Görög burgonyasaláta

Nyáron szeretjük a salátákat és nem csak a könnyű zöldségekből készülteket, hanem a burgonyasalátát is minden formájában. Hetente készítek valamilyen változatot: ez a nyári almás, zellerleveles ecetes a kedvencünk, de imádom a sima joghurttal (vagy kultúrával vagy kefírrel) készültet is. Ez hasonló a majonézeshez, de sokkal könnyebb, "lájtosabb" és finomabb. Majonézest évente csak egyszer csinálok, karácsonykor. Azt szeretjük a legkevésbé.

És van ez az olívaolajos, citromos is, végtelen egyszerű, de szintén nagyon finom.

Végy hozzá egy kilogramm sárga héjú burgonyát, mosd meg és főzd meg hajában. Ha elkészült, azonnal tett a mosogatóba lábosostul, engedj rá hideg vizet, amit többször cserélj míg a burgonya teljesen kihűl. Szabadítsd meg a héjától és egy nagy tálba vágd karikákra. Egy másik, kicsi tálába önts fél-egy deciliter (nem tévedés) olívaolajat, fél-egy citrom levét, sót, és egy teáskanál szárított szurokfüvet. Jól keverd el. Karikázz fel egy kisebb fehér salátahagymát, add a burgonyához, s még tegyél hozzá egy fél marék olajbogyót, s két csípős kosszarv paprikát karikákra vágva. Öntsd nyakon mindezt az öntettel, óvatosan keverd el, kóstold. Ha valami - só, citromlé - hiányzik, pótold.

Tipp: A paprika ki is hagyható, helyette dúsítható a saláta karikákra vágott, serpenyőben meggrillezett padlizsánnal vagy cukkinivel is, akkor komplett étel önmagában is. A padlizsánoshoz kínálj egyszerűen karikákra vágott paradicsomot.

Ha jársz olyan helyen, ahol kimérve van igazi görög olajbogyó, többféle: zöld, barna, fekete, kis és nagy szemű, azzal még finomabb, vegyél hozzá ilyeneket.
Az olívaolajat ne sajnáld, nem lesz finom a saláta, ha száraz.

Paradicsom

béka a lyukban (toad in the hole)

Ezt a receptet azóta őrizgetem, mióta láttam Borbás Marcsi műsorában. Aztán vettünk sütőkolbászt a minap, úgyhogy gondoltam, most eljött az ideje.

A finomság neve béka a lyukban, és egy angol pub-ételről van szó. Nagyon egyszerű: sült kolbász palacsintatésztában. Persze variálható kényünkre s kedvünkre.

Mivel gluténmentesen nehéz jó kenyeret enni, és kolbász mellé bizony jó kenyér dukálna, ezért úgy éreztem, a recept tökéletes lesz gluténmentes palacsintatésztával is. Nem csalódtam. Ugyan nem buborékozik fel oly szépen, mint a búzalisztes, de így is tökéletes, mert körben csodás ropogósra sült, ahol az edény falával találkozott.

Aki teheti, készítse hagyományos palacsintatésztával, semmi extra receptje nincs: ahogy amúgy is ki szoktad keverni, az tökéletes. Egy adaghoz 10 dkg lisztet és egy tojást számolj. 

Hozzávalók 2 főre:
4 sütnivaló kolbász (vagy mivel sokféle hosszúságú és vastagságú létezik a kolbászvilágban, személyenként kb. 25 dkg)
1 nagy fej lilahagyma (a képen ugyan nem látszik, mert alul van, de nagyon jó bele)
3 dkg vaj
2 evőkanál hidegen sajtolt repceolaj
9 dkg rizsliszt               ⇂                   vagy:
1 dkg kukoricaliszt       ⇂           10 dkg búzaliszt
1 kisebb tojás
só
2 dl tej
fürtös vagy sima paradicsom
zsályalevelek vagy más zöldfűszer

A sütődet melegítsd elő full hőfokra.

A kolbászt süsd meg a tálban, majd vedd ki, s aztán a vastagabb karéjokra vágott lilahagymát is karamellizáltra pirítsd.

Keverd ki a palacsintatésztát.

Melegítsd vissza most már a kolbászokkal együtt a hagymát és öntsd rá a palacsintatésztát. Tegyél rá zöldfűszert, paradicsomot, vagy akár paprikacsíkokat is.

Tedd a forró sütőbe 10-15 percre.

Habzó sörrel vagy üde fröccsel kínáld.

a 39. perctől

Almás morzsasüti (gluténmentes)

Kaptam egy zacskónyi nyári almát. Nem is kellett gondolkodnom, mi legyen belőle, mert semmi másra nem alkalmas, csak pitének vagy morzsasütinek vagy galettnek. Kompótot nem lehet főzni belőle, mert túl lágy és kásás a húsa. Pedig milyen finom is az ilyenkor, jól behűtve, jó citromosan! No de nem akartam hogy tönkremenjen, mert a nyári alma arra is nagyon rövid időn belül hajlamos. Úgyhogy bekapcsoltam a sütőt bár nem szívesen...

Kicsit kevés lett bele a töltelék, mert sokat el kellett pucolnom az almából. Meg le sem mértem, de igazából nem is nagyon kell, a lényeg a tészta, hogy ki mennyi töltelékkel csinálja, az már nem méricskélés dolga. Ennyi tésztához szerintem két kiló almát nyugodtan meg lehet pucolni, de lehet hogy többet is.

A morzsa hozzávalói egy 22-szer 36-os tepsihez:
20 dkg barna rizsliszt
10 dkg masa harina, vagyis mexikói kukoricaliszt (helyettesíthető hajdinaliszttel)
6 dkg sima kukoricaliszt
20 dkg hideg vaj apróra kockázva
2 tojás felverve
1/2 csomag sütőpor
csipet só
5 dkg porcukor
Almatöltelék:
2-3 kg nyári alma
citromlé
csipet só
ízlés szerint kristálycukor (lehet barna is)
őrölt fahéj
rizsdara

A liszteket vegyítettem, elkevertem a sóval, cukorral, sütőporral is, aztán a vajjal morzsásítottam. Végül hozzá adtam a tojásokat is, jól elkevertem, finoman gyúrtam, végül az összeállóbb darabokat újfent morzsásra alakítottam. Hűtőbe tettem, míg az almát megtisztítottam és lereszeltem. 

Reszelés után a tölteléket kevés sóval elkevertem és kinyomkodtam, hogy ne legyen túl sok leve. Ízlés szerint cukrot, kevés citromlevet és sok őrölt fahéjat kevertem hozzá. Végül adtam hozzá kb. 2 evőkanálnyi rizsdarát is, hogy felszívhassa a még keletkezett almalevet.

A tepsit kibéleltem egy szilikonos sütőpapírral, a morzsa felét elterítettem az alján, rákentem az almatölteléket, végül megszórtam a morzsa másik felével. Előmelegített, 180 fokos sütőben 30 percig, a morzsa pirulásáig sütöttem. 

Bevallom, finomabb mint a búzalisztes morzsasüti, könnyebb a tészta és ropogósabb. 

Ha akad a frizsiderben vanília vagy karamella vagy mogyoró fagyi, nyugodtan kínáljuk hozzá.