Karácsonyi borhabtorta

Amíg nem érzed ezt, olyan vagy a földön, mint egy idegen - nem érzed, mi köt a rajtad kívüli világhoz. Apró-cseprő bajokkal vacakolsz: itt fáj, ott fáj. Jelentéktelen dolgokkal bíbelődsz: ki mit, miért tesz. Életedet nem érintő dolgokat életed számára lényegesnek ítélsz. De amikor megérzed, minden megváltozik. A világ, ami eddig idegen volt, olyan, mintha minden szegletében téged várna. Ahol otthontalanul lődörögtél, most otthonként nyújtja utánad karjait. Része vagy a világnak, most érzed, megfoghatatlan erővel. Ez a világ te is vagy. Nem különbözik számodra immár a kicsi lény, ami te vagy, és a mindenség. Eggyé váltál azzal, amiből – eddig úgy hitted – kiszakadtál.
A szerelem kiemel az anyag fogságából, és testedet is a lélek magasába emeli. Könnyű vagy, mint a szellemek, akik a világ működését őrzik.
 

(Marion Clever: Az eszkimó asszonyok bölcsessége)

Ezt a tortát már tavaly karácsony előtt fel akartam tenni a blogra, mert valami eszméletlen finom. És igazán illik egy ünnepi asztalra. A muskotályos bor átlényegül benne valami nagyon finomra hangolt, behatárolhatatlan ízzé és lágy krémként olvad el a szájban, arra kényszerítve az embert hogy újra és újra megízlelje ezt a finoman titokzatos élményt. Sógornőm készítette anno a Planétásból és mindenkinek nagyon ízlett.

Én most a kicsi formában készítettem, de az eredeti mennyiségeket adom meg, mert ha társaság elé kerül, kábé 20 perc múlva a tortát eltűntnek nyilváníthatjátok. Wanted: dead or alive... :)

Hozzávalók a közepes méretű tortaformához:

A piskótához:
3 tojás,
6 dkg kristálycukor,
6 dkg liszt,
1 evőkanál olaj.
A borhabhoz:
4 tojássárgája,
5 dkg liszt,
4 dl muskotályos, édes fehérbor,
20 dkg kristálycukor,
1 darab fahéj,
8-10 szem szegfűszeg,
(szerintem zöld kardamommag is illene bele),
1 púpos evőkanál zselatin (Horváth Rozis),
1 dl víz,
6 dl tejszín.
A díszítéshez:
vagy egy kis krém, vagy porcukor,
vagy durvára tört dió vagy mandula
vagy pisztácia.

A sütőt előmelegítjük, a tojásokat kettéválasztjuk, a formát kiolajozzuk és lisztezzük. A sárgájákat a cukorral habosra, világosra keverjük, a fehérjét kemény habbá verjük. A fehérjéhez hozzákeverjük finoman a sárga krémet, majd ehhez a lisztet szintén finoman. Formábe tesszük és háromnegyedes lángon kb. 10-12 percig sütjük.
Míg hűl a tészta elkészítjük a borhabkrémet. A tojássárgákat a liszttel és kevés borral simára keverjük, közben a bort felforraljuk a fűszerekkel és a cukorral. Az eredeti recept fahéjat és szegfűszeget ír, de legközelebb zöld kardamommaggal és fahéjjal fogom csinálni - biztos vagyok benne, hogy remekül illik a muskotályos ízhez. Tehát a bort felforraljuk, majd átszűrve így forrón, folyamatos keverés közben a tojássárgákhoz adjuk. Föltesszük a tűzre és állandó keverés mellett besűrítjük. Amint jó sűrű, kapjuk is le gyorsan és tegyük hidegvízfürdőbe. Közben a zselatint feloldjuk hideg vízben, majd felforraljuk. Hagyjuk langyosra hűlni, míg a tejszínből kemény habot verünk. A langyos zselatint a tojássárgájás krémhez keverjük, majd a teljesen kihűlt krémet óvatosan elkeverjük a felvert tejszínnel.
A piskótát két lapba vágjuk, és ami a teteje volt, azt tesszük alulra. Ráhalmozzuk a krémet (a díszítéshez kicsit hagyhatunk, de nem muszáj), majd rátesszük a másik lapot, aljával fölfelé, így a legsimább felület kerül legfölülre. Díszítjük vagy a félretett krémmel, vagy egyszerűen csak megszórjuk porcukorral, vagy darált diós porcukorral. Én most pisztáciával díszítettem.
Pár órára hűtőbe tesszük. Érdemes előző este elkészíteni, úgy másnapra tökéletes lesz.
A maradék tojásfehérjéből pedig készíthetünk diós csókot, vagy habcsókot, vagy Pavlova tortát vagy... püspökkenyeret. (Kénytelen leszek a héten még sütni, mert a püspökkenyér is hiányzik a repertoárból még.)

Igazán illik az időjáráshoz is: habos-havas könnyed gyönyörűség...
Mert gyönyörű ma a világ... nem győzöm csodálni. Tiszta fehérség, pihepuha csillogó paplan mindenen. Valahogy a hó magával hozza a csöndet is.

Valahogy ha hó van, mikor esik, csönd borul a világra... Szerelem.

Szalontüdő (savanyú tüdő, pájsli)

Semmilyen munka nem jelentéktelen. Ha az a munka az emberiséget segíti, akkor méltóságteljes és fontos, csak úgy szabad hozzáfognunk, hogy minél jobban végezzük. Akinek az utcaseprés a feladata, söpörjön úgy, ahogy Michelangelo festett, Beethoven komponált vagy Shakespeare szonettet írt. Olyan szépen söpörje az utcát, hogy a mennyei seregek mind így dicsérjék: „Íme, a nagy utcaseprő, ki jól végezte feladatát!” 

(J. Canfield - M.V. Hansen: Erőleves a léleknek)

 

Nos, ez is egy nagyon megosztó étel. Van aki rajong érte, van aki utálja - középút nem nagyon létezik, ha szalontüdőről - más néven pájsliról - van szó. Nálunk anyu szokott készíteni, mert Ő nagyon szerette. Az apu már kevésbé, csak a szaftját. A tüdőt és szívet nem ette meg belőle. Ezért anyu mindig úgy főzte, hogy hús is került bele. Én sem vagyok oda a tüdőért, a szívet még csak-csak megeszem, és én is valójában a mártásért és a zsömlegombócért szeretem. Úgyhogy maradtam a családi hagyománynál és az én változatomba is került hús.

Amiért még szerintem kevesen készítik, az az időigényessége és munkaigényessége. Nem egy instant kaja, az biztos!

Hozzávalók 6 főre:
a főzővízbe:
1 fél tüdő,
1 szív,
40 dkg lapocka,
5 db babérlevél,
1 közepes fej vöröshagyma,
2 csapott teáskanál só,
8-10 szem egészbors.
A mártásba:
5 evőkanál olaj vagy ennyinek megfelelő zsír,
4 evőkanál liszt,
1 csapott evőkanál kristálycukor,
1 csapott evőkanál mustár,
1 kisebb-közepes fej vöröshagyma,
1 nagy gerezd fokhagyma,
1 mokkáskanál 20%-os ecet,
1/4 citrom leve és héja,
lehelletnyi őrölt bors,
1 babérlevél,
2 dl tejföl,
1 kisüvegnyi kapribogyó.
A zsömlegombóchoz:
személyenként 12 dkg liszt,
személyenként 3/4 zsömle,
só, 25 dkg lisztenként 1 tojás,
kevés olaj a zsömlekockák megpirításához,
és aki szereti bele: 1 csokor petrezselyemzöld.

A belsőségeket és a húst alaposan megmostam, aztán feltettem főni az ízesített vízbe. Méghozzá úgy, hogy a tüdőre tettem 2 kistányért. Tehát akkora nagy fazékba tegyük főni, hogy elférjen benne a kistányér, mert a tüdő különben följön a víz felszínére. A húsdarabot is a tányér tetejére tettem. Fedő alatt hagytam főni kis lángon 2 órát. Nagyon puha lett, könnyű volt eltávolítani a tüdőből a hörgőket. Tehát ha megfőttek a húsok, kivesszük őket egy deszkára és a tüdőből kiszedegetjük a hörgőket. Én olyan szívet kaptam a hentesnél, hogy szét volt nyitva és ki volt tisztítva a nagy erektől, tehát a szívvel nem volt dolgom, csak szeletelni kellett. Tehát ha megvagyunk a tisztítással, akkor a húsokat vékony csíkokra szeleteljük és félretesszük. Elkészítjük a mártást. Az olajon megkaramellizáltam a cukrot, aztán félrehúztam a tűzről. hogy kissé lehűljön az olaj. Mikor már hűlt egy kicsit, belekevertem a lereszelt vörös- és fokhagymát és kissé megfuttattam visszatéve a tűzre az olajban. Végül a lisztet is belekevertem és rántást készítettem belőle. Apránként felengedtem a húsok főzővizével. Ha nem lenne szép sima, botmixerrel krémesítsük, én is így tettem. Ízesítettem a mártást mustárral, babérlevéllel, ecettel, a citrommal, borssal és kapribogyóval. Kóstolgassuk, mert ez is tipikusan egy olyan étel, hogy minden hozzávaló belekerülése után nem árt megízlelni, mert a jó mártás az ízesítőanyagok tökéletes harmóniájával érhető el. És az kóstolások nélkül nem megy.

Legvégül hőkiegyenlítéssel a tejfölt is hozzáadtam és hagytam felforrni. Körülbelül 10-15 percig hagytam főni, hogy az ízek összeálljanak tökéletesen. Ekkor beletettem a mártásba a húsdarabokat és még egyszer hagytam felforrni. A kapribogyó el is hagyható de én imádom, és ebben az ételben is nagyon jó szerintem.

A zsömlegombóc leírását lásd ITT.

A zsömlegombócot készítsük el az alatt az idő alatt, míg a húsok főnek.

Ecetes céklasaláta

.

Kislány: Bab' Azíz, nem mész a gyűlésre?

Bab' Azíz: De, angyalom, megyek.

Kislány: Egyedül mész?

Bab' Azíz: Majd csak megtalálom az utat.

Kislány: De eltévedsz.

Bab' Azíz: Aki bízik, nem téved el, kicsi angyalom. Aki békében él, nem veszik el soha.

Kislány: De hol van a gyűlés?

Bab' Azíz: Nem tudom, angyalom.

Kislány: A többiek tudják?

Bab' Azíz: Nem, ők sem tudják.

Kislány: Hogyan lehet elmenni, ha nem tudják hol van a gyűlés?

Bab' Azíz: Elég menni, menni... Akiket meghívtak, megtalálják az utat."

(Bab' Azíz, a sivatag hercege)

Sok céklás étel szerepelt már a "fazekamban", de ez a hagyományos ecetes-tormás céklasaláta még nem. Pedig a tél jellegzetes savanyúsága - a káposztasaláta mellett.




Hozzávalók 4 főre:


1 kg hosszúkás cékla (nyersen),
1 darabka tormagyökér (vagy ecetes torma),
8 dl víz,
2 teáskanál só,
7 teáskanál kristálycukor,
5 teáskanál 20 %-os ecet.




A céklákat körömkefével alaposan megsikáljuk, majd folyó vízben szintén alaposan megmossuk. Föltesszük fedő alatt főni annyi vízben amennyi ellepi, körülbelül 50 percre. (Tehetjük sütőbe is, alufóliával lefedve, de akkor kicsit több idő kell neki.) Mikor elkészül, azonnal csap alá tesszük a lábost és hideg vizet engedünk rá. Hagyjuk pár percig, aztán a héját egyszerűen kézzel leszedjük róla. Könnyen elválik.
A céklát karikákra vágjuk, a tormát vagy reszeljük, vagy csak kisebb darabokba vágjuk. (Én jobban szeretem csak darabolva.) Salátalét készítünk a fentebb megadott mennyiségekkel vízből, ecetből, sóból és cukorból. A céklakarikákat és tormadarabokat beletesszük és hűvös helyen hagyjuk összeérni pár napig. Elég neki körülbelül 4-5 nap.
Ez a mennyiség egy 4-5 tagú családnak egy étkezéshez elegendő. Ha többet készítenénk, akkor azt célszerű nagy 5 literes savanyúságos üvegbe tenni, mert hűvös helyen több hétig is eláll - persze csak ha mindig teljesen tiszta evőeszközzel veszünk ki belőle. Tálaláskor frissen reszelt tormával díszíthetjük.
Ha nagyobb mennyiséget készítünk, akkor kevés tartósítószert (szalicilt vagy NaBenzoátot keverjünk a lébe) is adjunk hozzá, és akkor nagyon sokáig eláll.

Ezt a salátát ízesíthetjük másképp is, jól illenek hozzá szerintem fűszerként még: a fahéj, a szegfűbors, a borókabogyó, a kardamommag, a csillagánizs, a koriandermag, a mustármag, a köménymag, a római kömény, a citromos kakukkfű, az édesköménymag, a csilipaprika, a friss vagy szárított gyömbérgyökér, a lepkeszegmag, a kurkuma, a rózsabors, a friss vagy szárított menta és a vékonyan levágott narancshéj is, illetve a salátalébe is mehet szerintem narancslé is. Azt ajánlom, egyszerre csak 2-3 féle fűszert válasszunk ki, a túl sok fűszer elnyomná a cékla ízét. Alaplének a megadott salátalé tökéletes. A fűszerezés pedig már egyéni ízlésre szabott lehet. A cukrot helyettesíthetjük mézzel, vagy nyírfacukorral is.
Együnk sok céklát a télen, mert igazi vitaminbomba! :)

Capuccinio képviselőfánk

 .

Legyetek önmagatok fénye. A menedéket leljétek fel önmagatokban, idegen menedék nélkül.

(Buddha)

Igazából csak egy kis karácsonyi sütiajánló. A képviselőfánk, vagy a profeteroles szerintem kitűnő ötlet az ünnepekre. Mert a tésztája roppant egyszerű és jó előre elkészíthető. Betölteni pedig ráérünk az elfogyasztása előtt pár órával.
Ez most egy capuccinos változat, igazából csak ötletadónak szántam. Tölthetitek akármilyen kencével: citromossal, narancsossal, kókuszossal, epressel, málnással, stb... Nagyon szeretem az égetett tésztát, mert bármivel tölthető és nagyon könnyű, lájtos valami. Ha édes töltelékkel készül, akkor persze desszertté válik, de tölthetjük bármilyen sós kencével is és akkor az ünnepek egy fogása lehet előételként vagy éppen egy svédasztalt is gazdagíthatunk vele. Sós töltelékként túrókrémeket, majonézes salátákat is el tudok képzelni benne. De akár egy jó házimájkrém vagy tojáskrém is illene hozzá.

A krém pedig a lúdláb mintájára készült: 3 tojást jól kikevertem habosra 5 evőkanál porcukorral és 2 csapott evőkanál nescafeval, gőz fölött besűrítettem, majd lehűtöttem, 5 dkg habosra kevert vajat és fél kupaknyi rumot hozzákevertem, végül 25 dkg mascarpone került még a kávékrémbe. A kis fánkok aljába ez a krém került, a tetejébe pedig egyszerűen jó keményre fölvert tejszínhab. Én 4 dl tejszínt vertem habbá. A krém kb. 26-28 kis fánk töltéséhez elegendő, a profiteroles-nál megadott tészta viszont kicsit több. Ezért elég hozzá 2 dl víz, 10 dkg vaj, 2 dl liszt, só, 3 tojás. Így egyezni fognak a mennyiségek a krémmel.

A profiteroles-t egyébként lehet készíteni úgy is, hogy egy hígabb, lágyabb csokiöntettel öntjük nyakon, de akkor egy nagy sütőtálba kell egymás mellé sorakoztatni őket, hogy a csokiöntet is megmaradjon a süti alatt. A tészta készítésének menetét ITT megtaláljátok.