2011. május 22., vasárnap

Vadpörkölt dödöllével




Életem első vadpörköltje, természetesen ropogósra sütött dödöllével. És nagyon jól sikerült. A sikerhez az is hozzájárult, hogy nagyon fiatal őzet sikerült kifognom, mert a pörkölt mindössze 1 óra alatt elkészült, omlós-puhára. Pedig rákészültem, hogy legalább 3 órán át pötyögtetem kis lángon... Szerencsém volt. Fagyasztva vettem egyébként.

Hozzávalók 4 főre:
1 kg vad apróhús,
30 dkg vöröshagyma (tisztítva ennyi),
1 dl zsírdús tej,
2 nagy szem szegfűbors,
1 csapott mokkáskanál köménymag,
kevés frissen őrölt bors,
2 babérlevél,
egy kb. 3 cm-es darabka fahéj,
2 gerezd fokhagyma,
4-5 evőkanál olaj vagy 2 evőkanál zsír,
2 púposabb teáskanál Édes Anna,
1 teáskanálnyi sűrített paradicsom,
2 teáskanál pirospaprika,
1/2 dl vörös- vagy fehérbor vagy rozé (bármelyik jó bele),
és ízfokozóként én egy csipet cukrot is tettem hozzá a végén,
mert a bor viszonylag savanykás volt, így lett kerek a pörkölt íze.
A húst alaposan átmostam többször váltott vízben, majd lehártyáztam, letisztítottam ahol szükséges volt és kockákra vágtam. A zsiradékon az apróra kockázott vöröshagymát és az apróra vágott fokhagymát is kevés sóval üvegesre dinszteltem, majd hozzáadtam a húst, nagy lángon sütöttem fehéredésig kevergetve, aztán aláöntöttem a tejet. Nagy lángon rotyogtattam, míg az összes tejet elfőtte, s aztán beletettem a fűszereket is (szegfűbors, köménymag, babérlevél, fahéj, bors), valamint pirospaprikáztam, édes annát és kevés sűrített paradicsomot is adtam hozzá. Borral nyakon öntöttem, és pár percig erős tűzön főztem, hogy a bor alkohol íze eltűnjön, majd kevés vizet is hozzáöntöttem. Sóztam és kis lángon fedő alatt főztem. Még pároltam egy keveset és készen is volt. Végül kevés cukorral egyenlítettem az ízén.
Ha idősebb vadat kapunk, és sokáig kell párolni, időnként egy nagyon kevés vízzel lazíthatunk a szaftján, vagy még egy kevés vörösborral. 
Jó ropogós dödöllével tálaltam.

A tej azért jó bele, mert elveszi a vadhús nagy vad jellegét, ráadásul sokkal omlósabb és szaftosabb lesz a hús tőle, nem lesz száraz. Szerintem kell bele, sokkal sokkal jobb lesz így a pörkölt.

2011. május 21., szombat

"Öntött" fejessaláta

 .

Véget ért a bujdosás és a galibák.
Ki se bírta volna más, csak mi, fababák.
Nem hal bele semmibe, aki úgysem él.
Jó, hogy mink babák vagyunk, szívünk bodzabél.

                                                                                                                          (Weöres Sándor)





Ma délelőtt bodzavirágot mentünk becserkészni. Meg vadszőlőlevelet dolmades-hez. Ázik is az első adag szörpnek való, holnap pedig végre az idei nyáridény első dolmadesét is elkészíthetem - egyszerűen rajongok érte. A sima kis rizses, citromos, olívaolajas változat mindent visz nálam. Latsia kérdezte éppen blogszülinapi bejegyzése kapcsán, mi a kedvenc ételünk. A gyümölcsfagyik jutottak eszembe, mert bár nem igazán vagyok édesszájú, a jó gyümölcsfagyit az év bármely napján és időpontjában szívesen megeszem. De most a szőlőlevélről mindjárt eszembe is jutott, hogy bizony ez az első 5-ben benne van nálam. Meg a jó, emberesen csípős lecsó is.
De sokat beszélek... mivel későn értünk haza, gyors ebédet kellett kitalálnom. Volt két szép sűrű, nagy salátafej a hűtőben. Szalonna meg mindig van itthon. Kérdés sem volt, hogy a Zsanuáriánál látott öntött fejes saláta lesz ebédre. Ha jól rémlik, cirka 10 perc alatt készen volt. Nem csalódtam. Eszméletlenül jó! :)

Hozzávalók 2 főre:

2 nagy, tömör közepű saláta,
10 dkg szalonna,
2 evpkanál olívaolaj,
só, frissen őrölt bors,
kb. 1 mokkáskanál méz,
lehelletnyi ecet (alma- balzsam- vagy borecet vagy verjus),
plussz az enyémbe került pár darab szilvafaalja gomba is.


A salátákról leszedjük a lelógó nagy leveleket, majd negyedeljük úgy, hogy a torzsájuknál egyben maradjanak. Alaposan bő folyó vízben megmossuk őket. Olívaolajon megsütjük ropogósra a szalonnadarabkákat. Szűrőkanállal kivesszük a zsírjából, majd a gombát is sóval, borssal, a vékony szeletekre vágott fokhagymával együtt szintén lepirítjuk. Majd mézet és ecetet locsolunk rá (csak keveset mindkettőből), elkeverjük és beletesszük a salátanegyedeket. Nagy lángon összerottyantjuk, megvárjuk míg kissé levet engednek, összeesnek, végül visszaszórjuk rá a szalonnapörcöket is. Pirítóssal tálaljuk.


 


Kitűnő forrón is, langyosan is, kihűlve is. Bár arra esélye sem volt. :)

2011. május 19., csütörtök

Tavaszi köles tabulé



Biztosan sokan ismeritek a híres arab tabuleh-t, ami nem más mint egy sokzöldfűszeres bulgursaláta. Az eredeti tabuléban bulgur az alap, és ebbe kevernek sok-sok petrezselyemzöldet, újhagymaszárat, mentaleveleket, paradicsomkockákat. Nyakon öntik olívaolajjal, citromlével, sóval fűszerezik.
Elkészítettem a zalai változatát, és mondhatom: nem tudtam abbahagyni a kóstolgatást... Fergetegesen jó, azt mondom, rá lehet szokni. Függőséget okozhat. :)

Hozzávalók 4 főre:

15 dkg köles,
2 nagyon nagy csokor petrezselyemzöld,
1 kisebb csokor kapor,
1 csokor újhagymának a zöld szára,
1 csomag retek,
só,
kb. 2 cl tökmagolaj,
lehelletnyi alma- vagy borecet.


A kölest szűrőben csap alatt átmostam, majd nagyon bő forrásban lévő vízbe tettem főni cirka 10 percre. Hamar megpuhul. Leszűrtem és hideg vízzel át is öblítettem egy szűrőben, hogy kihűljön, aztán jól lecsöpögtettem. Egy nagy tálba apróra vágtam a petrezselymet, kaprot, újhagymaszárakat. A retket negyedeltem és kis vékony szeletkékre vágtam. Mindehhez hozzátettem a kölest is, sóztam, tökmagolajat és kevés almaecetet öntöttem hozzá. Villával alaposan összekevertem.
Tényleg isteni. A "tudtam-tudtam-csak-nem-sejtettem", hogy ennyire jó kategória szerintem.


Retek már csak elvétve van (én még találtam a hűtőben pár kósza darabot), de anélkül is tökéletes. Medvehagyma szezonban újhagyma helyett készítsük medvehagymával, retekkel. Nyáron természetesen paradicsomkockákkal készítsük.

2011. május 18., szerda

Epres piskótatekercs

.

Ha két ember szereti egymást, az mindennél fontosabb, az csoda és a legtermészetesebb dolog ezen a világon. Ezt éreztem ma, amikor egyszer csak virágzó bokorrá változott az éjszaka, és eperillatú volt a szél, és rájöttem, hogy szerelem nélkül legföljebb szabadságos halottak lehetünk csupán, néhány adat, meg egy véletlen név, és semmi több, akár meghalhatunk.

(E. M. Remarque: A diadalív árnyékában)





Már ezer éve készültem piskótatekercset sütni, de valahogy mindig elmaradt. Aztán nemrég megláttam Paprika & Paprika blogján ezt az álomszép darabot. Úgyhogy most az idei eperszezonban nem marad el az epres piskótatekercs. Isteni. Annyiban változtattam csak, hogy megkentem nagyon vékonyan a piskótalapot a még maradék tavaly előtti eperlekvárommal is. A piskótatekercsben az a jó, hogy nagyon egyszerű, gyorsan elkészül és nagyon finom. :)


Hozzávalók a piskótához:

3 db tojás,
12 dkg liszt,
12 dkg kristálycukor,
1 evőkanál víz.
A töltelékhez:
25 dkg eper,
2,5 dl tejszín,
1 csapott evőkanál porcukor,
eperlekvár.
Ha van: friss menta vagy
citromfű levelek.
A tetejére:
porcukor, eper.

A tojásokat felvertem a cukorral és a vízzel teljes habosodásig, fehéredésig. Jó 5 perc kell neki robotgéppel. Aztán finoman lapáttal hozzáforgattam a lisztet és egy 23-szor 35-ös tepsibe öntöttem a masszát, amit előtte sütőpapírral kibéleltem. Előmelegített 180-200 fokos sütőben sütöttem szép világosra. Körülbelül 10-12 percig sült. Nagyon szép laza, habos lett a tészta, ez aannak köszönhető, hogy jól felvertem  tojásokat.
Még melegen leszedtem róla a papírt, és egy konyharuha segítségével feltekertem a tésztát. Könnyebb, ha a széleit szép vékonyan levágjuk, mert ott keményebb.




Míg hűlt, felvertem a tejszínt 1 csapott evőkanál porcukorral habbá, az epret megtisztítottam és nagyobb darabokra vágtam, jól lecsöpögtettem és a habhoz kevertem. Mikor kihűlt a piskóta, megkentem nagyon vékonyan eperlekvárral, majd elsimítottam rajta a tölteléket és feltekertem. Nekem kinyomiszkolódott némi tejszínhab, azt a tetejére kentem. Porcukorral megszórtam, eperszemekkel díszítettem.
Ha lett volna itthon menta vagy citromfű, azt is tettem volna bele. Nagyon apróra vágva belekevertem volna a tejszínhabba, ugyanis mind a menta, mind a citromfű fergetegesen jól illik az eperhez.





Ha valakinek nincs kedve tekercselgetni, egyszerűen csak kenje meg a lapot lekvárral, halmozzon rá jó sok 20%-os tejföllel finoman összekevert, jól felvert, kissé cukrozott tejszínhabot (ez esetben lehet 3 dl tejszínt felverni és 2 dl tejföllel - vagy sűrű görög joghurttal - elkeverni és nem árt egy kevés zselatint sem hozzáadni, már a tejfölös változathoz gondolom), és rakja meg a tetejét jó bőven eperrel, díszítse citromfűlevélkékkel. Kockákra vágva tálalható.
Ó, igen. Lehet valami finom alkoholos itallal is keverni vagy a lekvárt, vagy a krémet.