A harmónia nem más, mint jó úton haladni, olyan munkát végezni, ami leköt, ugyanakkor összeegyeztethető személyes értékrendünkkel is, ráadásul tehetségünk is van hozzá. Harmónia az, amikor együtt vagyunk a partnerünkkel, barátainkkal (vagy éppen egyedül), együtt vagyunk az állatokkal vagy a természettel, egy bizonyos városban élünk vagy vidéken és amikor az az érzésünk, hogy minden a helyén van. Harmónia az is, amikor egy nagy veszteség után nagy fájdalmat érzünk. A harmónia gátlásoktól mentes, öntudatlan spontaneitás, mint a kitörő nevetés és az előtörő könnyek. Harmóniát ott találunk, ahol a viselkedés és a hit összeér, ahol a belső archetipikus élet és a külső élet egymás kifejeződései, valamint amikor hűek vagyunk önmagunkhoz. És csak mi tudhatjuk és mondhatjuk, hogy "itt valóban otthon érzem magam" vagy "ez teljesen leköt", "ez örömmel tölt el", "szeretlek", "ez a boldogság".
Boldogságot és örömet akkor érzünk, ha tetteink összhangban vannak archetipikus mélységeinkkel, tehát hűek vagyunk önmagunkhoz. Ilyenkor azt érezzük, hogy amit csinálunk, akármennyire átlagos is, megszentelt. Ilyenkor érezzük meg, valami isteninek vagyunk a részesei, ami bennünk és mindenütt jelen van.
(Jean Shinoda Bolen: Bennünk élő istenek)
Nem vagyok egy nagy koktélivó fajta. De a Bloody Maryt forró nyárestéken nagyon szeretem. Csípőskésen, kicsit sósan, rengeteg jégkockával, zellerrel - isteni találmány. Tulajdonképpen a kedvenc koktélom. (Az egyik, mert kettő van.)
Az ital Pete Petiot-tól származik, aki a Harry's bárban dolgozott. Ma már e híres koktélnak több változata is ismert.
Az eredeti recept a Red Shnapper (Harry's New York Bar, Paris, 1921)
3 öntet Tabasco
6 öntet Worchester-szósz
só, bors
fél citrom leve
5 cl vodka
paradicsomlé
Középmagas pohárba, jégkockákra töltsük a hozzávalókat, majd paradicsomlével engedjük fel, s jól elkeverjük.
Napjaink receptjei:
1.
1 öntet citromlé
2-3 öntet Worchester-szósz
só, zellersó, paprika, frissen őrölt feketebors
4 cl vodka
8 cl paradicsomlé
2.
3 cl vodka,
12 cl paradicsomlé,
1 öntet Worchester-mártás,
1 öntet citromlé,
1 csepp Tabasco (vagy 1 szeletke chili),
só,
frissen őrölt bors.
Shakerben vagy keverőpohárban egyaránt készíthető. Zellerszárral, citrommal díszíthető.
Akkor lássuk a Bloody Mary storykat:
A fáklya fényét meglátta a király egyik hű szolgája, aki az erdő mellett lakott. Mary éppen ekkor különféle fűszereket szedett, amit varázsigék mormolása közben a tűzre szórt. Mivel a szolga nagyon vallásos volt, ezért Mary-t bepanaszolta a királynak. A király elfogatta Mary-t, és az eretnekség vádjával lefejeztette. Hogy elűzzék a gonosz szellemeket, azokat a fűszereket, amelyeket Mary a tűzre szórt, összekeverték Mary vérével, és megitták. Így született a Bloody Mary. Később persze paradicsomlével helyettesítették a vért, de a fűszereket meghagyták.
Az egyik legtöbb változatban ismert városi legenda Bloody Mary, azaz Véres Mária története. Mary hol egy szellemként, hol egy boszorkányként jelenik meg az elbeszélésekben. Egyvalami azonban mindegyik változatban közös: ha valaki a tükör előtt kimondja a nevét háromszor, annak megjelenik. Ezen kívül azonban a történet szinte minden pontja változó. Bloody Mary helyett használják még a Mary Worth, a Mary Worthington, Bloody Bones, Mary Whales, Mary Johnson, Mary Lou, Mary Jane, Black Agnes, Svarte Madame és a Hell Mary neveket is. Van olyan változata a legendának, amely előírja, hogy éjfélkor kell kimondani a szellem nevét, és arra is rengeteg verzió van, a legvéresebbtől a jövőbe látásig, hogy mi történik, ha megjelenik az arc a tükörben. Néhány elbeszélés szerint nem is Mary, hanem egyenesen a Sátán feje tűnik fel a fürdőszobában. Bloody Mary-ről leggyakrabban azt állítják, hogy egy gyerekgyilkos volt abban a városban, ahol a történetet épp elmesélik, de akad, aki azt feltételezi, hogy Véres Mária nem más, mint az angol királynő, I. Mária, aki mindenáron be akarta vezetni a katolicizmust Angliában. Bloody Mary a városi legendáját általában a gyerekek szokták afféle bátorságpróbaként játszani a szülinapi zsúrokon, ottalvós bulikon.
Az első Bloody Mary koktélt 1921-ben keverték. Eredeti neve
Red Snapper volt, mai nevét azonban I. Mária XVI. századi angol
uralkodónőről kaphatta, aki véres kegyetlenséggel próbálta
helyreállítani a katolicizmus uralmát az országban. Ténykedésének
köszönhetően kapta a Bloody Mary nevet, ami véres Máriát jelent.