Nudli

Aki egy szeretőhöz köti magát, az eltöri az életet jelentő szárnyát. Azonban aki a szeretőt röptében csókolja, az az örökkévalóság napfelkeltéjében él.

(William Blake)

A nudli mindig jó ötlet, bármilyen formát is öltsön... :-)
Most a hagyományos, édes változatát készítettem.

Hozzávalók 4 főre (jó bőven...):
1 kg megpucolt krumpli (Agria),
2 kisebb tojás (vagy 1 nagy),
2 púpos evőkanál búzadara vagy rétesliszt,
3 evőkanál olaj,
só,
30 dkg + 10 dkg liszt,
20 dkg zsemlemorzsa,
10 evőkanál olaj.

A krumplikat hámoztam és kockákra vágva, sós vízben megfőztem. Leszűrtem (a levéből ilyenkor mindig krumplilé-levest csinálok, nem öntöm ki), összetörtem jó alaposan, és hagytam kihűlni.

Közben egy széles, nagy lábosban az olajon zsemlemorzsát pirítottam.

A kihűlt tört burgonyához hozzáadtam a tojásokat, a búzadarát, az olajat, kevés sót és 30 dkg lisztet. Összedolgoztam, majd lisztezett deszkára borítottam a tésztagombócot. Közben egy nagy fazékban sós vizet tettem föl forrni. Azért írtam 30 dkg + 10 dkg lisztet, mert eredetileg 30 dkg ment hozzá a krumplihoz. A plussz tíz elment a lisztezésekre, illetve arra, hogy a tésztát két darabba vágtam és először csak az egyik gombócot nyújtottam ki és alakítottam nudlivá. Mire a második gombóc sorra került, kissé meglágyult a tészta, ezért azt még egy kevés liszttel átgyúrtam a deszkán a nyújtás előtt. Ez a 30 dkg lisztmennyiség elég pontos, de ha 5-8 dkg-mal több megy bele az is lehetséges, mert a krumplik nem egyformán lisztesek. Azért is írtam oda, hogy én Agriát használok hozzá. Ez egy sárga belű, nagyon jó ízű krumpli és mindennek alkalmas. A lényeg az, hogy a nudlitészta ne legyen túl lágy sem, ne ragadjon, de ne gyúrjuk be keményre sem, mert akkor nem lesz finom. Ezek a mennyiségek így jók, pontosak.

Sodrófával a tésztát fél centi vastagra kilapítottam, és pizzavágóval másfél centis csíkokra vágtam. Milyen jó találmány is a pizzavágó! Régebben mindezt késsel csináltam, de folyton ráragadt a tészta, és csak gezemicéltem vele, de vágni?! A pizzavágó viszont nagyon éles, forog... isteni dolgozni vele.

Szóval, a csíkokat aztán fél centis kis csíkokra metéltem, és a deszkán átsodorgattam őket.

A lobogó, forrásban lévő vízben kisebb adagokban kifőztem. Meg kell várni, míg följönnek a víz tetejére, és még egy percig hagyni őket, aztán szűrővel kiemelni, és zsupsz a morzsába! És nem keverni, csak rázogatni.... Mit szólna ehhez James Bond?! :-) Szóval jó méretes, nagy lábosba készítsük a morzsát, hogy legyen hely rárázogatni a morzsát. Különben összetörne a nudli.

Az olaszok gnocchija ugyan ez.

A nudli kitűnő natúran is, zsírra vagy olajra kiszedve. Köretként szaftos ragukhoz fantasztikus. De bármivel ehető, ugyanúgy, mint a tészták, túróval, tejföllel, stb... Egyszerűen szalonnapörcös-hagymás zsírba forgatva is tökéletes.

A mákos nudli is nagyon finom. Akkor nem kell morzsára szedni csak csupaszon hagyni, kevés olajjal elkeverve hogy ne ragadjon össze. A tetejére szórjuk egyszerűen a tányérokon a porcukorral elkevert darált mákot.