Megvolt az idei első sütőtöksütés. Hihetetlenül édes, zamatos darabot sikerült kifognom. De maradt belőle egy nagyon kevés, és sajnáltam kidobni. Készült vele egy egyszerű kis desszert az ebédünkhöz. Gluténmentes, de senki meg nem mondhatja, hogy az: puha, nem száraz, szerintem tökéletes lett. Én ánizzsal fűszereztem, mert nagyon szeretjük - nem is értem, ez a fűszer miért ment ki a divatból, pedig hihetetlenül finom - , de aki nem rajong érte, készítse mézeskalács fűszerkeverékkel. Én meg azért nem rajongok. :) (Ki nem állhatom, konkrétan...)
Hozzávalók egy őzgerincformányi sütihez:
2 közepes tojás
12 dkg sült sütőtök villával összetörve
10 dkg rizsliszt | kiváltható 12 dkg
2 dkg kukoricaliszt | sima liszttel
1 sütőpor
1 dl natúr joghurt vagy kultúra
12 dkg kristálycukor
1/2 csapott mokkáskanál só
10 dkg dió, mazsola, aszalt vörösáfonya vegyesen
1/2 mokkáskanál ánizsmag vagy 1 csapott teáskanál mézesfűszer
5 dkg olvasztott vaj
+
2 dkg vaj a forma kikenéséhez
kukoricaliszt a forma kilisztezéséhez
12 dkg porcukor és 1-2 evőkanál citromlé (vagy narancslé) a mázhoz
A sütőt begyújtottam olyan 170 fokra. A liszteket összekevertem egymással is, és sütőporral is. A tojásokat a cukorral és sóval jó alaposan felvertem kézi robotgéppel, majd hozzákevertem szintén a robottal a sütőtökpürét is, az olvasztott vajat is, és a joghurtot is. Végül spatulával belekevertem a mazsolát, diót, áfonyát, ánizst is, és a lisztkeveréket is. A kivajazott, lisztezett sütőformába öntöttem és 25 percig sütöttem.
A mikor kihűlt a süti, a porcukorhoz nagyon apránként adagolva a citromlét kikevertem olyan éppcsak cseppenős-csurgós sűrűségű krémmé, és rácsorgattam a sütemény tetejére.
(Persze siettem, a fotón még nincs megszilárdulva rajta a cukormáz, és a sütemény belseje is borzas, mert langyos kissé. Szebben lehet szelni, ha tökéletesen kihűl.)
Délutáni tea vagy kávé mellé is tökéletes, vagy este egy pohár hideg tejjel vacsorának is elmegy. De egy gazdag leves (gulyás, minestrone, székelykáposzta, savanyú répa, csülkös bableves, stb...) után is kínálható.
4 megjegyzés:
Guszta nagyon, nekem persze ánizs nélkül, mert én meg attól vagyok rosszul :-) Lehet, hogy kipróbálom csak kukoricaliszttel, mert van itthon :-)
Elmentettem a pavlováidat is, majd egyszer nekidurálom magam, azóta sem csináltam, hogy jól elszúrtam és nagyon ronda lett.:-)
Anikó, isteni finom. Sikerült eltalálnom a mennyiségeket, arányokat.
A pavlovánál nekem is nagyon kell vigyáznom, mert a legkisebb lángon is annyira süt a sütőm, hogy egy kanalat kellett az ajtajába tennem, hogy kicsit nyitva legyen, de így is fél óra múltán már barnulni kezdett, szóval nehezen csinálom én is ezzel az őskövület sütőmmel... a második a jó, a Raymond Blanc-féle, az nem lesz nyúlós, hanem isteni, elronthatatlan.
Azzal fogom elkészíteni, már a Raymond Blanc-féle recivel. Nekem tök új sütőm van, de nem a legjobb sajnos, elektromos, de ahhoz képest ami Tatán volt annak a közelébe nincs, sajnos. Mindegy, ezt ekll szeretni most már. A pavlova nekem egy fogas kérdés, de muszáj lesz lebirkóznom, mert az nem lehet, hogy betojjak valamitől és nem csinálom :-)
Szerintem elektromos sütővel biztos jót lehet sütni. Nem kell félni tőle, a pavlova is egy olyan étel, amit a kedves gasztroblogegr társadalom agyonmisztifikált. :))) Közben meg egy hótt egyszerű dolog, csak ki kell mérni a mennyiségeket és alaposan felverni a fehérjét, no és amilyen kis hőfokon csak lehet, azon sütni 30-50 percig. És ennyi. :)
Megjegyzés küldése