2008. augusztus 13., szerda

Fetasajtos padlizsánkrém


Egy este, mikor visszajött, nyugtalanul megkérdezte: - Van Isten, vagy nincs? Mit szólsz te mindehhez, jó uram? És ha van - minden lehetséges -, hogyan képzeled el?
Vállat vontam, nem válaszoltam.
- Én, ne nevess, jó uram, az Istent pontosan olyannak képzelem, mint magam vagyok. Csak magasabbnak, erősebbnek, bolondabbnak és halhatatlannak. Lágy báránybőr bundákon ül lustálkodva, és az ég a kunyhója. Nem ilyen pléhdobozokból összetákolt kunyhó, mint a miénk, hanem felhőből van. Jobb kezében nem kardot tart, nem is mérleget - az efféle szerszámok gyilkosok és mészárosok kezébe valók -, hanem egy nagy szivacsot, teli vízzel, mint a felhő. Balról van a paradicsom, jobbról a pokol. Jön a szegény lélek, meztelenül, mert elvesztette a testét, és remeg. Az Isten szemügyre veszi, és kuncog a bajusza alatt, de játssza a félelmetest: „Gyere ide - mondja neki, és mélyíti a hangját -, gyere ide, átkozott!" És elkezdi a vallatást. A lélek Isten lábához veti magát. „Irgalom, kegyelem - kiáltja -, bűnös vagyok!" és mondja, mondja a bűneit. Beszél, se vége, se hossza. Az Isten meg unja, és ásítozik. „Hallgass már - kiált neki -, megsüketülök!" És zsupsz, veszi a szivacsot, törül rajta egyet, és már föl is oldotta minden bűnéből. „Mars a paradicsomba! Péter, ereszd be a szerencsétlent!" Mert tudnod kell, jó uram, hogy az Isten hatalmas, nagylelkű úr, és a nagylelkűség megbocsátást jelent.
Aznap este, emlékszem, mikor Zorbász mindezeket felsorolta, nevettem rajtuk, de azóta „Isten nagylelkűsége" együttérzően, bőkezűen és mindenhatóan gyökeret vert bennem.

(Nikosz Kazantakisz: Zorbász, a görög)





Ahány ház, annyi padlizsánkrém... Ez is kicsit más, mint a többi. A fetától egészen krémessé válik, a füstölt sajttól pedig egészen megbolondul... :-) Én így szeretem a legjobban.

Hozzávalók: 2 db padlizsán, 5 dkg fetasajt, 2-3 dkg füstölt sajt (az a sivatagi menetes...), 1 evőkanál extraszűz olívaolaj, só, 1 nagy gerezd fokhagyma, diónyi vöröshagyma, citromlé ízlés szerint.
A padlizsán késsel több helyen beszúrom, aztán forró sütőbe teszem 25-30 percre. Ha a szurkálást elfelejted, robbantott padlizsánt fogsz készíteni... de az egy másik recept... :)))
Közben a hagymát, fokhagymát kockázom, a fetát úgyszintén, a füstölt sajtot pedig lereszelem. Mindezt beleteszem egy konyhai robotgépbe, az olívaolajjal, sóval, citromlével együtt, végül a héjától megszabadított sült padlizsán is a többi hozzávaló mellé kerül. (Csak ki kell kanállal kaparni a héjból a belsejét.) Jó krémesre apríttatom a géppel. Végül kóstolom, és ha még kell bele valami, pótolom.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Na ezt az ízt kerestem eddig...Jó!!

duende írta...

Örülök hogy megtaláltad, Névtelen. :)

Kavics írta...

Pár hónapja találtam rá egy hasonló receptre és azóta a nagy kedvencünk lett. Kíváncsi voltam Te hogy készíted! :-)
Annyi különbséggel állítom össze, hogy a padlizsánokat félbe vágom, beolajozom és az olajozott felükkel teszem sütőpapírra. Mikor puhára sült nagyon könnyen kifordul a fél héjából és én csak fakanállal jól összetöröm, nem turmixolom. De ez mind csak ízlés kérdése. :-)
Már sül is a sütőmben a következő adag padlizsán. :-)))))
Néha kockázom hozzá/bele friss paradicsomot. És finom fokhagymás avokádókrém is "tartozik" hozzá nálunk.

Jó étvágyat mindenkinek!

duende írta...

Én cirka 10 éve ettem hasonlót Görögországban, aztán itthon is elkészítettem, mert bevallom, a sima padlizsánkrémért nem vagyok oda... ezt viszont imádom. :)
Füstölt sajtot nem mindig teszek bele, illetve lehet kapni füstölt fetát is már, ha van itthon, akkor fele-fele arányban teszek a krémbe (sima és füstölt feta), a legjobb verzió! :)
A paradicsom kötelező hozzá, én külön szoktam kínálni. :) Ami még legalább ennyire kedvenc lett, az a baba ganoush, vagyis a tahinis arab padlizsánkrém. Legalább ilyen jó, mint a fetás. Próbáld ki egyszer azt is, nagyon ajánlom!