2015. augusztus 1., szombat

Fügelekvár


Általad áldottak termésben, gyermekeikben,
úrnő, mind a halandók, s élelmük, ha kívánod,
adhatod, elveheted, s az a boldog, kit te szívedben
méltatsz jóakaratra: van mindene bőven.

(Homéroszi himnuszok, XXX. 5–10)



Tudtam beszerezni szép nagyszemű, érett fügét olcsón. Már tavaly is kacérkodtam a fügelekvárral, idén meg is csináltam.

Hozzávalók: 
2 kg érett füge,
20 dkg világos nádcukor,
40 dkg kristálycukor (lehet kevesebb is, ízlés kérdése, kóstoljuk),
1 csipet só,
2 nagy citrom vagy 2 narancs leve,
1 csapott teáskanál vaníliapor vagy 1 vaníliarúd magjai + maga a rúd is,
1 csapott evőkanál kakaópor.

A fügének levágtam a szárrészét, és megmostam. Negyedeltem és föltettem főni a csipet sóval, a vaníliával és az átszűrt citromok levével. Addig főztem, míg levet engedett és a héja is megpuhult, majd botmixerrel pürésítettem. Hagytam rotyogni kis lángon még 20 percig, aztán hozzáadtam a cukrokat is, és felforrásig kevergetve főztem. Forrás után hozzákevertem a kakaóport is, és még 10 percig kevergetve hagytam rotyogni a tűzhelyen.
Közben elmostam és mikróba tettem 2 percre az üvegeket, hogy csírátlanítsam. Mikor kész lett a lekvár, üvegekbe tettem, tetejükre folpack került, arra egy késhegynyi szalicil, végül a csavaros tető. Szárazdunsztba tettem, úgy hagytam kihűlni.

A füge alapjában elég ízetlen gyümölcs. Ezért érdemes fűszerezni, kinek mi illik hozzá. Tehettem volna bele fahéjat vagy szegfűszeget is, kardamommagot vagy gyömbért is akár. Ízlés kérdése. Általában nem ízesítem a lekvárjaimat, szeretem a' la natúran eltenni őket. De a fügét kell szerintem, mert tényleg elég jellegtelen önmagában.
Nem kell hozzá semmilyen adalék, mert sűrű és jól zselésedik önmagában is, és nem kell sokáig főzni sem. Nagyon egyszerű épp ezért eltenni lekvárnak, és ha kellőképpen kikerekítjük az ízét, nagyon finom és különleges.
Ha valaki nem kedveli az édes lekvárt, tegyen bele kevesebb cukrot. Adagolja fokozatosan, közben kóstoljon, így be lehet állítani a nekünk megfelelő cukorfokot. Nekem amolyan arabostörökösgörögös számíze van, ahol is cukorszirupban teszik el a gyümölcsöket, szóval én tényleg édesen szeretem a lekvárt.

10 megjegyzés:

Anikó írta...

Imádom a fügelekvárt, és édesen, elhiszem, hogy finomabbá tette a kakaó.
Én készen veszem, egy olasz fajtát, amikor olasz heteket rendeznek az egyik multinál, na ott szokott lenni, isteni finom csak úgy vajas kenyérre.
Én sem szeretem ha mindenféle ízesítéssel főzik a lekvárt egyébként, hát azért esszük, mert eper vagy meggy vagy barackíze van, nekem ne legyen levendulás is még, pont a múltkor kérdeztem a Kaldeneker oldalán, hogy sima mezei, egyféle gyümölcsből készülő lekvárja nincs???? ... és kiderült nincs.
Ott még egy nő majdnem kiosztott, hogy mit kukacoskodok, amikor milyen isteniek ezek a lekvárok így, na én aztán valóban kiosztottam, egye csak kedvére, magánügy, de az is, hogy én mit akarok enni.

duende írta...

Na, majd ha szembejön, veszek egy üveggel, kíváncsi vagyok az ízére, mert még soha nem kóstoltam, csak az enyémet. :)
:)) Én is kiosztottam vóna... :D
Én is natúran szeretem eltenni a lekvárokat. Ha ízesítettet ennék, azt lehet utólag is, amit szoktam is, mert például sültek mellé sokszor készítek édes kiegészítőt a lekvárjaimból: felmelegítem újra vízzel kissé higítva és fűszerezem ezzel-azzal, ami épp az adott étel mellé ilik. Például sült vadhúsokhoz ribizliöntetet, szilvaöntetet, meggyöntetet és stb... így szoktam csinálni. :)

N.D. írta...

én egyszer kaptam fügelekvárt, és határozottan krumpliíze volt. Azóta még nem kóstoltam.

duende írta...

:))) na erről beszéltem :) muszáj ízesíteni a fügét. no hát, az enyém határozottan nem krumpliízű :)

Zsóka írta...

Szerencsés vagyok minden évben sok fügém terem. Szinte befőzni sem győzöm. Idén sokat eladtam, elajándékoztam, elcseréltem. Neki, - mármint a fügének köszönhetem, hogy Trinidad Scorpio chilire tettem szert, sőt papaya levél teát is kaptam érte cserébe. Na a dicsekvésről ennyi.
A fügelekvárhoz én is ki fogom próbálni a kakaót, amin gondolkoztam már, de még nem mertem véghez vinni. Egyébként sok-sok lekvár kikerült már a kezeim közül, a családom és a vevőim is nagyon szeretik. Sima hagyományos lekvárt sokan készítenek a közelemben, és sokan kérik a különlegességeket. A Kaldenekerék is azért készítik az ízesítetteket, mert nem mindenki bátor és merész. Egyébként próbáljátok ki a füge chutney-t. Hú az nagyon finom.

duende írta...

Szia Zsóka! Hű, azt a csilit megkóstolnám! :) Nem érződik ki markánsan, csak ad a lekvárnak egy telt alaphangot, kikerekíti az ízét, szerintem nagyon jó bele. Tavaly, mikor cukorszirupban tettem el (egyébként azt nagyon imádtam), akkor jutott eszembe a kakaó a fügéhez, mert még a fahéj az, ami ilyen fás és telt ízharmóniát tud produkálni, viszont a fehéjat csak sós ételekben szeretem, édességekben egyenesen utálom. A fahéj helyett találtam ki a kakaóport és nagyon működik. :)

El is hiszem, nagy csatni-rajongó vagyok, szinte mind gyümölcsből készítettem már. Na erről jutott eszembe az édes paradicsomdzsem, az arab és az is isteni... :)

Anikó írta...

Az én készen vett fügelekvárnak van egy kis mézes jellege, de tisztán érződik a fügeíz, de szerintem mézzel keverhették, nagyon finom, föl is bontottam rögtön egy üveggel, azóta minden este vajas pirítóson azt vacsorázom, isteni:-)))

duende írta...

:) Igen, a méz még nagyon jól illene hozzá, eredetileg azzal akartam készíteni, de sok kéne bele és nem olcsó mulatság. :) Ezért tettem az enyémbe nádcukrot, mert annak is van egy nagyon finom, kissé karamellás íze.
Asszem az enyém sem lesz hosszúéletű :))))

Hankka írta...

Elkészült (kisebb mennyiséggel, de az arányokat nagyjából megtartva), és nagggyon-nagggyon finom lett, köszönöm a receptet! :)

duende írta...

Nagyon szívesen Hankka! :) Örülök, hogy ízlik! :)