2009. április 18., szombat

Lazac finomfüves mártással



Minden embernek arra kell törekednie,

hogy még halála előtt megtudja,
mitől menekül, hová menekül és miért.

                                                                                                   (James Thurber)





A lazacot nagyon szeretem, az egyik legfinomabb halfajta. Egyre kell vigyázni a sütésénél: nem szabad túlsütni, mert akkor száraz lesz. Ha éppen eltaláljuk a sütési időt, akkor viszont nagyon zamatos és szaftos tud lenni.

Hozzávalók 4 főre:
6-8 szelet lazac (mérettől és étvágytól füddően),
só,
1 teáskanálnyi olívaolaj,
2-3 dkg vaj.
A mártáshoz:
5 dkg vaj,
2 csapott evőkanál liszt,
5-6 dl tej,
1 dl tejszín,
5 dkg juhtúró,
pár csepp citromlé,
só,
friss zöldfűszerek, ezek lehetenek:
petrezselyem, újhagyma zöld szára, tárkony, kapor, kakukkfű, citromfű.

Az én változatomban petrezselyemzöld, tárkony és újhagymazöldje van, mert még csak a tárkonyom nőtt ki, és a piacon pedig be tudtam szerezni a másik kettőt. De nagyon finom kaporral is, citromfűvel is, kakukkfűvel is. Háromfélét válasszunk bele, azt a hármat, ami elérhető, kapható, vagy van otthon, vagy amihez épp hangulatunk van.

Először a mártást készítettem el: a vajon a lisztet kicsit átpirítottam, aztán apránként de folyamatosan kevergetve tejjel felengedtem, mártás sűrűségűre. Adtam bele kevés tejszínt is, és a juhtúrót. Míg ezek kicsit összerotyogtak és a brinza is elolvadt a mártásban, addig összevágtam a zöldfűszereket. Ezeket is a mártásba kevertem, kóstoltam és kevés citromlét is csepegtettem bele. Kóstoljuk meg mindenképpen, hogy a só és a citromosság pikánsan jó ízt alkosson a zöldfűszerekkel és a juhtúróval.
Mikor kész volt a mártás, egy teflonserpenyőbe 1 teáskanálnyi olívaolajat és némi vajat olvasztottam, és mikor kellően forró lett a zsiradék, beletettem a húsz perccel korábban besózott halszeleteket. Közepes lángon sütöttem addig, míg a szeletek kicsit több mint félénél nagyobb vastagságban átsültek. Ez látszik az oldalánál, a tetejénél is, elkezd kifehéredni. Ekkor megfordítottam a szeleteket és készre sütöttem. Nem volt több, mint 5 perc. A vaj elég forró legyen - ne égen, csak legyen sütésre alkalmas a hőfoka -, mert ha nem az, leragadhatnak a szeletek. Viszont ha kellő hőmérsékletű olajba tesszük, akkor nem, akkor egyből összekapja a hő a rostokat és így a nedvesség a halhúsban marad. Ez igaz egyébként a hirtelen sült húsokra is.




Nagyon gyors, egyszerű és egészséges - és nem utolsó sorban isteni finom étel.
Azzal a bizonyos hasselbach burgonyával tálaltam. Anya főztjei között láttam először, pedig állítólag most nagy divat. Mindenesetre, tényleg finom így a burgonya. Egy órával az étel készítése előtt tegyük sütőbe. Hámozzuk meg, vagdaljuk be - de az alját hagyjuk egyben. Sózzuk, vajat és olívaolajat tegyünk rá. Én kevés vizet is öntöttem a tepsibe a krumplik alá és fóliával lefedtem 1/2 órára, majd fólia nélkül sütöttem készre. Sajnos az én sütőm nem valami jó. Alul minden megég, a teteje meg mindennek sületlen. Ez van.... :))

6 megjegyzés:

erős ildikó írta...

Nagyon finom lehet ez a mártás, amit készítettél hozzá. A halat pedig imádjuk...

duende írta...

Isteni volt, tényleg! :) A juhtúró igazán telt ízűvé varázsolta, a zöldfűszerektől pedig friss-zöld felhangot kapott. Igazán remekül illett a lazachoz.

Wise Lady írta...

Gyönyörű a tányérkompozíciód is!

Vesta írta...

A lazacot (most majdnem azt írtam: a lazacod) én is nagyon szeretem.Pláne, ha ilyen gyönyörűen tálalják.

duende írta...

Köszönöm Whise Lady! :) Igyekszem mindig szépen tálalni is, nem csak vendégeknek, magunknak is.

duende írta...

:)
Köszönöm, Vesta!
Isteni halacska. És ami nagyon jó tulajdonsága még: nem is sül össze. Jó tömör húsa van.