Azt mondják, a
tölgyfát két, egyidejűleg ható erő hozza a világra. Az egyik természetesen nem
más, mint a makk: a mag, mely magában hordozza mindazt a jövőbeni lehetőséget
és ígéretet, amelyből aztán idővel kifejlődik a fa. Ez mindenki számára
világos. De csak kevesen jönnek rá arra, hogy egy másik erő is működésbe lép –
a jövőbeni fa maga, mely olyannyira szeretne megvalósulni, hogy létrehozza a
makkot, a vágyakozásának erejével a semmiből előhívja a facsemetét, amit aztán
a teljes kifejlődés felé vezérel. Ebből a szemszögből nézve, mondja a zen, maga
a tölgyfa az, amely létrehozza a makkot, melyből aztán kifejlődik.
(Elisabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek)
Életemben először készítettem mákos gubát. Nálunk valamiért sosem volt családi hagyomány karácsonykor sem az elkészítése. Mivel böjt van hamisgulyást főztem, s második fogásnak tökéletes volt hozzá a guba. A recepttel viszont megint bajban vagyok...
Hozzávalók 4 főre:
személyenként 2 normále kifli,
kb. 3 dl tej (attól függ, mennyire szárazak a kiflik),
kb. 10 dkg mák, 10 dkg porcukor (vagy méz),
vaj a forma kikenéséhez.
A vaníliasodó receptje pedig itt található. (Ehhez a kis adaghoz a fele mennyiség is elég.)
A kifliket felkarikáztam előző este és elől hagytam, hogy megszikkadhassanak. Másnap egy formát kikenetem vajjal, aztán a kiflikarikákat egymás mellé sorakoztattam egy rétegben. Meglocsolgattam a fölmelegített tejjel és megszórtam a tetejét a cukros mákkal (ha mézzel készítjük, akkor szórjuk meg mákkal majd csorgassuk meg mézzel). Aztán megint egy sor kifli, tej, mák. Lefedtem és körülbelül 200 fokon 25-30 percig sütöttem.
A vaníliaöntettel kezdtem, mert annak hűlnie kell, csak utána raktam össze és sütöttem meg a gubát.
A tej mennyisége attól is függ, ki mennyire lágyan szereti ezt az édességet. Én nem szeretem ha nagyon szétázik a kifli, úgyhogy ha valaki "tocsogósabban" enné, több tejet használjon.
9 megjegyzés:
Ajajjj, a guba a gyengém, imádom.
Holnap ez lesz a vacsi.
:)
Én is összesen ha kétszer/háromszor készítettem, de végül is szeretem, sőt dióval ugyanez szintén nagyon finom, kifli helyett kaláccsal, és én még sok mazsolát is szórok rá meg narancs vagy citromhéjat is. Jó kis tömény desszert, de finom:-))))
Nálunk sem volt családilag soha karácsonykor, de úgy elszórtan készítgették:-))))
Huh, ez nagyon jól néz ki!!!
Anikó, újabban kívánom a mákos ételeket... meg egyszerű és finom. Meg szeressük a kenyérpudingokat, legyenek bármilyenek... diósak, mákosak, gesztenyések, mind finom! :)
Köszi szépen csibe! :)
Mindig szeretek hozzád jönni, de most valamiért különösen jólesett a bejegyzés első részét olvasni, köszönöm! :) Az ebédetek pedig szuper finom volt! :)
Én köszönöm Hankka és örülök, hogy megérintett a szöveg. :)
A tálalás is találó! Kevés ételt tudnék fekete tányéron elképzelni, de ez frenetikus! Eszter
Kedves Eszter! Nagyon köszönöm! :)
Megjegyzés küldése