanós húsúak, és nagyon ízletesek, fűszeresek. Létezik lila pereszke, szürke pereszke és lilatönkű pereszke. Ezek a gombák gyakorlatilag bárminek alkalmasak: levesnek, sütve, ragunak, rántva, stb.
A mai ebédünk lilatönkű pereszkéből készült. Nem vettem sokat, csak 20 dekát. Gondoltam, vagy leves lesz belőle, vagy csak valamilyen raguba kerül. Aztán egy harmadik variáció született.Először egy sűrű palacsintatésztát akartam készíteni, végül a mézesmázas csirke tésztájába kevertem. Irtó ropogós lett! De sűrű palacsintatésztával is tökéletes, akkor puhább bundát kapunk végeredményül.

Hozzávalók 4 főre:

60-80 dkg sertéskaraj (csont nélkül és étvágy szerint),
20 dkg erdei gomba,
1 bögre liszt (2,5 dl),
1/2 bögre étkezési keményítő,
1 csapott teáskanál sütőpor,
só,
frissen őrölt bors,
1 csokor petrezselyemzöld,
pár szál friss kakukkfűág vagy szárított kakukkfű,
1 nagyobb dió nagyságú vöröshagyma,
1 gerezd fokhagyma,
1 evőkanál olaj,
kb. 2 dl hidegvíz.
Plussz bő olaj a sütéshez.

A gombát mosás után robotgépbe tettem és durvára daráltam. Lehet késsel is kisebb darabokra is vágni. Olajon a nagyon apró kockákra vágott vöröshagymát sóval üvegedésig pároltam, majd hozzáadtam az aprított gombát is, az összes fűszerrel együtt. Zsírjára sütöttem. (Én tettem bele fekete tölcsérgombát is, mert nagyon jó fűszergomba és van szárítva belőle itthon bőven.)
Míg sült, a húst vékony szeletekre vágtam, kiklopfoltam és besóztam. Egy tálba tettem a lisztet, étkezési keményítőt, sütőport, sót, a gombamasszát és vízzel sűrű palacsintatészta állagúra kevertem.
A húst először lisztbe, majd ebbe a masszába mártottam és bő olajban közepes tűzön megsütöttem.
Burgonyapürével tálaltam, és savanyúsággal.
Kiválóan működik a recept termesztett laskagombával vagy csiperkével is. Illetve pulyka- vagy csirkemellből is.

Narancsos spenótsaláta gazdagon

.

Olvastam egyszer valamit az orvoslásról, ami szíven ütött. Valahogy így szól:
"A gyógyítás művészetének sajátja a könyörület érzése. Az orvostudomány nem más, mint vallás. A szellem irányítja, mely a szívben ölt testet, a lélek otthonában. Az igazi orvoslás elhiteti velünk, hogy mindannyian fontosak vagyunk, akik ezen a Földön éljük az életünket."

(Miért éppen Alaszka?- A három orvos)

Tegnap salátát kínántam. Piacra menni viszont nem volt kedvem, így körülnéztem, mi van a hűtőben és a konyhapulton.
Ebből a mustrából született ez az igazán laktató, finom kis saláta.

Hozzávalók a salátához 2 főre:
1 nagy marék bébispenót,
1 nagy narancs,
1 alma,
1 darabka kerekrépa (helyettesíthető fehér- vagy jégcsapretekkel),
1 avocado,
1 kis fej lilahagyma,
10 dkg füstölt sajt (parenyica vagy Karaván vagy bármi).
Az öntethez:
1 kisdobozos natúr joghurt,
1/2 evőkanál olívaolaj,
só,
frissen őrölt bors,
zöldcitrom leve,
1 mokkáskanál méz vagy cukor,
1 mokkáskanál mustár.



A hozzávalókat egy nagy tálba tettem, persze szeletelve, kockázva. Az öntethez valókat egy kis tálban laposan kikevertem, majd összeforgattam a salátával. Hagytam egy fél órát állni, hogy kicsit összeérjen. Pirítós rozskenyérrel ettem.
Nagyon telt ízű, gazdag saláta. A narancs és az alma remekül illik a spenót és a retek ízéhez.

Az istenek itala - és ők is fáznak néha...

.

Anyánk méhében köldökünkkel vagyunk a világhoz nőve. Amikor megszületünk, szájunkkal. A szem érzékszerveink között az absztrakt; azzal a tárggyal, amelyet lát, sohasem lép közvetlen kapcsolatba, és nem tud vele összenőni. A fül a dolgokat valamivel közelebb ereszti. A kéz meg is fogja. Az orr már a dolgok páráját is beszívja. A száj, amit megkíván, magába veszi. És csak akkor tudom meg valamiről, hogy micsoda, ha megízleltem. A száj a közvetlen tapasztalat forrása. A kisgyerek ezt még tudja. Mikor valamivel meg akar ismerkedni, azt szájába dugja. Az ember később elfelejti. Pedig csak akkor tudom meg, ki ez az ember, ha szájamból való szóval szóltam hozzá; nőről csak akkor szereztem tapasztalatot, ha megcsókoltam; csak akkor tettem valamit magamévá, ha megettem. A szemvilágnál, a fülvilágnál, sőt még a kézvilágnál is a szájvilág sokkalta közvetlenebb, éppen ezért vallásosabb, mert közelebb van a valósághoz. Ezért van mély rokonság az evés és a tanulás között, mint Novalis mondja. Ezért mindnyájunk anyja a föld, aki bennünket szánkon keresztül táplál, és összenövünk azzal, amit nekünk nyújt. A szájnak három tevékenysége van: beszél, csókol és táplálkozik. A beszédről most, sajnos, hallgatnom kell; a csókról is, bár nem szívesen. Csak annyit, hogy a számmal vagyok közvetlenül a világhoz nőve, és ebben a hozzánövésben három tevékenységem lehetséges: vagy adok, vagy veszek, vagy adok is, veszek is. A szóval adok; a táplálékkal veszek; a csókkal adok is, veszek is. A szó iránya kifelé, a táplálék iránya befelé, a csók iránya kifelé és befelé, vagyis a kör. Az egyik tevékenység persze a másik kettőt nem zárja ki, sőt alátámasztja, mert amikor a föld engem táplál, akkor hozzám beszél, illetve tanít, de meg is csókol, amikor a szép nőt megcsókolom, eszem belőle és ő belőlem, és mind a ketten táplálkozunk egymásból, és tanítjuk egymást és szólunk egymáshoz, legtöbbször olyasmit, aminek mélységéhez a szó kevés.

(Hamvas: A bor filozófiája)

Mindannyian ismerjük az illatát. Ahogy a piactéren, vagy a karácsonyi vásárban láthatatlanul az orrunkba lopódzik, és elcsábít bennünket. A bor, a fahéj, a szegfűszeg, a citrom együtt valami egészen különleges illatot ad, olyan illat ez... nem is tudom.
A születés jutott eszembe róla. Sosem volt gyerekem, de valahogy úgy képzelem, annak a szobának van ilyen illata, ahol egy gyermek épp világra jött a félhomályban, gyertyák fényénél, puha állatbőrök és szövések ölelő melegségében. A vér és a virágok illata és a tisztaságé együtt.
Hm...

Múltkorában Szepyke emlegette nálam a forralt bort... És rájöttem, még nem is szerepel a blogon. Így hát ezennel pótolom a hiányt.

A forralt bor is az "ahány ház annyi szokás" kategóriájába tartozik. Mindenki másképp csinálja.

Készülhet akár fehér, akár vörös borból is, de vegyesen is. Cukor vagy méz mindenképpen kell bele - természetesen ki milyen édesen szereti. A citrom is elmaradhatatlan. A levéből is szoktunk belefacsarni, de egy-két karika egészben is belekerül. Mert a citrom héjában lévő illóolaj nem hiányozhat belőle.
A vörös forralt bor készülhet narancskarikákkal és lével is, nagyon jól illik hozzá - bár nálunk a citromos készül gyakrabban. De a narancsos sem rossz - a bóléra emlékeztető íze van.

Az alapfűszerek ezen kívül a fahéj és a szegfűszeg. Egy liternyi forralt borba szoktunk 2-3 darab fahéjat és 8-10 szem szegfűszeget tenni. Néha szegfűbors is kerül bele 2-3 szem. És néha csillagánizs is, egy darab. De a kardamommag sem illik ehhez az isteni italhoz rosszul.
Sőtebb. A rendes, hagyományos feketebors is jó bele, 4-5 szem egészben.
A bort szoktuk higítani is, nem mindig. Ha higítjuk vízzel, a víz maximum csak 1/5-e körülbelül a bornak.
Mielőtt tűzre tennénk, tegyük bele az összes fűszert, mert nagyon hamar felforr, így valamivel több esélyük van kioldódni. Csak forrásig főzzük, aztán már nem, mert az összes alkoholtartalmat kifőznénk különben belőle. És az úgy meg... hát nem az igazi!

Forrón fogyasztjuk. Persze, mindenki vigyázzon a nyelvén a szőrre, mert leégetheti.



Chirio! :)

Rizsfelfújt

“A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége.”

(Dan Millman)

A rizsfelfújt nálunk a rizs egyik kedvelt formája. Ritkán mondok ilyet, mert nem vagyunk rizsesek.
A lucskoskáposzta után kiváló fogás volt, és míg főtt a káposzta, a felfújt is bőven készen volt.

Hozzávalók 6 főre:
22 dkg rizs,
8 dl tej (minimum 2,8-as),
1 dl víz,
15 dkg porcukor,
3 dkg szobahőmérsékletű vaj,
1 félmaréknyi mazsola,
2 vaníliáscukor vagy vaníliarúd-magok,
1 citrom reszelt héja,
1 csipet só,
3 tojás,
2 csapott evőkanál liszt.

A rizst szűrőkanálban lemostam és egy lábosba tettem a tejjel, vízzel, sóval, reszelt citromhéjjal, a porcukor felével és a vaníliarúdból kikapart magokkal. Forrás után lassan, kis lángon főztem fedő alatt, néha-néha kevertem csak rajta finoman, nehogy a rizsszemek összetörjenek. Mikor már csak kevés tej maradt rajta, lezártam a lángot és hagytam még a fedő alatt tíz percig. Aztán levettem róla, hogy gyorsabban hűljön. Hidegvízfürdőbe is tehetjük, úgy tényleg hamar meghűl.
Mikor már csak langyos volt, fölvertem a tojásfehérjéket a porcukor másik felével, jó kemény habnak. A tojássárgákat és a vajat hozzákevertem a rizshez, majd a felvert fehérjét is.
Egy alaposan kivajazott közepes méretű tepsibe öntöttem és ment is a 3/4-es lángú sütőbe. 30-35 percig sütöttem.


Málnalekvárral, kicsit megporcukrozva tálaltam.
Bármilyen gyümölcsíz illik hozzá, de szokták gyümölcsszörppel is leönteni.

Lucskoskáposzta sertésoldalassal

Mikor valaki belül igazán szabad, nem vágyik és sóvárog a külső szabadság után. A szabadság azonban nem azt jelenti, hogy megszabadultunk mindentől és mindenkitől. A szabadság az, mikor nem választunk. De a nem választás sem jelenti azt, hogy nem cselekszünk. És azt sem jelenti, hogy nincsen célunk.
Csak aki megértette, hogy nem él egyedül a földön, hogy bizony kölcsönös függésben létezik mindennel, csak az lehet igazán szabad. A szabadság a legmagasabb hegycsúcs. Valójában csak onnan láthatunk rá a világra. Ezt jelenti szabadnak lenni. Szabadon, mindent látok, így szabadon magam határozom meg önmagam - elszakadva mások rólam alkotott képétől és ítéleteitől.
A szabadságnak magas az ára, mert mindent el kell hagyni, mindenünket el kell tékozolni. A hegytetőre semmit sem vihetünk fel. Az első mámor után még a szabadságban sem könnyű létezni. Van benne egyfajta megmagyarázhatatlan szomorúság is, és nagy-nagy egyedüllét. Mindent látsz, így eltűnnek a célok. Eddig küzdöttél, harcoltál - most megérkeztél.
Nehéz ez a megérkezés. Súlya van. Össze is tud roppantani.
Mi vihet még tovább?
Le kell ugrani - még a hegyről is.

A zuhanás kockázatát mindig vállalni kell, ha repülni akarunk.

(duende)

Szeretem az egytálételeket. Mert. Szinte egy edényben elkészíthetők. Tartalmasak. Nagyon finomak. És egyszerűek. Plussz még egy előnyük is van: újramelegítéskor általában még finomabbak lesznek.
Ezt a lucskoskáposztát sem először készítem. Mind igaz rá, amit fentebb elsoroltam.
Egy édes második fogással maga a tökély.

Hozzávalók 6 főre:
60 dkg sertésoldalas,
25 dkg füstölt sertésoldalas vagy füstölt karajcsont,
1-1,2 kg fejeskáposzta,
1 nagy fej vöröshagyma,
1 nagy gerezd fokhagyma,
só,
8-10 szem egész feketebors,
1 nagy csokor kapor,
1 evőkanál zsír,
2 evőkanál liszt,
tejföl.
Az oldalast csontjaira vágtam, a füstöltet úgyszintén. Föltettem főni bő vízben az apróra kockázott vöröshagymával, a négy darabba vágott fokhagymagerezddel és sóval. Egy jó bő órán át főztem, aztán hozzáadtam a laskára vágott káposztát is. Közben a lisztből és zsírból világos rántást készítettem. Mikor puha volt a káposzta is, berántottam vele az ételt. Ekkor tettem bele az apróra vágott kaprot is. Jól összeforraltam, majd 1 dl tejfölt elkevertem egy kevés forró lével és azt is az ételhez adtam. Forraltam még egy percig. Végül egészen lehelletnyi - 1 teáskanálkányi - 10%-os ecetet kevertem bele.

Friss kenyérrel, tejföllel kínáljuk.
Planétás recept ez is, csak kissé módosítottam.
Viszont Sedithnél is található egy lucskos recept, ami gyanítom - még autentikusabb is, mint az enyém.