A minap a szülinapi partin beszélgettünk az Artúr mondakörről. (Sógorom szereti a fatasyt, a szerepjátékokat, a Gyűrűk urát, a Csillagok háborúja filmeket, velem egyetemben.) Megemlítettem neki, hogy az Excalibur valóban létezik, és milyen kevesen tudják. Méghozzá nem is oly messze, mert az olaszországi San Galganoban található. Ki hitte volna, igaz? :)
Nagyon egyszerű, klasszikus csokoládétorta, születésnapra sütöttem. Amiért mégis felteszem, az a krémje, ami szintén roppant egyszerű, mégis nagyon finom. A receptjét itt találtam. Egyébként a krém bármivel ízesíthető, amit csak szeretünk.
Hozzávalók a krémhez:
0,5 kg mascarpone (Isten áldja érte az olaszokat, imádom)
3 dl tejszín
10 evőkanál porcukor
40 dkg olvasztott étcsokoládé
2 evőkanál sötét, jó minőségű holland kakaópor
csipet só
és ízesítésként
1 narancs reszelt héja
5 csepp narancs illóolaj (100%-os, tiszta, természetes, én Aromaxot használok)
piskóta:
3 tojás
9 dkg kristálycukor
10 dkg liszt
1 csipet só
1-2 csepp 10%-os ecet
0,5 teáskanál olívaolaj
és ezt 2-szer süsd meg (ha kakaóport teszel az egyikbe, liszttel együtt mérd a súlyát).
A piskótát ez alapján csináltam, 8 tojásból, de úgy, hogy a négy lapot külön sütöttem meg, eltérő kakaótartalommal. Ez volt a kiindulópont, de az én piskótám borzasabb lett, így nem olyan látványos. Utólag rájöttem, hogy elég lett volna két piskótát sütnöm, 3-3 tojásból, amiket kettévágva megkaptam volna a négy lapot. Az egyik kakaós is lehetett volna, és így váltakozva világos-sötét lapokkal is jó lett volna. Utólag mindig okosabb az emberlyánya, és hát a konyha nem az elméletről szól, hanem a gyakorlatról.
Egyébként nem szeretem a tortákat, de ez a csokikrém nagyonnagyon jó, például a klasszikus fatörzshöz is, de akár lúdlábhoz is.
7 megjegyzés:
Hjja...ha tőlem kérdezed meg, milyen könyvek - is- érdekelnek, témák kötnek le, nem igazán tévedtem volna.:)) No persze, a blogod sokat elárul rólad, én pedig nem vagyok rest olvasni, vagy a sorok mögé nézni...:)
Az Excaliburról nekem is tudomásom volt.
A csokitorta irtó guszta, beindult a nyálelválasztás, mint Pavlov kutyájánál.:)
Veled ellentétben én el tudok gyengülni a torta láttán ( csak ne fondanttal bevont legyen, mert azzal ki lehet kergetni a világból ) és meglehetősen gyakran művelem is az alkotást, mert az íztelen, vacak cukrászdainál ha tökéletesen szabályosat nem is, de ötletesebbet és finomabbat biztosabban készítek. Alkalom, családi ünnep pedig meglehetősen gyakran előfordul.. Egy hatalmas szelet most gyógyír lenne számomra testileg-lelkileg- biztos vagyok benne, hogy még a köhögésem is elmúlna, -csak lenne , aki elkészítené, mert pillanatnyilag a sütés-főzés inkább macera, mint örömöt adó tevékenység. Akkor most megyek és elmajszolok 1-2 babapiskótát. Belemártogatom tejeskávéba, hogy meglegyen az illúzió...:)) Legyen szép napod! J.
Judit, jobbulást kívánok! :/ Ez az idő is nagyon lehangoló egyébként, már több mint egy hete olyan szürkeség van, mint Skandináviában... A napot mintha ellopták volna.
Hja, a mese, mítosz megunhatatlan. :)
Sajnos csak virtuálisan tudom felkínálni azt a tortaszeletet. Még egyszer jobbulást Neked!
Kedves vagy! Köszönöm.j.
:) (Én is elkaptam valamit... )
Mi ketten minden klubba jegyet váltunk? :) Igazán nem kívántam el Tőled, hogy a betegségemben is szolidaritást vállalj.:) Viccet félretéve, elég kellemetlen tud lenni, ha az influenzát kaptad el. Nálunk a fiam hozta haza a suliból a nyavalyát, 3 napon át 40 fok körüli láz,éjjel- nappal hűtőfürdő, mert a lázcsillapító hatástalan volt, tüsszögés, orrfolyás, torokfájás, köhögés...miközben ápoltam arra gondoltam, isteni csoda lesz, ha mi nem kapjuk el. Hát nem úsztuk meg... Jobbulást kívánok! j.
Ugyanezt a krémet keverem én is általában, most az elmúlt hétvégén a citromkrémes tortámhoz, isteni valóban és pofonegyszerű összedobni :-)
Úgy tűnik Judit! :)) Na ezt a ronda fajtát a 40 fokos lázzal valamikor decemberben éltem át, 2 hét volt, mire meggyógyultam belőle, nagyon durva vírus, úgyhogy pihenjetek sokat, mert mással nem gyógyul, csak ha kifekszitek! Én 3 napig azt hittem, meghalok, nagyon brutál volt, nem is emlékszem, mikor voltam utoljára ennyire beteg. :( Úgyhogy tényleg nagyon kívánom a jobbulást Judit!
Én most csak kehélek és hőemelkedésem van, nem olyan vészes, csak olyan kóválygós vagyok tőle.
Jaj, láttam Anikó, és a csokitortát bármikor lecserélem citromosra, úgyhogy holnap veszek is mascarponét, és a hétvégén citromkrémes rolád lesz. :))
Megjegyzés küldése