rica-rica kukorica... mártás


…mert ha az ember ábrándozik, akkor már képzeljen valami érdemlegeset…

(Lucy Maud Montgomery: Annie otthonra talál)




Vasárnap készült ez a kukoricamártás a húslevesben főtt pulykanyakhoz. Mindenképpen mártást akartam főzni hozzá (mert szeretjük nagyon a főtt húst mártással), és mostanában spórolósabb lettem. Mivel előző nap vettem 2 cső kukoricát, gondoltam nem költök külön kaporra vagy spenótra vagy sóskára most, így avanzsált e finom csemege mártássá. Semmi extra, de finom volt a hús mellé.
Apropó, spórolás. Már az utóbbi hónapokban is észrevettem, hogy minden jóval drágább lett. Úgyhogy mostanában sokkal jobban odafigyelek arra, mit veszek, mennyit veszek, és hogy semmi, de tényleg semmi ne menjen a kukába. Két hónapja van egy fix havi koszt- és cigarettapénzkeretem, abból igyekszem kijönni. Ez erősen ösztönző, mert tényleg be kell osztani minden forintot. Ennek ellenére eddig kijöttem a pénzemből, sőt, kifejezetten élvezem a kihívást. Kezd olyan Avonlea-s hangulatom lenni... Tudjátok, mint amilyen a Zöldmanzádos házban volt Marillánál. Dolgos hétköznapok, spórolás, de finomságok a kamrában és az asztalon. Megbecsülni mindent, ami van. És ha kevés van, ahogy Anne (szigorúan e-vel!) mindig mondogatta: akkor legalább tág tere nyílik a képzeletnek! :)

"-Az öt harmincas vonat már meg is érkezett, és fél órával ezelőtt el is ment – jelentette ki a szapora beszédű vasutas. – De itthagytak magának egy utast, egy kislányt. Odakint ül, a zsindelyeken. Kértem, hogy üljön be a hölgyek számára fenntartott váróterembe, de komolyan közölte velem, hogy szívesebben várna kint. „Itt tágabb tere nyílik a képzeletnek”, mondta. Szerintem nem mindennapi eset."

:) De nem ám... Úgyhogy itthon, nálunk a Rőtmanzardban (mert tetőtérben lakunk mi is) most én is spórolok, és ügyeskedem, mint Marilla és Anne.

"A főzésben nincs igazán tere a képzeletnek. Az ember kénytelen szabályokhoz tartani magát. Amikor legutóbb tortát sütöttem, kifelejtettem belőle a lisztet. Éppen kettőnkről találtam ki egy gyönyörű mesét. Azt képzeltem, hogy te súlyosan megbetegszel himlőben, és amikor mindenki elhagy, én bátran odalépek a betegágyadhoz, és addig ápollak, amíg fel nem gyógyulsz, de akkor meg én kapom meg a himlőt, és bele is halok, és eltemetnek a temetői ezüstnyárfák alá, és te egy rózsatövet ültetsz a síromra, és a könnyeiddel öntözöd, és soha, de soha nem felejted el ifjú napjaid barátját, aki érted áldozta az életét. Olyan szívszorító volt, Diana, hogy csak úgy ömlöttek a könnyek a szememből, amíg a tésztát kevertem. De a lisztet kifelejtettem, és a torta gyászosan sikerült."

No igen, van ilyen velem is... De nem ma, ma citromtortát sütöttem maradék tojásfehérjéből és nagyon jól sikerült. Liszt is volt benne. :))
Visszatérve a spórolásra. Egyrészt elteszek mindent, amit csak lehet. A spájzom kész kincsestár: tele finom lekvárokkal, házi savanyúsággal, erős pistával és hasonlókkal.
Amikor nagy leárazás van valami sokszorhasználatosból: olajból, lisztből, satöbbiből, abból bekészletezek. Így legtöbbször csak a friss hozzávalókat kell megvennem, mert minden más van itthon.
Ha húslevest főzök, ahhoz első nap mindig valamilyen mártást készítek a húshoz. Ha nagyon sokra sikerül a húsleves, akkor harmadnap átalakítom valamilyen más levessé, vagy rizottót főzök vele.
Itthon sütöm a kenyeret, és mióta így van, nem nagyon gyűlik a morzsának való. Mert azt is gyűjtöm, szárítom, darálom. A krumpliléből mindig levesalap lesz (ugyanolyan ízletes, mint egy jó húsleves, kiváltható vele a leveskocka), vagy kenyeret dagasztok vele. Sosem dobom ki.
Sokszor készül őszi-téli-tavaszi időszakban valamilyen gazdagabb leves, s utána egy egyszerű diós vagy mákos vagy darás tészta, vagy bukta vagy aranykaluska vagy nudli, valamilyen egyszerű kevert tészta, palacsintafélék és társai.
Egyre több zöldséges ragut főzök, mert abba sokkal kevesebb hús kell, mintha frissensülteket készítenék. A rizseshúsfélék is újabban népszerűek nálam, pl. a rizses hús, a jambalaya. Valamint a rakott ételek is spórolósak.
Ti hogyan spóroltok? Minden trükk és praktika érdekel. :)




Hozzávalók 4 főre:
4 cső kukorica,
4 dkg vaj,
2 evőkanál olaj,
2 púposabb evőkanál liszt,
só,
kb. 1 teáskanál cukor (ízlés és kukoricaédesség függvényében),
2-3 dl kukoricafőzőlé,
2 dl tejszín vagy 3 dl tej,
1 csokor petrezselyemzöld (kaporral is finom),
kis csokor friss menta (szárítottal is jó).

A kukoricákat megfőztem csövestül (így jobb íze van és a főzővize is jobb ízű), majd késsel levágtam a szemeket. Készítettem egy besamel mártást vajból, olajból, lisztből, fölengedtem körülbelül 3 dl kukoricafőzővízzel és tejszínnel, sóztam, cukroztam, frissen aprított petrezselyemmel és mentával fűszereztem. Annyi főzővízzel higítsuk (+ tejjel vagy tejszínnel), amennyivel olyan normále mártás sűrűsége lesz.
Főt húshoz tálaljuk. Bármilyen husihoz illik, és természetesen kukoricakonzervből is készíthető vagy fagyasztott kukoricából is.
Vegáknak is ajánlom sült krumplihoz, főtt tojással például.

Megjegyzések

N.D. üzenete…
igen, nálunk is van havi kosztpénz, de belekerült pár hónapba, míg hozzászoktam és + lett a hó végi mérleg. :)Hozzáteszem mi mindenre odafigyelünk, és beosztjuk, ezért néha jön a lázadás, és a kaján már nem akarok spórolni. Minden idők legkisebb villanyszlaja is a miénk sztem. :) Én ruhát turiból veszek - kivéve fehérneműt - vagy a barátnőktől, páromtól kapok. Nagy ritkán belekerül egy-egy új darab. A liszt cukor olaj, vagy leárazáskor, vagy ha eléri a kritikus szintet, pl. már csak 1 van belőle, akkor veszek. Figyelem az árakat, az alapkaják árai már fejben vannak, nagyon felhúzom magam pl. a dió mostani árán, Pesten 3000 Ft/kg, így egy ismerős hozott nekem Sopronból, ahol csak 2500 Ft/kg. Igyekszem kiiktatni a vegyszereket, most éppen az itthoni készletek felélése folyik, már amiből nem álltam még át a természetesre. Stoppolom a zoknikat, megvarrom amit lehet pl. hétvégén a lepedőt. Nem veszek ásványvizet, szörpöket, anyum által készített bodzaszörpöt isszuk. Cudar világ jön, karácsonyra azt mondják 60 Ft lesz a tojás darabja. ja igen a szószos tálad imádom, pont ilyenre vágyom én is, ugye bolhás?
N.D. üzenete…
ja igen, mostanában az a szokásom, hogy nézem az embereket a sorban előttem mit pakolnak ki a kosárból a futószalagra és magamban sorolom: ez felesleges pl. víz, ez pénzkidobás pl. pia, ez egészségtelen pl. májkrém tele e-vel, ezt a piacon is megtudná venni olcsóbban és jobb min-ben pl. gyümölcs, ezt meg a mamika otthon is meg tudná csinálni, minek veszi meg pl. zsemlemorzsa, és csodálkoznak, hogy a végén nagy az összeg, amikor 80%-át meg se vettem volna a fenti okok miatt. :) Jó játék...
duende üzenete…
:)) Igen, bolhás. Kettőszáz pénzért vettem. :) A hétvégi bolhán pedig gazdagabb lettem egy remek gofrisütővel, már fel is avattam. Na, pl. a bolhapiac spórolás is, meg élvezet is!
Egyébként detto! Hasonlóképpen vannak a dolgok nálunk is.
Én is turiból öltözöm, az is élvezet is, spórolás is.
Nekem most van még izabellából készült szörpöm, isteni. Még kéne csinálnom egy-két üveggel...
N.D. üzenete…
ja és még valami, simán oktatnék középiskolában pénz- és időkezelést, mert felnőtt embereket látok elcsúszni, mert nem tudja beosztani sem az idejét sem a pénzét. Én pl. vasalás közben előadást hallgatok pl. Pál Ferit, és örülök, mint majom a farkának, hogy úgy fogy el a vasalnivaló, hogy észre sem veszem, mert az előadásra figyelek, és 2 in 1, fejlődöm is közben. Pedig én sem vagyok egy hatékonyság-bajnok. :)))
duende üzenete…
Én is szoktam ilyet játszani! :)


:)) Énis PálFerizek mosogatás, főzés-sütés közben! :)) I love PálFeriAtya és igen, észre sem veszem hogy elmosogattam, vagyis igen, de élvezettel teszem! :)
Egyébként igen, sok ilyen van. Jólét van (volt) ezért a spórolás keveseknek megy, én is ezt látom.
Tálaló üzenete…
A jólét sok helyütt csak
látszólagos...Mert az hiszik,hogy ha fizetéskor van kóla,meg sok egyéb szar,akkor jólétben élnek.Hisz a reklámokban mindenki boldog és az emberek sokszor nem is árut vesznek,mikor lelemelnek vmit a polcról,hanem illúziókat.Mert elég nehéz,nyomorúságos sorban élnek emberek,és ezek az apró illúziók jelentik nekik a boldogságot.

Én ritkán járok nagy élelmiszerüzeletekbe,de én is ugyanúgy elnézem a körülöttem állókat mint N.D.hogy mennyi fölösleges,és főleg egészségtelen élelmiszert vesznek.

A spórolásról:megmondom őszintén,hogy pár éve nem kellett nézegetnem az árakat.Nem pazaltam,de ami kellett,arra volt.Most nálunk is hónapról-hónapra sokkal szűkebb a nadrágszíj(annak ellenére,hogy az "okosok"állítólag már kivezettek bennünket a válságból).Úgyhogy én is csak akcióban veszek tartós élelmiszert.Mindig a minőségit,a saját márkásakat én kerülöm(bár a Spar-nál vannak kivételek).
Többször írtam,hogy heti menüt írok,így egyszer vásárolok egy héten,ezzel is időt,energiát spórolok,nem is keveset.És ha előre tudom mire van szükségünk akkor semmi nem megy kárba.
Kenyeret én is itthon sütök.Tejet a tejboltból hozok,160 ft egy liter,és van róla tejszín krémlevesekbe,süteményekbe.
A piacon vásárolok,és rengeteg zöldséget,gyümölcsöt kapok ismerősöktől is.Ebből jut a fagyasztóba,savanyúságokba.Idén bár nem termett a barackfánk,de tavaly sok volt rajta.Adtam egy régi kolléganőmnek,idén pedig ő lepett meg egy láda gyümölccsel.Amúgy is imádom a cserekereskedelemet.Pl.múltkor egy nagy adag birkapörköltet cseréltem egy ugyanakkora adag halászlére,kölcsönös elégedettség mellett.A vadgombákat is így kapjuk,azzal fizetünk érte,amink van.A halat is eképp kapjuk,baromfit pedig háznál veszünk.
Havonta egyszer Ausztriába vásárolok,vegyi árut,sajtokat stb.mert sokkal olcsóbb,és még jobb is.A kinti tankolással pedig megspórolok annyit,amennyibe az út kerülne.
Ruhákat mostanában nemigen veszek,mivel nem dolgozom minden nap,épp elég az ami korábbról van.A kislány pedig a barátnőm meg a húgom kislányától örököl,és néha turizok neki.
Én szeretek spórólni,de ha még nehezebbre fordulna a sorunk,akkor ez már nem lenne annyira élvezetes.
Mert a nincsből nem lehet spórolni,és kevés pénz mellett nem tudnék hetekre,s olykor hónapokra előre vásárolni.
duende üzenete…
Tálaló: hű, Te nagyon profi vagy! :)
Én veszek sajátmárkás dolgokat, mert pl. a Coop-os sertéspárizsi az valójában Pick párizsi, csak az 2000 forint lassan, a kópos meg 700. Nem mintha annyira lényeges lenne mondjuk, mert egy évben ha 5-ször veszek parizert. De akkor is, nem mindegy. :)
Egyébként detto, csak nekem a piac közelsége lehetővé teszi, hogy a friss zöldséget-gyümit mindig frissen vegyem, napi szinten.
És igazad van, szerintem legtöbben nincsenek is tudatában, hogy pillanatnyi jóérzést vásárolnak, élménypótlékot, életérzést, stb... Annyira belénk ivódott a fogyassz! akkor vagy valaki, hogy igen ébernek kell lenni, hogy rájöjjünk: mennyi minden fölösleges... Bár én sosem voltam nagy fogyasztó (de még így is rálátok mostanában, hogy én is vásárolok néha csak a "jóérzésért"), nekem az élményt az alkotás jelenti. A főzés, varrás, kötés-horgolás, festés, gombászás, ilyesmik. :)
margaretta üzenete…
Nagyon jó ez a spórolós bejegyzésed, Duende! Tényleg oktatni kellene, mert bár nálunk is egyszerű és takarékos konyhát vitt anyukám, csak elfelejtette megmutatni fiatal lánykoromban, meg hamar el is kerültem otthonról, így a saját tapasztalataimra hagyatkozhatok csak, és néha elég nehéz. Sokszor érzem azt, hogy pazarolunk, hogy felesleges dolgokat veszünk meg, mert pillanatnyilag megkívánja valamelyikünk. Tény, hogy két kisgyerek mellett nem olyan egyszerű a takarékoskodás. Például hiába tudnék sokmindent készteni az otthon fellelhető alapanyagokból, amit én jószívvel megennék, ők nem hajlandók elfogyasztani. Most is lapul néhány sárgarépa, zeller, a a hűtőmben, és már kigondoltam, hogy néhány krumplival felkockázva - fűszerezve megsütöm a sütőben, tudom, hogy egyedül maradnék az elfogyasztásával. Ráadásul az egyik gyerekem lisztérzékeny és a neki való alapanyagok elképesztően drágák, de muszáj megvennünk. A párizsis ötletet külön köszönöm, mert a gyerekeknek mindig a Pick párizsit veszem, mert az gluténmentes, de ha a Coop párizsi ugyanaz, akkor kipróbáljuk. Néha amiatt is nehéz, mert mindenen figyelnem kell a gluténmentes jelzést, és pl. a felvágottak ilyen kategóriában aranyárban vannak. Nem akarok panaszkodni, mert volt már ennél sokkal rosszabb sorunk is, akkor aztán tényleg minden kreativitásomra szükség volt, hogy egyáltalán naponta legyen meleg étel (szerencsére a gyerekek még nagyon picik voltak, tápszert és bébikaját ettek, azért az nem volt olyan megterhelő). Köszönöm az ötleteket, mégegyszer!
aranyos fodorka üzenete…
Mint többéves gyakorlattal rendelkező és jó memóriával bíró nagymamakorú blogolvasó, ajánlom nektek azt, amire még kisgyerek koromból emlékezem, mi úgy hívtuk: „Megyünk komissiózni”. Ez azt jelentette, hogy a nagy ruháskosárral és egy hosszú listával mentünk a kisboltba a Nagymamával, és egy hónapra megvettünk mindent, ami szükséges volt a 7 tagú családnak. Csak tejért és friss kenyérért kellett naponta menni – ebből nagyfogyasztók voltunk. Hetente egyszer jött a tejfölös asszony, hetente egyszer ment anyu a piacra zöldségért, és ha nagyon jól ment nekünk – akkor hetente egyszer ment a henteshez. (Én 1945-ben születtem.)
Én a mai napig eszerint a gyakorlat szerint élek és havonta egyszer megyek bevásárolni. Akkor és csak akkor nézem át a reklámújságokat, mert azért ha lehet, miért ne vegyem meg azt, ami olcsóbb az A boltban, mint a B boltban és épp most szükséges is.
Amit nagymamám sosem csinált én azt is évek óta gyakorlom, kb. 15 éve magam sütöm a kenyeremet (nincs gépem, csak kis tepsiben és gázsütőben.) Nekem szerencsém van, jár felénk autós tejes, 160.- (egyelőre) egy liter jó minőségű házitej. (Nem tudom meddig….)
Mai napig „listázok” vagyis cetlivel megyek még a piacra is – és nem csak azért, mert egyre feledékenyebb leszek :-)
Amit csak lehet befőzök, elteszek télire, és szégyenkezés nélkül el is fogadok minden felajánlott baráti „felesleget”.
Örülök, ha a fentiek kommentekben is olvasható, reálisan gondolkodó emberek sorait látom. Akik már rájöttek, hogy „élni mint Marci hevesen” – manapság már nem lehet. Vagyis a többségnek már nem lehet….Minél előbb találjuk meg a még élhető, de azért elfogadható életformát – annál jobb. Jó, ha egy nő tud főzni, jó ha ismeri a trükköket, hogy mit, hogyan lehet variálni, miképp lehet kevés pénzből okosan etetni a családot.
Nagyot kanyarodtunk visszafelé….
Csak nehogy a végén még a barlangba is vissza kelljen költöznünk….
(Habár, őszintén megmondom én ezt sem zárom ki teljesen. Ezért is fektetek nagy hangsúlyt a vadon termő és ehető növények ismeretére, amit szintén ajánlok mindenkinek.)
duende üzenete…
Margatetta, egyetértek. Régen még volt olyan az iskolában, hogy háztartástan. ma már régóta nincs, pedig szükséges lenne. Mert a tanulás szerintem nem csak arról kellene hogy szóljon, hogy teletömjük a gyerekek fejét mindenféle fölösleges elméleti szeméttel. Aztán mikor kikerülnek az iskolából, a gyakorlati érzékük a nullával egyenlő. Anyuka mos rájuk, anyuka főz rájuk 40 éves korukig. A társadalmunk csecsemőket nevel ki, akik sosem nőnek fel...
Egyszerűen mindig elképedek, ha azt hallom, hogy egy 30 éves nő nem tud főzni... döbbenetes szerintem.
Sajnálom, így biztosan sokkal nehezebb nektek. Tudom, akiknek valamilyen diétát kell tartani, az bizony nem olcsó mulatság...
Legalábbis nekem itt a kisboltban a pultos hölgy mondta, hogy ugyanaz, mint a pick párizsi, tőlük veszi a cég és kóposra van csomagolva.
Igazán nincs mit! :)


Fodorka: anyukám is mindig így vásárolt. Hetente, szombaton volt a piacos délelőtt, az alapélelmiszerekből meg bőven volt mindig tartalék a spájzban.
Köszi a kiegészítést, igen, a vadon termő finomságok is sokkal hozzá tudnak járulni a spóroláshoz, ah ismerjük őket! És még kalandos is begyűjteni őket! :)

Azt gondolom, épp itt az ideje, hogy ez a fogyasztói társadalom leáldozzon. És hogy nem visszakanyarodás ez - szerintem - hanem épp fejlődés. Mert az élni és élni hagyni bölcsessége teszi lehetővé, hogy ne zsigereljük ki a környezetünket, hogy másnak is jusson, és a többit. Ami ma megy, az a nem normális állapot szerintem. :)
pitz üzenete…
Válás után vagyok, egyedül kell albérletet fizetnem és tandíjat is, na meg persze enni is. Az első dolog az volt, hogy 12 év után leszoktam a dohányzásról. Ez a pénz megy egy külön számlára, ha esetleg betegség vagy bármi közbe jön, akkor legyen mihez nyúlni.
Húst egyszerre többet veszek, akciósat, itthon darabolom, fagyasztom. Csirkét is egészben veszek, minden alkatrészét fel szoktam használni. Tésztát már régóta magam gyúrom, és rengeteg zöldséges dolgot tudok, ami laktató és finom.
Felvágottat nem veszek, helyette csirkemájból vagy valamilyen husiból csinálok pástétomokat, házizsírban sütve. A zsír is finom lesz.
Villanyt csak akkor használom, ha már sötét van, napközben minden áramtalanítva van, kivétel a hűtő. Még a jelzőfények sem működhetnek! Mosogatáshoz a gázon melegítem a vizet, nekem falimelegítő lenne, így annak kiváltom a használatát.
Mosni heti két adagot szoktam géppel, egy a fehérneműs, ezt mosószóda és szappan keverékével, egy pedig a színesből ami nehéz. Pl farmer, pulóver stb. Ágyneműt bár hetente húzok, két-három hetente mosom, mivel egy adag ágyneművel nem telik meg a gép és nekem nincs rajta féladagos mosás. Amit csak lehet kézzel mosok ki, én azt tapasztalom, hogy kevesebb ezzel a vízfogyasztás.
A fűtést még nem tudom, nemrég költöztem ebbe a lakásba.
A listás vásárlást én is előnyben részesítem, szigorúan tartom is magam hozzá.
Hirtelen ennyi jutott eszembe. Ja ige, fővárosban élek, ahova tudok gyalog megyek, nem veszekl 10ezerért bérletet, hosszabb távra (pl szüleim)szoktam gyűjtőjegyet venni. A felnőtt havi bérlet 10ezer, így a jeggyel és a gyaloglással megsprólok 7ezret. :)
N.D. üzenete…
Cserekereskedelemhez: múltkor cseréltem el egy adag narancslekváromat, fügelekvárért. :)
A vadon termőkhöz: I LOVE MEDVEHAGYMA :)
Működik a szatyorközösség is, bár nekem az is drága, a lényege, hogy összeáll pár ismerős egy nagyvárosban és felveszik a kapcsolatot egy vidéki termelővel, és összegyűjtik kinek mi kell, majd a termelő leszállítja az árut.
duende üzenete…
Pitz: hű, Te is nagyon profi vagy! :)
Hát igen..., a cigi. Az a nagy helyzet, hogy imádom cigarettázni és inkább füstölök, mint eszek. :)) Szóval a leszokás majd a következő életemben. :)
De. Azelőtt dobozos cigit szívtunk, és sok éve viszont töltjük a cigarettát. Így harmadáron van. Amit így megspórolunk, abból szoktunk nyaralni menni.
A húst én is így veszem-kezelem. A csontokat mindig elteszem levesnek, és minél kisebb adagokban rakom be a fagyasztóba, inkább több darabot veszek elő, ha úgy adódik, minthogy túl nagy legyen egyben és soknak bizonyuljon.
Ami még eszembe jutott: szezonálisan vásárlok zöldséget-gyümölcsöt, amikor már dömping van és olcsóbb.
Felvágottat mi sem veszünk, max. egy évben 10-szer, de lehet hogy sokat mondtam. Helyette nálunk is kenőkék készülnek, sülthúszsír, túrókrém, lesütött máj és hasonlók.
A mosást mi is összegyűjtjük, és pár éve ment tönkre a 20 éves minimatunk, a mostani új mosógép pedig extra víztakarékos. Mosódióval mosunk, nagyon kiadós az is, de nagyon köszönöm az ötletet a fehérekhez, ki fogom próbálni! :)

Mennyi mosószóda és mennyi szappan kell egy adaghoz? És fel kell oldani vagy nem? Köszi előre is! :)
duende üzenete…
N.D.: néha elgondolkodom, mi működteti még ezt a szerencsétlen országot. Pontosabban a bérből és fizetésből élők hogy bírnak élni. És mindig rájövök, hogy sokan bartelleznek. :)

Asszem itt is vannak hasonlók, legalábbis én is szoktam kérni külön dolgokat a piacon áruló őstermelőktől néha. :) Pl. befőzési időszakban. Ilyenkor hoznak nekem egy kosár gyümölcsöt, zöldséget, emit nem is tesznek ki, mert le van beszélve.
pitz üzenete…
Házi mosógél: 4 és fél evőkanál reszelt szappant( Coala mosószappant használok) egy kis lábasban kb 2-3 dl vízzel nagyon lassan felolvasztok a gázon. Nem szabad forralni, mert akkor habzik nagyon.
Közben egy nagy lábasban 2,5 liter vizet felforralok, majd ha felolvadt a szappan akkor összeötnötm, teszek hozzá 250ml mosószódát és addig kevergetem míg feloldóik.
Ha langyosra hűlt, akkor átöntöm egy régi mosószeres flakonba, minden mosás előtt fel kell rázni.
Én azért is szeretem, mert a ruháknak olyan friss, kicsit fertőtlenítős illatuk van, mint gyerekkoromban otthon mikor Nagymama még kékítővel mosta a fehér lepedőket, meg keményítette azokat.
Egyébként az ötlet nem saját, innen van http://www.tisztitoszerhazilag.blogspot.hu/
Öblítőnek pedig 0,5dl almaecet, kb 20 csepp teafaolaj és 4,5dl víz, ezt bele egy flakonba, összerázni és mehet az öbíltő rekeszbe :)
duende üzenete…
Kedves Pitz!

Nagyon szépen köszönöm!!! :)
tschuli üzenete…
én is a vegyszereken spórolok, szépen lassan kiiktatom, amit tudok - mosódió, mosószóda, szappan, ecet, szódabikarbóna a jelenlegi felszerelés és jelentem, mindenre elég. a régi öblítőnket még "legyűröm", erősen hígítva, mert már az illatát sem bírom :( de mihelyst elfogy, abból sincs több! vadászom a recepteket, Pitz, a tiédet is felírtam ;)

ezenkívül szintén piacozás, maradékfelhasználás, fagyasztás... alapvető élelmiszerből olaj kevés fogy, az is inkább olíva, cukor szintén kevés, liszt mindig többféle van, kenyérbe + "általános", de sokat abból sem vehetek, egyszerűen nincs hely, éljen a spájzhiányos panellakás... de amíg ketten vagyunk, teljesen rendben van ez így. a többi a jövő zenéje :) mondjuk éppen az jutott eszembe a múltkor, hogy pl a vaj, amit másfél-két hétig eszünk, micsoda sebességgel fogyna el mondjuk két reggeliző-tízóraizó-uzsonnázó kiskölök mellett :D
duende üzenete…
tschulli, nálunk is hasonlóképpen. Inkább olíva, olajból kevés, vaj (sosem vettem margarint, nem szeretem), stb.
Némely dologból nem engedek. Inkább kevesebbszer eszünk húst.
En - Hababann üzenete…
Nagyon hasznos volt a bejegyzés is, a kommentek pedig végképp.... Köszönöm mindenkinek. Én most rázódom bele ebbe. Bár egyelőre nincs könnyű helyzetem, mert fagyasztó nélkül húsfélét nehéz tartalékolni... De ha ezt kipipáltuk, akkor már nem csak néhány napra előre tudok gondolkozni.
En - Hababann üzenete…
A palackos víz... nálunk sajnos ihatatlan a csapvíz, annyira kemény a fúrt kútban lévő víz. Így egyelőre marad a palackos vagy, ha időnk engedi - a forrásvíz - de ennél meg kérdés, hogy megéri-e elzarándokolni egy-egy jó forráshoz, és mennyi ideig marad iható ez a víz.
duende üzenete…
En-Hababann, de jó hogy megemlítetted! Mi forrásvízért járunk. Vannak 5 literes üvegballonjaink, egy alkalommal nyolcat töltünk meg. Ez kb. másfél-két hétre elég. Ezzel főzök és ezt isszuk. És eláll, mert mindig megnapoztatom őket. Vagyis lecsavarom a kupakokat és kiteszem őket a napra 3-4 órára, míg apró kis buborékok lesznek bennük. Volt olyan, hogy három hét is eltelt, mire az utolsó üveggel elfogyott és nem romlik így meg.
N.D. üzenete…
EN-Hababbann, Pesten érzem a klór szagát a vízben, de én is kiiktattam a palackos vizet, és helyette kaptam egy víz-szűrős kancsót. Azóta jöhet a csapvíz, teljesen szag-mentes és iható lesz.
Most jutott eszembe a témához, szemetes zacskót sem veszek, bevásárló zacskó teljesen jó erre a célra, de azt sem veszem, mert én textil táskával járok vásárolni, hanem mindig akad, ha vki ki akarja dobni pl. ebédet rendelt benne és zárt dobozokban van, még csak nem is koszos, én elhozom és jó lesz szemetesbe. Ne vegyünk annyi műanyagot, az ebédet is többször használatos tálkákban viszem, max. elmosogatom.
Leszoktam a testápoló krémről is, mert állandóan viszketett és kiszáradt a bőröm az un. "hidratáló" krémtől. Hidrofilicum Nonion már ha jól írtam a nevét, amit a babák popsijára kennek, teljesen jól ápolja a bőröm, és egy kilós kiszerelésben sikerült vennem, tusfürdőnek és testápolónak is kiváló.
Tálaló üzenete…
Azt hiszem,hogy-bár régóta kerülgetem gondolatban-a mosóport éa az öblítőt én is megpróbálom kiváltani.
Jó ötleteket kaptam hozzá:)Köszönöm.
Névtelen üzenete…
Sokszor sütök kelttésztát amihez csak a tojás sárgája kell, a megmaradt fehérjéket lefagyasztom. Grízgaluskához vagy gulyáslevesbe nokedlihez ezek tökéletesek, ugyanolyan az ízük mintha egész tojásból készültek volna.
A tejszínes ételekhez mindig habtejszínt veszek, az ára ugyanaz mint egy főzőtejszíné viszont 3xtöbb a zsírtartalma így tejjel higítom kb 2 szeresére.
duende üzenete…
:) detto :) (a tojásfehérje panírozáshoz is tökéletes, sokkal ropogósabb lesz a panír, mint egész tojással)