2014. május 12., hétfő

Svájci gyökérkenyér


- Talán madár? - kérdezte az apját Lucien.
Père Lessard a pékség hátsó helyiségében a dagasztóasztal felett állt, és mintákat rajzolt a lisztbe az ecsettel olyan lelkesen, hogy fehér alkarja nagy havas sonkának látszott.
- Vitorlás hajó - felelte.
Lucien előbb erre, majd arra billentette a fejét. - Á, igen, már látom. - Dehogy látta.
Az apja meggörnyedt, és hirtelen kimerültnek látszott. - Dehogy látod. Nem művész vagyok, Lucien, hanem pék. Apám is pék volt, és az ő apja is. A családunk kétszáz éve eteti az embereket itt a dombon. Egész életemben az élesztőt szagoltam és a lisztport szívtam be. A családunk és barátaink egy nap sem maradtak éhen, még háború idején sem. A kenyér az életem, fiam, és mire meghalok, egymillió veknit megsütök.
- Igen, papa - mondta Lucien. Látta már apját búskomornak, általában pirkadat előtt, mint most, amikor az első vekniket várták a kemencéből. Megpaskolta apja karját, mert tudta, a kenyér hamarosan megsül, és a pékség nyüzsgése nem hagy időt madárnak látszó hajókon búsulni.

(Christopher Moore)





A recept Szemirámisztól származik, köszönetem érte. Hasonlít a dagasztás nélküli kenyérhez, mivel csak össze kell keverni fakanállal a hozzávalókat, aztán Isten nevében kelni hagyni. Nevét a gyökérhez hasonlatos formájáról kapta.

Hozzávalók 2 darabhoz:
50 dkg liszt (ha hozzájutunk BL80-as),
4 dl langyos víz,
1,8 dkg friss élesztő (vagy 0,5 dkg szárított),
1,5 dkg só (csapott teáskanálnyi),
1 mokkáskanál cukor.
Plussz: ha ízesítetten készítenénk, fűszerek vagy magok vagy aszalt paradicsom, olajbogyó, stb...

A lisztet nagy tálba szitáljuk, belemorzsoljuk a friss élesztőt, hozzáadjuk a sót, cukrot is és a vízzel kikeverjük. Nem kell nagyon, épp csak álljon össze a tészta. Lefedjük tiszta nylonzacsival a tálat és ha este készítjük, reggel formázzuk és sütjük, ha pedig reggel keverjük össze, este sütjük.
Amikor megkelt, lisztezett deszkára borítjuk a tésztát, kettőbe vágjuk. A darabokat téglalap alakúra kilapogatjuk-nyújtjuk jó vékonyra, majd feltekerjük, hogy bagett-formája legyen. Aztán megcsavarjuk párszor, hogy a gyökér formát elnyerje. Szilikonos sütőpapírral bélelt nagytepsire rakjuk őket, vízzel megspricceljük (vagy csettel megkenjük), liszttel finoman meghintjük. Újra letakarjuk és hagyjuk kelni még körülbelül 1 órán át. Közben a sütőt előmelegítjük 180-200 fokra és cirka 30 percig sütjük.
Ha fűszereznénk, azt akkor mikor kilapítjuk: szórjuk meg és úgy tekerjük fel a kenyeret.

8 megjegyzés:

Tálaló írta...

Én is pár hónapja sütöttem először,olajbogyósan,fűszeresen.És annyira-de annyira szeretjük sajtok mellé.hogy azóta is többször készült:))

Bridge írta...

Ez egy tök jó, viszonylag egyszerű recept. Eddig olyanokat láttam csak, amit végigolvasni is fárasztó volt...
Viszont az idézet milyen könyvből van?

duende írta...

Tálaló: én is már többször sütöttem, fűszeresen viszont még nem... de ami késik nem múlik :)

Bridge: :))
Christopher Moore: Te szent kék!

Beastie írta...

így, így...nagyon szépen sikerült. a sütést pedig ha bátor vagy, kipróbálhatod előmelegítés nélkül :)

duende írta...

köszi Bastie! :)

Névtelen írta...

Ez a szobahőmérséklet kb mennyi, mert nyáron nagyon sok , ekkor tegyük hűvösebb helyre, vagy télen tegyük melegebb helyre? Éva

duende írta...

Éva, én nyáron hűtőbe tenném, mert akkor valóban nagyon gyorsan megkel, vagy: csak pár órát hagyod kelni és már süthető is, vagyis ha meleg helyen hagyod, nem kell neki 10-12 óra. Télen is hűvösebb helyre kell tenni, ha egész éjjel vagy nappal kelesztjük.

Pali papa írta...

Nagyszerű a recept! Köszönöm!

Már többször megsütöttem, mert a család kedvence lett.

Kipróbáltam kenyérlángosnak is, és tökéletesen bevált!
Ajánlom, hogy próbáljátok ki!