Palacsinta

Az öröm, a szív melegsége
elégséges az egyedüllétben is.

A szerelem gyönyörűsége
megváltó akkor is, ha társtalan.
De mégis úgy teljes,
ha tükröződik is.

(duende)

Hozzávalók 20-22 darabhoz:
25 dkg liszt,
2 kisebb tojás,
1 csapott mokkáskanál só,
5 teáskanál kristálycukor,
3,5 dl tej,
körülbelül 1-1,5 dl szódavíz,
olaj a sütéshez.

A lisztet egy tálba szitáljuk, elkeverjük benne a sót és a cukrot, aztán kis fészket csinálunk a közepén. Beleütjük a tojásokat és kicsit fölverjük a fakanállal. Hozzáöntünk a tejből annyit, hogy jó sűrű, de keverhető legyen. Így szép simára el lehet dolgozni. Aztán hozzáöntjük a maradék tejet is, újra elkeverjük. Végül higítjuk szódavízzel. Ha így apránként és alaposan mindig kikeverjük, garantáltan szép sima tésztát kapunk.
Palacsintasütőben sütjük, mindig egy teáskanálnyi olajat fölforrósítva. Erős tűzön érdemes sütni, mert úgy gyorsabban elkészül és nem lesz száraz.
Figyelem! Ez a darabszám a maximum, ugyanis én elég hígra is keverem ki a palacsintatésztát és lehelletvékonyra is sütöm. Az én palacsintámból még egy kisevő is meg tud enni 8-at, 10-et. Aki azt a falusi, jó vastag nagyiféle palacsintát süti, annak jóval kevesebb fog kijönni ekkora mennyiségből. Én viszont a szép vékony palacsintát szeretem.

Tölthetjük lekvárral, fahéjas, diós, kakaós, mákos cukorral. Készíthetünk túrós palacsintát is, mehet bele sűrű csokiöntet, mehet bele almatöltelék, gesztenyemassza tejszínhabbal lazítva... és még sorolhatnám. A variációk száma végtelen. Sósan, sós töltelékekkel is készíthető.
Apropó palacsintasütő. Szerintem az az igazi palacsintaíz csak a klasszikus, vas palacsintasütőben sült palacsintát jellemzi. A tefálos, tapadásgátló bevonattal ellátott modern palacsintasütőkben sosem lesz olyan igazi palacsintaíze a palacsintának. Piacokon, vas-edény boltokban kapható. Olcsó, érdemes kettőt is venni egyszerre, mert ha sok főre sütünk, mindkettőt bevethetjük és fele idő alatt elkészülünk.
A hagyományos vas palacsintasütőt először ki kell égetni. Vagyis ki kell kenni kevés olajjal, majd füstölésig hevíteni, addig, míg ráég az olaj a palacsintasütőre. Utána hűlni hagyjuk és egy papír törlőkendővel a felesleges olajat letöröljük róla. Ezután már használható. A vas palacsintasütőt sose mossuk el! Mindig csak töröljük át papírtörlővel a végén és kész. Így nem rozsdásodik és nem fog leégni benne a palacsinta.

Kelkáposztafőzelék

A kelkáposzta főzelék az egyik nagy kedvencem. Talán soha nem szerettem volna meg, ha nincs gyerekkoromban egy csúnya szalmonellám - ami azt eredményezte, hogy másfél hétig teán éltem. Másfél hét után pedig nagyon meg tud éhezni az ember, ugye. És anyu épp kelkáposztafőzeléket főzött.
Életemben olyan jól nem esett azóta sem étel, mint akkor az a tányér főzelék. Maga volt a mennyország... 

Hozzávalók 4 főre:
1 közepes fej kelkáposzta,
2-3 közepes méretű burgonya,
3 gerezd fokhagyma,
3-4 evőkanál olaj,
4 evőkanál liszt,
só,
1 csapott mokkáskanálnyi köménymag,
1 púpos teáskanál majoránna,
1 csapott teáskanál pirospaprika
1 közepes-nagyobb fej vöröshagyma.

A vöröshagymát és fokhagymát apróra kockázva kevés sóval megdinszteltem az olaj felén, közben a kelkáposztát leveleire szedtem és megmostam. A burgonyát hámoztam, kisebb kockákra vágtam, és ment is bele a lábosba. A kelleveleket 1 centis csíkokra szeltem, amik szintén a lábosban kötöttek ki, a krumplikockák mellett. Felöntöttem fele annyi vízzel, amennyi ellepte volna és fűszereztem. (Nagyon kevés víz kell rá, mert a kel nagyon összeesik, és ha túlöntjük, híg lesz nagyon a főzelék.)
Közben az olaj másik felével és a liszttel közepesen sötét rántást készítettem, pirospaprikát tettem bele mikor elkészült, kevés hideg vízzel simára kevertem. Mikor minden puha volt a fazékban, hozzáadtam a rántást is és még 5 percig hagytam forrni, hogy összeálljon az íze.

Sóskamártás

minden veszteség
fájdalomba csomagolt
megkönnyebbülés

(Fodor Ákos)

Az idei utolsó friss sóskákat ehetjük még - már nem sokáig, sajnos. Vasárnap kaptam egy nagy zacsival az egyik barátnőmtől, gyönyörű friss volt. A fagyasztott sóskát nem ajánlom. Egyszer próbáltam és egyben utoljára is. Penetránsan rossz tud lenni. (A fagyasztott spenót viszont ehető.)

Hozzávalók:
egy jó nagy kupóc friss sóska,
2-3 evőkanál olaj,
2-3 evőkanál liszt,
1/2-3/4 liter tej,
só,
és ha szükséges icipi cukor.

A sóskát megtisztítom váltott vízben, leszárazom, aztán az olajon sóval pirítani kezdem. Először összeesik (nyugodtan rakhatjuk kissebb edénybe is, mert alig marad a nagy kupócból valamennyi) és levet enged. Addig sütöm, míg a levét elfőli, ekkor megszórom a liszttel, és így is pirítom 1-2 percig. Apránként, mindig simára keverve adagolom hozzá a tejet. Végül sózom, és ha nagyon vadsavanyú lenne, pici cukrot is keverek bele. Ha nem főtt eléggé szét, botmixerrel szép simára krémesítem. Főtt burgonyával és tojással tálalom.
Főtt húsokhoz, natúrsült halakhoz is remek mártás.

Sztrapacska

most ilyen korszak van, ez már a harctér
nincs nyegle smúzolás, nincs antik arcél
most már kisírom, semmi nem riaszt el
hogy én szeretlek, légy te bárhogy ezzel
a Föld is lakható hely lett miattad,
épp csak nem veled - te aztán megadtad
ez van, s hogy mennyi tartást várhatsz tőlem,
nem tudom: erőm szivárog belőlem,
de oly rég tartom ezt a mérlegformát
kezemmel egybeforrt az égő korlát
így te csak nyugodtan értékeld másképp
nem estem még le, s nem húzódtam hátrébb
bár mint az öngyilkos cseléd a gangról
hozzád ki mernék lépni önmagamból

(Falcsik Mari: Keresetlenül)

A sztapacska szlovák étel. Nagyon finom, és többféleképpen is ízesíthető. Az alapja egy nyers burgonyás nokedlitészta: (4 főre) egy kiló burgonya nyersen almareszelőn lereszelve, kb. 30-40 dkg liszt (a burgonyától függ, mennyit vesz fel), só. 

A reszelt burgonyából sóval és liszttel sűrűbb nokedlitésztát készítünk. Forrásban lévő sós vízben kifőzzük - tovább kell főnie mint a sima nokedlinek, mert a burgonyának is meg kell főnie. Épp ezért, nagyobb lyukú nokedliszaggatón kell kiszaggatni is - vagy deszkán, késsel. 

Túrósan: juhtúróval vagy tehéntúróval elkeverjük a kisült szalonnapörc zsírjával a kiszedett nokedlit, tejföllel, szalonnapörccel meglocsolva tálaljuk. Sütőbe is tehetjük, hogy összesüljön és a teteje kissé megpiruljon. A túrós lehet kapros is - nagyon finom - ha valaki kaporrajongó, ajánlom! 

Káposztásan: savanyúkáposztát szép piros-barnára sütünk olajon, és a kifőtt nokedlit elkeverjük vele. 

Hagymásan: kis fej vöröshagymát apróra kockázunk, és olajon sóval megdinszteljük, a kész nokedlit ebbe a hagymás zsiradékba szedjük ki. Akár így natúran, akár tejföllel is tálalható.Vagy szalonnapörcöt készítünk, a kis húsdarabokat kivesszük és a zsírjáben dinszteljük üvegesre a vöröshagymát. Majd hozzákeverjük a szalonnapörcöket is.