2010. április 16., péntek

Aphrodité asztala - VKF 34. - Kiírás

.


"Édesanyám!
nem perdül a rokka, olyan

szakadós ma a szál! -
vágy nehezül rám;

mert a sudár, szép Aphrodité letepert!

szerető, szerető

kell ma nekem!"

(Szappho: Töredék, Radnóti fordítása)





Nohát... Kiválasztottam a témát: sok ötlet közül az egyetlen egyet. :)
Mivel a 34. VKF éppen május hónapra esik, s ez a hónap a szerelem és vágy ideje, ezért Aphrodité istennőt hívtam segítségül. Az Ő uralma alá tartozik az évnek e legszebbike - választásom így az afrodiziákumokra esett.
Aphorodité asztala - így hangzik a hivatalos cím. Olyan ételeket, italokat várok tőletek, amelyek vagy fűszerben, vagy alapanyagukban afrodiziákumot, vagyis vágykeltő összetevőt tartalmaznak.
S mivel Aphrodite istennő a kreativitás istennője is, ha épp megszáll benneteket az ihlet és vissza nem tartható íráskényszer tör rátok, verseket, kis novellákat is kanyaríthattok a pályaművek mellé.

Aphrodité istennő a szépség és szerelem istennője. S mint ilyen, képes az átváltoztatásra - varázserejű istennő. Mágikus hatalma képes az élettelen anyagot, élettelen-szoborszerűvé mumifikálódott emberi lényt élő, izzó lényeggé változtatni. Ihletet ad és szenvedélyt, az élet tüzét. Múzsa és szerető, lánglelket kölcsönző erő. Mindannyiunkban jelen van. Ha nem is állandóan, de időről-időre átlényegülünk hatalmának hatására.
Ő képviseli a szabadságot, az alkotóerőt, a sebezhetetlenséget, a választás erejét és a változtatásra hívó szót.
Mikor Ő ural bennünket képesek vagyunk a józan ész fölé emelkedni, túllépni hétköznapi életünk korlátain. Kapcsolataink, munkánk ilyenkor nem érdeken, hanem a szív szenvedélyének választásán alapulnak. Ilyenkor nem gondolunk a jövőre, hanem megéljük a pillanat varázsát. Minden mélységével, vágyával és szenvedélyével együtt. Aranyként izzunk, különlegesnek, szépségesnek érezzük magunkat is, és mindenkit, akit az Istennő magnetikus vonzása köreinkbe csábított. Eltűnik a földi nő, s megszületik bennünk az Istennő - Aphrodité. A ragyogó, a szépséges, a vonzó, az alkotó.
Aphrodité ideje a termékenység időszaka, életünk legszebb és legőrültebb pillanatainak drága kincse.
Ő ural bennünket, mikor valamit mélységesen megismerünk - mikor behatolunk a dolgok leglényegébe - mint egy szerelmeskedés során. Olyan közelséget, szavak nélküli tudást ad, amit sosem felejtünk, mert amellett hogy extatikus élményt nyújt, szó szerint átalakítja egész lényünket, s a másik lényét is. Legyen az egy ember, egy eszme vagy egy művészi alkotás.
Az Istennő épp ezért a kapcsolataink ura is. A kommunikációé, ami kitágít, behatol, elegyít, új életet fakaszt. Aphrodité a virágzás maga, az élet csúcsponton való megnyilvánulásának gyönyörű tánca.
Aphrodité az álmok hordozója is, lévén múzsa természtű. Sokszor szeretnénk változtatni, sokszor szeretnénk átlépni saját határainkat és korlátainkat... És mégis... sokszor saját erőnk, saját álmaink kevésnek bizonyulnak. A másik válhat ilyenkor az álmaink hordozójává - hiszen a szeretet, a szerelem szemével tekint ránk, s mi ettől erősnek, gyönyörűnek és legyőzhetetlennek érezzük magunkat. Aphrodité hatalma testesül meg ilyenkor - akkor, mikor van legalább egy ember, aki a szeretet bátorító és inspiráló szemével néz ránk. Csodának lát minket, szépségesnek és különlegesnek. Varázslat ez bizony, nagynagy mágia - ez az alkímia.
Talán e pályaművekben megmutathatjátok nekünk a Másik Feleteket is - akit nem látunk, mégis ott van a háttérben, kitartásával, támogatásával és szeretetével. Becsüljük meg! Kicsit mutassuk meg Őt is. A Férfit! (Nem kötelező, hiszen az Istennő szabad!... de....... szerelemes!:) )
Aprhrodité szemével látni egy csoda. Mert a leghétköznapibb dolgokat is, amik mellett máskor észrevétlenül elmegyünk, gyönyörűnek, megismételhetetlennek és ragyogónak látunk. Egy kis virág szépsége, egy felhő alakja, egy fűszer illata, egy gyümölcs alakja és színe mind-mind isteni minőséget, szentséges szépséget hordoz.

A főzés, a gasztroblogírás az Istennő alá tartozik. Elképzelhetetlen az Ő hatalma nélkül: szenvedély, széplátás kell hozzá. Minden alkotómunka ehhez az egyszerre félelmetes, egyszerre lenyűgöző istennőhöz rendelt.
Hiszen hogy is lennénk képesek egy egyszerű zöldségről vagy gyümölcsről ódákat zengeni Aphrodité nélkül?! Ó, sehogy. A májusi bodza vagy akácillattól bódulatba esni míly csodás - az istennő érzékenysége jelenik meg bennünk ilyenkor.
Eggyéválást élünk meg a Földanyával, a Természettel, minden lénnyel. A Nagy Egyesülés - ez az evés. A főzés öröme pedig Aphrodité kreatív termékenyítő erejét hordozza.
Nem ragozom tovább... Legyetek szerelmesek! Legyetek szépek, érzékenyek, alkotók! Azok vagytok így is, tudom! Csak... fokozzátok! :)

Aphrodité legyen Veletek! :)

(duende)



És a hivatalos rész.

A Vigyázz, Kész, Főzz!!! nem verseny. Hanem a kreativitás öröme. Bárki pályázhat, nem csak gasztoblogírók, hanem "amatőrök" is, akik lelkesek és szeretnének részt venni a játékban. Nincsenek vesztesek, csak győztesek. Hiszen összefoglalva egy helyen, sok jó receptet megtalálhattok.
Akik nem pályázhatnak: hivatalos, hivatásos személyek.
A pályaműveket a szellemafazekban@gmail.com e-mail címre kérném május 16.- ára (vasárnap) legkésőbbre. Egy-két napos csúszás belefér még.

2010. április 15., csütörtök

VKF staféta

.

Limarától - nagy köszönettel - megkaptam a VKF stafétabotját. Örömmel vettem részt a kiírásán, mert a gabonafélék nekem is a szívem csücskei. Bár Limarát messze meg sem közelítem ha finom kenyerekről, péksüteményekről van szó! :)

Eddig fantasztikus témák és pályaművek születtek, igyekszem én is valami érdekeset és inspirálót kitalálni. Ötleteim már vannak, de még nem választottam és még gondolkodni szeretnék egy kicsit rajta. Ma este, éjszaka lesz rá módom és lehetőségem. Holnap jövök az új témával reményeim szerint.

Lehet hogy megint kalapból kell húznom?! :) Már ezer ötlet jár a fejemben... :)

2010. április 14., szerda

Kreol csirkecombok

.

Minden macskatulajdonos tudja, hogy az önző kis bestiák elképesztően hálátlanok tudnak lenni.


Vannak napok, amikor dorombolnak, dörgölőznek, hízelegnek és minden elképzelhető módon udvarolnak kenyéradó gazdájuknak, más napokon viszont következetesen keresztülnéznek gazdájukon, hacsak nincs a kezében konzervnyitó.

Ha ön érzelmileg kiegyensúlyozatlan típus, és könnyekre fakad valahányszor a kis szörnyeteg oda se bagózik önre, térjen át a házilag elkészíthető macskabarát illatszerek használatára. A szükséges hozzávalókat megtalálja a kamrában és a konyhaszekrényben.

Ajánlat: szardellás arcszesz, tonhalas kölni, pisztrángos parfüm, füstölt makrélás tusfürdő.


(Martin Baxendale: A macska működése - Túlélési kalauz gyakorló gazdiknak)




Ma bútorpakolás, falfúrás, rendrakás - egyenlőre rendetlenségfokozás - és egyéb szépségek voltak soron. Valami "könnyen-gyorsan" ételben gondolkodtam, amit csak be kell tenni a sütőbe. Körülnéztem a spájzban, a gyümölcsöskosarakban, és ezt a kókuszos csirkét kreáltam.

Hozzávalók 4 főre:
4 egész csirkecomb,
1/2 doboz kókusztej,
2 evőkanál kókuszreszelék,
2 banán,
2 evőkanál mazsola,
3 teáskanál barna nádcukor,
1 citrom leve és reszelt héja,
só,
2-3 dkg vaj,
1/2 mokkáskanál őrölt fahéj,
5-6 szem szegfűszeg.




A csirkecombokat alaposan megtisztítottam, megmostam, majd alul - a nem bőrős oldalán - bevágtam kissé a csontok mellett. Így sóztam be a combokat, a bevágásokba is a csontokig juttatva a sóból. Egy jénaiban egymás mellé sorakoztattam őket.
A vajat egy kislábosban felolvasztottam és elkevertem a barnacukorral, a kókusztejjel és reszelékkel, a mazsolával, a citrom levével és héjával és pici sóval. Ezt a keveréket ráöntöttem a húsra és végül a két banánt is rákarikáztam. Alufóliával lefedve hideg sütőbe tettem, és lefedve egy órát sütöttem nagy lángon. Majd a fóliát levéve kicsit mérsékeltebb tűznél megpirítottam. Egyszerű párolt rizzsel tálaltam.

2010. április 13., kedd

Reteksaláta avocadoval

.

Nyereség és veszteség, helyes és helytelen:
végül fel kell számolni az ilyen gondolatokat.

Ha a szem sohasem alszik,
akkor magától megszűnik minden álom.
Ha az elme nem tesz különbséget,
akkor a tízezer dolog úgy van, ahogy,
egyetlen lényeggel.

Megérteni ennek az Egy-lényegnek a rejtélyét
nem más,
mint megszabadulni minden bonyolultságtól.

Amikor minden dologra egyformán tekintünk,
elérjük az időtlen Ön-lényeget.

(Seng-ts’an)





A tavasz első idényzöldségeinek megjelenésétől egészen késő őszig a különféle saláták nálam nagy előszeretettel fordulnak elő az étkezőasztalon.
Főleg nyáron, nagy melegben, leves helyett szoktam készíteni bevezető fogásként. Vagy főfogásként hússzeletekkel vagy egyszerűen csak krumplival vagy pirítóssal esszük.
Szerencsére én tényleg szeretem a salátákat - ahogy egyszer anyukám elszólta magát. Fogyózni akart és én a saláták előnyeit ecseteltem neki és rajongással beszéltem finom ízükről és fogyasztó, közérzetjavító hatásukról. Na ekkor kiáltott fel az én anyukám, hogy de te tényleg szereted a zöldségeket! :)
No és a színek! A salátákban a látványt is nagyon szeretem, igazi művészi kompozíciók tudnak lenni. A szemnek is tápláló, látványos színkavalkádok a tányéron.

Ez az egyszerű kis saláta volt a mai ebédem rántott sajttal.
Az avocado szerintem remekül illik a retekhez, pont ellentétei egymásnak: az egyik lágy és krémes és semleges ízű, a másik ressenős-roppanós, erőteljes ízzel.

A recept csak ennyi: retket szeltem kis gerezdekbe, újhagymát zöldjével együtt karikákra, avocadot kis kockákra. Egy tálban összekevertem finoman őket, majd sóztam kissé, olívaolajat, kevés tömagolajat és nagyon kevés zöld citrom levét csepegtettem a zöldségekre. Tálaláskor tökmaggal és kevés csírával díszítettem. Azonnal fogyasztandó.



A retket egyébként különösen szeretem. Ilyenkor szezonjában napi 2-3 csokorral is megeszek, amíg csak lehet kapni. Sokszor csak magában is elrágcsálom.
Nagyon egészséges zöldség, valójában gyógynövénynek mondható.

Ezt írja róla a házipatika.com:

Fekete, vörös, bíborszínű variációja, valamint fehér hosszúkás változata, a jégcsapretek, földrészünk egyik legkedveltebb zöldsége és értékes gyógynövénye. Tápértéke jelentős C-vitamin-tartalmában rejlik.
Egyes történeti források szerint a retek már a piramisokat építő egyiptomi rabszolgák mindennapi tápláléka volt. A középkori orvosok szerint a retket a férfias és harcias Mars növényének tartották, amely serkentőleg hat a nemi vágyra is. A pogány időkben a germán törzsek kora tavasszal ünnepelték Thor istent, ezért feltételezik, hogy a kereszténység előtt a retek Thor isten szent növénye volt. Érdekes, hogy az ógermán mitológia szerint ez az istenség hirtelen haragú, ugyanakkor nagyon termékeny volt.

Vitaminforrás

A retek ófelnémet eredetű neve "radih", Európában Bajorföldön termesztenek belőle a legtöbbet. A vékonyra szeletelt, sózott zöldség évszázadokon át a bajorok mindennapos téli eledele volt, amely a szűkös és mostoha évszakban segített megőrizni az emberek egészségét.
Mivel a retekben igen sok C-vitamin van, ezért védhette meg fogyasztóit a valaha oly rettegett téli betegségtől, a skorbuttól. Ezenkívül jelentős A- és B-vitamint, káliumot, foszfort és sok más nyomelemet is tartalmaz. Mustárolaj-glikozidjai antibakteriális és gombaölő hatásúak, így kiválóan alkalmas a megfázás és cseppfertőzések megelőzésére. Ha valaki túl gyakran emelgette a söröskorsót, a retek támogatta a máj méregtelenítő munkáját, hiszen serkenti a májfunkciókat, de legfőképp az epekiválasztást.

Szeplő ellen is jó

Számos alakját és fajtáját ismerjük, a kertészek megkülönböztetik a hónapos, a nyári és az őszi-téli retket. Magas C-vitamin-tartalma (100 grammban 20-50 mg van) erősíti az ellenálló képességet, valamint a bőr, a csontozat, a fogak és a fogíny egészségében is szerepet játszik. Az ásványi agyag összetétele rendkívül előnyös a szervezetnek, mivel káliumban gazdag és nátriumban szegény. A kálium-nátrium arány fontos a keringési betegségek kialakulásában. A magas vérnyomás egyik oka e két ásványi anyag arányának megváltozása (a káliumé csökken, a nátriumé megnő). A retek káliumtartalma - ha nem sózzuk meg nagyon - biztosítja a megfelelő arány helyreállítását.
Fogyókúráknál is előnyös, mivel magas a rost- és alacsony az energiatartalma (100 grammban csak 15 kcal).
A népi orvoslás a retket ajánlja reuma, ízületi gyulladások és köszvény esetére, valamint a tavasszal kialakult virágpor-allergiák tüneteire. Egy régi mondás a retek fogyasztását így ajánlja: "reggel méreg, délben étek, este orvosság".