2009. június 8., hétfő

Pudingos cseresznyés pite



Igazából azt a hagyományos kis lapos, pudingos gyümölcstortát akartam megsütni, de rájöttem, hogy évekkel ezelőtt kidobtam a sütőformámat. Így hát, most megcsináltam, de az egészet egyben megsütöttem.

Egyszerű kis süti, langyosan a legfinomabb.

Hozzávalók a tésztához:
10 dkg liszt,
6 dkg porcukor,
1 mokkáskanál sütőpor,
1 csipet só,
2 tojás,
2 kanál víz,
1 vaníliás cukor.
A pudinghoz:
1 vaníliás pudingpor,
5 dl tej,
4 evőkanál kristálycukor.
Plussz:
3 csapott evőkanál búzadara
60 dkg kimagozott cseresznye,
3-4 evőkanál kristálycukor,
és aki szereti: 1 mokkáskanál fahéj.

Kimagoztam a cseresznyét. Begyújtottam a sütőt.
Elkészítettem a pudingot a tasakon lévő leírás szerint.
Kivajaztam és liszteztem a közepes méretű tepsit. A tésztához való anyagokat egy tálba tettem és robotgéppel alaposan kikevertem. A kész tésztát a tepsibe öntöttem. Megpöttyöztem egyenletesen a pudinggal, aztán megszórtam vékonyan búzadarával, majd eloszlattam rajta a cseresznyét. Végül fahéjas porcukorral még meghintettem a tetejét. Körülbelül 30 percig sütöttem 3/4-es lángon.



Könnyű kis remegős-puha pite lett. És pillanatok alatt elkészült. Bármikor készíthető befőttből is, vagy cukrozott cseresznyéből.

2009. június 6., szombat

Pakora (csicseriborólisztben sült zöldségek)




A bölcsesség nem a nagyszabású elméletek és filozófiai tanítások tanulmányozásából ered, hanem a hétköznapi dolgok megfigyelésébõl.

(Ácsán Szumétho)



Szóval. Ami tegnap lemaradt a csatni mellől: a pakora. Vagyis fűszeres csicseriborsó lisztben sütött zöldségek. Írtam erről nemrég, a panírozási módoknál, és ott van is egy videó a készítéséről.
Vegavarázs oldalán is találkoztam vele. Azért nem az ő receptjét csináltam meg, mert sok fűszer, amit írt hozzá, nincs nekem.
Mennyiségeket nemigen tudok írni, csak körülbelül, mert attól függ, mennyi zöldséget és hány főre bundázunk.
Én most 8 evőkanál csicserilisztehez kevertem 1 mokkáskanál sütőport, 1 teáskanál étkezési keményítőt, 1 mokkáskanál köménymagot (római kömény), 1 teáskanál koriandarmagot (e kettőt mozsárban durvára törtem), 1/2 csokor petrezselyemzöldet (vagy korianderzöldet) apróra vágva, 1 mokkáskanálnyi sót és körülbelül másfél deci vizet. Csilipelyhet vagy friss csilit is vághatunk a keverékbe. Annyi víz kell hozzá, hogy se nagyon sűrű, se nagyon híg ne legyen, megmaradjon a zöldségeken, mikor belemártjuk őket.

Amit én most sütöttem: már fejes újhagyma, burgonya, karfiol, karalábé, káposztalevél, panír (indiai friss sajt). Minden zöldséget vékony szeletekre vágunk, olyan 3-4 miliméteresre. Még a karfiolt is. Ami lepotyog róla, ne dobjuk ki - jó lesz egy zöldséglevesbe. Én nem sóztam a zöldségeket, hogy ne engedjenek levet. Inkább a csicserikeveréket készítettem kicsit sósabbra. Nagyon-nagyon ropogós és finom! Nem lehet abbahagyni...


A sütésnél az olaj hőfokára kell ügyelni. Akkor elég forró, ha egy csepp tésztát belecseppentünk, az lemegy az aljára, de egyből föl is jön és gyöngyözően elkezd táncolni az olaj tetején. Nem szabad hideg olajba tenni a zöldségeket, mert megszívják magukat, és úgy ehetetlen lesz. De túl forró se legyen az olaj, mert akkor nem sülnek át a zöldségek. Amikor elérte a jó hőfokot, állítsuk a lángot a kiscsi és a nagy láng közé valahova. Akkor egyenletesen jó lesz az olaj hőfoka.
Abszolút frissen, forrón tálaljuk valamilyen csatnival. Ha komplettebb étket szeretnénk, még rizzsel is köríthetjük. A képen paradicsomcsatnival látható.

2009. június 5., péntek

Paradicsom csatni


Mindenki birtokol téged. Amikor megszületsz, a szüleid azt mondják: „fiam”. Azután az iskolába mész, és a „tanítványom” leszel. Majd megnősülsz és a „férjem”megszólítás jár neked. Gyermekeid lesznek, és máris „apám” vagy. Szabadulj meg ezektől, a birtokviszonyoktól! Ne engedd, hogy bárki is birtokoljon! Utasíts vissza mindent, és nézd meg, mi történik!
Azt gondolod, ehhez idő kell. Nem az idő az, ami kell neked, mert már szabad vagy. Csak te képzeled, hogy nem így van. Eljön a pillanat, amikor kitárt karokkal az égbe kiáltod: SZABAD VAGYOK!!!
(Papaji)





Ma pakorát sütöttem. Sajnos annyira éhes voltam, hogy nem maradt a fotózáshoz. Isteni finom! Mind fölfaltam... :)) Majd legközelebb. Viszont paradicsom csatnit készítettem hozzá. A csatni megérte a fotózást.
Csatnit sokfajta gyümölcsből csináltam már: almából, körtéből, sárga- és kajszibarackból, szilvából. A paradicsom viszont kimaradt eddig. Rosta Erzsébet receptjét vettem alapul.
Rosta Erzsébet: Vegetáriánus konyha Indiában, Terebess E-tár:

"1 kg paradicsom, 1 teáskanál vöröscsili por (őrölt erős paprika), 1 evőkanál friss gyömbér vagy reszelt száraz gyömbér, 2 fokhagymagerezd, 4 evőkanál mazsola, 2 teáskanál só, 1 hagyma, 1 púpozott csésze cukor, 1 teáskanál összetört nagy kardamom, 1 csésze házi ecet, 1 evőkanál hámozott mandula.
Tegyük a paradicsomot forró vízbe 5 percig, Húzzuk le a héjukat, majd vágjuk apró darabokra. Aprítsuk fel a fokhagymát. Vágjuk a gyömbért hosszú, vékony szeletekre. Tegyük a paradicsomot, a vöröscsili port, az összezúzott fokhagymát és gyömbért egy edénybe és pároljuk míg megpuhul. Folyamatosan kavargassuk míg besűrűsödik. Adjuk hozzá az ecetet, cukrot, a megmosott mazsolát és az összetört kardamom magokat, majd az egészet főzzük 10 percig. Vegyük le a tűzről, hagyjuk lehűlni és egy légmentes üvegben tároljuk. Párolt rizzsel és purival tálaljuk."
Szinte teljesen így készítettem. Annyi különbséggel, hogy dobozos paradicsomkonzervből csináltam és kisebb mennyiségben. Valamint, én hagyma helyett jó sok újhagyma-zöldet vágtam bele. A többi stimmel. Nagyon intenzív, különleges, ízletes.



"CSATNIK : a kísérő ételek között előkelő helyet töltenek be az "édes-csípős" vagy "erős-savanyú" csatnik, melyek általában valamilyen gyümölcsből (almából, citromból, guavából, mangóból, banánból, eperből, szilvából, kókuszból stb.) készülnek. Ám nem kevésbé finomak a rebarbarás, paradicsomos, sárgarépás csatnik. Ezt a szószós, krémszerű ételt legtöbbször párolt rizs mellé tálalják. A krémszerű, szószós csatnik nővelik az ízválasztékot és segítik az emésztést."
(Rosta Erzsébet: Vegetáriánus konyha Indiában, Terebess e-tár: Keleti konyhák)