Azt hiszem, az idei év egyik legfinomabb ételét sikerült tegnap úgy exhasmindentbeleafazékba módra elkészítenem... az ünnepi asztalra is szívből ajánlom. Nagyon gazdag ízű, izgalmas, feledhetetlen, ugyanakkor alig-munkával elkészül és puliszkával ajánlom, mert isteni volt hozzá.
Hkrmhhh... viszont fotózhatatlan... :)
Hozzávalók 3 főre:
1 kg csonttal együtt szeletelt marhalábszár (ez nálam spec 2 vastag nagy szelet volt - olyan, amilyen az ossobuccohoz is szükséges),
2 kisebb-közepes fej vöröshagyma,
5 gerezd fokhagyma,
3-4 dkg vaj,
1-2 evőkanál olívaolaj,
1 csapott evőkanálnyi sűrített paradicsom,
10 dkg aszalt szilva,
2-3 piros csilipaprika,
1 darabka egész fahéj
3 szem szegfűszeg,
3 szem szegfűbors,
só, frissen őrölt bors,
1 púpos evőkanálnyi narancslekvár (ha nincs kéznél, akkor 1 narancs leve és lereszelt héja plussz 1 púpos evőkanál méz),
3 dl száraz vörösbor,
liszt a szeletek megforgatásához,
plusz víz a sütés közben.
A húst alaposan leöblítettem, megszárogattam. Besóztam, frissen őrölt borssal megszórtam, és vékonyan lisztbe forgattam. Egyrészt megvédi a húst a kiszáradástól - vagyis szaftosabb marad -, másrészt ahogy sül, a liszt kissé megpirul, ami remek ízt ad a szaftnak, no és persze be is sűríti. Egyfajta vékony rántásként működik.
A tepsit, amiben később a sütőbe került az étel, a tűzhelyen a tűzre tettem és a hússzeleteket forró vaj és olívaolaj keverékén megpirítottam hirtelen. A visszamaradt zsiradékon megfonnyasztottam a félkarikákra vágott vöröshagymát és a vékony szeletekre vágott fokhagymát. Aztán hozzáadtam a fűszereket, az aszalt szilvát, a karikázott csilit, a sűrített paradicsomot és az elősütött hússzeleteket. Felöntöttem bőven vörösborral, és elkevertem benne a narancslekvárt is. Kóstoltam, sóztam. Alufóliával lefedve 160-180 fokos sütőbe tettem, és hagytam jó 2 órán át sülni. Közben kétszer levettem a fóliát, és vízzel pótoltam a szaftot, mert kissé elsült alóla. Erre figyeljünk, mert megéghet a hagyma, aszalt szilva és úgy nem jó. Akkor jó, ha bőven marad alatta sűrű, gazdag szaft.
A hús végül olyan puha lett, hogy leomlott a csontról. Egyszerű puliszkával tálaltam és valami mesés volt hozzá.
Ez az étel vadhúsból is finom.
9 megjegyzés:
Csodásan néz ki! Finom is lehet. De ezzel nem kísérletezem :) Januártól pedig úgy tervezem, hogy visszaállok a régi, valaha 17 évig tartó vega-létemhez. De persze azért nézelődni még nézelődhetek...
Köszönöm az ötletet! Nagy gondban voltam, hogy karácsony másnapján milyen érdekességet főzzek. Ennek az ételnek az ízvilága csodálatosan beleillik az elképzeléseimbe.
Mindig öröm hozzád jönni ötletekért.
Áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánok!
Köszönöm az egész évi fantasztikus ajándék receptjeidet!
Wanda:
:)
Én is tervezem, 2 évig én sem ettem egyáltalán húst és most sem hiányzik. De embör húsevő, és én szívesen főzöm neki, amit szeret. :)
Kedves Boróka!
Én is kívánok Neked és családodnak nagyon szép, meghitt ünnepet! És köszönöm az egész évi figyelmet, szeretetet! :)
És nagyon örülök, hogy tetszik, tényleg bátran ajánlom, nagyon különleges és finom és egyszerű is. :)
Na azért:)))
Nagyon stílusos,és igazán rád jellemző,hogy egy ilyen fantasztikus étellel köszöntél be:)
Nálunk már eldőlt mit készítek az ünnepi asztalra,de a téli,ráérős hónapokban,úgyis gyakran jönnek vendégek hozzánk,úgyhogy megjegyzem magamnak.Imádom az ilyen összedobom,mégis isteni ételeket.És az egy edényben készülőket,mert az ízek jól összeérnek...meg nem kell annyit mosogatni sem.
:))
Köszönöm szépen Tálaló, örülök hogy neked is tetszik a recept! :)
Bizony nem, egy tepsiben megvan! :)
Duende ez a recepted megint isteni lett, valamelyik nap megcsinálom, van hozzá mindenem.
Képzeld, majdnem abbahagytam már ezt az egész blogolást annyira elkeseredtem, hogy nem tudok képet feltenni, hetekig próbáltam, próbáltam kicsinyíteni a picassában, de nem lehetett, mert eleve kicsi volt, érthetetlen volt az egész, már nem is néztem a blogomat, erősítettem magam, hogy vége, elegem van, pedig annyira szeretem, úgy vagyok vele, mintha a harmadik gyerekem lenne, csak a face-re mentem fel, aztán már napok óta oda sem, és ma, gondoltam utoljára ránézek mi van, és mit ád az isten, engedett feltenni képet, rögtön kitettem a karácsonyi köszöntőt nagy örömömben. De épp belegondoltam, hogy mi a túró lehet ez, hogy hetekig nem enged, egyszer aztán megint mehet minden tovább. Te érted ezt???? mert én egy kukkot sem, pedig te az elején megmondtad, hogy várjak türelemmel, mert visszajön, ki szórakozik ezzel szerinted??????
Ezúton szeretnék én is kívánni Nektek nagyon-nagyon békés, nyugodt boldog Karácsonyt és pihenést is persze!!!!!!
Recepttel már csak az új évben jövök asszem, kicsit elszoktam a blogolástól mostanában:-))))))
Sok-sok puszi Neked :-))))))))))
Szinte érzem az ízét, illatát! Gyönyörűek a képek - szokás szerint
Anikó, szerintem megint valamit újítottak vagy alakítottak a bloggeren, ezért volt, vagy lehetett. Én sem tudtam 2 hétig képet feltenni.
Köszönöm és nektek is és jó pihenést, finom falatokat! :)
És remélem ízleni fog, ha elkészíted! :)
Muskátli Büfé: köszönöm nagyon! :)
Biztosan ízleni fog, mert imádom a marhahúst minden formájában:-)))))
Megjegyzés küldése