Átvezetett a tetőn egy kis toronyig, igazából egy kis
minaretig, és egy újabb szűk lépcsősorra mutatott, ami a torony legtetejébe
vezetett, és azt mondta: – Én most magadra hagylak. Menj fel a toronyba. Addig
ne gyere le, amíg be nem fejezted.
– Micsodát? – kérdeztem
A férfi csak mosolygott, kezembe nyomott egy zseblámpát,
hogy „egészben le tudjak jutni, amikor végeztem”, meg egy összehajtogatott
papírlapot, és elment.
Felmásztam a torony tetejére. Az asram legmagasabb pontján
álltam, ahonnan teljes egészében rálátni az indiai folyóvölgyre. Hegyek és
megművelt földek sora húzódott végig, ameddig csak a szem ellátott. Gyanítottam, hogy a diákok nem jöhetnek fel ide, de olyan csodálatos érzés volt
a tilosban járni. Lehet, hogy a Guru innen bámulja a naplementét. És a nap
éppen lemenőben volt. Meleg szellő fújdogált. Kihajtogattam a papírlapot, amit
a költő barátom nyomott a kezembe.
Ez állt rajta nyomtatva:
HOGYAN VÁLJ SZABADDÁ. INSTRUKCIÓK:
Az élet metaforái Isten instrukciói.
Felmásztál a tetőre és még annál is magasabbra. Semmi sem
áll közted és a végtelen között. Most pedig engedd el.
A nap a végéhez közeledik. Itt az ideje, hogy valami, ami
csodálatos volt, átváltozzon valami mássá, ami szintén csodálatos. Engedd el.
A megoldás iránti óhajod imádság. Az, hogy itt vagy, Isten
válasza a könyörgésedre. Engedd el, és figyeld, ahogy feljönnek a csillagok –
fenn az égen, és bent, önmagádban.
Teljes szívedből kérj kegyelmet, és engedd el.
Teljes szívedből bocsáss meg neki, BOCSÁSS MEG ÖNMAGADNAK,
és engedd el.
Célod az legyen, hogy megszabadulj a felesleges
szenvedéstől. Engedd el.
Figyeld, ahogy a nappal forrósága helyet ad az éjszaka
hűvösének. Engedd el.
Amikor a párkapcsolat karmája bevégeztetett, csak a szeretet
marad. Biztonságban vagy. Engedd el.
Amikor a múlt végre elszakad tőled, engedd, hadd menjen.
Aztán mássz le a toronyból, és kezdd el élni az életed hátralevő részét.
Méghozzá boldogan.
Az első néhány percben nem bírtam abbahagyni a nevetést. A
mangófák esernyője felett beláttam az egész völgyet, a hajam zászlóként
csapkodott a szélben. Néztem, ahogy lemegy a nap, aztán a hátamra feküdtem, és
figyeltem, ahogy előbújnak a csillagok. Valahányszor egy újabb csillag bukkant
elő a sötétedő égbolton, elmormoltam egy rövid szanszkrit imát, és olyan volt,
mintha én magam hívnám elő a csillagokat, de aztán olyan gyors ütemben kezdtek
feltünedezni, hogy nem bírtam lépést tartani velük. Hamarosan az egész égbolt a
csillagok fényjátékává vált. Az egyetlen dolog, ami köztem és a Mindenható
között állt… nos, nem állt köztünk semmi.
(Elisabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek)
Egy újabb roppant egyszerű nemrecept. :) Retekzalziki. Hát mennyiségeket most tényleg ne várjatok. Étvágyszerint, retegnagyság szerint, stb... de én egy csokor normál méretű retekből készítettem és a házi pászkámmal éppenpont jól is laktam vele ebédre.
Ha előételnek készül, kevesebb is elég belőle.
A recept csak ennyi: lereszeltem a retket a nagyobb lyukú reszelőn, ahogy a zalzikinél szokás az uborkát is. Ha igazi zazikit akartok belőle, akkor sózzátok be enyhén a retket, hagyjátok 2-3 percig állni. Aztán ki lehet nyomkodni és így nem áztatja hígra a sűrű görög joghurtot, mert az kell hozzá. De még lehet úgy is sűríteni, hogy a sűrű görög joghurtot keveritek mascarponéval. (Az enyém nagyon híg, mert csak normále joghurttal kevertem, nem volt időm kicsöpögtetni.)
A kinyomkodott retket el kell keverni a sűrű joghurttal, kevés fokhagymát adni hozzá reszelve - én medvehagymát tettem bele mert szezonja van - lehet kissé sózni ha szükséges, pár csepp citromlét is hozzákeverni, tálalni, a tetejét olívaolajjal vagy tökmagolajjal bőségesen meglocsolni és már készen is van.
Előételnek is jó, de itt a grillszezon - grillezett húsokhoz, halakhoz is kitűnő.
4 megjegyzés:
Finom, épp nézegettem a salátákat, olajos paprikákat és most láttam hasonlót a "no saltyn", meg állítólag a Stahlnál is szerepel, az újságában. Ha nincs sűrű joghurtom, akkor tejföllel szoktam kikavarni, tökéletesen jó hozzá:-))))
Én meg ma nem vettem mást a piacon, mint retket - már nagyon vártam, imádom. Aztán ez jutott eszembe belőle. :)
Igen, az is jó!
Juj, de fincsiséges!!
:)
Megjegyzés küldése