A szerelem gyönyörűséges virág, de meg kell lennie bennünk a kellő bátorságnak, hogy irtózatos szakadék szélén szedjük.
(Stendhal)
Van egy néni a piacon, aki valami felséges házi kecsketúrót készít. Májustól mindig rendszeres vásárlója vagyok. Olyan lágyra és krémesre csinálja, mintha nem is túró lenne hanem krémsajt. Megunhatatlan. Tegnap vettem tőle az idei első adagot.
Derelyét már úgy is régen főztem. Ez a csodálatos túró pedig igazán megérdemel egy kis pepecselést.
Kaprosan készítettem, mert nagyon szeretjük és ilyenkor tavasszal az első ízek között van, amire nagyon vártam.
Hozzávalók 4 főre:
A tésztához:
40 dkg liszt,
3 tojás,
1 teáskanál só,
annyi víz, amennyivel rugalmas tésztát kapunk (kb. 1/2 dl).
A töltelékbe:
40 dkg túró (lehet tehéntúró vagy juhtúró is),
1 evőkanál 20 %-os tejföl,
só,
1 nagy csokor kapor.
A tetejére:
szalonnapörc,
tejföl.
A lisztet egy nagy tálban elkevertem a sóval és beleütöttem a tojásokat. Kezdtem összegyúrni, mikor már majdnem összeállt, kevés vizet is adtam hozzá. Ne legyen sok a víz, épp csak jól álljon össze a tészta, de túl kemény se legyen. Szóval olyan közepes. Lisztezett deszkán aztán jól meggyúrtam, miután összeállt, hogy szép sima legyen. Négy kis gombócot formáztam belőle, liszteztem őket és visszatettem a tálba, nylonnal letakarva. Ha áll egy 20 percet, akkor meglágyul, és sokkal de sokkal könnyebb kinyújtani. (Legalábbis nekem, mert nincs tésztagépem.)
Egy nagy lábosban kevés olajon kiolvasztottam a szalonnadarabokat, majd szűrőkanállal kiszedtem egy tálkába. (A visszamaradt zsiradékra szedtem aztán később a kész derelyéket.) Közben tettem a tűzre egy nagy fazékban sós, olajos vizet forrni.
Összekevertem a túrót, tejfölt, sót, aprított kaprot.
Kinyújtottam az első gombóc tésztát jó vékonyra, olyan 2 mm vastagra. Pogácsaszaggatóval köröket vágtam. (Vághatjuk derelyevágóval simán kockákra is.) A kis körök közepébe két kiskanál segítségével túrótölteléket halmoztam. Majd minden töltött lapocskára tettem egy sima másik kört. Kicsit összenyomtam őket, majd villával körben jól összeragasztottam a két lapot. Forrásban lévő vízben főztem úgy 3-4 percig a derelyéket, majd a szalonnazsírra kiszedtem. Ezt minden tésztagombóccal megcsináltam. A maradék tésztát összegombócoltam és kis idő elteltével kinyújtottam. Egy nagy konyharuhára tettem száradni,
lebbencslevesbe majd kiváló lesz. A derelyéket tejföllel és szalonnapörccel tálaltam.Ez az étel adható köretként is egy jó vadpörkölt mellé, vagy például halpaprikához is. De vegák is elkészíthetik durumlisztből, tojás nélkül és természetesen szalonna nélkül.
A töltelék lehet simán túrós is. És akkor édesen is ehetjük, ha csak olajra vagy zsírra szedjük ki. Ebben az esetben porcukrozzuk és tejfölözzük. De kerülhet a túró mellé forróvízbe dobott, majd kinyomkodott és nagyon apróra vágott spenótlevél illetve csalánlevél is.
Ez a tészta ha szilvalekvárral van töltve, a barátfüle vagy lekváros derelye. Pirított zsemlemorzsára szedjük ki és porcukorral tálaljuk.
A házi tésztának nincs párja, én mondom! :)