Fotóalbum: mindennapi betevők

*

Nohát. Eljutottam a végére. Az ételekhez. Újdonságokat nem főztem, talán csak egyet: a csirkegombalevest, amit már két napja láthattatok is itt a blogon. A kis ház nem túl felszerelt, de ettől függetlenül imádok főzni a konyhájában. Általában én a pult mögött ténykedek, a többiek meg támasztják, nehogy ledőljön... persze jóféle fröccsel a kézben és csicseregnek, nevetnek, beszélgetnek közben. Sokszor úgy készül el a legtöbb étel, hogy észre sem veszem.



Cukkinit mindig viszek, mert sok mindennek alkalmas. Most éppen egyszerűen egy nagyon zsírjára sütött natúr paprikás krumplival töltöttem meg, és fóliába csomagolva sütöttük. Köretként szerepelt a grillezett tarjához.



Ezt a nagyon finom paradicsomos kenyeret a barátnőm sütötte és hozta. Nagyon hamar elfogyott, isteni volt.



Főztem egy mindentbele zöldségleveskét is - amit találtam, a fazékban landolt. Fini volt és mindenki kívánta is a levest már a második napon.



Egyik este elmentünk pizzavacsorázni. Nagyon jól csinálják, és igazi kemencében. Odavagyok a pizzáért, meg tudnék élni rajta. :)



Egyik esős este csirkeszárnya pörköltet főztem nagyszemű nokedlivel és kefíres uborkasalátával. Hm... Isteni étel. Nálunk az az igazság, hogy ez az egyetlen csirkepörkölt jöhet szóba a zuzán kívül. Sem a combot, sem a mellét nem szeretjük. A szárnyát viszont nagyon. Akár sütve, akár rántva, akár pörköltnek.



És persze ettünk gyümölcsöt is. A sárgadinnyéhez vittünk száraz pezsgőt is, mert balatonparti reggelinek kiváló. Mármint a sárgadinyne pezsgővel. :)) Most viszont csak a gyümölcs fogyott el, a pezsgőt hazahoztuk.



Másik kedvenc reggelim (ha már reggelizem, mert egyébként nem szoktam) a sült paprika tojással. Szintén klasszikus Balcsi-parti étel nálunk. Csakis jó csípősen, persze.




A grillezéshez nem igazán volt szerencsénk. A medárd monszun mindig épp akkor kezdett esni, mikor sütöttünk volna. Azért egy jó rablóhús mégis öszejött.



Vegyes salátával ettük. Ezt is több alkalommal készítettem, rendgeteg paprika, paradicsom, újhagyma fogyott.




Utolsó nap a maradékfelhasználás jegyében padlizsánmuszaka készült. Jó ötlet volt, régen ettem muszakát amúgy is, meg tavaly készítettem utoljára. Hoztunk is haza belőle két adagot és milyen jó volt, hogy itthon este csak meg kellett melegíteni.



És az italok. Mindig helyi bort iszunk. Sok jó pincészet van a Balaton-felvidéken, érdemes többfajta bort is megkóstolni.
A képen viszont a strandos meggyes jégkásám van. :)




A Káli-medence leghíresebb ásványvize a Kékkúti. A Theodora kútról hoztunk is haza több palack vizet. Nagyon magas az ásványianyag tartalma, kissé savanykás, nagyon finom ásványvíz.









És még néhány fotó a nagy vízről, a magyar tengerről. Gyönyörű. Láttam egyszer egy műholdfelvételt róla. Azon is jádezöld volt, hihetetlenül zöld. Imádom a Balatont.

*

Fotóalbum: kőtenger, kőkereszt

*


Szentbékkálla mellett található a híres kőtenger. Csak két fotót választottam a sokból, mert nem igazán jön át a hangulata. Így képeken csak köveket és fákat látni - de ott sétálva egészen más a helyzet. Nagyon különleges hely. Érezni az ősi idők szelét, mely a pannon korból fújva az idő végtelenjében megszilárdította az ősi tenger homokbuckáit.




Nem csak a kőterngert érdemes megnézni, hanem a falut is, illetve a környék több kis helyiségét is. Hasonló hangulatú települések, mint Salföld. Nagyon sok régi szép parasztház maradt meg, szűk utcácskák, kőkerítések.








Akárcsak az országban mindenütt, itt is nagyon sok kőkeresztet látni.





Ez a kereszt pedig az Ábrahámhegyi Szent Lászlónak ajánlott templom falán van. Modern épület, de tájba illő. Nagyon tetszik nekem, jó hangulata van. Emberi, kicsi, otthonos. Egyszerűen a házak sorába illeszkedik, mellette kis anfiteátrum van kialakítva a stációkkal. Nyáron a szabad ég alatt lehet így hallgatni a misét.







Ezek a képek a templom melletti stációk domborműveiből adnak vissza párat. Alkotójuk Csíkszentmihályi Róbert szobrász, éremművész.

*

Fotóalbum: állatkák

*


Az állatsereglet. Tücskünk is volt egy este. A függönykarnison tartotta koncertjét. Le is fotóztam, csak este volt és sötét, így a kép sajnos nem lett közölhető minőségű.
Szúnyogunk is volt... Regiment. Sok élménnyel és még több csípéssel érkeztem haza. Vagy százezerrel. Valamiért nagyon szeretik a véremet. A kis vámpírok. Bosszúból őket nem örökítettem meg. Azért se.





Ez a tücsök és bogár szekció. Tücsköt kéretik elképzelni.








A madárkák. Rengeteg féle volt, egész nap csicsergtek, énekeltek, füttyögtek, víjjogtak. Szóval egy ornitológus a paradicsomban érezte volna magát. Sokszor láttunk nagy ragadozó madarakat is a ház közelében, sólyomféléket. A közeli erdőben fészkelhettek. Gólyát is sokat láttunk csak sajna mindig az autóból, így nem sikerült lencsevégre kapnom egy gólyafészket sem. Egyre több van belőlük ismét, nagyon jó látni őket a falvakban.




Ez a helyes cica készséggel állt (ült) nekem modellt Mindszentkállán.










Ő pedig hozzánk tartozik. :)


*

Fotóalbum: növények

*

Végre kiszabadulhattam a négy fal közül a nyaralás idejére legalább. Kiélhettem a virágok iránti rajongásomat. Gyerekkoromban sokszor kiültem a hegyen a rétre. Volt egy rajzmappám és én telerajzoltam mezei virágokkal. Képes voltam órágig ülni a fűben, és egy-egy virágot alaposan megfigyelni és élethűen, aprólékosan lerajzolni.
Még mondja valaki, hogy nincs a világban teremtő értelem. Ez a sok szépség egyszerűen tökéletes, mind a csodát hirdeti.












A kert virágai.




Aranyló búzamező.




Eperfa és egy kis vadvirág a kőtengerből.








Megértem Van Gogh-ot... A napraforgók tényleg nagyon vonzók. :)

*