Korpás, joghurtos fehérkenyér

Élet. A kenyér neve. A parasztemberek így nevezték régen a kenyeret. Milyen szép, ugye?

Anyukám sosem engedett kidobni egy morzsát sem. Összegyűjtöttük, és egy részéből zsemlemorzsa készült, másik részét mindig elvitte a kolléganőjének, akinek állatai voltak. Ezért én sem dobok ki soha egy darabkát sem a kenyérből. Nem vinne rá a lélek.

Mielőtt felszeli anyu a kenyeret, mindig rajzol az aljára egy keresztet a késsel. Én is néha. Ha nem felejtem el. Szép szokás. Tiszteletet az élet szentségének.

(duende)

Tegnap megint kenyérsüthetnékem volt. És most idő is volt rá, bár kicsit sokat kelt a tepsiben, mert a muffin megelőzte a kanyarban... :)

Hozzávalók:

1/2 kg liszt,

1 teáskanál búzasikér,

2 dkg élesztő,

2 dl natúr joghurt,

3-4 dl langyos víz,

1 teáskanál só,

2 csapott teáskanál kristálycukor,

4 evőkanál búzakorpa.

A száraz hozzávalókat egy nagy tálban összekevertem: a szitált lisztet, sót, korpát, búzasikért. Az élesztőt feloldottam a langyos vízben a cukorral, és hagytam 5 percig állni a bögrében. Aztán hozzáadtam a lisztkeverékhez a joghurttal együtt. Kidagasztottam a tésztát, míg elvált a kezemtől és az edény falától is. Gombóccá gyúrtam deszkán, aztán alá és fölé lisztezve visszatettem a tálba kelni. Egy tiszta nylonzacskóval légmentesen betakarva. Egy órát kelt, aztán átgyúrtam, megint pihentettem fél órát. Újra deszkára tettem és kétfelé vágtam és átgyúrtam a darabokat. A nagyobbik darabból kenyérformát alakítottam, a kisebbikből bagettet. Lisztezett nagytepsire tettem a kenyereket, majd újra letakartam és hagytam kelni 20 percig. Bevagdostam a tetejüket és előmelegített, 3/4-es lángon 1 órát sütöttem. Nagyon lágy, finom kenyér lett.

.

Mentás cukorborsókrém leves

Nagyon szeretem az alkonyt. Naplemente után az égnek valami egészen különleges színe van. Mély azúrkék és királykék. Feketekék. Rózsaszín vagy sárga vagy sötétkék felhőkkel megfestve néha. Mindig más, de mindig csodaszép. Sokszor gondolom hogy meg kéne festenem. De nem tudnám... Olyan varázslatot nem tudnék. Ezért inkább csak gyönyörködöm.
Olyan jó, hogy az ablakból minden este láthatom.

A világ legegyszerűbb levese.

Hozzávalók 4 főre:
1 kg cukorborsó (tisztítatlanul),
6-7 mentalevél + 4-5 levélke a díszítéshez,
2 dl tejszín,
1 evőkanál liszt,
só,
kb. 2 csapott teáskanál kristálycukor.

A cukorborsót kifejtettem és föltettem főni - épp annyi vízben amennyi ellepte - a mentalevelekkel, sóval és cukorral. Közben készítettem egy tejszínes habarást. Mikor puha volta a borsó, turmixgépben szép simára pürésítettem. Vissza tettem a lábosba és a tejszínes habarással sűrítettem. Aprított mentalevelekkel megszórva tálaljuk.

Jégbe hűtve, hidegen is kitűnő, frissítő leves. Tulajdonképpen egész évben készíthető fagyasztott borsóból, de ilyenkor a legfinomabb.

.

Feketeerdő muffin

Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
mivel az igaz utat nem lelém.
Ó, szörnyű elbeszélni mi van ottan,
s milyen e sűrű, kusza, vad vadon:
már rágondolva reszketek legottan.
A halál sem sokkal rosszabb, tudom.
De hogy megértsd a Jót, mit ott találtam,
hallanod kell, mit láttam az úton.
Akkortájt olyan álmodozva jártam:
nem is tudom, hogyan kerültem arra,
csak a jó útról valahogy leszálltam.

(Dante: Isteni színjáték, Pokol)

Palócprovance-nak köszönhető ez a muffin. Tegnap megláttam nála, és nagyon megtetszett - ráadásul volt is 30 dekányi friss meggy a hűtőben. Tehát variáltam az ő receptjén, de a feketeerdő karakter megmaradt. Hálám örökké üldözni fogja. :)

Van egy alapreceptem, azt szoktam használni. Harmadoltam a mennyiséget, így is 18 darab lett belőle.

Hozzávalók:
1 bögre liszt,
1 tojás,
1 sütőpor,
1 csapott evőkanál kakaópor,
1 csipet só,
5-6 evőkanál porcukor,
10 dkg vaj,
3/4 - 1 bögre tej,
30 dkg meggy (magozatlanul),
8-10 dkg étcsokoládé.

A meggyet megmostam, leszáraztam és kimagoztam. De úgy, hogy félbe is vettem a szemeket. A csokit apróbb kockákra vágtam késsel.
A lisztet, sót, sütőport, kakaóport, porcukrot egy nagyobb tálban alaposan összekevertem. Hozzáadtam a tojást, a felolvasztott vajat és a tejet is, és habverővel jól eldolgoztam. (Érdemes megkóstolni a tésztát, mert ha nagyon keserűcsoki darabokat teszünk bele, édesebbnek kell lennie az alaptésztának. Szóval kóstoljunk.) A vajból egy keveset hagytam, megkenni a papírokat. Majd belekevertem a csokidarabokat és a meggyszemeket.
A kosárkákat 3/4-ig töltöttem a masszával és 3/4-es sütőben 15-20 percig sütöttem. Inkább 20 perc. A tűpróba itt nem játszik, mert a csoki felolvad sülés közben.

Nagyon finom, nagyon feketeerdős. Tele van tömény csokidarabokkal és meggyel. Isteni! Tejszínhabbal kínáljuk!
Egész évben készíthető, mert meggybefőttel, vagy lecukrozott meggyel is ugyanilyen finom.

Az indiai házisajt, a PANÍR

Csak egyetlen könyvet érdemes olvasnunk: a szívünket.

(Ácsán Cshá)

Pár nappal ezelőtt rákattintottam Vegavarázs oldalára. Osztán úgy jártam, hogy ott is ragadtam... Megolvastam az összes receptjét, és nagyon tetszettek. Ezzel az indiai sajttal - panírnak hívják - már régóta kacérkodtam. Csak nem mertem megcsinálni eddig. Nem is tudom... Valami érthetetlen misztikum övezi nálam az indiai ételeket. Hogy miért? Ki tudja? Vegavarázs viszont nagyon egyszerűen és érthetően írta le, hogyan is kell elkészíteni ezt a friss savósajtot. Fölbátorodtam. És ma vettem házi tejet, és meg is csináltam. Az egész művelet nem tartott negyedóránál tovább. Abból is az volt a legtöbb idő, míg fölforrt a tej. Köszönöm szépen a receptet! :)

Bár belinkeltem Vegavarázs oldalát, azért én is leírom.

Hozzávalók: 2 liter házi tej (ha nem kapunk, akkor a 3,6-os zsírtartalmú), 6 evőkanál citromlé vagy 1 teáskanál citromasav vagy 2-3 evőkanál 10%-os ecet, egy vékony vászonagyag.

Előkészítünk egy nagy tálat. Ráhelyezünk egy szűrőt, amit kibélelünk a vékony vászonanyaggal. A tejet fölforraljuk egy lábosban. Mikor forr, lekapcsoljuk a lángot alatta és beletesszük a citromlé harmadát-felét. Kevergetjük. Mikor már elég sok sajt kicsapódott, teszünk még hozzá citromlevet. Végig finoman-lazán kevergetjük csak, csak annyira, hogy lássuk, készen van-e. Akkor van készen, mikor már jól elkülöníthetően látszik az áttetszős-zöldes-sárgás savó. Azért kell több részletben hozzáadni a savanyítóanyagot, mert ha egyszerre tesszük bele, nem is csapódik ki teljesen és nagyon szemcsés, száraz lesz majd a panír és az nem finom. Mikor készen van, az előkészített szűrőbe öntjük a lábos tartalmát. Hagyjuk pár percig csöpögni, aztán folyó víz alatt leöblítjük. Alaposan megtekergetjük-szorítjuk az anyagban a túrót, jól kinyomkodjuk. Egyből össze is áll, de csak olyan lazán. Ezért pár óráig még bennhagyjuk a gézanyagban egy formában (kis tálkában), és nehezékkel lenyomva tesszük hűtőbe. Pár óra elteltével szépen összeáll, teljesen vékonyan is szeletelhető. Készítettem is egy ilyen képet - jól látszik, milyen vékony szeleteket tudtam vágni belőle. A képen már a grillezett sajt látható. Nagyon finom grillezve, ropogós. Isteni. Megsóztam és kevés olívaolajban megsütöttem.

Aztán mindjárt fellelkesültem, és készítettem egy egyszerű nyársat is, vargányával, újhagymával, fokhagymával, paradicsommal és a sajttal, természetesen. Csak sóztam és rozmaringot dobtam mellé, no meg kevés olívaolajat alá. Ez a sajt azért is fantasztikus, mert süthető, főzhető - nem folyik szét, megtartja az alakját. Így só nélkül, natúran is nagyon jóízű. De bárhogy ízesíthetjük. Keverhetünk hozzá zöldfűszereket, fokhagymát - bármit, mielőtt kicsapatnánk a citrommal. Sőt, sózhatjuk is a tejet. Kecsketejből is készíthető.

Ez a sajt szépen kockákra vágható, ezért fűszeres olívaolajban is tárolható, fantasztikus íze lesz szerintem. Friss salátákra nagyszerű lehet, az olajat pedig az öntetbe használhatjuk fel. Ezen kívül, Vegavarázsnál vannak indiai receptek is, amikbe használják ezt a sajtot. Majd elkészítek egy olyan ételt is, ez még csak az első próbálkozásom volt. :)

És hogy még könnyebben menjen, itt egy video is: