2015. január 5., hétfő

Fetás-burgonyás BUREK



A mélységes magányban találom meg azt a nagylelkűséget, amely igazán szeretni tud.

(Thomas Merton)




Nohát... ma ráértem, meg olyan szürke, maszatolós idő is volt... szóval kedvem lett valami "lassanfinomat" alkotásához.
A burek az egész Balkánon nagyon kedvelt étel. Tésztája a mi rétesünkéhez hasonló. Bár még soha nem próbáltam házilag nyújtani - bevallom, elrettentett, hogy óriási asztalon óriásira kell kihúzni -, ma mégis belevágtam. Mert láttam videókat, hogyan készül a burek. Kisebb gombócokat csinálnak a rétestésztából, így már nem tűnt oly rémisztőnek. Ráadásul kóstoltam Görögországban és isteni finom volt, tehát úgy gondoltam megéri a kísérletezést. Ez most krumplis-fetás-tejfölös. De bármivel tölthető, úgyanúgy, mint a rétes. Nem lett elsőre tökéletes, de nem adom fel, mert még így tökéletlenül is mennyei. :)
Kicsit szakadt-lyukadt, de a bureknél ez nem olyan nagy gond, mert sok réteg kerül egymásra.

Tehát készítettem rétestésztát 40 dkg lisztből, 1 tojásból, 1 csapott teáskanál sóból, 1 evőkanál olívaolajból, és 2,5-3 dl vízből valamint 1 teáskanál ecetet is adtam hozzá. Ez alapján készült a tészta:



Amit nyolc kis gombócban hagytam pihenni.
A töltelék csak annyi, hogy 2 kisebb krumplit megfőztem, kissé összetörtem. Kb. 12 dkg fetasajtot összemorzsoltam, plussz tejföl. És 10 dkg vaj olvasztva, plussz olívaolaj. Kenni kell, minden réteget, meg amúgy is úgy könnyű kihűzni, ha megfelelően vajas-olajos a tészta.
Aztán jött a nyújtás. Persze a pörgetés részt kihagytam, zsonglőrként még nem szerződtetnének... :)
Minden második rétegbe tettem kevés krumplit, fetát és kissé megcsorgattam tejföllel.



Úgy nyújtottam, ahogy a filmben: a tiszta konyhapultot vajaztam-olívaolajoztam, és azon dolgoztam. Nem olyan ördöngős. Legközelebb kipróbálom a hagyományos rétesformát: kis csigákba tekerem a tölteléket és majd úgy teszem a kerek formába, mint a tekeredő kígyót, szerintem úgy elsőre egyszerűbb.
Körülbelül 25 perc kell neki olyan 180 fokos sütőben. Mennyei. :)
És olcsó. Ez négy főre elég egy kiadósabb leves után. A sütőtál átmérője egyébként 25 cm-es.



A tojás nélküli filo-tészta nem ugyanez. Nm lehet ilyen vékonyra húzni, csak sodrófával kinyújtani. Én maradok ennél a tojásos-ecetes rétestésztánál.

8 megjegyzés:

Mrita írta...

Boldog, békés, egészségben és sikerekben gazdag új évet kívánok! Nagyon guszta lett a bureked, vagy ahogy mi hívjuk pitád. Nem ördöngösség elkészíteni.

Mrita írta...

Elfelejtettem én tojás nélkül készítem a pita tésztáját, a filot. Anyukámtól tanultam.

duende írta...

Nagyon szépen köszönöm Mrita! Viszont kívánok boldog, bőségben gazdag újesztendőt Neked is! :)
Leírnád ide nekem azt a tésztareceptet, nagyon hálás lennék és előre is nagyon köszönöm! :)

Anikó írta...

Nekem ez ugyan nem tökéletlen, pont, hogy istenien néz ki, egy jó kis leves után:-))))

Mrita írta...

Elküldtem e-mailben.

duende írta...

Köszi Anikó! :)) A Görögországihoz képest az, az annyira isteni volt hogy még...


Mrita, végtelenül köszönöm! :)

Bridge írta...

És megsuhogtattad a fejed fölött is? :)
Bocs.
Jó volt látni ezt a kisfilmet. Még sosem ettem bureket, egyszer ideje lesz kipróbálni.

duende írta...

:D nem, cirkuszba még nem kérnének fel :D
semmi gond, majd szorgalmasan gyakorlom :D

:) Nagyon fincsi, csak bíztatni tudlak rá. :)